Az állam visszakéri a pénzt a kekváktól, és Orbán sem lehet többet miniszterelnök – megszavazták a tizenhatodik alaptörvény-módosítást

• Nyolc évnél többet senki sem lehet miniszter, még megszakításokkal sem.
• Kihúzzák a Szuverenitásvédelmi Hivatal alól a szőnyeget.
• A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz.

Ezekről döntött kétharmaddal a parlament, amikor elfogadta a tizenhatodik alaptörvény-módosítást a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája után. A javaslatot a teljes Tisza-frakció, és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, míg a Fidesz ellene szavazott – most már csak Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására van szükség.

A módosítást az egyik tiszás benyújtó Melléthei-Barna Márton szerint a hübrisz, az önkény összeköti a három területet, amit az érint: a „politikai ellenfelek üldözésére létrejött hivatal, a közpénzek magánvagyonként való kezelése és a kormányfői hatalom időbeli korlátlansága mind-mind a hübrisz megnyilvánulása”. A Tisza a „hübrisz és az önkény” ellen jött létre, mondta Melléthei-Barna.

Miniszterelnök búcsú

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolc éves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.” A Tisza Párt szerint ez alapján Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök – a Fidesz ezt személyre szabott jogalkotásnak tartja.

Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter elmondta a már ismert ellenzéki kritikát, miszerint a miniszterelnök mandátumának korlátozására parlamentáris demokráciákban Európában nincsen példa. Ettől még szerinte joguk van ilyen szabályt beemelni. „Az viszont, hogy ezt honnan számítják, és hogyan illesztik be a jogrendbe, már jogi és alkotmányossági kérdés.” Tuzson szerint visszaható hatállyal való alkotmányozás helytelen.

Az előző miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs hozzátette, hogy személyre szabott a törvény, ráadásul „valójában a magyar embereket szeretnék kizárni a döntéshozásból”.

Kekvás búcsú

A fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetéséről szóló módosítás az első benyújtott változathoz képest annyit változott, hogy csak azok a vagyonok kerülnek vissza tőlük az államhoz, amik az államtól érkeztek – ha pedig az kekvát nem az állam alapította, csak beszállt az alapításba, akkor most kiszáll, és viszi a pénzét.

Ez sem kevés pénz, és megoldja az olyan kekvák problémáját is, mint például a MOL – Új Európa alapítvány, aminek az alaptőkéjébe a MOL is beleadott. Hogy milyen alapítványoktól hány milliárdok szállnak vissza az államra, ebben a cikkben írtunk, a törvény végleges szövege pedig ilyen szépen néz ki:

„Az Alaptörvény tizenhatodik módosításának hatálybalépésekor működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. Az alapítvány alapítói jogait az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. Az alapítvány működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.”

Az alapítványi modellbe sorolt egyetemeket fenntartó kekvák esetében a kivezetés egy évig tart majd. Erről a vitáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Tuzson kifogásolta, hogy nehéz jogilag megoldani a kekváknál lévő vagyonok visszaáramoltatását, várja a jogi levezetéseket. Orbán Balázs az MCC fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke is, úgyhogy arról beszélt, hogy az egyetemi kekvák garanciák voltak arra, hogyha a pénzügyminiszter gazdasági válságban forrást akarnak kivonni, akkor az érintett területek védettebbek legyenek. A tiszások röhögtek, amikor Orbán garanciákról beszélt.

Szuverenitásvédelmi búcsú

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnését egy mondat kitörlésével alapozza meg a Tisza, a részleteket pedig külön törvénymódosítással rendezi. Persze erről is volt vita, mert eredetileg mindkét mondatot törölték volna ebből a cikkből: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” De mivel a Fidesz migrációs paktummal kezdte vádolni a Tiszát, a mondat első, önazonosságról és keresztény kultúráról szóló fele bent maradt, és csak a második kerül ki.

A módosító indoklása szerint „fontos, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait”. Magyar Péter a múlt héten karcosabban fogalmazott, miszerint a hivatalnak az intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető”, és hogy „az összes teljesítmény, amire képes volt közpénzmilliárdokból, hogy magyar állampolgárokat fenyegetett, falta a magyar emberek adóforintjait”.

A fideszes kampányfőnök Orbán szerint a hivatalt lehet szeretni, vagy nem szeretni, de kétségtelen, hogy jelentéseket írt arról, hogy a magyar NGO-k és médiumok mögött milyen külföldi finanszírozások rejlenek – szerinte közérdek, hogy ezekről tudjanak. Politikailag megérti a Tiszát, merthogy szerinte a kormánypártot ezek a csoportok támogatták, de szeretné felhívni a figyelmet, hogy a csoportok akár ellenük is fordulhatnak. A hivatalról szerzőnk véleménycikkében megírta, hogy ez volt az Orbán-rendszer legundorítóbb szervezete.

Magyar Péter tegezve oltogatta Orbán Balázst

„Mivel egyik utolsó alkalom, hogy Orbán Balázst hallgattuk itt az országgyűlésbe, hiszen nemsokára az általa oly sokat kárhoztatott Brüsszelbe fog távozni, itt is hadd mondjam el neki, hogy köszönjük szépen, köszönjük neked Balázs, hogy nagyban hozzájárultál a Tisza kétharmados győzelméhez” – mondta Magyar Péter, amire a Fidesz kampányát vezető Orbán mosolyogva rázta a fejét.

Magyar azt is tegezve köszönte meg tőle, hogy „minden magyarban felkeltette a hazafiság érzését,” amikor arról beszélt, „akár egy puskalövés nélkül megadnád magad bármilyen hódítónak” – itt Orbán Balázs mosolyogva ingatta a fejét, hiszen valójában nem ezt mondta két éve, hanem azt, hogy

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.”

Magyar szerint Orbán frakciójából sem akarta senki megvédeni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. „Jó utat kívánunk a gonosz Brüsszelbe, vigyázz magadra, mert veszélyes hely.”