Donáth Anna: Amíg egy villany ég egy irodában, aminek Momentum van a kirakatára írva, addig ott leszek és én leszek az utolsó, aki kimegy

„Nem mondom, hogy most NER 2.0 épül” – mondta Donáth Anna Krug Emília Szinten túl című műsorában, ahol csaknem két évvel azután adott hosszú, személyes hangvételű interjút, hogy visszavonult a politika első vonalából. Azt mondta, inkább próbál lélekben felkészülni a lehetséges veszélyekre, mint hogy később meglepetés érje, mert szerinte a „NER is valahogy így kezdődött".

A Momentum korábbi elnöke az adásban felidézte, hogy az április 12-i választás után szorongással töltötte el a Tisza kétharmados felhatalmazása. Különösen nyugtalanította, hogy sok, általa nagyra tartott ember a parlamenti mandátumokat úgy számolgatta, mint egy focimeccsen a gólokat.

Az interjúban szóba került a kiégése, a Tisza-kormány első hónapjainak megítélése, valamint az is, Donáth szerinte milyen jövő várhat a Momentumra.

Donáth 2024 júniusában mondott le a párt éléről, miután a Momentum története legrosszabb eredményét érte el az európai parlamenti választáson: a párt egyetlen képviselőt sem tudott Brüsszelbe küldeni. A politikus ezután szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból, azóta alig adott interjút. (Donáth meglepő módon a The Guardian 2026-os parlamenti választások előtt készített magyarországi videóriportjában azért szerepelt, ahol a lap a magyar liberális politika egykori feltörekvő szereplőjeként mutatta be.)

Donáth szerint nem vonult ki a közéletből, egyszerűen megszűnt az a választott tisztsége, amely miatt az első sorban volt. „Nem tűntem el, hátrébb léptem.” Azt mondta, a civil szférában dolgozik, oktatási és állampolgári nevelési projekteken, emellett nemzetközi emberi jogi szervezeteknek segít eligazodni a brüsszeli intézményrendszerben.

A műsorban arról is beszélt, hogy a 2024-es választások után nem egyszerű fáradtságot, hanem valódi kiégést élt át. A kiégést úgy írta le, mint egy olyan állapotot, amikor az ember fizikailag rendben van, de teljesen elveszíti a motivációját. Azt mondta, hónapokkal a választások után sem volt kedve emberek közé menni, és sokat segített neki, hogy kisfia miatt akkor is volt napi rutinja, amikor saját bevallása szerint „végtelenül lent volt”.

Donáth Anna azt mondta, a kiégés és a nehéz időszak feldolgozásában sokat segített neki a momentumos közösség. Úgy fogalmazott, amíg létezik a párt, és „ég a villany egy olyan irodában, aminek a kirakatára az van írva, hogy Momentum”, addig ő is ott lesz, mert ezt a közösséget az élete egyik legfontosabb megtartó erejének tartja.

Krúg Emília a műsorban a Tisza Párt április 12-i, fölényes választási győzelméről is kérdezte Donáth Annát. A Momentum korábbi elnöke azt mondta, a választás másnapján Budapesten szinte tapintható volt a felszabadultság, őt mégis erős szorongás fogta el. Egyrészt a Tisza kétharmados felhatalmazásának „bebetonozottsága” aggasztotta, másrészt szerinte érdemes feltenni a kérdést, hogy valóban rendszerváltásnak nevezhető-e az, ami történt.

„Ez egy folyamat, amiről majd utólag fogjuk tudni azt mondani, hogy ez volt a rendszerváltás. A rendszerváltás nem egy pillanat, nem egy napnak az eredménye. Hanem egy hosszú-hosszú hónapokon-éveken át tartó politikai-társadalmi folyamatnak a vége.

Szerinte veszélyes, ha a politikai közösségek fekete-fehéren gondolkodnak, és az egyik oldalon csak rossz, a másikon csak jó szereplőket látnak, ezt a szélsőséges gondolkodást a trumpizmussal hozta összefüggésbe.

