A Központi Nyomozó Főügyészség az utóbbi időszakban számos jelentős ügyben vett részt, beleértve a Volánbusz-ügyet és az aranykonvoj-ügyet. Az aranykonvoj-ügyben a főügyészség saját hatáskörbe vonta a nyomozást, amely jogellenes fogvatartás miatt indult, és amelyben több magas rangú tisztviselő, köztük Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt vezetője is gyanúsított. A nyomozás során felmerült a politikai befolyásolás gyanúja, amely miatt a Legfőbb Ügyészség is vizsgálódik. Az ügy hátterében diplomáciai botrányok és politikai manipulációs vádak állnak.
A Központi Nyomozó Főügyészség emellett a közelmúltban kihallgatta Magyar Péter miniszterelnököt is, aki a Dunába dobott telefon ügyében érintett. Magyar tagadta a bűncselekmény elkövetését, és politikai támadásnak nevezte az eljárást. A főügyészség mentelmi jogának felfüggesztését is kérte, hogy tisztázhassa magát. A politikai feszültségek tovább növekedtek, miután Fürcht Pál, a lemondott főügyész, nyílt levélben állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök politikai befolyásolásra utasította a titkosszolgálatot.
A Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozások nemcsak a politikai élet szereplőit érintik, hanem a rendőrség és más állami hivatalnokok tevékenységét is. Az ügyészség bántalmazás miatt is eljárást indított budapesti rendőrök ellen, akik egy nőt megbilincseltek egy plázában. Az elmúlt hetek eseményei rávilágítanak a magyar közéletben zajló politikai feszültségekre és a korrupcióval kapcsolatos vádakra.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Magyar Péter Facebook-posztban támadta Fürcht Pált, a lemondott főügyészt, akit azzal vádolt, hogy a Fidesz megbízásából próbált politikai indíttatású bűncselekményt kreálni ellene. Fürcht reagált, jelezve, hogy kész vallomást tenni, míg Magyar szerint az ügyészség manipulálta az eljárásokat, hogy megakadályozza választási indulását. Az ügyészség végül kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet a parlament egyhangúlag megszavazott.
Orbán Viktor közleményében hangsúlyozta, hogy az ukrán aranykonvoj lefoglalásához nem volt szükség kormányzati utasításra, de ha lett volna, azt kiadta volna. A Fidesz elnöke elismerte a hatóságok munkáját, és bírálta a jelenlegi kormányt, amiért meghurcolja azokat, akik a kötelességüket teljesítették. Az ügyben több embert gyanúsítanak, köztük a TEK volt vezetőjét, akit jogellenes fogvatartással vádolnak.
Három rendőrjárőrt és két magas rangú hivatalnokot gyanúsítottak meg az aranykonvojügyben, mivel valótlan jelentést készítettek egy ukrán állampolgárokkal szembeni intézkedésről. A gyanúsítottak között van Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt vezetője, akit jogellenes fogvatartással, míg Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője közokirat-hamisítással gyanúsítanak. Az ügy hátterében a kormányzati döntések és a pénzszállítók ellen indított akciók állnak.
Öt gyanúsítottja van az aranykonvojügynek, köztük Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt vezetője, akit jogellenes fogvatartás bűntettével vádolnak. Az ügyészség hétrendbeli bűncselekmény miatt indított nyomozást, míg a NAV bűncselekmény hiányában lezárta a pénzszállítók elleni eljárást. A Központi Nyomozó Ügyészség saját hatáskörbe vonta az ügy nyomozását.
A Fidesz politikai helyzete továbbra is instabil, mivel a párt vezetése elvesztette a hatalom gyakorlásához szükséges támogatást. A kormány vagyonadóval és kata módosításával kapcsolatos tervei 800 milliárd forintnyi bevételt céloznak, míg a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatokat folytat a miniszterelnök és más politikai szereplők ügyében. A fővárosban pedig egy új, vitatott mozgáskorlátozott parkoló prototípusa jelent meg az úttest közepén.
A Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta Magyar Péter miniszterelnököt a 2024. június 21-én történt mobiltelefon ellopásával kapcsolatos ügyben. A miniszterelnök tagadta a bűncselekmény elkövetését, és kérte mentelmi jogának felfüggesztését, hogy tisztázza magát. Az ügyészség szerint a telefon ellopása és a Duna vízébe ejtése történt, de Magyar szerint az ügy politikai indíttatású.
A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy Seszták Miklós megfigyelése jogszerűen történt leplezett eszközökkel, a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében. A KDNP az ügy miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vizsgálatát követeli, mivel a mentelmi jog sérthetetlensége miatt aggályosnak tartják a megfigyelést. Az ügyvédje, dr. Papp Gábor nem volt megfigyelve.
A KDNP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát követeli Unger Anna kijelentése miatt, amely szerint Seszták Miklóst megfigyelték a Központi Nyomozó Főügyészség által. Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy a mentelmi jog sérthetetlensége miatt nem lehet képviselőket titkosan megfigyelni, és tájékoztatást várnak a megfigyelés elrendelőjéről. Az ügy hátterében Seszták hivatali vesztegetés gyanúja áll.
Eljárás indult budapesti rendőrök ellen bántalmazás miatt, miután egy plázában megbilincseltek és a földre löktek egy nőt, aki az anyjával együtt hivatalos személy elleni erőszak miatt szintén eljárás alá került. Az eset augusztus elején történt, amikor a nő és anyja egy telefonbolt eladójával veszekedtek, ami miatt a rendőröket hívták. Az ügyvédjük szerint a rendőrök túlzott erőszakot alkalmaztak, mivel a nők nem tanúsítottak ellenállást.
A Központi Nyomozó Főügyészség átvette az aranykonvojügy nyomozását, amely jogellenes fogvatartás miatt indult. Az ügyben Orbán Viktor volt miniszterelnök és más magas rangú tisztviselők büntetőjogi felelőssége is vizsgálat tárgyát képezi, mivel felmerült a gyanú, hogy politikai döntések befolyásolták a hatóságok eljárását. Az ügy hátterében diplomáciai botrány és politikai manipulációs vádak állnak.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint az újdörögdi kézigránát-baleset előtt a katonák jelezték, hogy nem javasolják éles gránát dobását a kiképzés során, de a feladatot ennek ellenére végrehajtották. A baleset következtében egy kormánytisztviselő maradandó sérüléseket szenvedett, míg a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a büntetőeljárás megindítását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a katonai kiképzés biztonsága mindig elsődleges kell, hogy legyen.
Fürcht Pál, a júniusban lemondott főügyész, nyílt levélben állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 3-án utasította a titkosszolgálatot egy nyomozás lefolytatására, amely a politikai befolyásolásra utal. Fürcht szerint az aranykonvoj-ügy egy politikai kreálmány, és a nyomozás során tapasztalt anomáliák miatt fegyelmi vizsgálat indult ellene. A levélben hangsúlyozza, hogy a jog mindenkire vonatkozik, beleértve a hatalmon lévőket is.
Seszták Miklós országgyűlési képviselőt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal utasítására őrizetbe vették, miközben az Országgyűlés a mentelmi jog felfüggesztéséről tárgyalt. Az ügy a Volánbusz-ügyhöz kapcsolódik, amely a közpénzekkel való visszaélés és korrupció gyanúját veti fel. A bírósági tárgyalás szerdán lesz.
A Központi Nyomozó Főügyészség 286,5 millió forint értékű ingatlant és egy gépkocsit foglalt le a Volánbusz-ügy egyik gyanúsítottjánál, emellett 2,7 milliárd forint értékű egyéb vagyontárgyakat is zár alá vettek. Az ügyben eddig hat személy ellen indult nyomozás, köztük Seszták Miklós volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezték. A nyomozás a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekményekkel kapcsolatos.
Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert 12,6 milliárd forint értékű kenőpénz gyanújával vették őrizetbe, miután az Országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát. Az interjúban hangsúlyozta ártatlanságát, és kijelentette, hogy nem mond le képviselői mandátumáról, valamint nem tud a Volánbusz-ügyről, amivel gyanúsítják.
Hankó Balázs, a KDNP volt minisztere a parlamentben várja, hogy a rendőrök intézkedjenek vele szemben, miután korrupciós ügy gyanúsítottja lett. Kijelentette, hogy nem fog önként távozni, és a mentelmi jogának felfüggesztésétől tart, amely szerinte arra szolgálna, hogy elvigyék. A kérdés az, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy valóban eljárjanak ellene.
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez érkeztek a feljelentések az aranykonvojügy és a Gundalf-ügy kapcsán, valamint Fürcht Pál volt főügyész állításai alapján. Fürcht lemondása előtt azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség befolyásolta a nyomozásokat, és feljelentést tett a hatóság félrevezetése miatt is. A nyomozás során Fürcht tanúkénti meghallgatását is indítványozták.
Seszták Miklós, volt nemzeti fejlesztési minisztert hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel gyanúsítják, összesen 12,6 milliárd forint értékű kenőpénz zsebre rakásával. A Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette, és a vádirat részletezi, hogy a korrupciós pénzeket különböző projektekkel összefüggésben, pénzfutárokon keresztül juttatták el hozzá.
Őrizetbe vették Seszták Miklóst, a KDNP politikusát, miután az országgyűlés egyhangúlag kiadta mentelmi jogát. Az ügyészség gyanúja szerint Seszták több milliárd forint jogtalan előnyhöz jutott a Volánbusz korrupciós botrányában, és hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják, ami akár 15 év börtönt is eredményezhet.
Seszták Miklós, a KDNP-s képviselő, önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen, miután az országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát a Volánbusz korrupciós ügyében. Az ügyészség gyanúja szerint Seszták és más hivatalos személyek összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vettek át, és a vádak között szerepel, hogy állami megrendelések fejében vesztegetést fogadtak el. Az ügyben akár 15 év szabadságvesztés is várhat rá, ha elítélik.
Orbán Viktor tusványosi beszédében a Tisza Párt gazdasági nehézségei miatt bekövetkező összeomlásról beszélt, amely azonban elmaradt. Az elmúlt két hétben jelentős események zajlottak a magyar közéletben, beleértve neves NER-es szereplők letartóztatását a Volánbusz-ügyben, ahol Jellinek Dániel és Szivek Norbert is érintett, és a fideszesek kulcspozíciókat veszítettek.
Feljelentést tett az ukrán pénzszállítók képviselője az aranykonvoj-ügyben, miután Fürcht Pál volt főügyész állításai alapján hamis vád és bűnpártolás minősített esete merült fel. A feljelentés részben Fürcht nyilatkozatán alapul, amelyben politikai befolyásolásokról beszélt, míg a Legfőbb Ügyészség cáfolta a valótlan állításokat, de nem tudtak részletezni, mivel az ügyek folyamatban vannak.
A Legfőbb Ügyészség visszautasította Magyar Péter miniszterelnök bíráló kijelentéseit, amelyek az ügyészi szervezet munkáját érintették. A közlemény hangsúlyozza, hogy az ügyészség munkája a törvényesség és pártatlanság elvein alapul, és eljárásaik politikai befolyástól mentesek. Az ügyészek a törvényi kötelezettségeik teljesítése során nem engednek a külső nyomásnak, és a kritikákat határozottan elutasítják.
Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kérte az ügyészség a Dunába dobott telefon miatt, amelyet egy őt videózó férfitől vett el. Az ügyészség lopás gyanújával nyomoz, miután Magyar a telefont a tulajdonos többszöri kérésére sem adta vissza. Magyar az eljárást politikai támadásnak nevezte, míg az ügyészség a parlamenthez fordult a mentelmi jog felfüggesztéséért.
Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség, mivel mindkettőjüket súlyos korrupcióval gyanúsítják. Hankót 17,3 milliárd forintos hűtlen kezelés, míg Sesztákot több mint 12 milliárd forintos vesztegetés miatt akarják felelősségre vonni. Az ügyészség mindkét esetben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés kiszabását indítványozza.
Házkutatást tartott az ügyészség Matolcsy György környezetében a Magyar Nemzeti Bankot érintő hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozás már több mint másfél éve folyik, de gyanúsítottak még nincsenek, mivel a hatóságok először az összes bizonyítékot szeretnék begyűjteni. Az ügy hátterében az MNB-alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos súlyos hiányosságok állnak.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője, lemondását politikai befolyásolásra utaló jelekre hivatkozva indokolta, állítva, hogy a Legfőbb Ügyészség több ügyben megkerülte őt, és nyomásgyakorlással próbálta irányítani a nyomozásokat. A Legfőbb Ügyészség cáfolta Fürcht állításait, de nem tudta bizonyítani azokat, mivel az ügyek folyamatban vannak. Fürcht szerint a nyomozóknak függetlenül kellene dolgozniuk, és a fegyelmi eljárás, amelyet ellene indítottak, a lemondása előtt történt eseményekkel összefüggésben áll.
A hét legfontosabb eseményei között szerepel a Tisza kampányának belső konfliktusai, Jellinek Dániel és Szivek Norbert letartóztatása, valamint a kormány autópálya-koncesszióval kapcsolatos döntése. A gyermekvédelemről folytatott parlamenti viták mellett a Rogán minisztérium bútorvásárlásának költségei is felmerültek, míg a nyomdapiac beszűkülése miatt a ferencvárosi önkormányzati lapot a NER nyomdája fogja nyomni. A világban Szaúd-Arábia olajpiaci helyzete és az orosz választások előkészületei kaptak hangsúlyt, míg a mesterséges intelligencia terén a lassítás szükségességéről folyt a diskurzus.
A Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította a Volánbusz-ügy harmadik gyanúsítottjának, K. Zs. Cs.-nek a letartóztatását, aki egymilliárd forintnyi korrupciós pénz futárjaként működött. A bíróság indoklása szerint a gyanúsított együttműködési készsége és a szökés veszélyének hiánya nem indokolta a kényszerintézkedést. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, míg a gyanúsított és védője tudomásul vette azt.
Magyar Péter a Volánbuszt érintő milliárdos korrupciógyanús ügy kapcsán említette Seszták Miklóst, aki korábban nemzeti fejlesztési miniszter volt. A NAV vagyonosodási vizsgálatokat indít a politikai vezetők körében, amelyek akár 20 évre visszamenőleg is terjedhetnek, és a vizsgálat kiterjed a politikusok hozzátartozóira is. Magyar a műsorban utalt arra, hogy a beszerzések Seszták minisztersége alatt történtek, és a Központi Nyomozó Főügyészség eljárása gyanús, mivel mentelmi joggal érintett személyek is a látókörben vannak.
Letartóztatásba került Jellinek Dániel milliárdos üzletember és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója a Volánbusz-ügy keretében, amely milliárdos korrupciós vádakkal kapcsolatos. A bíróság döntése a Központi Nyomozó Főügyészség indítványa nyomán született, és az ügyben további gyanúsítottak is vannak.
Öt gyanúsítottat hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt.-t érintő korrupciós ügyben, melyben hárman őrizetben vannak, és a letartóztatásukat indítványozták. Az ügy milliárdos vesztegetési ügyekre vonatkozik, és a nyomozás során több helyszínen kutatásokat végeztek. A gyanúsítottak között szerepel Jellinek Dániel és Szivek Norbert, akik jelentős jogtalan előnyöket kaptak.
