1,33 millióba került minden egyes szék a felújított Operaházban

Budapest egyik legnevezetesebb felújítás alatt álló középületét még a választás előtt átadják, a megnyitó március 12-én lesz. Ez nem jelenti azt, hogy az Andrássy úti Operaház addigra biztosan készen is lesz.

Az épület mellett most is látható információs tábla szerint a 2017-ben kezdődött felújítás 2021 utolsó napjáig tartott. A helyszínen azonban nem látszik, hogy tényleg be is fejeződött volna. A kordonokkal elkerített főépület itt-ott még fel van állványozva, a Dalszínház utcai oldalon egymásra helyezett konténerek magasodnak.

Megnyitják, aztán nyáron befejezik

A réseken belesve január utolsó hetében kő és földkupacok, építési anyagok látszottak, mutatva, hogy a munkálatoknak még messze nincs vége. Amikor az út szélén dohányzó, építési anyagra váró munkásokat a táblán látható dátumokról kérdeztük, csak legyintettek. Szerintük csúszni fognak, mert még “baromi sok meló van.” A jegyek az Opera-Újranyitóra már rég mind elfogytak.

Az Operaház felújításával kapcsolatos kérdéseinkre az Opera vezetése és a projektet tőlük 2018-ban átvevő Városliget Zrt. válaszoltak. Az Operában a március 12-i nyitástól kezdődően folyamatos játékot ígérnek, “számos világsztár” érkezésével. A projektet menedzselő Városliget Zrt. biztos benne, hogy tartani tudják magukat a már egy éve meghirdetett műsorhoz, viszont nem cáfoltak rá teljesen a munkásokra: kérdésünkre nem zárták ki a lehetőségét, hogy további javításokra lesz szükség, melyekre a nyári üzemszünet ideje alatt kerülhet sor. Amikor ezt megpróbáltuk tisztázni, kiderült, hogy az Operaház épületének "teljesítési végdátuma" március 10-e, és azután már csak garanciális javításokkal számolnak.

Azonban egy belső forrásunk szintén nem hisz benne, hogy március közepére minden elkészül. Szerinte a megnyitót ugyan mindenképp megtartják “épp annyi világítással, amin elfut az előadás”, és használhatóvá teszik a nézőteret, de még bőven marad munka, amit az előadások szünetelése idején végeznek majd el. Nemrég az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is úgy fogalmazott, hogy “nagyon bele kell húzni”.

A teraszfelújítással is elkalkulálja magát az ember

Az Opera felújítására a beruházók tájékoztatása szerint a kormány 2015-2021 között összesen 55,1 milliárd forintot adott - ennyi pénzből két Magyar Zene Háza is bőven kijött volna a Városligetben. Az első becslés a tényleges végösszeg hatodáról, 9,2 milliárdról szólt. Az ár elszállásán Ókovács Szilveszter főigazgató szerint nem kell meglepődni: még 2018-ban nyilatkozta azt, hogy “egy otthoni teraszt sem lehet megépíteni annyiból, mint amennyivel előre számol az ember.”

A költségek a beruházók tájékoztatása szerint így oszlanak meg:

• Andrássy úti főépület tervezés-kivitelezés: 36,3 Mrd Ft
• főépület színpadtechnika: 9,1 Mrd Ft
• főépület nézőtéri székek: 1,2 Mrd Ft
• eszközbeszerzés: 2,7 Mrd Ft
• Hajós utcai üzemház tervezés és kivitelezés: 3,2 Mrd Ft
  
• egyéb költségek (üzemeltetés, projekt menedzsment, stb.): 2,6 Mrd Ft
  

Mi kerül egy széken 1,33 millióba?

A székenkénti 1,33 milliós forintos összeg úgy jön ki, hogy a megújult nézőtéren 1100 helyett csak 900 szék lesz. Zoboki Gábor, az Opera teljes rekonstrukciójáért felelős építész 2021 januárjában maga nevezte teljes félreértésnek, hogy drágábbak lennének, mint az előregyártottak: “kilencszáz szék már sorozatnak számít, így nem kerül többe, mintha ezeket raktárról vennénk meg.”

Ehhez képest a Városliget Zrt. az 1,33 milliós árat most a magas minőség mellett mégis azzal magyarázza, hogy a székek "hosszas tervezést követően egyedileg kerülnek legyártásra". A székekbe "különböző médiatartalmak lejátszását is lehetővé tevő kijelzőket" is beépítenek. A "XXI. századi technológiának" titulált kijelző mibenlétét nem pontosították, de feltehetőleg az előadás szövegét és fordításait tudja majd megjeleníteni. A pontos szám megjelölése nélkül megemlítették, hogy az összegben a pótszékek is vannak, amiket azért rendeltek, hogy a javítások idején ne legyen foghíjas a nézőtér. (Ha húsz pluszszéket rendeltek, az egységár 1,3, ha 50-et, 1,26 millióra csökken.)

Zoboki Gábor egy éve azt is elmondta, hogy az új székeken kevesebb lesz a kárpit, mint az utóbbi évtizedekben volt, ami segíti majd az akusztikát, a szövet ugyanis elnyeli a hangot. Minden széknek saját karfája lesz, ha nem is faragott oroszlános, de az íveket, számlapokat, szegecselést visszakapják, és ugyanazt a hullámzás lesz látható, mint egykor.

Az Operaház nézőterén eredetileg is csak 900 szék volt a nézőtéren, a férőhelyek számát 1912-ben növelték meg. Emiatt akkor beljebb tolták a zenekari árkot, és levágták az előszínpadot, így a művész alig tudott kilépni a függöny elé. Zoboki ezt akusztikai gyilkosságnak tartja: ezért állították vissza az eredeti állapotot.

