Szurovecz Illés

• A gyógyszerhatóság mindenkit igyekezett megnyugtatni, aki tavaly ilyenkor a Szputnyik-vakcina miatt aggódott.
• Azt mondták, megnyugtató választ kaptak a kérdésekre, az orosz gyár modern, a minőségbiztosítás megfelelő.
• Érdekes visszaolvasni ezeket a sorokat úgy, hogy már tudjuk: a szakértők az engedélyezés előtti napokban is számos adatot, információt hiányoltak.
• A külsős szakértő, aki akkoriban részt vett a vizsgálatban, azt mondja: az orosz vakcina jó vakcina, de ezt akkor nem támasztották alá a dokumentumok.
• Miután nyilvánosságra került a szakértők belső jelentése, Hadházy Ákos képviselő feljelentést tett hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt.

Szinte pont egy év telt el azóta, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte Magyarországon a Szputnyik vakcina használatát. Ez volt a kormány különutas oltáspolitikájának első látványos eredménye.

2020 őszén még Orbán Viktor is arról beszélt, hogy az uniós vakcinákra a következő év tavaszán számíthatunk nagy mennyiségben, télen mégis brüsszelezős kampányt indított. „A központ - ez Brüsszel - valamit tárgyalt, és most, akkor ülünk itt, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag” - mondta, és más fideszes politikusok is csalódást keltő beszerzésről beszéltek, mintha az Unió jóval korábbra ígérte volna a szállítmányokat. Ezzel állították szembe az orosz, majd a kínai megrendeléseket.

• Egyre jobban terjed az omikron Magyarországon, ez különösen jól látszik a budapesti adatokon.
• Biztos, hogy a következő hetekben nagyon sokan fognak megfertőződni, közülük az oltatlanok és azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik régen kapták meg a második oltást, és nem mentek harmadikért.
• Lehet, hogy az omikron a deltánál enyhébb tüneteket okoz, de így is sokan fognak kórházba kerülni, és egyéb ellátásokat kell majd elhalasztani, ami mindenkit érint.
• Az omikront megszenvedő európai országokban meredeken mennek felfelé a fertőzési és a kórházi görbék is. Pedig ők jobb helyzetből vágtak neki az újabb hullámnak.
• Jó hír, hogy úgy tűnik, ott most kevesebben kerülnek igazán súlyos állapotba.
• Az optimisták szerint az omikron-hullám elhozhatja a járvány végét, de nagyon nem mindegy, mi történik addig.

Karácsony előtt húszan érkeztek egy budapesti házibuliba, mindnyájan három oltással a karjukban. A következő három napban nyolc vendégnek lett pozitív a koronavírus-tesztje, köztük olyanoknak, akik egyszer már átestek a betegségen.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak a hasonló történetek, mutatva, milyen sebesen terjed az omikron, és mennyire hatékonyan képes átütni a védettséget.

Az európai járványvédelmi központ decemberben úgy becsülte, az év elejére ez a variáns fog dominánssá válni Európában. Nem tudjuk, hogy itthon az új fertőzöttek mekkora százaléka kapta el az omikront és a deltát, de a Budapesten látható meredek emelkedés bizonyára inkább az omikronnak köszönhető.

A fővárosban most másfélszer annyi covidost regisztrálnak naponta, mint karácsonykor. A fertőzési görbe több mint három hétig tartó csökkenés után hamar visszajutott oda, ahol az előző hónap közepén járt, és számíthatunk rá, hogy az emelkedés folytatódni fog. Megkezdődött a járvány ötödik hulláma.

Országosan még kevésbé látványos a vírus terjedése, de az első jeleket már észrevehettük. November vége óta kedden történt meg először, hogy egy nap alatt több covidost találtak, mint egy héttel korábban. Ugyanez szerdán és csütörtökön is megismétlődött, miközben egyre kevesebb tesztet végeznek, vagyis az összes mintának egyre nagyobb része lesz pozitív.

A december 6-tól 26-ig regisztrált fertőzöttek legnagyobb része, 45 százaléka a 25-49 éves korosztályból került ki. A 65 év felettiek 12 százalékot, az 50-64 évesek 19 százalékot, a 15-24 évesek 11 százalékot, a 15 évnél fiatalabbak pedig 13 százalékot tettek ki. Ez az európai járványvédelmi központ adataiból derül ki, frissebb számok még nincsenek.

A külföldi fertőzési rekordokat látva biztosra vehetjük, hogy az amúgy is alig működő kontaktkutatást és karanténrendszert még nehezebb lesz fenntartani. Ehhez hozzájárul az is, hogy az oltottak - különösen, akik mindhárom adagot megkapták - enyhébb tünetekkel vagy tünetmentesen eshetnek át a fertőzésen, így jelentős részük sosem kerül be a statisztikába. (Ez akkor is igaz, ha patikában vásárolt antigénteszt mutatja ki a fertőzést, akár beoltatta magát az ember, akár nem. Ilyenkor karantén sincs hivatalosan, mindenki maga dönti el, mennyire védi a környezetét.)

Bár világszerte rengeteg kutatás készül az omikron terjedésével és az általa okozott betegség súlyosságával kapcsolatban, sokszor még mindig nehéz egyértelmű állításokat tenni. Mit tudunk eddig?

• Rengeteg embert megfertőz

Ahol berobbant, ott meredeken növekszik a covidosok száma, elég ránézni mondjuk a dán, a spanyol, a francia vagy a brit adatokra. A magas átoltottság és a szigorítások ellenére ezekben az országokban olyan magasra csapott az omikron-hullám, mint semelyik korábbi variáns. A dánoknál és a briteknél egyhónapos villámgyors felfutás után már lefelé tart a görbe.

Itthon is hasonló ugrásra számíthatunk, pláne úgy, hogy a lakosság kisebb része oltatta be magát, és az intézkedések is jóval visszafogottabbak. Más európai országokban a tömegrendezvények korlátozásával, oltáshoz kötött szolgáltatásokkal igyekeztek időt nyerni az omikronnal szemben, a magyar kormány viszont ennek nem látta szükségét. Orbán Viktor decemberben az oltásokat és a magyar egészségügy kapacitásait emlegette, miután megkérdeztük, hogyan készülünk az ötödik hullámra, ami úgy indul be, hogy le sem csengett a negyedik.

Tavaly év elején ugyanez volt a helyzet: a második hullám belecsúszott a harmadikba, ami a magyarországi járvány eddigi legsúlyosabb pusztítását hozta. Azóta persze sok minden változott, rengetegen megkapták az oltást, és sokan átestek a betegségen, ami ad valamekkora, bár nehezebben kiszámítható védettséget.

• Kevésbé pattan le a védettekről

Egy nagyszabású dániai kutatás arra jutott, hogy az omikron nem annyira az alapvető tulajdonságai miatt terjed ennyire gyorsan, hanem azért, mert a deltához képest ügyesen cselezi ki az oltással megszerzett védettséget.

Bizonyították azt is, hogy a háromszor oltottak kevésbé fertőződnek meg, vagy ha mégis, kevésbé adják tovább a vírust, mint a kétszer oltottak, pláne az oltatlanok. Nem véletlen, hogy a világ vakcinával jól ellátott felén ennyire hangsúlyozzák a harmadik oltás fontosságát, ideértve Magyarországot is. Sőt, Izraelben a 60 év felettiek, az egészségügyi dolgozók és az immunkompromittált betegek már a negyedikért is jelentkezhetnek.

Itthon 3 millió 184 ezer ember, a teljes népesség harmada kapott három oltást. 2,8 millióan rendelkeznek két oltással, közülük 2,3 millióan négy hónapnál régebben kapták meg a másodikat, azóta valamelyest biztosan megkopott a védettségük. 3,5 millió ember teljesen oltatlan, továbbra is ők vannak a legnagyobb veszélyben. A nagyobb kockázatnak kitett idősek közül is sokan védtelenek. Majdnem minden ötödik 60 év felettinek csak egy oltása van, vagy egy sem.

A jelek szerint a korábbi betegséggel megszerzett védettség is kevésbé hatékony az omikronnal szemben.

És ha enyhébb?

Az elmúlt hetekben a világ számos pontjáról érkeztek adatok, amelyek azt mutatják, hogy az omikron kevésbé veszélyes az egészségre a deltához képest. Több kutatás kimutatta, hogy az omikron kevésbé a tüdőt, inkább a felső légúti sejteket támadja meg. A súlyos megbetegedés kockázatának csökkenéséről számoltak be Dél-Afrikában, Skóciában, Kanadában, Dániában és Angliában is. Viszont érdemes figyelembe venni, hogy:

• ez nem biztos, hogy önmagában az omikronnak köszönhető (a kórházi adatokat az oltottság és a természetes védettség mértéke, a társadalom átlagéletkora, a korlátozások és még egy sor más dolog befolyásolhatja),
• ha a deltánál enyhébb megbetegedést is okoz, még mindig súlyosabb lehet a korábbi variánsoknál, és
• lehet, hogy az omikron arányaiban kevesebb embert küld kórházba, de ha nagyon sokan elkapják, akkor sokan is fognak megbetegedni - és ez annál inkább igaz, minél több oltatlan vagy régen beoltott ember találkozik a vírussal.

Hosszabb távú, optimista előrejelzések szerint elképzelhető, hogy az omikron-hullám lesz a járvány utolsó nagy megpróbáltatása, annyian fognak valamiféle immunitást szerezni. Erről beszélt mostanában a francia egészségügyi miniszter és a fent említett dániai kutatás vezetője is. Azért sok a bizonytalanság: a világ jelentős részében sokkal alacsonyabb az oltottság, mint nyugaton, ami valószínűsíti újabb és újabb variánsok felbukkanását.

De ha az omikron után tényleg megbékélhetünk, akkor sem mindegy, mi történik addig.A magyar járványmatematikai előrejelzések alapján a fertőzőképesség növekedésén és a védettség elkerülésén összességében többet fogunk veszíteni, mint amennyit az enyhébb tüneteken nyerünk. „Tehát még a súlyosság mérsékelt csökkenése esetén sem kerülhető el a kórházak magas szintű terhelése ilyen magas növekedési ütem esetén” - mondta Oroszi Beatrix epidemiológus a Portfoliónak. (Oroszi a minisztériumi elemzőcsoportnak is tagja.)

Szerinte hatékony intézkedés lenne „védettségi igazolványokhoz kötni a zárt közösségi terekben tartózkodást”, és gyorstesztelni csoportos események előtt. „Emellett minden olyan fertőzésmegelőzési intézkedést is javasolt újra bevezetni, amit a második és harmadik járványhullámban is alkalmaztak a magas kockázatú emberek védelmére és a terjedés visszaszorítására”. Ezeket a javaslatokat még decemberben fogalmazta meg, azóta nincs jele, hogy a kormány megfogadná őket.

Mit hozott máshol az omikron?

Érdemes megnézni, hogyan alakulnak a kórházi adatok az omikront megszenvedő Dániában, Spanyolországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. A dánoknál a kórházban ápolt covidosok száma az egy évvel ezelőtti - amúgy nem túl magas - rekordot közelíti. A spanyoloknál már többen vannak kórházban, mint a nyári és a tavaszi hullám csúcsán, de a briteknél és a franciáknál is látszik az emelkedés.

Érdekes, hogy az intenzív ápolásra szoruló betegek száma a briteknél inkább stagnál, a dánoknál enyhén, a franciáknál és a spanyoloknál pedig meredekebben növekszik.

Négy ország alapján nehéz megjósolni, mi lesz itthon, de az biztos, hogy mindnyájan erősebb védettséggel vágtak neki az omikron-hullámnak. A spanyolok és a franciák nagyjából úgy állnak harmadik oltásokkal, mint mi, a dánok és a britek viszont sokkal jobban. Mindenhol magasabb a kétszer oltottak aránya, és mindenhol nagyobb arányban oltották be az időseket is.

Angliában a magyarhoz hasonló intézkedések voltak érvényben az omikron érkezésekor (beltéri maszkhasználat, védettségi igazolvány a bulikban), bár erősen javasolták az otthoni munkavégzést és a gyakori tesztelést. Azóta az iskolákban is előírták a maszkviselést. (Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ennél jóval szigorúbbak, a tömegrendezvényeken létszámkorlátok vannak, ha egyáltalán megtarthatják őket.)

Franciaországban januártól ahol csak lehet, kötelező a home office, és legfeljebb kétezren vehetnek részt beltéri rendezvényeken. Macron elnök közben nagyon szigorú korlátozásokat ígér az oltatlanok számára.

A spanyol központi kormány decemberben visszahozta a kültéri maszkviselést, ami szakértők szerint inkább látszatintézkedés. A katalán kormány viszont létszámkorlátot vezetett be például az éttermekben és a sportrendezvényeken.

Dániában az éttermek is kérik a covid-igazolványt és a maszkviselést, egyes kulturális intézményeket bezártak, és az iskolákban is kötelező a maszk a közösségi terekben.

Az angol kórházi tapasztalatok érdekes tanulságokkal szolgálnak. Chris Hopson, az ottani egészségügyi rendszer területi vagy feladatalapon szétvált szervezeti egységeit képviselő NHS Providers vezetője többször is a Twitteren magyarázta, milyen problémákkal néznek szembe.

Legutóbb, január 3-án már látható volt, hogy London után az ország többi részén is emelkedik a kórházban ápolt covidosok száma. Egy hét alatt összességében 75 százalékos volt a növekedés, de több térségben a 100 százalékot is meghaladta.

Bár jóval kisebb a nyomás, mint egy évvel ezelőtt, ahhoz elég nagy, hogy felfüggesszék a halasztható ellátásokat. Az omikron terjedése miatt nagyon sok egészségügyi dolgozó kerül karanténba Angliában, ezért több helyen alapvető szolgáltatásokat szüneteltetnek.

Hopson december végén azt írta, az egészségügyben most jobban tartanak a személyzethiánytól, mint önmagában a betegáradattól.Az egyéb ellátások szüneteltetése lassan két éve probléma Magyarországon is. Néhány hónapnyi szünetet leszámítva az egészségügyi rendszer szinte teljesen a covid-ellátásra koncentrál, ez a negyedik hullámban sem alakult másképp, aminek 60 százalék körüli oltottsággal és nagyon enyhe korlátozásokkal vágtunk neki. Nagy kérdés, hogyan lehet kikeveredni ebből a körforgásból, ami hosszú távon rengeteg egészségügyi kockázattal jár, láthattuk a nyári fellélegzéskor is.

Jó hír, hogy Angliában nem elsősorban idős, súlyos állapotú betegek tömegei kerülnek kórházba, és az idősotthoni fertőzések is viszonylag enyhén zajlanak. Az ábrán is láttuk, hogy az intenzív ápolásra szorulók száma nem növekszik annyira meredeken, ami optimizmusra ad okot, de mint Hopson írta, továbbra is nagy a bizonytalanság.

Hopson szerint feltűnően sok olyan beteg van, akik a covidtól függetlenül kerülnek kórházba, majd odabent kiderül róluk, hogy valójában tünetmentes pozitívak. Az ellátásuk persze nem jelent olyan kihívást, mint a súlyosabb covidosoké, de őket is el kell különíteni, ami egy ponton túl nem egyszerű feladat.

Spanyolországban egyelőre csak néhány helyen kellett felfüggeszteni a halasztható ellátásokat, de az El País által megkérdezett szakértők arra számítanak, hogy a hónap végén többfelé szükség lehet rá. A számítások alapján január közepétől csökkenni fognak az esetszámok, ami azt jelenti, hogy az intenzíves terhelés további 2-3 hétig növekedni fog. Ezzel együtt Spanyolországban is igaz, hogy a kórházi betegeken belül most kevesebben vannak súlyos állapotban, mint korábban.

A beszámolók szerint az intenzívre kerülő betegek többnyire ugyanolyan állapotban vannak, mint a korábbi hullámokban, esetleg valamivel gyorsabban gyógyulnak. Felerészben oltatlanokról van szó, a többiek szinte kizárólag idősek, akik nem adatták be a harmadik dózist. (Az 50 százalék kevésnek tűnhet, de Spanyolországban nagyon magas az oltottság, ezért nagyobb eséllyel találnak oltottakat a betegek közt. Ha mindenkit beoltanának, minden beteg oltott lenne, ez mégsem árulna el semmi rosszat az oltásokról.)

A franciák szintén arra számítanak, hogy ha január közepétől enyhül a járvány, februárban akkor is nagyon sokan lesznek kórházban. Ez a többi, télen amúgy is megszaporodó betegséggel együtt nagy terhet jelenthet az egészségügyi rendszer számára.

Dániában a korábbi járványhullámok is nagyon enyhék voltak nemzetközi összevetésben, ezért a mostani rekordközeli állapot sem jelent megoldhatatlan feladatot.

A címlapkép Pozsonyban készült. Fotó: VLADIMIR SIMICEK/AFP

Kedden befejezi működését a Citizen News nevű hongkongi portál, miután múlt héten lecsapott a rendőrség egy másik független szerkesztőségre, a Stand Newsra.

A Citizen News szerint a pekingi hatalom által szoros felügyelet alá vont városban egyre romlik a sajtószabadság helyzete, és muszáj garantálniuk a dolgozóik biztonságát. Rövid idő alatt hozták meg a döntést, látva a letartóztatásokat, mondta a lap egyik vezető szerkesztője.

A Citizen News-t 2017-ben alapították, és független, pártatlan, a szabadság, a nyitottság, a sokszínűség és a befogadás iránt elkötelezett újságként határozták meg. 40-en dolgoztak a szerkesztőségben.

Tavaly júniusban szűnt meg a legnagyobb demokráciapárti újság, az Apple Daily, amelynek alapítója jelenleg is börtönben van, legutóbb decemberben szabtak ki rá újabb büntetést.

Reggel 7-től lehet hallgatni Budapesten az új, roma rádiócsatornát, a Rádió Dikhet.

A bemutatkozó közlemény szerint kétórás közéleti magazin indítja a napot „érdekességekkel, napi aktuális információkkal és minibeszélgetésekkel a roma társadalom meghatározó alakjaival”, aztán jön a Fekete Kávé három műsorvezetővel, köztük a Megasztárból ismert Patai Annával.

„Minden hétköznap 12 órától a hamisítatlan kávéházi cigányzenéké lesz a főszerep a Húzd rá cigány! című műsorban, ahol ikonikus dallamok csendülnek majd fel. Ezt követően jön a Dikh chaje!, a női tematikájú napi magazin minden hétköznap 13 órától. 15 órától jelentkezik majd a BódikhívánságShow, Bódi Csaba Juniorral”.

„Minden hétköznap 18 órától hallható a Roma Szalon kulturális magazinműsor, míg hétvégente a felhőtlen kikapcsolódásé lesz a főszerep a Rádió Dikh-ben. Minden pénteken és szombaton este nyolctól elszabadulnak az ütemek a Baxtalo Party-ban DJ Baxtalo jóvoltából. A Rádió Dikh a zene mellett egész héten számtalan roma kultúrát, művészetet, gasztronómiát körbejáró közszolgálati jelentőségű műsorral is jelentkezik majd a 100.3 frekvencián.”

