A Külügyminisztérium körüli események az utóbbi hónapokban jelentős figyelmet kaptak. Legutóbb Szijjártó Péter, a volt külügyminiszter, október 5-én kerül meghallgatásra az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában, miután a Tisza Párt vizsgálatot kezdeményezett a BYD vállalatnál elvállalt pozíciója miatt. A bizottság tagja, Czakó-Czirbus Pál, súlyos nemzetbiztonsági és összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, mivel Szijjártó korábban tárgyalt a céggel, amelyhez most csatlakozott.
Szijjártó Péter előző tevékenységei is kritikát váltottak ki, hiszen Orbán Anita külügyminiszter feljelentést tett, mivel kiderült, hogy Szijjártó és delegációja 2022 óta 4 milliárd forinttal többet költött magángépes utazásokra, mint amennyibe a business osztályú járatok kerültek volna. Ezen kívül a Külügyminisztérium feljelentést tett a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések miatt is, mivel a beszerzés körülményei hűtlen kezelés gyanúját vetették fel.
A Külügyminisztérium nemcsak a belső ügyekkel foglalkozik, hanem nemzetközi eseményekre is reagál. Az ukrán parlament döntését üdvözölték, amely elítélte a málenkij robotot, és hangsúlyozták, hogy ez fontos lépés a múlt feltárásában. Emellett a minisztérium folyamatosan egyeztet a helyi hatóságokkal a nepáli katasztrófa áldozataival kapcsolatban, ahol magyar állampolgárok is érintettek voltak.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Szijjártó Pétert, a volt külügyminisztert, október 5-én meghallgatják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában, miután a Tisza Párt kezdeményezte a vizsgálatát a BYD vállalatnál elvállalt pozíciója miatt. A képviselő, Czakó-Czirbus Pál, súlyos nemzetbiztonsági és összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, mivel Szijjártó korábban tárgyalt a céggel, amelyhez most csatlakozott, és a magyar emberek tisztánlátásához jogot formált a döntéseivel kapcsolatos válaszokra.
Orbán Gáspár külföldi delegációkat kísért és fogadott a kormány nevében, anélkül hogy hivatalos felhatalmazása lett volna, állítja a külügyi államtitkár. A program költsége 7,3 millió forint volt, amelyet a Külügyminisztérium finanszírozott, miközben Orbán Gáspár nem volt a külügyhöz köthető. A dokumentumok szerint Orbán Gáspár szerepe a csádi misszió előkészítésében is jelentős volt, és a projekt jóváhagyása nélkül semmi sem történhetett.
Orbán Anita külügyminiszter feljelentést tesz, mivel a minisztériumi átvilágítás során kiderült, hogy Szijjártó Péter és delegációja 2022 óta jelentősen, 4 milliárd forinttal többet költött magángépes utazásokra, mint amennyibe a business osztályú járatok kerültek volna. Az átvilágítás során nem találtak arra utaló nyomot, hogy mérlegelték volna az olcsóbb utazási lehetőségeket, ami hűtlen kezelés gyanúját vet fel.
Áder János volt köztársasági elnök lánya, Áder Orsolya, kétszer kapott diplomata-útlevelet, amelyet Szijjártó Péter egykori külügyminiszter intézett el. Az útlevelek kiadásának indoklása a külpolitikai érdek és a diplomáciai küldetés lehetősége volt, de nem derült ki, hogy Áder Orsolyának konkrét diplomáciai feladata lett volna. A festőművész négy alkalommal állított ki külföldön, és a kiállításokhoz az NKA is nyújtott támogatást.
Horvátország Brac szigetén pusztító erdőtűz miatt 700 embert evakuáltak, köztük egy 40 fős magyar csoportot is, akik biztonságban vannak. A magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a csoport nem kért konzuli segítséget a hazatéréshez, és a helyi hatóságok már feloldották az útlezárásokat. Az idei nyáron több súlyos erdőtűz is pusztított Horvátországban, több ember sérült meg, és egy halálos áldozat is volt.
Kubatov Gábor fia, Kubatov Marcell, közös megegyezéssel július 15-én megszüntette kormányzati szolgálati viszonyát a Külügyminisztériumban, ahol főosztályvezetőként dolgozott. A külügyi tárca megerősítette, hogy nem kapott végkielégítést, de kéthavi illetménynek megfelelő egyszeri kifizetést kapott. Emellett a Legfőbb Ügyészségen is történt változás, Nagy Gábor Bálint lemondása után új pozícióba került.
Az országgyűlés őszi ülésszaka megkezdődött, ahol Magyar Péter a Fidesz kormányzásának nehézségeit emelte ki, míg Toroczkai László a miniszterelnököt gyáva féregnek nevezte, amiért kitiltották az ülésekről. Közben a CDU történelmi vereséget szenvedett el Németországban, ahol a fiatalok körében az AfD népszerűsége jelentősen megnőtt. Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán Zelenszkij jelezte, hogy az Egyesült Államok újraindítaná a tárgyalásokat Oroszországgal.
