Megszavazták a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását, a közmédia átalakítását és az uniós források miatt benyújtott törvénymódosításokat is

A hétfői parlamenti adok-kapok, a Tisztítótűz-bejelentés és cosanostrázás után a parlamenti képviselők megvitatták négy törvénymódosítás összegző módosító javaslatait – majd kedden délelőtt meg is szavazták ezeket.

A négy téma a Tisza kampányának fontos ígéreteihez kapcsolódik. Döntöttek

• az uniós pénzek visszaszerzéséhez szükséges törvénymódosításokról,
• a közmédia átalakításáról,
• a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítéséről,
• a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról és az egyéb reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról.

Megszűnnek a kekvák, átláthatóbbak lesznek a közbeszerzések

Kétharmaddal ment át a csomag, ami több törvényt is azért módosít, hogy a kormány hozzáférhessen az uniós forrásokhoz – ez része az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök által májusban bejelentett megállapodásának, miszerint Magyarország az antikorrupciós és egyéb elvárások teljesítése után megkap 16 milliárd eurót a befagyasztott uniós forrásokból.

Szigorodnak a vagyonnyilatkozat-tételről és annak ellenőrzéséről szóló szabályok, többek között az Integritás Hatóság is szélesebb jogköröket kap. A módosítások átláthatóbbá teszik a közbeszerzéseket, a versenyt is növelik, valamint szigorítják a korrupcióra vonatkozó büntetőeljárásokat is.

Nyár végére megszűnnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), kivéve azok, amik egyetemeket tartanak fenn – esetükben szigorodnak az összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályozások.

A kekvák államtól kapott vagyonelemei visszaszállnak az államra, de ha a nem állami alapító úgy dönt, továbbviheti az adott alapítványt. Hogy milyen alapítványoktól hány milliárd száll vissza az államra, arról ebben a cikkben írtunk bővebben. Mindez a kekvák felszámolásának részletes kidolgozása, amit a múlt héten alaptörvény-módosítással alapoztak meg.

Átalakul a közmédia

A törvénymódosítás megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, és létrehozza a Független Közmédia Testületet, amibe – a legújabb, kétharmaddal elfogadott változat szerint – három tagot jelölnek a médiaszakmai szervezetek, akiket 2 évre választ a parlament, míg a maradék hat tag politikai jelölt lesz.

A testület alá tartozik majd a két megszűnt intézmény helyett létrehozott Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az átalakított Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Az új, módosult jogkörökkel működő Médiatanács héttagú lesz, hármat a kormánypárti képviselők, hármat az ellenzékiek jelölnek, az elnöki posztot megpályáztatják. Az átmenetért nem a kormány, hanem a parlament felel.

Kevesebb reklám

A politikai gyűlöletkeltő reklámokat visszaszorító és a gazdasági reklámokat korlátozó módosítás szerint a kormány és a pártok kampányidőszakon kívül nem népszerűsíthetik magukat – gyűlöletkeltő vagy méltóságsértő politikai tartalmak pedig egyáltalán nem engedélyezettek.

A gazdasági reklámok esetében a törvény meghatározza, hova lehet és hova nem hirdetést kitenni: utcabútorra, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésre, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet, de citylight is csak utcabútoron kaphat helyet. Az önkormányzatok további lehetőségeket kapnak a reklámeszközök kitiltására, illetve a törvény lehetővé teszi, hogy egyes területeket településképi szempontból kiemeltnek tekintsenek, ami további korlátozásokat tesz lehetővé. Az új törvényeknek meg nem felelő reklámokat az év végéig kell eltávolítani.

Parlamenti vizsgálóbizottságok

A parlament már az elmúlt hetekben létrehozott több vizsgálóbizottságot is, amik olyan jelentős ügyeket hivatottak vizsgálni, mint a kegyelmi ügy, az MNB-botrány, a gyermekvédelmi hiányosságok, a korrupciós kérdések, a végrehajtói kar visszaélései.

Ehhez a munkához adott szigorúbb jogköröket a parlament, mostantól minden szervnek, személynek és szervezetnek kötelező lesz együttműködnie, ha beidézik. Aki kétszer nem jelenik meg, azt a rendőrség vezetheti elő, kivéve, ha a távolmaradása indokolt, vagy mentelmi joga van.

Többen is kritizálták – többek között a TASZ is májusi cikkünkben –, hogy a vizsgálóbizottságok túl szigorú eszközöket kaptak. A módosítások valamennyire finomították is a jogköröket, például senki sem lesz önvádra kötelezhető, érvényesül a forrásvédelem, és titoktartási szabályokat is tartalmaz a törvény. A bizottságok vizsgálata nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását. Ugyanakkor a folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottságok működését. A változtatást a hatalmi ágak elválasztásának elvével indokolták.