Egyetlen pályázó volt

A Roma Rádió Kft. tavaly októberben nyerte el a frekvenciát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. A kiírásban eleve benne volt, hogy csak roma rádió szólhat rajta, nem is volt másik jelentkező. Mint a Media1 írta, a céget Radu Morar, a Dikh TV egyik tulajdonosa hozta létre, nem sokkal a pályázat megjelenése előtt. Ő a Sláger FM, a Sláger TV és a Fishing & Hunting csatorna, illetve a Tematic Media Group tulajdonosa is.

2020-ban a hvg.hu írta meg, hogy Habony Árpád üzlettársának felesége is tulajdonos lett a Dikh TV-ben, amit annak idején a Kispesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, Balogh Elek álmodott meg. A Dikh TV kezdeti időszakáról 2017-ben írtam.

A mianmari hadsereg tagjai „véletlenszerűen lőnek le fegyvertelen férfiakat, nőket és gyerekeket, elkobozzák az állatokat, házakat égetnek porig, és fegyverként használják a nemi erőszakot”, idézi a Guardian Michael Isherwoodot, aki két segélyszervezet vezetőjeként jól ismeri a helyi viszonyokat.

Elmondása szerint messze nem elszigetelt eset volt a december 24-i, amikor a katonák 35 embert mészároltak le, köztük a Save the Children két munkatársát. A szervezet igazgatója szerint a mianmari emberek egyre durvább erőszakkal szembesülnek, amire azonnali választ kellene adni. Ehhez képest az állami média úgy tálalta az ügyet, hogy felfegyverzett terroristákat öltek meg, akik felszólítás ellenére nem voltak hajlandóak megállni az autóikkal.

Egy névtelenséget kérő, szintén valamelyik segélyszervezetnél dolgozó forrás is azt mondta, az ilyen támaások egyáltalán nem számítanak szokatlannak, „ez a bevett taktika”, de nem kifejezetten az önkéntesekre utaznak, egyszerűen félelmet akarnak ébreszteni a lakosságban.

Isherwood szerint az önkéntes orvosok, akikkel együtt dolgozik, tisztában vannak a kockázatokkal, és értik, hogy a hadsereg távol áll mindentől, amit civilizált viselkedésnek lehet nevezni.

Megfigyelők szerint a tavalyi puccs óta 1300 embert öltek meg a katonai junta irányításával. Szerveződnek ugyan ellenállási csoportok, de hamar megfojtják őket, tagjaikat letartóztatják, kényszermunkára ítélik vagy megölik. A Karen emberi jogi csoport szerint december 7-én 11 civil lakost égettek el élve, és összesen 40 embert öltek meg júliusban három különböző akció során.

3313-ra csökkent a kórházban fekvő covidos betegek száma a hétfő reggeli adatok szerint. 318-an szorulnak invazív lélegeztetésre, mindkét szám a november eleji szintnek felel meg.

Javulnak a halálozási adatok is, az elmúlt három napban 248-an vesztették életüket. Az elmúlt hetet nézve naponta átlagosan százan halnak meg, ami még mindig magas szám, november közepén volt legutóbb hasonló a helyzet.

A pozitív tesztarány alakulása a fertőzéshelyzet stagnálását mutatja. Az elmúlt héten nap mint nap minden ötödik minta fertőzöttnek bizoyult, ez volt a helyzet a karácsony előtti napokban is.

Az újonnan azonosított fertőzöttek lakosságarányos számát nézve Budapesten továbbra is kedvezőtlenebb a tendencia, mint országosan.

Három nap alatt mindössze 419-en kapták meg az első oltásukat, ami nagyon-nagyon alacsony szám. Másodikat 535-en, harmadikat 1675-en kaptak.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Krizsán Csaba/MTI/MTVA

A zöld küllő kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavalyi online szavazásán, így a zöld küllő lett 2022-ben az év madara. A kékbegy és a vörös gém volt még versenyben.

A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is, írja az MME közleménye.

A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), amiket a talajon, illetve a testhosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze.

A maga ácsolta odúban költ, évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat nevel. Állandó madarunk, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterületükön vagy ennek közelében maradnak, a fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Országos állománya 8000-12000 párra tehető és stabil-enyhén emelkedőnek tekinthető. Idősebb fákhoz kötődő életmódja és szaporodása miatt a fakivágás, a mezővédő erdősávok felszámolása és felszámolódása veszélyezteti. Közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos a fokozottan védett, odúköltő, de saját odút készíteni nem tudó szalakóta, továbbá az olyan hasonló életmódú fajok megmaradása szempontjából, mint a füleskuvik és a búbosbanka.

Címlapkép: Kovács Attila/MTI/MTVA

Hekkertámadás miatt nem volt elérhető hétfő reggel a Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli lap weboldala.

A címlap helyett egy piros gyűrűből előtörő ballisztikus rakéta fogadta a látogatókat, Kászim Szulejmánira, az iráni titkosszolgálat egykori vezetőjére utalva, akivel két éve ezen a napon végeztek az amerikaiak. Válaszul Irán iraki amerikai támaszpontokat bombázott.

A Jerusalam Post ennek megfelelően Irán-párti hekkerekről ír, azzal együtt, hogy nem világos, irániak-e egyáltalán, vagy hogy az állam támogatta-e őket. A lap szerint a támadás egyben közvetlen fenyegetés Izraellel szemben is.

Tornász múltja segíthette a férfit, aki a napokban sikeresen átszökött Dél-Koreából Észak-Koreába a rendkívül szigorúan őrzött határon keresztül. A déli védelmi minisztérium szerint az illető, akinek nem hozták nyilvánosságra a nevét, 2020-ban ugyanígy disszidált északról délre.

A két ország közti határt eleve tilos átlépni, ráadásul Észak-Korea a koronavírus miatt is szigorú intézkedéseket hozott. Bár több ezer északi él délen, ők többnyire Kínán keresztül, nem a két Koreát elválasztó demilitarizált zónán át disszidáltak. (Reuters)

Újra kell építeni a brit katonai akadémia hálózatát egy márciusban történt hekkertámadás miatt, árulta el Edward Stringer nyugalmazott altábornagy a Sky News-nak.

Az akció jelentős károkat okozott, azóta sem sikerült teljesen helyreállítani a rendszert, viszont a támadók nem fértek hozzá érzékeny adatokhoz. Elképzelhető, hogy az akadémián keresztül a védelmi minisztérium más rendszereit vették célba, sikertelenül. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy kénytelenek voltak javításra költeni az eredetileg másra szánt forrásokat, és bár „nem fekszenek holttestek az utcán”, érezni a támadás következményeit.

Stringer nem tudja, hogy egyszerű bűnözők, esetleg Kína, Oroszország, Irán vagy Észak-Korea állt-e a háttérben.

A shrivenhami központú akadémián évről évre 28 ezer leendő katonát, diplomatát és köztisztviselőt képeznek. (via The Guardian)

„Biden elnök világossá tette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei határozott választ fognak adni, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát” - mondta a Fehér Ház szóvivője, miután Joe Biden vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytatnak tárgyalásokat.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében. Oroszország tagadja, hogy Ukrajna lerohanását tervezné, Putyin elnök szerint az orosz csapatok gyakorlatozás céljából vannak a határon.

Az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását továbbá a Donyec-medencei fegyveres konfliktusnak a minszki és a normandiai megállapodások szerinti rendezését.

Zelenszkij a Twitteren közzétett üzenetében azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok elnökével folytatta első diplomáciai megbeszélését ebben az évben, ami a két ország közötti kapcsolatok „különleges természetéről” tanúskodik. Mint írta, megvitatták azokat a közös intézkedéseket, amelyeket az európai béke megőrzése és a további eszkaláció elkerülése érdekében tesznek, és beszéltek az ukrajnai reformokról, beleértve Kijevnek az oligarchák befolyásának visszaszorítására tett lépéseit.

December 30-án Biden Putyinnal is beszélt telefonon. Figyelmeztette, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedésekkel sújthatja Oroszországot, ha további katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben. Putyin szerint viszont egy ilyen amerikai intézkedés nyomán teljesen megszakadhatnak a kapcsolatok a két ország között.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították ezt. Biden is kitart amellett, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásáról csakis a NATO-tagállamok és Ukrajna dönthetnek. (Reuters, MTI)

Sértő módon ábrázolták az ukránokat az „Emily in Paris” című sorozatban az ország kulturális minisztere, Olekszandr Tkacsenko szerint.

A második évad negyedik részében a főhős, Emily találkozik a kijevi származású Petrával, aki bolti lopást követ el, nincs stílusérzéke, és attól retteg, hogy kiutasítják Franciaországból. Tkacsenko levélben fordult a Netflixhez, mert szerinte a sorozatban az ukrán nők karikatúrája látható, ami elfogadhatatlan. „Így látják az ukránokat külföldön?” - idézi posztját a BBC.

Nem először merülnek fel ilyen vádak a sorozattal szemben. Az első évadot főleg a franciák bírálták, amiért sztereotipikusan mutatta be Párizst és lakóit, mintha azok állandóan svájcisapkában lennének, és folyton megcsalnák a párjaikat. Nemrég Alfie, a brit focirajongó-kocsmatöltelék figurája is megjelent.

Darren Star, a sorozat készítője korábban azt mondta, a sorozatbeli Párizst a saját, korábbi benyomásai alapján alkotta meg, és az volt a célja, hogy minél többen megszeressék a várost.