Dr. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, lemondott, miután súlyos vádakat fogalmazott meg a Legfőbb Ügyészség nyomozásainak politikai befolyásolásáról, különösen az aranykonvoj- és Gundalf-Henry-ügyek kapcsán. Állítása szerint informális nyomásgyakorlással próbálták elérni, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után, és a nyomozások irányítását is manipulálták. Lemondása után alacsonyabb beosztásban folytatta munkáját az ügyészségen.
Jellinek Dániel, az Indotek Group vezérigazgatója, akit a rendőrség előállított, tagadja a bűncselekmény elkövetését és együttműködik a hatóságokkal. A cég közleménye szerint a vizsgálat nem érinti az Indotek működését, és bíznak abban, hogy a vezérigazgató ártatlansága hamarosan bizonyítást nyer. Az ügy kapcsán három embert őrizetbe vettek egy milliárdos vesztegetési ügyben.
Jellinek Dániel, a gazdag magyar vállalkozó és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója előállításra került a magyar ügyészség által egy hosszú ideje húzódó ügy kapcsán. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája kihallgatásokat és házkutatásokat is végzett, és gyanúsítást is kilátásba helyeztek hűtlen kezelés és pénzmosás miatt.
Nagygyörgy Tibort, a Biggeorge vezetőjét kihallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség egy óbudai beruházás kapcsán. Az ügyvédje szerint a gyanúsítás alaptalan, Nagygyörgy szabadlábon védekezik, és folytatja cégvezetői tevékenységét. A kihallgatás részletei, például a Harisnyagyár területén tervezett lakópark kapcsolata, nem ismertek.
Újabb 14 gyanúsítottat hallgattak ki az óbudai korrupciós ügyben, amely során 13 helyszínen végeztek kutatásokat és lefoglalásokat. A gyanúsítottak vesztegetési pénzt fizető gazdasági szereplők, akik hivatalos személyeket érintő korrupciós ügyekben vettek részt. Az ügy eddigi gyanúsítottainak száma így 47-re emelkedett, köztük politikai személyiségekkel.
Újraindult a 25 milliárdos korrupciós óriásper, amelyben 54 vádlott, köztük állami cégvezetők és egy volt helyettes államtitkár áll a bíróság előtt. Az I. rendű vádlott, K., már az első pillanatban kivezettetésre került a bíróságról, mivel nem a tárgyalás méltóságához illően öltözködött. A per során eddig több vádlott ügyében jogerős ítélet született, és a bíróság előtt több mint 300 érintett pályázatot vizsgálnak.
Vádat emeltek egy 50 éves férfi ellen, aki javítóintézeti rendészként bántalmazott egy 12 éves gyermeket a Szőlő utcában. A férfi a fiú nyakánál fogva megragadta és a falhoz szorította, ami miatt a bőr pirosra színeződött. A Fővárosi Főügyészség börtönbüntetést és rendészi foglalkozásának gyakorlásától való eltiltást indítványozott.
Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter a Szőlő utcai ügy kapcsán kormányrendelet alapján betekinthetett a büntetőeljárás irataiba, de az Igazságügyi Minisztérium titkosította a vizsgálat eredményeit, így nem ad ki adatokat. A rendelet felhatalmazása ellenére felmerültek jogi kérdések, mivel az igazságügyi miniszternek nincs felügyeleti hatásköre a független ügyészség felett. Az új minisztérium közérdekű adatigénylésünkre válaszolva a minősített adatokat védendő közérdek fennállására hivatkozva nem osztotta meg a kért információkat.
Unger Annát választotta meg az Országgyűlés az NVVH vezetőjének, 137 igen szavazattal, míg Tasnády Katalin az elnökhelyettesi posztra 139 igen szavazattal került be. A szavazás titkos volt, és a Fidesz- és KDNP-frakció kivonult a teremből a szavazás előtt. Unger Anna és Tasnády Katalin esküt tettek a megválasztásukat követően.
Szerdán megkezdi munkáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A testület célja, hogy feltárja, hova tűnt több százmilliárd forint közpénz, és kik profitáltak belőle, miközben már folyamatban vannak nyomozások hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt.