A brit hírszerzés szerint közel félmillió orosz katona halhatott meg Ukrajnában

Az Egyesült Királyság legnagyobb hírszerző szolgálata szerint közel félmillió orosz katona halhatott meg azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A becslést a brit GCHQ vezetője, Anne Keast-Butler ismertette első nyilvános beszédében, amelyben az orosz fenyegetés, a kibertámadások és Nagy-Britannia biztonsági helyzete is szóba került. Szerinte az ország „sorsfordító pillanatban” van, számolt be róla a BBC.

A brit kémfőnök szerint Oroszország nemcsak Ukrajnában visel háborút, hanem könyörtelenül támadja a brit kritikus infrastruktúrát, a demokratikus folyamatokat, az ellátási láncokat és a közbizalmat is. Keast-Butler úgy fogalmazott: Moszkva gyakorlatilag „hibrid háborút” folytat Nagy-Britannia és más NATO-országok ellen.

A GCHQ vezetője a második világháborús brit kódfeltörés legendás helyszínén, Bletchley Parkban mondta el beszédét. Szerinte miközben London továbbra is támogatja Ukrajnát, „Putyin a harctéren visszafelé halad”.

A közel 500 ezres orosz veszteségről szóló becslés azért is figyelemre méltó, mert Moszkva és Kijev ritkán közöl részletes adatokat saját veszteségeiről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban azt mondta: Ukrajna 2022 óta 55 ezer katonát veszített.

A BBC orosz szerkesztősége 2022 februárja óta követi az orosz háborús veszteségeket a független Mediazona portállal és önkéntesek egy csoportjával közösen. Olyan elesett katonákról vezetnek név szerinti adatbázist, akiknek halálát hivatalos közlések, újságcikkek, közösségi médiás posztok, valamint újonnan emelt emlékművek és sírok alapján sikerült megerősíteni.

A BBC eddig 223 539 olyan katona és tiszt nevét tudta hitelesen azonosítani, akik az orosz oldalon harcolva haltak meg Ukrajnában.

A valós veszteség ugyanakkor ennél jóval magasabb lehet. Az általuk megkérdezett katonai szakértők szerint a temetők, háborús emlékművek és gyászjelentések alapján végzett elemzésük valószínűleg a teljes halálozási szám 45–65 százalékát fedheti le.

Keast-Butler beszédében külön kitért arra is, hogy Oroszországot korábban több nagy visszhangot kiváltó merénylet miatt is felelőssé tették Nagy-Britanniában. Ide tartozik Alexander Litvinenko volt KGB-tiszt 2006-os meggyilkolása, akinek teájába radioaktív polóniumot csempésztek Londonban, valamint a Szergej Szkripal elleni 2018-as novicsokos merényletkísérlet Salisburyben. A Kreml mindkét ügyben tagadta a felelősséget.

Emellett több száz úgynevezett orosz „árnyékflottához” tartozó hajó lépett brit vizekre, annak ellenére, hogy a brit miniszterelnök az év elején azok elfogását helyezte kilátásba.

A brit hírszerzés vezetője szerint a fenyegetés ma már nemcsak katonai vagy titkosszolgálati természetű. Azt mondta: Kína időközben technológiai és tudományos szuperhatalommá vált, miközben a mesterséges intelligencia fejlődése miatt Nagy-Britannia és szövetségesei egyre kisebb előnyben vannak riválisaikkal szemben. „Mozog alattunk a talaj, és nagyon gyorsan mozog” – fogalmazott.

Keast-Butler szerint a kiberbiztonság mára nemcsak állami, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is lett. A GCHQ idejének jelentős részét szervezett bűnözői hálózatok elleni fellépéssel tölti, amelyek adathalász támadásokkal és zsarolóvírusokkal támadják a brit cégeket. A hírszerzési vezető ezért arra kérte az embereket, hogy „az igazgatótanácsi szobákban és a nappalikban” is mindenki vegye komolyabban a saját digitális biztonságát.

A GCHQ – vagyis a Government Communications Headquarters – a brit három hírszerző szolgálat közül a legnagyobb. A másik kettő a belbiztonsági szolgálatként működő MI5 és a külföldi hírszerzésért felelős MI6.

Mivel a GCHQ főként a legmodernebb technológiákra, kiberbiztonságra és elektronikus hírszerzésre koncentrál, a brit nemzeti titkosszolgálati költségvetés legnagyobb részét is ez a szervezet kapja.