Egy dél-afrikai kutatás szerint két adag Janssen vakcina 85 százalékkal csökkentheti a kórházba kerülés kockázatát abban az esetben, ha elkapjuk a koronavírus omikron variánsát. A való életben végzett mérés eredményeit csütörtökön tették közzé, egyelőre preprint formában, vagyis még nem estek át külső ellenőrzésen.

A kutatásban 69 ezer egészségügyi dolgozó vett részt, akik 6-9 hónappal az első oltás után kapták meg a másodikat. Mivel a Janssen alapesetben egyadagos vakcina, itt a második tekinthető a megerősítő oltásnak. A biztató eredmények különösen fontosak Afrikában, ahol nagyban támaszkodnak erre az oltóanyagra. (Az európai járványközpont adatai szerint Magyarországon 90 ezren kaptak két Janssent.)

Az eddigi ismereteink alapján úgy tűnik, az omikron a korábbi variánsoknál hatékonyabban kerüli ki a vakcinák által biztosított antitestes védelmet, ezért hangsúlyozzák a ráadásdózis fontosságát.

Több kutatás arra utal, hogy az omikron enyhébb tüneteket okoz a deltánál, de egyelőre nem világos, hogy ez a vírus tulajdonságaiból fakad-e, vagy egyéb körülmények magyarázzák. Az viszont biztos, hogy az omikron minden korábbi variánsnál gyorsabban terjed. Az aggályok szerint még ha arányaiban kevesebb is a súlyos eset az omikronos fertőzöttek között, csupán nagy számuk miatt is túlterhelődhet az egészségügyi ellátórendszer. (Financial Times)

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények miatt „Barátságért” kitüntetést vett át Szijjártó Péter külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől Moszkvában.

„Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére - szövetségesi kötelezettségeink tiszteletben tartásával párhuzamosan - fenn tudtuk tartani a nemzeti érdekeinknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésünket Moszkvával. Ha nem tettünk volna erőfeszítéseket ezért, ha nem vállaltuk volna fel a nemzeti érdekre alapuló külpolitikát az elmúlt években, akkor ma kevésbé sikeresen tudtuk volna felvenni a küzdelmet a világjárvánnyal és az európai energiaválsággal szemben: a Szputnyik oltóanyagokkal tudtuk tavasszal felgyorsítani az oltási kampányt, a szeptember végén megkötött gázvásárlási megállapodás pedig garantálja hazánk energiabiztonságát. Mi nyílt és őszinte külpolitikát folytatunk: ugyanazt csináljuk, mint amit mondunk. Ellentétben azokkal a barátainkkal, akik a verbális kritikákkal párhuzamosan csinálnak hatalmas üzleteket Oroszországgal, Oroszországban” - írta Szijjártó.

A Barátság érdemrend a legmagasabb kitüntetés, amit külföldi állampolgár kaphat Oroszországban. Odaadták már többek közt Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkárnak, Rex Tillerson volt amerikai külügyminiszternek és Jean Chrétien volt kanadai miniszterelnöknek is.

Az 1994-ben alapított kitüntetést az Oroszországi Föderáció elnöke adományozza külföldi állampolgároknak a nemzetek közötti kölcsönös együttműködésben elért eredmények alapján. (via MTI)

Járási oltó- és tesztközpontok létrehozását javasolja a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja. Ezek a központok függetlenek lennének a háziorvosi rendelőktől és a szakrendelőktől, hogy azok „visszatérhessenek két éve elmaradt szűrési-gondozási tevékenységükhöz”, de külön díjazás ellenében a háziorvosok is dolgozhatnának ott.

A csoport közleménye szerint a háziorvosok „megütközéssel kapták kézhez” Kásler Miklós miniszter, Müller Cecília tisztifőorvos és György István államtitkár leveleit, utasításait az elmúlt napokban, amelyek javaslatukkal ellentétben nagyobb terhet rónának a háziorvosokra.

Egyrészt felesleges terhelésnek látják, hogy januárban minden háziorvosnak vállalnia kell egy hétvégét, amikor oltani fog. Ősszel ugyanis többségében már beadták a harmadik adagot azoknak a pácienseknek, akik csak a háziorvosi rendelőbe tudtak elmenni érte. Mivel egy-egy praxisban várhatóan kevesen fognak jelentkezni,

„az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű oltóanyagot kellene kidobni felhasználatlanul”.Azt kérik, hogy az elrendelt kötelezettséget praxisközösségek, ugyanazon a telephelyen dolgozó háziorvosok és más alapellátási szerveződések is teljesíthessék.

Másrészt szeretnék, ha felülvizsgálnák azt az utasítást, miszerint a háziorvosoknak minden nem fogadott hívásra reagálniuk kell. A MOK szerint ez „a praxisok döntő többségében technikailag nem biztosítható”.

Harmadrészt kritizálják azt is, hogy Kásler elrendelte, a háziorvosok valamennyi covid-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet, ha máshol nem megy, akkor „a beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol.” Azt írják, ez „az omikron variáns árnyékában az ellátó személyzet indokolatlan és felesleges veszélyeztetésével jár”.

A MOK szerint általános kötelezettségek helyett azokra a háziorvosokra kellene koncentrálni, akik oltási, tesztelési, ellátási gyakorlatukban elmaradtak. Az ő esetükben akár hatósági bírság kiszabását is elképzelhetőnek tartják, „melyhez mielőbbi minőségbiztosítási rendszer és szakfelügyelői hálózat bevezetésének kiépítése szükséges, az elvárható szakmai standardokat teljesítő többség védelme érdekében”.

Az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzéki pártok a novemberben elfogadott törvénymódosítás miatt, ami már nem várja el, hogy az ember ténylegesen a bejelentett lakcímén éljen. Az ellenzéki pártok szerint ez megágyaz a fiktív lakcímbejelentéseknek és választási csalásoknak.

„Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon. Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek, és az abban résztvevők törvénysértést valósítanak meg! Nem véletlen, hogy a kormánypártok a közelgő országgyűlési választások előtt néhány hónappal olyan törvénymódosítást fogadtak el, ami legalizálja a fiktív lakcímbejelentéseket, ezzel megnyitva az utat a választás kimenetelének manipulálása előtt” - írják közös közleményükben.

„Ezzel lehetőséget kap az Alkotmánybíróság arra, hogy ne csak a sajtónak állítsák, hanem bizonyítsák is: valóban a hatalomtól függetlenül működnek, és fellépnek a jogállamiság védelmében.”

Korábban a Társaság a Szabadságjogokért is bírálta a módosítást, mert „azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik”.

A Nemzeti Választási Iroda decemberben bejelentette, hogy a választásokig hetente közzéteszi a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát országgyűlési egyéni választókerületi és települési szintű bontásban.

„Baráti körben szoktam beszélgetni és emlékeztetni a régi ismerősöket, hogy a képviselő úrral, Dr. Hörcsik Richárddal, én úgy szoktam említeni, hogy Richárd barátommal, együtt rúgtuk a focit Fonyban” - mondja a Zemplén TV riportjában Ivancsó János Sándor, Fony polgármestere abból az alkalomból, hogy díszpolgári címet adományoztak a térség fideszes képviselőjének.

A riportból kiderül, hogy Hörcsik „közel két tucat település díszpolgára, azonban szívéhez kifejezetten közel áll a most átvett, fonyi díszpolgári cím, ugyanis a településen nőtt fel”.

A polgármester szerint nem is kellett kérni a testületet, hogy szavazzák meg. „(...) egyértelmű volt, mert amit ő lobbizott a térségért és Fony életében, itt a kormány segítségével mindent elértünk”.

Hörcsik számára mindez „nagyon nagy megtiszteltetés”. „Nagyon sok díszpolgári címet kaptam, de hát Fony, ahol fiatalságom jelentős részét töltöttem, közelebb áll hozzám, és éppen ezért még nagyobb öröm számomra, hogy ezt a kitüntetést át tudtam venni. Eszembe jutnak a gyermekkori évek, eszembe jutnak azok a fonyiak, akik már nincsenek közöttünk. Visszaemlékezvén a hatvanas, hetvenes évekre, kemény esztendők voltak. Mégis csodálatos gyermekkorom volt. Ezért áll hozzám közel ez a település ma is, és szoktam mondani, hogy itt Abaújban, különösen Fonyban, hogy szeretnék visszaadni mindazért, amit én kaptam gyermekkoromban” - mondja Hörcsik.

A kitüntetést és a vele járó zöld edényt a képek alapján kis számú, de érdeklődő közönség jelenlétében adták át.

„A képviselő a jövőben is szeretné segíteni a települést, lehetőségeihez mérten, ahol gyerekkorát töltötte” - zárul a riport.

November 10-e óta most először jelentettek egy nap alatt száznál kevesebb covid-áldozatot Magyarországon, 95-öt. Ebben a tekintetben folytatódik a csökkenő tendencia, ami a nehézkesebb, karácsonyi adatszolgáltatás miatt törhetett meg kissé a hét elején.

Tovább javultak a kórházi adatok is, 3697 embert ápolnak most, közülük 357-en szorulnak invazív lélegeztetésre. Mindkettő a november eleji szintnek felel meg.

A fertőzési adatok viszont kilógnak a sorból. Bár egyre kevesebb embernél mutatják ki a koronavírust, ez inkább a csökkenő tesztelésre, semmint a vírus visszaszorulására vezethető vissza. Az elvégzett teszteken belül a pozitívak aránya inkább stagnál, az elmúlt hét napi átlagot nézve ugyanúgy minden ötödik minta pozitív, mint egy héttel ezelőtt.

