Szurovecz Illés

Gyors, határozott intézkedésekkel próbálják késleltetni az omikron variáns terjedését Izraelben. Ez három dolgot jelent:

• Utazási korlátozásokat: senki sem mehet vörös listás országokba, és nem is engednek be onnan külföldieket. A hazaérkező izraeliekre karantén vár, még az oltottakra is.
• Külön megvizsgálnak minden egyes pozitív PCR-tesztet, hogy az omikron variáns okozta-e a fertőzést.
• Felkutatják az omikronosok kontaktjait, elvágva a fertőzési láncokat, akadályozva a gyors terjedést.

Izraelben mostanáig 175 omikron-fertőzöttet találtak, közülük 113-an külföldről érkeztek haza. Vagyis nagyon kevesen kapták el a koronavírus legújabb változatát úgy, hogy sem ők, sem a kontaktjaik nem jártak külföldön. A kórházakban szinte kizárólag deltával fertőzött covidosokat ápolnak.

A számok elkerülhetetlenül emelkedni fognak, egyszerűen az a céljuk, hogy időt nyerjenek, magyarázta Ran Balicer, az izraeli kormány tanácsadó-testületének vezetője egy hétfői online beszélgetésen.

Egyrészt így nyugodtabban várhatják a részletesebb adatokat az omikron veszélyességéről. Másrészt, ha csak néhány héttel tolják ki az omikron berobbanását, akkor is lehetőséget adnak az embereknek, hogy beoltassák magukat, akár az első, akár a harmadik adaggal.

Balicer szerint az oltási hajlandóság növeléséhez elsősorban nyílt kommunikációra és transzparens adatszolgáltatásra van szükség. Igyekeznek mindig világossá tenni az intézkedések logikáját, és elismerik azt is, ha valamiben bizonytalanok. Leültek az ultraortodox zsidó vezetőkkel is, akik saját közösségeikben igyekeztek népszerűsíteni az oltást.

Izraelre azért is érdemes figyelni a járványban, mert a vakcinák terén mindenki előtt járnak egy lépéssel. Az év elején ők pörgették fel leggyorsabban az oltási kampányt, majd ők tették legkorábban elérhetővé a harmadik adagot. Az ottani elemzésekből értesülhettünk a védettség kopásáról, a ráadásdózis hatékonyságáról, és tőlük várhatjuk az első adatokat arról is, hosszú távon mennyit veszít erejéből a harmadik adag.

Izraelben a teljes népesség 63 százaléka kapott egynél több oltást, ami szinte pontosan megegyezik a magyar adattal. Viszont azok az izraeliek, akik megkaphatják a harmadik oltást, 80 százalékban már be is adatták, miközben itthon ez 56 százalék. A 60 év felettiek körében különösen jól állnak Izraelben, elérték a 90 százalékot, és szeretnék, ha az omikron elterjedéséig tovább javulnának a számok.

Balicer szerint mindenhol érdemes átfogó oltási kampányt indítani azok számára, akik 4-6 hónapja kapták meg a második adagot.

Mit tudunk az omikronról?

Biztos, hogy sokkal gyorsabban terjed a deltánál, amit Európában már az év elején teljesen kiszoríthat. A londoni Imperial College mérése szerint december elején 3 volt az omikron variáns R-értéke Nagy-Britanniában, vagyis egy fertőzött átlagosan ennyi embernek adta tovább a vírust. Az összes fertőzöttön belül az omikronosok aránya napról napra megduplázódott november 29-től december 11-ig.

Kérdés, hogy ez azért van, mert az omikron eleve gyorsabb terjedésre képes (a biológiai jellemzői alapján ez igaz lehet rá, de még nem száz százalék), vagy mert hatékonyabban képes áttörni a védettségünket (a mérések alapján ez biztosnak tűnik), esetleg mindkettő.

Nagy-Britanniában korábban arra jutottak, hogy a covidból felgyógyult egészségügyi dolgozók hat hónapig 85 százalékos védettséget élveznek a delta-fertőzéssel szemen. Az Imperial College mostani becslése szerint az omikronnál ez csak 20 százalék, és a Pfizerrel vagy AstraZenecával oltottak körében is növekszik a tünetes megbetegedés kockázata.

Továbbra is nagyon keveset tudunk arról, hogy csökken-e a vakcinák hatékonysága a súlyos megbetegedéssel szemben, ha az omikront kapjuk el. Dél-afrikában készült egy mérés, ami a Pfizernél arra jutott, hogy igen, de a WHO pénteki összegzése szerint még nem ismerjük a kutatás részleteit.

Laboratóriumi vizsgálatok alapján a Pfizer két oltása is véd a súlyos megbetegedéstől, három viszont olyan hatékony az omikronnal, mint kettő az eredeti variánssal szemben. Úgy tűnik, a Moderna két adagja is veszít az erejéből, de a harmadik dózis az enyhe tünetes megbetegedéssel szemben is hatékony.

Egy Qubit által idézett nemzetközi kutatás viszont arra jutott, hogy két Szputnyik, két Sinopharm és egy Janssen jóformán nem véd az omikronnal szemben. E szerint a mérés szerint az AstraZeneca két dózisa hasonló mértékben veszít hatékonyságából, mint a Moderna.

Elképzelhető, hogy a Pfizer és a Moderna harmadik adagja nemcsak az antitestek mennyiségét növeli a szervezetünkben, hanem a minőségüket is javítja. Erről Kemenesi Gábor virológus is posztolt:

Érkeztek biztató hírek arról, hogy az omikron, bár gyorsabban terjed, enyhébb megbetegedést okoz. Erre utal, hogy Dél-afrikában, ahol először hozott az omikron új járványhullámot, nem ugrott meg úgy a halálozás, mint korábban, és az orvosok is könnyebben gyógyuló betegekről számoltak be. Ennek viszont oka lehet az is, hogy a delta variáns néhány hónapja súlyosan érintette az országot, így sokan védettek lehetnek emiatt.

Egy cambridge-i kutatás szerint az omikron valószínűleg kevésbé roncsolja a tüdőt, mint a korábbi változatok. A hongkongi egyetemen is hasonló eredményre jutottak.

Ugyanakkor többen figyelmeztettek már, hogy ha az omikron arányaiban kevesebb embert is betegít meg súlyosan, nagyon nagy számú fertőzött közül még mindig sokan kerülhetnek kórházba. Ez a korábbi hullámokhoz hasonlóan ismét nagy terhet jelenthet az ellátórendszer számára, és sokak halálát okozhatja.

Hosszas pereskedés után kiadta a gyógyszerhatóság (OGYÉI) a Sinopharm és a Szputnyik vakcinák engedélyezési dokumentumait a Transparency Internationalnek. A 24.hu beszámolója alapján az iratok alátámasztják, hogy a magyar szakembereknek mindkét vakcinával kapcsolatban aggályaik voltak.

„A kormány tudott erről abban a pillanatban, amikor elindították az oltási kampányt?” - kérdezte a 168 Óra munkatársa Orbán Viktortól a délelőtti kormányinfón. A miniszterelnök úgy kezdte a válaszát, hogy

„a kormány tudott róla, hogy a WHO kiadta és elismerte a kínai vakcinát (...)”Nem fejezte be, mert az újságíró közbekérdezett, de értelemszerűen arra utalt, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is jóváhagyta a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazását.

Ez valóban megtörtént, de nem az oltási kampány kezdetén, hanem májusban. Vagyis Orbán állításával ellentétben a kormány nem tudhatott erről az év elején.A magyar hatóság január 29-én engedélyezte a Sinopharm használatát, közvetlenül azután, hogy a kormány rendeletben lazított a feltételeken. (Orbán hetekkel korábban a rádióban sürgette az OGYÉI-t, hogy adja meg az engedélyt.) Az engedélyezés pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes eredményeit, viszont tudni lehetett, hogy időseken alig vizsgálták az oltóanyagot. Ennek ellenére itthon nekik is nagy számban beadták, és mint azóta kiderült, sok esetben nem termelődött megfelelő mennyiségű antitestjük.

A kiperelt iratok alkaján a kínai helyszíni ellenőrzés során tizennégy hiányosságot állapítottak meg a magyar szakemberek, ezek kijavítását március 3-áig írták elő. Ezért nem is adtak ki GMP (good manufacturing practice – helyes gyártási gyakorlat) igazolást, ami a gyógyszer-engedélyezés alapfeltétele.

A kormányinfón többször is szóba került a Sinopharm, például amikor Orbán azt mondta, szívesen rendelne még keleti vakcinákat, de nincs rájuk szükség, mert az uniós beszerzések most már megfelelő ütemben jönnek.

„Én kínaival vagyok beoltva, és meggyőződésem, hogy az a legjobb, mindenki a saját hite szerint jár el. De most van valamennyi még raktáron, ki fogunk belőle futni, és utána most már csak nyugati vakcinát hozunk, mert az ütemezettebb és könnyebb beszerzés.”Nem derült ki, Orbán mi alapján mondja, hogy a kínai vakcina lenne a legjobb, egyáltalán milyen értelemben tartja a legjobbnak. A tudomány mindenesetre az ellenkezőjét állítja:

• más, Magyarországon használt vakcinák magasabb hatékonyságot mutattak a klinikai teszteken,
• a Kásler Miklós nevével fémjelzett kutatás szerint a Sinopharm mutatta a legrosszabb hatékonyságot a tavaszi hónapokban Magyarországon,
• egy bahreini összevetésből is a Sinopharm jött ki a legrosszabbul,
• egy nemzetközi vizsgálat szerint két Sinopharm lényegében nem működik az új, omikron variánssal szemben.

Ez nem jelenti azt, hogy a Sinopharm vakcinája felesleges lenne, de az adatok alapján semmiképp sem tűnik a legjobbnak.

Mindenfajta függelékek, diagramok

Szintén a 168 Óra kérdezte meg Orbántól, rendszeresen gyűjt-e a kormány adatokat a kórházban fekvő oltottak és oltatlanok arányáról. Azt mondta, nem a kormány, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), „ami minden adatot gyűjt és elemez”.

Míg más országokban folyamatosan közlik, milyen arányban fertőződnek meg, vagy kerülnek kórházba oltott és oltatlan emberek, itthon ezt nem ismerjük. Gulyás Gergely szeptemberben azt mondta, az NNK-nál vagy a kórházaknál lehetnek ilyen adatok, novemberben megígérte, hogy nyilvánosságra fogják hozni, decemberben pedig közölte, hogy központilag nem tervezik összekapcsolni a szükséges adatbázisokat, de az NNK megteheti, ha akarja.

Orbán szerint az NNK időnként nagy összefoglaló tanulmányokat is közöl „mindenfajta függelékekkel, diagramokkal, szerintem azokat érdemes olvasni”.A nyilvánosság nem ismeri ezeket a tanulmányokat, sem a diagramokat, ezért megkerestük az NNK-t, hátha elküldik nekünk.

• 10 órától Orbán Viktor tartja a kormányinfót a Karmelitában.
• Utoljára júniusban fordult elő ilyen.
• Nem kormánypárti újságíróknak nagyon ritkán van lehetőségük kérdezni a miniszterelnököt, rendes interjút pedig hosszú évek óta nem adott.

Egy nap alatt 132 koronavírusos fertőzött halt meg Magyarországon. Ez további csökkenést jelent a hosszú távú statisztikában, november 20-a környékén álltunk ugyanígy.

A kórházi adatokban is lassú javulás látszik a hétvégi állapothoz képest, 5527 covidos beteget ápolnak, közülük 501-en szorulnak invazív lélegeztetésre.

A regisztrált fertőzöttek száma is csökken, az elmúlt héten naponta átlagosan 4000 esetet találtak, hasonlóan, mint legutóbb november elején.

A kedd reggel jelentett teszteken belül viszont minden ötödik pozitív volt, ami kilóg az elmúlt napok tendenciájából, látszik is az ábrán a visszapattanás. Valószínűleg az a magyarázat, hogy nagyon kevés, 7428 tesztet végeztek.

Hétfőn hatezren adatták be az első oltást, és tízezren a harmadikat.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Fideszes javaslatra minden olyan kötelezettségét fel kell mondania év végéig a tatabányai önkormányzatnak, ami a lakosság tájékoztatását szolgálja.

Az önkormányzat közleménye szerint, a „honlap, közösségi média, online megjelenés, újság tartozik ide, valamint a közgyűlés közvetítése is”. A csütörtöki testületi ülésen elfogadott javaslat szerint

a 2022-es költségvetés elfogadásáig, vagyis nagyjából jövő márciusig nem is költhetnek pénzt erre.„Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájával, az elfogadott rendeletekkel, a város működtetésével, városi rendezvényekkel, város intézményi információkkal kapcsolatban nem adhat hírt a város a szokásos módokon. Nem közvetítheti a város a közgyűlések üléseit. Nem teljesítheti az Európai Uniós projektek kötelező tájékoztatási projektelemeit. Nem adhat ki hírlevelet, újságot, nem adhat fel fizetett hirdetést semmilyen módon” - írják.

Tatabányán ugyan ellenzéki a polgármester, de kezdettől fogva nem volt stabil többsége a közgyűlésben, és az utóbbi hónapokban több, ellenzékiként bekerült képviselő a Fidesszel kezdett szavazni. Egy helyi MSZP-st ki is zártak a pártból.

Októberben elfogadta a tsetület az önkormányzat ingyenes havi magazinjának megszüntetését is.

Irodákként, üzletekként használható ingatlanoktól válik meg az V. kerületi önkormányzat összesen 1,3 milliárd forintért. Erről a csütörtöki rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők úgy, hogy a múlt heti rendes ülésen nem került napirendre a téma, írja a Telex.

Két ingatlan az Arany János utcában található, amit éppen most fognak felújítani kormányzati támogatással. Az Aulich, a Báthory, a Bástya és a Semmelweis utcában is adnak el önkormányzati helyiségeket.

A javaslatot csak a fideszesek támogatták, az ellenzéki frakcióvezető szerint „egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkor összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva. A fideszes kerületvezetés a látszatra sem ad”.

Az oltatlanokat „az új zsidókként”, a „kirekesztéstől a fejüket elfordítókat” pedig „az új nácikként” emlegette tweetjeiben Thierry Baudet holland parlamenti képviselő.

A bíróság felszólította, hogy két napon belül törölje a posztokat, amiért céltalanul megsértette a holokauszt túlélőit és rokonait. Ha nem veszi le, napi 25 ezer euróra bírságolják, írja a BBC. Az eljárást túlélők és zsidó szervezetek kezdeményezték.

