39 őslakos maradványait adja vissza a leszármazottaknak egy oxfordi múzeum

80 év után kaphatja vissza őseik emberi maradványait az oxfordi Pitt Rivers antropológiai és archeológiai Múzeumból az északkelet-indiai Naga törzs - írja a Guardian.

A nagalandi vezetők és antropológusok hat éve tárgyalnak az intézménnyel a őseikhez tartozó 39 testrész hazajuttatásáról, amiket brit gyarmatosítók hurcoltak el, majd tisztázatlan körülmények között a múzeum gyűjteményébe kerültek.

A Pitt Rivers Múzeum több mint 6500 naga tárgyat birtokol, ezek jelentős részét James Philip Mills és John Henry Hutton brit gyarmati tisztviselők bitorolták el, a helyi lakosok kényszerítésével.

A nagák India északkeleti részén és Mianmar egyes területein élő őslakos népcsoport, akiket egykor még fejvadászattal hoztak összefüggésbe, mára azonban többségük keresztény. Az oxfordi intézményben 80 éven át lehetett műtárgyként megtekinteni őseik emberi maradványait, köztük koponyadarabokat, egy ujjat és egy szőrös bőrdarabot. 2020-ban a gyűjtemény dolgozói egy felülvizsgálat után arra jutottak, hogy a gyarmatosítók által elrabolt törzsi maradványok mutogatása erősítheti a rasszizmust, ezért inkább elraktározták őket.

A múzeum szerint a 39 naga ős maradványait egy novemberi ünnepélyes átadási ceremónia után vihetik vissza Nagalandba, ahol várhatóan még az év vége előtt, hagyományos közösségi szertartás keretében helyezik őket nyugalomra. A Pitt Rivers igazgatója, Laura Van Broekhoven szerint jelenleg a visszaadáshoz szükséges dokumentáció véglegesítésén dolgoznak, az átadási ceremónia előkészítése is hamarosan megkezdődik.

Nagy lépés ez a nagáknak, de kis lépés a britek elhíresült, mélyen problematikus múzeumi gyakorlatának. A Guardian közérdekű adatigénylése szerint a brit múzeumok több mint 263 ezer emberi maradványt őriznek, a kormány iránymutatása és az emberi jóérzés ellenére gyakran kegyeletsértő módon. Ezek között vannak múmiák, csontvázak, koponyák, csontok, bőrdarabok, fogak és emberi haj is. Legalább 37 ezer emberi maradványról tudható, hogy külföldről származik, ezekből több ezer egykori brit gyarmatokról. További 16 ezer esetében pedig még a származási ország sem ismert, így ezeknek a halottaknak a hazaszállítása egyelőre teljesen esélytelen.

A lap által megkeresett 241 intézmény közül mindössze 100 tudta pontosan megmondani, hány ember maradványait őrzi, náluk összesen 79 334 személy testét tárolják. A leginkább érintett a londoni Natural History Museum, itt körülbelül 27 500 embernek tárolják valamilyen részét. A többi 141 gyűjtemény nem rendelkezett pontos adatokkal, ami rávilágít a rendszerszintű hiányosságokra a múzeumi leltározásban és a maradványok kezelésében.

Dan Hicks, az Oxfordi Egyetem kortárs régészettel foglalkozó professzora azt nyilatkozta a Guardiannek, ezek a széles körű mulasztások tovább éltetik „azt a gyarmati erőszakot, amely az emberi maradványok elhurcolásával és múzeumi raktározásával járt, az emberek tárgyként való kezelését, valamint személyazonosságuk és a halottakkal szembeni megfelelő bánásmód figyelmen kívül hagyását”. A nagák esetében is hasonló probléma merült fel, egyik képviselőjük szerint őseik maradványait „úgy állították ki, mintha trófeák lennének”.