A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint augusztusban a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékra nőtt, a munkanélküliek száma 229 ezer főt tett ki, míg a foglalkoztatottak létszáma csökkent. Ezen kívül a születések száma is aggasztóan alacsony volt, 5922 gyermek született, ami először nem érte el a hatezret, míg a halálozások száma 9452 főre emelkedett, így a természetes fogyás 3530 főre nőtt. A termékenységi arányszám 1,29-re csökkent, ami szintén kedvezőtlen tendencia a demográfiai helyzet szempontjából.
A KSH korábban megosztott statisztikai adatokat mesés formában, azonban a múltbeli adathamisítások miatt sokan megkérdőjelezték a hivatal hitelességét. A KSH elismerte néhány hibáját, de a felelősséget nem vállalták. A hivatal adatai szerint a magyar ipar augusztusban 8,7 százalékkal nőtt, ami évek óta a legnagyobb növekedésnek számít, de a feldolgozóipar többi szegmense csökkenést mutatott. A kiskereskedelmi forgalom is csak 2,4 százalékkal nőtt, ami a leglassabb növekedés az utolsó tizenhárom hónapban.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Augusztusban a magyar építőipar 21,9 százalékkal bővült tavalyhoz képest, de a növekedés mögött egyszeri tényezők állnak, nem tartós trendforduló. Az új szerződések volumene 55,2 százalékkal csökkent, és a hó végi szerződésállomány is 11,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakához képest, ami aggasztó jele a szektor jövőjének.
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, míg az infláció továbbra is az MNB célja alatt marad. Az élelmiszerárak enyhén csökkentek, de az üzemanyagok ára jelentősen, 6,9 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások ára 4,9 százalékkal emelkedett. A havi összevetésben az élelmiszerárak 0,1 százalékkal csökkentek, míg az üzemanyagok 5,9 százalékkal drágultak.
Augusztusban 8,7 százalékkal nőtt a magyar ipar, ami évek óta a legnagyobb növekedésnek számít, bár júliushoz képest mindössze 1 százalékos bővülést mutatott. A növekedés főként a járműgyártásnak és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának köszönhető, míg a feldolgozóipar többi szegmense csökkenést mutatott. Az idei év eddigi teljesítménye 3,4 százalékos növekedést jelent, szemben a tavalyi év hasonló időszakának 3,9 százalékos zsugorodásával.
Idén augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 2,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami a leglassabb növekedés az utolsó tizenhárom hónapban. Az élelmiszerboltok forgalma csupán 0,5 százalékkal emelkedett, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5 százalékos növekedést mutatott. Az augusztusi forgalom volumene 0,7 százalékkal elmaradt a júliusi adatoktól, ami szokatlan a nyári hónapokban.
A KSH a Magyar Népmese Napján mesés formában osztott meg statisztikai adatokat, azonban a múltbeli adathamisítások miatt sokan kritikával illették a hivatal hitelességét. A KSH korábban téves szegénységi adatokat közölt, amelyek a kormányzati narratívába illeszkedtek, és bár elismertek néhány hibát, a felelősséget nem vállalták. A poszt alatt a társadalomkutatók is megnyilvánultak, kifejezve kételyeiket a KSH adataival kapcsolatban.
Az idei első félévben a kormányzati szektor hiánya 2809,5 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 6,2 százalékának felel meg, szemben a tavalyi 310 milliárdos mínusszal. A kiadások jelentősen megnőttek, míg a bevételek csak enyhén emelkedtek, a kormányzati szektor egyenlegének romlása pedig az előző kormányzati ciklus kampánycélú pénzszórásának következménye. Az új kormány az EDP-jelentésben a költségvetési mutatók jelentős átdolgozását végezte el, beleértve az államadósság várható szintjének emelését is.
Augusztusban a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékra nőtt, a munkanélküliek száma 229 ezer főt tett ki, míg a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 654 ezerre csökkent. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 7 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottaké pedig 21 ezerrel csökkent. A nők elhelyezkedési esélyeit a munkaerő-kereslet ágazati koncentrációja nehezíti.
Augusztusban 5922 gyermek született Magyarországon, ami először nem érte el a hatezret, míg 9452 fő hunyt el, így a természetes fogyás 3530 főre nőtt. A születések száma 7,4, a házasságkötéseké 12 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, és a termékenységi arányszám is romlott, 1,29-re csökkent. Az idei első nyolc hónapban összesen 46 497 gyerek született, ami 3,5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Jövőre alig emelkednek az autópályamatrica-díjak, köszönhetően az alacsony inflációnak. A D1 kategóriás személyautók éves matricadíja 62.560 forintra nő, míg a megyei matricák ára 7280 forintra emelkedik. A napi és tíznapos matricák árai is minimálisan változnak, de a felújítás alatt álló M1-es érintett megyéire vonatkozó éves matrica ára nem emelkedik.
Augusztusban 1,4 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak a tavalyi évhez képest, ami példátlan mértékű áresést jelent az évezredben. Az inflációs adatok szerint a fogyasztói árak 1,3 százalékkal nőttek, míg az energiaárak 4,3 százalékkal csökkentek, de az üzemanyagárak 1,3 százalékkal emelkedtek. A szolgáltatások ára jelentősen, 5 százalékkal nőtt, a szórakoztatóipari és szállítási díjak pedig kiugróan emelkedtek.
A KSH korrigálta a magyar gazdaság második negyedéves teljesítményét, amely 1,7 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az ipar és a szolgáltatások hozzájárulása jelentős volt, míg a mezőgazdaság teljesítménye a súlyos aszály miatt csökkent. A háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt, de a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,3 százalékkal csökkent.
Júliusban a halálozások száma évtizedes mélypontra, 8896 főre csökkent, míg a születések száma 6197-re esett, ami szintén történelmi mélypontot jelent. A természetes fogyás így 2699 főre nőtt, míg a házasságkötések száma emelkedett, 4480 pár házasodott össze. Az év első hét hónapjában a természetes fogyás összesen 31 016 fő volt, ami kevesebb a tavalyi adatoknál.
Júniusban a bruttó átlagkereset Magyarországon 754 700 forint volt, ami 7,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A nettó átlagkereset 529 700 forintra emelkedett, a reálkeresetek pedig 7,6 százalékkal nőttek. Az alacsonyabb bérnövekedés utoljára öt éve volt tapasztalható.
A hazai beruházások volumene már három éve nem növekszik, és az idei második negyedévben 9,1%-kal csökkent, míg az első negyedévhez képest 4,3%-os visszaesést mutatott. A csökkenés fő okai az uniós támogatások felfüggesztése, az állami beruházások leállítása, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet. A jövőbeni javulásra a szakértők az uniós források beérkezését és a vállalati bizalom növekedését várják, de érdemi változásokra csak 2027-2028 környékén lehet számítani.