Budapesten már emelkedik az új fertőzöttek száma is: csütörtökön 790-et jelentettek, egy héttel ezelőtt, karácsony előtt 645 volt. (Területi adatokat ezen kívül csak megyénként adnak ki.)

Az oltások száma lefelé megy, szerdán ötezren adatták be az elsőt, és kilencezren a harmadikat.

További ábrák, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

10,9 szalékot buktak a dollárban számoló befektetők 2021-ben a magyar állampapíron, írja a Bloomberg adatai alapján a hvg.hu. Ezzel Magyarország hátulról harmadik a globális listán, csak Chilét (16,1 százalék) és Perut (12,2 százalék) előzi meg. A Bloomberg mindhárom ország esetében kiemelte a jegybankok kamatemelési politikáját. A mezőny élén Dél-Afrikát, Kínát és Indonéziát találjuk.

Elkötöttek két kamiont és két utánfutót egy kanadai szállítóközpontból december 25-én késő este. A járművekben nagyjából húszezer kilónyi vajat tároltak, összesen 200 ezer dollár értékben. A rendőrség szerint a négy tolvajt egy fekete sportkocsi tette ki a közelben, ennél többet egyelőre nem tudnak róluk. Hétfőn Toronto közelében találták meg a teherautókat, de a vajnak nyoma veszett. (Ottawa Citizen)

„Szigorúan tilos új tetoválást csináltatniuk” a kínai fociválogatott tagjainak, szól egy frissen megjelent, központi utasítás. Ugyanez vonatkozik az utánpótlásra is. A már meglevő tetoválásokat tanácsos eltávolítani, különleges esetben eltakarhatják edzés vagy meccs közben. Utóbbi amúgy is a játékosok szokásává vált az elmúlt években, mióta a kínai vezetés hadat üzent a tetoválásoknak.

Más külsőségeket is próbálnak visszaszorítani: tavaly azért fújtak le egy női focimeccset, mert egyes játékosoknak festett volt a hajuk. (AFP)

Súlyosan megsérült egy floridai állatkert takarítója, miután megharapta a karját egy maláj tigris. A huszonéves férfi a látogatóktól és a személyzettől elzárt területen tartózkodott, a jelek szerint simogatni vagy etetni próbálta az állatot, ami szintén tilos.

A kiérkező rendőr, miután más módszerrel hiába próbálkozott, lelőtte a nyolcéves tigrist. A New York Times azt írja, Ekónak hívták, és 2019 végén érkezett egy seattle-i állatkertből.

A maláj tigris súlyosan veszélyeztetett fajnak számít, kevesebb mint 200 van belőle a világon, pedig az 50-es években még háromezer példányról tudtak.

Rövid ideig lángokban állt az ausztrál törvényhozás korábbi székhelyének bejárata Canberrában. A tüzet tüntetők okozták, akik az elmúlt két hétben folyamatosan tiltakoztak az épület előtt, szuverenitást követelve az ausztrál őslakosok számára. Odabent már nem parlament, hanem az Ausztrál Demokrácia Múzeuma működik. A dolgozókat gyorsan kimenekítették, írja a BBC.

Azért szaporodtak meg mostanában a tüntetések, mert 50 éves évfordulója lesz az Aboriginál Sátorkövetség (Aboriginal Tent Embassy) megalapításának. Ez egy nem hivatalos nagykövetség, ahol évtizedekkel ezelőtt tiltakozások kezdődtek az őslakosok földbirtoklási jogával kapcsolatban.

A kormány egyes tagjai a demokrácia elleni támadásként értékelték a csütörtöki tüzet.

Bűnösnek találta a bíróság Ghislaine Maxwellt, amiért segítette egykori barátját, Jeffrey Epsteint kiskorú lányok zaklatásában. Az ítélet szerint négy tizenéves lányt szervezett be számára 1994 és 2004 között, ami kimeríti a szexuális célú emberkereskedelem bűntettet. Ezen kívül még öt vádpontban ítéltek ellene, és 65 év börtönt kaphat, de Maxwell fellebbez a döntés ellen.

A november 29-én indult tárgyalássorozatban meghallgatták a négy áldozatot is, akik közül hárman azt mondták, Maxwell maga is hozzáért a meztelen mellükhöz, vagy részt vett a szexuális abúzusban. Maxwell ügyvédei azzal próbálták hitelteleníteni őket, hogy csak a pénz miatt állítanak ilyesmit, hiszen korábban több millió dollárt kaptak az Epstein áldozatai számára létrehozott alapból. Egyikük erre azt mondta, a pénz sosem fogja kárpótolni azért, amit Maxwell csinált vele mindössze 14 éves korában. (Az áldozatok vallomásáról és Maxwell módszereiről ebben a cikkben írtunk bővebben.)

Maxwell 2020 júliusa óta börtönben van, ahol többször bírálta a körülményeket, állítása szerint az őrök nem hagyják aludni, a celláját pedig szennyvíz bűze járja át.

Epstein 2019-ben követett el öngyilkosságot a börtönben. A milliárdossal olyan férfiak álltak baráti kapcsolatban, mint Donald Trump, Bill Clinton, Bill Gates vagy András yorki herceg. Maxwell szintén a társadalmi elit csúcsára született, apja alapította a Daily Mirrort és más bulvárlapokat. (Reuters)

„Mit eszik hát a magyar?” – tette fel a kérdést a Képes Újság 1981-ben, egyszerre busongva és örvendezve azon, hogy az élelmiszerbőség a nadrágszíjakat is látványosan meglazította. „Csigát, békát, tengeri herkentyűt nem, kelkáposztát s olajos halat csak mértékkel, minden mást, főleg sonkát s kolbászt minden mennyiségben. A tésztát, a kenyeret, a kalácsot, az édességet is szereti.”

Két évvel később, 1983-ban a felnőtt lakosság 47 százaléka, 2016-ban már 62 százaléka volt túlsúlyos, az elhízottak aránya pedig 15-ről 26 százalékra nőtt. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint a testünkbe vitt energia közel 40 százaléka zsírból származik, ami komoly egészségi kockázatot jelent. (A 2019-es vizsgálat eredményeit még nem hozták nyilvánosságra.)

Ahogy 1981-ben, nagy átlagban most sem táplálkozunk egészségesen, és élelmiszerfogyasztási szokásaink sem változtak meg gyökerestül. A halat vagy a kelkáposztát azóta sem szerettük meg igazán, míg a sonka-kolbász-szalámi hármas most is népszerű. Közelebbről megnézve azonban színesebb a kép, és akár néhány év leforgása alatt is érdekes változásokat figyelhetünk meg.

Egyszerre tették közzé a december 23-tól december 26-ig tartó időszak járványadatait (kivéve az oltásokét, azt kedden közlik). Négy nap alatt 436 új áldozata volt a koronavírusnak, vagyis naponta átlagosan 109. A görbén emelkedés látszik, valószínűleg ez a karácsonyi adatszolgáltatásnak tudható be.

A többi mutató tovább javult. A kórházban fekvő covidosok száma majdnem négyezerre csökkent (4800-ról), közülük 409-en vannak invazív lélegeztetésen (karácsony előtt 454-en voltak).

Négy nap alatt majdnem nyolcezer új fertőzöttet azonosítottak, ami azt jelenti, hogy a tesztek majdnem 15 százaléka pozitív, ez kedvezőbb adat a korábbiaknál.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Csak közeli férfi rokon kíséretében tehetnek meg 72 kilométernél hosszabb távot a nők Afganisztánban. Az „erények előmozdításáért és a bűn megelőzéséért” felelős minisztérium előírta azt is, hogy a sofőrök csak hidzsábot viselő nőt vehetnek fel, egyúttal felszólították az embereket, hogy ne hallgassanak zenét az autóban.

Az elmúlt hetekben megiltották olyan szappanoperák és műsorok sugárzását a tévében, amikben női színészek játszanak, a női műsorvezetők pedig szintén csak hidzsábban szerepelhetnek.

A tálibok augusztusban szerezték meg ismét a hatalmat Afganisztában, azóta sorra hozzák a nők, lányok szabadságát súlyosan korlátozó intézkedéseket, sok kiskorú lány például nem mehet középiskolába.

A 90-es években, előző hatalmuk idején a tálibok burkát írtak elő a nők számára, csak férfi társaságában mehettek el otthonról, és egyáltalán nem dolgozhattak vagy tanulhattak. (AFP)

Az ukrán sportminisztérium azt a feladatot kapta Volodimir Zelenszkij elnöktől, hogy harcoljon a 2030-as téli olimpia rendezési jogáért, mondta Vadum Huttszajt sportminiszter. Ezért úgy döntöttek, be is adják a pályázatot.

A hírek szerint Japánból Szapporó, Spanyolországból Aragónia és Katalónia is szívesen megrendezné a játékokat, de komoly a 2010-es házigazda, Vancouver érdeklődése is. A 2002-es rendező, Salt Lake City ugyancsak jelezte korábban, hogy 2030-ban vagy 2034-ben újra téli olimpiát rendezne. (via MTI)

Szemtanúk és az interneten terjedő fotók, beszámolók alapján több mint 30 embert lőttek le mianmari katonák szombaton az ország keleti részén fekvő Kayah államban.

Az AP információi szerint az áldozatok egy közeli faluból menekültek, ahol pénteken fegyveres lázadók csaptak össze a hadsereg tagjaival. Éppen egy menekülttáborba tartottak, amikor elfogták, letartóztatták, majd megölték őket. A megkötözött holttesteket az autókkal együtt felgyújtották, később a szemtanúk egy kupacban találták meg a nők és gyerekek ruháit orvosi eszközökkel, valamint élelmiszerrel együtt.

