beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Január 1-jétől nem jöhet több orosz cseppfolyós földgáz Európába, de ettől az európai függőségi problémák nagyon nem oldódtak meg

Takács Lili - 2026.11.18 11:04:09
▲

Még nincs hozzászólás – szólj hozzá elsőként ↓

Január 1-jétől nem jöhet több orosz cseppfolyós földgáz Európába, de ettől az európai függőségi problémák nagyon nem oldódtak meg

  • Kevesebb mint 50 nap múlva orosz LNG nélkül marad Európa. Az Európai Unió 2026 első tíz hónapjában 8,7 milliárd eurót költött az orosz sarkvidéki cseppfolyósított földgáz vásárlására, 21 százalékkal többet, mint 2025 egészében.
  • De honnan pótolja az EU a kieső szállítmányokat?
  • Mennyivel jobb a Donald Trump által vezetett Egyesült Államoktól függeni, mint Oroszországtól?
  • És milyen alternatív lehetőségek állnak az orosz LNG előtt? Miért nem mindegy, melyik irányba indul egy hajó?

Az uniós tagállamok idén januárban elfogadták a vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) Oroszországból az EU-ba irányuló behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló rendeletet. Áprilistól kezdve betiltották a rövid távú LNG-szerződéseket, júniustól pedig a rövid távú vezetékesgáz-szerződéseket. A rendeletet fokozatosan vezetik be, a teljes tilalom az LNG-behozatal esetében 2026 végétől, a vezetékes gáz behozatala esetében pedig 2027 őszétől lép hatályba.

Az EU a kiskapukat is bezárta: a tilalom életbe lépése után az uniós vállalatok a világon sehol sem vásárolhatnak, adhatnak el vagy szállíthatnak orosz LNG-t, azaz a korlátozás nemcsak az orosz LNG EU-ba történő behozatalára vonatkozik, hanem az uniós cégek globális kereskedelmi tevékenységére is. Mindez azt jelenti, hogy a szabályok értelmében Európa kevesebb mint 50 nap múlva orosz cseppfolyósított földgáz nélkül marad annak ellenére, hogy az Európai Unió még jelenleg is nem csak hogy a fő vásárlója Oroszország egyik kiemelt jelentőségű sarkvidéki földgázprojektjének, a Jamalnak, hanem úgy tűnik, a tiltás életbe lépése előtt a tagállamok még egy utolsó nagy rohammal igyekeznek beraktározni az orosz LNG-ből.

Az Urgewald környezetvédelmi szervezet elemzése szerint idén január és október között az uniós kikötőkbe 12,89 millió tonna LNG érkezett az oroszországi Jamal-projektből. A Jamal lényege, hogy a sarkvidéki Jamal-félszigeten kitermelt földgázt cseppfolyósítja, majd tartályhajókon exportálja.

Az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékos növekedést jelent, és a Jamal-projekt nyilvántartott szállításainak 81 százalékát tette ki. Az Európai Unió 2026 első tíz hónapjában a becslések szerint 8,7 milliárd eurót költött csak a Jamal-projektből érkező cseppfolyósított földgáz vásárlására, ami 21 százalékkal több, mint a 2025-ös teljes évre becsült kiadások. (Az ettől különálló, szintén sarkvidéki Arctic LNG 2 projektet nem számolták bele.) A kiadások emelkedése nemcsak annak köszönhető, hogy több földgázt vásároltak, hanem annak is, hogy a gáz drágább lett.

Január 1-jétől nem jöhet több orosz cseppfolyós földgáz Európába, de ettől az európai függőségi problémák nagyon nem oldódtak meg

Az elmúlt években Európa az összes gázimportján belül közel feléről körülbelül nyolcadára csökkentette az orosz gáz arányát, de az import megszüntetésének jogszabályban rögzített időpontjához közeledve egyre inkább látszik, hogy ennek milyen ára van. Az európai gáztőzsdéken az árak idén ősszel 2022 vége óta nem látott szintre emelkedtek, az EU pedig az elmúlt legalább 15 év legalacsonyabb fűtési szezonkezdő készletszintjével indult neki a télnek. November 1-jén a tárolók töltöttsége 74,6 százalék volt, szemben az adott napra számított 2011–2025-ös, 90,5 százalékos átlaggal. Persze az alacsony készletszint nem kizárólag az orosz LNG kivezetésének következménye, iparági szervezetek szerint a 2025–2026-os tél végén alacsonyabb készletek, a lassú nyári feltöltés, a közel-keleti konfliktus miatt kieső LNG-szállítások és a magasabb árak egyaránt hozzájárultak a mostani helyzethez.

Honnan jön majd LNG Európába, ha nem az oroszoktól?


Kérdés a vitához: Milyen szempontokat kellene mérlegelnie az EU-nak az orosz LNG kiváltására szolgáló energiaforrások kiválasztásakor?

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!