beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Ez a film azt is megmutatja, amit az SZFE diákjai el akartak takarni

Ács Dániel - 2021.03.26 02:08:00

Nincs egyetlen egyszerű oka annak, hogy miért pont az SZFE. Miért egy kis egyetem lázadása lett az egyik leglátványosabb politikai akciója az elmúlt évtized illiberális hatalomgyakorlásával szemben. Kellett ehhez Vidnyánszkyék sérelmektől és gyűlölettől sistergő arroganciája, a fideszes média dühödt propagandája, és persze az is, hogy a színművészeti speciális egyetem.

Ide nagyon nehéz bekerülni. Aki átküzdötte rágta magát a kemény felvételin, az már nem fogja szó nélkül hagyni, hogy csak úgy elvegyék tőle. Válogatottan kreatív, öntudatos, kivételes önkifejezési képességgel bíró fiatalok csapata.

De ahhoz, hogy ez a tiltakozás a korábbiakkal elelntétben ne csituljon, ne laposodjon el néhány nap alatt, hanem pont ellenkezőleg, egyre csak dagadjon, még járvány közepén is, kellett a SZFE polgárainak a nyilvánosság felé mutatott fegyelmezettsége, egysége, higgadt határozottsága. Hogy senki ne lépjen ki a sorból, senki ne dumáljon össze-vissza a többiek nevében,és senki ne veszítse el a fejét. Arról csak sejtéseink lehettek, hogy mindeközben mi zajlott a háttérben, mi történhetett az elfoglalt egyetem falai között, mert oda az SZFE polgárai sem a sajtót, sem a szimpatizánsokat, sem Vidnyánszkyékat nem engedték be. 

„Akik betörtek az egyetemünkre, halottak. Nem mi öltük meg őket. A keserűség, a pénzsóvárság és a hatalomvágy ölte meg őket.”

A Partizán új dokumentumfilmje, a Hülye fiatalság viszont azt is megmutatja, amit a lázadók eddig el akartak takarni. Hatala Noémi és stábja a diákok egy kis csoportját követte végig a nyári előkészületektől kezdve az egyetem elfoglalásán át a sokezres élőlánc megszervezéséig.

„Ez vagy fájdalmas lesz, vagy nem lesz semmi!”

Ebben a filmben már nem csak a jól felépített, hatásos akciókat és a katarzist látjuk, hanem a csüggedést, az elbizonytalanodást, az időnként eluralkodó reménytelenséget. Kiderül, hogy a határozott és kérlelhetetlen kiállás mögött milyen súlyos dilemmák húzódtak. Tizen-huszonéves gyerekeket látunk, akiknek a pályája még el sem indult, de már most olyan döntés elé állították őket, hogy letérdeljek-e, lehajtsák-e a fejüket, hagyják, hogy mások döntsenek a fejük felett, vagy kiálljanak magukért és egymásért? Az erkölcsi tartásuk, a karrierjük, az álmaik, az életük múlik a döntésen.

„Amikor a saját szüleink hívnak fel, hogy na, mi a következő akció. Akkor azt érzem, hogy bazmeg, ti nem csináltatok semmit az elmúlt 30 évben.”

A Partizán filmje fura megvilágításba helyezi az eseményeket. Arra talán kevesen gondoltak, hogy a hatalom kulturális forradalma, Vidnyánszkyék szinte óvodás agresszivitása, és ez az egész einstand mennyit adott az SZFE diákjainak. Akik ebben a diáklázadásban részt vettek, azok számára biztosan ez lesz életük egyik nagy és meghatározó élménye. A Hülye fiatalságban a szemünk láttára születnek dalok, íródnak forradalmi beszédek, transzformálódik a düh, a meggyőződés, az elv művészeti alkotássá, szervezi meg magát egy hagyományosan széthúzó közösség. 

A Hülye fiatalság gyengének és tanácstalannak is mutatja a kifelé mindig egységet mutató SZFE polgárságát. Nem véletlen, hogy nem engedték be eddig maguk közé a médiát. Pontosan tudták, hogy minden szavukra oda kell figyelniük, mert az udvaribolond-sajtó és Vidnyányszkyék csak arra várnak, hogy hibázzanak. Nyilván ebből a filmből is lelkesen fogak kiragadni részleteket, de ahogy az egyik diák fogalmaz a filmben:

„Írja meg az Origo, hogy hüllő vagyok, legyek nevetséges, sátrazzak egyedül a Vas utcában, az sem rosszabb annál, mint ami készül.”

A Hülye fiatalság péntek, március 26. este 6-tól a Partizán YouTube-csatornáján lesz látható. A rendező így ajánlja a filmet: A rendező így ajánlja a filmet: „Amikor elkezdtem forgatni, tudtam, hogy egy szűk csoportra kell fókuszálnom, hogy az ő gondolataikon és érzelmeiken keresztül kerülhessünk közelebb az események megértéséhez. A foglalás előtt egy hónappal felkerestem az egyetemi polgárok egy csoportját és végigkísértem őket egészen a foglalásig, majd folytattuk a közös munkát még egy hónapig. Nagyon inspirált az, ahogyan az erőszakos politikai hatalomátvétellel szemben felléptek, elemezték a lehetőségeiket, elkezdtek gondolkozni, kitalálták az ellenállásuk új formáit és végül megvalósították őket. Összesen 98 órányi forgatott nyersanyagból alkottuk meg ezt a 110 perces dokumentumfilmet.”


Hozzászólások (0)

Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!

Hozzászólás