Orbán szerint „alkalmatlan tárgyon elkövetett reménytelen kísérlet" az alkotmánymódosítás, amivel el akarják tiltani a néptől

Két nappal azután, hogy a Fidesz kongresszusa újabb egy évre megerősítette pártelnöki posztján, Orbán Viktor exkluzív interjút adott az Indexnek. Annak a lapnak, amelyet korábban úgy jellemzett, hogy a „jobbközép, mérsékeltebb sajtó” része, amely ugyan ellenzékbe került, és „polgári, kritikus médiavilágnak néz ki, de még keresi a hangját”.

A Kibeszélő című műsor közel egyórás beszélgetésében Orbán egyszerre értékelte a Fidesz választási vereségét, beszélt saját politikai jövőjéről, és arról is, hogy szerinte az új kormány „megkezdte az ország kifosztását”. Ahogy a kongresszusi beszédében, úgy az interjúban sem elsősorban a Fidesz politikáját okolta a vereségért. Inkább arról beszélt, hogy a párt lemaradt a digitális politikai versenyben, miközben a választók – különösen a fiatalok – nagyobb változást és több ígéretet vártak annál, mint amennyit ő vállalni akart.

„Lex Orbán"

Orbán Viktor már az interjú elején reagált arra az alkotmánymódosításra, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki ciklusok hosszát, és rá is vonatkozna. (A beszélgetést még a parlamenti szavazás előtt vették fel, az Országgyűlés később elfogadta a módosítást.) A volt kormányfő szerint a szabály valójában nem általában a miniszterelnökökről szól, hanem kifejezetten őt célozza.

Orbán úgy fogalmazott, hogy a módosítással megpróbálják „eltiltani a néptől”, amit egyszerre nevezett viccesnek és nevetségesnek. Szerinte a kormány túl korán gondolkodik hosszú távon. „Egy hónapja vannak kormányon. Ne álmodozzanak nyolc évről” – mondta.

A volt miniszterelnök szerint a kezdeményezés politikai indíttatású, amit szerinte senki sem próbál eltitkolni. Úgy véli, ha egy politikust távol akarnak tartani a hatalomtól, azt nem jogszabályokkal, hanem a választók meggyőzésével lehet elérni. Emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi választáson éppen ez történt vele.

Az alkotmánymódosítást összességében olyan kísérletnek nevezte, amely jogi eszközökkel próbál politikai vitákat eldönteni. Saját megfogalmazása szerint ez „alkalmatlan tárgyon elkövetett reménytelen kísérlet”, és hozzátette: „amikor nevetségessé teszi magát egy kormány, az mindig hiba”.

A mozgósításban nem volt hiba

Orbán a Fidesz történetének legsúlyosabb választási vereségét is értékelte. Lényegében elfogadta, hogy pártja lemaradt a politikai versenyben, de nem a korábbi kormányzás vagy a Fidesz politikája miatt.

A volt miniszterelnök azt mondta, a Fidesz abból indult ki, hogy megismételheti a 2022-es eredményt. Akkor 70 százalékos részvétel mellett több mint hárommillió szavazatot kaptak, ezért most is ez volt a céljuk, sőt abban bíztak, hogy még javítani is tudnak rajta. Szerinte azonban végül nem a mozgósítással volt a probléma, hanem azzal, hogy a választók – különösen a fiatalok – többet akartak annál, mint amit a Fidesz kínált. Orbán szerint a Fidesz azt ajánlotta, hogy egy veszélyes világban is megőrzi az elmúlt évek eredményeit, míg a Tisza ennél vonzóbb jövőképet kínált.

Állítása szerint összeszámoltatta a rivális párt kampányígéreteit, és arra jutott, hogy „1213 konkrét ígéret” hangzott el, amelyek több mint 6000 milliárd forintos többletkiadást jelentenének. „Én ezt nem tudtam vállalni” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a választók mégis inkább ezt a kockázatot választották.

A Fidesz korábbi, legendásan hatékony mozgósítási rendszerét ugyanakkor megvédte. Azt állította, hogy az aktivisták minden feladatot elvégeztek, sőt „többet dolgoztunk ezért a vereségért, mint korábban a győzelmekért”. Szerinte nem az ajtóról ajtóra épülő mozgósítás mondott csődöt, hanem a politika új terepe, a digitális kampány.

Csődöt mondott a digitális kampány

Úgy látja, a 2026-os választás újdonsága a digitális mozgósítás volt, amiben a Fidesz lemaradt. „Az ellenfél az újítások tekintetében előrébb jár, mint mi” – mondta, és hozzátette, hogy ezt a hátrányt az elmúlt két hónapban sem sikerült ledolgozni.

