Hiába jött a Bizottság elnöke váratlanul Budapestre, nem egyezett meg Orbánnal az orosz olajról

"A ma esti találkozó Orbán Viktor miniszterelnökkel hasznos volt a szankciókkal és energetikai biztonsággal kapcsolatos álláspontok tisztázására. Haladtunk, de további munkára van szükség. Össze fogok hívni egy videókonferenciát a régiós szereplőknek, hogy megerősítsük a térség olajipari együttműködését" - írta ki a Twitterre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután másfél órát tárgyalt Orbán Viktorral Budapesten, az oroszok ellen tervezett olajembargóról.

Ursula von der Leyen váratlanul érkezett hétfőn Budapestre, már a strasbourgi repülőtéren szállt be, mire nyilvánossá vált az érkezése. Információink szerint a tágabb értelembe vett brüsszeli stábja se tudott előre az utazásáról.

A Karmelitában Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, EU-s pénzek elosztásáért is felelős miniszter, és Szijjártó Péter, orosz energiáért is felelős miniszter is jelen voltak a megbeszélésen.

Az érkezésüket videóra rögzítettük:

Ursula von der Leyen múlt szerdán jelentette be, hogy az Európai Bizottság teljes olajembargót javasol Oroszországgal szemben, és erről a tagállamok vezetői napokon belül megállapodhatnak. Megállapodás azonban azóta sincs, és a leghangosabb tiltakozó Magyarország.

Szlovákia, Csehország, Bulgária és Görögország is követelt magának engedményeket a bizottsági javaslathoz képest, hogy csak később kelljen lemondaniuk az orosz olajrol - vagy Görögország esetében az olaj tankerhajókon történő szállításáról EU-n kívüli vevőknek.

Az Európai Bizottság péntek reggelre a tiltakozóknak mindenféle külön haladékot ígért, Magyarországnak például azt, hogy idén október helyett csak 2025 januárjától kelljen lemondania az orosz olajról. Ugyanezt a kedvezmény Szlovákia is meghakpatná, Csehország pedig 2024 nyaráig kaphatna haladékot. A három ország együtt az EU-ba érkező orosz olaj mintegy 10 százalékát veszi meg, tehát a szankciót önmagában nem ásná alá a kivételezés.

A tagállamok Brüsszelbe delegált nagykövetei utoljára vasárnap tárgyalták az olajembargót, és ott a magyar nagykövet továbbra is vétózott.

A 2025-ig tartó felmentés még úgy is kevés volt a magyar kormánynak, hogy a felmentés alapján a MOL még több mint másfél évig vehetné az orosz olajat a százhalombattai és pozsonyi finmóítóinak.

Jelenleg hordónként 35 dollárral veszi a cég olcsóbban az orosz olajat, mint amennyibe az Európa többi piacán jellemzően vásárolt Brent típusó olaj kerül. Közel 7 millió dollár (2,5 milliárd forint) árelőnyhöz jut iparági számítások szerint a MOL az orosz olajjal mostanában - bár ennek egy részét felemészti a 480 forintos, üzemanyagra vonatzkozó magyarországi hatósági ár.

A Bizottság ajánlata a 2025-ig tartó haladékra nagyvonalúnak tűnt tehát, de a magyar kormány semmilyen energiát érintő szankciót sem akart. Bár a szénre kivetett, és augusztustól hatályos szankciót már egyszer megszavazta a magyar kromány is.

A tárgyalások Brüsszelben kedden folytatódnak, továbbra is nagyköveti szinten. Josep Borell külügyi főképviselő azt mondta, hogy reméli, hogy ezen a héten már miniszteri szinten le lehet zárni a témát, a szankció elfogadásával.

Hivatalosan a magyar kormány nem köti az olajembargó támogatását az EU újjáépítési alapjának felszabadításához, de nem kizárt, hogy Orbánék azért ennyire hajthatatlanok, hogy rábírják a Bizottságot, hagyja jóvá a magyar pénzköltési tervet, amit éppen egy éve nem fogadnak el. A Bizottság szerint nem tesz eleget a magyar kormány a korrupció ellen, ezért nem tudja a tervet elfogadni. A tét közel 2800 milliárd forint támogatás, és mintegy 3300 milliárd forint kedvezményes hitel, amelyhez 2023 végéig férhetne hozzá a magyar kormány.