Toroczkai László lett a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnöke

Miután Magyar Péter a hónap elején váratlanul meggondolta magát, most a parlament megszavazta Toroczkai László mi hazánkos pártelnököt a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnökének.

A végrehajtói visszaélésekkel valóban régóta foglalkozó Toroczkai váratlanul került ebbe a helyzetbe, ugyanis eredetileg mindegyik bizottságot tiszások vezették volna, de miután Toroczkai ezt június elején felrótta Magyar Péternek a parlamentben, a miniszterelnök váratlanul így szólt:

„Lássa, hogy kivel van dolga, ön fogja vezetni, látom, hogy meglepődött, ön fogja vezetni.”

A végrehajtói visszaélések mellett korábban létrejöttek a kegyelmi ügy, az MNB-botrány, a gyermekvédelem hiányosságainak és a közpénzlopások feltárásáért felelős vizsgálóbizottságok is.

A bizottság hattagú lesz – ahogy a többi vizsgálóbizottságnál is –, ebből hárman érkeznek a Tisza Pártból, egy a Fideszből, egy a KDNP-ből és egy a Mi Hazánktól.

• Toroczkai László (elnök, Mi Hazánk)
• Gyöngyösi István (alelnök, Tisza)
• Balla György (alelnök, Fidesz)
• Kiss Máté Zsolt (Tisza)
• Molnár Zoltán (Tisza)
• Nacsa Lőrinc (Fidesz)

A többi vizsgálóbizottság névszerinti összetétele a cikk végén olvasható.

Szigorú eszközök a bizottságok kezébe

A vizsgálóbizottságok felállítása mellett tervben van egy törvény, ami együttműködésre kötelezné a bizottság által meghallgatásra behívott embereket. A javaslat egyelőre a Törvényalkotási Bizottság eljárására vár

Amennyiben a bizottság előtt az együttműködésre kötelezett önhibájából nem jelenik meg, az első mulasztásnál még csak százezer forint bírságot kap, a másodiknál viszont már egymillió forintot. Ezeket a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. A harmadik mulasztásnál is egymillió a bírság, ezzel együtt pedig a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza arról beszélt a 444-nek, hogy a vizsgálóbizottságok aránytalanul szigorú eszközöket kaptak. Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatójaproblémát abban látja, hogy a politikai alapon működő parlamenti bizottságokat lényegében az igazságszolgáltatáshoz hasonló eszközökkel ruházná fel: bírósági logikájú kötelezettségeket és következményeket rendelne a bizottsági meghallgatásokhoz.

Ez azért aggályos szerinte, mert akit egy ilyen meghallgatásra köteleznek, annak bizonyos jogait korlátozzák. Ilyenkor az a kulcskérdés, hogy a javaslat tartalmaz-e megfelelő garanciákat a meghallgatottak jogainak védelmére. Szabó szerint vannak benne ilyen elemek, például az újságírói forrásvédelem vagy az önvádra kötelezés tilalma, de ezek önmagukban nem biztos, hogy elegendőek.

Egyéb vizsgálóbizottságok

A gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság tagjai:

• Diószegi Judit, elnök (Tisza)
• Panyi Miklós, alelnök (Fidesz)
• Dúró Dóra, alelnök (Mi Hazánk)
• Jakab Zsuzsanna (Tisza)
• Melléthei-Barna Márton (Tisza)
• Juhász Hajnalka (KDNP)

A kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság:

• Schummer Orsolya, elnök (Tisza)
• Szűcs Gábor, alelnök (Fidesz)
• Novák Előd, alelnök (Mi Hazánk)
• Borics Mihály (Tisza)
• Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza)
• Máthé Zsuzsa (KDNP)

A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság:

• Sárosi József, elnök (Tisza)
• Szalai Piroska, alelnök (Fidesz)
• Dócs Dávid, alelnök (Mi Hazánk)
• Bóka Zsolt (Tisza)
• Lovkó Csaba (Tisza)
• Simicskó István (KDNP)

Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság:

• Csőszi Attila, elnök (Tisza)
• Tuzson Bence, alelnök (Fidesz)
• Apáti István, alelnök (Mi Hazánk)
• Sopov Ildikó Éva (Tisza)
• Weigand István (Tisza)
• Hargitai János (KDNP)