
Izrael és Libanon megállapodott a tűzszünet végrehajtásáról – jelentette be közleményében az amerikai külügyminisztérium. A megállapodás több feltételhez kötött, köztük ahhoz, hogy az Irán által támogatott Hezbollah fegyveres szervezet „teljesen beszüntesse” támadásait – írja a BBC.
„Valamennyi ország megerősítette, hogy Izrael és Libanon kapcsolatának jövőjéről a két szuverén kormánynak kell döntenie. Elutasítottak minden olyan kísérletet, amiben bármely állam vagy nem állami szereplő túszul ejtené Libanon jövőjét”
– áll a közleményben. A megállapodás feltétele az is, hogy „minden Hezbollah-tagot evakuáljanak” abból az Izrael által ellenőrzött dél-libanoni térségből, ami a Litáni folyótól a határig húzódik. A közlemény szerint az Egyesült Államok segíteni fog olyan „kísérleti zónák” létrehozásában, amikben a libanoni fegyveres erők kizárólagos ellenőrzést gyakorolnak majd a terület felett, minden nem állami szereplőt kizárva.
A mostani bejelentést egy hétfőn elfogadott részleges tűzszünet előzte meg, amely Libanon szerint arról szólt, hogy Izrael nem bombázza Bejrútot, a Hezbollah pedig nem támadja Izraelt. A Hezbollah egyik politikai vezetője ugyanakkor tagadta, hogy valódi tűzszüneti megállapodás született volna, és jelezte, hogy a szervezet nem tartja magára nézve kötelezőnek a washingtoni tárgyalások eredményeit.
A harcok szerdán is folytatódtak, izraeli csapásokban legalább kilenc ember meghalt Dél-Libanonban, a Hezbollah pedig rakétákat lőtt ki Észak-Izraelre, próbára téve az eredetileg áprilisban elfogadott, ingatag fegyverszünetet. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint izraeli csapásokban négy szír és két palesztin halt meg az al-Housh térségében, közvetlenül a tengerparti Türosz városától délre. A minisztérium azt is közölte, hogy két mentős meghalt, egy harmadik pedig súlyosan megsebesült, amikor az izraeli erők „közvetlenül célba vettek egy mentőautót” Chehour térségében, mintegy 14 kilométerrel keletebbre. A mentőautó a Risala Scouts Associationhöz tartozott, ami a Hezbollah szövetségesének számító Amal mozgalomhoz kötődik.
A minisztérium azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy „megvetést tanúsít a nemzetközi humanitárius jog iránt”, amely kifejezetten védi az egészségügyi személyzetet. A minisztérium szerint az elmúlt három hónapban legalább 128 mentős és egészségügyi dolgozó halt meg támadásokban. Az izraeli hadsereg korábban azt állította, hogy mentőautókat katonai célokra használnak, de erre nem szolgáltatott bizonyítékot.
Az Izraellel szomszédos ország akkor került bele a jelenlegi harcokba, amikor az Egyesült Államok és Izrael február 28-án háborút indított Irán ellen. Irán szövetségese, a Hezbollah rakétákat lőtt Izraelre, megtorlásul az izraeli támadásért, amelyben az iráni legfőbb vezető is életét vesztette. Izrael erre Libanon egész területén légitámadásokkal és szárazföldi invázióval válaszolt. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a háború kezdete óta legalább 3516 ember halt meg Libanonban, az ENSZ pedig több mint egymillió lakóhelyét elhagyni kényszerült emberről számolt be. Izrael szerint a harcokban 26 izraeli katona és négy civil halt meg a határ mindkét oldalán.
A részleges tűzszünet létrejöttében Donald Trump amerikai elnöknek is szerepe volt, aki szerdán megerősítette, hogy kiabálva és káromkodva telefonált Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akit „kibaszott őrültnek” is nevezett. Trump attól tart, hogy a libanoni eszkaláció veszélyeztetheti az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború lezárását célzó szélesebb megállapodást. Irán ugyanakkor jelezte, hogy bármilyen regionális rendezésnek Libanonra is ki kell terjednie.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!