Matolcsyék béna machinációi és az október 23-áról levonuló Fidesz

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra legérdekesebb-fontosabb híreivel. Nemzeti ünnepünk van, az első október 23-a a Tisza-kormány alatt, lesz sok esemény és történés országszerte, természetesen beszámolunk majd mindenről, érdemes lesz követni minket egész nap.

Az élet itthon

Csütörtök reggel jelent meg cikkünk, melyben részletesen bemutattuk, hogy ugyan hatalmas céghálót építettek, magántőkealapok mögé bújtak, de mindezekután a világ legbénább csalásával buktatták meg magukat Matolcsyék, és ugyanez volt a téma stúdióban felvett beszélgetésünk során is. Tegnapi kapcsolódó hír volt még, hogy még nem él a nemzetközi elfogatóparancs Matolcsy Ádám és Stofa György ellen, ma reggelre pedig megírtuk, hogy Orbán jobbkezének és a legnagyobbak egyikének tartotta Matolcsyt, benne látta a partnert víziói megvalósításához,

Csütörtökön ott voltunk a hegyvidéki képviselőtestület ülésén, ami végül a fideszesek szavazatai miatt nem oszlatta fel magát, és hír volt az is, hogy

• leállították a magyarorszag.hu-t a világszintű biztonsági fenyegetettség miatt,
• Toroczkai be fogja idéztetni Tomin Szilviát,
• Szijjártó-Nagy Szilvia honlap és telefonszám nélküli cége milliárdos közbeszerzés alvállalkozójaként tűnt fel,
• megkapta a főváros a kormány 120 milliárdos támogatását, le is vonták belőle a 90 milliárd forintnyi szolidaritási adót,
• és hogy Rónai Egon távozik az ATV-től.

1956

Ma minden 1956-ról fog szólni, ami érthető is persze, hiszen kerek évforduló van, és az EU vezetői is Budapestre érkeznek. Mi fel is idéztük, hogy tavaly még mennyire más volt a nemzeti ünnep a Fidesz számára, míg Magyar Péter már a forradalom évfordulójának előestéjén is mondott egy beszédet, ahol egy „valódi” 1956-os múzeum létrehozását is megígérte. És írtunk a rettentően rossz, 1958-as, A budapesti rém című amerikai „thrillerről”, amiben szinte semmi sem emlékeztet Magyarországra, direkt sem tudna olyan rossz lenni, mint amilyen véletlenül lett.

Világ

Beharangozót írtunk a hétvégi szerbiai választások elé, felidézve Magyarország és Szerbia közötti történelmi párhuzamokat is: a kétezres évek mindkét országban zűrzavarosak voltak, majd szinte párhuzamosan épült ki Aleksandar Vučić és Orbán Viktor rezsimje. Az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokig sokan azt hitték, a szavazófülkékben az ilyen választási autokráciák megdönthetetlenek.

Ötödik éve élnek a front árnyékában a szvjatohirszki szerzetesek és a közelből kibombázott apácák, akik az oroszoknak túl ukránok, az ukránoknak „moszkoviták”. Helyszíni riportban írtunk arról, hogy hogyan telnek a mindennapok a repesznyomokkal teleszórt templomfalak között. A háborúhoz kapcsolódó hír volt, hogy Putyin előbb azt mondta az amerikaiaknak, hogy kész tárgyalni Ukrajnával, aztán tovább lőtte Kijevet, és ehhez a témához kapcsolódott cikkünk arról is, hogy Trump eddig se volt ellenséges Putyinnal, de most már végképp nem is titkolja, kinek az oldalán áll.

A másik, éppen zajló háborúval kapcsolatban arról írtunk, hogy a húti fenyegetések miatt amerikai diplomatákat kellett kimenekíteni Szaúd-Arábiából. És hír volt még a világból, hogy

• Észak-Korea arra készül, hogy újra elkezd propagandát tolni hangszórókból a határon át,
• Bécsben is diákok tízezrei tüntettek az egyetemek alulfinanszírozottsága miatt,
• nagy erőket mozgósítottak, hogy a koreai celebcápát kivigyék a nyílt tengerre, de az mindig visszaúszik kedvenc városába,
• és hogy az Airbnb-házigazdák nem kötelezhetik többé takarításra a vendégeket.

Irodalom

A kilencvenes években tényleg minden jobb volt? És hogyan lehet regényt írni az újságírás mellett? Köves Gábor és Inkei Bence mindketten újságírók, és mindkettejüknek idén jelent meg regénye. New York varázsa, a kábeltévékkel érkező rendszerváltás és ifjúsági kalandregények is szóba kerültek a Nem rossz könyvek új részében.

Kérdés a vitához: Melyik, a hírlevélben szereplő téma érdekelné leginkább az olvasókat, és miért?