Óriási hiánnyal zárta 2025-öt a magyar állam, Nagy Márton még novemberben is elszámolta magát 700 milliárddal

Sokkoló adatokat tett közzé a magyar államháztartás elmúlt évéről a nemzetgazdasági tárca. Az éves deficit 5738,7 milliárd forint, csak a decemberi hiány 1668 milliárd forint lett – előbbi történelmi rekord, utóbbi a második legnagyobb érték a covidos 2020 decembere után. Ez az érték egyben azt is jelenti, hogy az állam nagyjából percenként mínusz 11 millió forintot hozott össze tavaly.

A számokra még visszatérek, de kezdjük azzal, hogy Nagy Márton minisztériuma mindezt tetézte egy bődületes hazugsággal a közlemény címében.

„Magyarország pénzügyei rendezettek”

– írta az NGM annak az államháztartási jelentésnek a felütéseként, amiből a napnál is világosabban kiderült az, hogy Magyarország pénzügyei egyáltalán nem rendezettek. Valamint az is, hogy Nagy Márton teljesen elveszítette a kapcsolatot a valósággal, és még november közepén sem volt fogalma arról, hogyan is alakulnak a költségvetési folyamatok az év hátralévő mindössze hat hetében.

Idézzük fel azt a november 11-i napot! Délelőtt a minisztérium kiadta az októberi és első háromnegyedéves államháztartási jelentést, vagyis az évek óta megszokott megnyugtató, a tények és későbbi fejlemények ismeretében már-már hurráoptimista közleményt arról, hogy „Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil” (új ötlet, úgy látszik, azóta sincs). Tegyük hozzá: időarányosan már akkor rekordszinten volt a deficit.

Néhány órával később egy szűk körben tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton elismerte: vannak gondok, vagy legalábbis a minden nagyon jóhoz képest minden egy kicsit rosszabb. Amely esetben az egy kicsit nagyjából 1500 milliárd forintot jelentett 2025-re és 2026-ra. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy az idei deficit, amit 4123 milliárd forintosnak terveztek, majd 4774 milliárd forintosra módosítottak, kissé 5000 milliárd forint fölött lesz.

(Ha az általam tippelt tempóban olvasod a cikket és nézted meg a grafikonokat, ennyi idő alatt húszmillió forintnyi deficitnél jár a tavalyi tempóban a magyar állam.)

Mostanra viszont már tudjuk, hogy a kissé 5000 milliárd fölötti deficit azt jelentette, hogy közelebb lesz a 6000 milliárdhoz, és 39 százalékkal haladja meg az eredetileg tervezettet. Továbbá ezáltal az is kiderült mostanra, hogy Nagy Márton még ötven nappal az év vége előtt is képtelen volt pontosan jósolni, másképpen mondva: iszonyatosan, nagyjából 700 milliárd forinttal elszámolta magát.

A csütörtökön közzétett 2025-ös államháztartási jelentés így két szempontból is mellbevágó. Egyrészt hatalmas, még soha nem látott mínuszban zárta az állam a múlt évet – az 5738,7 milliárd forintos deficit még annál is nagyobb, mint amekkora mínuszt a koronavírus-világjárvány éveiben hozott össze a magyar államháztartás (2020-ban 5549 milliárd forint volt a deficit). Az egyenleg így nemcsak a legrosszabb Nagy Márton-i terveknél lett sokkal rosszabb, az legalább ilyen fontos, hogy több mint 40 százalékkal ugrott meg a 2024-eshez képest (az volt az utolsó év, amikor még létezett önálló Pénzügyminisztérium és – Varga Mihály személyében – önálló pénzügyminiszter).

A történelmi rekordot jelentő hiány úgy jött ki, hogy a központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos, míg a társadalombiztosítás 245,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,3 milliárd forintos többletet hoztak össze. November végéig a központi költségvetés még csak 3900 milliárdos mínuszig jutott el, szóval a decemberi 1668 milliárdos mínuszt szinte egy az egyben a kormány és intézményei hozták össze.

A minisztérium a hatalmas deficitet részben azzal magyarázta, hogy 248 milliárd forintnyi uniós forrás december helyett majd csak január első felében érkezik meg a magyar államkasszába. Ha könyveléstechnikailag nézzük, akkor ez az összeg csak az úgynevezett pénzforgalmi szemléletű egyenleget rontotta, az eredményszemléletű hiány – ami alapján a GDP-arányos deficitet is számolják – ennyivel tehát kedvezőbb lesz.

Ugyanakkor a magyar állam 2025-öt várhatóan a 2024-esnél magasabb GDP-arányos hiánnyal zárja. Amikor ugyanis Nagy Márton novemberben 5055 milliárdra tervezte újra a már újratervezett hiányt, akkor 5 százalékos GDP-arányos deficitet mondott. Ehhez képest a most közölt 5738,7 milliárdos érték még az uniós 248 milliárd levonása után is 5 százalék fölötti deficitet valószínűsít. Gulyás Gergely viszont a kormányinfón azt mondta: végleges adatok márciusra lesznek, de az NGM szerint az 5 százalékos hiánycélnak a költségvetés megfelelt, sőt, valamivel kedvezőbb is lehet majd az érték.

(Túl a negyvenmillión.)

Az NGM jelentése néhány további részletet is elárul arról, hogyan alakultak az államháztartás pénzügyei, de a teljes részletességű jelentést majd csak a jövő héten teszik közzé. Amit most tudni lehet:

• az adó- és járulékbevételek 8 százalékkal, ezen belül a fogyasztáshoz kötődő adók 9,5 százalékkal nőttek 2024-hez képest;
• nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra 7300,6 milliárd forintot fizettek ki tavaly, ami 6,5 százalékos emelkedést jelent a 2024-es 6853,9 milliárd forinthoz képest;
• gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárd forintot költöttek, ez 8,6 százalékkal több a 2024-es 2648,1 milliárdnál.

A jelentésből az is kiderül: az állam 4197,8 milliárd forintot fizetett ki kamatokra, ez 584,7 milliárd forinttal magasabb a 2024-esnél. A kamatkiadások, mint látható, 2022 óta megduplázódtak, így feltehetően 2025-ben is Magyarországon került GDP-arányosan a legtöbbe az államadósság finanszírozása.

(Mínusz ötven-hatvanmillió.)