Történelmi mélyponton az amerikai biztonsági garanciába vetett európai bizalom egy felmérés szerint

Soha nem látott mélypontra zuhant az amerikai biztonsági garanciába vetett bizalom, miközben az európaiak nagyobb stratégiai autonómiát szeretnének biztonsági és védelmi kérdésekben – derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) friss felméréséből.

A tizenöt országra kiterjedő, a G7- és NATO-csúcsok előtt nyilvánosságra hozott kutatás egy sor törésvonalat tár fel Washington és az európai országok között, ugyanakkor kevés hajlandóságot mutat egy kizárólag uniós védelmi intézmény létrehozására vagy a transzatlanti szövetségtől való teljes kiválásra.

Az ECFR szerint a válaszadók mindössze 11 százaléka tekinti az Egyesült Államokat valódi szövetségesnek, miközben minden vizsgált országban többségben vannak azok, akik nem bíznak abban, hogy Washington támadás esetén országuk segítségére sietne. Az Egyesült Államokat a legtöbben ma inkább szükséges partnernek, semmint szövetségesnek tartják. A bizalomvesztés különösen látványos Magyarországon és Lengyelországban, ahol korábban erősebb volt az Amerika iránti bizalom. Magyarországon 27-ről 18 százalékra, Lengyelországban 31-ről 24 százalékra csökkent azok aránya, akik az USA-t szövetségesnek tekintik.

A felmérés szerint az európaiak ugyanakkor nem akarnak szakítani a transzatlanti szövetséggel. Kevés támogatása van annak, hogy a NATO helyett kizárólag uniós védelmi intézmény jöjjön létre: ezt a válaszadók mindössze 29 százaléka tartaná jó ötletnek, és egyik vizsgált országban sincs mögötte többség. A legtöbben arra számítanak, hogy az amerikai–európai kapcsolatok javulni fognak, miután Donald Trump távozik hivatalából.

A kutatás ugyanakkor erős támogatást mutat az európai önállóság növelése mellett. Egyre többen támogatják a magasabb védelmi kiadásokat, a közös uniós adósságfelvételt védelmi célokra, valamint azt, hogy Európa csökkentse függőségét az amerikai haditechnikától. A legtöbb országban a válaszadók inkább európai partnerektől vásárolnának fegyvereket és védelmi eszközöket, nem az Egyesült Államoktól.

Az ECFR szerint az európai közvélemény biztonsági garanciák ügyében is egyre inkább a szomszédos országokra számítana. Bulgária kivételével szinte minden vizsgált országban többségben vannak azok, akik szerint legalább néhány európai ország segítséget nyújtana támadás esetén. Ez a bizalom Dániában, Hollandiában és Svédországban a legerősebb.

„A Trump-kormányzat bírálatai és agresszív viselkedése közepette az európai polgárok egyre pragmatikusabbá váltak saját biztonságukkal kapcsolatban. A nagyobb önállóság iránti társadalmi igény és az amerikai garanciákkal szembeni bebiztosítás szükségessége – különösen a védelem területén – lehetőséget teremtett az európai vezetők számára, hogy gyorsabban és határozottabban építsenek közös biztonsági rendszereket. Ez olyan lehetőség, amit nem lehet elhalasztani”

– mondta lva Pawel Zerka, az ECFR közvélemény-kutatási vezetője.

A felmérés Ukrajna támogatottságát is érinti. A legtöbb európai országban továbbra is többségben vagy relatív többségben vannak azok, akik Ukrajnát szövetségesnek vagy szükséges partnernek tekintik. Magyarországon is többen ítélik meg pozitívan Ukrajnát, mint negatívan, bár a negatív vélemények aránya itt a legmagasabb a vizsgált országok között.

Az Ukrajnának nyújtott támogatásnak ugyanakkor világos korlátai vannak. Több országban kevés a lelkesedés az iránt, hogy a háború után békefenntartó katonákat küldjenek Ukrajnába, és az ország EU-csatlakozása is megosztja az európai közvéleményt. A bővítést leginkább Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban támogatják, míg Magyarországon, Bulgáriában, Ausztriában és Németországban erősebb az ellenállás.

Az orosz energiaimport újraindítását az európaiak relatív többsége elutasítja: átlagosan 44 százalék tartaná rossz ötletnek, míg 27 százalék támogatná. Kivételt jelent Bulgária, Olaszország és Magyarország, ahol nagyobb a nyitottság az orosz olaj- és gázimport visszaállítására. Ugyanakkor ezekben az országokban is többség támogatja a megújuló energia fejlesztését.