A digitális vereséget számszerűsíteni is próbálta. Elmondása szerint a TikTokról tájékozódók körében 70–19-re, a Facebook-felhasználók között pedig 66 százalékos arányban maradtak alul. Ezért nevezte a kongresszusi beszédében is „katasztrofálisnak” a Fidesz teljesítményét a digitális térben, mind technológiai, mind tartalomgyártási szempontból.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az elmúlt években saját online ökoszisztémát épített ki, Orbán azt válaszolta, hogy a politika ma az egyik leginnovatívabb szakma, ahol folyamatosan új technológiák és módszerek jelennek meg. Szerinte „aki az újításban lemarad, az elveszíti a választást”, és a Fidesz egyszerűen nem tudta felvenni „a digitális tempót” ellenfelével.

Nem volt elég jót tenni a fiatalokkal

Orbán szerint a Fidesz egyik legnagyobb kudarca a fiatal választók elvesztése volt, amit többször is „brutálisnak” nevezett. A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a 40 év alattiak egyszerűen „többre vágytak”, mint amit a Fidesz kínált.

Azt mondta, korábban abban hitt, hogy ha a kormány sok, a fiatalokat segítő intézkedést hoz, az politikai támogatást is eredményez majd. Példaként a 25 év alattiak szja-mentességét, a diákhitelt, a munkáshitelt, a kedvezményes lakáshitelt, a béremeléseket és a 30 év alatti gyermeket vállaló nők adókedvezményét sorolta fel.

Orbán szerint a választás egyik tanulsága éppen az volt, hogy a gazdasági és szociális intézkedések önmagukban nem elegendők a fiatalok megnyeréséhez. Azt mondta, még nincs kész válasza arra, hogyan lehetne ezen változtatni, ezen szerinte „sok okos embernek” kell még gondolkodnia.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem biztos abban, hogy a Fidesznek kell alkalmazkodnia a fiatalokhoz. Szerinte a fiatalok természetüknél fogva kritikusak a hatalommal szemben. „A fiatalok nem maradnak a kormány mellett, meg a hatalom mellett sose. (...) A fiatal ellenzéki, szemben van, nem elégedett.”

Orbán azt állította, hogy ez nem magyar sajátosság, hanem általános jelenség a nyugati világban. Közben arra is utalt, hogy a digitális médiában szerinte a nemzetközi trendek inkább a jobboldalnak kedveznek, példaként Németországot és az Egyesült Államokat említette.

A volt miniszterelnök végül arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesznek nem kell külön stratégiával vagy „ravaszkodással” közelebb kerülnie a fiatalokhoz. Szerinte a pártnak a saját politikáját kell folytatnia, és a fiatalok majd a kormány teljesítménye alapján döntenek. Ha az új kabinet beváltja a hozzá fűzött reményeket, mögötte maradnak, ha nem, akkor idővel ismét a Fidesz felé fordulhatnak.

Korrupció vs percepciómenedzsment

Orbán szerint a Fidesz választási vereségében fontos szerepet játszott, hogy nem tudtak hatékonyan reagálni a korrupciós ügyekre, de továbbra sem fogadja el, hogy ezek valós vádak lennének. A Hatvanpuszta körüli vitákat például „műbalhénak”, illetve propagandának nevezte, amelynek szerinte „nincsen semmilyen reális alapja”, a Matolcsy-ügyről pedig azt mondta, hogy az egyszerűen egy hatósági ügy, amelyben még az ő kormányzása alatt indultak meg az eljárások.

A volt miniszterelnök úgy látja, a Fidesz nem a korrupciós ügyeket kezelte rosszul, hanem a róluk kialakult képet.

„Van a valóság és van a valóságról kialakított képzet. És ebben nem voltunk jók” – fogalmazott.

Példaként Bige Lászlót hozta fel, akit „köztörvényes bűnözőnek” és „fehérgalléros bűnözőnek” nevezett, miközben azt állította, hogy a Tisza egyik legnagyobb támogatója. Orbán szerint abszurd, hogy szerinte „bűnözők támogatják a Tiszát”, mégis a Fideszre ragadt rá a korrupció képe.

A Lázár Jánost, Szijjártó Pétert és Hankó Balázst érő kritikákat sem tartja valódi vádaknak. Azt mondta, ezek sejtetések, sugalmazások és rágalmazások, miközben szerinte az érintettek minden kérdésre megfelelő választ adtak. Orbán ugyanakkor elismerte, hogy ezek a történetek hozzájárultak a választási vereséghez.

