A legfrissebb fejlemények szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának november 4-i indulása arra késztette Korniss Pétert, hogy beszéljen az 1956 utáni megtorlás idején történt beszervezéséről és jelentéseiről. Elmondása szerint 1966-ban alkalmatlanság miatt kizárták a hálózatból; szégyelli a múltját, és reméli, hogy története segíti a megértést és a megbocsátást. Október 25-én Toroczkai László azt állította, hogy 1956-ban a magyarok nem az orosz megszállás, hanem egy ideológiai birodalom ellen lázadtak fel. Schmidt Mária tévesnek nevezte ezt, Magyar Péter pedig szintén bírálta a kijelentést.
Az október 23-i, a forradalom 70. évfordulójához kapcsolódó megemlékezéseken Magyar Péter a hősökre emlékezett, és a szabadság, a demokrácia, valamint a nemzeti függetlenség fontosságáról beszélt. Korábban múzeum létrehozását jelentette be az áldozatok és a hősök emlékére. A főváros Sztálin ledöntött szobrát idézte fel egy fényjátékkal és egy műszoborral; a Corvin közben a Légió Hungária tartott fáklyásmenetet. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása amatőr fényképeken, visszaemlékezéseken és plakátokon mutatja be a forradalom budapesti eseményeit, köztük a harcok szünetében készült, sokáig családi pincében őrzött felvételeket.
A cikkek a forradalom előzményeit és következményeit is felidézik: a Rákosi-rendszer a háborús fenyegetésre hivatkozva fegyverkezett és erőltetett iparosítást folytatott, a terheket pedig a lakosságra hárította. Az 1956-os harcok idején Budapest parkjaiban és terein több száz ideiglenes sírt alakítottak ki; a leverés után a hatalom eltüntette a sírokat és emlékhelyeket, amelyekről ma sokszor csak amatőr fényképek tanúskodnak.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 5. · okt. 26. · okt. 25. · okt. 24. · okt. 23. · okt. 18. · okt. 13.
A 89 éves Korniss Péter elmondta, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlás idején aláírt az állambiztonságnak, és később jelentéseket is adott, de 1966-ban alkalmatlanság miatt kizárták a hálózatból. Az akták nyilvánosságra hozatala miatt döntött úgy, hogy maga beszél a történtekről; szégyelli a múltját, és reméli, hogy története segíti a megértést és a megbocsátást.
Forsthoffer Ágnes elítélte Kövér László kijelentését, miszerint nincs közös az ellenzékiekben és a kormánypártiakban, és embertelennek nevezte a szavait. A Tisza al- és házelnöke szerint a magyarokat a hétköznapi együttműködés is összeköti, ezért arra biztatta követőit, hogy tegyenek valami kedveset egy ismeretlennel.
Toroczkai László az 1956-os megemlékezésen azt állította, hogy a magyarok nem az oroszok, hanem egy ideológiai birodalom ellen lázadtak fel. Schmidt Mária tévesnek nevezte ezt, hangsúlyozva, hogy a szabadságharc szovjetellenes volt; Magyar Péter szintén bírálta Toroczkai kijelentését.
Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása amatőr fotókon, visszaemlékezéseken és korabeli plakátokon keresztül mutatja be az 1956-os forradalom budapesti pillanatait. A tárlaton Füri László, a Ganz mérnöke által a harcok szünetében készített, évtizedekig családi pincében őrzött képek is láthatók: a romos várost és a forradalom jelképes helyszíneit örökítik meg.
A hét legfontosabb hazai fejleménye Matolcsy György letartóztatása és Matolcsy Ádám ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs volt; a hírlevél az ügy hátterét és a volt főügyész parlamenti meghallgatását is összefoglalja. Emellett beszámol a Tisza-kormány első október 23-i ünnepségéről, a radnaimark.hu mögötti szálakról, a költségvetési tervekről, valamint hazai és nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális témákról.
A főváros október 23-án a Városháza parkban fényjátékkal és egy ledönthető műszoborral idézte fel Sztálin 1956-os budapesti szobrának eltávolítását. A reenactment során a szobor többször megremegett, majd magától ledőlt; a résztvevők nem dönthették le, mert a kordont nem bontották le.
A Mi Hazánk rendezvénye után a szélsőjobboldali Légió Hungária tartott fáklyásmenetet és megemlékezést a Corvin közben. A résztvevők zászlókon gyalogoltak át, nacionalista rigmusokat skandáltak, a beszédekben pedig az LMBTQ-közösséget, a feminizmust és az antifasizmust a kultúrát romboló „mételynek” nevezték.
Magyar Péter október 23-ai beszédében az 1956-os forradalom hőseire emlékezett, és a szabadság, a demokrácia, valamint a nemzeti függetlenség megőrzésére szólított fel. A párizsi teraszon tartózkodó Orbán Viktorra utalva bírálta azokat a vezetőket, akik szerinte külföldi hatalmaktól várnak támogatást.
Az 1956-os harcok idején a temetési nehézségek miatt Budapest parkjaiban és terein több száz ideiglenes sírt alakítottak ki; a halottak között civilek, szabadságharcosok és gyerekek is voltak. A forradalom leverése után a hatalom eltüntette a sírokat és az emlékhelyeket, amelyekről ma sokszor csak amatőr fényképek tanúskodnak. A 70. évfordulóra Ferenciek terén, a Rákóczi téren és a Bakáts téren fotókkal ellátott emléksztéléket állítanak az elfeledett sírhelyeknek.
A hírlevél kiemeli a Matolcsyékhoz kötődő machinációkról szóló feltárást, valamint a hazai politikai és közéleti fejleményeket az október 23-i ünnep előtt. Nemzetközi témái között szerepel a szerbiai választás, az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus, emellett kulturális és tudományos híreket is összefoglal.
Magyar Péter az 1956-os forradalom hőseire emlékezve a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta, és bírálta azokat, akik politikai érdekből megosztják az országot. A miniszterelnök bejelentette, hogy a következő években 1956-os múzeumot hoznak létre az áldozatok és a hősök emlékére, és a pénteki Kossuth téri rendezvényre hívta az ünneplőket.
A harmadik világháborútól való félelemre hivatkozva a Rákosi-rendszer fegyverkezésre és erőltetett iparosításra fordította az ország erőforrásait, miközben a költségeket a lakosságra hárította. A békekölcsön jegyzését munkahelyi és politikai nyomással kényszerítették ki, a munkások terheit növelték, az alapvető árucikkekből pedig hiány alakult ki.
Október 23-án a Fidesz ünnepséget tart a budapesti Bem téren az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából. Az eseményen felszólal Áder János volt köztársasági elnök, Schmidt Mária történészprofesszor és Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Orbán Viktor részvételéről nem érkezett információ.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának határideje 2026. október 20-ról november 4-re módosul, mivel az iratanyag előzetes átvizsgálása több időt igényel, mint tervezett. Az új időpont szimbolikus jelentőséggel bír, mivel november 4. az 1956-os forradalom leverésének évfordulója. Az Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltára felel a dokumentumok online közzétételéért.