New York Times: Izrael lehallgathatta az amerikai-iráni tárgyalásokat

A Pentagon a legmagasabb szintre emelte az Izrael által jelentett elhárítási fenyegetés besorolását, miközben friss amerikai hírszerzési jelentések szerint az izraeli titkosszolgálatok megpróbálhatták lehallgatni az Egyesült Államok Iránnal folytatott tárgyalásait – írja a New York Times több jelenlegi és volt amerikai tisztviselőre hivatkozva.

A lap szerint Washingtonban nem az a meglepő, hogy Izrael kémkedik az Egyesült Államok után. A két ország régóta tudja és hallgatólagosan el is fogadja, hogy a másik fél hírszerzési műveleteket folytat ellene. Több amerikai tisztviselő szerint azonban az már egy új helyzet, hogy Izrael intenzíven próbálta feltérképezni az amerikai tárgyalási pozíciókat az Iránnal zajló egyeztetések során.

A jelentések szerint az izraeli hírszerzés Steve Witkoffot, Donald Trump vezető tárgyalóját, Elbridge A. Colbyt, a Pentagon legmagasabb rangú szakpolitikai tisztviselőjét, valamint annak helyettesét, Michael P. DiMino IV.-t is megfigyelhette.

A New York Times által ismertetett egyik jelentést a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) és több más katonai hírszerző szerv készítette. Eszerint az Izraelhez köthető elhárítási fenyegetés szintjét az elmúlt hetekben a „magas” kategóriából a legfelső, „kritikus” szintre emelték.

A dokumentum részletesen ismerteti azokat az eseteket, amikor izraeli szervek amerikai katonák és kormányzati tisztviselők után kémkedhettek. A jelentés elkészítésében részt vett a Defense Counterintelligence and Security Agency is.

A lap szerint a fenyegetettségi szint jelenleg magasabb, mint bármely más amerikai szövetséges ország esetében, sőt még néhány ellenséges államénál is. Amerikai tisztviselők szerint a szövetségesek közül csak Dél-Korea megítélése közelíti meg ezt a szintet.

Az egyik magas rangú amerikai tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az izraeli hírszerzés aktivitása a második Trump-kormányzat alatt „elszabadult”.

A helyzetet különösen érzékennyé teszi, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai együttműködése még soha nem volt olyan szoros, mint most. Izraeli tisztek amerikai kollégáikkal együtt dolgoznak az amerikai Középső Parancsnokságon (CENTCOM), és az amerikai hadsereg jelentős mennyiségű taktikai és hadműveleti információt oszt meg velük.

A New York Times forrásai szerint Izraelt ugyanakkor nemcsak a közös katonai műveletek érdeklik, hanem Donald Trump Iránnal kapcsolatos stratégiája és a béketárgyalások során változó amerikai álláspont is.

Ez a bizalmatlanság a katonai együttműködést is érintheti. A lap szerint a Pentagon akár korlátozhatja is az izraeli tisztekkel megosztott információk körét.

A jelentés szerint az elhárítási incidensek száma 2024 végén kezdett növekedni, amikor a Biden-kormányzat arra próbálta rávenni Izraelt, hogy mérsékelje a Gáza elleni hadműveleteit. A folyamat 2025-ben is folytatódott, amikor a Trump-kormányzat különböző Irán elleni katonai forgatókönyveket mérlegelt.

A dokumentum több korábbi esetet is felidéz. Eszerint 2021-ben izraeli katonai hírszerző tiszteket értek tetten, amikor lehallgató eszközöket helyeztek el a DIA központjában. Tavaly pedig a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat emberei állítólag megpróbáltak lehallgató készüléket elhelyezni az amerikai Secret Service egyik járművében.

A jelentés egy olyan incidens után készült, amikor Izraelben szolgáló amerikai védelmi alkalmazottak azt észlelték, hogy telefonjaikra titokban kommunikáció-lehallgató szoftvert telepítettek.

A lap szerint az amerikai személyi állomány már korábban is tisztában volt az izraeli elhárítási kockázatokkal, ezért különböző biztonsági protokollokat alkalmaznak elektronikus eszközeik védelmére, főleg izraeli tartózkodásuk alatt.

Egy volt magas rangú amerikai tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a második Trump-kormányzat több vezető szereplője maga is megkönnyítette a hírszerző szolgálatok dolgát. Többen magánrepülőgéppel utaznak, személyes mobiltelefonjaikon intéznek nemzetbiztonsági ügyeket, és külföldön nem mindig veszik igénybe az amerikai nagykövetségek támogatását.

Más jelenlegi tisztviselők is elismerték, hogy a vezető amerikai döntéshozók személyes telefonhasználata könnyű célponttá teheti őket a lehallgatások számára.

A New York Times szerint az iráni háború kezdetén az Egyesült Államok és Izrael még nagyjából ugyanazt akarta: Trump támogatta Benjamin Netanjahu régi célját, hogy meggyengítsék vagy akár megdöntsék az iráni teokratikus rendszert.

A háborús célok azonban idővel eltávolodtak egymástól. Washington egyre inkább Irán katonai képességeinek gyengítésére és a tárgyalásokon kicsikarható engedményekre koncentrált, míg Izrael azt remélte, hogy a keményvonalas iráni vezetés elveszíti a hatalmát.

A lap szerint nem teljesen világos, hogy Elbridge Colby miért vált az izraeli hírszerzés érdeklődésének célpontjává, de az amerikai kormányzatban ő a visszafogottabb külpolitika egyik legismertebb képviselője. Michael P. DiMino pedig a Pentagon közel-keleti politikájáért felel, így természetes módon fontos szereplő Izrael számára.

A Védelmi Minisztérium nem kommentálta az értesüléseket. A Fehér Ház egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője hamisnak nevezte a beszámolót, a washingtoni izraeli nagykövetség pedig közölte: Izrael nem kémkedik amerikai tisztviselők vagy intézmények után.