Baudet azon borult ki ennyire, hogy a holland szabályok korlátozzák az oltatlanok hozzáférését bizonyos nyilvános szolgáltatásokhoz. Még egy koncentrációs tábor fotóját is kiposztolta azzal, hogy: „Hogy LEHETSÉGES nem észrevenni, hogy a történelem ismétli önmagát?”

A képviselő őrületnek tartja a döntést, és fellebbezni fog.

Baudet bevándorlásellenes pártja 2017-ben jutott be a holland parlamentbe.

Zöld szervezetek kérik a Miniszterelnökséget, hogy a természet- és környezetvédelemben jártas szereplőket is engedjenek be az uniós helyreállítási alap monitoring bizottságába.

Közleményük szerint a hónap elején felállt 40 fős testületben egyetlen ilyen szervezetet sem taláni, pedig „a helyreállítási alap kiemelkedő szempontként fogalmazza meg a környezetvédelmi célokhoz való hozzájárulást”.

A levelet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország vezetői írták alá, és számos szervezet csatlakozott hozzájuk, például az Energiaklub, a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport.

Magyarország egyelőre nem hívhatta le a helyreállítási alap 2800 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatását, még az előleget sem. Az Európai Bizottság ezt a korrupciós kockázatokkal indokolja, míg a kormány állítja, hogy a „gyermekvédelminek” nevezett törény miatt büntetik őket.

Néhány éve még úgy volt, hogy egy 12 ezer négyzetméteres, leromlott állapotú esztergomi épületbe fog költözni a közigazgatási különbíróság. Az épület az önkormányzaté, de 2018-ban ingyen odaadta az államnak azzal a feltétellel, hogy ha mégsem költözik oda a bíróság, 2022 januárjában visszakapja.

A kormány 2019 októberében aztán elállt a különbíróságok létrehozásától, legalábbis ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter. Ehhez képest Esztergom fideszes polgármestere múlt héten benyújtott egy előterjesztést, ami 2026-ig hosszabbítaná meg a szerződést a korábbi, különbíróságos kitétellel együtt. A javaslatról csütörtökön szavaznak a képviselők.

A Szabad Európa érdeklődött a módosítás hátteréről, de nem érkezett válasz, így az sem derült ki, vajon mégis tervezik-e a különbíróság létrehozását.

A közigazgatási bíróságok bevezetéséről szóló eredeti törvényt még 2018 decemberében fogadta el a kormánytöbbség. A terv szerint 2020-tól a kormányzatnak fontos ügyekben már egy külön bírói szervezetrendszer döntött volna, olyan bírókkal, akik a kormánytól, azon belül is az igazságügyi minisztertől függenek. Az esztergomi költözés motorja Völner Pál azóta korrupciógyanúba keveredett miniszterhelyettes volt, aki 2018-ban épületbejárást is tartott.

Az üggyel annak idején videóban is foglalkoztunk.

Továbbra is javulás látszik a járvány fontos mutatóinál.

Szerdán még mindig 144 áldozata volt a járványnak, és az elmúlt két hetet nézve továbbra is nálunk a legrosszabb a helyzet Európában, de a számok csökkennek. Az elmúlt héten naponta átlagosan 159-en haltak meg itthon, és egy hete ez a szám még 190 volt.

6109 covidos beteg van most kórházban, ez a november közepi szintnek felel meg, és december elején a hétezret is meghaladta. 542-en vannak invazív lélegeztetőgépen, itt is lefelé mennek a számok, de volt már ennél jobb a helyzet, mióta megváltoztatták az adatszolgáltatást. (Persze lehet, hogy az is statisztikai hiba volt.)

A fenti piros görbe mutatja, hogy a fertőzésszámok is lefelé mennek, de ennél is árulkodóbb, hogy az összes teszten belül egyre kisebb a pozitívak aránya. Azért még mindig elég magas, az elmúlt hetet nézve naponta átlagosan minden ötödik minta fertőzött. Kérdés, mikor fordítja ezt meg az omikron variáns - az európai járványvédelmi központ szerint hamarosan ez lesz a domináns Európában.

Csütörtöktől szombatig ismét időpontfoglalás nélkül lehet oltásra menni, szerdán ez még kötelező volt. Közel hatezren kapták meg az első, és 16 ezren a harmadik adagot.

További számok, ábrák, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Vallomást tett az ügyészségen Zsiga Katalin, aki azért jelentette fel két rendőr kollégáját, mert elmondása szerint elkábították és megerőszakolták, amit rögzítettek is. Mindez Baján, egy panzióban történt, ahol a déli határon teljesített járőrszolgálat után pihentek meg.

Meghallgatása hét és fél órán át tartott. „Alaposan kikérdezett az ügyésznő, mindent elmondatott velem többször is. Indítványoztam az érintett kollégáim meghallgatását azzal a volt munkatársammal együtt, aki jelezte nekem, hogy a megerőszakolásomról készített felvételt több embernek is megküldték” – mondta a Blikknek. Kérte annak az autónak is az átvizsgálását, amit a határszolgálat idején használtak.

Korábban így írta le a történteket: „Az egészből csak arra emlékszem, hogy miután letelt a szolgálat, megvacsoráztunk, majd nekem kicsit fájt a fejem, úgyhogy elmentem aludni a panzióban, ahol elszállásoltak minket. (...) Reggel még rosszabbul voltam, fájt a fejem, görcsölt a hasam. A határról visszafelé tartó úton el is ájultam. Arra tértem magamhoz, hogy egy parkolóban vagyunk, az ablak le van húzva, én meg vérzem” – mondta a lapnak az őrmester, aki bár nem érezte jól magát, nem ment el orvoshoz.

Elmondása szerint hiába jelentette az esetet a parancsnokának, el akarták vitetni pszichiátriára. „Számomra is hihetetlen, az, ami velem történt, és a mai napig semmiről sem tudnék, ha nem figyelmeztetnek. Megbíztam a kollégáimban, az életben nem gondoltam volna, hogy ezt megteszik velem. Az egyenruha és a jelvény számomra mindig az igazságot és a törvényességet jelképezi, amire mindannyian felesküdtünk. Bízom abban, hogy minden kiderül. A sajtóhoz is azért fordultam egyébként, hogy ne söpörhessék a szőnyeg alá a velem történteket.”

A rendőrség közleményben utasította vissza, hogy bármi gond lenne a rendőrök pszichológiai szűrésével, de a konkrét ügyet nem kommentálták.

A Vasutasok Szakszervezete szerint diszkriminatív módon osztják ki a MÁV-nál az év végi „rendelkezésre állási pótlékot”, ami átlagosan 80-120 ezer forint.

A december 7-i vezérigazgatói utasítás szerint a pénz azoknak jár, akik decemberben nem maradtak távol két napnál többet „más jogcímen”, hozzájárulva „a hatékony és biztonságos munkavégzés, valamint az év végén fokozottan elvárt színvonalú vasúti szolgáltatások fenntartásához”.

Csakhogy december 7-én már többen túllépték ezt a limitet, például pont a szakszervezeti tisztségviselők, az üzemi tanács tagjai vagy a munkavédelmi képviselők.

Meleg János, a szakszervezet elnöke szerint „legalább ennyire felháborító”, hogy azokat is kizárták, akik éves szinten 21 napnál többet hiányoztak, akár hosszas betegség, vagy munkahelyi baleset miatt.

A szakszervezet jogorvoslatot kér, és azt ígéri, szükség esetén saját forrásaiból kompenzálni fogja érintett tisztségviselőit.

Világszerte 488 újságírót tartanak fogva, ami 20 százalékkal több a tavalyinál, írja éves összegzésében a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű jogvédő szervezet. Kiderült az is, hogy húsz éve nem volt ilyen alacsony a meggyilkolt újságírók száma: idén 46 embert öltek meg, mert a munkájukat végezték.

„Az önkényes őrizetbe vételek rendkívüli megnövekedésének nagy része három ország számlájára írható, amelyeknek kormányai közömbösek állampolgáraik demokrácia iránti vágyával szemben” - írják Fehéroroszországra, Mianmarra és Kínára célozva.

Mianmarban, ahol a hadsereg február 1-jén puccsal átvette a hatalmat, jelenleg 53 újságíró ül börtönben, míg tavaly csak ketten voltak. Fehéroroszországban, ahol Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 2020 augusztusában újabb mandátumot szerzett az elcsalt választásokon, 32 újságírót csuktak le. Tavaly heten voltak.

Kína, ami az elmúlt időszakban megerősítette befolyását Hongkongban, a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva legalább tíz újságírót vett őrizetbe. Hongkong különleges státusának köszönhetően a sajtószabadság iskolapéldája volt a térségben, egészen mostanáig, írja az RSF.

Sohasem ült még annyi női újságíró börtönben, mint 2021-ben, számuk a tavalyihoz képest harmadával nőtt. Bár a média őrizetbe vett munkatársainak túlnyomó többsége (87,7 százaléka) továbbra is férfi, Fehéroroszországban például többségében női újságírók vannak rács mögött.

A legtöbb újságírót Kínában (127), Mianmarban (53), Vietnamban (43), Fehéroroszországban (32) és Szaúd-Arábiában (32) vetették börtönbe.
A gyilkosságokat tekintve Mexikó és Afganisztán a legveszélyesebb hely a média munkatársai számára: előbbi országban 7, utóbbiban 6 újságírót öltek meg. A harmadik helyen Jemen és India áll négy-négy gyilkossággal. Az esetek többségében (65 százalék) célzott kiiktatásokról van szó.

A szervezet tudomása szerint legalább 65 újságírót és médiamunkást tartottak fogva túszként 2021-ben, kettővel többet, mint tavaly. Szíriában 44, Irakban 11, Jemenben pedig 9 embert tartanak fogva. Egy francia újságírót, Olivier Dubois-t áprilisban ejtettek túszul Maliban. (MTI)

Tragédiába torkollt a vakáció ünneplése egy ausztráliai iskolában csütörtök délelőtt. A szél egyszer csak felkapta az ugrálóvárat, benne a gyerekekkel, akik tíz méterről zuhantak vissza a földre.

Négyen meghaltak, két kislány és két kisfiú, mindnyájan hatodikosok voltak. Öten szorulnak még ápolásra, közülük négy gyerek állapota kritikus.

Az iskolát aznapra bezárták, és pszichológiai támogatást ígértek az érintetteknek. Scott Morrison miniszterelnök sokkolónak, felfoghatatlannak nevezte a történteket, és azt mondta, imádkozik a családokért. (Guardian, Sydney Morning Herald)

5,5 milliárd forintos hitelt vett fel a Tihanyban kastélyszállót építő CDHT Hotel Projekt Kft, írja az mfor.hu. A cég az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül a Mol-vezér Hernádi Zsolt, az OTP-s Csányi Sándor és Garancsi István közös vállalkozása. A hitelt az OTP-től kapták.

A CDHT korábban összesen 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást is kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, így a G7 számítása szerint szobánként 77 millió forint közpénz jutott erre a projektre. A bizniszben érintett Garancsi többek közt a Mol Fehérvár FC tulajdonosa, Orbán Viktor is többször utazott meccsekre a magánrepülőjén.

Jelenleg a bontásra keresnek kivitelezőt, és bár november 18-án lejárt az ajánlattételi határidő, még nem választottak nyertest.

November vége óta elvileg készenléti rendőrök és a MÁV biztonsági munkatársai vigyáznak a rendre a Nyíregyháza-Debrecen-Budapest járatokon. A Telex munkatársa és az általa megkérdezett utasok viszont még egyetlen alkalommal sem találkoztak velük. A vasutas szakszervezet is megerősítette, hogy el-elmarad a beígért erősítés. A rendőrség szerint viszont sikeres az akció, mert november 29-től december 8-ig egyszer sem kellett intézkedni ezeket a vonatokon.

A bejelentések alapján főleg a hajnali és késő esti járatokon fordul elő, hogy jegyek és papírok nélkül utazó emberek kiabálnak, provokálnak, és rettegésben tartják az utasokat és a jegyellenőröket. A szakszervezet szerint a női dolgozók különösen veszélyben érzik magukat. Szeretnék, ha mindig legalább két ellenőr lenne szolgálatban.

• Még mindig keveset tudunk arról, mekkora védettségük van a covidon átesett embereknek.
• Vannak biztató adatok, egyeseknél nagyon erős lehet az immunitás, de ez nem törvényszerű.
• Nagy egyéni különbségek lehetnek a gyógyultak védettsége között, ezért mindnyájan jól teszik, ha beoltatják magukat.
• Már csak azért is, mert a korábbi betegség és az oltás kombinációja adja a legerősebb védelmet.
• Ettől függetlenül nem érdemes direkt megfertőződni, túl nagy a kockázat. És lehet, hogy három oltással ugyanúgy elérhető a védettségnek ez a szintje.

Gyuri tavaly decemberben esett át a koronavírus-fertőzésen. Akkor még nem tudta beoltatni magát, de bízott benne, hogy gyógyultként védelmet élvez, úgyhogy különösebb aggodalmak nélkül repült Kolumbiába. „Semmiféle orvosi ismerettel nem rendelkezem, csak a parasztlogika alapján, az eddigi élettapasztalatom és egy kevés tájékozódás, utánaolvasás alapján gondoltam azt, hogy ha átmegy az emberen egy betegség, akkor védelem alakul ki benne, legalábbis egy időre. Ezt az előtte olvasott covidhírek is alátámasztották. Volt ugyan egy-két esetről híradás, hogy visszajött valakibe a kór, de ez rendkívül ritka volt” - írta levelében.

Négy hónappal a betegsége után megmérette az antitestszintjét, ami valamivel a referenciaérték felett volt. Elhatározta, hogy nem oltatja be magát. Ezt ő maga is emberkísérletnek nevezte, és többször kiemelte, hogy nem oltásellenes, mindenkit oltásra biztat, nem pártolja a szándékos megfertőződést, a covid-partik szervezőit egyenesen börtönbe csukná.

Négy hónappal később újabb tesztet végzett, az antitestszintje ekkor már jóval a meghaladta a referenciaértéket. Saját példájából kiindulva úgy gondolta, a gyógyultaknak is meg kellene adni ugyanazokat a jogokat, amiket az oltottaknak. Legutóbb a héten tesztelte magát ismét, még mindig jóval több antitestje volt, mint először, de kevesebb, mint másodszor.