A kormány hivatalosan nem reagált az ügyre, de egy állami napilap azt írta, a pénteki összecsapás azért robbant ki, mert a kiképzésre tartó gerillák felszólítás ellenére sem álltak meg „gyanús járműveikkel”.

A Save the Children nemzetközi humanitárius szervezet két, éppen hazautazó munkatársa eltűnt, miután megtámadtak és felgyújtották az autójukat.

A héten a BBC írt arról, hogy a hadsereg tagjai legalább 40 embert megkínoztak és megöltek júliusban, a holttesteket pedig sekély sírokban ásták el.

A hadsereg februárban puccsolta meg az ország korábbi vezetőit. Helyi megfigyelők szerint azóta több mint 1300-an haltak meg, és 10 ezer embert tartóztattak le Mianmarban. A leváltott elnököt négy év börtönre ítélték.

Az előző kör visszavonása után ismét közbeszerzést hirdetett a Fertő tavi vízitelep fejlesztésének második ütemére a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., írja a napi.hu.

A beruházó állami cég december 11-én vonta vissza az első közbeszerzést, amire a tervek szerint gyorsított eljárásban várták volna a jelentkezőket, mondván, hogy ha csak egy-két hétre is leállna a munka a Natura 2000-es területen, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”. Végül arra hivatkozva léptek vissza, hogy annyi kérdés érkezett hozzájuk a potenciális pályázóktól, amennyit gyorsított eljárásban nem tudnak megválaszolni. A mostani kiírás már nem gyorsított, hanem egyszerű nyílt közbeszerzésről szól.

Többször írtunk róla, hogy a kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte Fertőrákos közelében a Fertő Part nevű komplexum kialakítását: 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek.

Kedden a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya is a „túlzó és a helyhez méltatlan” beruházás leállítását kérte, és egy, „a 21. századi követelményeknek megfelelő, szelíd, ökologikus rekreációs” fejlesztést javasolt.

A 30 milliárdból készülő gigaberuházásról videót is készítettünk.

Egyetlen pályázó, Rátóti Zoltán jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektori posztjára, írja a szinhaz.online. A hivatalos menetrend szerint a szenátus hallgatja meg a jelentkezőt, majd javaslatot tesz a kuratóriumnak, ami január 18-ig hozza meg a döntést.

Rátóti maga is tagja a kuratóriumnak, akárcsak Vidnyánszky Attila, a kuratórium elnöke, Lajos Tamás, a közpénzes pályázatokon jól teljesítő producer és a MOL két felsővezetője.

Rátóti korábban azt írta Alföldi Róbertnek címzett levelében: az SZFE-s kuratóriumi tagsággal vállalta, hogy a nemzeti keresztény értékrend is helyet kapjon az egyetemi képzésben. „Nem lesz »nemzeti érzés tanóra«, ezt nem így kell elképzelni. Azt gondolom, hogy a tetteinkkel, világlátásunkkal, gondolkodásunkkal példát lehet és kell mutatnunk, ez a legjobb módszer” - mondta februárban a Magyar Nemzetnek.

Az SZFE-t más egyetemekhez hasonlóan tavaly adták alapítványi fenntartásba. Az egyetem korábbi vezetése elismert, de Vidnyánszkyval szemben nem kifejezetten kritikus művészeket ajánlott a kuratóriumba, hiába, mindegyiket lesöpörték az asztalról. Erről és az egész folyamat hátteréről Urfi Péter írt tavaly augusztusban „Jött a hatalom sértett embere, és elfoglalt egy egész egyetemet” című cikkében.

A tiltakozó hallgatók később elfoglalták az egyetemet, majd tömegesen hagyták el az intézményt, részben külföldön folytatva a tanulmányaikat az új Freeszfe Egyesület segítségével. (Az első végzősök már át is vették a diplomájukat Németországban és Ausztriában.) A távozó tanárok helyére újak érkeztek, például Velkovics Vilmos a fideszes médiából. A különböző szakokat egymástól távol, új épületekbe költöztették.

A lehető legjobb döntést hozta az alábbi férfi, amikor ebben a bundában vette fel a harcot a 0 fok körüli hőmérséklettel:

A kép szombat hajnalban jelent meg a Squatting Slavs In Tracksuits oldalon. Valaki azt írja, a metrón is látta az illetőt, de az nem derült ki, hány helyet foglalt el.

A konyhaablakon keresztül mászott be egy XIII. kerületi családi házba a 47 éves B. László, majd számítógépeket, kábeleket, monitort és okostévét készített össze magának.

Mielőtt távozott volna, lefeküdt aludni a hálószobában, ahol a hazatérő tulajdonos bukkant rá. Végül a rendőrök ébresztették fel a férfit, akit lopás kísérlete miatt kihallgattak, majd őrizetbe vettek. Mint mondta, azért aludhatott el, mert a betörés előtt nyugtatókat vett be, írja a police.hu.

Nem ez az első ilyen eset idén: márciusban egy részeg betörő aludt el Szászbereken, szeptemberben pedig Kiskunmajsán fáradt el egy tolvaj. És akkor még nem beszéltünk a thaiföldi férfiről, aki épp egy rendőr házában követte el a végzetes hibát.

December 25-én összesen 155 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelemhez. 123-szor kellett kimenniük a tűzoltóknak, 36-szor tűz miatt, 87-szer műszaki mentést kellett végezniük.

Karácsony első napján helyenként ónos eső nehezítette a közlekedést. A közlekedési balesetek mellett lakástüzek, kigyulladt melléképületek, égő kazánházak adtak munkát a tűzoltóknak, összesen 27 épület égett, írja a katasztrófavédelem közleménye.

• Szombat reggel fél nyolc előtt kigyulladt egy családi ház Nógrádmegyeren. A 240 négyzetméteres épület tetőszerkezete 80 négyzetméteren égett. Hat járművel huszonnégy tűzoltó vonult ki, akik a tetőszerkezet megbontása után eloltották a lángokat.
• Negyed tíz körül kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy személyautó az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a 110-es kilométernél, Zamárdinál. Az utasok időben el tudták hagyni az égő járművet, majd a tűzoltók eloltották a tüzet. A közelben két másik autó ütközött, a tűzoltók áramtalanították ezeket.
• Fél tizenegy körül Dombegyházra riasztották a tűzoltókat, ahol egy 40 négyzetméteres melléképület gyulladt ki. A tűzben két gázpalack is felhasadt, a harmadik égő gázpalackot a tűzoltók hozták ki, majd eloltották a lángokat.
• Fél tizenegy körül kigyulladt egy családi ház kazánházának és a fürdőszobájának mennyezete Szárligeten.
• Egy gázzal működő grill okozott tüzet egy társasházi lakás teraszán Budapest II. kerületében.
• A délután folyamán melléképületek égtek Szegeden, Tamásiban, Mezőtúron és Nagykanizsán is.
• Este fél nyolc körül jelzett a szén-monoxid-érzékelő egy kömlői ház fürdőszobájában. A tűzoltók is szén-monoxidot mértek az épületben, a mérgező gáz azért keletkezhetett, mert a vízmelegítő nem kapott elég levegőt.
• Este fél nyolc után tűz keletkezett egy egri társasház ötödik emeleti lakásában. A tűzoltók 65 embert kísértek ki az épületből, majd eloltották a lángokat. A beavatkozás után mindenki hazamehetett.

„Karácsonykor is kétezer tűzoltó van szolgálatban ötszáz járművel. Ha ügyelünk a gyertyákra, adventi koszorúkra, fényfüzérekre, főzésre, fűtésre és az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezetünk, elkerüljük a találkozót velük” - írják.

Meghalt Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista, aki az apartheid rendszerrel szembeni kiállásáról vált ismertté az 1980-as években. Felszólalt más kisebbségek védelmében, tiltakozott a homofóbia ellen is.

Johannesburg első fekete püspökeként, majd Fokváros érsekeként gyakran tiltakozott a dél-afrikai és globális faji egyenlőtlenségekkel szemben. 1995-ben az apartheid alatt történt jogsértések teljeskörű felderítésére és dokumentálására létrehozott Igazság és Megbékélés Bizottság elnöke lett.

90 éves volt. (AP)

31 éves szörfös holttestére bukkantak a vízben Kalifornia partjainál, Morro Bayben. A férfit egy másik, női szörfös találta meg, de nem tudott rajta segíteni. A rendőrség nyomozást indított, a hivatalos álláspont szerint cápatámadás végezhetett vele december 24-én. A partot egy napra lezárták.

Az elmúlt években több cápatámadás is történt a környéken, de 2003 óta nem tudnak halálos áldozatról arrafelé. (BBC)

Egyre inkább kiszorítja az omikron a koronavírus delta variánsát, miközben több országban rekord magas fertőzésszámokat produkál.

Franciaországban szombaton először regisztráltak egy nap alatt 100 ezernél több új fertőzöttet. Emmanuel Macron elnök hétfőn egyeztet a teendőkről.

Az Egyesült Királyságban a téli omikron-hullám majdnem kétszer olyan magasra csapott, mint az év elején a brit variánsé, de úgy tűnik, a december 24-i csúcs után javulni kezdtek az adatok.

Portugáliában, a világ egyik legjobban átoltott országában is dominánssá vált az omikron, az utóbbi időben korlátozásokról is döntöttek.

Belgiumban arra számítanak, hogy az év végéig az új fertőzések több mint 90 százalékáért lehet felelős az omikron. A leuveni és a hasselti egyetemek járványügyi szakértői szerint december 25-én ugyanannyi új eset jutott az új variánsra, mint az ősszel domináns deltára. Belgiumban így is éppen lefelé mennek a számok, a héten 36 százalékkal kevesebb fertőzöttet regisztráltak, mint a megelőző héten, írja az MTI.

