Az omikron kifoghat Kína szigorú „zéró covid” stratégiáján, mégsem lehet hirtelen változtatni rajta

Jelenleg legalább 40 millió lakosra vonatkozik valamiféle kijárási tilalom Kínában és majdnem két éve erősen korlátozott a határokon való ki- és belépés. A világ legtöbb országában mostanra már feloldották a járványügyi korlátozásokat, vagy csak minimális óvintézkedés van érvényben. Kínában azonban minden alkalommal a legszigorúbban léptek fel egy-egy újabb hullám első jeleire, még akkor is, ha csak néhány esetről volt szó. Hszi Csin-ping elnök számtalanszor hangoztatta, milyen sikeres a gyors lezáráson, kiterjedt tesztelésen és szigorú határellenőrzésen alapuló módszerük a koronavírussal szemben - sőt, a legsikeresebbnek nevezte az egész világon.

A delta tavalyi megjelenésével azonban egyre többször egyre több várost kellett lezárni, az omikron szubvariánsa, a BA.2 terjedésével pedig kiderülhet, hogy még ez sem lesz elég.

Mindezt úgy, hogy a lezárás ott legtöbbször tényleg azt jelenti, hogy a lakást is legfeljebb pár naponta lehetett elhagyni bevásárolni - vagy még akkor sem.

Egyre több nagyváros karantén alatt

A 13 milliós Hsziant még decemberben ítélték házi karanténra. Március 14-én teljesen lezárták a 17,5 milliós Sencsent egy hétre, gyáraival együtt. Ma már lehet dolgozni járni, bár március 27-ig a tömegközlekedésen még csak negatív teszttel utazhatnak a sencseniek. Ehhez a nyitáshoz három kör, szinte a teljes várost érintő tesztelés kellett. A nem alapvető szolgáltatások továbbra is zárva maradtak.

Március 15-én az egész országban megduplázódott az újonnan regisztrált fertőzések száma, ezek 90 százalékát Csilin tartományban találták. Tizenhárom várost addigra már teljesen lezártak. Vuhan óta nem volt olyan, hogy egy egész tartományt karantén alá vonjanak, de Csilinben ez is bekövetkezett. Nyolc ideiglenes kórházat és két karanténközpontot hoztak létre a fertőzöttek kezelésére és elkülönítésére. A tartomány egyik nagyvárosában, Csangcsunban március 11-én vezettek be kijárási tilalmat, és szerdáig csak vészhelyzet esetén lehetett elhagyni a lakást. Március 19-én már két halálos áldozata is volt a vírusnak, erre több mint egy éve nem volt példa.

E héten hétfő este lezárták a kilencmilliós iparvárost, Senjangot, hatalmas lakóház-komplexumait „zárt rendszerűvé” nevezték ki, amit csak 48 óránál nem régebbi negatív teszttel hagyhat el bárki. Kedden karantén alá került a hét és fél milliós Tangsan is.

Aznap már 4770 volt az új fertőzöttek száma Kínában, az elmúlt három napban pedig több mint 12 ezer.

Továbbra is Csilin a legnagyobb gócpont, közben viszont Sanghajban már hatodik napja rekordokat dönt a tünetmentes fertőzöttek száma. Kína gazdasági központjában bezárták az iskolákat, és lakótömböket, lakónegyedeket tesztelnek. Vannak olyan magas kockázatú körzetek, amelyeket két hétre zártak le, másokban viszont a Reuters szerint még azt sem mondták meg a lakosoknak, hány napig kell a négy fal között maradniuk. A városba május 1-ig nem érkezhetnek külföldről repülők. A bizonytalanság hatására elterjedt, hogy teljesen lezárják a várost, ezért kedd este pánikvásárlás indult meg a szupermarketekben, és éjfélre még az Alibaba online bevásárló-appja, a Freshhippo is kifogyott az áruból.

