„Kizárólag a kuratóriumi tagok jóindulatán, pillanatnyi hangulatán múlott, hogyan működik egy egyetem”

„A transzparencia hiánya, az a dolog természetéhez tartozik, ez egy teljesen nyilvánvaló hatalmi eszköz. Arra készteti a résztvevőket, hogy hajlamosak legyenek különalkukat kötni. Hogy azt higgyék, hogy az ő csoportjuknak, esetleg saját maguknak személyesen jobb lesz, hogyha nem egységesen lépnek föl.”

Ezt a Fidesz-kormány által a magyar felsőoktatásba bevezetett alapítványi modellről mondta Upor László dramaturg. Ő volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) egykori rektora, aki azután hagyta ott az egyetemet, hogy a Fidesz-kormány ráerőltette az egyetemre az alapítványi modellt 2020-ban.

A volt rektor a Corvinus Egyetem egyik előadójában üldögélő közönség szellős soraiból szólalt fel az egyetemek felett álló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (röviden: KEKVA) szóló kétkörös vitán a Corvinus Egyetemen.

Az apropót részben az adta, hogy a Tisza-kormány korábban is jelezte szándékát, Magyar Péter pedig a múlt héten Ursula von der Leyen mellett mondta el, hogy sikerült megegyezni az EU-val a magyar akadémiai világ átalakításáról, az egyetemek felett álló KEKVA-k kivezetéséről 2027. augusztus 31-ig, illetve az azok élén álló kuratóriumi tagok összeférhetetlenségeinek kezeléséről.

Mindez 2,2 milliárd eurónyi forrást hozhat az oktatásba, elsősorban kutatás-fejlesztésbe – de az Erasmus programok is újraindulnak a következő félévtől.

Már maga a docenseket, tanszéki vezetőket, professzorokat, szakszervezetiseket és Hallgatói Önkormányzati (HÖK) tagokat felsorakoztató vita létrejötte is érdekes, hiszen a 2020-ban elindult, 2021 őszére szinte az összes egyetemen átsöpört „kekvásítási” hullám tapasztalatairól szélesebb körben eddig nem sok vita volt.