November 3-án az Országgyűlés 145 igen szavazattal elfogadta a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt. A NAV ellenőrizheti a jelenlegi és az elmúlt öt évben távozott kormányfők, miniszterek, képviselők és más kormányzati tisztségviselők vagyonát. Ugyanezen a napon titkos szavazáson, 139 igen és 6 nem szavazattal Fejes Pétert választották legfőbb ügyésszé; a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak, és nem szavaztak. A parlamenti felszólalások során Toroczkai a kormányzást bírálta, Magyar Péter pedig feleslegesnek nevezte a felszólalását.
Október 19-én a parlament 134 igen és 48 nem szavazattal módosította a 2026-os költségvetést, az eredeti 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelve a hiánycélt. Október 13-án részben elfogadta Baka András köztársasági elnök kifogásait a kötelező orvosi kamarai tagságról szóló törvénnyel kapcsolatban, és módosította a határidőket, valamint az etikai eljárások szabályait. Október 12-én Fejes Pétert jelölték legfőbb ügyésznek, miután a parlament elutasította az előző jelöltet, Szathmáry Zoltánt.
Az időszakban az Országgyűlés több más ügyben is döntött vagy napirendet jelölt ki: szeptemberben szavazott mentelmi jogokról, a Médiatanács tagjairól és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről; szeptember 30-án pedig visszakapta az államfőtől az egészségügyi törvény módosítását. Október 8-án bejelentették, hogy Tordai Bence és Jakab Péter közel 18 millió forintot kap vissza a parlamenti büntetéseik rendezése nyomán. November 5-én a Médiatanács arra kérte az Országgyűlést, hogy törölje a 2027-től visszavezetendő reklámadót, vagy mérsékelje a terheit és vizsgálja felül egy év után.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 6. · nov. 4. · nov. 3. · okt. 29. · okt. 27. · okt. 24. · okt. 20.
A Médiatanács arra kéri az Országgyűlést, hogy törölje a 2027-től visszavezetendő reklámadót, mert az veszélyeztetheti a hazai médiavállalkozások működését, miközben a globális platformoktól várt bevétel bizonytalan. A testület szerint a javaslatot hatásvizsgálat nélkül nyújtották be, ezért az adó elhagyását, illetve elfogadása esetén a terhek mérséklését és egy év utáni felülvizsgálatát sürgeti.
Az Országgyűlés 145 igen szavazattal elfogadta a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt; a NAV a jelenlegi és az elmúlt öt évben távozott kormányfők, miniszterek, képviselők és más kormányzati tisztségviselők vagyonát ellenőrizheti. A vizsgálatok az adózott jövedelmet, a vagyonnyilatkozatokat és akár a hozzátartozók vagyonát is érinthetik, a NAV pedig bűncselekmény gyanúja esetén további hatóságokat értesít.
Fejes Pétert 139 igen és 6 nem szavazattal, titkos voksoláson választotta legfőbb ügyésszé az Országgyűlés; a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak, és nem szavaztak. A 39 évig ügyészként dolgozó Fejes korábban a vörösiszapper ügyésze volt, 2012-ben Polt Péter indoklás nélkül mentette fel veszprémi főügyészi tisztségéből.
Toroczkai a parlamenti felszólalások körüli zűrzavart a kormányzás káoszának nevezte, és bírálta az áfa- és üzemanyagárakat, valamint a Külügyi Intézet vezetőjének menesztését. Magyar Péter szerint Toroczkai felszólalása felesleges volt, majd a Patriótához való kötődését és az 1956-ról tett korábbi kijelentéseit is bírálta.
Az Országgyűlés ma titkos szavazáson dönthet Fejes Péter legfőbbügyész-jelöltről, és megválaszthatja a Független Közmédia Testület új tagját is. A napirenden többek között a vagyonvédelemről, a december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánításáról, a vizsgálóbizottságok határidejéről, valamint adózási és vagyonadó-javaslatokról szóló döntések és viták szerepelnek.
A Tisza képviselői 2027. június 15-ig hosszabbítanák meg négy vizsgálóbizottság jelentéstételi határidejét, amely jelenleg 2026. december 31. A javaslat a vizsgálatok összetettségével és a még feldolgozandó nagy mennyiségű adattal indokolja a hosszabbítást; a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság határideje nem változna.
Radnai Márk, a Tisza képviselője egy Instagram-videóban azzal viccelődött, hogy a parlamentben rendszeresen „moggingol”, vagyis úgy tesz, mintha mélyen gondolkodna, miközben másokat próbál túlragyogni. A cikk szerint a közpénzből fizetett képviselői munkával poénkodó, internetes szlengre építő poszt inkább kínos, mint szellemes.
