Megérkezett az első fecske: Mészáros Lőrinc ügyvédje eladta az egri focicsapatot

Az elmúlt 16 év orbáni focimániája a sportág agyonpénzelése mellett mindig is csak az volt a kérdés, hogy mi történik a NER-rel teljesen átszőtt, piaci alapokon amúgy gyakorlatilag életképtelen hazai labdarúgással, ha egyszer fordul majd a politikai széljárás. Úgy tűnik, bő fél évvel az Orbán-kormány bukása után megvan az első olyan klub, amely kikerült a NER köréből. 2026. október elsején Mészáros Lőrinc ügyvédjeként ismertté vált Kertész József ugyanis eladta az egri focicsapatot birtokló cégét, a Lend-Ball Beruházó és Szolgáltató Kft.-t.

A vevő a Med and Sport Bt. volt, amelynek egyik tulajdonosa az a Farkas Balázs, aki gyakorlatilag Kertész 2021-es megjelenése után néhány hónappal lett az egri focicsapatot üzemeltető cég, az Eger Labdarúgó Sport Kft. ügyvezetője. A Med and Sport noha régóta működik, nehezen lehet nagyobb cégnek nevezni. Tavaly ugyanis 29 milliós árbevételt értek el, ez egyébként az elmúlt évek legnagyobb bevétele. Ebből 8,4 milliós nyereség maradt, a cégnek ezen kívül közel 3 milliós tartozása van és 11 milliós forgóeszközzel (pénzeszközök, követelések, értékpapírok) rendelkezik.

Az egri focicsapatot birtokoló Lend-Ball viszont még ennél is sokkal kisebbnek látszik: 2,7 milliós befektetett eszközzel rendelkezik (feltehetően ez jelenti az egri focicsapatot üzemeltető cégben lévő részesedést), nulla forint árbevétel és néhány tízezer forintos veszteség jellemzi a gazdálkodását.

A tulajdonosváltás azonban feltehetően nem érinti majd negatívan az egri focit, hiszen Kertész József felbukkanása sem hozott gyökeres változást. A csapat Kertész megjelenésekor az NB III.-ban játszott és végig ott is maradt, nem sikerült előrébb lépniük, így nem olyan nagy meglepetés, hogy az árbevételeknél csak szerény növekedés látszik 2021 után. Az egyéb bevételek a 2021-es 320 millió után 400, majd 500 millió forint fölé emelkedtek, jellemzően itt szokás feltüntetni egyébként az egyszeri bevételeket, mint például extra támogatások, MLSZ-től, önkormányzatoktól kapott pénzek. Hiába nőtt azonban összességében az egri focicsapat költségvetése az elmúlt három évben már veszteséget termelt, vagy épp nullszaldó közeli eredménnyel zárták az évet. A bajnokságban előrébb lépni azonban nem sikerült a Kertész-éra alatt.

Pedig nemcsak a felcsúti milliárdos ügyvédje áll az egri foci mögött, de olyan szponzorokat is sikerült megszereznie, mint Szíjj László Duna Aszfaltja, vagy az Aczél Zoltán-féle Belfry-csoport, amely mellesleg a felcsúti és az eszéki foci hű támogatója.

Kertész 2021-es felbukkanása azonban nem lehetett független a formálódó egri tervektől sem. Orbánék ugyanis 2018-ban 2,4 milliárdot adtak az egri stadion rekonstrukciójára. Az ügy azonban meglehetősen kusza, hiszen bár egy évvel ezelőtt már arról számolt be az Átlátszó, hogy a becsült árnál 1,1 milliárddal drágábban, 3,65 milliárdért végezheti el a munkákat a Pharos '95 Kft., 2020-ban még mindig csak megvalósuló beruházásként beszéltek a projektről. A Szabad Európa a közbeszerzés piacszűkítő pontjaira hívta fel a figyelmet az akkori cikkében, ami után 2022-ben újabb közbeszerzést írtak ki. A fellelhető információk alapján azonban az eredeti stadionrekonstrukció a fedett lelátokkal, új stadionnal és főépülettel nem valósult meg.

Az áprilisi választás és óriási Fidesz-bukás óta tehát ez az első ennyire drasztikus és látható változás a NER és a labdarúgás viszonyában. Eddig egyelőre csak a szponzorok átrendeződésére lehetett példát látni. Szíjj László Duna Aszfaltjáról júliusban derült ki, hogy nem támogatja tovább a felcsúti focit. Mészáros Lőrinc cégei pedig felsorakoztak az idén NB II.-ben játszó Diósgyőr mögött, nemrég pedig a Hell helyét mezszponzorként Mészáros ZÁÉV-je vette át.

Azonban nemcsak Kertész József az egyedüli, Mészáros Lőrinchez kötődő ügyvéd, amely a NER alatt saját focicsapatot szerzett. Vörös József néhány hónappal előzte meg Kertész József vásárlását, csak ő az akkor még NB III.-ban vitézkedő salgótarjáni focicsapatba vásárolta be magát. A sikertörténet azonban itt is elmaradt.

A csapat azóta minden harmadik szezont a megye 1-ben tölt. Az árbevételt 15 millióról 22 millióig sikerült feltornászni, és legfeljebb csak néhány százezres nyereséget tudnak kimutatni. Ez alól 2022 és 2023 volt a kivétel, amikor is főként az egyéb bevételek megugrása több tízmilliós profitot eredményezett. Itt 2017-ben jelentették be a 3,9 milliárd forintos stadionfejlesztést, de végül semmi nem lett a tervekből. Sőt, az akkor még felújítani tervezett stadiont 2023-ban már eladásra hirdették. A jelek szerint azóta nem sikerült rá vevőt találni, pedig 336 millió helyett már csak 249 millióért hirdetik.

Kérdés a vitához: Milyen változásokat hozhat az egri focicsapat számára a tulajdonosváltás?