A műholdképek szerint Kína nagyon felpörgette a nukleáris hadiiparát

Kína gyors ütemben bővíti a nukleáris robbanófejek gyártására használt titkos katonai létesítményeit, erről árulkodnak a műholdképek és az azokból levont következtetések - írja a Washington Post. Ez megerősíti azt, hogy Kína minél hamarabb próbálja utolérni az Egyesült Államokat a nuleáris fegyverkezésben, és ebben előrébb jutott, mint korábban gondolták.

A lap a bécsi székhelyű Open Nuclear Network és a nemzetközi fegyverzetellenőrzésre szakosodott londoni VERTIC adataira támaszkodik. A megkérdezett szakértők szerint a változások mértéke példátlan: egyszerre zajlik az infrastruktúra korszerűsítése és a termelési kapacitások bővítése, miközben Peking a nukleáris arzenálját is a leggyorsabban növeli az egész világon.

Az elemzések szerint a hangsúly eddig az északi sivatagokban 2021 óta épülő rakétasiló-mezőkön volt, de a műholdképek alapján a robbanófej-gyártáshoz kapcsolódó létesítmények is látványosan fejlődnek. Az egyik ilyen helyszín Szecsuán tartomány hegyvidékén, Pingtong város közelében van, ahol plutóniumkitermelés és -feldolgozás is zajlik. Szintén Szecsuánban, egy másik bázison a nagy erejű robbanóanyagok gyártása és tesztelése folyhat. Itt is jelentős bővítés zajlik a műholdképek alapján, tavaly egy olyan létesítmény is elkészült, amely robbanófej-alkatrészek összeszerelésére is alkalmas lehet.

A gyártási infrastruktúra bővítésével párhuzamosan Kína nukleáris doktrínája is átalakulóban van. Egyre magasabb készültségi szintre helyezik a nukleáris erőiket, és közelebb kerülnek ahhoz, hogy egy esetleges ellenséges támadásnál már a beérkező rakéták becsapódása előtt elindítsák az ellencsapást. Kínai értékelések szerint az amerikai ballisztikus fölénynek ugyanis ez az egyik kulcstényezője - ennek ellensúlyozására pedig Peking több mint száz szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétát telepített silókba, fejleszti a korai előrejelző műhold- és radarrendszereit és a parancsnoki kommunikációt, hogy perceken belül végrehajtható legyen az indítás.

A közelmúltban Donald Trump az amerikai nukleáris fegyverkezés újbóli felpörgetését azzal indokolta, hogy ha nem lépnének, akkor Kína öt éven belül utolérné az Egyesült Államokat a nukleáris képességekben. Ez elemzők szerint nem reális: az USA-nak jelenleg 3700 robbanófejes nukleáris készlete van, míg Kínának csak 600 - a kínai lemaradás azonban valóban csökkenhet.

A kínai fegyvergyártás, a tárolás és a katonai doktrína átalakítása arra utal, hogy Peking az eddigieknél rugalmasabb nukleáris képességeket épít ki. Ez egyaránt szolgálhatja a kölcsönös elrettentést, és emelheti a kockázatát a hidegháborúból ismert módon akár egy véletlen hibából fakadó eszkalációnak is.