Sikersztorit posztoltak a mentők egy megmentett férfiról, aztán odakommentelte a felesége, hogy aznap temették

A Mentők évek óta megszokott, önfényezős közösségi médiás stílusában posztolták ki hétfőn a Facebookra, hogy a kollégák milyen hősies küzdelem árán mentették meg egy otthonában hörögve eszméletét vesztő és többszöri újraélesztésre szoruló Pest megyei férfi életét. Az egyébként tömör poszt végig azt hangsúlyozza, hogy a mentősök milyen ügyesen jártak el az életveszélyes helyzetben, eredeti utolsó mondata pedig azon a ponton zárta le a szakmai sikertörténetet, némi önvállveregetés kíséretében, hogy

„A gyors szállítást követően megtartott keringéssel adták át bajtársaink a beteget a kórházban, ahol újabb életmentő beavatkozások vártak rá. Bízunk a férfi mielőbbi felépülésében, bajtársainknak szívből gratulálunk!”

Tehát még az ügyességüket hangsúlyozó mentősök is érezték, hogy a beteg sztorija semmiképp sem a kórházi átadással ért véget, de arra láthatólag ők sem számítottak, ami a poszt élesítése után nagyjából 3 órával történt. Valaki, aki a főszereplő feleségének mondta magát, a következőt kommentelte ugyanis a poszt alá:

„Az én férjem volt, sajnos szeptember 6-án elhunyt!! Ma volt a temetése😭😭😭😭😭 sajnos, későn sikerült az újra élesztes!!”

Rövidesen kiderült, hogy az illető tényleg az, akinek mondta magát és igazat írhatott, mivel kért órára rá a mentők kommentben fejezték ki őszinte részvétüket, majd a következő mondatot illesztették az eredeti bejegyzés végére:

„A bejegyzést kegyeleti okból módosítottuk. Osztozunk a család fájdalmában, őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak!”

Maga a módosítás annyi volt egyébként, hogy az eredeti befejezésből kiszedték a legvégét, vagyis azt a részt, hogy

„...ahol újabb életmentő beavatkozások vártak rá. Bízunk a férfi mielőbbi felépülésében, bajtársainknak szívből gratulálunk!”

Feltűnő tehát, hogy a mentők közösségi médiásai semmiféle okot nem éreztek arra, hogy elnézést kérjenek az áldozat családjától. Mondjuk azért, mert egy ember esetleges halálát sem tartották annyira fontosnak, hogy egy telefonnal utánaérdeklődjenek a sorsának, mielőtt lájk- és rokonszenvvadász posztot közölnek róla, a saját teljesítményüket fényezve. Feltűnő, hogy ez nemcsak első körben, a poszt megíráskor nem jutott eszükbe, de a gyászoló családot még azután sem tartották bocsánatkérésre érdemesnek, hogy kiderült, mekkorát bakiztak.

Az ügyben megkérdeztem a mentőket, hogy a kommunikációs vezetőjük leváltása óta felmerült-e bármilyen formában, hogy problémás gyakorlat lehet ilyen konkrét esetek kiposztolása. Illetve azt is megkérdeztem, hogy alapvetően mi az oka ezen gyakorlat létezésének, mi az előnye, ami miatt megírnak ilyen eseteket? Valamint hogy mit várnak egy ilyen típusú bejegyzéstől a lájkokon felül. Arról is érdeklődtem, hogy érkezett-e korábban panasz emiatt, például az úgynevezett mozaikazonosításra panaszkodva, vagyis hogy adott esetben a név és a lakcím említése nélkül is beazonosíthatóvá válhatnak az alanyok?

Ha válaszoltak, megírom.