A bűnös asszonyból a német történelem híres nője: száz éve született Hildegard Knef

Világsztár, stílusikon, a sanzon nagyasszonya, az utolsó német díva, határozott véleményű, ellentmondásos, kora tükre és ellentéte. Színésznőként, énekesnőként és íróként nemzetközi sikereket aratott, csúfos kudarcokat élt át, és több mint öt évtizeden át alkotott.

Így ismerteti egy idén készült dokumentumfilm ajánlója a ma száz éve született Hildegard Knef mozgalmas életútját, pedig még ebből is kimaradt néhány izgalmas részlet. És bár életműve bőven megérné, hogy egy Marlene Dietrich–hez hasonló ikonná váljon, neve ma alig ismert. Pedig sok szempontból modern és a korát megelőző jelenség volt, aki nemcsak a kerek évforduló miatt lehet érdekes 2025-ben, de életútja kicsiben magába foglalja Németország egész 20. századát is.

Knef életét úgy is lehet nézni, mint akinek minden összejött: a háború utáni német film első nemzetközi sztárja; az első német színész a háború után, aki lehetőséget kapott Hollywoodban; majd nemzetközi német sanzonsztár, aki még a dalszövegeit is maga írja; az első német színész, aki főszerepet kapott a Broadway-n; később pedig két könyve is nemzetközi bestseller lett. Ugyanakkor meg kellett küzdenie azzal, mit jelentett németnek lenni a háború után, pláne, hogy karrierje a Harmadik Birodalomban indult; az ő nevéhez fűződik a német filmtörténet egyik legnagyobb botránya; a karrierje Amerikában többször is falnak ütközött, és a két sikerkönyve közül a másodikban rákbetegségéről írt, kiegészülve a többi egészségügyi problémájával, és ötvennél is több műtéttel. És még a sikerei sem mentették meg attól, hogy anyagilag lenullázódjon. De mindig visszatért – kivéve a legvégén, amikor két héttel halála előtt azt mondta egy tévéinterjúban: „Már nincs kedvem harcolni.”

A romos Berlinből Hollywoodba