Beszélgessünk a diákokkal az ügynökaktákről, javasolja a Történelemtanárok Egylete

„Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a közéletben és számos családban is fontos téma lehet. A probléma megértéséhez, a kérdés kezeléséhez alapvető történelmi ismeretek is szükségesek. A közéletiségre nevelés és az egyes konkrét helyzetek megértése érdekében is meghatározóan fontos, hogy a tanárok az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor beszélgessenek az esetlegesen felmerülő kérdésekről a diákokkal!” – áll a Történelemtanárok Egyletének közleményében.

Korábban kutatók is figyelmeztettek arra, hogy az ügynökakták november 4-re tervezett nyilvánosságra hozatala olyan társadalmi kérdés, amely a gyerekeket is érintheti.

Mivel 50-60 ezer ember adatai kerülnek majd ki az internetre, szinte mindenki fog találni érintett személyt a rokonsági, ismeretségi körében, és fel kell készülni a fájdalmas családi beszélgetésekre.

A levéltár igyekszik segíteni az iratok értelmezésében és kontextusba helyezésében – írta nemrég az Euronews, amelynek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főosztályvezetője, Papp István azt nyilatkozta: „Iskolákkal igyekszünk aktív kapcsolatot kiépíteni. Akár iskoláscsoportokat fogadunk, akár mi is elmegyünk, és a fiatal korosztályokat [igyekszünk] modern eszközökkel megszólítani, például egykori állambiztonsági oktatófilmekkel.”

Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója egy múlt heti sajtótájékoztatót elmondta, hogy a kereshető adatbázisban a törvényi előírásnak megfelelően négy dokumentumtípus válik elérhetővé: novemberben felkerülnek a honlapra a hatos kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok H jelű adattára, majd második lépésben, 2027. február 25-ig nyilvánossá válnak a B-dossziék, vagyis a hálózati személyek beszervezési dossziéi.

Ez a kezdeményezés a főigazgató szerint nemzetközi szinten egyedülálló. Az iratanyaghoz korlátozástól mentes hozzáférést biztosítanak, így a honlapon nem kérnek például regisztrációt. A dokumentumok egy egyszerű keresőben lekérhetők lesznek, például születési adatok, fedőnév, irattípus vagy dossziészám alapján. Várhatóan lesznek kitakarások a szövegekben, mert az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, irányultságra vonatkozó adatokat továbbra is védeni kell – tudósít az MTI.

Az adatbázis megnyitása mellett kiszélesednek az állambiztonsági iratokat érintő kutatási lehetőségek, felgyorsul az 1990 előtti iratok minősítésének felülvizsgálata, csökken a dokumentumokra vonatkozó védelmi idő, változnak a betekintési szabályok, így mostantól a korábbinál többen és szabadabban férnek hozzá az adatokhoz. Cseh szerint biztos, hogy nagyon sok iratanyag eltűnt, hisz megbízható kutatások szerint legalább 150 ezer hálózati személy volt a Rákosi- és a Kádár-korszakban.

Az adatbázisban szereplők közül 5-8 ezren még ma is élhetnek, közülük 1-2 ezer ember lehet még aktív.

A parlament szeptember közepén ellenszavazat nélkül fogadta el az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az ÁBTL-ről szóló törvényjavaslatot. Az ügynökakták nyilvánosságra hozását Magyar Péter már a választási győzelem után megígérte. Eredeti határidőnek a forradalom hetvenedik évfordulóját, október 23-át jelölte ki. A szimbolikus dátumból végül egy másik szimbolikus dátum lett: november 4., az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulója.

Az elmúlt 36 év fejleményeit ebben a cikkben foglaltuk össze.