Felszabadulásélmény vs félelem - összecsapott a Tisza és Fidesz a parlamentben a miniszterelnöki hatalom korlátozásáról

Magyar Pétert nem kötik a parlamenti szokások, az Alaptörvény-módosítás általános vitájában simán széttrollkodta Gulyás Gergely hozzászólását. A vita elején még a saját helyén vagy annak közelében – az elnöki pulpitussal szemben – ült, majd elkezdett vándorolni, végül Gulyás előtt kötött ki, hogy végigkommentálja a hozzászólását. A KDNP-s Rétvári Bence megúszta ezt a közelséget, neki és másoknak már a miniszterelnöki székből mondogatott oda.

A parlamentben teljesen szokványos a beszólogatás, az viszont nem, hogy a miniszterelnök folyamatosan kommentálja az ülést, meg persze az sem, hogy szinte végigüljön egy általános vitát. Felesleges is lett volna, a rendeleti kormányzás hosszú évei alatt úgysem a parlamentben dőltek el a legfontosabb kérdések.

Az Alaptörvény-módosítás volt a Tisza egyik első javaslata, amivel 8 évre korlátoznák a miniszterelnöki mandátumot és lehetővé tennék a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a KEKVÁ-k (vagyis az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetését. A Fidesz nagyon ellenzi mindezt, és ott tart, hogy a Tisza biztos fél Orbántól, erre fel történik az egész.

A javaslat egyik benyújtója, a tiszás Melléthei-Barna Márton arról beszélt, ez nem egy technikai korrekció, hanem egy állásfoglalás arról, milyen államot akarnak építeni, milyen legyen az ország erkölcsi és alkotmányos rendje.

„A demokrácia nem merül ki a választás megtartásában, egy politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, egy hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé.”

A demokratikus rendszerek nem egyik napról a másikra omlanak össze, a szabadság intézményei fokozatosan gyengülnek meg. Először elhalványulnak a fékek és ellensúlyok, aztán megszűnik a politikai verseny, majd az állam egy politikai központ önfenntartó eszközévé válik. Ezért kell 8 évben maximalizálni a miniszterelnöki mandátumot – mondta az előterjesztő.

„Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia. Annak kimondása, hogy a köztársaság erősebb kell legyen bármilyen politikai vezetőnél, a demokratikus rendszer nem épülhet egy ember tartós jelenlétére.”

A képviselő szerint ilyen más államban is létezik, és szerinte ez a demokratikus rendszer önvédelme.

A KEKVÁ-kkal kapcsolatban arról beszélt, hatalmas közvagyon került ki demokratikus kontroll alól, alig van tényleges állami ellenőrzés, miközben nemzeti vagyonról van szó. A képviselő szerint a javaslat nem államosítást jelent, nem is politikai revansot, ez a közvagyon védelméről szól.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig azért nem maradhat, mert semmilyen hasznos funkciót nem látott el, a célja csak a félelemkeltés volt, de közben az uralkodó állampárt félt a sajtótól, a civil szervezetektől és a demokratikus nyilvánosságtól. „A demokratikus állam nem félhet a saját polgáraitól, nem tekintheti gyanúsnak a kritikus hangokat, a civil szervezeteket és a független nyilvánosságot.”

A képviselő arról is beszélt, „a magyar alkotmányosság nem a félelemre épül, hanem a szabadságra, nem a politikai lojalitás kikényszerítésére, hanem a politikai autonómiára, nem az állampolgárok megfigyelésére, hanem a jogok védelmére.”

Röviden összefoglalva szerinte a módosítónak három üzenete van:

• a hatalom nem örök,
• a közvagyon a nemzeté,
• az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.

A jogállam helyreállításához nem elég egy törvény, de ez szerinte fontos pillér.

Súlyos üzenet ez Orbánnak

A vitához nem az igazságügyi miniszter, hanem Bódis Péter államtitkár szólt hozzá, aki ráerősített arra, hogy az ilyen korlátozás bevett a nemzetközi gyakorlatban, a fékek és ellensúlyok elvének megerősítése történik, és a cél, hogy a közhatalom gyakorlása térjen vissza a demokratikus keretek közé.

„Ez kikényszeríti a politikai rotációt, ösztönzi a kormányzati megújulást, miközben radikálisan csökkenti a rendszerszintű korrupciót és a beágyazott kliensrendszer kialakulásának a kockázatát.”

A vezérszónoki felszólalást is a Tisza kezdte, Stumpf Péter arról beszélt, hogy sokak szerint a választás után jobb a hangulat, és „ezt a felszabadulásélményt emelik alaptörvényi szintre”, egyeben lezárják az Orbán-Gyurcsány korszakot (Gyurcsánynak amúgy még így is marad pár éve).