Az uniós járványvédelmi központ december 15-i előrejelzése szerint a következő év elején válhat dominánssá az omikron Európában.

Az Egyesült Államokban is több fertőzöttet találnak most, mint a delta legutóbbi, szeptemberi hullámának csúcsán. Az ameriai járványügyi központ adatai szerint az esetek 73 százalékát az omikron okozza, és egyes, New York Times által idézett becslések szerint az év végéig akár a napi egymillió új fertőzöttet is elérhetik, ami jelentősen meghaladja a januári, 250 ezres csúcsot.

Repülőkáosz

Szombaton világszerte 4500, vasárnap újabb 1500 repülőjáratot töröltek világszerte, mert a légitársaságok dolgozói közül nagyon sokan kerültek karanténba. A BBC szerint a kínai China Easternt érinti leginkább a probléma, ez a cég több mint 350 járatot mondott le vasárnap. Az aktuális fejleményeket a FlightAware honlapján lehet követni.

Nagyon gyorsan terjed

Ez a legbiztosabb, amit tudunk az omikronról, aminek két oka van. Egyrészt úgy tűnik, önmagában is gyorsabb terjedésre képes, mint a delta, másrészt jobban ki tudja cselezni a vakcinákkal és a korábbi betegséggel szerzett védelmet. Ezért ösztönzik az embereket a nyugati világban, ahol már elérhető a harmadik oltás, hogy jelentkezzenek érte. Izraelben az idősek és az egészségügyi dolgozók a negyedik adagot is megkaphatják.

Vannak biztató adatok, amelyek azt mutatják, hogy az omikronnal kisebb a kórházba kerülés kockázata, mint a deltánál volt, és esetleg enyhébb tünetekez okozhat, de ezzel kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel. Időbe telik, míg jobban meg tudjuk ítélni, hogy a kedvezőbb számok valóban az omikron tulajdonságainak, vagy más tényezőknek köszönhetők.

Fontos, hogy ha enyhébb tüneteket is okoz, nagyon sok fertőzött esetén még mindig nagyon sokan kerülhetnek kórházba, leterhelve az egészségügyi rendszert.

Európa számos országában újabb korlátozó intézkedéseket hoztak az omikron lassítása érdekében, Magyarország nem tartozik közéjük. (MTI, Reuters, New York Times, Deutsche Welle, BBC)

A szervi gyulladásokat és a poszt covid tüneteket szeretné elkerülni a legtöbb szülő, aki kéri a gyerekének a koronavírus-elleni oltást, mondta az RTL Híradónak egy pécsi gyermekorvos.

Az 5-11 éves gyerekek oltása december 15-én kezdődött, a minisztérium szerint 22-ig 30 ezer gyereket oltottak be. A 12-17 éveseket régebb óta oltják, közülük 300 ezren kapták meg eddig a vakcinát.

Címlapkép: Vajda János/MTI/MTVA

Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében adott ki piros riasztást az Országos Meteorológiai szolgálat ónos eső veszélye miatt. Azt írják, 5 miliméternél is nagyobb mennyiségű csapadék hullhat.

A délutáni órákra átmenetileg csendesedhet az ónos eső, majd az esti, éjszakai óráktól egy újabb csapadékzóna éri el a déli határainkat. Ez a csapadékzóna az éjszakai órákban fokozatosan észak, északkelet felé haladva újabb több milliméter ónos esőt okozhat a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön.

Korábban a katasztrófavédelem azt kérte: azokon a területeken ahol narancs, vagy piros riasztást adtak ki ónos eső miatt, senki ne induljon útnak. Piros riasztás esetén az utak járhatatlanok, a járművek irányíthatatlanná válnak - hívták fel a figyelmet.

A Dunántúlon nyugat felől egyre többfelé havazás válthatja fel az ónos esőt leginkább Zala megyében és környékén. (MTI, OMSZ)

Előzetes letartóztatásba került egy szlovén férfi, aki mások nevében hétszer olttatta be magát két hónap alatt a koronavírus ellen.

A hatóságok felelősségre vonják azt a négy személyt is, akik fizettek a férfinak azért, hogy a nevükben vegye fel a vakcinát. Őket azzal vádolják, hogy kihasználták és manipulálták a letartóztatott férfit, akinek szociális problémái voltak, ezért csekély összegért cserében az egészségét is hajlandó volt kockáztatni.

Az említett személy különböző oltópontokon jelentkezett be oltásra a négy férfi nevében, az ő betegkártyájukat használva. Egyelőre nem derült ki, a hatóságok hogyan szereztek tudomást a csalásról, de a nyolcadik oltás felvételénél már a rendőrség várta férfit, akit a helyszínen le is tartóztattak.

Azok a személyek, akik a hivatalos állami szervektől vagy közjegyzőtől hamis nyilatkozat alapján kapnak igazolást, három évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak Szlovéniában.

Szlovén lapok szerint korábban is volt példa hasonlóra. Olyan emberek, akik nem akarták felvenni az oltást, de szükségük volt védettségi igazolásra, 150 eurót (55 ezer forint) fizettek annak, aki megtette ezt az ő nevükben, helyettük. Főleg nehéz szociális körülmények között élő embereket, hajléktalanokat, szenvedélybetegeket használtak fel erre a célra. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy egyetlen ember több megbízott nevében is felvegye a védőoltásokat. (MTI)

Bár a gyógyszerhatóság pereskedés után is csak részleteiben hozta nyilvánosságra a Szputnyik és a Sinopharm vakcinák engedélyezési dokumentumait, egy egyszerű módszerrel a kitakart részeket is elolvashattuk. Így újabb bizonyítékokat kaptunk arra, hogy a magyar állam által felkért szakértők szerint

• a két oroszországi gyárlátogatás nem volt alkalmas a Szputnyik helyes gyártási gyakorlatának ellenőrzésére,
• számos alapvető fontosságú adat hiányzott,
• az oroszok elavult módszerrel határozták meg a vakcina hatóértékét.

Ennek ellenére a gyógyszerhatóság a második gyárlátogatás napján engedélyezte a Szputnyikot. Falus András immunológus, aki tagja volt a szakértői csapatnak, de a visszásságokat látva kilépett, most azt mondta, csakis felülről jött hatás miatt dönthettek így.

A hvg.hu megkereste a Koronavírus Sajtóközpontot az ügyben, ami arról ismert, hogy a legritkább esetben ad érdemi választ az újságírók kérdéseire. Ez ismét bebizonyosodott:

a Sajtóközpont felszólította a „baloldali sajtót”, hogy „fejezze be az oltásellenes és egyes vakcinák elleni kampányát”.

2025 után legfeljebb turnézni fog, de több számot már nem ad ki a Coldplay, mondta Chris Martin, a zenekar énekese a BBC egyik rádiócsatornáján.

Most először említett konkrét dátumot, de ahhoz képest nem meglepő a bejelentés, hogy korábban is 12 albumot ígért összesen, amiből eddig kilenc jött össze.

Egy másik interjúban Chris Martin arról ábrándozott, hogy 70 évesen is koncertezni fognak, akár a Rolling Stones. „Csodálatos lesz, ha eljön rá bárki.” (BBC)

Orbán Viktor jelentette be egy Facebook-posztban, további részletek nélkül.

Felháborodott vezércikkben reagált a Global Times című kínai pártlap arra, hogy az amerikai Intel száműzné ellátási láncából a Hszincsiang tartományhoz kötődő termékeket, munkaerőt és szolgáltatásokat, írja a Guardian.

A cég az ujgurokat érintő súlyos emberijog-sértésekre hivatkozott, amiket Kína évek óta tagad. Számos beszámoló és egyéb bizonyíték alapján a tartományban élő muzulmánokat tömegével zárják koncentrációs táborokba. Nemrég az amerikai képviselőház is megszavazta az ujgur kényszermunkásokkal gyártatott termékek tiltását.

A Global Timesban megjelent cikk szerint az Intel döntése abszurd, és abba a kézbe harap, amitől enni kap, hiszen 2020-ban a bevételei 26 százaléka származott Kínából. Azt írták, el kell érni, hogy a cégeknek ne érje meg Kínát kritizálni, az ebből fakadó veszteségeik mértéke haladja meg a nyereségeikét.

Karry Wang kínai énekes bejelentette, hogy nem lesz többé az Intel nagykövete, mert „a nemzeti érdekek midenek felett állnak”. A Weibón többen az Intel bojkottjára szólítottak fel.

Az Európai Jogakadémia (Academy of European Law – ERA) igazgató-helyettese lesz Vadász Viktor, akit lemondása után mentett fel bírói tisztségéből Áder János köztársasági elnök, írja a Népszava.

Vadász 2018-ban vált ismertté, amikor az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaként szót emelt Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnökével szemben, és nyíltan beszélt az igazságszolgáltatáson belüli feszültségekről.

A lemondott bíró most azt mondta a Népszavának, nem politikai okokból távozik, de részben azért is pályázott a külföldi tisztiségre, mert úgy látja, nem történt lényegi pozitív változás a magyar igazságszolgáltatásban. Szerinte a bíróságok függetlensége szempontjából nem volt kedvező Varga Zs. András Kúria-elnökké való kinevezése, ahogy a Senyei György Barna OBH-elnök tevékenysége sem hozott pozitív fordulatot.

