A NER-elit kivett belőle 10 milliárdot, majd összeomlott, hogy aztán az állam legalább 20 milliárdért mentse meg – mi az?

Az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. közzétette, hogy mennyit kellett fizetnie az államnak a Magyar Vagon mentőakciójának első lépésében, azaz a dunakeszi járműjavító üzem megvásárlásáért, illetve külön annak az ingatlannak a megvételéért, amin a gyártóbázis áll. A hirdetmény szerint előbbiért 10,03 milliárd forintot, utóbbiért 9,8 milliárdot, összesen tehát csaknem 20 milliárdot fizetett a Lázár János alá tartozó MÁV azért, hogy egyáltalán birtokon belül kerüljön, és megmenthesse valahogy a felszámolás alá került Dunakeszi Járműjavítót – amelynek egyébként van egy egymilliárd eurós egyiptomi megrendelése.

Az, hogy az államnak már a mentőakcióba beszállás 20 milliárdjába kerül, azért pikáns, mert a cégből a 2020-as évek elején a NER-elit néhány meghatározó üzleti szereplője 10 milliárd forintnyi osztalékot vett ki. Szalay-Bobrovniczky-Kristóf honvédelmi miniszter, az MCC-alapító Tombor András és a Mol-vezér Hernádi Zsolt érdekeltségei voltak az ügy főszereplői. Főleg Hernádi és Tombor vitték a pénzt: volt olyan év, 2022, amit a Ganz-MaVag International Kft. 15 milliárd forintnyi veszteséggel zárt, de – az eredménytartalék terhére – akkor is kivettek mintegy 2 milliárd forintnyi osztalékot, írta még korábban a 24.hu.

A lap mostani cikke szerint december 31-én vette meg a MÁV a Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft.-t, illetve az ingatlantulajdonos Dunakeszi Vasútgépész Vagyonkezelő Kft.-t. A Magyar Vagon-csoport még a 2010-es évek végén részese lett egy hatalmas üzletnek: az egyiptomi vasúttársaság 1300 vasúti kocsira szerződött velük és egy orosz céggel. Az orosz partner azonban néhány éven belül kiesett, az üzlet veszteségessé vált, ezért a dunakeszi járműjavító felszámolásba dőlt, akárcsak anyavállalata, a Ganz-MaVag Invest Zrt.

A kormány egyedi rendeletalkotással egyrészt előírta, hogy az egyiptomi szerződést teljesíteni kell, másrészt elrendelte a járműjavító megmentését. Ehhez azt a megoldást választották, hogy a felszámolás alá került cégek létrehozták a Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft.-t és a Dunakeszi Vasútgépész Vagyonkezelő Kft.-t, és ezeknek a „tiszta”, adósságoktól megtisztított cégeknek az üzletrészei kerültek év végén a MÁV-hoz.

A fizetésképtelenné vált „anyavállalatok” egyébként, mint a december eleji hitelezői tájékoztatón kiderült, mintegy 300 hitelezőnek több mint 50 milliárd forinttal tartoznak, közülük a kis- és középvállalkozások rendkívüli kárrendezésben reménykedhetnek. Egy szintén decemberi kormányhatározat szerint erre még „legfeljebb 6 milliárd 495 millió forint” mehet a költségvetésből. Vagyis a Magyar Vagon-csoportból a NER-es tulajdonosok kivettek 10 milliárdnyi osztalékot, és hagytak benne a nap végén 50 milliárdnyi adósságot – ez utóbbiból akár 6,5 milliárd is terhelheti az államkasszát azon a 20 milliárdon felül, amit a MÁV már kifizetett.