A Vuhan-vírus kulturális váltást hozott a tudományban: ingyen, szabadon és gyorsan teszik közzé az adatokat

Ahogy egyre több embert fertőz meg a kínai koronavírus (2019-nCoV), és ahogy növekszik a halálos áldozatok száma, úgy válik egyre fontosabbá, hogy egyrészt folyamatosan követni lehessen a járvány terjedését, másrészt akár előre lássuk, hol fog legközelebb felbukkanni. 

Ez annak ellenére is így van, hogy a járvány egyetlen nagy gócpontja továbbra is Kínára korlátozódik, és a Fülöp-szigeteken, majd Hongkongban elhunyt áldozatok is Vuhanban, a gócpontban kaphatták el a vírust.  

A Nature csütörtöki összegzése szerint 20 nap alatt legalább 54 tanulmányt írtak a témában, nem számítva a kínai nyelvűeket. Az amerikai Northeastern University szakértői egy január 27-i cikkükben úgy becsülték, a vírus összesen 39 ezer embert fertőzhet majd meg a 30 milliós vuhani régióban. Más kutatócsoportokkal közösen külön oldalt is indítottak, ahol azt próbálják megbecsülni, mennyire fenyeget a vírus behurcolásának veszélye a kínai tartományokban és más országokban. Ez alapján Thaiföld, Japán, Tajvan és Dél-Korea után az Egyesült Államok áll az ötödik helyen, Európából pedig Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország fért fel a 25-ös listára. 

A párizsi Sorbonne-on szintén január 27-én adtak ki egy becslést a vírus terjedéséről, ők Európán belül Nagy-Britanniát, Németországot és Franciaországot ítélték a leginkább kockázatosnak. Ezekben az országokban eddig kettő, tíz, illetve hat fertőzést jelentettek. 

Nem teszik a fiókba az adataikat 

Az ilyen előrejelzésekhez rengeteg adatra van szükség, tisztában kell lenni a repülőjáratok mozgásával és azzal is, hogy a különböző országokban éppen milyen beutazási korlátozások vannak érvényben. 

Közben a virológusok újabb és újabb eredményeket mutatnak be a vírus terjedésével kapcsolatban, a hétvégén például kínai kutatók arra jutottak, hogy nemcsak cseppfertőzéssel, hanem az emésztőrendszeren keresztül is átkerülhet egyik emberről a másikra. Ezen kívül figyelemmel kell követni azt is, hogy éppen hol jelentenek újabb fertőzéseket, a Northeastern University fent említett előrejelző modelljéhez például ezt volt a legnehezebb megszerezni. 

Akadémiai és kormányzati források mellett ezért a Githubot használták, ahová világszerte rengeteg egyetem és kutatócsoport tölti fel az eredményeit szabadon hozzáférhető módon. Mivel a repülési adataik elég naprakészek voltak, ezzel együtt már viszonylag alapos becslést tehettek közzé. 

Ezzel elérkeztünk egy fontos újdonsághoz, amit a koronavírus hozott el a tudománynak ebbe a szférájába:

a kutatócsoportok a korábbiakhoz képest szokatlanul nyíltan és átláthatóan kezelik az eredményeiket, amiket szívesen meg is osztanak egymással.Alessandro Vespignani, a Northeastern University modellező csapatának vezetője sosem tapasztalt még ehhez hasonló együttműködést. A Quartz cikke szerint, amiben ő is megszólalt, a korábbi járványok idején a kutatók a versenyelőnyüket féltve inkább megtartották maguknak az adataikat, aztán publikáltak egy cikket valamelyik folyóiratban, sokszor megvárva, míg lecseng az egész ügy. 

A kutatók szerint a gyorsabban beérkező, jó minőségű adatok birtokában sokkal pontosabban meg tudják ítélni, hol fog felbukkani legközelebb a vírus. A Github repozitóriuma tartalmazza például a Harvard vírustérképét, amely mesterséges intelligenciával átvizsgált újságcikkek alapján készült. Vagy ott van a Johns Hopkins Egyetem folyamatosan frissülő adatbázisa, amihez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái mellett a hivatalos kínai és amerikai adatokat használják.    

Vespignani szerint enélkül esélyük sem lett volna egy héttel azután előállni a modelljeikkel, hogy először elismerték, a vírus emberről emberre terjed. „Korábbi járványok idején heteket, hónapokat kellett várnia az embernek, hogy egy tanulmányban megtalálja azt az egyetlen információt, amire éppen szüksége volt. Ez eléggé akadályozta a folyamatot, de most egészen más a helyzet.”

Még egy San Fransisco-i székhelyű magánvállalat, a kormányzati szerveknek és biztosítási cégeknek szolgáltató Metabiota is felült a hullámra, és azt ígérte, ingyenesen elérhetővé teszi a vírustérképe mögötti adatokat. Bár korábban sosem csináltak ilyet, elkerülhetetlennek látták a döntést, miután a WHO globális vészhelyzetet hirdetett. Azt mondták a Quartznak, hogy rengeteg adatkérés érkezett be hozzájuk, és mivel látják, hogy a világ a szabadon hozzáférhető adatok felé mozog, ők sem akarnak erről lemaradni. 

Egy berlini biológus, a Humboldton kutató Dirk Brockmann szerint éppen egy kulturális váltásnak vagyunk tanúi, ami annak köszönhető, hogy egyre több fiatal programozóra van szükség az egészségkutatásban. Úgy látja, a járványügyi szakemberek klasszikus felfogásához képest ők sokkal nyitottabbak a transzparenciára. 

Titkolóznak is meg nem is

Ettől függetlenül a koronavírus felbukkanásakor sokan attól tartottak, Kína szűkmarkúan bánik majd az információkkal. Már csak a SARS-vírus 2003-as példájából is erre lehetett következtetni, akkor ugyanis hónapokba telt, míg az állam elismerte, mekkora valójában a fertőzöttek száma. 

Ezúttal sokan dicsérték a kínai vezetést, amiért kezdettől fogva viszonylag nyíltan kezelte az adatokat. Igaz, a New York Times közben kiderítette, hogy heteken át próbálták eltussolni az ügyet saját állampolgáraik előtt, egy orvost pedig rendőrök kerestek fel decemberben, amiért egy új vírus veszélyére figyelmeztetett.