November 1-jétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója: a cigarettáé 9, a hevített termékeké 25, a finomra vágott dohányé 26 százalékkal. A változás a cigaretta árát körülbelül 5, a hevített termékekét mintegy 10 százalékkal növelheti; a 90 milliárd forintos többletbevételt egészségügyi célokra fordítják.
Az Országgyűlés 134 igen és 48 nem szavazattal elfogadta a 2026-os költségvetés módosítását, a hiánycélt az eredeti 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelve. A pénzügyminiszter szerint a korrekció a korábbi költségvetés túlzott bevételi várakozásai és alultervezett kiadásai miatt vált szükségessé; a kormány 2027-től csökkenő államadósságot ígér.
Magyar Péter 2027-re a GDP-arányos költségvetési hiány 4,9 százalékra csökkentését ígéri, részben a kiadások visszafogásával, új adókkal és a korrupció mérséklésével. A tervek között szerepel az alacsonyabb jövedelműek adócsökkentése, több szociális juttatás és nyugdíj emelése, valamint a bérek növelése az egészségügyben, a szociális ágazatban és a rendvédelemben. Megtartanák többek között a 13. havi nyugdíjat és az anyák adókedvezményeit, miközben megszüntetnék a sport TAO-rendszerét és a megyei közgyűléseket.
Az Országgyűlés részben elfogadta Baka András köztársasági elnök kifogásait a kötelező orvosi kamarai tagságról szóló törvénnyel kapcsolatban, módosítva a határidőket és az etikai eljárások szabályait. A törvény továbbra is korlátozza a Magyar Orvosi Kamara vezető tisztségviselőinek mandátumát, amit az államfő vitatott, hangsúlyozva, hogy a kamarai tagság elvesztése nem veszélyeztetheti az orvosok szakmai gyakorlatát.
Dr. Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök, miután az Országgyűlés elutasította az előző jelöltet, Szathmáry Zoltánt. Fejes közel négy évtizedes ügyészi tapasztalattal rendelkezik, és a jelölésről az Országgyűlésnek kell döntenie, ahol a kétharmados támogatás szükséges a megválasztásához. A legfőbb ügyészi poszt betöltetlen, és a helyzet sürgős megoldást igényel.
Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselőt 2026. szeptember 28-án őrizetbe vették, azonban a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozat csak egy órával később jelent meg a Magyar Közlönyben. Jogtudósok szerint ez a lépés megsérthette Seszták mentelmi jogát, mivel az őrizetbe vétel előtt nem értesítették hivatalosan a Legfőbb Ügyészséget a döntésről. Az ügy körülményeit az Országgyűlésnek kellene kivizsgálnia.
Az alkotmányozási folyamat idén ősszel elindul, a Miniszterelnökség szerint a cél egy széleskörű, társadalmi részvételen alapuló új alkotmány létrehozása. A folyamat során a kormány különböző részvételi lehetőségeket biztosít az állampolgárok és az ellenzéki pártok számára, a végső döntést pedig népszavazás fogja megerősíteni. Az új alkotmány várhatóan 2030-ra készül el, de a részletekről még nem sok információ áll rendelkezésre.
Tordai Bence és Jakab Péter közel 18 millió forintot kap vissza a magyar államtól, miután békésen rendeződtek a Kövér László által kiszabott parlamenti büntetéseik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által jóváhagyott megállapodás értelmében a büntetések aránytalanságát és a képviselők anyagi függetlenségét veszélyeztető hatását is figyelembe vették. A jövőben tervezik az Országgyűlésről szóló törvény módosítását is.
Az Alkotmánybíróság pályázatot írt ki az elnöki tisztségre, miután Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén lejárt. A pályázat benyújtási határideje 2026. október 26., az új elnök megválasztására pedig november 2-án kerül sor. Jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes látja el az elnöki jogköröket.
A Partizán stábját nem engedték be az Országházba, mivel az Országgyűlés sajtófőnöke szerint nem rendelkeznek megfelelő NMHH regisztrációval. A Partizán ezt vitatta, hangsúlyozva, hogy sajtótermékként működnek, és az indoklások abszurdnak tűnnek számukra. A helyzet hasonlóan alakult a Balzac esetében is, amely szintén akkreditációt kért, de azt elutasították.
Orbán Balázs lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, hogy az Európai Parlamentbe üljön, helyét pedig Szekeres Pál foglalta el. A Fidesz-KDNP listájáról Orbán utódját a jövő héten fogják megnevezni, a sajtófőnök szerint a döntés még nem született meg. Orbán Balázs már megkezdte munkáját az EP-ben, és tájékoztatót küldött kollégáinak a magyar helyzetről.
Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi törvény módosítását, mivel egyetért a szakmai kamarák önkormányzatiságának megerősítésével, de kifogásolja a kamarai tisztségviselők választásának korlátozását. Emellett aláírta a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról szóló törvényt, de figyelmeztette az Országgyűlést a házszabályi követelmények betartására a jövőbeni jogalkotás során.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint Orbán Gáspár csádi missziója közel 4 milliárd forint közpénzbe került, és a részletek döbbenetet keltettek a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagjaiban. A miniszter hangsúlyozta, hogy Orbán Gáspár családi háttere kulcsszerepet játszott a program megvalósításában, és bár a költségeket az Országgyűlés jóváhagyta, a körülmények miatt nem tud jogi lépéseket tenni.
Hankó Balázs őrizetbe vételének idejére a Semmelweis Egyetem nem fizeti tovább a bérét, és igazolt, nem fizetett távollétet rögzítenek a munkaügyi nyilvántartásban. Hankó, aki fideszes politikus és több pozíciót is betöltött az egyetemen, a hűtlen kezelés gyanúja miatt került őrizetbe, miután az Országgyűlés kiadta mentelmi jogát.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti ülés során azt állította, hogy rendőrök vannak az Országházban, amit Magyar Péter vitatott, kijelentve, hogy ez hazugság. Bóka később visszavonta állítását, és elismerte, hogy jelenleg nincsenek rendőrök az épületben.
Hétfő reggel ülésezik a mentelmi bizottság, majd az Országgyűlés rendkívüli ülésen szavaz Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről. Seszták és Hankó esetében korrupciós ügyek, míg Magyar esetében egy buliban történt telefonelvétel miatt merült fel a mentelmi jog eltörlése. Magyar Péter kezdeményezte a mentelmi jog eltörlését a közvádas bűncselekmények esetén.
Polyák Gábort javasolják a Médiatanács elnökének, akit az Országgyűlés szakbizottsága választott ki az NMHH élére. A bizottság négy jelöltet támogatott, köztük Polyákot, akinek szakmai elképzeléseit a múlt héten nyilvános meghallgatáson ismertették. Az Országgyűlés kedden szavaz a Médiahatóság tagjairól.
A kormány javaslatot nyújtott be a dohánytermékek jövedéki adójának jelentős emelésére, amely terméktípusonként eltérő mértékben érinti a cigarettát, szivart, finomra vágott dohányt és új dohánytermékeket. Az Országgyűlés kivételes eljárásban, várhatóan kedden este szavaz a törvényjavaslatról.
A javaslat célja a gyerekek védelme érdekében a félelemkeltő hirdetések kitiltása a közterületekről, valamint a gyermekvédelmi ágazat bérrendezése. A tervek között szerepel a káros politikai és kereskedelmi hirdetések, valamint a korhatáros tartalmak szigorúbb ellenőrzése, hogy megakadályozzák a gyermekek fejlődésére ártalmas tartalmak terjedését. A kormány célja, hogy a gyerekek ne maradhassanak hónapokig kórházi ágyon megfelelő elhelyezés nélkül.
Ma kezdődik az Országgyűlés kétnapos ülése, amelyet Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása nyit. Az ülés során több fontos törvényjavaslatot vitatnak meg, többek között a szakképzés módosítását, a titkosszolgálati iratok feltárását, valamint az Alaptörvény módosítását, amely az Alkotmánybíróság működését érinti.
Hétfőn kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a miniszterelnök felszólalása után emlékeznek meg elhunyt képviselőkről, és döntés születik a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásáról. A tervezett törvénymódosítások között szerepel a miniszterelnök fizetésének átalakítása is, amely a képviselői tiszteletdíjhoz igazodik. Az ülésszak során 83 előterjesztés elfogadása várható decemberig.
Magyar Péter a Facebookon reagált Pócs János parlamenti megnyilvánulására, amelyben a miniszterelnök családját támadta. Magyar felszólította a Fideszt, hogy neveljék meg Pócsot, vagy távolítsák el az Országgyűlésből, hangsúlyozva, hogy nem tűri el, hogy gyermekeit bármilyen módon bántsák.
Nagy Gábor Bálint lemondása után Lajtár István lett a Legfőbb Ügyészség ideiglenes vezetője, akit Baka András köztársasági elnök fogadott. Az új legfőbb ügyész személyét az államfő javasolja, és Baka hangsúlyozta az ügyészség függetlenségének fontosságát a politikai befolyástól. Nagy Gábor Bálint lemondása előtt még azt nyilatkozta, hogy nem tervez távozni a posztjáról.