Mesélni kezdett a KSH, majd inkább letiltotta a kutatókat, akik számonkérték, hogy az adataik is mesébe illőek

A Magyar Népmese Napja volt a héten, és a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) úgy gondolta, jó ötlet lenne, ha a témába illően mesélnének el pár szüzsébe vágó adatot a Facebook oldalukon. Egyszer volt, hol nem volt, volt három fivér, de nem is három, mert 155 ezer háromgyerekes család van ám Magyarországon, így kezdték, a statisztikusok meséje pedig azzal végződött, hogy a boldogan éltek, míg meg nem haltak Magyarországon a férfiaknál aktuálisan 74,13 évet jelent (a nőknél hattal többet).

A KSH-nak azonban nem jutott eszébe, hogy a számok mesébe illesztésével mekkora magaslabdát adnak azok után, hogy módszeresen téves adatokat produkáltak éveken át, ami miatt komoly kutatók is az adathamisítás lehetőségéről beszéltek.

A Statisztikai Hivatal éveken át rendre olyan szegénységi adatokat tett közzé, és közölt az Európai Unió felé is, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A tévedés rendre olyan irányú volt, hogy a magyar szegénység mértéke kisebbnek tűnt a valóságosnál, ami így a kormányzati narratívába is jól illeszkedett.

Miután ez kiderült, a KSH sokáig tagadott, áltudományosnak minősítve a problémára a figyelmet felhívó kutatók munkáját, majd kénytelen-kelletlen lefolytatott egy adatrevíziót, és elismerte a tévedések egy részét. A felelősséget és a hibák hátterét azonban ezután is elkenték. Több jel utal arra, hogy az azóta módosított adatok sincsenek rendben, ami tovább rombolhatja a KSH hitelességét.

Ezek után nem mindenkinek jött be, hogy a KSH a Magyar Népmese Napjára ráugorva azzal jópofáskodik, hogy „most egy kicsit másképp mesélünk: KSH-adatokkal. Hol volt, hol nem volt… az adatokon innen és a statisztikán túl”.

A KSH posztja alatt a magyar társadalomkutatók közül először az a Gregor Anikó jelent meg kommentelőként, aki a szeptemberi tanévnyitón ELTE-s szakszervezeti vezetőként lépett oda Magyar Péterhez, hogy átadjon neki egy listát a nevetséges oktatói bérekről az egyetemen.