Lengyel válság: Tusk kizárta a kompromisszumos megoldást

Kizárta Donald Tusk lengyel kormányfő a kialakult alkotmánybírósági válság kompromisszumos megoldását és a jogállam aláásásával vádolta meg Karol Nawrocki államfőt és az ellenzéket a szombat este sugárzott rendkívüli beszédében.

Tusk úgy látta: az ellenzéki politikusok és aktivisták a demokrácia aláásására törekednek, és az „oroszbarát erők” támogatását élvezik, emellett azt is mondta, hogy szerinte az előző kormány idején megalakult összetételben az alkotmánybíróság „nem egy valódi bíróság”. A kormányfő arról biztosította a közvéleményt, hogy az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban fog működni, majd úgy fogalmazott, „bizonyos ügyekben kizárt a kompromisszum”. A végrehajtó hatalom feladata, „vagyis az én feladatom, hogy garantáljam a (testület) biztonságát és a munkavégzéshez szükséges feltételeket” - jelentette ki Tusk, hozzátéve, ezt a feladatot teljesíteni fogja.

Az alkotmánybíróság körüli vita azután élesedett, hogy pénteken Anna Korwin-Piotrowska, a parlament által márciusban megválasztott, de az államfő által eddig ki nem nevezett alkotmánybíró közölte: ideiglenesen átvette a testület irányítását és felfüggesztette tisztségéből az alkotmánybíróság elnökét, Bogdan Swieczkowskit, valamint helyettesét, Bartlomiej Sochanskit.

Karol Nawrocki államfő, aki pénteken a levegőben fordította vissza gépét a válság hírére, vitatja a felfüggesztés jogszerűségét és Korwin-Piotrowskát sem ismeri el alkotmánybírónak csakúgy, ahogy az ellenzék.

Zbigniew Bogucki, az államfői hivatal miniszteri szintű vezetője a TV Republika konzervatív hírtévében úgy fogalmazott: Tusk nem a konfliktus csillapítására törekszik, hanem „politikai értelemben felgyújtja Lengyelországot és az alkotmánybíróságot”. Bogucki megerősítette: Tusk és a kormánykoalíciós Baloldal képviselője nem jelentek meg azokon a szombati megbeszéléseken, amelyeket Nawrocki az alkotmánybíróság helyzetéről folytatott a parlamenti pártok vezetőivel. A megbeszéléseken részt vett mások mellett Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciós Lengyel Parasztpárt elnöke, aki az alkotmánybíróság „újraindítását” sürgette.

Mateusz Morawiecki volt kormányfő, az ellenzéki Fejlődés Plusz frakció vezetője az egyeztetés után elmondta: az alkotmánybíróság „újraindítására” a Tusk-kormány „sürgős leváltása” után kerülhet sor. Morawiecki úgy vélekedett: a jelenlegi kormány „a polgárháború szélére sodorta Lengyelországot”. Az „újraindítást” javasolták az államfővel folytatott megbeszéléseken az ellenzéki Konföderáció vezetői, Krzysztof Bosak alsóházi alelnök és Slawomir Mentzen is. Bosak a parlament feloszlatását is említette.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetői az egyeztetés után nem nyilatkoztak a médiának.

Weronika Scibor alkotmánybírósági szóvivő szombat éjjel az X-en azt írta: a lengyel kormány a testület iránti lépései „kizárják Lengyelországot a demokratikus jogállamok köréből”. Az alkotmánybíróság vezetői Swieczkowski és Sochanski - húzta alá a szóvivő. A Lengyel Helsinki Bizottság pedig szombati nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Swieczkowski és Sochanski felfüggesztése „komoly jogi kifogásokat vet fel”. Louise Bogey, az Európai Bizottság szóvivője állásfoglalásában azt írta, szerinte a lengyel hatóságok feladata biztosítani, hogy az alkotmánybíróság „a lengyel alkotmánnyal összhangban, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát tiszteletben tartva” működhessen.

Az alkotmánybíróság előtt szombat este is tüntettek a kormány intézkedései ellen, a demonstrálók rohamrendőrökkel néztek szembe.

Miért lett ekkora feszültség az Alkotmánybíróság körül?

A PiS 2015-ben került kormányra, és rövid időn belül megkezdte az alkotmánybírák kinevezését annak érdekében, hogy többséget szerezzen a testületben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a PiS által megszerzett többség három bírót szabálytalanul választott meg, ők ugyanis olyan pozíciókra kerültek, amelyeket az előző parlament már jogszerűen betöltött. Az európai bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy a lengyel Alkotmánybíróság többé nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak. Tusk kormánya ezekre az ítéletekre hivatkozva leállította az alkotmánybírósági határozatok hivatalos közzétételét.

Tusk azonban nem tudta visszafordítani a PiS-kormány idején végrehajtott változtatásokat, jelentős részben azért, mert Nawrocki és elődje, a szintén PiS-támogatással hivatalba került Andrzej Duda államfői vétóval akadályozta meg. Nawrocki emellett nem hajlandó aláírni annak az öt alkotmánybírónak a kinevezését sem, akiket a parlament március óta választott meg. Az elnök szerint kinevezésük eljárási hibákkal terhelt. Az öt bíró egyikét, Anna Korwin-Piotrowskát időközben ideiglenesen megbízták az Alkotmánybíróság vezetésével, most ő függesztette fel Święczkowskit tisztségéből. Anna Korwin-Piotrowska azon bírák egyike, akiknek Nawrocki államfő nem hajlandó fogadni a bírói esküjét.

A lengyel ügyészség vádat kíván emelni Święczkowski ellen, többek között azért, mert a PiS-kormány idején állítólag jogellenesen másolt le anyagokat egy jelenleg kormánypárti képviselő, Roman Giertych ellen Pegasus kémszoftverrel folytatott megfigyelés dokumentációjából. A további vádak között szerepel az alkotmánybírósági tanácsok összetételének manipulálása, valamint annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság egyes bírái részt vehessenek az ítélkezésben, miután Nawrocki megtagadta tőlük a bírói eskü letételét (lásd Anna Korwin-Piotrowska esetét)

Viszont ahhoz, hogy egy ilyen indítványt egyáltalán elő lehessen terjeszteni, az Alkotmánybíróság teljes ülésén legalább tíz bírónak kellene megjelennie – ez a határozatképesség feltétele. A jelenlegi kormány által megválasztott bírák száma viszont mindössze nyolc.

Tusk Alkotmánybírósággal kapcsolatos intézkedéseit bírálatok is érték, mivel szeptemberben Maciej Berek személyében olyan politikust jelölt alkotmánybírónak, aki jogász, és korábban Tusk kormányában miniszteri tisztséget töltött be. (via MTI)

Kérdés a vitához: Milyen megoldás vezethetne az alkotmánybíróság körüli konfliktus rendezéséhez?