A budapesti korrupciós ügyekről szólva Orbán azt mondta, hogy a fővárosban valóban létezik mindennapi jellegű korrupció, de szerinte ez nem fideszes sajátosság. Úgy látja, jelenleg egy általános „takarítás” zajlik, amelyben kormánypárti és ellenzéki szereplők egyaránt érintettek lehetnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogállami elvek alapján mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, amíg a vádakat nem bizonyítják.

Azt is visszautasította, hogy a Fidesz idején a hatóságok ne vizsgálták volna ezeket az ügyeket. Szerinte az eljárások többsége még az ő kormányzása alatt indult, csak az új kabinet politikai kommunikációs eszközzé tette őket.

„Most egy olyan korszakban vagyunk, amikor mintha fontosabb lenne a politikai showműsor, mint a kormányzati döntések”

– mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz inkább a tényekre és az eredményekre épített, míg ellenfelei jobbak a politikai hírverésben.

Visszatérés a közösségi működéshez

Az interjú végén Orbán a párt belső működéséről is beszélt. Elismerte, hogy a hosszú kormányzás alatt a Fidesz egy közösségi pártból inkább a kormányzati döntések végrehajtását támogató szervezetté vált, de visszautasította azt a kritikát, hogy emiatt nem lett volna demokratikus. Szerinte ez közös döntés volt, nem a tagságra erőltetett rendszer.

Orbán szerint a választási vereség után a Fidesz már megkezdte az átalakulást, és a párt fokozatosan visszatér ahhoz a közösségi működéshez, amely szerinte a kormányzati évek alatt háttérbe szorult. Azt mondta, a kongresszuson elfogadott, a vereséget értékelő dokumentumok már egy „közösségi pártra emlékeztető módszerrel és hangulatban” készültek. (Ahogy korábban megírtuk, Orbán már a Fidesz tisztújító kongresszusának reggelén nyilvánosságra hozta a vereséget értékelő röpiratát, így a párttagok lényegében egy előre kijelölt politikai értelmezési kerettel szembesültek.)

Nem az egybites üzenetekkel van a baj

Nem értett ugyanakkor egyet azzal a párton belüli kritikával, hogy a Fidesz leegyszerűsített kommunikációja miatt veszítette volna el az értelmiséget. Szerinte a rövid és egyszerű kampányüzenetek nem hibák, hanem a modern politika természetes eszközei. Példaként Donald Trumpot hozta fel, akinek szerinte az „America First” szlogenje is azt bizonyítja, hogy a sikeres politikai kommunikáció szükségszerűen egyszerű.

Orbán szerint a probléma nem az volt, hogy a Fidesz túl egyszerű üzeneteket használt a Sorosról, Brüsszelről vagy Ukrajnáról szóló kampányban, hanem az, hogy közben elhanyagolta azokat a fórumokat, ahol árnyaltabban is megszólíthatta volna az ország jövőjéről gondolkodó szakmai és értelmiségi közösségeket.

Úgy fogalmazott, nem az üzeneteket kellett volna bonyolultabbá tenni, hanem fenn kellett volna tartani azokat a kommunikációs csatornákat, ahol a „magas minőségű emberekkel és csoportokkal” lehet beszélgetni a világ dolgairól. Példaként a Batthyány Professzorok Körét említette, amelyhez szerinte gyakrabban kellett volna eljárniuk.

Arra a felvetésre, hogy a Tisza plakátkampány nélkül, elsősorban a közösségi médiára támaszkodva nyert választást, Orbán azt mondta, hogy ez ellenfele egyik fontos újítása volt. Azt ugyanakkor még nem tudja megítélni, hogy ez hosszú távon is sikeres modell lesz-e. Szerinte a Fidesznek nyitottnak kell maradnia az új módszerekre és tanulnia kell a nemzetközi példákból.

Egy korszak ért véget, jöhet az új generáció?

Az interjú végén arról is beszélt, hogy a választás utáni feszült közéleti hangulatot természetesnek tartja. Úgy látja, nem egyszerű kormányváltás történt, hanem egy 16 évig tartó korszak zárult le, ezért az érdeklődés és a politikai feszültség is nagyobb a megszokottnál.

Orbán szerint hasonló lehetett a légkör 2010-ben is, amikor a Fidesz került hatalomra. Úgy fogalmazott, hogy ilyenkor az embereket mindig az foglalkoztatja, mit akar és hogyan fog kormányozni az új kabinet, ezért a mostani turbulens időszakot természetes velejárójának tekinti a kormányváltásnak.

Fidesz-elnökként azt mondta, hogy csak egy évre vállalt újabb mandátumot, mert kötelességének érzi, hogy a vereség után rendbe tegye a pártot, de hosszabb távon generációváltásra van szükség. Szerinte már most megkezdődött a fiatalítás: ezért sem ült be a parlamenti frakcióba, mert nem akart akkora „árnyékot vetni”, ami megakadályozza a negyvenes generáció előretörését.

Orbán többször is utalt arra, hogy szeretné rendezett körülmények között átadni a pártot, de nem nevezett meg utódot. Azt mondta, a Fideszben nem egyetlen ember dönt a vezetőkről, hanem a közösség választja ki azokat, akik alkalmasak a feladatra. Hangsúlyozta, hogy a pártban nem működik a „one man show”, és aki túl látványosan építi a saját karrierjét, abból általában nem lesz vezető.

A Tisza Párt vezetőiről azt állította, hogy jelentős részük a Fideszben korábban sikertelen vagy másodvonalbeli politikus volt, akik azért távoztak, mert nem tudtak előrébb jutni. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a közösség tévedhet az emberek megítélésében, ezért fontosnak tartja a kollektív döntéshozatalt.

Tisza-kormány rossz, érik a patrióta mozgalom

Az új kormány munkáját illetően Orbán már jóval keményebb hangot ütött meg. Azt állította, hogy szerinte „megkezdődött az ország kifosztása”, és első példaként a jelzáloghitel-kamatstop megszüntetését említette, amely szerinte az emberektől vesz el pénzt, hogy azt a bankoknak adja.

Úgy fogalmazott, hogy ha ez a folyamat folytatódik, ősszel akár egy szélesebb patrióta mozgalom megszervezésére is szükség lehet. Egyelőre azonban szerinte a Fidesz parlamenti és önkormányzati erejével kell megpróbálni megakadályozni azokat a döntéseket, amelyeket károsnak tart.

Orbán több ügyben is az emberek közvetlen ellenállására számítana. Ilyennek nevezte a migrációs paktum végrehajtását vagy a kamatstop megszüntetését, amelyek szerinte csak társadalmi nyomással állíthatók meg.

A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte nem a pártok aktuális támogatottságát kell nézni, hanem a társadalom mélyebb politikai megosztottságát. Úgy vélte, Magyarországon még egy kétharmados győzelem mögött is nagyjából 50 százalékos társadalmi támogatás áll, ezért nem tart attól, hogy a Fidesz tartósan eltűnne a politikából.

A képviselői és kormányzati bérek csökkentését élesen bírálta. A kezdeményezést „legprimitívebb komcsi propagandának” nevezte, és azt mondta, hogy az államigazgatásban a legjobb embereknek kell dolgozniuk, akiket megfelelően meg is kell fizetni, különben a tehetséges szakembereket elszívja a piac.

A gazdaságról szólva Orbán elismerte, hogy kormányzása alatt nem sikerült megtalálnia azt a modellt, amellyel a stagnáló német és európai gazdaság mellett Magyarország tartósan 3 százalék körüli növekedést tudott volna produkálni. Azt mondta, ezért próbálták inkább célzott támogatásokkal segíteni a családokat és a fiatalokat, de szerinte ezek politikailag nem hozták meg a kívánt eredményt.

Uniós ügyek

Az uniós forrásokról azt állította, hogy a Magyarországnak járó pénzeket Brüsszel nem veheti el, és szerinte a még visszatartott összegek megszerzéséért akár az uniós költségvetés megvétózását is vállalni kellene.

Az európai politikában továbbra is a migráció elleni fellépést és a semlegesség fenntartását tartja a legfontosabbnak. Külön kiemelte, hogy szerinte Magyarországnak nem szabad feladnia az orosz–ukrán háborúban képviselt semleges álláspontját, és hibának tartaná, ha az új kormány csatlakozna az uniós többség háborúpárti politikájához.

Az interjú végén arról beszélt, hogy bár kétségei vannak az új kormány több gazdaságpolitikai szereplőjével kapcsolatban, azt szeretné, ha sikeresek lennének, mert ez az ország érdeke. Ugyanakkor úgy látja, hogy a következő hónapokban derül majd ki, képesek-e teljesíteni a kampányban tett, szerinte több mint 1200 ígéretet tartalmazó vállalásaikat. Szerinte a Fidesznek addig az lesz a legfontosabb feladata, hogy figyelje a kormány működését, és ahol szükségesnek látja, politikai ellenállást szervezzen.