Döbbenetes fluktuáció a Szőlő utcában, volt év, amikor 68-an távoztak a 70 fős javítóintézettől

„2024-ben a dolgozói létszám 97 százalékát is elérte a kilépő dolgozók aránya a Szőlő utcai javítóintézetben: abban az évben 68-an léptek ki innen, míg az intézet statisztikai létszáma év végén 70 fő volt” – tette közzé az általa megszerzett létszámadatokat Tóth Endre. A momentumos parlamenti képviselő szerint azonban „hiába volt teljes átjáróház a javítóintézet, a fenntartó SZGYF és a belügyminisztérium sem látott ebben problémát”, amit azzal indokol, hogy egészen 2025 májusáig hivatalban maradhatott a „Szőlő utcai rém”, azaz Juhász Péter Pál intézetigazgató.

Az adatok szerint ráadásul abban az évben a 68 kilépőre csak 45 új munkavállaló jutott, azaz „nem tudták pótolni a kilépő munkavállalók számát Juhász regnálásának utolsó teljes évében”. A távozókról azt is írja: nem arról van szó, hogy csak 2 ember dolgozott az intézetben egész évben, a 97 százalékos fluktuáció azt jelenti, hogy „a pozíciók jelentős része egy évben többször is gazdát cserélt”.

Tóth a birtokában lévő adatok alapján azt írja, hogy 2021-től minden évben jóval magasabb volt a Szőlő utcában a munkavállalói fluktuáció, mint a többi javítóban. 2021-ben 70 százalék, a következő évben 54 százalék, majd 2023-ban 48 százalék volt a távozók aránya a teljes létszámhoz képest. A 2024-es 97 százalékot az aszódi javítóintézet 8 százalékos mutatójával összevetve azt írja: „a javítóintézetet felügyelő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, illetve a Belügyminisztérium vezetőinek súlyos mulasztása, hogy hosszú éveken figyelmen kívül hagyták ezeket a riasztó adatokat” (hr-szakmai ajánlásokra hivatkozva azt írja, hogy 30 százalék fölötti kilépési arány már egyértelműen súlyos problémát és vezetői inkompetenciát jelez).

„A Fidesz vezetői a fejük búbjáig sárosak a Szőlő utcai ügyben. Ezer helyen égett a piros lámpa Juhász tevékenysége kapcsán, de ők csak elfordították a fejüket. Valamiért fontos volt nekik, hogy továbbra is egy strici vezesse a Szőlő utcát” – írja. Hogy mi lehetett ez az oka, Tóth szerint „erre mindannyian tudjuk a választ, kérdés csak annyi, hogy lesz-e olyan bátor ember, aki bizonyítékot is felmutat rá”.

A Szőlő utcai javítóintézetet, amit a botrányok hatására decemberben a büntetés-végrehajtás felügyelet alá helyeztek át, a hét elején egy rendelettel lényegében azonnali hatállyal bezáratta Pintér Sándor belügyminiszter. Ezzel a szervezeti okokkal magyarázott bezárással ugyanakkor a botrányt nemhogy lezárták volna, hanem végképp a rendszer romlottságának szimbólumává emelték a Szőlő utcát.

A Szőlő utcai javítóintézet botrányaival kapcsolatos anyagaink ezen és ezen a gyűjtőoldalon találhatók.