Az Egészségügyi Minisztérium további bizonyítékokat vár a gyanús Covid-beszerzésekről, miután kiderült, hogy a Külügyminisztérium háromszoros áron vásárolt COVID-teszteket. Hegedűs Zsolt miniszter hangsúlyozta, hogy együttműködnek a nyomozóhatóságokkal a beszerzések feltárása érdekében, és felhívást tett közzé, hogy bárki, aki releváns dokumentumokat birtokol, segítse a nyomozást.
Magyarország üdvözli az ukrán parlament döntését, amely elítélte a málenkij robotot és a kárpátaljai magyarellenes szovjet atrocitásokat. A Külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez fontos lépés a múlt feltárásában és az áldozatok emlékének ápolásában, valamint támogatják a történelmi kutatásokat. Az ukrán Rada határozata emlékhelyek állítását és a történelem oktatásba való beépítését is előirányozza.
Előkerült egy katonaorvosi értékelés, amely szerint a 2020-ban beszerzett lélegeztetőgépek közül csupán 8413 volt alkalmas kórházi használatra, míg 7874 gép használata súlyos kompromisszummal javasolt vagy egyáltalán nem ajánlott. Az államtitkár szerint a külügyminisztérium vezetése tudatosan módosította a minősítési kategóriákat, így minőségi problémás gépek is eljutottak az egészségügyi intézményekbe. A Külügyminisztérium feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával.
Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívót kirúgták a Külügyminisztériumból, ahol havannai nagyköveti posztra jelölték. A döntést indoklás nélkül hozták meg, Szabó szerint politikai okokat nem érzett az eljárásban, és nem volt aktívan politikai szereplő. A Külügyminisztériumot megkeresték a témában, de válaszuk még nem érkezett meg.
A nepáli katasztrófa áldozatainak száma 475-re emelkedett, míg 1400 embert még keresnek, köztük 540 külföldit. A tragédiát egy gleccserből lezúduló jég- és törmeléklavina okozta, amely árhullámot generált. Kínában felfüggesztették a mentési munkálatokat a további áradások veszélye miatt.
Három magyar állampolgár érintett a nepáli-tibeti határ térségében bekövetkezett villámárvíz miatt, amely eddig legalább 270 halálos áldozatot követelt és több mint 800 embert eltüntetett. A Külügyminisztérium folyamatosan egyeztet a helyi hatóságokkal és utazásszervezőkkel, hogy információt szerezzen az érintettek sorsáról. A pontos részletek, például a magyar állampolgárok állapota, még nem ismertek.
Cunamiszerű villámárvíz pusztított a nepáli–tibeti határnál, amelynek következtében legalább 162 ember meghalt, és 558 személy eltűnt, köztük két magyar állampolgár is. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a nagykövetség folyamatosan kapcsolatban áll a helyi hatóságokkal, és várja az állampolgári megkereséseket. A mentési munkálatokban 2000 katona vesz részt, miközben a szakértők második árvíz lehetőségére figyelmeztetnek.
A Tisza frakció körüli zűrzavar miatt nem a várt módon zajlott az NVVH-elnök kiválasztása, ami feszültséget okozott a politikai színtéren. Közben az MNB harmadik alkalommal csökkentette az alapkamatot, míg a Külügyminisztérium feljelentést tett a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. A szélsőjobb egyik vezető figurája, Posta Imre börtönbe vonult, míg külföldön a CIA igazgatója Moszkvába utazott, és Ukrajna helyzete is aggasztóan alakul.
Feljelentést tett a Külügyminisztérium a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések miatt, mivel a beszerzés körülményei és a vásárolt mennyiség hűtlen kezelés gyanúját vetik fel. A mintegy 300 milliárd forintos beszerzés során több ezer dokumentumot vizsgáltak át, és a feltárt információk alapján a korábbi vezetés felelőssége is felmerül. A beszerzett gépek jelentős része alkalmatlan volt, és a túlárazás miatt a kormány megalapozatlannak látta a beszerzést.
Orbán Anita külügyminiszter új nagykövetjelölteket jelentett be, köztük Ablonczy Balázst Párizsba és Mitrovits Miklóst Varsóba. A kinevezések során a politikai és szakmai hitelesség volt a fő szempont, különös figyelmet fordítva a korábbi nagykövetek visszahívására, akik nem tudták hitelesen képviselni a magyar érdekeket. A kinevezési folyamat különböző stádiumokban zajlik, és hagyományos karrierdiplomaták mellett új, nem karrierdiplomata jelöltek is szerepelnek a listán.