Hongkongban nem működött

Hszi elnök múlt csütörtökön a közszolgálati televízióban mindenkit biztosított arról, hogy a kormánya ragaszkodik a „zéró covidként” ismert stratégiához, még akkor is, ha közben igyekeznek minimalizálni a pandémia gazdaságra gyakorolt negatív hatását.

„Kitartásból lesz a győzelem” - mondta.

A gazdasági szempont azért is fontos, mert a sorozatos lezárások hírére gyengülni kezdett a jüan, hiszen ezek mindig együtt jártak a gyárak és a termelés szüneteltetésével is. Ezt pedig hosszú távon nem engedheti meg magának Kína.

Ráadásul, bár az emberek többsége még mindig támogatja a „zéró covid” stratégiát, egyre nő azoknak a száma, akik már nehezebben tolerálják a szabályokat, különösen a többmilliós városokban. Több apróbb változtatás is arra mutat, hogy ezzel a vezetés is tisztában van, és igyekeznek némileg módosítani a taktikán - bár radikálisan nem tudják megváltoztatni, ennek okaira később még visszatérünk.

Plusz fenyegetésként ott lebeg fölöttük a hongkongi rossz példa, ahol mintha már feladták volna a covid elleni harcot. Hongkongban a világjárvány kezdete óta szintén most a legsúlyosabb a járványhelyzet. 2021 végéig szinte teljesen megúszták a vírust, mostanra viszont több mint 30 ezer fertőzött van és naponta legalább 200 ember meghal.

7,3 millió lakosából az elmúlt hónapokban 3,6 millióan kapták el a covidot.

Január óta zárva vannak az iskolák, játszóterek, sportlétesítmények, nyilvános terek, aztán márciusban újra kinyithattak a fodrászok, de egy héttel később bezártak a strandok. Hivatalosan itt is a „zéró covid” stratégiát követik, mint Kínában. Csakhogy míg a szárazföldön fontos eszköz volt a kontaktkutatás, Hongkongban nem, ott inkább a határzárban bíztak és a közösségi távolságtartásban. A lakosok egy része szerint azonban a városvezetés következetlenül hozott intézkedéseket.

Ennek most az az eredménye, hogy a város egészségügyi ellátórendszere összeomlott, már a kórházak udvarán is betegek fekszenek. A halottasházak elérték a maximális kapacitásukat, a hullák zsákokban állnak az udvarukon. Eddig több mint 5500 covidos beteg meghalt, többségük idős volt és oltatlan.

Célzottabb járványkezelés pánik nélkül

Amikor tavaly Csang Ven-hung, az ország fő epidemiológusa azt nyilatkozta, hogy Kínának meg kellene tanulnia együtt élni a vírussal, akkor még sokan azzal vádolták, hogy „külföldiek bábja”, aki alá akarja ásni a nemzeti védekezési stratégiát. Ezen a héten egy hasonló megszólalását kritika helyett már-már ünnepelték. Dr. Csang arról beszélt, hogy egyelőre fontos megtartani a „zéró covid” hozzáállást, ugyanakkor nem szabadna félni attól, hogy a jövőben egy fenntarthatóbb megküzdési mechanizmusra váltsanak.

Az biztos, hogy most, az omikron felfutásakor, nem lazíthatnak, mert nagyon gyorsan túlterhelődne a kínai egészségügyi ellátórendszer, amelyben eleve sokkal kisebb kapacitással működnek az intenzív osztályok, mint a nyugati országokban, és a halálozások aránya is megugrana.

A sok haláleset pedig pánikot okozna, különösen annak fényében, hogy az elmúlt két évben alig voltak covidhalottak - pánikra pedig semmi szüksége a vezetésnek.