Szerinte a választók felhatalmazást adtak ezekre a módosítókra, hiszen benne volt a programjukban, és minden országjáráson beszéltek róla. Miután a Tiszára rekord számú szavazat érkezett, a módosítás „erősebb legitimitással rendelkezik, mint az előző 15 módosítás, amit a Fidesz elfogadott, sőt, a legitimitás magasabb, mint az Alaptörvényé.”

Szerinte 16 év kormányzás után rendkívül súlyos üzenet ez a magyarok részéről. A KEKVÁ-król érintettként beszélt: a Szegedi Egyetem oktatójaként úgy látta, hogy a modellváltás politikailag és szakmailag is kudarc volt, kárt okozott a hallgatóknak, elvesztették az Erasmus lehetőségét, az oktatók és kutatók is elestek a nemzetközi forrásoktól. A személyes, üzleti és politikai érdekek felülkerekedtek a nemzeti érdeken, erre a leglátványosabb példa az MCC ügye, amely 500 milliárd forintot kapott, ami nagyjából a magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatása.

Gulyás vicces akart lenni

Ezután jött Gulyás Gergely felszólalása, amit Magyar Péter közvetlen közelről kommentált végig. Gulyás próbálta lazán kezdeni a felszólalást, és a miniszterelnöki mandátum korlátozásával kapcsolatban arról beszélt, „szeretjük a hungarikumokat, az egyedülálló magyar innovációnak is hívei vagyunk, bizonyos értelemben itt erről van szó.”

Szemben azzal, amit a Tisza állít, Gulyás arról beszélt, alkotmányos monarchiában van példa az ilyen korlátozásra, de egy miniszterelnöki rendszerben az EU-ban sehol sem vezettek be ilyet. Thaiföldön van hasonló.

A következő poénja arra épült, hogy a Tisza megtapsolta, mikor arról beszélt, elveszik a jogot a választóktól, hogy Magyar Péter 2034-ben ismét megválasszák miniszterelnöknek. „Azt jó jelnek és egy közös konszenzus alapjának tartom, hogy ezt a gondolatot önök megtapsolják.”

Azzal sem értene egyet, ha a következő választástól számítva vezetnének be ilyen korlátozást, de arról még lehet vitázni. „Az viszont, hogy visszamenőleg teszik, minden civilizált jogelvnek ellentmond.”

Szerinte az is teljesen egyértelmű, hogy Orbán Viktorra szabták a javaslatot, „és valamilyen megmagyarázhatatlan okból, talán a saját kormányzásukban nem bízva őt akarják kizárni abból a lehetőségből is – ha egyáltalán van ilyen szándéka -, hogy egy választáson miniszterelnök-jelöltként indulhasson. Ez elfogadhatatlan határátlépés.”

Ennyi erővel ők megszavazhatták volna, hogy ne lehessen más párt miniszterelnök-jelöltje az, aki korábban a Fidesz tagja volt – utalt Magyar Péterre.

A KEKVÁ-kkal kapcsolatban szerinte a Tisza nem a valós helyzetből indul ki, nem igaz, hogy a vagyon kikerült volna a közvagyonból, csak a kuratórium gyakorolja a jogokat. Ezen változtathat az új kétharmados többség, de szerinte ez a rendszer az egyetemek többségénél bevált, és jobb, mint a régi.

A javaslat pontatlan – vagy egy újabb határátlépés -, hiszen az alapján államosítanának magánvagyont. Több alapítványban régi saját vagyon vagy magánvagyon van. Gulyás örült, hogy Melléthei-Barna ezen a ponton ingatta a fejét, de akkor pontosítsák, ha nem ez a szándék.

Volt egy technikai észrevétele is: ha 8 év után lejár a miniszterelnök mandátuma, de még nem tartották meg a választást, akkor 2-3 hétig nem lesz miniszterelnöke az országnak, hiszen ügyvezetőként sem dolgozhat. Ez egy szövegpontosítással orvosolható – mondta Gulyás, amit Melléthei-Barna a vita végén javaslatként elfogadott.

Örült, hogy az Alaptörvényben benne marad a keresztény kultúra védelmére vonatkozó mondat ott is, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt húznak. Szerinte ez a migráció elleni védekezés fontos bástyája.

Öreg Orbán, és más érvek

A visszamódosítás ellenére a KDNP még mindig nem tudott elszakadni a témától, Rétvári Bence ezzel nyitott, majd azzal folytatta, a módosítás lex Orbán, amit „remegő kézzel írtak meg”, félnek Orbán visszatérésétől, ilyet csak banánköztársaságban csinálnak.

