Túl korán vehették őrizetbe Seszták Miklóst

• 2026. szeptember 28-án, 10 óra 54 perckor vették őrizetbe Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselőt, az intézkedést már az NVVH hajtotta végre.
• A Seszták mentelmi jogát felfüggesztő határozat 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben.

Mindenek már csak azért van jelentősége - ahogy annak a 24.hu utánajárt-, mert egy mentelmi joggal védett országgyűlési képviselőt őrizetbe venni és gyanúsítottként kihallgatni nem lehet.

Adódik tehát a kérdés, hogy vajon megsértették-e Seszták Miklós mentelmi jogát, amikor még azelőtt vették őrizetbe, hogy hivatalosan értesítették volna mentelmi joga felfüggesztéséről az azt kikérő Legfőbb Ügyészséget?

Emlékezetes: szeptember 28-án Seszták önként (és egymagában, párttársai együttérzése és barátságkarkötő nélkül) vonult be a Központi Nyomozó Főügyészségre, miután az Országgyűlés az országgyűlés 139 igen szavazattal adta ki a mentelmi jogát. Nem sokkal ezután őrizetbe is vették, majd két nappal később letartóztatták.

Unger Anna, az NVVH vezetője előbb azt mondta, hogy miután Seszták besétált a főügyészségre, a pont az épületben tartózkodó Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese megvárta, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat, és ezután vette őrizetbe vette a KDNP-s képviselőt, később viszont azt nyilatkozta, hogy Tasnády valójában csak azt várta meg, hogy az Országgyűlés elnöke kihirdesse a döntést, és utána kezdeményezte az őrizetbe vételt.

Az viszont sehonnan nem derült ki, hogy Tasnády mikor és milyen hivatalos úton értesült a döntésről.

Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár a 24.hu kérdésére elmondta, kétféle módon lehet hivatalosan tájékoztatni a mentelmi jog felfüggesztését kérő Legfőbb Ügyészséget:

• a Magyar Közlönyben megjelenik a döntés,
• vagy az Országgyűlés elnöke tájékoztatja róla a Legfőbb Ügyészséget.

Arra a kérdésre, hivatalos értesülésnek számít-e, ha az ülésen hozott döntést a tévében vagy egy újságban látja az eljáró ügyész, Hack azt válaszolta:

„Ez jogi szempontból abszurditás. A tévé, az újság nem számít hivatalos forrásnak.”

Az ezzel az eljárásrenddel kapcsolatos kérdésekre sem az Országgyűlés, sem az NVVH nem reagált a 24.hu-nak, a Legfőbb Ügyészség viszont közölte, hogy

október 5-én kapta meg az Országgyűlés elnökének a tájékoztatását az érintett képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Vagyis akkor, amikor Seszták már jó ideje le volt tartóztatva.

Hack szerint ezzel megsérthették Seszták Miklós mentelmi jogát, a körülményeket az Országgyűlésnek ki kellene vizsgálnia. Mint mondta:

„Nem jó üzenet, hogy ilyesmi történik egy újonnan felálló hivatal első munkanapján.”

Seszták Miklós viselt dolgairól itt írtunk bővebben, elképesztő vagyongyarapodásáról pedig itt lehet olvasni.

FRISSÍTÉS 13:20

Reagált a 24.hu cikkére az NVVH is, azt írták az MTI-nek eljuttatott közleményükben: „a Seszták Miklóssal szembeni őrizetbe vételi eljárást a bíróság első- és másodfokon is törvényesnek ítélte”.

A közlemény szerint a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő elleni büntetőeljárás korlátját a büntetőeljárási törvény 719. paragrafusában szabályozták. Eszerint mentelmi joggal rendelkező embert csak a mentelmi joga felfüggesztését követően lehet gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben büntetőeljárási kényszerintézkedést alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése egy egyedi, konkrét személyre és ügyre vonatkozó parlamenti határozat, amely döntés az ülést vezető elnök általi kihirdetésével azonnal véglegessé válik - írták, hozzátéve, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat Magyar Közlönyben való közzététele csak utólagos tájékoztatás.

Az NVVH e jogi álláspont alapján vette őrizetbe Seszták Miklós országgyűlési képviselőt szeptember 28-án; a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án az NVVH indítványa alapján elrendelte Seszták Miklós letartóztatását, és megállapította, hogy a képviselő őrizetbe vétele törvényes volt. Az elsőfokú bírói döntés szerint a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés Magyar Közlönyben való megjelenése csak utólagos tájékoztatás, mely döntés hatályosulása nem a közlönyben való közzététellel történik meg. A mentelmi jogra és az őrizetbe vételre vonatkozó elsőfokú bírói érvelést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokon eljáró bíró bíróság mindenben osztotta, és a letartóztatás elrendelését helybenhagyta - közölték.