November 9-én az ügynökakták körüli vita a parlamentben és a Nemzetbiztonsági Bizottságban is folytatódott. A bizottság hétfői ülése határozatképtelenség miatt elmaradt, mert a Tisza képviselői nem vettek részt rajta; az ülésen az ÁBTL vezetőit hallgatták volna meg a közzététel aggályairól. Magyar Péter a parlamentben azt mondta, nem tudott az aktákban megjelent adatokról és nevekről, a Fidesz pedig vizsgálóbizottságot kezdeményezett. A miniszterelnök szerint a levéltár nem tartozik a kormány alá.
A nyilvánosságra hozott adatbázisban informatikai hiba miatt korábban 164 megfigyelt is hálózati személyként szerepelt; a hibát péntekre kijavították. A téves adatok között volt Lezsák Sándor neve is, amely megfigyeltként, nem hálózati személyként szerepel a mágnesszalagokon. A Fidesz lemondásokat és felelősségre vonást követelt, Magyar Péter pedig bocsánatot kért Lezsáktól. Apáti István a hibák és az adatközlés körüli ellentmondások megvitatására nyílt bizottsági ülést hívott össze.
Az adatbázis november 4-i megnyitása után több érintett is megszólalt: Szikora Róbert azt állította, nem jelentett senkiről, Szikora János pedig azt mondta, nem írta alá a beszervezési nyomtatványt. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a hiányos dokumentumok és egy-egy karton önmagukban nem bizonyítják az együttműködést vagy a bűnösséget. Tarr Zoltán szakértői testületet állított fel a társadalmi feldolgozás és a párbeszéd támogatására.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 10. · nov. 7. · nov. 6. · nov. 5. · nov. 4. · okt. 8. · szept. 30.
Magyar Péter a parlamentben a Tisza erősödésére hivatkozott, és azt mondta, nem tudott az ügynökaktákban megjelent adatokról és nevekről. A Fidesz vizsgálóbizottságot kezdeményez az akták ügyében, miközben a miniszterelnök szerint a levéltár nem tartozik a kormány alá.
Határozatképtelenség miatt elmaradt a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülése, amelyen az ügynökakták közzététele körüli aggályokról hallgatták volna meg az ÁBTL vezetőit. A Tisza képviselői nem vettek részt az ülésen; az adatbázisban korábban informatikai hiba miatt 164 megfigyelt is hálózati személyként szerepelt, a hibát péntekre kijavították.
Apáti István hétfő reggelre nyílt ülést hívott össze a Nemzetbiztonsági Bizottságban az ügynökakták közzététele körüli aggályok és ellentmondások megvitatására. A levéltár vezetőinek is meg kell jelenniük, miután kiderült: Lezsák Sándor neve informatikai hiba miatt került az adatbázisba, és megfigyeltként, nem hálózati személyként szerepel a mágnesszalagokon.
Az ügynökakták közzététele után kiderült, hogy informatikai hiba miatt mintegy 160 megfigyelt neve tévesen került fel az adatbázisba; Lezsák Sándortól Magyar Péter bocsánatot kért, a Fidesz pedig lemondásokat és felelősségre vonást követel. A hírlevél emellett hazai politikai és gazdasági fejleményekről, nemzetközi hírekről, valamint Bartis Attila új önéletrajzáról számol be.
Szekér Nóra történész az ügynökakták értelmezéséről, a hazafias alapon történő beszervezésről és a fedőnevek kiválasztásáról beszélt a 444-nek. Az interjú apropója, hogy a dokumentumok tegnap váltak nyilvánosan elérhetővé.
Szabó Andrea szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát alapos történészi munkának és a múltról szóló társadalmi párbeszédnek kell kísérnie. Figyelmeztetett: a bűnbakkeresés félrevezető, hiszen egy karton önmagában nem bizonyítja, hogy valaki együttműködött vagy bűnös volt.
Szikora János a Kossuth rádió munkatársától értesült arról, hogy neve szerepel az ügynökaktákban. A rendező szerint egy ittas vezetés után beszélt a szolnoki színház belügyi összekötőjével, de nem írta alá a beszervezési nyomtatványt, és nem jelentett senkiről; a karton 1987-es beszervezést és két évvel későbbi kapcsolatmegszüntetési kérelmet rögzít.
A 36 éve várt ügynökakták nyilvánosságra hozatala lehetőséget ad arra, hogy a közélet és a kultúra szereplőinek múltját új megvilágításban vizsgáljuk. A szerző szerint a rendszerváltás valódi lezárásához az eddig elhallgatott múlt feltárására is szükség van.
Szikora Róbert neve Nanu-Nanu fedőnéven szerepel a frissen megnyitott ügynökaktákban; a karton szerint 1984-ben, a kulturális területen szervezték be. A zenész azt állítja, nem írt jelentéseket, és csak arra kérték, hogy külföldön ne beszéljen újságírókkal vagy disszidensekkel. A közzétett dokumentumok hiányosak, ezért önmagukban nem alkalmasak az érintettek tevékenységének pontos megállapítására.
Szijjártó Péter családtagjai születési és anyakönyvi adatait sorolta fel, miután a frissen megnyitott ügynökadatbázisban felbukkant egy hasonló nevű személy. A cikk szerint az adatbázisban szereplő Szijjárto István Gábor adatai nem egyeznek a miniszter családtagjaiéval, de a hiányos dokumentumok önmagukban nem alkalmasak bárki ügynökmúltjának pontos megállapítására.
Tarr Zoltán független, interdiszciplináris szakértői testületet állított fel, hogy segítse az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának társadalmi feldolgozását, és előmozdítsa a párbeszédet a megbélyegzés helyett. November 4-től több tízezer egykori hálózati személy neve lesz kereshető a nyitottaktak.hu oldalon; szakértők óvatosságra intenek, mert az adatbázisban szereplőket nem lehet automatikusan besúgónak tekinteni.
A Történelemtanárok Egylete javasolja, hogy a tanárok beszélgessenek a diákokkal az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, mivel ez fontos társadalmi kérdés, amely sok családot érinthet. November 4-én 50-60 ezer ember adatai válnak elérhetővé, és a levéltár segíteni kíván az iratok értelmezésében, miközben a diákok számára modern eszközökkel kívánják bemutatni a történelmi kontextust. Az adatbázisban a dokumentumokhoz korlátozás nélkül lehet hozzáférni, de bizonyos érzékeny információk védelmét továbbra is biztosítják.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának határideje 2026. október 20-ról november 4-re módosul, mivel az iratanyag előzetes átvizsgálása több időt igényel, mint tervezett. Az új időpont szimbolikus jelentőséggel bír, mivel november 4. az 1956-os forradalom leverésének évfordulója. Az Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltára felel a dokumentumok online közzétételéért.