A 2,7 milliárdos eszközbeszerzési keretből "színpadi hatásvilágítási, hangtechnikai eszközparkot, bútorokat, irodabútorokat, berendezési tárgyakat, zongorákat, egyéb hangszereket és a büfék üzemeltetéséhez szükséges konyhatechnológiát" vásároltak. Ebből a keretből építették ki az ügyelői hívó-, a közönségtájékoztató, informatikai, beléptető és biztonságtechnikai rendszereket, továbbá "nagy értékű műemlék bútorokat és műtárgyakat" restauráltattak.

4 év csúszás

A Magyar Közlönyben az újranyitás eredeti határidejeként 2018. május 24. szerepelt. Az Opera tájékoztatása szerint ők csak részleges felújítást terveztek. A szintén felújításra váró tetőt, a pincét és még számos épületrészt csak évekkel később újították volna fel. A Városliget Zrt. ehhez annyit fűzött hozzá, hogy ahogy haladtak előre a rekonstrukcióval, "úgy lett egyre inkább indokoltabb a teljesebb körű rekonstrukció", aminek az "auditórium teljes műemléki rekonstrukciója, a közönségforgalmi területek részét képező Nagybüfé, Cukrászda rekonstrukciója, a függönykamra bővítése, a Hajós utcai karzatlépcsőház komplett felújítása, a közönségforgalmi területek világításának komplett cseréje" is a része lett.

Az ár növekedését a feladatok bővülésével és az építőipari nyersanyag és munkaerő árának drágulásával magyarázzák. A Városliget Zrt. szerint az eddigi késéseknek objektív okai vannak, melyek a rekonstrukció eredményességét és teljeskörűségét szolgálták. "A kivitelező minden esetben tartotta magát az aktuális szerződésében vállalt árhoz és határidőkhöz", ezért kötbért sem kellett fizetnie.

Hogy pontosan hány időpontot ígértek már a nyitásra, azt nehéz rekonstruálni, de megpróbálkoztunk az idővonal felállításával. 2015 novemberében a leállást még csak kilenc hónaposra tervezték, ezt módosították tizenegyre. Az első tervezett átadási dátum a már korábban is említett 2018. május 24-e lett, A kékszakállú herceg vára című Bartók-opera bemutatójának centenáriuma.

Egy 2016. augusztusi Magyar Közlönyből kiderült, hogy a beruházás két év alatt, összesen legfeljebb 23,2 milliárd forintból valósulhat meg. A terv az volt, hogy felújítják az Operaház homlokzatát, korszerűsítik a színpadtechnikát és az akusztikát, kényelmesebb lesz a nézőtér, megújul a zenekari árok, restaurálják a műemléki díszítéseket, cserélik a közműhálózatot, gépészetet, a gyengeáramú rendszereket, felújítják a Hajós utcai üzemházat és a műhelyeket is. Az Opera honlapján már 2016-ban azt írták: “A teljes program az Opera minden részlegét érinti, az irodák és osztályok költözése észszerűbb, az alkalmazottak és a vendégek számára is 21. századi minőséget, komfortot biztosítva erősíti a művészi színvonalat és a háttérfolyamatok hatékonyságát.”

A közbeszerzést 2016 októberében írták ki. Az Átlátszó 2017 októberében számolt be róla, hogy az egyetlen pályázóval, a WHB Kft., Épkar Zrt., és Laki Zrt. alkotta NER-közeli konzorciummal az eredetileg becsült 9,2 milliárdos ár másfélszeresében, 14,2 milliárd Ft-ban sikerült megegyezni. Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója akkor levélben reagált az Átlátszó cikkére, és azt írta, hogy “az eredeti vállalkozói árból bő 5 milliárdot lealkudtak.” Az eredeti vállalkozói ajánlat tehát húszmilliárd körüli összegről szólhatott, még 3 milliárddal a kormány által jóváhagyott kereten belül.

Azért késtek, mert kiderült, hogy "történeti helyreállítás" lesz

2017. június 25-én gálaesttel zárt be az Operaház. A 2018 májusi határidő tartása már nem volt reális: az Operaház honlapján szeptemberben közölték, hogy “korszerűsítése után, 2019 januárjában nyit majd újra.” 2018. novemberében az ATV-nek Ókovács Szilveszter elismerte, hogy az Opera 2019-ben sem lesz kész. A késést azzal indokolta, hogy kisebb típusú beruházásra készültek, “történeti felújításra” is érdemes sort keríteni, ez pedig egy kicsit tovább fog tartani.

A csúszástól vélhetően nem függetlenül 2018. decemberében a kormány kiszervezte az Operaház hatásköre alól a felújítási munkálatokat, így azok a Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerültek. Az Operaház a Fideliónak akkor azt írta, hogy ők a közbeszerzés 2017-es lezárása után már nem tudnak csúszni, "azt csak a kivitelező »tud«, aminek ezer oka lehet". A drágulás okaként a már említett tényezőket, a piaci drágulást, a műszaki tartalom változását (gazdagodását) és a “történeti helyreállítás időközben felmerült kérdéseit” jelölték meg.

A 2019/2020-as évad megnyitóján Sághi Attila, az Opera Vagyonkezelő Kft. igazgatója az MTI szerint azt mondta, hogy az Ybl-palota felújításának és korszerűsítésének befejezésével várhatóan 2021 szeptemberéig kell várni. 2020. januárjában Almási Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója már egy olyan hivatalos ígéretet emlegetett, ami szerint az Operaházat 2021 őszén vagy telén nyitják meg, így a tervek szerint a 2021-22-es évadban már használhatják az Andrássy úti épületet.