Gyuri antitestszintjéből önmagában nem vonhatunk le semmilyen következtetést. De abban biztosak lehetünk, hogy sok hozzá hasonló, fertőzésen átesett embert foglalkoztat, mekkora védettséggel rendelkezik valójában. Az oltást elutasító magyarok nagyjából 10 százaléka azért nem kéri a vakcinát, mert úgy gondolja, hogy a korábbi betegség megfelelő védelmet nyújt számára.

Vajon igazuk van? Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit tudunk biztosan, és mit sejthetünk a gyógyultak védettségéről az eddigi kutatások alapján. Meddig tart? Mennyire erős? És hogy viszonyul az oltottak védelméhez?

Az eddigi vizsgálatok alapján biztosan állíthatjuk, hogy a hibrid immunitás jelenti a legnagyobb védelmet, vagyis amikor valaki átesett a betegségen, és oltása is van. Egy amerikai laboratóriumi vizsgálat szerint a szervezetünk ezzel a dupla védettséggel a mutálódó vírust is hatékonyabban képes felismerni, aminek két oka lehet.

Egyrészt a betegség-oltás kombináció az egekbe repíti az ember antitestszintjét, ami a védettségünk egyik fontos mérőszáma, és ami egy idő után óhatatlanul visszaesik. Egy másik kutatás arra jutott, hogy a hibrid immunitás hét hónapon át magasabb antitestszintet biztosít, mint önmagában két adag mRNS-vakcina.

Másrészt úgy tűnik, hogy a megfertőződés után erősebb sejtes immunitás alakul ki, vagyis nagyobb mértékben jönnek létre olyan memóriasejtek, amelyek hosszabb távon képesek védettséget nyújtani. Itt már kicsit sötétben tapogatózunk, mert a kutatások többsége rövidebb ideig követte az oltottakat, mint a gyógyultakat, és egyes eredmények arra utalnak, hogy hosszabb távon az oltottaknál is javulni fog a sejtes immunitás.

Az extra oltásoknak is fontos szerepük lehet. Kemenesi Gábor virológus, illetve a Nature cikkében megszólaló immunológus szerint is könnyen elképzelhető, hogy három oltással elérhető a hibrid immunitáshoz hasonló védelem, de még erről sincs elegendő adatunk.

A hibrid immunitás erejét nemcsak laboratóriumban, hanem a való életben végzett mérések is igazolják. Egy nyáron publikált katari kutatás szerint a Pfizerrel oltott, betegségen átesett emberek kisebb eséllyel fertőződtek meg újra, mint akik csak oltást kaptak.

Ezt kimutatták abban az izreaeli vizsgálatban is, ami inkább arról az eredményéről lett híres, hogy a vírussal való megfertőződés oltás nélkül is erősebb védelmet nyújt pusztán két adag mRNS-vakcinánál. Az eredmények szerint az oltatlanok, akik átestek a betegségen, kisebb eséllyel fertőződtek meg újra, produkáltak tüneteket, és kerültek kórházba az oltottakhoz képest, akik sosem voltak betegek.

Többen kritizálták az elemzést amiért nagyon alacsony esetszámból vont le következtetéseket. A kórházba kerülés kockázatánál például úgy jött ki nyolcszoros különbség, hogy a 32 ezer vizsgált emberből nyolc oltott került kórházba, és egy olyan ember, aki korábban átesett a fertőzésen, de nem kapott oltást.

Mindenesetre a szerzők is kiemelték, hogy rossz ötlet az eredményeken felbuzdulva szándékosan megfertőződni, hiszen akár bele is halhatunk a betegségbe.Kemenesi Gábor szerint is ez a legfontosabb: ha a vírus szabadon garázdálkodik a szervezetünkben, képtelenség megjósolni, meddig jut el. Megtámadhatja a vesét, a szívet, a májat, az érrendszert, és hosszú távú tüneteket is okozhat, már ha túléljük. Oltottként jóval kisebb a súlyos betegség vagy a halálozás kockázata, de soha, semmilyen vakcina nem jelentett száz százalékos védelmet, ezért semmiképp sem érdemes direkt keresni a fertőzést.

A gyógyultak viszont jól teszik, ha beoltatják magukat. Ezt bizonyítja egy amerikai kutatás is, amiben 2020-ban megfertőződött embereket vizsgáltak. Kiderült, hogy egy részük idén májusban, júniusban újra megfertőződött, amire az oltatlanoknak kétszer akkora esélyük volt. A hibrid immunitás náluk is jobban működött.

Túl sok egyéni különbség

Az oltásokkal és a betegséggel megszerezhető védettséget azért is nehéz összevetni, mert az elsőről sokkal több, alaposabb kutatás készült. A vakcinák hatékonyságát klinikai teszteken igazolták, így elég pontosan meg tudjuk mondani, mekkora védettséget várhatunk tőlük. Lassan egy éve a való életben, országnyi populációkon is követhetjük, mennyire hatékonyak, míg az újrafertőződést leginkább csak visszamenőleg lehet vizsgálni.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyógyultak körében sokkal nagyobbak a védettségbeli eltérések, mint az oltottaknál, magyarázta Kemenesi. Ahogy az amerikai járványügyi központ, a CDC is kiemeli, ez különösen az antitestmérésekben látszik. Legalább hat hónapig az oltás és a betegség után is jó eséllyel védve vagyunk a fertőzéstől, de az oltottak antitestszintje sokkal kisebb skálán mozog, mint a betegségen átesett embereké.

Ott van persze a védelem másik vonala, a sejtes immunitás, amit viszont sokkal nehezebb mérni. A fentebb idézett laboratóriumi kutatás például biztató, de így is nagyon kevés adatunk van erről.

Kemenesi éppen ezért nem támogatná, hogy bizonyos intézkedéseknél ugyanolyan megítélés alá essenek az oltottak és a gyógyultak: egyszerűen nem tudhatjuk, utóbbiak közül kinek van nagyon magas, és kinek nagyon alacsony védettsége. (Magyarországon az oltatlan gyógyultak hat hónapig érvényes védettségi igazolványt kapnak, de eleve kevés helyen van rá szükség, és kérdés, hol, mennyire szigorúan ellenőrzik a lejáratát. Az állami szektor nagy részében elrendelt kötelező oltás helyett viszont nem fogadják el a gyógyultság igazolását, és más munkáltatók is csak az oltást írhatják elő.)

Arra, hogy meddig tarthat a fertőzés utáni védettség, egy októberben közzétett brit tanulmány is megpróbált választ adni. Ebben más koronavírusok, köztük a SARS, a MERS és a közönséges megfázást okozó vírusok újrafertőződési és immunológiai adatait elemezték. Ezeket a covidból felépült emberek antitestszintjével és egyéb immunológiai adataival kombinálva modellezték a koronavírussal való újrafertőződés kockázatát az idő múlásával.

Arra jutottak, hogy négy hónappal az első fertőzés után még csak átlagosan öt százalékos, 17 hónap elteltével viszont már 50 százalékos az újrafertőződés kockázata. Egyrészt ez azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 fele annyi ideig sem biztosít természetes védettséget, mint más, régóta ismert koronavírusok. Másrészt fontos, hogy itt is átlagról van szó, vagyis egyéni szinten bőven lehetnek jobb és rosszabb eredmények is.

Jeffrey Townsend, a tanulmány egyik szerzője azt mondta, az oltatlan gyógyultak akár néhány hónap elteltével is újrafertőződhetnek, ezért fontos, hogy beoltassák magukat.

Szerinte hónapokra, évekre lehet lehet szükség, hogy pontosabban lássuk, meddig tart a gyógyultak védettsége, de nem szabad, és nem is kell addig várnunk, hiszen van vakcinánk.Fontos kérdés, hogy ha valaki el is kapja a vírust másodszor, vajon milyen tünetekre számíthat. A SARS koronavírusnál egyértelmű volt, hogy aki először súlyosabb betegségen esett át, legközelebb erősebb védelemmel rendelkezett. Kemenesi szerint feltételezhető, hogy a SARS-CoV-2-nél is ez a helyzet, de még ezt sem tudjuk teljesen biztosan. A második fertőzés súlyosságát befolyásolhatja például, hogy mekkora vírusmennyiséggel találkozik a szervezetünk, de az immunrendszerünk alapállapota is.

Ebből a szempontból is nagy egyéni különbségek lehetnek, ahogy abban is, hogy mennyire hajlamos valaki újra megfertőződni, vagy mekkora eséllyel kap hosszú covidot.

Mivel még nagyon keveset tudunk a fertőzéssel megszerezhető védettségről, de az biztos, hogy egy idő után halványulni kezd, a Nature által idézett biológus is azt mondta,

arra biztat mindenkit, aki átesett a fertőzésen, hogy oltassa be magát.

Márki-Zay Péter reméli, hogy már szerdán megkezdődhet az aláírásgyűjtés a Kúria által jóváhagyott népszavazási kérdésekben, amiket még Karácsony Gergely nyújtott be júliusban. Így szólnak:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Márki-Zay a Parlament lépcsőinél, háta mögött a mostani ellenzéki országgyűlési képviselőkkel és az előválasztás győzteseivel biztatott mindenkit aláírásra, mert szerinte ezek a kérdések a valódi problémákról szólnak, ellentétben a Fidesz a politikájával. Az álláskeresési járadék témájába viszont belebakizott, először azt mondta, 30 napról 90 napra hosszabbítanák meg a juttatást. Simon András javította ki, aki most először szerepelt a nyilvánosság előtt azóta, hogy elhagyta az ATV-t, és elszegődött Márki-Zay tanácsadójának.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta, remélhetőleg a mai az Orbán-rendszer utolsó teljes évének utolsó parlamenti ülésnapja, amikor megválasztják például a Médiahatóság új elnökét, és meghosszabbítják a veszélyhelyzetet. Rekord inflációról, rekord korrupcióról és rekord halálozásról beszélt, majd azt ígérte, az új kormány mindenki számára felemelkedést fog biztosítani, nem úgy mint Orbán Viktor, aki szerinte csak Farkas Flóriánt emelte fel a romák közül. Erről élőben vitázna a miniszterelnökkel, ha kiáll.

455 koronavírusos fertőzött halt meg péntektől vasárnapig, ami továbbra is magas szám, de alacsonyabb a múlt hétvégi (489) és az azt megelőző (460) adatnál is. Látszik az ábrán, hogy a napi halálozási átlag is lefelé, de még mindig megelőzi a második hullám csúcsát.

A kórházi és fertőzöttségi adatok is javulást mutatnak. Most 6531 covidos beteg szorul ápolásra, míg a hónap elején 7500-nál is többen voltak. 565-en vannak most invazív lélegeztetőgépen, ez szintén alacsonyabb az egy héttel ezelőtti 586-nál.

A hétvégén 16 ezer új fertőzöttet azonosítottak (egy hete 23 ezret), és az összes teszt 19 százaléka lett pozitív. Ha a fertőzött minták arányát nézzük, szintén lassú javulás látszik. A lakosságarányos fertőzésszámok minden megyében lefelé mennek.

A jelek szerint a napi új első oltások száma négyezer felett stabilizálódik. A harmadik oltásnál ez 34 ezer.

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) bocsánatot kért azoktól a sportolóktól, akiket Turi György negyvenéves pályafutása során fizikailag vagy lelkileg bántalmazott.

Az ügy kivizsgálására létrehozott öttagú vizsgálóbizottság három időszakra bontva vizsgálta a Kőbánya SC-nél dolgozó edző munkásságát. Megállapították, hogy a 80-as, 90-es években számos esetben, a kétezres évektől elszórtabban volt jelen Turi György edzésmódszereiben a testi fenyítés, ugyanakkor utóbbi időszakban is nem megengedhető hangnemben és módon kommunikált versenyzőivel, akik közül sokan ezt lelki bántalmazásként élték meg.

Turi a versenyzőket gyakran testi fenyítésben részesítette, ha fegyelmezetlennek látta őket.Bántalmazásokból származó sérülésekről egyetlen nyilatkozó sem számolt be, a szülőknek nem szóltak, vagy ha igen, azok nem látták szükségesnek a beavatkozást a tréner nevelési módszereibe.

A nőkkel kapcsolatban gyakori volt a versenyzők súlyproblémájának emlegetése, ez gyakran bulimiás tünetekhez vezetett.A MÚSZ több mint 100 embert hallgatott meg, többen arról számoltak be, hogy Turi személyes sértésnek vette a rossz eredményeket, és ilyenkor segítség helyett inkább nem állt szóba versenyzőivel, akiket manipulált és gyakran egymás ellen fordított.

A bizottság jelentéséből kiderült, a nyolcvanas években versenyző sportolók a mai napig lelki tehernek érzik a korábbi bántalmazásokat és még mindig nem dolgozták fel teljes mértékben azokat. Turi György korábbi nyilatkozatában a bántalmazásokat nagyrészt elismerte, és a bizottság előtt is bocsánatot kért a megbántott versenyzőktől.

A Turival szemben felmerült szexuális jellegű bántalmazás vagy zaklatás ugyanakkor kétséget kizáró bizonyíték híján a jelentés szerint nem állapítható meg.A testület leszögezte, a testi és lelki bántalmazásra utaló módszerek sértik az emberi méltóságot és ellent mondanak az 1991 óta Magyarországon is hatályos gyermekjogi egyezmény alapelveinek.

A bizottság javaslatai alapján a jövőben szigorítanák az edzői licenc megszerzését, illetve annak megtartását, az áldozatoknak pedig az átélt trauma feldolgozásának elősegítésére ingyenes pszichológiai tanácsadást biztosítanak.

A MÚSZ továbbá közreműködik abban, hogy az edzők rendszeres továbbképzésben részesüljenek a bántalmazásmentes pedagógiai módszerekről, és lehetőségük legyen a jó gyakorlatok megismerésére, megosztására. A MÚSZ létrehoz egy olyan online platformot, amely lehetővé teszi, hogy a sportolók, az edzők és a szülők évente egyszer, egyszerű kérdőíves formában értékelhessék a munkát, pozitív vagy negatív élményeiket egyaránt. Mindemellett a szervezet nemzetközi mintára fair play-díjat alapít a legemberségesebb edzőknek, a sportolók véleménye alapján.

A vizsgálóbizottság elnöke Ugrin Tamás ügyvéd volt, tagjai pedig Danks Emese, a MÚSZ gyermekvédelmi bizottságának vezetője, kommunikációs szakértő, Tausz Katalin szociológus, Becsky András, a MÚSZ alelnöke és Bohus Richárd olimpikon, világ- és Európa-bajnoki érmes, a sportolói bizottság elnöke.

A bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy a sérelmet szenvedett sportolók közül is volt, aki azt nyilatkozta, hogy Turi segítette őket pénzzel, utazással és különböző szívességekkel. Több esetben is a sportolók "szülő-gyerek viszonyt" emlegettek vele kapcsolatban.

„Menjenek haza röfögni”

Novemberben sorra álltak elő Turi egykori tanítványai, hogy az edző erőszakos, megalázó módszereket alkalmazott.

Reményi Diána például azt nyilatkozta, hogy Szepesi Nikolett akkora pofonokat kapott, hogy a második emeletről is hallották. Elmondása szerint a tizenéves lányokat rendszeresen mérlegre állította a többiek előtt, és ha húsz dekát híztak, közölte velük, menjenek haza röfögni.

Bár Turi 2013-as szavai szerint szükséges, el-elcsattanó pofonokról volt szó, Kiss Noémi író, egykori úszó szerint előfordult, hogy Turi berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte. Erőszakról beszélt Cseh László is.

Az egykori tanítványok közül Kozma Dominik, Szepesi Nikolett és Dara Eszter is megszólalt nyilvánosan. Utóbbi állítása szerint Turi zaklatta is őt, Pekingben maga mellé ültette, és puszilgatni kezdte a nyakát.

A Kőbánya SC dönt

Turi már korábban lemondott az Úszószövetségben betöltött tisztségeiről, további munkájáról a Kőbánya SC-nek kell döntenie, mondta Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke. A klub egy hete közölte, hogy vizsgálatuk alapján nem vonták meg a bizalmat Turitól, aki élvezi az egyesület elnökségének, az edzői kollektívának, a versenyzőknek és a gyermeküket a KSC-be úszni hozó szülőknek a bizalmát. (via MTI)

A korábbi döntést megváltoztatva a brit fellebbviteli bíróság úgy döntött, mégis kiadhatják Julian Assange-t az Egyesült Államoknak.

Január elején egy másik bíró a WikiLeaks alapítójának mentális egészsége és az öngyilkosság veszélye miatt hozott ezzel ellentétes határozatot. Úgy látta, az amerikai hatóságok beadványa alapján elrendelhető lenne a kiadatás, de az amerikai fél képtelen lenne szavatolni, hogy Assange ne tegyen kárt magában.

A pénteki ítélet szerint viszont az amerikaiak megfelelő garanciákat adtak arra, hogy emberségesen bánnának a kémkedéssel és kormányzati számítógépek feltörésével vádolt Assange-zsal.

Ezzel még nem dőlt el végleg a kérdés, hiszen ez az ítélet is megtámadható, ráadásul az utolsó szó a brit belügyminiszteré. Assange-t jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartják fogva.

A WikiLeaks oldalára 2010-ben és 2011-ben került ki több százezer dokumentum az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatban, illetve különféle diplomáciai üzenetváltások is.

Az ügyészség szerint Assange segített az amerikai védelmi elemzőnek, Chelsea Manningnek a dokumentumok megszerzésében. Assange tagadja, hogy együttműködött volna Manninggal a titkosított amerikai rendszer feltörésén, és állítása szerint semmiféle bizonyíték nincs arról, hogy bárki veszélybe került volna a megjelent dokumentumok miatt. Ügyvédei szerint az ellene felhozott vádak politikailag motiváltak, és az amerikai kormány azért akarja elítélni Assange-t, mert a Wikileaks révén napvilágra kerültek információk az amerikaiak által elkövetett háborús bűnökről és emberi jogi visszaélésekről. (via AP)

Döntött az Alkotmánybíróság (AB) Varga Judit igazságügyi miniszter beadványáról, ami arról szólt, valóban végre kell-e hajtania a kormánynak az Európai Unió Bíróságának egy tavalyi ítéletét.

Az európai bíróság akkor úgy ítélte meg, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A luxemburgi testület megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. Mivel a kormány mégsem hozta meg a szükséges intézkedéseket, novemberben az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kérte a bíróságtól.

Az AB közleménye szerint „amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki”.

A vita arról szól, hol húzódnak a nemzeti és uniós hatáskörök határai, milyen esetekben lehet kibújni az európai szintű bírósági döntések alól, és milyen esetekben nem.

Az AB a konkrét ügyben nem foglalt állást, viszont kimondta, hogy ha valamiről nem egyértelmű, nemzeti vagy európai hatáskör-e, a kormány jóhiszeműen feltételezheti, hogy nemzeti. A magyar kormány tehát nem kapott olyan típusú megerősítést, amilyet a lengyel kormány az ottani Alkotmánybíróságtól.

A Helsinki Bizottság egyenesen úgy értelmezi, hogy „elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést”.

Gulyás Gergely miniszter fél 1-kor sajtótájékoztatót tart a témában.

Bár az ügyészség szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál államtitkárként és miniszterhelyettesként rendszeresen 2-5 millió forintot kapott egy korrupciós ügyben, Orbán Viktornak nem kellett kínos kérdésekre válaszolnia emiatt a Kossuth rádióban.

Nem kérdezték meg tőle,

• mikor értesült az ügyészségi gyanúról,
• emiatt vették-e el tőle októberben a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyeket,
• mi a felelőssége Varga Judit miniszternek az ügyben, akinek Völner a helyettese volt,
• mit szól ahhoz, hogy Varga elmondása szerint a korrupciógyanúba keveredett politikus felelt a pegausos megfigyelési döntések jóváhagyásáért,
• le kellene-e mondania Völnernek az országgyűlési képviselői posztjáról is, ahogy az államtitkárságról már megtette.

Kérdezték helyette a bér- és nyugdíjemelésekről, a járványról, a migránsokról és Brüsszelről.

Az oltásra jelentkezés technikai egyszerűsítését javasolja a Magyar Orvosi Kamara az operatív törzsnek. Levelükben azt írják, „az oltási akcióhetek tapasztalatai is alátámasztják, hogy a regisztráció eltörlése rendkívül pozitív hatással van az oltási hajlandóságra, hiszen elhárul egy adminisztratív teher, akadály az oltások felvétele elől”.

Három javaslatuk egyikével szerintük megkönnyíthetnék az oltások felvételét.

Az első a regisztrációs kötelezettség végleges eltörlése, mivel „semmilyen hozzáadott értéke nem látszik az egyébként is rendelkezésre álló adatokhoz, csupán hátráltatja a szervezést, az oltást felvevőknek indokolatlan terhet jelent”. A telefonszámot vagy az e-mail címet az időpontkérő oldalon is megadhatnák az emberek.

A második arról szól, hogy ne kelljen az 5-11 éves gyerekeknek külön e-mail címet regisztrálni, fogadja el a rendszer a szülőkét is. „Több gyermekes, informatikában járatlan családok esetén ez akár több órás folyamat is lehet új email címek regisztrálásával és adminisztrációval.”

Végül, szerintük megoldás lehetne az is, ha e-mail cím helyett TAJ-számot kérnének, mivel ez mindenkinél egyedi, és „pontosabban összeköthetőek az adatok az időpontfoglalás vagy a háziorvosoknak átadott oltási listák elkészítése során”.

Látszik a járványadatokon a negyedik hullám tetőzése, lefelé indulása, amit Orbán Viktor elmondása szerint a kormány szakértői is jeleztek. A teszteken belül valamelyest csökken a pozitívak aránya, de az elmúlt egy hét napi adatait nézve még mindig minden negyedik minta pozitív. Csütörtökön ez minden ötödikre volt igaz.

166 új áldozata van a koronavírusnak, az elmúlt hét pedig még mindig a második hullám csúcsa felett van. Ezzel együtt mintha a napi halálozásnál is mérséklődne a növekedés, és ha nem lesz változás, számíthatunk rá, hogy csökkenni fog.

Közel hétezer covidos beteg van most kórházban, ami a november végi szintnek felel meg, a hét elején még majdnem 7500-an voltak. 573 invazív lélegeztetett betegről tudunk.

Továbbra is elsősorban harmadik oltásért mennek az emberek (csütörtökön 42 ezren), az egyszer oltottak száma 5 ezerrel nőtt, ami még mindig meghaladja az október-novemberi érdeklődést.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A litván külügyminiszter-helyettes szerint a kínai kormány megüzente multinacionális cégeknek, hogy ha litván beszállítókkal dolgoznak, nem adhatják el a termékeiket Kínában. Állítása szerint egyes cégek már meg is szakították litván üzleti kapcsolataikat, de egyiküket sem nevezte meg.

A hírt a litván iparszövetség is megerősítette a Reutersnek, szerintük most először fordult elő, hogy a kínaiak közvetlen nyomást gyakoroltak egy üzleti szereplőre, hogy ne vásároljanak Litvániából. Szerinte ez nagyon sok beszállítót érint hátrányosan. A kormány egyrészt az Európai Bizottságtól kért segítséget, másrészt tárgyalásokat kezdett ezekkel a cégekkel, hogy milyen állami támogatásokkal vagy hitelekkel pótolhatnák a kieső bevételeket.

Kína múlt héten vette le Litvániát az elvámolható termékeket előállító országok listájáról. A konfliktus első ránézésre Tajvanról szól (ami nemrég külképviseleti irodát nyithatott Vilniusban, Kína pedig nem ismeri el Tajvant önálló országként). De mint írtuk, Kína valójában egy brüsszeli jogszabály-tervet próbál megfúrni, ami lehetővé tenné, hogy az Európai Bizottság saját hatáskörben döntsön szankció kivetéséről, amennyiben kereskedelmi fenyegetettséget érez, akár csak egyetlen uniós tagállam esetében.

A kormány szakértői között „az a közokosság, hogy a negyedik hullám csúcsán vagyunk, sőt talán már lefelé jövünk”, mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Elsorolta a friss járványadatokat, amelyek csökkenő trendet mutatnak, de ismét 166-an haltak meg. (Erről később beszámolunk részletesen, ha közzéteszi az operatív törzs.)

Orbán szerint ahhoz, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat szenteste az asztal körül, a gyerekeknek, a szülőknek és a nagyszülőknek is be kell oltatniuk magukat. „Ha nem vagyunk beoltva, kiskarácsonyunk lesz, ha be vagyunk oltva, nagykarácsonyunk lesz.”

December 15-én kezdődik az 5-11 éves gyerekek oltása, Orbán szerint első körben 69-70 ezer vakcinát kapunk. (November végén 130 ezerről beszélt, igaz, akkor még későbbre tervezték az első szállítmányt.)

Szóba került a múlt hétvégi varsói találkozó, ahol Orbán európai jobboldali pártok vezetőivel tárgyalt, de egyelőre nem tudták létrehozni az új, jobboldali európai parlamenti frakciót. Ott volt Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski, valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A következő találkozó az év elején lesz Spanyolországban, mondta Orbán. Szerinte lépésről lépésre kell haladni, nehézség például, hogy egyes országokban vannak egymással rivalizáló pártok, „nekik nehezebb bejönni egy ilyenbe”. Múlt hétvégén a két olasz jobboldali párt, a Liga és az Olasz Testvérek vezetői, Matteo Salvini és Giorgia Meloni hiányoztak, hivatalosan „más elfoglaltság” miatt.

Az állami rádió műsorvezetője ezen kívül a béremelések és a migránsok témáját hozta fel a miniszterelnöknek.

„Kizárólag a Kínai Népköztársaság kormánya hivatott törvényesen képviselni Kínát, és Tajvan elidegeníthetetlen része a kínai állam területének” - áll a nicaraguai kormány közleményében, amelyben bejelentették, hogy megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal. Így most már világszerte csak tizennégy, többnyire dél-amerikai ország ismeri el Tajvant független államként.

Tajvan ezek után közölte, hogy szintén visszahívja diplomatáit Nicaraguából,„mélységesen sajnálva” az egyoldalú döntést, ami „figyelmen kívül hagyja a két nép régóta tartó, szoros barátságát”.

Az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetre Kína saját területe részeként tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Bár hivatalosan nem ismeri el, Tajvannak szoros szövetsége az Egyesült Államok, amely épp mostanában került konfliktusba Nicaraguával. Az amerikai kormány szerint az új elnök, Daniel Ortega nem tisztességes választásokon került hatalomra novemberben, így a Tajvannal kapcsolatos döntése sem az emberek véleményét tükrözi. (MTI, Guardian)

„Egyetlen párttag sem hozhat fel semmilyen mentséget, sem objektív, sem személyes jellegűt arra, ha nem házasodik meg, vagy nincsenek gyerekei. Ugyanígy nincs mentség arra sem, ha csak két gyereke van” - szól az egyértelmű utasítás, ami hetekkel ezelőtt jelent meg egy kínai pártlapban, de csak most kapott nagyobb nyilvánosságot. A kínai internetezők annyira felháborodtak, hogy már el is távolították az eredeti cikket.

A Guardian szerint a szöveg a Kínai Kommunista Párt 95 millió tagjában próbálta felébreszteni a népszaporulat iránti felelősséget, mondván, hogy mindenkinek igazodnia kell a háromgyerek-politikához.

Kínában 2016-ig törvény tiltotta, hogy valakinek egynél több gyereke legyen, az aggasztó demográfiai trendek miatt azonban kénytelenek voltak változtatni ezen. Mostanra a népesség közel ötöde 60 év feletti, és tavaly novemberben mindössze 8,5 születés jutott ezer emberre úgy, hogy ez a szám évtizedek óta nem csökkent tíz alá.

Hiába a szabályozás változása és a családtámogatások emelése, a Guardianben idézett kínai internetezők úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak a gyerekvállalást, ami a nőknek is súlyos hátrányokat okoz a munkaerőpiacon.

Szakszervezetet alapítottak egy buffalói Starbucksban, amire a 80-as évek óta nem volt példa az amerikai kávéházláncnál. A dolgozók augusztusban kezdtek szervezkedni, mert úgy érezték, a cég nem hallgatja meg az óriási munkateherrel kapcsolatos panaszaikat. Az ellen is felszólaltak, hogy a mobilappon sok, összetett megrendelést kapnak egymás után, amiket hamar teljesíteniük kell, így folyamatos nyomás alatt dolgoznak.

Végül 27-ből 19-en támogatták a szakszervezet létrehozását, miközben egy másik buffalói kávézóban leszavazták az ötletet, egy harmadikban pedig még nem hirdettek végeredményt, írja a BBC. Három másik buffalói és egy arizonai Starbucks dolgozói is jelezték, hogy szakszervezetet hoznának létre.

A Starbucks vezetői az elmúlt hónapokban minden erejükkel igyekeztek megakadályozni a szerveződést. Még az alapító, Howard Schultz is a helyszínre utazott, csoportos és egyéni megbeszéléseket tartott, és sms-ekben kérte a dolgozókat, hogy ne alapítsanak szakszervezetet. A szakszervezeti hálózat, amihez a starbucksos dolgozók csatlakoztak, úgy fogalmazott, hogy „zaklató és megfélemlítő” kampánnyal próbálták lebeszélni őket.

A cég hivatalos álláspontja szerint nem szakszervezet-ellenes, viszont soványnak tartja a munkavállalók érveit egy szakszervezet megalapításához. A Starbucks szerint így lassabban tudnak majd reagálni a dolgozóik - vagy ahogy hívják őket, a partnereik - igényeire.

Más, hasonló amerikai cégekhez képest a Starbucks egészen kedvező feltételeket kínál a dolgozóinak, akik szülési szabadságra mehetnek, és egészségbiztosításuk is van. Ezt a BBC-nek nyilatkozó starbucksos dolgozó is elismerte, de akkor is problémásnak tartja, hogy mostanáig nem volt lehetőségük képviselni az érdekeiket.

Sokuk szerint a termelékenység hajszolása a munkahelyi biztonság rovására ment, időnként elviselhetetlen a terhelés, és a vásárlók is egyszerű kávérobotként tekintenek rájuk.

A munkaerőhiány egész Amerikában megerősítette a szakszervezeti mozgalmat, aminek a Gallup felmérése szerint 50 éve nem volt ennyire magas a támogatottsága.

• Közeledik a határidő, az oltatlan tanárokat hamarosan fizetés nélküli szabadságra küldik.
• Hiába magas az oltottság, így is több ezren eshetnek ki, amit meg fog érezni a rendszer.
• Beszéltünk egy igazgatóval, aki két kollégától készül megválni. Van, akit így is meggyőzött, legalább adassa be a kínai vakcinát.
• Egy oltást elutasító tanárnál viszont hiába is próbálkoznának: fél a mellékhatásoktól, az oltást emberkísérletnek tartja, és ha kell, inkább kétkezi munkát fog végezni.

„Nem állnak sorban odakint a munkanélküli tanárok. Ősszel sem találtunk embert, most sem fogunk” - mondta egy dunántúli általános iskola igazgatója, aki kénytelen lesz fizetés nélküli szabadságra küldeni két beosztottját, mert nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Van még egy harmadik oltatlan is a tantestületben, de ő éppen covidos, úgyhogy néhány hónapra megmenekült a kötelezettség elől.

A minisztérium december eleji adatai szerint a tanárok 10 százaléka nem oltatta be magát, ami 15 ezer embert jelent. Ez sokkal jobb arány az országos oltottsághoz képest, viszont elég nagy tömegről van szó ahhoz, hogy érezhető legyen a hiányuk az oktatásban. Pláne úgy, hogy az elmúlt években amúgy is egyre nehezebb volt betölteni az állásokat, sok iskolában helyettesítésre, utazó pedagógusokra volt szükség.

Ebben az iskolában idegen nyelvi csoportokat fognak összevonni az oltatlan tanárok távozása miatt, így most már nem 10-12, hanem 20 gyerek fog ülni az osztályteremben. „Ez nem segíti a hatékonyságot.”

Az igazgató próbálta meggyőzni a kollégáit, adassák be mégis az oltást. „Elfogadom a döntésüket, csak kértem, hogy ne nevezzék felelős döntésnek. Azt mondtam nekik, bukósisakot sem azért viselünk, hogy ne érjen minket baleset, hanem, hogy ha baleset ér minket, akkor koponyatörés helyett csak agyrázkódást szenvedjünk.” Volt, akinél sikerrel járt.

„Egy kolléga nagyon félt az oltástól, de végül beadatta a kínait, mert az egy régebbi, ismert technológiával készült.”A modernebb mRNS-vakcináktól való félelem nem egyedi jelenség, és nem is csak a tanárok közt fordul elő. Egy novemberben publikált kutatás is kimutatta, hogy az oltóanyagok technológiája erősen befolyásolja Magyarországon a vakcinaválasztást. Bár összességében a Pfizer a legnépszerűbb, nem elhanyagolható azok száma, akik kifejezetten Sinopharmot kérnek, mert jobban bíznak a klasszikus módszerben. Ez bizonyára azzal is összefügg, hogy az internetes oltásellenes hangok főleg az mRNS-vakcinákat támadják.

„Az volt az érv, hogy rajtuk ne kísérletezzenek. Hiába mondtam, hogy emberek milliárdjait oltották be, hitekkel nehéz vitatkozni. Az internet tele van mindenfélével, és azt fogadják be, ami leginkább alátámasztja az előítéleteiket” - folytatta az igazgató.

Bizonyára vannak, akik egzisztenciális félelemből mégis beoltatták magukat, de szerinte nincs nagy fenyegetettség, ha „elmehetnek bolti eladónak, és nagyjából ugyanannyit fognak keresni, mint most”. Egy tanár azt mondta neki: régóta gondolkozott, meneküljön-e az oktatásból, most végre megkönnyítették a döntését.

A kormányrendelet értelmében az állami iskolák dolgozóinak december 15-ig kell beadatniuk az első oltást, különben egy év fizetés nélküli szabadság után el is bocsáthatják őket. Ez vonatkozik az állami szféra más területeire is, például a rendvédelemre, ahol mindössze 70 százalék körüli az oltottság.

Fél a mellékhatásoktól

Egy vidéki művészeti általános iskola zenetanára 25 éve van a pályán, a diákokkal való kapcsolatot különleges, bizalmi viszonynak látja, ami nemcsak a tananyag átadásáról szól. „A gyerekek elmesélik a kis dolgaikat, megnyílnak nekünk.
Ha tudunk, segítünk, vagy csak egy jó hangulatú órával szebbé tesszük a napjukat.”

Mostanában mégis álláshirdetéseket nézeget, mert nem akarja beoltatni magát. „Két egyetemi diplomám van, nem tudom, ez előny-e vagy hátrány.” Attól sem riadna vissza, ha kétkezi munkát kellene végeznie, de bízik benne, hogy visszavonják a rendeletet az utolsó pillanatban. Szerinte ekkora pedagógushiány mellett nem engedhetik meg maguknak, hogy több ezren távozzanak a rendszerből. „Még mindig kicsit nehezen tudom elhinni, hogy ez bekövetkezhet.”

Nem tudja, mi lesz a gyerekekkel, ha tényleg távoznia kell az iskolából. Saját szakterületén ő az egyetlen főállású tanár az iskolában, rajta kívül egy óraadót alkalmaznak heti 6 órában. Szerinte képtelenség, hogy ő átvegye az összes tanítványát, pláne úgy, hogy mindenki egyéni képzést kap. A csoportos oktatás pedig elképzelhetetlen, egyszerűen nem ezzel a módszerrel dolgoznak.

Elmondása szerint kezdetben 15-en voltak a tantestületben, akik nem akarták beoltatni magukat, végül néhányan beadták a derekukat, de „így is maradtunk jó néhányan, akik kitartunk ebben”. Őt senki sem próbálta meggyőzni, sem az igazgató, sem oltáspárti kollégái, mert tudják, hogy „nem eltéríthető” az álláspontjától.

Amikor megjelentek az oltások, még nem volt teljesen elutasító, de a napokig tartó mellékhatásokról szóló beszámolók eltántorították.

„Megmondom őszintén, félek egy kísérleti vakcina mellékhatásaitól, ez a legfőbb oka, hogy nem oltatom be magam. Ugyanúgy jogom van ettől félni, mint másnak a vírustól.”Azért nevezi őket kísérleti vakcinának, mert szerinte nem tudhatjuk, milyen hatásai lehetnek évek múltán. A kötelező oltást szinte fasizmusnak, orwellinek tartja, és nem érti, miért nem fogadják el legalább azt, ha valaki átesett a betegségen. „Világszinten hülyének van nézve az emberiség”, szerinte emberkísérlet zajlik, és etikátlannak tartja, ha bárkire ráerőltetik az oltást.

„Egyébként is természetközeli életfelfogásom van, ami nem jelenti azt, hogy ne tartanám nagyra az orvostudományt. Az édesapámnak is többször műtötték a szívét, semminek sem vagyok az ellenzője vagy tagadója, egyszerűen jó egészséget kaptam a Jóistentől.”

A járványügyi korlátozásokat igyekezett betartani, volt, hogy hetekig nem találkozott idős szüleivel a vírus miatt. De szerinte sportolással, vitaminszedéssel is megelőzhető a betegség. „Hagyma, fokhagyma tudatos fogyasztása, több tiszta víz” - sorolta a további módszereket.

Érvei egybeesnek egy hónapok óta tartó felmérés eredményeivel, miszerint az oltástól elzárkózó magyarok jelentős része az immunrendszerében bízik, még ha nem is tagadja a vírus jelentőségét. Nyárra országos szinten is sokakban megerősödött az érzés, hogy nem akarnak „kísérleti nyulak lenni”.

Külön csoportot alkotnak, akik a mellékhatásoktól félnek. Az év elején még kevesebben voltak ilyenek, de ahogy egyre többen kapták meg az oltást, úgy terjedtek a személyes beszámolók, így őszi adatok szerint most már az oltást elutasítók negyede-ötöde ezzel érvel.

Egyes térségekben különösen sok tanár eshet ki a rendszerből

Egy budapesti igazgató azt mondta, náluk a teljes tantestület beoltatta magát, míg egy jónevű, főváros környéki iskola tanára 5-6 oltatlan kollégájáról tud. Főleg alsós tanítókról van szó, náluk könnyebb megoldani a helyettesítést, de így is arra számít, hogy januárban komoly gondok lesznek.

Részletes adatok híján nem tudjuk, milyen a tanárok oltottsága az ország különböző pontjain. A teljes népesség oltottságáról is csak időnként tesznek közzé területi adatokat, az alapján jelentős különbségek vannak. Pest és Fejér megyében 70 százalék felett van az oltottak aránya, a legtöbb kelet-magyarországi megyében viszont alig haladja meg a 60 százalékot. Ha az oktatásban is hasonló eltérések vannak, könnyen lehet, hogy ott fog fokozódni a tanárhiány, ahol eddig is súlyosabb volt.

A Nemzeti Pedagógus Kar nem reprezentatív felmérése 1500 iskolában ötezer oltatlan dolgozót talált. Horváth Péter elnök azt mondta az Indexnek, hogy néhány intézményben csak 30-40 százalékos az oltottság, és a téli szünet után sok helyen pánikhelyzet alakulhat ki. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint öt Borsod megyei iskolában összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.

A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. Hallottunk olyan kelet-magyarországi településről, ahol három nyelvszakos tanár már biztosan átmegy az egyházi iskolába. Ez fokozhatja az egyenlőtlenségeket azokon a településeken, ahol egy állami és egy egyházi intézmény van. Utóbbiak eddig is könnyen magukhoz csábították a szaktanárokat és a jobb helyzetű szülők gyerekeit, mert kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani.

A PSZ mellett a másik tanárszakszervezet, a PDSZ is oltáspárti, a kötelező oltást viszont ellenzik, a PSZ például állandó tesztelést javasolt helyette. Azt mondják, a gyerekek járnak rosszul, ha tanév közben elveszítik a tanáraikat, ráadásul át kell szervezni a szeptemberben kialakított órarendeket is.

Egy igazgató felvetette azt is, hogy ha esetleg talál új kollégát, fogalma sincs, milyen szerződést kínáljon neki, mert a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. „De nem valószínű, hogy fel tudok venni bárkit, úgyhogy ez csak ilyen elméleti dolog.”

• A magyar kormány májusban nemet mondott a következő uniós Pfizer-szerződésre.
• Az Európai Bizottság szerint mégis részt veszünk benne.
• A kormány ezt tagadja.
• Mégis kapunk gyerek-vakcinákat.
• Feloldhatatlannak tűnik az ellentmondás.

Jövő héten 130 ezer adag érkezik Magyarországra a Pfizer gyerekeknek szánt vakcinájából, Orbán Viktor elmondása szerint összesen kétmillió dózist várunk az európai uniós beszerzésből.

De melyik beszerzésből?

• A kormány május végén jelentette be, hogy nem vesz részt a harmadik közös vakcinavásárlásban, egyrészt mert nincs rá szükség, másrészt mert rugalmatlanok a feltételek.

„Az Európai Unió új vakcinabeszerzésében nem kívánunk részt venni. Azért sem szívesen tesszük ezt, mert itt már semmilyen diverzifikáció nincsen, tehát ez csak és kizárólag Pfizerre vonatkozik, amiből 19 millió adagot kell megrendelni és kifizetni, függetlenül attól, hogy szükség van-e rá vagy sem. És a mostani számokból egyértelműen látszik, hogy nem lesz szükség. (...) Tehát az ország felkészült arra, hogy ha újraoltásra van szükség, akkor is van elegendő vakcina, éppen ezért egy olyan 120 milliárdos kalandban, ahol 19 millió vakcinát kellene lehívni, amiből egyetlen egyre sem lesz szükség, részt venni nem tudunk” - mondta Gulyás Gergely miniszter május 20-án.

Az Európai Bizottság aznap jelentette be, hogy 1,8 milliárd adag vakcinára szerződött a harmadik beszerzésben, amit a Pfizer/BioNTech 2021 és 2023 közt fog leszállítani a tagállamoknak. 900 millió adagot rendeltek a már kifejlesztett oltóanyagból, és további 900 millióra kötöttek opciós megállapodást. A közlemény szerint az előbbi tartalmazza az esetleg felbukkanó, új vírusvariánsokra szabott vakcinákat is.

• Májusban még szó sem volt gyerekvakcináról, szeptemberben viszont már igen, amikor Gulyás azt mondta, a Bizottság új beszerzési ötlettel állt elő.

„A Pfizer-beszerzésekkel kapcsolatosan még egy kérdés volt a kormány asztalán, ez pedig az, hogy volt egy új beszerzési kezdeményezése az Európai Uniónak, ez pedig a 12 év alattiak számára adható Pfizer-oltás, itt Magyarország a megrendelők közé tartozik (...)”

• Hasonlóan fogalmazott november 11-én is, amikor megkérdezték, hogyan szerezne be a kormány gyerek-Pfizert, ha kiszállt a következő beszerzésből:

„A következő Pfizer-beszerzés a rendes felnőtt vakcinákra vonatkozik. Ha lesz gyerekeknek, eddig is jelentkeztünk rá. Minden olyanra jelentkeztünk, amiből nincs bőségesen készleten.”

Ehhez képest november végén az Euronews arról írt, hogy a kormány szeptemberben mégis „bekönyörögte magát” abba a szerződésbe, amiben májusban még nem akart részt venni. Az Európai Bizottság szóvivője szintén megerősítette, hogy Magyarország részt vesz a harmadik beszerzésben.

Kérdésünkre nekünk is azt írták a Bizottságtól, hogy a kormány csatlakozott a harmadik beszerzéshez, ami „valóban vonatkozik gyermekeknek való adagokra”. Kíváncsiak voltunk, mekkora részét teszik ki a beszerzésnek a gyerek- és felnőtt- vakcinák, illetve hogy dől el, melyikből, mennyi jut a különböző országokba.

A válasz szerint az adagok elosztásáról a tagállamok egyeztek meg. „A kiindulópont mindig a népességszámon alapul, de a tagállamok megállapodhatnak más elosztásban is.” Az uniós szabályok viszont tiltják, hogy a tagállamok külön üzleteljenek olyan vállalatokkal, amelyekkel az EU előzetes beszerzési megállapodást kötött.

A Bizottság szerint tehát nem igaz, hogy a kormány ne venne részt a harmadik beszerzésben, és az sem, hogy az EU külön beszerzésben vásárolna vakcinát a gyerekeknek.A Pfizer novemberi közleményében is az áll, hogy a már létező szerződés keretében szállítják a gyerek-vakcinákat.

Mindezek alapján reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a kormány először valóban kiszállt a harmadik beszerzésből, aztán kiderült, hogy másképp nem juthatna gyerek-oltásokhoz, így mégis beszállt, de a felnőtt változatból továbbra sem kért egy darabot sem. Gulyás múlt csütörtökön mégis tagadta, hogy a gyerekeknek szánt vakcinák abban az uniós beszerzésben érkeznének, amiből májusban kimaradtunk.

„Nem. Ez egy külön beszerzés” - mondta.„Teljesen világos állásponton voltunk mindig: minden olyan beszerzésben részt veszünk, ami olyan korosztálynak biztosít vakcinát, akit eddig nem tudtunk elérni a rendelkezésre álló vakcinával, és semmilyen másban nem veszünk részt, mert pénzkidobás. Ha hallgattunk volna azokra, akik ezzel ellentétes tanácsokat adtak, akkor 120 milliárd forintot dobtunk volna ki a szemétbe.”

Szerinte az uniós beszerzés „rendkívül buta” volt, mert „nem azt tették lehetővé, hogy mi azt mondjuk, hogy kérünk még kétmillió vakcinát, mert akkor lehetett volna arról beszélni, hogy kérjünk-e még valamennyit. Hanem azt mondták, hogy vagy kérünk tizennemtomhány milliót, vagy egyet sem lehet”.

Megkérdeztük a Bizottságtól, igaz-e, hogy a kormány csak 10 milliónál több vakcinát kérhetett a beszerzésből, amire azt a talányos választ kaptuk, hogy „nem a Bizottság feladata, hogy megindokolja egy tagállam választását”.

Lesz-e elég Pfizer a felnőtteknek?

Bár a gyerek-Pfizer hatóanyaga megegyezik a felnőtt-Pfizerével, változtattak az adagoláson és a hígításon is, a Magyarországra várt kétmillió adag gyerek-Pfizerrel tehát nem fogunk tudni felnőtteket oltani.

Gulyás Gergely múlt csütörtökön azt mondta, 2,8 millió adag felnőtt-Pfizer van raktáron, és a jelek szerint több nem is érkezik. A harmadik oltásoknál világosan látszik, hogy ez a legnépszerűbb vakcina, és nem zárható ki, hogy a védettség kopása, illetve az új variánsok miatt akár újabb ismétlőoltásokat kell majd beadni. Jó esetben még az egyszer oltottak száma is növekedni fog, ezért írtuk korábban, hogy a most bőségesnek tűnő készlet jövőre könnyen megcsappanhat.

„Oltóanyag van elég? Mert tegnap az egyik baloldali hírportál már azzal riogatott, hogy nem lesz elég a korszerű oltóanyagból” - vezette fel a témát másnap az állami rádió riportere Orbán Viktornak, aki azt mondta, „tízmilliónyi oltásunk van, tehát nemcsak, hogy harmadszor, hanem negyedszer is be tudunk oltani mindenkit”. Ebbe a többi oltóanyagot is beleértette, Gulyás szerint most így állunk velük:

• Moderna (mRNS-vakcina): 778 ezer
• AstraZeneca (vektorvakcina): 1,65 millió
• Janssen (vektorvakcina): 3,1 millió
• Sinopharm (teljes, elölt vírust tartalmazó vakcina): 2,1 millió

Gulyás szerint az AstraZenecát valójában nem érdemes számolni, egyrészt, mert az emberek nem nagyon kérik, másrészt annyira közel van a lejárati ideje, hogy muszáj elajándékozni. További korlátot jelent egyrészt, hogy az emberek többsége a Pfizert részesíti előnyben, másrészt a központi ajánlás szerint Szputnyikra és AstraZenecára nem érdemes Janssent beadatni ráadásdózisként, mert vitatott, hogy elég hatékony-e a vektor-vektor kombináció.

Helyenként sárgás foltok, itt-ott szakadások láthatók azokon az egyszer használatos kesztyűkön, amiket kedden csomagolt ki egy kórházban dolgozó orvos.

Azt írta, korábban nem találkozott ilyen típusú elszíneződéssel, de a fotók alapján szerinte ezek a kesztyűk pont úgy néznek ki, mint azok az újnak tűnő, valójában használt, esetenként véres gumikesztyűk, amikből több millió kerülhetett az Egyesült Államokba. A CNN októberben számolt be arról, hogy Thaiföldön bezártak egy üzemet, mert szennyezett kesztyűket festettek át kékre, hogy aztán exportálják őket. Több hasonló gyár még mindig működhet az országban.

A videón látható dobozról nem derül ki, honnan érkezett, csak a méret szerepel rajta. Megkérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságot, hallottak-e a kesztyűkkel kapcsolatos problémákról, és érkezhetett-e Magyarországra a szennyezett thaiföldi kesztyűkből. Egyelőre nem válaszoltak.

A rossz minőségű, de még éppen használható kesztyűket nem dobják ki, „mert ez van”, írta az orvos, aki kénytelen így dolgozni:

Az orvos más kórházakból is hallott hasonló panaszokat, fotókat is kapott a kollégáitól. Mint kiderült, használhatatlanná csomósodott kesztyűk is érkeztek, amiket legfeljebb úgy lehet szétválasztani, ha elszakítja őket az ember.

„Normál esetben a kesztyűk nincsenek se magukhoz, se egymáshoz tapadva, rugalmasak és ellenállóak. Az orvosi/labor kesztyűket elég komoly követelményrendszer jellemzi, meg van adva, hogy milyen kémiai anyagnak kell ellenállónak lenniük, mennyi ideig, milyen pH-t bírnak” - írta. „A biológiai szennyeződéseket nagy nyomáson, magas hőmérsékleten lehet semlegesíteni (autokláv), a kesztyűk nem arra vannak kitalálva, hogy ezt bírják.”

Ezeket a kesztyűket ilyen csomagolásban találták, a felirat egy kínai központú céget jelöl:

Ehhez képest így néz ki egy olyan doboz, amiben jó minőségű keszyűk vannak. Ezek olyan cégtől érkeztek, aminek Ausztriában és Malajziában is van gyára:

Olaf Scholz, az új német kancellár hétfőn bemutatta kormányának szociáldemokrata tagjait.

Az egészségügyi minisztériumot az orvos-epidemiológus Karl Lauterbach fogja vezetni, aki az elmúlt másfél évben gyakori szereplője volt a járvánnyal foglalkozó tévéműsoroknak, sokszor figyelmeztetett óvatosságra, és javasolt szigorú intézkedéseket. Lauterbach 2005 óta képviselő a Bundestagban, a Szociáldemokrata Párt (SPD) ismert egészségpolitikusa.

„Le kell győznünk ezt a járványt. Tovább fog tartani, mint sokan gondolják, de meg fogjuk csinálni” - mondta. Azt ígérte, az oltásnak fontos, de nem kizárólagos szerepe lesz ebben, és meg fogják erősíteni az egészségügyi ellátórendszert is.

A Deutsche Welle szerint a legnagyobb meglepetést a belügyminiszter, Nancy Faeser személye váltotta ki, aki mostanáig Hesse tartományban vezette az ott ellenzékben levő szociáldemokratákat. Az ország történetének első női belügyminisztere korábban sokat kritizálta a hatóságokat, amiért hibákat követtek el a szélsőjobboldali terrorcselekmények felderítésében. Mostani beszédében is ezt a témát emelte ki. A legtöbben egy másik női politikust, Christine Lambrechtet várták a helyére, ő végül a védelmi minisztériumot kapta.

Az egyetlen kelet-német miniszter, Klara Geywitz a lakásügyekért felel majd. Ez egy új minisztérium, aminek Scholz szerint kiemelt szerepe volt a koalíciós tárgyalások során. Azt ígérik, évente 400 ezer új lakást fognak építeni, hogy növeljék a megfizethető lakások számát a városokban.

Az SPD-nek nyolc minisztere lesz a 17 fős kabinetben, a többi pozíción a zöldek és a liberálisok osztoznak. Nők és férfiak fele-fele arányban lesznek a kormányban, amelynek tagjai szerdán teszik le az esküt.

Novemberben öt százalékkal többen bicikliztek Budapesten, mint tavaly ilyenkor, derül ki a BKK öt kerékpárszámlálójának adataiból. Egy éve 149 509-szer, idén 157 346-szor haladtak el az aszfalta épített mérők felett.

A Weiss Manfréd út kivételével minden számláló (Árpád híd, Bem rakpart, Hungária körút, Múzeum körút) több kerékpározót mért, mint tavaly novemberben, közölte a Magyar Kerékpárosklub. Tavasszal és nyáron is rekordokról számoltak be.

A Kerékpárosklub tippeket is ad a téli biciklizéshez. (via MTI)

Több olvasónk jelezte, hogy a hétvégén a harmadik oltás felvételére buzdító levelet kapott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK).

„Nyilvántartásunk szerint Ön még nem igényelte a 3. megerősítő oltást. Saját maga és családtagjai egészségének védelme érdekében arra kérjük, hogy ezt tegye meg!” - áll a levélben, pedig már napokkal, sőt hetekkel korábban megkapták.

A jelek szerint ettől függetlenül bekönyvelték a harmadik oltásukat, az EESZT-applikációban legalábbis látszik a nyoma.

Ön kapott ilyen levelet? És látszik az oltás az appban? Írjon nekünk a [email protected].

Ezen a hétvégén megint több áldozata volt a koronavírusnak, mint egy héttel korábban. A hétfőn közzétett adatok szerint 489-en haltak meg péntektől vasárnapig. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt héten naponta átlagosan 184-en vesztették életüket, ami rosszabb a második hullám csúcsánál.

Az elmúlt hetet nézve úgy tűnik, stagnál a kórházak leterheltsége. Most 7440 covidos beteget ápolnak, múlt hétfőn szinte pontosan ugyanennyien voltak. Viszont 586-ra nőtt az invazív lélegeztetésre szoruló betegek száma. Ahogy beszámoltunk róla, múlt héten megváltoztatták az adatszolgáltatást, így a lélegeztetős adatok nem pontosan összevethetők a korábbiakkal.

Továbbra is magas a teszteken belül a pozitívak aránya (hétvégén minden ötödik, az elmúlt hét napi átlagot nézve minden negyedik pozitív), de mérséklődni látszik a növekedés.

Győr-Moson Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyében így is rekordot döntött a hétvégi új fertőzöttek száma. Úgy tűnik, az ország keleti felében lefelé, nyugaton még felfelé ennek a számok.

A hétvégén 14 ezren kapták meg az első oltásukat, ez elmarad a múlt heti 30 ezres számtól. A harmadik oltásnál is csökkenés látszik, több mint 200 ezerről 100 ezerre esett vissza a hétvégén beadott adagok száma.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Pénteken még 18, mostanra 183 omikron-fertőzöttről tudnak Dániában, ahol az alapos kontaktkutatásnak köszönhetően a vírus terjedését is pontosabban képesek követni.

Kiderült, hogy egy november 27-i, alborgi koncerten tízen, egy 150 fős, viborgi karácsonyi ebéden pedig 53-an kapták el a koronavírus új variánsát, számolt be egy dán tévécsatorna. A koncerten 1600-an vettek részt, utólag mindnyájukat kétszer is letesztelték.

Az illetékes hatóság vezetője aggasztónak nevezte a számok gyors növekedését, de a koronavírus új variánsáról még mindig keveset tudunk. A következő napok-hetek részletes adatai fogják elárulni, hogy ha gyorsabban is terjed, mennyire képes áttörni a vakcinák és a korábbi fertőzések okozta védettséget. A legfontosabb kérdés, hogy vajon súlyosabb betegséget fog-e okozni a korábbi változatoknál.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) november végén aggodalomra okot adó kategóriába sorolta az új variánst, ami a hivatalos adatok szerint még nem vezetett halálesethez.

A hadsereggel szembeni uszításra és a Covid-szabályok megszegésére hivatkozva négy év börtönre ítélték Aung Szan Szú Csít, Mianmar korábbi vezetőjét, akit februárban állított félre a hatalmat megszerző katonai junta.

A 76 éves, Nobel-békedíjas politikus azóta házi őrizetben van, és mivel más ügyekben is eljárást indíotttak vele szemben, egyelőre nem viszik börtönbe. Többek közt államtitoksértéssel, korrupcióval és választási csalással vádolják.

Mivel a tárgyalást zárt ajtók mögött tartották, és Szu Csí ügyvédje sem beszélhetett a sajtóval, keveset tudni az eljárás részleteiről. A korábbi elnököt, Szu Csí szövetségesét is négy év börtönre ítélték.

Helyi megfigyelők szerint a puccs óta több mint 1300-an haltak meg, és 10 ezer embert tartóztattak le Mianmarban. Most hétvégén is többen megsérültek, amikor katonai teherautó hajtott a tüntetők közé, majd tüzet nyitottak a menekülőkre.

Az országot irányító katonai junta októberben bejelentette, hamarosan szabadon engednek 5600 embert, akiket a puccs elleni tüntetések során vittek be. (AFP)

Nehéz helyzetbe hozhatja a gyógyszertárak egy részét, hogy januártól csak gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens szállíthatja házhoz a vény nélküli készítményeket, írja a Népszava.

A lap által bemutatott Hertelendy Márta például tíz éve készít különböző krémeket saját receptúra alapján, amire kutatás-fejlesztési támogatást is kapott. Webáruházából az ország egész területéről lehet rendelni, a készítményeket futárcéggel küldi házhoz.

A törvénymódosítás értelmében jövőre neki vagy kollégájának kellene terítenie a csomagokat Veszprém megyéből, amit elképzelhetetlennek tart. Attól fél, ha nem lazítanak a szabályokon, falusi patikáját is kénytelen lesz bezárni. Igaz, annyiban speciális a helyzete, hogy ezeket a készítményeket nem adhatja tovább másik gyógyszertárnak, muszáj közvetlenül értékesítenie őket.

Mostanra minden ötödik patikának van internetes gyógyszerforgalmazási engedélye, és az elmúlt 2-3 évben 50-80 százalékkal növekedett az internetes gyógyszerforgalom. A járvány tovább fokozta az érdeklődést, a második és harmadik hullámban havi 300 ezer megrendelést is leadtak, ami a szokásos szám kétszerese.

Országos közlekedési ellenőrzést tart a rendőrség hétfőtől. Az Alcohol & drugs elnevezésű, december 12-ig tartó akció célja, hogy az egész ország területén kiszűrjék az ittas vagy bódult állapotban lévő sofőröket. (MTI)

Több mint 1080 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek az év első tíz hónapjában a háztartások, ami kiugró, 40,1 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest, írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.

Ez azt jelenti, hogy az év első tíz hónapjában az új lakáshitel-szerződések átlagos havi összege meghaladta a 108 milliárd forintot. A devizahiteles korszak csúcspontja óta nem volt példa hasonlóra.

A lakáshitelek állománya október végére új történelmi csúcsra, 4517,7 milliárd forintra nőtt, ez éves bázison 15 százalékos bővülés. A lap szerint az állomány idei növekedésében szerepe lehetett a hiteltörlesztési moratóriumnak is.

Az MNB adatai szerint a hazai háztartások túlnyomó részben változatlanul használt ingatlan vásárlásához vesznek fel lakáshitelt, az év első tíz hónapjában 70,5 százalék volt az ilyen kölcsönök aránya.

A felújítási céllal felvett kölcsönök aránya is nőtt, feltehetően az Otthonfelújítási program következtében is. Az év első tíz hónapjában 88,7 milliárd forintnyi újonnan folyósított lakáshitelt fordítottak erre a célra, ami a teljes állomány 8,2 százaléka, szemben a megelőző évekre jellemző 3 százalék körüli aránnyal. (MTI)

Továbbra is két budapesti kerületről, a XII.-ről és a XVI.-ról tudjuk biztosan, hogy előírja a koronavírus elleni oltást a bölcsődei és óvodai dolgozók számára, írja a 24.hu.

Mindkét városrésznek fideszes polgármestere van, de ez önmagában semmit sem jelent, hiszen Csepelen például a magas átoltottságra hivatkozva nem teszik kötelezővé. Ugyanígy döntöttek Kőbányán és a Belvárosban is.

Nem lesz kötelező oltás az ellenzéki vezetésű Józsefvárosban, Ferencvárosban, a XIII. kerületben, Óbudán, Újbudán, a II. kerületben, Erzsébetvárosban, Terézvárosban, Kispesten, a XVIII. kerületben és Újpesten sem. A legtöbben szintén a magas átoltottsággal indokolták a döntést, bár Újbudát és a II. kerületet leszámítva legfeljebb összesítve tették közzé az önkormányzati intézmények adatait. Kispesten nem is készült ilyen felmérés.

A kormány novemberben tette lehetővé a munkáltatók, így az önkormányzatok számára is, hogy kötelezővé tegyék az oltást dolgozóik körében.

54 afrikai országból mindössze 5 érheti el év végére a 40 százalékos oltottságot, írja Mo Ibrahim Foundation jelentése. Mostanáig 15 afrikai ember közül egy kapott két adagot a koronavírus elleni vakcinából, miközben a G7-országokban ez az arány 70 százalék.

Másokhoz hasonlóan az alapítvány is felhívta a figyelmet, hogy ha az afrikai országok nem kapnak elegendő vakcinát, az újabb és újabb variánsok megjelenéséhez vezet. A „szélsőséges vakcinadiszkrimináció” miatt azonban elérhetetlennek tűnik a 70 százalékos oltottság.

Ahogy az omikron variáns megjelenése után írtuk, a világon eddig nagyjából 4,7 milliárd vakcinát gyártottak le, ennek 80 százaléka a G20 országokba került. A 440 milliós lakosságú Európai Unióban például már a nyár végén 496 millió adag oltást adtak be, míg az 1,3 milliárd fős Afrikában csak 77,3 milliót.

Ráadásul a jelentés szerint könnyen lehet, hogy a hivatalos adatok túloznak, és a valóságban ennél is kevesebben kapták el az oltást. Azt írják, az elmúlt hónapokban valamelyest felgyorsultak a szállítmányok, de a rossz állapotban levő egészségügyi rendszer és az infrastruktúra hiánya miatt nehéz kiosztani a vakcinákat. (Reuters)

Továbbra is emelkedő tendenciát mutat a magyar koronavírusos halálozás. 191 újabb áldozata van a járványnak, miközben egy héttel ezelőtt 162 volt. Most naponta átlagosan majdnem 180-an halnak meg, többen, mint a második hullám csúcsán.

Összességében már több mint 35 ezren haltak meg a járvány kezdete óta.

A kórházban ápolt covidosok száma továbbra is 7500 körül alakul. 566-an szorulnak közülük invazív lélegeztetőgépre. (A hétfői módosítás óta csak ezt a lélegeztetős számot közlik, ami nem összehasonlítható az elmúlt másfél év adatiaval. Nem tudjuk, mennyien vannak non-invazív lélegeztetésen, és továbbra sem tudjuk, mennyien vannak még intenzív osztályon ezen a két csoporton kívül. Gulyás Gergely miniszter csütörtökön azt állította, a kormány nem szól bele, milyen adatokat tesznek közzé.)

Az új fertőzötteket mutató görbe megindult lefelé, az elmúlt hét napi átlagát nézve 9426-on áll.

Úgy tűnik, ez leginkább a tesztelés csökkenésének tudható be. A teszteken belül a pozitívak aránya ugyanis nem javul ilyen módon, továbbra is minden negydik minta pozitív.

A megyei fertőzöttségi adatokat nézve kiderül, hogy Zalában látványosan romlik a helyzet, de az elmúlt két hétben továbbra is Szolnok és Bács-Kiskun megyében találták a legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan.

Csütörtökön hétezren kapták meg a első oltásukat, 5700-an a másodikat, és 56 ezren a harmadikat. Továbbra is előzetes bejelentkezés nélkül lehet menni oltásra, és a kormány hamarosan minden településen oltási akciónapokat indít.

Látszik, hogy a könnyített hozzáférés valamelyest növelte az oltási hajlandóságot. Az oltási hét első napjaihoz képest ugyan visszaesett a jelentkezők száma, de még mindig magasabb, mint azelőtt volt.

További ábrák, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

• Gulyás Gergely szerint nem a kormány dönti el, milyen járványadatokat hoznak nyilvánosságra. Komolytalan is lenne, ha befolyásolnák ezt.
• „Mit tegyek” - kérdezett vissza, amikor a hiányos, félrevezető állami adatszolgáltatást firtattuk a kormányinfón.
• Ahhoz, hogy utolérjük ebben Szlovákiát, szerinte talán az informatikai rendszeren kellene változtatni.
• Bármilyen adatról kérdeztük, nem tudott segíteni.
• Olyan hivatalokhoz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak.

„Tőlem semmilyen akadálya nincsen, tőlem bármit nyilvánosságra hozhatnak” - mondta Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón, amikor arról kérdeztük, hogy ha már hétfő óta kétféle lélegeztetőgépes covid-adatot is gyűjtenek a kórházaktól, miért nem hozzák nyilvánosságra mindkettőt.

„Ha nekik ez naponta megvan, ők tudják megmondani, hogy van-e bármilyen akadálya az adatközlésnek” - válaszolta erre Gulyás a Nemzeti Népegészségügyi Központra (NNK) utalva. „Javaslom, hogy hozzájuk forduljon az ügyben, az én részemről nyugodtan mondhatja, hogy semmi akadálya nincs” - mondta nevetve.

Mint kiderült, a kórházak az elmúlt másfél évben nem egységes definíció szerint küldték be a központba a lélegeztetőgépes adatokat. Volt, ahol az invazívan (tubussal, altatásban) és a non-invazívan (tubus nélkül, például oxigénmaszkkal, de géppel) lélegeztetett betegekről is beszámoltak, máshol csak az invazívakról. Ez azt jelenti, hogy a non-invazív betegek egy részéről mostanáig nem értesült az operatív törzs.

Kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli ezt Gulyás, aki erre azt mondta, szerinte mostanáig is csak az invazív kategóriát kellett volna jelenteni, ehhez képest még többet is jelentettek. „Ha a kérdés az, hogy kik a lélegeztetett betegek, akkor én eddig az invazív betegekre gondoltam (...) azokra a lélegeztetőgépen levő betegekre gondoltunk, akikről tudjuk, hogy a legnagyobb veszélynek vannak kitéve, általában sajnos lélegeztetőgépen vannak.”

Valójában mindkét kategória nagyon fontos, hiszen a non-invazívan lélegeztetett betegek ellátásához is szakképzett ápolókra és komoly odafigyelésre van szükség. Amikor a kórházak és intenzív osztályok leterheltségéről beszélünk, vagy arról, hogy hány beteg jut egy-egy ápolóra, őket sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Ráadásul már egy évvel ezelőtt világossá vált az orvosok számára, hogy a covidos betegeknél érdemes az invazív lélegeztetést végszükség esetére hagyni, és minél tovább megtartani a non-invazívzat. Lovas András intenzív terápiás szakorvos tavaly az Átlátszón írt arról, hogy a szakszemélyzet szempontjából a non-invazív lélegeztetés is „igazi kihívás, és a betegek felügyelete és ápolása is rendkívül időigényes”. Gulyás állításával ellentétben azt írta, a non-invazív lélegeztetés is középsúlyos és súlyos betegeket érint.

Az operatív törzs hétfő óta mindkét kategóriát bekéri a kórházaktól, de csak az invazív adatot hozza nyilvánosságra. Így ha valaki ránéz az adatokra, azt hiheti, hogy kevesebben vannak lélegeztetőn, mint egy héttel ezelőtt, pedig a két szám nem ugyanazt jelenti. Az operatív törzs sehol sem jelezte magától ezt a változást, és nem teszi közzé a részletes adatokat.

Megkérdeztük Gulyástól, szerinte mit árul ez el az állami adatszolgáltatásról, mire visszakérdezett:

„Mit tegyek?”Arra a kérdésre, hogy a kormánynak nincs-e hatása arra, milyen adatokat hoznak nyilvánosságra, azt mondta: „Bármilyen meglepő, de kormányüléseken nem szokott olyan téma lenni, hogy csak az invazív, vagy az egyéb módon oxigénnel lélegeztetett betegek számát is hozzuk-e nyilvánosságra.”

Szerinte nem a kormánynak, hanem az illetékes szerveknek kell foglalkozniuk az adatnyilvánossággal, de ő úgy van vele, hogy ha nincs speciális akadálya, közölni kell az adatokat. Elmondása szerint itthon az NNK dönt erről, a kormány legfeljebb tanácsot ad, ha kikérik a véleményét.

Szerinte komolytalan lenne, ha a kormány beavatkozna abba, hogy például a lélegeztetős adatokat milyen részletességgel közlik.Gulyás sem a non-invazív lélegeztetettek, sem az intenzív osztályon fekvő betegek számát nem tudta megmondani. Pedig fontos lenne ismerni ezeket az adatokat ahhoz, hogy követni tudjuk a kórházak leterheltségét, más országokban rendszeresen nyilvánosságra is hozzák őket.

Magyarországon az sem nyilvános, hogy a fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka oltatlan. Gulyás a legutóbbi kormányinfón azt mondta, Szlovákiában talán azért tudják ezt közölni, mert annyival precízebb az adatszolgáltatás. Most megkérdeztük, mi kellene ahhoz, hogy felzárkózzunk hozzájuk.

„Nyilván minél jobb informatikai rendszer áll rendelkezésre, annál könnyebb adatokat gyorsan összegyűjteni” - mondta, majd óriási előrelépésnek nevezte az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) létrehozását.

Szakértők szerint is pont ez adhatná a részletes adatszolgáltatás alapját, mire Gulyás arról beszélt, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatok minősített személyes adatok, amiket véd az informatikai rendszer, ez nehezítheti a statisztikák elkészítését.

Sokadik visszakérdezésre sem konkretizálta, végső soron az informatikai rendszert kellene-e fejleszteni, vagy mire lenne szükség a részletesebb adatokhoz. Az NNK-hoz és az operatív törzshöz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak. Kérdeztük Gulyást a múlt héten megjelent tanulmányról is, ami júniusig vizsgálta a vakcinák magyarországi hatékonyságát. Ennek Kásler Miklós miniszter is szerzője volt, és kiderült belőle, hogy 85 év felett 43 százalékos hatékonysággal véd a Sinopharm a megfertőződéstől.

A cikket szeptember elején adták le a folyóiratnak, vagyis a kormány legkésőbb nyár végén ismerte ezt az adatot. Kérdés, akkor miért nem figyelmeztették külön a kínai vakcinával oltott időseket, hogy mindenképp adassák be a harmadik oltást. „Mert mindenkinek érdemes, kár kivételt tenni, mert akkor azt a látszatot keltjük, mintha másnak nem lenne érdemes (...) és az oltóanyagok hatékonyságában kisebb különbségek vannak, de nagyságrendiek nincsenek (...)” - válaszolta.

A Moderna és a Pfizer 84 és 74 százalékos hatékonyságot mutatott ugyanebben a korosztályban. Előbbit nagyjából annyian kapták meg, mint a Sinopharmot, utóbbit sokkal többen.

