
Ha megnézzük a port.hu leírását arról, hogy miről szól az 1958-ban megjelent, az IMDB-n meglepő módon 6,3 ponton álló A budapesti rém (The Beast of Budapest), távolról sem fogunk készen állni arra, ami vár:
„Földessy tábornok lánya, Marika meggyőződéses kommunista, mégis beleszeret a liberális gondolkodású Tolnai Károlyba, egy egyetemi tanár fiába, a politikai nézetkülönbség azonban súlyos konfliktusforrás marad közöttük. A címbeli rém Zágon Ottó ezredes, aki vasmarokkal tartja rettegésben Budapest polgárait. Az október 23-i felkelés azonban olyan változásokat indít el, amelyeket már ő sem tud megállítani.
Az 1957-ben készült amerikai film igazi ritkaság: az akkor még szinte aktuális eseménynek számító, 1956-os magyar forradalom témáját igyekszik az amerikai néző számára befogadhatóvá tenni számos műfaji sablon alkalmazásával, miközben a hitelességet archiv filmfelvételek felhasználásával erősíti.”
Annak idején a Los Angeles Times a filmet „gyenge kivitelezésű”-nek találta, a Variety pedig így írt róla: „Komoly kísérlet a tragikus események megértésére és bemutatására, de végül mégis felszínes kommentárnak hat. A nácikról készült korai filmeket idézi.” Ezek megdöbbentően visszafogott kritikák, pláne ha azt vesszük, hogy a mccarthysta, kommunistaellenes tömegpszichózis már lecsengőben volt, így eleve nem lehetett túl vonzó egy film a magáért az ördögi gonoszságért ördögien gonosz kommunistákról.
Pedig a valóság az, hogy a drámainak szánt film minden elemében nevetséges, és ha annak idején nem is lehetett rajta jó szívvel röhögni, közel 70 évvel később már gyakorlatilag nincs más választása annak, akik megnézi, mert ekkora szart direkt sem lehetne csinálni.
Kérdés a vitához: Milyen szempontok alapján érdemes megítélni egy történelmi eseményről készült, korabeli játékfilmet?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!