A Tisza kommunikációjáról azt mondta, érti, hogy a politika egyszerű üzenetekkel dolgozik, de szerinte a negatív érzelmekre építő politizálás hosszú távon veszélyes.

„Nekem nagyon hiányzik a mostani közéletből az árnyaltság. [...] Jelenleg a hatalmon lévőktől egyetlen megoldást kapunk: jogos a dühötök, legyetek dühösek, adjuk ki a frusztráltságot, ez most a mi időnk, hogy újat építsünk. Ez egy része az érzéseknek. De nekem ez nem egy pozitívabb, problémamegoldás felé vezető utasítás. Jogosan gondoljátok, hogy ti vagytok a többség, gyűlöljétek csak azt, aki nem ért veletek egyet. Ez nekem nagyon hasonló. Miért? Mert mind negatív érzelmekre épít."

- mondta.

Úgy látja, a düh önmagában nem lehet politikai program, és a vezetők felelőssége, hogy ne ösztönözzenek felelőtlen viselkedésre.

Donáth Anna azt mondta, korainak tartja megítélni, hogy a Tisza-kormány valóban beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Szerinte ahhoz évek kellenek, hogy kiderüljön, a szakmai felkészültség és az emberségesebb kormányzás ígérete valóban egy élhetőbb ország felé vezet-e.

A Momentum korábbi elnöke ugyanakkor óvatosságra intett azokkal a várakozásokkal kapcsolatban, hogy Magyarországon létrejöhet egy tisztán szakértői kabinet. „Nem hiszek a technokrata kormányzásban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden kormány politikai logika szerint működik, és a mostani sem lesz kivétel.

Szerinte önmagukban a kinevezett miniszterek nevei még keveset mondanak arról, mekkora mozgásterük lesz. A valódi erőviszonyokat majd az mutatja meg, hogy melyik tárca mekkora költségvetést kap. Ahogy fogalmazott, azoknak az ismerőseinek is ezt szokta mondani, akik érdeklődnek a politika iránt: várják meg a költségvetést, mert abból derül ki igazán, mely területeket tart fontosnak a kormány.

Donáth Anna szerint a Tisza és a Momentum sikereit nem érdemes közvetlenül összehasonlítani, mert „almát a körtével” vetnénk össze. Úgy látja, egy politikai mozgalom sikerét rengeteg tényező alakítja, a karizmatikus vezetőtől és az időzítéstől kezdve a társadalmi közhangulaton át a kommunikációig és az anyagi erőforrásokig.

A Momentum korábbi elnöke a legfontosabb különbségnek azt nevezte, hogy míg a Momentum egy „kiterjesztett baráti körből”, csapatként épült fel, addig a Tisza Magyar Péter személye köré szerveződött. A Momentum tudatosan kerülte az egyszemélyi vezetés modelljét, mert szerinte éppen azt akarták meghaladni, amit az Orbán-rendszer képvisel. Donáth úgy fogalmazott, hogy a párt működését sokszor kívülről bénázásnak látták, ő viszont ezt a belső demokrácia következményének tartja.

Szerinte legalább ennyire fontos volt az időzítés is. A Momentum a NER fénykorában jelent meg, amikor a választók még kevésbé bíztak egy teljesen kívülről érkező politikai formációban. Azt mondta, akkor még rendszeresen megkapták, hogy „ezek a gyerekek mit akarnak”, miközben ma ugyanezeket a kételyeket látja felbukkanni a Tiszával kapcsolatban is.

Donáth szerint a két párt között az is alapvető különbség, hogy a Momentum alapítói teljesen a rendszeren kívülről érkeztek. Többségük külföldön tanult vagy dolgozott, és saját elmondása szerint azért tértek haza, mert úgy érezték, felelősségük változtatni az országon. Magyar Péter ezzel szemben a rendszer belsejéből jött, és jelentős politikai tapasztalatot szerzett anélkül, hogy maga választott politikai szereplő lett volna.

Úgy látja, ez a bennfentesség végül politikai előnnyé vált. Míg korábban azt gondolta, a választók inkább olyanokra bízzák a változást, akiknek soha nem volt közük a NER-hez, végül az ellenkezője történt: sokan éppen azért szavaztak bizalmat Magyar Péternek, mert belülről ismeri a rendszert.

