A cégbíróság szerint ki kell adnia, milyen állami szervekkel szerződött a titkos egészségügyi tanulmányt készítő Boston Consulting

A K-Monitor kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Boston Consulting Group ellen. A szervezet ugyanis a cégbíróság döntése értelmében nem tett eleget az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettségének, és nem adott tájékoztatást arról, milyen állami intézményekkel áll szerződésben.

Erről a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért dolgozó civil szervezet jogi munkacsoportja számolt be csütörtök délután egy blogbejegyzésben.

A Boston Consulting Group (BCG) egy globális stratégiai tanácsadó vállalat, amely a világ számos országában jelen van, és kormányoknak, nagyvállalatoknak ad üzleti és közpolitikai tanácsokat.

A cég magyar leányvállalata akkor került a K-Monitor látókörébe, amikor a Belügyminisztérium a Covid-járvány elején megrendelt tőlük egy tanulmányt „a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról”. Hogy a tanácsadók pontosan mit javasoltak, sokáig nem derült ki: a dokumentumot titkosították, és bár a K-Monitor több mint négy évig pereskedett az ügyben, csak részletek váltak ismertté.

Idén a HVG már további információkat is közölt a tanulmányból, miután megszerezte azt, a dokumentum azonban továbbra sem érhető el nyilvánosan.

Miközben a tíz évre titkosított reformtervezetért a magyar adófizetők 780 000 dollárt, azaz 280 millió forint plusz áfát fizettek.

A K-Monitor még 2025 nyarán kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a Boston Consulting Group ellen, miután a cég nem válaszolt az adatigénylésükre. A cégbíróság első körben elutasította a kérelmet, de fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon már a K-Monitornak adott igazat.

Az ítélőtábla döntése nyomán a cégbíróság 2026 áprilisában megindította az eljárást a BCG-vel szemben, és felszólította a céget, hogy 30 napon belül nyilatkozzon. Ha nem vitatják a jogsértést, akkor tájékoztatást kell adniuk arról, hogy 2020 és 2025 között mely állami szervekkel volt szerződésük.

A bíróság arra is figyelmeztette a céget, hogy ha ennek nem tesz eleget, 100 ezer és 10 millió forint közötti bírságot is kiszabhatnak rá.

A K-Monitor szerint azért is jelentős a mostani bírósági döntés, mert kimondja, hogy az állammal szerződő cégeknek akkor is be kell tartaniuk az átláthatósági szabályokat, ha közvetlenül nem perelhetők. A szervezet ugyanakkor úgy látja, hogy ez önmagában nem elég, és szükség lenne az információszabadság-törvény módosítására is, hogy a közpénzeket felhasználó cégek szélesebb körben elszámoltathatók legyenek.

A civil szervezet szerint azért is lenne fontos látni, milyen szerződései vannak a BCG-nek az állammal, mert egyre több területen jellemző, hogy a kormányzat szakmai és közpolitikai feladatokat szervez ki magáncégeknek. Ez a gyakorlat azonban nem átlátható, miközben jelentős üzletet jelent az érintett cégeknek. (Erre utal az is, hogy tavaly áprilisban a BCG kelet-európai vezetője együtt szerepelt egy konferencián Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal az Economx Money Talks rendezvényén).