Dobrev Klára nem bírta áttörni a szocialisták mediterrán falát

Szerdán zárt ülésen szavaztak az Európai Parlament szocialista frakciójának a képviselői az új vezetőikről, mert az EP-ben az a szokás, hogy a ciklus közepén, azaz két és fél évente újraosztják a pozíciókat. A szocialistáké a második legnagyobb frakció, 146-an vannak összesen, köztük öt magyar, négy DK-s és egy MSZP-s.

Összesen kilenc frakcióvezető-helyettest kellett megválasztani, és sokáig úgy tűnt, hogy pont kilenc jelölt is van, ahogy ez általában a frakcióban szokás. A szocialistáknál általában előkészítik ezeket a szavazásokat, hogy mire dönteni kell, addigra ne legyen már vita, széthúzás. Most is megvolt az előterjesztés, amikor Dobrev Klára tizedikként bejelentkezett jelöltnek, és ezzel egy formális jóváhagyás helyett igazi szavazást kellett taartani.

A DK politikusa információink szerint 66 szavazatot kapott, a legkevesebbet a jelöltek közül. A Dobrev után második legkevesebb voksot kapó horvát Biljana Borzan 73 szavazattal jutott be a testületbe.

A frakcióban arról beszélnek, hogy Dobrev kudarca a németekről szól

Úgy tudjuk, hogy a háttérben egy 2019 óta húzódó vetélkedés áll, a frakció déli és északi pártjai között. A 2019-es EP-választás nyomán a déliek lettek a hangadók a képviselőcsoportban, a frakcióvezető a spanyol Iratxe García lett. 2019 óta eleve a spanyolok vannak a legtöbben a frakcióban, 21-en. Iratxe kiválóan működteti a déliek infomrális koalícióját: a spanyol, a portugál, az olasz, a máltai és a román képviselők összesen 62-en vannak, és további alkalmi szövetségekkel eddig mindig hozni tudták a többséget a frakción belül.

Ezt a déli szövetséget az északi országok képviselői közül nem mindenki tolerálja jól, különösen a német SPD-nek vannak vitái a frakcióvezetővel.

Az SPD és holland szövetségesei már 2019 nyarán faltörő kosnak használták Dobrev Klárát, amikor azt javasolták, hogy az olasz David Sassoli helyett a magyar képviselőt jelöljék az EP elnöki pozíciójára (a pártok alkuja szerint a mostani ciklus első felében a szocialistáknak járt az elnöki poszt, amit hamarosan egy néppárti politikus, minden jel szerint egy máltai képviselő vehet át). Akkoriban egy hosszúra nyúló vitában a frakció többsége Sassoli mellé állt, de Dobrev Klára így is kapott egy EP-alelnöki pozíciót.

A frakcióban elsősorban a németek szervezkedtek most is, hogy Dobrev indításával megkavarják a déliek előre leosztott lapjait. A kísérletet láthatóan sikerült visszaverni, ugyanakkor a frakció német oldaláról azt hallottuk, hogy Dobrev minden bizonnyal megőrizheti EP-alelnöki posztját a ciklus második felére is, ha elvállalja a feladatot.

A németek azt is remélik, hogy kormányra kerülve otthon, megerősödhet a befolyásuk a frakcióban, amit az utóbbi években informálisan Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök Madridból irányított, hiszen múlt szerdáig, az új berlini kormány megalakulásáig ő volt a baloldali miniszterelnökök közül a legnépesebb tagállamot irányító. (Ahogy Emmanuel Macron francia elnök a legerősebb liberális vezetőként a Renew Europe frakció infomrális vezetője.)

Dobrev Klára ebben az észak-déli küzdelemben vállal szerepet, már évek óta, az északiak oldalán elkötelezve magát. Ez vezetett a mostani jelöléséhez és bukásához is, magyarázták a 444-nek az európai szocialisták belső dinamikáját jól ismerő forrásaink.