Donáth arról is beszélt, hogy a Tisza vezetője olyan politikai és hatalmi közeget ismert meg testközelből, amelyhez a Momentum alapítóinak nem volt hozzáférésük. Saját példáját felhozva azt mondta, ők a nulla kilométerkőről indultak, és sok olyan bizonytalanságot kellett leküzdeniük, amellyel Magyar Péternek nem kellett szembenéznie.

Egyetértett azzal a döntéssel, hogy a Momentum nem indul a választáson. Szerinte a párt ezzel is a kormányváltást szolgálta, még akkor is, ha ez rövid távon a saját politikai érdekei ellen hatott.

Donáth Anna az interjúban arról is beszélt, hogy a Momentum nem tűnt el a választás után, hanem tudatosan új szerepet választott magának. A párt a kampányban országjárásba kezdett, és bár egyes tagjai nyíltan a Tisza mellett kampányoltak, mások inkább általánosságban a kormányváltás ügyét támogatták.

A Momentum korábbi elnöke szerint a párt aktivistái érzelmileg is fel tudták dolgozni azt, hogy „tetőtől talpig lilába öltözve” kérték az embereket a kormányváltásra. Úgy látja, ennek a munkának meg is lett az eredménye: azt mondta, a választások óta rendszeresen odamennek hozzájuk az utcán emberek, akik megköszönik az országjárást, Bedő Dávid vagy Lőcsei Lajos munkáját, illetve azt, hogy momentumos aktivisták személyesen is felkeresték őket.

Donáth szerint ez fontosabb visszajelzés, mint a közvélemény-kutatások, amelyek jelenleg nem mérik erős szereplőnek a pártot. Azt mondta, a Momentum tudatos döntést hozott arról, hogy egy időre eltávolodik a hagyományos pártpolitikától, és inkább mozgalomként próbál tovább működni.

„A Momentum volt, a Momentum van és nem a Momentumon fog múlni, hogy lesz-e négy év múlva” - mondta.

A Momentumnak szerinte csak akkor lehet jövője, ha újra megtalálja a saját szerepét, és felvállalja az ellenzékiséget. Úgy látja, az elmúlt években a közbeszédből szinte teljesen kikopott az a gondolat, hogy egy demokráciában az ellenzéknek és a kisebb pártoknak is fontos feladata van.

A Momentum korábbi elnöke szerint korai lenne megmondani, valóban létrejön-e Magyarországon egy nyitottabb, demokratikusabb politikai verseny. Szerinte ezt az mutatja majd meg, hogyan alakul a választási rendszer, a pártfinanszírozás, illetve hogy a parlamenten kívüli politikai szereplőket bevonják-e az olyan fontos ügyekbe, mint az alkotmányozás vagy a szakpolitikai egyeztetések.

Donáth szerint ezekben a helyzetekben dől majd el, hogy a Momentum képes-e olyan ügyeket képviselni, amelyeket a társadalom is fontosnak tart. Szerinte a magyar közéletben egyre inkább az a szemlélet uralkodik, hogy csak a nagy, lehetőleg kétharmados többséggel rendelkező pártoknak van értelmük. Ezzel viszont a háttérbe szorul az a demokratikus alapelv, hogy a kisebb politikai közösségeknek és az ellenzéki hangoknak is helyük van a rendszerben.

Donáth Anna azt mondta, nem tudja úgy értelmezni a kérdést, hogy visszatér-e a politikába, mert szerinte a politika nem kizárólag párttisztségeket jelent. Úgy fogalmazott, a közügyekről való gondolkodás, beszéd és cselekvés továbbra is része az életének, ezért nem érzi úgy, hogy valaha is teljesen kilépett volna a politikából.

Azt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy jelenleg nem vállalna semmilyen vezető tisztséget a pártban. Azt mondta, három és fél éves fia mellett sem fizikailag, sem mentálisan nincs kapacitása újra pártot vagy mozgalmat építeni.