A kormány továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy nem vesz részt abban az uniós Pfizer-beszerzésben, amire május végén nemet mondott. Gulyás Gergely miniszter december elején azt mondta, a gyerekeknek szánt vakcinák új beszerzésben érkeznek, és kedden ezt állította Orbán Viktor is az omikronra szabott, egyelőre ki sem fejlesztett oltóanyagról.

Csakhogy az Európai Bizottság szerint mindkettőt a májusi beszerzés keretében vásárolják a tagállamok. Néhány hete ezt írták nekünk a gyerekvakcinákról, és most a Telex kérdésére is ezt válaszolták az omikron-vakcinával kapcsolatban.

A Bizottság azt is elárulta, hogy a magyar kormány október 5-én szállt be a beszerzésbe, mást nem is tehetett volna, hiszen a májusi óta az EU nem kötött új szerződést a Pfizerrel.

A gyógyszerhatóság hosszas pereskedés után, egyes részletek kitakarásával adta ki a hét elején a Szputnyik és Sinopharm vakcinák engedélyezési dokumentumait. Az olvashatóan hagyott részekből is kiderült például, hogy az első, január 20-i oroszországi gyárlátogatáson nem volt lehetőség „a teljeskörű helyes gyártási gyakorlat megállapítására, illetve ellenőrzésére”.

Egy egyszerű trükkel viszont a kitakart részeket is elolvashatjuk, mint arra Hadházy Ákos képviselő felhívta a figyelmet. Ha kimásoljuk a pdf-ből a satírozott mondatokat, és beillesztjük egy word-fájlba, máris láthatóvá válnak. Ugyanebben a jegyzőkönyvben olvasható ilyen módon, hogy csak néhány órára látogathatták meg a gyárat magyar szakértők.

Másnap, január 21-én egy moszkvai gyárba is elmentek (a helyszín eddig ismeretlen volt), ahol ismét

nem volt lehetőség „a teljeskörű helyes gyártási gyakorlat megállapítására, illetve ellenőrzésére”. Az eredetileg közzétett jegyzőkönyvből ezt a megjegyzést is kisatírozták. Mindez azért is fontos, mert a gyógyszerhatóság még aznap, január 21-én engedélyezte a Szputnyik magyarországi használatát.

A nyilvánosságra hozott jelentésből is kiderült, hogy: „a gyártó által meghatározott felszabadító vizsgálatok nem teljeskörűek, több lényeges, a hatásosságot és biztonságosságot is érintő paraméter vizsgálata is hiányzik”. A kitakart részek további információkat rejtenek. A szakértők leírták, hogy

a Szputnyik „hatóanyag-tartalmát pontosabban jellemző specifikus akivitás, azaz a hatóérték nem állapítható meg pontosan”Ennek oka, hogy „a hatóanyag mennyiségét csak vírus partikulumként határozzák meg, a hatásmechanizmusban főszerepet játszó infektív vírus mennyiségét és annak arányát a vírus partikulumokon belül azonban nem”. Márpedig

„ennek mérése, gyártási tételenkénti azonosságának és a készítmény felhasználhatósági ideje alatti stabilitásának igazolása nélkül a pre-klinikai és klinikai eredmények értékelhetősége is kérdéses”.A jelentés szerint „a hatóérték meghatározásra használt módszer (vakcinával oltott egerek S protein elleni ellenanyag titerének mérése) egy nehezen standardizálható,

„elavultnak tekinthető indirekt módszer, mely (...) pontos hatóérték meghatározásra nem alkalmas”.A jelentés szerint nincs elegendő adat a gyártási folyamatból származó és egyéb szennyezések feltérképezéséről sem. A magyar szakértők nem kaptak rizikóelemzést „a potenciális vírusskonaminációval” kapcsolatban sem. Ugyanígy nem kapták meg „a preklinikai és klinikai vizsgálatokhoz használt tételek közül háromnak az analitikai eredményét” sem.

Szerdán megszólalt a Klubrádióban Falus András immunológus professzor, aki tagja volt az OGYÉI által felkért szakértői csapatnak. Eddig titoktartási kötelezettsége miatt nem nyilatkozott, de az iratok nyilvánosságra kerülése után nem érezte akadályát, hogy beszéljen.

Falus szerint "egyértelműen felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége – nem is tehetett volna másképp – hogy a Szputnyikot átengedik".Azt mondta, nem kaptak megfelelően részletes adatokat, az pedig nem ad információt, ha rápillanthatnak a gyártósorra. Később ugyan kiderült, hogy a Szputnyik működő vakcina, de ezt bemondásra nem lehet elhinni, mondta.

Falus ezek után kilépett a szakértői csapatból, így a Sinopharm engedélyezésénél már nem volt jelen. Erről annyira részletes dokumentumaink sincsenek, mint a Szputnyikról.

A magyar hatóság január 29-én engedélyezte a Sinopharm használatát, közvetlenül azután, hogy a kormány rendeletben lazított a feltételeken. (Orbán hetekkel korábban a rádióban sürgette az OGYÉI-t, hogy adja meg az engedélyt.) Az engedélyezés pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes eredményeit, viszont tudni lehetett, hogy időseken alig vizsgálták az oltóanyagot. Ennek ellenére itthon nekik is nagy számban beadták, és mint azóta kiderült, sok esetben nem termelődött megfelelő mennyiségű antitestjük.

Dél-afrikai és skóciai adatok alapján is elképzelhető, hogy a koronavírus omikron variánsa valóban enyhébb betegséget okoz a korábbiaknál, de még mindig sok a kérdőjel.

Dél-afrikában az október elejétől november végéig azonoított omikronos és nem-omikronos fertőzötteket vetették össze. Azoknál, akik az omikront kapták el, ötöde volt a kórházba kerülés kockázata azokhoz képest, akik másik variánssal fertőződtek meg. De ha már kórházba kerültek, ugyanakkora eséllyel betegedtek meg súlyosan.

Az omikronos fertőzötteket összehasonlították az áprilistól novemberig regisztrált deltás fertőzöttekkel is. Ez alapján az omikronosoknál kisebb volt a súlyos megbetegedés kockázata.

Mindez mégsem bizonyítja egyértelműen, hogy az omikron kevésbé súlyos megbetegedést okozna. Torzíthatja az adatokat, hogy Dél-Afrikában néhány hónapja csengett le egy nagyobb delta-hullám, amikor sokan természetes védettséget szereztek. Ráadásul az omikron jobban képes kicselezni a vakcinák okozta védelmet, enyhe megbetegedést okozva az oltottaknál.

Közben Skóciában arra jutottak, hogy ha az omikron ugyanúgy viselkedne, mint a delta, akkor már 47 fertőzött lenne kórházban, de csak 15-en vannak.Itt viszont fontos kiemelni, hogy nagyon alacsony esetszámról van szó, és kevés idős ember vett részt a vizsgálatban, akik eleve nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

A BBC által idézett szakértők szerint ezek feltétlenül jó hírek, ugyanakkor az omikron szélsebesen terjed a deltához képest, és ha nagyon sokan fertőződnek meg, még mindig nagyon sokan kerülhetnek kórházba. Számos európai kormány - a magyar nincs köztük - ezért próbál elővigyázatos lenni, míg nem tudunk többet a variáns működéséről.

Üresen tátong a Szégyen Oszlopának helye a Hongkongi Egyetemen, miután a hatóságok szerda este eltávolították. A szobor az 1989-es Tienanmen téri vérengzésnek állított emléket húsz éven keresztül, szakértők szerint lebontásával a hatalom újra akarja írni a történelmet.

Először plafonig érő lepedőkkel takarták el a szobrot, majd órákon keresztül szerszámok hangját lehetett hallani, végül a munkások egyszer csak előbukkantak az alkotás felső részével, amit egy daru segítségével konténerbe raktak, írja a Guardian szemtanúk beszámolói alapján. Az újságírókat biztonsági őrök tartották távol.

A szobor eltávolítását hivatalosan a Hongkongi Egyetem rendelte el októberben, érdemi magyarázat nélkül, a „kockázatok felmérésére” hivatkozva. Mostani közleményükben is megismételték ezt, hozzátéve, hogy külső jogi tanács alapján jártak el az egyetem érdekében.

2020-ig minden évben megemlékezést tartottak a szobornál, amíg Peking be nem tiltotta ezeket. A szobor a Tienanmen téri vérengzés mellett mostanáig a szélesebb hongkongi szabadságjogok szimboluma is volt. Idén kilenc demokraáciapárti aktivistát ítéltek 6-10 havi börtönre azért, mert a tiltás ellenére virrasztást tartottak mellette.

Jens Galschiøt, a szobor alkotója azt mondta, sokkolta és szomorúsággal töltötte el a hír. Szerette volna személyesen elhozni a szobrot, de választ sem kapott az egyetemtől. Ha elpusztítják a művét, kártérítést fog kérni, és igyekszik majd elérni, hogy a maradványokat Európába szállítsák.

Ahogy számítani lehetett rá, a szerdai jelentés szerint is folytatódik a járványadatok javuló tendenciája. 139 újabb áldozatról számoltak be, ami még mindig elég magas szám, de láthatóan csökken.

Csökken a kórházi terhelés is, egy napja még 5500 covidost kellett ápolni, most 5100-at. 464-en szorulnak invazív lélegeztetésre, a hét elején még 500-an voltak.

Az előző napi nagyon kevés (7400) után valamelyest megnőtt a tesztek száma (15000), de még így is a minták 22 százaléka pozitív, vagyis nagyjából minden ötödik. A tesztelés a november végi szinthez képest a felére esett vissza.

Az oltási adatokban sincs meglepetés. 6800-an mentek első oltásért, 10 ezren a harmadikért.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Komka Péter/MTI/MTVA