Nyírlugoson vette tudomásul Dzsudzsák Balázs, hogy vissza kell küldenie a diplomata-útlevelét

Velkey György külügyi államtitkár egy hónappal ezelőtt hozta nyilvánosságra Dzsudzsák Balázs volt válogatott labdarúgó lényegre törő, minimalista, „Dzsudzsák Balazs Tesoka” aláírással ellátott e-mailjét, amivel annak idején diplomata-útlevelet kért Szijjártó Pétertől, aki azt egy mozdulattal továbbította a külügynek.

Ezután közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz, hogy küldjék el a Dzsudzsák Balázs diplomata-útlevelével kapcsolatban keletkezett iratokat, és hogy ha van erről információjuk, akkor árulják el, Dzsudzsák a diplomata-útlevelével hányszor, mikor és mely országokba utazott.

A Külügyminisztérium válasza szerint Dzsudzsáknak kétszer volt diplomata-útlevele „a külgazdasági és külügyminiszter megbízottja” rangbejegyzéssel: először 2019. május 3. és 2022. november 30. között, majd – miután ez lejárt, és újra kérelmezte – újabb útlevelet állítottak ki neki 2022. október 3. és 2026. november 30. közötti érvényességi idővel.

A diplomata-útlevelek felülvizsgálata után Orbán Anita külügyminiszter június 23-án visszavonta és érvénytelenítette Dzsudzsákét is. A határozatot másnap postázták, a postai tértivevényt június 26-án kézbesítették is, az útlevelet július 7-én érkezett meg a Külügyminisztérium ügyfélszolgálatára a posta ezzel a kísérőlevéllel együtt:

Dzsudzsák Balázs kézzel írott, Nyírlugoson született levele az útlevele visszaszolgáltatásáról. (Egyébként az – egybeírt – egyidőben kifejezés jelentése: valaha, egykor, régebben.) A közeli Debreceni VSC játékosa 2022 óta Nyírlugos díszpolgára, gyerekkorában ott élt a családjával.

Dzsudzsák az útlevél használatára szóló miniszteri engedélyt általános jelleggel kapta, a miniszteri engedély nem tartalmazott feltételt vagy korlátozást az utazások dátumát, gyakoriságát vagy célállomását illetően, így az útlevelét Dzsudzsák bármelyik utazásához használhatta, de ezekről az alkalmakról a Külügyminisztériumnak nincs nyilvántartása.

Kérdés a vitához: Milyen szempontok alapján lenne érdemes nyilvánosságra hozni a diplomata-útlevelek használatával kapcsolatos adatokat?