Az EU bírósága elutasította a kekvás egyetemek keresetét

Az Európai Unió Törvényszéke szerdán kihirdetett ítéletében elutasította azon hat magyar egyetem kereseteit, amelyek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) vagy az ilyen alapítványok által fenntartott jogi személyek uniós költségvetésből való finanszírozásának tilalma ellen irányulnak.

Az ügy előzménye, hogy a jogállamiság elveinek magyarországi megsértése miatt a kormányfőkből álló Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el, amely többek között megtiltja az Európai Bizottság számára, hogy a 2021 óta működő kekvákkal jogi kötelezettségvállalást tegyen. Az új kormány és az Európai Bizottság között megállapodás született: a magyar kormány megígérte az akadémiai világ átalakítását, illetve az egyetemeket fenntartó kekvák kivezetését 2027 augusztusáig – ezért cserébe az Európai Unió vállalta, hogy már a szeptemberrel kezdődő félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programokba.

Mit mondott a bíróság?

Hat magyar egyetem – Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem – anno azt kérte az Európai Unió Törvényszékétől, hogy semmisítse meg a fent említett rendelkezést, vitatva a Tanács hatáskörét. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az érintett intézmények egyike sem követett el jogállamisági elvsértést, továbbá, hogy nincs kapcsolat a jogállamiság elveinek esetleges megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű törvényszéke szerdán kihirdetett ítéletében egyebek mellett megállapította, hogy az uniós tanács hatáskörrel rendelkezett a hat magyar egyetem által megtámadott rendelkezés elfogadására, ugyanis a költségvetés megállapítására és végrehajtására vonatkozó kizárólagos hatáskörét gyakorolta, nem pedig az oktatás és a kutatás területén fennálló hatáskörét.

Érvelésük szerint a Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a jogállamiság elveinek megsértése esetén ideiglenesen felfüggessze az olyan programokra vonatkozó költségvetésének végrehajtását, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa.

Rendszerszintű jogsértés

A törvényszék kimondta, hogy „Magyarország rendszerszinten nem képes vagy nem hajlandó arra, illetve kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az összeférhetetlenség területén alkalmazni szükséges uniós jogot sértő döntéseket”. Ennek alapján

a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a jogállamisági elvek megsértése megállapítható.

A törvényszék kimondta azt is, hogy közvetlen kapcsolat van a jogállamiság elveinek megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között, ugyanis a kekvák és azok vezetőtestületeiben részt vevő magas rangú tisztviselők és politikai felsővezetők jelentős hatáskörökkel rendelkeznek költségvetési, működési és szervezeti kérdéseket illetően. Ez alapján fennáll a veszélye annak, hogy az uniós finanszírozású egyetemi programok és képzések, a kutatási és fejlesztési projektek kiválasztását, valamint a személyi állomány kiválasztását közvetlenül politikailag befolyásolják.

Ennek ismeretében az Erasmus+ és a Horizont Európa program keretében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szerepet játszhatnak az uniós források kifizetésében a végső kedvezményezetteknek. Az Erasmus+ program keretében pedig fennáll annak a kockázata, hogy az összeférhetetlenség befolyásolja a kedvezményezett hallgatók kiválasztását, a kiválasztási folyamatba a tudományos érdemek értékelésén túlmutató megfontolások kerülhetnek be.

A bíróság szerint a Tanács határozata nem sérti a tudományos élet szabadságát,

pénzügyi jellegű intézkedésnek minősül, nem tartalmaz semmilyen tilalmat vagy előírást az említett intézmények akadémiai vagy tudományos tevékenységeire vonatkozóan, és ily módon hozzájárul a tudományos élet szabadságának és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásához. (MTI)