„Csak nem egy bosszúhadjáratot készítenek elő?” – kérdezte Rétvári, arra utalva, hogy a köztársasági elnököt is el akarják távolítani, amit beadhatnak ehhez kapcsolódó módosítóként is.

Amikor úgy tette fel a kérdést, hogy „csak nem ezzel akarnak ellensúlyt kiiktatni”, a reakciója alapján Magyar beszólhatott, de a közvetítésbe nem hallatszott, hogy mit.

Kitört a nevetés, és Magyar hangosan ajjogott, mikor Rétvári közölte, szerintük szükség van a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, meg úgy általában a szuverenitás védelmére is. A röhögés csak a hivatalnak szólt.

A szintén KDNP-s Hargitai János egyébként azzal érvelt, nem kell Orbántól félni, mert öreg.

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László a pulpituson beszélt, először a nagyváradi rendház falának román áttörése ellen tiltakozott, majd rátért a módosítóra. Toroczkai szerint a Tisza ugyanazt csinálja, mint amit az elmúlt 16 évben a Fidesz, visszaélnek a hatalommal. Erre Gulyás Gergely is beszólogatott.

Toroczkai szerint alkotmányozó nemzetgyűlésre lenne szükség, amit a Mi Hazánk támogat. Nagyon beakadt neki Magyar korábbi gúnyos megjegyzése, mert úgy folytatta, hogy „bár tudom, nincs szükség Hófehérke és a hét törpe szavazatára”. Ezt Magyar most hatra korrigálta. Toroczkai állítja, ő mulat ezen, de a szavazóikat megsérti a Tisza elnöke. Szerinte azért van csak hat képviselőjük, mert aránytalan a választási rendszer, ezen is változtatni kell.

Toroczkai azzal sem értett egyet, hogy „szénné alázta” Magyar a köztársasági elnököt, ő szekunder szégyent érzett. Sulyok elmozdítását sem tudják elfogadni – nem a személy, hanem az intézmény miatt -, és attól tart, egy másik pártember váltja majd fel az elnököt. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról a Meta legyőzésére kötött át.

A vitához hozzászólt Orbán Balázs, az MCC Kuratóriumi elnöke is, aki nemsokára az Európai Parlamentbe távozik. A KEKVA-rendszer mellett érvelt, és többször is elmondta, azért akarják megszüntetni a rendszert, mert forrást akarnak kivonni, hogy maguk dönthessenek az elosztásról. A legvégén ezt arra korrigálta, hogy ő nem gondolja, hogy ezt teszik, csak a lehetőség megvan rá.

Hosszan beszélt az MCC-ről, ami egy 30 éves magánalapítvány, és szerinte a tehetséggondozás miatt szállt be az állam. Oda 8 ezer gyerek jár. „Van olyan kormánytag és tiszás állami tisztviselő, akinek a közeli hozzátartozója oda jár, úgyhogy csak óvatosan.”

Neveket nem mondott, legalábbis egyelőre. Szerinte a módosítással bezúznák az évtizedek óta létező magánalapítványokat is, amit szintén nem lehet egy demokratikus jogállamban megcsinálni, az alapítványokban lévő magán- és tőzsdei cégeket nem lehet államosítani.

A volt miniszter Hankó Balázs is hozzászólt, a modell mellett érvelt, azt mondta, ezzel tudnak bekerülni a világ első 100 egyeteme közé magyar intézmények.

A vita végén Melléthei-Barna Márton még egyszer elmondta, félreértés, hogy ne akarnák megvédeni a keresztény értékeket, a KEKVÁ-k pedig nem ezzel a módosítással szűnnek meg, a részletekről és ütemezésről külön előterjesztés lesz. Azért emlékeztetett, hogy nem csak oktatási célú közérdekű vagyonkezelő alapítványok jöttek létre, de az oktatásiknál is sok visszaélés volt. A Fidesz és KDNP érvei ellenére kitartott amellett, hogy a miniszterelnöki mandátumra vonatkozó megkötés nem visszamenőleges hatályú, és a Fidesz által létrehozott jogalkotási törvénynek is megfelel. „Nem azt mondjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége jogellenes lett volna, hanem azt, hogy a jövőben ne legyen olyan, akinek a kezében ilyen hatalom van.”

Emlékeztette a Fideszt, hogy ők kurtítottak meg szerzett jogokat, mint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó szabályok átalakítása, illetve a magánszemélyekre is kivetett 98 százalékos különadó. (Címlapi kép: Németh Dániel/444)