Nemrég Li Ko-csiang miniszterelnök már arról beszélt, hogy célzottabbá teszik a stratégiát, ami rugalmasabb lesz, így egyensúlyba kerülhet a járvány ellenőrzése és az emberek normális élete. Az egyik nyilvánvaló váltás, hogy az Országos Egészségügyi Bizottság úgy döntött, már nem minden koronavírusos beteget küldenek kórházba, hanem a tünetmentes és enyhébb eseteket erre kijelölt helyszíneken különítik el. Sanghajban például két stadionban helyezik el őket. Ennek egyszerűen az az oka, hogy már nem tudnak annyi kontaktszemélyt kórházba küldeni, amennyit kellene. Továbbá a bizottság elvárja, hogy ezentúl a 10 milliónál nagyobb lakosú városokban 24 óra alatt képesek legyenek lebonyolítani egy átfogó tesztelési kampányt.

Emellett enyhítettek azon, hogy mennyi idő után, milyen feltételekkel hagyhatja el valaki a karantént. Engedélyezték végre az otthoni covid-tesztek használatát is, így az állampolgároknak kell jelenteniük a helyi hatóságoknak, ha pozitív az eredmény - ellenkező esetben büntetésre számíthatnak.

Visszaüt a nyugatellenesség

Ennél nagyobb lazítás viszont már csak azért sem férne bele, mert

a kínai kormány nem csak azt hangsúlyozta, hogy a saját stratégiája milyen remek, hanem ellenpólusként mellé állította a nyugati országok másféle, tömeges halálozást okozó járványkezelését is, kiemelve, hogy mennyire félni kell a koronavírustól.

Mint mondták, a Kínai Kommunista Párt szereti és törődik a népével, míg a dekadens nyugatiak az individualizmus eszméjétől megszédülve próbálnak együtt élni a vírussal. Tehát egyelőre ha akarnának, sem vehetnének éles kanyart, mert a közvélemény az említett okok miatt retteg a covidtól.

Eközben visszaüt Kína vakcina- és gyógyszernacionalizmusa is, és az oltási kampány hiányosságai. A zéró covid miatt a lakosságnak egy jelentős része nem volt igazán kitéve a vírusnak, vagy olyan - kínai - oltást kaptak, amely a nyugati mRNS vakcinákhoz képest kevésbé hatásos. Az átoltottság ugyan 87 százalék, de a 80 éven fölüliek nem élveztek prioritást, inkább a nagyobb közösségekben, gyárakban, közigazgatásban dolgozókat vették előre. A 80 éven fölülieknek csupán 40 százaléka oltott, és csupán a felük kapott két dózist az oltásból.

Az Egészségügyi Bizottság adatai szerint legalább 40 millió, 60 évnél idősebb kínai egyáltalán nincs beoltva, és jelenleg a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek kétharmada 60 év fölötti.

Mindenesetre most oltókamionokat küldenek olyan vidékekre, ahol nincsenek a közelben nagyvárosok és nehezebb hozzáférni az oltáshoz.

Csilin tartományi vezetői hétfőn jelentették be, hogy megérkezett az első szájon át bevehető Paxlovid covidgyógyszer-szállítmány a Pfizertől - ez az első alkalom, hogy alkalmazzák Kínában. Persze kérdés, hogy a nyugat ellen vadított emberek hajlandók lesznek-e bevenni.

Gondot jelent az is, hogy nem hagyták jóvá még a nyugati mRNS vakcinák használatát, hiába kötöttek szerződést 100 millió dózisra a BioNtechhel, így viszont még nem kaphattak emlékeztető oltást az emberek. Pedig ha a korábbi oltási kampányéhoz hasonló gyorsasággal beadták volna őket a múlt évben, akkor most az omikron sem jelentene akkora veszélyt. A saját fejlesztésű kínai mRNS vakcina még csak a klinikai tesztek fázisában jár.

Az omikron nagy politikai kihívás a kínai vezetésnek, hiszen eddig azt sulykolták, hogy képesek kordában tartani a vírust. Talán sikerül, az viszont legalábbis kétséges, hogy a zérót el tudják-e érni újra.

Nagy kép: Mintavétel Kínában. Fotó: Ma Xiaoran / XINHUA / Xinhua via AFP)

(Forrás: BBC, Guardian, CNN, Economist, New York Times)