Káslerék tanulmánya abban az időszakban készült, amikor még másik variáns keringett, és kevesebbet tudtunk a védettség kopásáról is. Fontos lenne ezen a téren is naprakész adatokat látni, de Gulyás nem ígérte meg, hogy lesznek ilyenek. Azt javasolta a szerzőknek, hogy amint lehet, adjanak ki új tanulmányt.

A hét elején egyik napról a másikra akkorát csökkent a lélegeztetett covid-betegek száma, hogy csak sok ember csodálatos gyógyulásáról, hirtelen, tömeges halálozásról vagy statisztikai hibáról lehetett szó. Írtunk az operatív törzsnek, frissítgettük a honlapot, hátha egyszer csak visszamenőleg korrigálják a számot. Máskor is előfordult már ilyen.

Aztán kiderült, hogy nem tévedésről, hanem szándékos módosításról van szó.

Először egy orvos jelezte nekünk, hogy hétfőtől részletesebb bontásban kérik az adatokat a központban. Az operatív törzs először csak félig-meddig erősítette meg a hírt, de mostanra biztosan tudjuk, hogy a kórházaknak naponta jelenteniük kell az invazívan (tubussal, altatásban) és a non-invazívan (tubus nélkül, például oxigénmaszkkal, de géppel) lélegeztetett betegek számát is.

Egy lépés a jó irányba, gondolhatnánk, hiszen a két kategória szétválasztásának életbevágó jelentősége lehet. A járvány elején például a súlyos betegek jelentős részét invazívan lélegeztették, míg az orvosok rá nem jöttek, hogy ezt érdemes végszükség esetére hagyni. Ideális esetben központilag gyűjtött adatokra és részletes elemzésekre támaszkodhattak volna, nemcsak a saját tapasztalataikra és kollégáik elbeszéléseire. (Eszmét cserélni sem olyan egyszerű. Amikor tavaly konkrét kórházi statisztikákról beszélgettek volna egy nyilvános fórumon azért, hogy tanuljanak egymástól, leszóltak fentről, inkább ne tegyék.)

Most, hogy az operatív törzs külön gyűjti a két lélegeztetős adatot, akár közzé is tehetné mindkettőt, ehelyett hétfő óta csak az invazív lélegeztetett betegek számát közli. Nem számoltak be maguktól a módosításról, nem jelezték sehol, hogy az új adat nem összevethető a korábbival. Ez persze nem okoz számukra különösebb problémát. Nem kellett elgondolkodniuk, mihez kezdjenek a lélegeztetős görbe látványos, félrevezető bezuhanásával, mivel nincs is lélegeztetős görbéjük. A központi járványoldalon nem találunk egyetlen grafikont sem.

Hétfőn felhívtam egy intenzív osztályos orvost, hallott-e az adatgyűjtés módosításáról. Meglepetten kérdezett vissza: miért, eddig nemcsak az invazívakat kellett volna jelenteni? Mostanáig úgy volt vele, az számít lélegeztetett betegnek, akinek tubus van a légcsövében. Arra jutottunk, máshol talán mást gondolhattak, tehát ki így, ki úgy küldte be a számokat.

Erre végül az operatív törzs adta meg a bizonyítékot, amikor elárulta az RTL-nek, hogy kedden 513 invazív, és 471 nem invazív lélegeztetett covidos beteg volt az országban. Mindkettő jóval alacsonyabb a múlt pénteki adatnál, amikor még biztosan az előző rendszer szerint készítették a jelentéseket. Ha összeadjuk a két számot, 984-et kapunk, ami viszont sokkal több a péntekinél.

Ez alapján kizárhatjuk, hogy a kórházak egységes gyakorlatot követtek volna. Bizonyára voltak, akik csak az egyik kategóriát jelentették (logikusan az invazívat), mások mindkettőt.

Innen aggasztó következtetésre juthatunk: több mint másfél évig a központban sem tudták pontosan, hány fertőzött szorul lélegeztetésre.Úgy döntöttek az intézkedésekről, úgy szervezték az egészségügyet, hogy csak részleges képük volt a legsúlyosabb covidos betegek helyzetéről.

Minden elvész a homályban

A lélegeztetős ügy rávilágít, hogy a titkolózásra, ködösítésre épülő járványkezelés visszaüthet. Az elmismásolt, visszatartott adatok, így-úgy értelmezett fogalmak nemcsak az egészségügyi dolgozókat és a teljes nyilvánosságot képesek homályban tartani, hanem végül azokat is, akik a döntéseket hozzák.

Könnyen elkerülhették volna a problémát, ha kezdettől fogva világossá teszik a kórházak felé, mire kíváncsiak, és az állampolgárok felé, hogy mit értenek „lélegeztetőn levő betegek” alatt. Így is lett volna módjuk menet közben finomítani az adatgyűjtésen, de nem tévesztettek volna meg senkit, és mindenki tisztában lett volna vele, mi mit jelent.

A halálozás témája is jól mutatja, mennyire nem ez a cél. Magyarországon soha, sehol nem írták le, pontosan milyen esetben tekintenek valakit a koronavírus áldozatának, ehelyett időnként zavaros, egymásnak ellentmondó definíciókat hallunk.

Súlytalanság

Hétfőn, pár órával később beszéltem egy másik orvossal, aki nem vesz részt a covidos ellátásban, de közelről követi az eseményeket. Sokáig azt gondolta, a kormány körül igenis mélyreható, pontos adatgyűjtést végeznek, csak éppen rejtegetik az eredményeket. A lélegeztetős fejleményeket látva egyre kevésbé biztos ebben.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőhelyettese nemrég bíróság előtt állította, hogy a kórházaktól naponta érkező adatok néhány hónap után elveszhetnek. (A bíró „teljesen súlytalannak” nevezte ezt az érvet, és kötelezte a hivatalt, hogy adja ki az általunk kért adatok egy részét. Egyelőre nem kaptuk meg őket.)

Azt is mondta, hogy nem gyűjtik, hányan halnak meg, és hányan gyógyulnak fel a kórházban ápolt covidosok közül, csak azt látják, hogy éppen mennyien vannak bent. Nincsenek adataik arról sem, hogy egy-egy kórházban hány ápoló jut egy betegre, pedig ez kulcsfontosságú a túlélési esélyük szempontjából.

Sok olyan adatot nem ismerünk, amit viszont biztosan gyűjtenek. Fogalmunk sincs az intenzív osztályon ápolt covidosok számáról, akik nem mind szorulnak lélegeztetőgépre, viszont súlyos állapotban vannak. Az új lélegeztetős adatszolgáltatással még kevésbé tudjuk majd felmérni az intenzívek leterheltségét.

Tavaly Orbán Viktor elszólásából tudtuk meg, hogy koronagyanús betegek tömegeit hagyják ki a napi statisztikából. Nekik még nincs hivatalos, pozitív tesztjük, de őket is el kell látni.

Nem ismerjük a covidos halálozás területi eloszlását, és a megyei oltottságról is csak külön kérésre mutattak térképeket az elmúlt fél évben, összesen három alkalommal. Részletesebb, járási vagy települési bontásról csak álmodozhatunk, pedig más országokban erre is bőven van példa.

Sokáig az oltások hatékonyságáról is csak hevenyészett táblázatokat kaptunk, végül novemberben közzétettek egy komoly tanulmányt a júniusi helyzetről, aminek ma már szinte csak elméleti jelentősége van. A fertőzöttek és az oltottak korosztályi megoszlását a magyar közönségnek nem, csak az európai járványközpontnak jelentik, mi is onnan dolgozzuk fel.

Ez kudarc, ha abból indulunk ki, hogy világos beszéddel, átláthatósággal lehet hatékony egészségügyi ellátást és társadalmi bizalmat építeni, végső soron mérsékelni a vírus pusztítását.

Egy pénzügyi és politikai érvekre épülő járványkezelésben viszont nem biztos, hogy az. Ebben a helyzetben az sem számít különösebben, elhisszük-e a számaikat.

Címlapkép: Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Feljelentést tesznek Kövér Lászlóval szemben az ellenzéki összefogás pártjai, jelentették be kedden délután. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a büntető törvénykönyv felbujtásról szóló részét, valamint a „jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása” című passzust idézte.

Beszélt a Pegasus-botrányról (már biztosan lehet tudni, hogy az állam szerezte be az izraeli kémszoftvert, amit többek közt újságírók, gazdasági szereplők telefonjain találtak meg) és Kövér hétvégén kiszivárgott beszédéről, amit titkosszolgálati vezetőknek mondott egy zárt rendezvényen tavaly februárban.

Kövér a Fideszre utalva közölte, hogy „a magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz, és ilyenért dolgozik”. Majd azzal folytatta, hogy „a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik”. Ez után kijelentette, hogy „én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot ma fenyegeti”.

A ellenzék szerint Kövér ezzel több millió embert jelölt meg nemzetbiztonsági kockázatként. Szabó azt mondta, a Fidesz törvénytelen eszközökkel próbálja megnyerni a jövő évi választásokat. „Elég volt az 50-es éveket idéző eszközökből.” A momentumos Tóth Endre azt mondta, ha Kövér csak reggelente a tükör előtt gyűlölködne, akkor elég lenne az ő lelkéért aggódni, így viszont „egy egész nemzet lelki világát pusztítja”.

Fiktív kérdések

Az ellenzéki pártok képviselői beszéltek a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazásról is, amit valószínűleg egyszerre tartanak a parlamenti választásokkal. Az ellenzék bojkottálta a szavazást, mert „ezek a kérdések részben fiktívek, vagy ha érintenek embereket, nem tartoznak Magyarország tízezer legfontosabb problémája közé” - mondta az LMP-s Ungár Péter.

Szerinte a Rogán Antal által ígért „erős kampány” egy hosszú hónapokon át tartó buzizó kampány lesz. Ungár egy angol mondással üzent azoknak az embereknek, akik úgy fognak részt venni ebben a kampányban, hogy „közben élnek a szexuálisfelszabadítás-mozgalom adta szabadságokkal”:

„Aki üvegházban lakik, ne dobáljon fél téglát. Ezt üzenem.”

Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy az omikron variáns miatt jövőre módosítani kell a koronavírus elleni vakcinákat. Szerinte a vírus tüskefehérjéjének módosulásaiból és gyors dél-afrikai terjedéséből arra lehet következtetni, hogy az oltóanyagok veszíteni fognak a hatékonyságukból.

Adatok híján egyelőre nem tudhatjuk biztosan, így lesz-e, és ha igen, ez mekkora problémát jelent majd valójában. Mindenesetre Bancel eddig akárhány kutatóval beszélt, mindnyájan borúlátók voltak, mondta a Financial Timesnak.

Ahogy korábban írtunk róla, az omikron azért is különösen aggasztó, mert nagyon sokféle mutációt tartalmaz a vírus kulcsfontosságú részén, a tüskefehérjéjén. Bancel szerint a szakértők többsége nem gondolta, hogy egy-két éven belül ilyen variáns bukkanna fel.

A Moderna augusztusi bejelentése szerint vakcinájuk két oltás után hat hónapon keresztül képes magasan tartani a szervezet antitestszintjét a most uralkodó delta variánssal szemben is. Más kutatásokból viszont látszott, hogy az oltóanyag valamelyest veszített a hatékonyságából a delta megjelenésekor, különösen a megfertőződés esélyét nézve.

Ennél húsbavágóbb kérdés, növekedni fog-e vajon a súlyos megbetegedés kockázata. Bancel szerint, ha igen, akkor két héten belül elő tudják állítani a megfelelő vakcinát, de hónapokra lehet szükség, mire nagy mennyiségben gyártani kezdenek egy omikronra szabott oltóanyagot. Ezért elképzelhetőnek tartja, hogy további ráadásdózisokra lesz szükség az idősek vagy a legyengült immunrendszerrel élő emberek körében.

Azt mondta, a Moderna 2-3 milliárd dózist lenne képes legyártani 2022-ben, de hiba lenne csakis az omikronra koncentrálni, amikor más variánsok is keringenek.

A másik mRNS-vakcinát gyártó Pfizer egyik igazgatója hétfőn azt mondta, okkal feltételezhető, hogy három oltás megfelelő védelmet nyújt majd az omikronnal szemben is.

195 új áldozata van a járványnak Magyarországon, ha az elmúlt hetet nézzük, naponta 168-an halnak meg átlagosan. Ez közelíti az egy évvel ezelőtti, második hullám csúcsát.

Továbbra is erősen terjed a vírus, a friss adatok közt majdnem minden harmadik teszt pozitív, az elmúlt hetet nézve pedig minden negyedik, ami nagyjából megfelel az eddigi legsúlyosabb, harmadik hullám csúcsának.

Akkor több mint tízezren voltak kórházban, most 7596-an, ami jóval kedvezőbb, de önmagában magas szám: egyre nagyobb terhelés hárul a kórházakra, egyre nehezebb ellátni a nem covidos betegeket is.

A keddi adatok szerint 513-an vannak lélegeztetőgépen, ami 25-tel alacsonyabb a hétfőinél. Ahogy írtuk, a hétvége után váratlanul, irreális mértékben bezuhant a lélegeztetős statisztika, amihez semmilyen magyarázatot nem fűztek. Kérdésünkre azt írták, a friss adatok csak az invazív lélegeztetett betegeket jelölik (rajtuk kívül vannak non-invazívak is). Úgy értesültünk, és az operatív törzs válaszából is arra lehet következtetni, hogy új adatszolgáltatási rendszert vezettek be.

Amellett, hogy nem transzparensen csinálták, mindez azért is probléma, mert az eddiginél is kevésbé tudjuk felmérni az intenzív osztályok leterheltségét. A non-invazív lélegeztetett betegek ugyanis szintén az intenzív osztályon fekszenek, sőt vannak ott olyan betegek is, akik egyáltalán nem kapnak lélegeztetést, ők eddig sem szerepeltek a statisztikában. (És akkor még nem beszéltünk a nem covidos, de intenzív osztályon kezelt betegekről.) Az ellátás minősége szempontjából pedig nagyon nem mindegy, hány beteget kell ápolni az intenzíveken.

Múlt héthez képest ismét csökkenni kezdett az első oltásra jelentkezők száma. Múlt hétfőn, az oltási akció első napján több mint 18 ezren, most 5461-en kapták meg az első adagot. A harmadik oltásnál ugyanez a szám 105 ezerről 38 ezerre csökkent.

További számok, ábrák, trendek a járványoldalunkon.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA