Szurovecz Illés

155 ezren haltak meg Magyarországon 2021-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Ez közel 10 százalékkal haladta meg a 2020-as adatot (13 998), és 20 százalékkal a 2019-est (25 397), amikor még nem volt koronavírus-járvány. Az operatív törzs jelentései alapján ennél többen, 29 ezren haltak meg tavaly koronavírusban.

Ebben a statisztikában tehát minden halálozás benne van, köztük azok, akik a hivatalos nyilvántartás szerint a vírus áldozatai, és azok is, akik egész más okból vesztették életüket.

Ha a teljes halálozást nézzük, a járvány pusztításáról is pontosabb képet kaphatunk, hiszen a halálozásokat a fertőzésen túl befolyásolhatja az egészségügyi rendszer túlterheltsége, ami nem csak a koronavírusos betegeket érinti. Ilyen tényező a fertőzésveszély miatt elhalasztott vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások nagy száma, vagy a válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, az öngyilkosságok is.

Miközben vannak olyan tényezők is, amik csökkentették a halálozások számát. Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus korábbi tanulmánya szerint átlagosan évente 3000 körüli áldozata van az influenzának Magyarországon, de a járványügyi intézkedések miatt 2021-ben lényegében nem volt influenza-járvány. A korlátozások miatt kisebb volt a forgalom, és visszaeset a balesetek száma is.

Január–februárban 12, március–áprilisban 51, május–júliusban 9,2 százalékkal többen, augusztus–szeptemberben 0,1, október–decemberben 5,9%-kal kevesebben hunytak el, mint 2020 azonos időszakaiban. A március-áprilisi kiugró többlethalálozás egybeesik a járvány harmadik hullámával, ami máig a legtöbb halálozás áldozatot követelte. Látszik, hogy még a lecsengő szakaszban, május-júliusban is jelentős volt a halálozás mértéke.

Augusztus-szeptemberben, amikor szinte a korábbi évvel azonos volt a halálozás mértéke, nem volt járványhullám.

Az október-decemberi számokról pedig érdemes tudni, hogy a KSH több héttel később is korrigálni szokta még a halálozási számokat (ez része a normális adatszolgáltatásnak), ezért elképzelhető, hogy ebben az időszakban még romlani fognak a számok.

A halálozások száma a születésekénél nagyobb mértékben emelkedett, ezért a természetes fogyás a 2020-as 48 664-gyel szemben 62 000 fő volt, ami 27 százalékos emelkedést jelent.

Ha népességarányosan nézzük, ezer lakosra 16 halálozás és 9,6 élveszületés jutott. Az élveszületések aránya 0,1, a halálozásoké 1,5 ezrelékponttal volt magasabb, mint 2020-ban.

Ezen az ábrán a 2015-19-es időszak átlagához mérjük a többlethalálozás mértékét heti bontásban:

Január 13-án tartottak utoljára kormányzati sajtótájékoztatót, a korábbiak alapján arra lehetett számítani, hogy most csütörtökön lesz a következő. Mégis elmaradt.

Amikor legutóbb élesben kérdezhettünk, még nem ismertük a Völner–Schadl korrupciós ügy nyomozati iratait, így Gulyás Gergely miniszter könnyen nevezhette a dolgot „egyedi elkövetésnek”.

Völner Pál az ügyészség gyanúja szerint éveken keresztül rendszeresen rakott el kenőpénzt Varga Judit miniszter helyetteseként. Gulyás legutóbb azt mondta, nem gondolja, hogy Vargának tennie vagy mondania kellett volna bármit azon túl, hogy gondoskodott az új helyettes kinevezéséről. (Völner Pál ezzel együtt fideszes képviselő maradt.)

Az elmúlt másfél hétben rengeteg új kérdés merült fel, a nyomozati iratok alapján további részleteket hoztunk nyilvánosságra. Kiderült többek közt, hogy Rogán Antal kabinetfőnöke is érintett a botrányban. Bemutattuk

• hogyan zajlottak Völner és Schadl György, a végrehajtói kar volt elnökének találkozói a nyomozók szerint,
• hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken,
• hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhassa őket,
• hogyan intézett Schadl kék villogót az autójára, és hogy az iratok szerint a szabálytalan építkezését is kenőpénzzel akarta elintézni,
• hogy a lehallgatások alapján egy volt államtitkár-helyettes is protekciós vizsgáról egyeztetett Schadllal.

A kormányinfót alapesetben egy-két hetente, kormányülések után szokták megtartani (csak októberben és a karácsonyi időszakban volt példa hosszabb szünetre). A kormányzati kommunikációban nincs nyoma, hogy szerdán lett volna kormányülés, valószínűleg tényleg nem volt, Orbán Viktor helyette családot látogatott.

Ez is magyarázhatja, hogy elmaradt a sajtótájékoztató, de pontosan nem tudjuk, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésünkre. Mindenesetre nagyon nehéz érdemi válaszokat kapni, egyáltalán kérdéseket feltenni az elmúlt évek legjobban feltárt korrupciós botrányával kapcsolatban. Varga Juditot és Kocsis Máté frakcióvezetőt is csak egy-két pillanatra sikerült elkapnunk.

Közel húszezer új covidos fertőzöttel még magasabbra tört a járvány ötödik hulláma. A fertőzöttek száma önmagában keveset mond, annyira kevés tesztet végeznek, hogy ezúttal is 40 százaléka pozitív lett. Ez nagyjából megegyezik az elmúlt hét átlagával.

Ahogy az első ábrán látszik, a budapesti fertőzési görbe mintha visszakanyarodna, de még várnunk kell pár napot, hogy kiderüljön, tényleg túl vagyunk-e a csúcson a fővárosban.

Most már a kórházi adatokban is lassú emelkedés látszik: hétfőn 2921 embert ápoltak, most 3267-et. Ez messze van a korábbi hullámok csúcsaitól, de nem elhanyagolható terhet jelent az ellátórendszer számára.

Az invazív lélegeztetőn levők száma viszont tovább csökkent (157), arányaiban tehát kevesebben vannak nagyon súlyos állapotban, mint korábban. Ebben szerepe lehet annak, hogy az omikron variáns enyhébb tüneteket okoz a deltánál.

A halálozás javuló tendenciát mutat, az elmúlt héten naponta átlagosan 56-an haltak meg, míg a negyedik hullám csúcsán 190-en. Számíthatunk rá, hogy az ötödik hullámban is lesz emelkedés.

Mostanáig 3 millió 567 ezren kaptak három oltást, ami a legbiztosabb védelmet nyújtja az tünetes vagy súlyos megbetegedéssel szemben.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: CHRISTIAN CHARISIUS/dpa Picture-Alliance via AFP

• Valódi, értelmiségi hivatássá tennék a tanári pályát az ellenzéki pártok, ha kormányra kerülnének. Ehhez diplomásokat megillető fizetést és módszertani szabadságot ígérnek.
• Csökkentenék a tananyagot, és új tantervet alkotnának a szakértők bevonásával.
• Az önkormányzatok visszakapnák az iskoláikat, de nem hagynák őket magukra, mint 2010 előtt.
• Megpróbálnák felhúzni a legrosszabbul teljesítő iskolákat, és azon lennének, hogy a különböző hátterű gyerekek minél tovább együtt tanuljanak.
• Ezért fokozatosan megszüntetnék a nyolcosztályos gimnáziumokat.
• Újra lenne önálló oktatási minisztérium, és a szakapparátust is visszaépítenék.
• Tóth Endrével, az ellenzék oktatási felelősével beszélgettünk.

Az utolsó simításokat végzik az ellenzék oktatási programján. „A lényeget tekintve egységesek vagyunk, hajszálnyi különbségek vannak” - mondta a momentumos Tóth Endre, akit Márki-Zay Péter nevezett ki témafelelőssé.

Az ő dolga, hogy oktatási kérdésekben nyilatkozzon, de elmondása szerint Arató Gergely (DK) fogja össze a programalkotást. Kettejükön kívül Hiller István (MSZP), Ander Balázs (Jobbik), Erőss Gábor (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) vettek részt leggyakrabban az üléseken.

A pártok vétójoggal rendelkeztek a tárgyalások során, de Tóth szerint nem voltak súlyos összeütközések, és nem kellett nagy áldozatokat hozniuk, inkább részletkérdésekben engedtek.

„Nyilvánvaló, hogy a Jobbik távolabbról indult” - mondta Tóth, aki felidézte, hogy a Jobbik vezetői 2018-ban nem írták alá az akkor még külön induló pártok megállapodását, az Oktatási Minimumot. Mostanra úgy látja, beérett a néppártosodás, azt sem vitatták például, hogy a „megfelelő szakmai felkészültséggel párosuló integrált oktatás” jobb az elkülönítésnél. Ehhez képest négy éve még szerepelt a Jobbik programjában, hogy nem szabad minden áron erőltetni az integrációt.

A közös programhoz hozzájárult a civilekből és szakértőkből álló ELEGY munkája, ők már az előválasztás előtt elkezdték a háttéranyagok kidolgozását Nahalka István és Radó Péter vezetésével. Ezt fejlesztették tovább a pártok újabb szakértők bevonásával. „Annyira kiszolgáltatott ez a terület, annyira kivéreztették, hogy a szakma egységesen változást szeretne, ezért a legjobb oktatáskutatók segítik a munkánkat.”

Ne érje meg elmenni pénztárosnak az Aldiba

Minden párt egyetért abban, hogy jelentősen emelni kell a pedagógusok fizetését. Jelenleg a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát kapják, vagyis szinte fele annyit, mint más, hasonló végzettségű emberek. Az ellenzék célja, hogy ha megnyerik a választást, a következő négy évben eltüntessék ezt a különbséget.

„Amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy Aldi-pénztáros, vagy hogy egy irodai dolgozó kezdő fizetése kétszerese egy pedagógusénak, akkor konkrét életekről beszélünk. Egy kezdő pedagógus eldöntheti, hogy hivatástudatból a saját szakmájában fog dolgozni, vagy elhagyja a pályát, és biztosabb egzisztenciát teremt a családjának” - mondta Tóth. A tanári fizetések alapját ismét a mindenkori minimálbérhez kötnék, ezzel biztosítva, hogy az emelés ne veszítsen az értékéből.

„Amíg valaki megalázó bért kap, nehéz elvárni, hogy kizárólag a gyerekekre és a saját szakmai fejlődésére koncentráljon. Ehelyett azon fog gondolkodni, hogy milyen másodállást vállaljon a megélhetésért.”Egyes szakértők szerint a kezdő pedagógusok bérét nagyobb arányban kellene emelni, mint az idősekét, mert így lehet a pályára vonzani az alkalmas diákokat. Tóth egyetért ezzel, de szerinte „a tapasztalt pedagógusok sem érezhetik igazságtalannak az új rendszert”.

„Olyan nem történhet, hogy valakinek csökkenjen vagy stagnáljon a fizetése.”

Hadd legyen a tanítás értelmiségi pálya

Magyarországon nagyon alacsony a tanári pálya megbecsültsége: egy 2018-as, 35 országra kiterjedő felmérésben az utolsó tíz közt végeztünk. A fizetésnek fontos, de nem kizárólagos szerepe van ebben.

„Amellett, hogy megalázóan keveset keresnek, a pedagógusok nagyon leterheltek. Magas a kötelező óraszám, és sok a helyettesítés, jellemzően fizetetlenül. Nincs elismerve a teljesítményük, ráadásul azzal a toposszal is találkoznak a társadalomban, hogy alig kell dolgozniuk, hiszen ott a nyári szünet” - mondta Tóth.

A mostani szabályok heti 22-26 kötelező órát írnak elő, ami uniós szinten magasnak számít (Németországban, Szlovákiában, Csehországban például 17). Ahogy a T-TUDOK nemrég megjelent kutatásában is írják, máshol több idő jut felkészülésre, értékelésre, csapatmunkára, szakmai fejlődésre, ami nyilván a tanároknak és a diákoknak is jót tesz.

Az ellenzék új, lazább nemzeti alaptantervet szeretne, kevesebb tananyaggal, több teret engedve a tanároknak.Az lenne a cél, hogy aki tud és akar, használhasson kreatívabb módszereket. „Ha nagyon sok a tananyag, önkéntelenül frontálisan fognak oktatni, mert így lehet a leggyorsabban ledarálni az anyagot. A csoportmunkához vagy a projektalapú oktatáshoz több tér, idő és rugalmasság kell.”

Tóth szerint fontos, hogy az új alaptantervet „ne oktatáspolitikusok, hanem szakértők írják tanár- és diákszervezetek bevonásával, érdemi egyeztetési folyamat során, ahol nem ideológiai szempontok, hanem szakmai érvek döntenek. Hiába találna ki valamit az oktatási vezetés, a végén úgyis a pedagógus tanítja a gyereket. Nekünk az a feladatunk, hogy több teret adjunk a pedagógusoknak, amit betölthetnek a saját szakmai felfogásuk alapján”.

Viszont senkit sem köteleznének semmire.

„Nem lehet kényszeríteni egy pedagógust, hogy márpedig te több csoportmunkát fogsz használni az óráidon, mert az oktatási miniszter azt mondta.”Az elképzelés szerint lennének központi mintatantervek, amiket akár egy az egyben is átvehetnének azok az iskolák, amelyek valamiért nem tudnak vagy nem akarnak sajátot kidolgozni. Ahol viszont van rá igény és energia, ott a mostaninál nagyobb szabadságot kapnának erre.

Ideális esetben ez a szabadság is növelhetné a tanári pálya presztízsét. „Azt szeretnénk, hogy szabad értelmiségi hivatásként tudják megélni a munkájukat. Most rengeteg bürokratikus, adminisztratív teher van rajtuk, és túlságosan meg van kötve a kezük.”

A felszabadítás része lenne, hogy visszaállítanák a tankönyvválasztás szabadságát is.

Véget vetnének a központosításnak

A pártok még nem jutottak dűlőre, pontosan hogy nézne ki az iskolák fenntartása, de az biztos, hogy véget vetnének a szigorú állami kontrollnak. „Kulcsfontosságú, hogy a helyi közösségek visszanyerjék a befolyásukat az iskoláik fölött” - mondta Tóth.

Másfelől viszont nem akarnak visszatérni a 2010 előtti rendszerhez sem, amikor a forráshiányos kistelepüléseken vért izzadva sem tudtak olyan körülményeket teremteni, mint nagyobb, gazdagabb városokban. (Más kérdés, hogy az iskolák közti egyenlőtlenségeket a központosítás sem szüntette meg.)

Most úgy tűnik, a szomszédos kistelepülési önkormányzatok valamiféle társulás formájában kapnák vissza az iskoláikat.„Az iskoláztatás mindig járási, kistérségi szinten kezelhető megfelelően. Az egymás mellett levő falvak amúgy is össze vannak kötve, hiszen a szülők sokszor átviszik a gyerekeiket egyik helyről a másikra. Ezért gondoljuk, hogy az amúgy is szervesen kapcsolódó egységeket érdemes a fenntartás szintjén összekapcsolni.”

A társult települések közösen dönthetnének oktatásirányítási kérdésekben (iskolakörzetekről, felújításokról, közös beszerzésekről), illetve extra forrásokkal toldhatnák meg a központi normatív támogatást a települési költségvetésükből. Rendszeres konzultációs fórumot hoznának létre a szülők, tanárok és diákok számára.

Ha nem is automatikusan, de ebben a felállásban talán hatékonyabbá lehetne tenni az egész rendszert. Lannert Judit oktatáskutató néhány hónapja a Magyar Narancsban írt arról, hogy az iskolaszerkezet túlságosan elaprózott, az általános iskolák felében 150-nél kevesebben tanulnak. Emiatt nagyon sok tanárra van szükség, ami pazarláshoz vezet, miközben az ország bizonyos régióiban egyre égetőbb a pedagógushiány. Észak-Magyarországon különösen gyakori, hogy nem szakos tanár tartja az órát.

A kisiskolák bezárása persze rengeteg érdeket sértene, de Lannert szerint nem is ez az egyetlen lehetőség. Segítheti az együttműködést, ha például szolgálati autót adnak a hiányszakmát oktató tanároknak, fejlesztik az úthálózatot, bicikliutat építenek, vagy iskolabuszt indítanak.

18 éves tankötelezettség és befogadó iskolák

Régi problémája a magyar oktatásnak, hogy nem képes ellensúlyozni a gyerekek otthonról hozott hátrányait. A legutóbbi PISA-mérés is kimutatta, hogy nagyon erős az összefüggés a családi háttér és az iskolai teljesítmény között, pedig nem törvényszerű, hogy így legyen.

Aggasztó, hogy egyre többen morzsolódnak le: 2010-ben még 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, most már 12,1. Tizenkét éve még megelőztük az uniós átlagot, most már elmaradunk tőle.

Az ellenzék először is visszahozná a 18 éves tankötelezettséget, ami legalább arra jó lenne, hogy kevesebben essenek ki a rendszerből középiskolai végzettség nélkül. Ennél sokkal nehezebb orvosolni, hogy az iskolák erősen elkülönülnek aszerint, hogy milyen hátterű gyerekeket tanítanak.

„Azt gondoljuk, hogy rossz irányba visz a jelenlegi helyzet. A különböző helyzetű gyerekeknek érintkezniük kell egymással, hiszen egy országban élünk, és azt szeretnénk, ha felnőttként is szót tudnának érteni egymással.”Ennek az erős szelekciónak több oka van, köztük olyanok, amelyek évtizedek óta részei az oktatási rendszernek. Ilyen például a szabad iskolaválasztás: a jobb helyzetű szülők többnyire olyan iskola mellett döntenek, ahová kevesebb „problémás” gyerek jár, mert úgy gondolják, hogy ott magasabb színvonalú az oktatás. Igazuk is van, hiszen ez egy öngerjesztő folyamat. Minél inkább menekül a középosztály, annál inkább lecsúszik az iskola, ahol csak a hátrányos helyzetű gyerekek maradnak.

„Ez egy nagyon veszélyes elegy: szélsőséges különbségek az iskolák közt és szabad iskolaválasztás. Ebből lesz az oktatási kasztrendszer, ahol a családi háttér határozza meg, hogy melyik diák milyen minőségű oktatás kap”- mondta Tóth. A szabad iskolaválasztás jogát viszont nem vennék el, mert „nem várható el a szülőktől, hogy a társadalmi moralitás oltárán feláldozzák a gyerekük jövőjét”.

Ehelyett a legrosszabb mutatókkal rendelkező iskolákat szeretnék felhúzni extra forrásokkal. Az ilyen intézményekben tanító pedagógusok magasabb fizetést kapnának, és ezen felül is több támogatást vinnének oda. Tóth Endre Hejőkeresztúr példáját idézte, ahol az évekkel ezelőtt bevezetett, korszerű módszereknek köszönhetően az iskola egyre jobb eredményeket produkált, és a középosztálybeli szülők is elkezdték visszaíratni a gyerekeiket.

Az ellenzéki pártok a nyolcosztályos gimnáziumok fokozatos kivezetésében gondolkodnak, mivel azok már ötödik osztálytól lefölözik a „jobb” gyerekeket. „Szeretnénk abba az irányba elindulni, hogy egységesítsük a jelenleg túlságosan széttagolt magyar iskolaszerkezetet. Nem szabad annyiban hagynunk, hogy sok diák tanulási útja már az általános iskolás évei során vakvágányára fusson. Az a cél, hogy mindenki megszerezze a szükséges alapkészségeket, és minél tovább együtt maradjanak a különböző társadalmi hátterű diákok.”

Az elmúlt években az egyházi iskolák térnyerése is fokozta a diákok elkülönülését. Gyakori jelenség, hogy adott településen a helyi elit gyerekei járnak az egyházi iskolába, a többiek az államiba, így az utóbbi egyre rosszabb helyzetbe kerül. A tanárok nem tudnak mit kezdeni ennyi hátrányos helyzetű gyerekkel, sokan kiégnek, és ha tudnak, inkább máshol vállalnak munkát.

„Az ellenzéknek esze ágában sincs erőszakos egyházellenes lépéseket tenni, hiszen nem akarunk hátrányosan megkülönböztetni egyetlen fenntartót sem, de szeretnénk, ha az egyházak felismernék, hogy nekik is van szerepük a hátrányos helyzetű diákok oktatásában” - mondta Tóth.

Egyrészt az egyházi iskoláknak is több pénzt adnának, ha részt vesznek ebben a munkában, másrészt választás elé állítanák őket, hogy döntsék el: a körzetükből szeretnének diákokat fogadni, vagy az egész országból várják a vallásos diákokat, ahogy most Pannonhalmán.

Vissza kell csábítani a szakértőket

Győzelem esetén az ellenzék önálló oktatási minisztériumot hozna létre, és visszaépítené a szükséges háttérintézményeket is. Az elmúlt tizenkét évben rengeteg szakértő kritizálta a kormányt, amiért nem elemzésekkel, adatokkal alátámasztott döntéseket hoztak, ráadásul az oktatásügy elveszett az összevont humánminisztériumban.

Tóth Endrének személyes tapasztalata is van erről, hiszen 2016-tól 2018 elejéig az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott a Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztályon.

Elmondása szerint nagyon sokan mondtak fel abban az időszakban, olyanok, akik évtizedek óta ott dolgoztak, több különböző kormány alatt. „Ha túl nagy a fluktuáció, az a minőség rovására megy, és jelzi, hogy valami baj van. Talán erre utalt Völner Pál a maga vulgáris módján, amikor azt mondta, hogy az Emmi egy trágyadomb”.

„Ezt megkoronázta, hogy a legfontosabb döntések nem nálunk születtek. Abban az időszakban fogadták el a Lex CEU-t, amihez semmi közünk nem volt, pedig hivatalosan mi feleltünk a felsőoktatás stratégiájáért.”

Szerinte nagy kihívás lesz újjáépíteni az apparátust, de az alkalmas emberek „ott vanak valahol az éterben, és ha megfelelő a mágnes, akkor vissza is fognak térni. Nagyon sok jó oktatási szakértő van, csak végre arra van szükség, hogy a legfelső vezetés is nyitott legyen rájuk”.

„Az Idetartozunk! Egyesület, a RomNet és a Roma Sajtóközpont gyertyagyújtással, néma főhajtással és közös imával emlékezik ma este 18 órakor a Szent István-bazilika épülete előtt a tragikus hirtelenséggel elhunyt polgárjogi harcosra, Setét Jenő barátunkra. A néma megemlékezésre 2022. január 25-én kedden, 18-20 óra között kerül sor a bazilika előtt, a Szent István téren” - írja felhívásában a RomNet hírportál.

Setét Jenő, a magyarországi roma érdekvédelem egyik legismertebb alakja 50 évesen hunyt el.

„A magyar-orosz együttműködés egyik újabb ígéretes területévé válhat az elsősorban teherforgalmi V0 vasútvonal fejlesztése” - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium, miután Palkovics László egyeztetett az orosz közlekedési miniszterrel.

A közlemény szerint az oroszok a tapasztalataik és szaktudásuk megosztásán túl arra is nyitottak, hogy beszálljanak a vasút finanszírozásába.A tervek alapján a Magyarországot Záhonytól Győr-Sopron térségéig átszelő vonal tehermentesítené a fővárosi és agglomerációs szakaszokat, a jelenleginél sokkal rövidebb menetidőkkel tenné vonzóbbá a vasúti áruszállítást.

A miniszterek üdvözölték a magyar-orosz-osztrák vasúti árufuvarozási vegyesvállalat tavalyi létrehozását, aminek az a célja, hogy növekedjen a Kínából Oroszországon és Magyarországon át Dél-Európába és a Balkánra tartó konténeres szállítás mennyisége.

„Magyarország a vasútprogram kiemelt célját beteljesítve akkor válhat Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül az Európa és Ázsia közötti áruforgalomból. A Budapest-Belgrád vasútvonal már kivitelezés alatt álló kapacitásbővítő korszerűsítése a görög kikötőkbe befutó áruk számára kínál minden másiknál gyorsabb útvonalat a kontinens belseje felé. A Távol-Keletről szárazföldön érkező vasúti szállítmányok a V0-nak köszönhetően a főváros időigényes átszelése nélkül roboghatnak át hazánkon. A Budapestet délről kerülő beruházás környezetvédelmi engedélye jövő tavaszra rendelkezésre állhat, 2023 nyaráig a megvalósíthatósági tanulmány is elkészülhet” - mondta Palkovics.

Üzemzavar miatt áramszünet van Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán nagyvárosaiban.

A kirgiz főváros több negyedében leállt a fűtés, nem működtek a közlekedési lámpák és a bankautomaták. Az üzbég fővárosban leállt a metró, nem fogad járatokat a repülőtér, a vezetékekben leesett a víznyomás, és akadozik a mobilszolgáltatás is.

A három ország hálózatai még a szovjet idők óta kapcsolódnak egymáshoz, és a rendszer Kazahsztánon keresztül csatlakozik az oroszországi áramhálózathoz is, ahonnan elvileg pótolhatnák a váratlanul jelentkező hiányokat.

Kedden azonban üzemzavar történt a sűrűn lakott Dél-Kazahsztánt és két szomszédját az észak-kazahsztáni erőművekkel és az orosz hálózattal összekötő vezetéken, és a vészhelyzetre hivatkozva a teljes hálózatot lekapcsolták.

Az üzemzavart először a legnagyobb kazah városban, Almatiban és körzetében észlelték. A helyi önkormányzat szerint a kiesést az okozta, hogy a KEGOK kazah áramhálózat-kezelő vállalat egyik vezetékén a feszültség leesett, az alállomásokon pedig kioldottak az automatikus rendszerek.

Az almati városvezetés szerint már dolgoznak a visszakapcsoláson, az üzbegisztáni és kirgizisztáni hatóságok arról számoltak be, hogy az erőműveket újraindították a vészleállás után, de a helyi szolgáltatók egyelőre nem kapcsolódnak fel a közép-ázsiai hálózatra. (via MTI)

A 2020-asnál is rosszabb eredményt ért el Magyarország a Transparency International most megjelent korrupciós jelentésében.

A nemzetközi szervezet évről évre kiszámolja az országok Korrupció Érzékelési Indexét 13 különböző felmérés segítségével. Az államokat 0-tól 100-ig terjedő skálán pontozzák, ahol a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb korrupciót.

Magyarország 2021-ben 43 pontot kapott, ami eggyel rosszabb az előző évi adatnál. Az Európai Unióban csak Bulgária teljesít rosszabbul, 42 ponttal. 180 ország közül a 73. helyen állunk, Bulgária a 78.

A Transparency 1995 óta méri a Korrupció Érzékelési Indexet, Magyarország még egyszer sem kapott ilyen kevés pontot. Története legrosszabb értékelését kapta Svájc (84), Hollandia (82), Belgium (73), Szlovénia (57), Lengyelország (56) és Ciprus (53) is.

Az összefoglalóban Luxemburg, Lengyelország és Ciprus mellett Magyarországot is kiemelték mint olyan európai államot, ahol jelentősen romlott a korrupciós helyzet 2012 óta. A Transparency szerint a magyar kormány kihasználta a járványhelyzetet, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát, és korlátozza a szabadságjogokat, különösen a véeménynyilvánítás szabadságát és a médiaszabadságot.

Ehhez képest Ausztria, Észtország, Lettország, Olaszország és Görögország előrelépett az elmúlt tíz évben, igaz, az osztrákok az elmúlt három évben egyre rosszabbul teljesítenek.

A globális listát Dánia, Finnország és Új-Zéland vezeti 88 ponttal, és az első tízben van Norvégia, Szingapúr, Svédország, Svájc, Hollandia, Luxemburg, valamint Németország is. A világ legkorruptabb országa ez alapján Dél-Szudán (11 pont).

A Korrupció Érzékelési Index alapját adó mérések szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján, írta korábban a magyar Transparency.

Legalább nyolcan meghaltak, és több tucatnyian megsérültek, amikor tömegpánik tört ki egy kameruni stadionnál, írja a BBC. A hírek szerint az áldozatok között van egy gyerek is.

A szurkolók a Kamerun—Comoroe-szigetek Afrika-kupa-meccsre próbáltak bejutni. A stadionba alapesetben 60 ezren férnek be, de a járvány miatt csak a jegyek 80 százalékát adták el. A hiatalos közlés szerint 50 ezren akarták megnézni a meccset. Az Afrikai Labadarúgó-szövetség vizsgálja az ügyet.

A beszámolók szerint sok néző nem is látta, mennyire elfajult a helyzet az egyik bejáratnál, csak utólag, a közösségi médiából értesültek róla.

50 éves korában elhunyt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, számolt be a Klubrádió. A hírek szerint szívinfaktust kapott.

Setét a magyarországi roma érdekvédelem egyik legismertebb alakja volt, ő szervezte meg a Roma Büszkeség Napját, és vezette az Idetartozunk Egyesületet is.

Legutóbb éppen néhány hete írtunk róla, amikor más roma civilekkel együtt kerekasztal-beszélgetésen kérdezte, kritizálta Karácsony Gergely főpolgármestert a budapesti roma politikával kapcsolatban.

Tíz NBI-es futballklub összesen 425,1 millió forint TAO-támogatást igényelt járvány elleni védekezésre, írja az Mfor. A közpénz jelentős részét, 400,1 millió forintot tesztekre költöttek, 4,4 milliót pedig fertőtlenítőkre.

A legtöbbet az MTK (124,8 millió), a Honvéd (98,5 millió) és a Gyirmót (80,6 millió) igényelte erre a célra. A 12 csapatos mezőnyből egyedül a MOL Fehérvár és a felcsúti Puskás Akadémia nem élt a lehetőséggel, amit a kormány teremtett meg számukra 2020 novemberi adócsomagjában.

Miközben a klubok ingyen tesztelhetik a játékosokat és más alkalmazottakat, a lakosság elég nehezen fér hozzá a tesztekhez. A háziorvosok csak különösen indokolt esetben, egyértelmű tünetek és egyéb feltételek mellett írhatnak elő ingyenes tesztet, ráadásul az ellátórendszer leterheltsége miatt sokaktól csak késve tudnak mintát venni. A PCR-teszt hatósági ára 19 500 forint, a gyorstesztet pedig patikában lehet beszerezni, változó áron, de szintén több ezer forintért.

A kormány többször elutasította a széleskörű tesztelésről szóló javaslatokat, ugyanúgy a járvány elején, mint most, amikor példátlanul gyorsan terjed a vírus. Így van ez az iskolákban is, ezért rengeteg szülőnek kell mélyen a zsebébe nyúlnia.

Közel két hete megkérdeztük a kormányinfón, terveznek-e hatósági árat bevezetni a gyorstesztekre, ahogy más országokban is tették. Gulyás Gergely miniszter ezt megfontolandónak nevezte, de azóta nem érkezett hír erről.

Több mint 170 millió forntot ad a kormány kilenc déli határmenti településnek a mezei őrszolgálat fejlesztésére. Ebből a második legnagyobb összeg, 25 millió forint jut Ásotthalomnak, ahol a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László a polgármester.

Az egykori jobbikos politikus korábban videóban mutatta be, hogy a mezőőrök éjszaka, felfegyverkezve keresik az erdőben az illegális határátlépők nyomait, és az önkormányzat térfigyelő kamerarendszerét is használják erre a célra.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a mezőőrségnek ehhez nincs joga, ezért nemrég közérdekű bejelentést tett, amit a rendőrség fejlelentésként értékelt, és eljárást indított „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt. A kormányhivatal is azt ígérte, hogy vizsgálni fogják a mezőőrség és az önkormányzat tevékenységét, de megvárják a rendőrség álláspontját.

A legnagyobb támogatást, 75 millió forintot Mórahalom kapta. Közel 13 millió forint jutott Öttömösnek is, ahol Orbán Viktor nemrég disznóvágáson járt.

A teljes lista a kormányhatározatból:

Háromezer közelébe jutott a kórházban ápolt covidosok száma, ami viszonylag jelentős ugrás a pénteki adathoz képest (2674-ről 2921-re). Tartós csökkenés után ezzel a két héttel ezelőtti szintre nőtt a kórházi terhelés. A lélegeztetőn levők száma viszont csökkent, 176-ra.

A halálozás most csökkenő tendenciát mutat, de a járvány logikája alapján ez nem is meglepő, később számíthatunk ismét növekedésre. A hétvégén 122-en haltak meg, míg egy héttel korábban 270-en.

Péntektől vasárnapig közel 40 ezer új covidost regisztráltak, az összes teszt 30 százaléka pozitív. Az elmúlt hét átlagát nézve 35 százalékos a napi átlag, ami az egész járványban példátlanul magas.

A fertőzésszámok is rekord magas szinten vannak, ami nem meglepő az omikron gyors terjedése miatt. A következő időszak nagy kérdése, hogy a kórházi terhelés milyen ütemben fogja ezt követni, hiszen tudjuk, hogy ez a variáns enyhébb tüneteket okoz a deltánál. Ezzel együtt a nagyon sok fertőzött közül még mindig nagyon sokan szorulhatnak ápolásra.

Az elmúlt hetet nézve naponta átlagosan 3200-an adatják be az oltás első adagját, és 20 ezren a harmadikat. Ezek a számok egy ideje nem növekednek.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

• A kapitalizmust nem mindenki utálja egyformán, abban azonban egyetértenek az ellenzéki pártok, hogy béremelésre van szükség a szegénység csökkentése érdekében.
• Egy csütörtöki kerekasztal-beszélgetés alapján az oktatásban látják a megoldást, beszéltek a felnőttképzés és a tömegközlekedés fejlesztéséről is.
• Van, aki szívesen megadóztatná a multikat és a gazdagokat, de úgy tűnik, nem lesz nagy pálfordulás az adópolitikában.
• A túlárazott közbeszerzések helyett mindenki szívesen költene esélyegyenlőségre.

„Az embereket jobban érdekli a külpolitika, mint a szegénység” – viccelődött Kész Zoltán, amikor megnyitotta az Ellenzéki Kerekasztal beszélgetéssorozat csütörtöki felvonását. Tíz-egynéhányan ültek a közönség soraiban, hogy meghallgassák, mit gondolnak az ellenzéki pártok képviselői a szociálpolitikáról. Múlt héten, amikor erkölcsi alapú külpolitikáról beszélgettek, telt ház volt ugyanitt.

Nem lehet az embereket utcára tenni

Mivel a teljes ellenzéki programot még nem hozták nyilvánosságra, nem mindig könnyű megítélni, mi számít konkrét ígéretnek, és mi egy-egy párt vagy politikus ötletének.

A beszélgetés alapján úgy tűnt, az ellenzékiek egyetértenek abban, hogy senkit sem szabad elhelyezés nélkül kilakoltatni, mert az további problémákat eredményez: a gyerekek állami gondozásba kerülnek, a szülőknél megjelenhet az alkoholizmus, sőt akár a prostitúció.

Erről főleg Korózs Lajos (MSZP) és Jószai Teodóra (DK) beszélt, ők hozták szóba a lakhatási válságot, és azt is, hogy a lakhatáshoz való jogot alkotmányban kellene garantálni. Az ellenzék korábban átfogó bérlakásépítési programot ígért, ami szakértők szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy több megfizethető lakás legyen, különösen a városokban, de erről a beszélgetésen nem tudtunk meg többet.

„Oktatás, oktatás, oktatás”

Viszont többször visszakanyarodtak az oktatás kérdésére, ami mindnyájuk szerint kulcsfontosságú lenne a szegénység és a kiszolgáltatottság csökkentéséhez. Magyarországon kirívóan sokat számít a diákok teljesítményében, hogy milyen családból jönnek, az iskolák nem tudják kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat.

„Oktatás, oktatás, oktatás” – nyomatékosította a jobbikos Ander Balázs, aki civil szakmája szerint középiskolai tanár. Szerinte a jövőbe való befektetéssel lehetne segíteni azt is, hogy a magyar dolgozók magasabb hozzáadott értékű munkákat végezzenek. A PISA-mérések szerint a 15 évesek negyede funkcionális analfabéta, vagyis mint Ander mondta, ők elvesztek a 21. század számára.

Megfelelő oktatással lehetne felszámolni a szegénység kultúráját, mondta Gér Mihály (Párbeszéd) is, aki a multinacionális cégek adóztatásával növelné az erre szánt forrásokat. Jószai Teodóra saját Pest megyei körzetét említette, ami összességében elég fejlettnek számít, de ott sem mindegy, hogy ki melyik iskolába jár. Ehhez képest Finnországban például sokkal kevésbé meghatározó szerinte, hogy ki hová születik.

Felmerült a felnőttképzés is, Korózs szerint a közmunkára, „vízgereblyézésre” szánt pénzek jelentős részét inkább erre kellene költeni, így lehetne segíteni, hogy a munkanélküliek normálisan elhelyezkedjenek. Papíron most is van felnőttképzés, csak nem elég hatékony, mert bután finanszírozzák, emelte ki Ilyés Márton (Momentum).

Több pénz az állami alkalmazottaknak

„A szociális szféra az összeomlás szélén van” – mondta Jószai a beszélgetés egy pontján. Szerinte a kormányzás embertelenségét mutatja, hogy kizárólag 50 év feletti nők szíve, lelkesedése, tapasztalata tartja életben az ellátórendszert. Jelentős béremelést sürgetett a szociális gondozók körében, akik „sokszor maguk is a szegénységi küszöb környékén élnek”.

Alulfizetett állami alkalmazottakról beszélt Korózs Lajos is, az általa idézett statisztika szerint „az állam szolgálatában állók több mint 15 százaléka a létminimum alatt keres”. Ilyés is egyetértett azzal, hogy az állam alulfizet számtalan létfontosságú dolgozót, amivel a piacon is leszorítja a béreket.

Korózs szerint általánosságban legalább azt el kell érni, hogy a minimálbér nettója kerüljön a létminimum fölé. Ez garantálhatná, hogy aki minimálbért keres, az ne zuhanjon nagyon mélyre. Éppen ezért szerinte a kormány bruttó 200 ezres minimálbérétől sem kell hanyatt esni.

Véget vetnének a túlárazásoknak

Az adópolitika ingoványos talajnak tűnik az ellenzék számára. A moderátor, Kész Zoltán felidézte, hogy Márki-Zay Péter az előválasztási vitán azt mondta, nem szabad adóemeléssel kampányolni, ehhez képest most felmerült a multik megadóztatása, illetve Korózs részéről az egyenlőség és az igazságos társadalom felé tartó adórendszer is.

„Én egyenlőségpárti vagyok, nagyon” – mondta Korózs, aki szerint vissza kell hozni a minimálbér adómentességét. Ellenzi azt is, hogy a Fidesz csökkentette a szociális hozzájárulási adót, „hogy a tőkések kedvében járjon, miközben a munkavállalók szívnak”. Mint mondta, ő nem profitellenes, de „a profitot meg kell osztani a munkavállalók és a tőkések közt”.

Ilyés szerint viszont a közös program alapján rövid távon nem kell jelentős változásokra számítani az adópolitikában.Azt mondta, új jövedelemadó-kulcs helyett adójóváírási rendszert vezetnének be a kevesebbet keresők számára, és bizonyos alapvető fontosságú termékeknél csökkentenék az áfát. Szerinte korrektebb eljárás, ha az állam bizonyos célok érdekében lemond a bevételei egy részéről, mintha mások pénzét költené például az árstoppal. Az oktatást és az esélyegyenlőséget inkább a pénz átcsoportosításával, egyebek közt a közbeszerzési túlárazások megszüntetésével segítené.

„Nem a tőkéseket kell jobban megadóztatni, az államnak kell jobban végeznie a dolgát” – mondta a beszélgetés korábbi szakaszában. A jó minőségű oktatás és felnőttképzés mellett ilyen állami feladatnak tartja annak garantálását is, hogy mindenki 40 perc alatt eljuthasson tömegközlekedéssel a legközelebbi megyeszékhelyre.

Egy zacskó lyukas cipő

Abban is kiütköztek a különbségek, hogy a pártok miként tekintenek a magyarországi szegénységre, és milyen okokat látnak mögötte.

Ilyés szerint téves szegénységkép uralkodik a társadalomban, sokan úgy képzelik el, mint a 19. században, pedig a szegénység ma nem az alultápláltságról, inkább a túlsúlyról szól, mivel sokan nem jutnak megfelelő táplálékhoz. A szegénység ezen kívül „kiszolgáltatottságról, alkoholról, családon belüli erőszakról, rossz lakhatási körülményekről is szól” – mondta.

Ehhez képest Gér Mihály az asztalra tett egy papírzacskónyi lyukas cipőt, amiket elmondása szerint azok a szegény emberek használnak, akikkel képviselő-jelöltként és egy karitatív szervezet alapítójaként szokott találkozni. Gér a Pest megyei 10-es körzetben indul, az ország közepén, „ahol nyomornegyedek vannak”.

„Jelen van az éhezés, a gyermekszegénység” – sorolta. Szerinte települési támogatásokra, helyi krízisalapokra van szükség, hogy ne járjanak a gyerekek télen vászoncipőben iskolába.

A momentumos és a DK-s résztvevőn kívül mindenki szívesen ostorozta a kapitalizmust, mint ami általában növeli a szegénységet. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté arról beszélt, hogy ez a rendszer emberi és környezeti erőforrásokat zsákmányol ki, és amíg nem találunk magunknak további egy-két bolygót, kénytelenek leszünk olyan beavatkozásokra hagyatkozni, amik csak karcolják, enyhítik a problémákat.

Ander szerint is kritizálni kell a kapitalizmust, ő a híres közgazdászt, Thomas Pikettyt is idézte, ahogy Orbán kapitalizmusfelfogását is, ami arról szól, hogy a befektetők az olcsó munkaerő és a rugalmas munkajogi szabályok miatt jöjjenek Magyarországra. Közben „a munkavállalók hátán fát lehet vágni”.

Ilyés szerint ezzel szemben nem a kapitalizmus okozza a magyarországi szegénységet, hanem maga az állam, ami számos területen rosszul végzi a dolgát. Mint mondta, ő nem hisz a gondoskodó államban, az államnak partnernek kell lennie, az érintettekkel közösen kell kitalálnia, hogy mire van szükség.

Többször szóba került, hogy Magyarországon csak látszólagos a széles középosztály, uniós szinten a társadalom jelentős része szegénynek számít, és aki itthon közepesen keres, az valójában nem engedhet meg magának középosztálybeli életet.

Ilyés figyelmeztetett, hogy nem szabad beleesni a Fidesz csapdájába, amely arra építi a politikáját, hogy egymásnak ugrassza a mélyszegénységben élőket, az alsó középosztályt és azokat, akik relatíve számítanak szegénynek. Azt mondta, külön üzenetet kell megfogalmazni ezeknek a csoportoknak, nehogy a leszakadó rétegek attól féljenek, hogy az ő kárukra fogják támogatni a legszegényebbeket.

„Schadl György diplomata útlevele 2022. január 3-i dátummal azonnali visszavonásra került” - válaszolta hétfőn küldött kérdésünkre a Külügyminisztérium.

A Völner-Schadl-ügy nyomozati iratairól szóló sorozatunk második részében megírtuk, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökénél, Schadl Györgynél diplomata útlevelet is találtak a rendőrök, amikor november 5-én elfogták a reptéren.

Vallomásában azt mondta, azért kapott ilyen útlevelet a külügytől, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson. A minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen indokkal adtak Schadlnek diplomata útlevelet.

Schadl elfogásakor éppen Dubajba tartott a felesége társaságában, akinek szintén volt diplomata útlevele. A végrehajtói kar elnöke vallomásában ragaszkodott hozzá, hogy nem szökni próbáltak.

Az ügyészség gyanúja szerint Schadl éveken át, rendszeresen adott át kenőpénzt Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesének, Völner Pál államtitkárnak, aki vállalta, hogy bizonyos ügyekben Schadl kérésének megfelelően fog eljárni. Ezek a kérések részben végrehajtói pályázatokra, kinevezésekre vonatkoztak, mivel Völner 2019 augusztusától tavaly októberig miniszteri biztosként felelt ezért a területért.

A birtokunkban levő nyomozati iratok alapján Schadl számos más ügyben működött együtt Völnerrel, a rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetéseikben pedig teljes nyíltsággal beszéltek bizniszeikről.

Sorozatunk első részében bemutattuk, hogyan intézett Schadl egyetemi vizsgákat Völner egyik rokonának és Rogán Antal kabinetfőnökének is.

• Völner Pál és Schadl György szinte teljes nyíltsággal telefonáltak bizniszeikről, mintha egyáltalán nem féltek volna a lebukástól.
• Annyira sérthetetlennek érezték magukat, hogy Schadl a minisztérium bejáratánál adott át Völnernek hárommillió forintot. Máskor az irodájába vitte egy üveg ital kíséretében.
• Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket.
• Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata. Ez a cikksorozatunk második része.
• Legutóbb bemutattuk, hogyan intézett Schadl egyetemi vizsgákat Völner egyik rokonának és Rogán Antal kabinetfőnökének is.

Fél 12 után néhány perccel Völner Pál rácsörgött Schadl Györgyre, hogy aznapra beszélték-e meg a közös ebédet.

Schadl ezután beült az Audijába, és a belváros felé indult. Húsz percbe sem telt, míg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar zuglói központjától eljutott a belvárosba, az Igazságügyi Minisztérium Nádor utcai épületéhez. Hosszú ujjú, indigókék inget, sötét nadrágot és napszemüveget viselt.

2021. július 13-a, kedd volt. Napok óta tartó, 30 fokos forróság.

Leparkolt, kivett a csomagtartóból egy papír ajándéktasakot, majd Völner számát tárcsázta.

„Szerbusz! Megyek” - szólt bele az államtitkár, aki néhány perccel később meg is jelent az utcán.

Amikor a találkozóról egyeztettek, Schadl névnapi figyelmességnek nevezte az ajándékot, de Völnernek nem volt névnapja. A tasakban hárommillió forint lapult.

Utána elsétáltak egy közeli étterembe.

Fogalmuk sem volt, hogy a közelben rejtőztek a Nemzeti Védelmi Szolgálat őket megfigyelő munkatársai, akik hónapok óta hallgatták azt is, mit beszélnek egymással telefonon.

Egy hármas meg valami viszonylag normális pia

Ez volt az utolsó, összességében a huszonegyedik alkalom, amikor az ügyészség gyanúja szerint a végrehajtói kar elnöke kenőpénzt adott át Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesének, Völner Pál államtitkárnak. A legfőbb ügyész a parlament mentelmi bizottságának benyújtott indítványa alapján Völner először 2018. május 22-én kapott ötmillió forintot, éppen aznap, amikor felesküdött Magyarország szolgálatára.

Az ügyészség szerint Völner rendszeres fizetség fejében vállalta, hogy bizonyos ügyekben Schadl kérésének megfelelően fog eljárni. Ezek a kérések részben végrehajtói pályázatokra, kinevezésekre vonatkoztak, mivel Völner 2019 augusztusától tavaly októberig miniszteri biztosként felelt ezért a területért.

A nyomozati iratokban több végrehajtót is felsorolnak, akiknek Schadl intézte el a kinevezését, és cserébe több tíz- vagy akár százmilliós összegeket kért a majdani végrehajtói iroda osztalékából. A kinevezésekhez Völnerre is szükség volt, a pénzből pedig neki is juthatott.

A lehallgatási feljegyzések és az ügyészségi dokumentumok alapján Schadl a végrehajtástól független ügyekben is megkereste Völnert. Segítséget kért például egy oktatási projekt és egy energiatermelési pályázat ügyében is.

Ha végrehajtói ügyekről akart egyeztetni vele, Schadl Varga Judithoz is Völneren keresztül tudott bejutni. Egy végrehajtónak Schadl „jó miniszter asszonynak” nevezte Vargát, a feleségével folytatott beszélgetés összefoglalójából viszont kiderült, hogy egy közös ismerősük tudja: „nem nagy a szerelem Schadl és a néni között”.

Amikor felhívták egymást, Schadl és Völner nem féltek konkrét neveket, összegeket mondani, ezért egyeztetéseik többnyire könnyen összekapcsolhatók egy-egy korrupciós szállal. Nincs nyoma, hogy különösebb óvintézkedéseket tettek volna, nem figyelmeztették egymást, hogy valamit jobb lenne személyesen megbeszélni. Mintha egyáltalán nem tartottak volna a lebukástól.

Schadl a munkatársai előtt sem finomkodott. Azon a júliusi reggelen, amikor Völnerrel később a minisztériumi épületnél találkoztak, egy beosztottját hívta, akire régi bizalmasaként, pénzügyeseként hivatkoznak a tanúvallomásokban.

Hónapokkal korábban, április 15-én is ugyanennyi pénzre volt szüksége.

„(...) egy hármast hozhatnál, mert nekem el kell mennem a szokásos barátunkhoz, akihez szoktam menni. Tudod?” - hívta épp úton levő sofőrjét, aki nem sokkal később vissza is fordult az irodába.

Schadlnek aznap délután ötre kellett volna Nyergesújfalura érnie, de késésben volt, és a jelek szerint Völner ügyvédi irodájában sem járt korábban, mert alig találta meg a házszámot. Fél 6-kor tanácstalanul hívta az államtitkárt a szemközti templom udvarából, ahova a nagy keresésben behajtott.

Úton Dubajba

November 8-i kihallgatásán Schadl azt mondta: nem tartja életszerűnek, hogy a sofőrjével hozasson el több millió forintot, majd átadja egy politikusnak. Azt kérdezte az ügyészektől: miért állna egyáltalán érdekében megvesztegetni Völnert? Későbbi vallomásában is értetlenkedett, hogy miként kapcsolódik egyáltalán az államtitkár neve egy végrehajtói kinevezés ügyéhez.

Schadl és felesége éppen Dubajba igyekeztek, amikor november 5-én délután elfogták őket a reptéren. A rendőrök megtalálták a diplomata-útleveleiket. Az ügyészség szerint Schadl diplomata-útlevele „nem tisztázott eredetű és indokoltságú”. Ő később azt vallotta, Szijjártó Péter külügyminiszter állította ki a nevére, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson. Ezzel kapcsolatban kerestük a Külügyminisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az ügyészség kiemelte, hogy nagy mennyiségű készpénzzel akartak távozni, ráadásul egy olyan országba, amellyel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye. Schadl ragaszkodott hozzá, hogy nem szökni próbált.

Velük volt a sofőrjük is, M., akinek a zsebében 16 ezer eurót, vagyis majdnem hatmillió forintot találtak. Mindhárman tagadták, hogy a pénz az övék lenne. Később M. úgy vallott, hogy főnökétől kapta a pénzt, hogy tegye be a végrehajtói iroda páncélszekrényébe. A nyomozók néhány órával később ékszereket, külföldi bankjegyeket találtak a páncélszekrényben.

Schadlék házát is átkutatták, a hálószobában több mint 18 millió forintra bukkantak. Egy része a házi széfben volt, annak is az alsó részében, amire Schadl állítása szerint már nem is emlékezett.

Még a sofőrnél is hárommillió forintot találtak otthon, a hálószobaszekrényében. Azt mondta, a saját megtakarítása babaváró hitelből és ingatlaneladásból. A nyomozók viszont találtak olyan iratokat, amikből arra következtettek, hogy a pénz a végrehajtóktól származhatott.

Az ügyészség szerint M. tisztában volt a Schadl által elkövetett bűncselekményekkel, rendszeresen ő gyűjtötte be a pénzt a végrehajtóktól, és azt is tudta, hogy a főnöke Völnernek fizet. M. viszont azt állítja, fogalma sem volt, mi történik valójában, és mindig tisztességes, hétköznapi életet élt.

A régi ismerős

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március 31-én tett előterjesztést Schadl telefonjának lehallgatására, amihez bírói engedélyre volt szükség. Egy ismerőse, R. megfigyelésén keresztül jutottak el hozzá, akivel a bizonyítékok alapján kölcsönösen intéztek egymásnak dolgokat. R. egy nyolc osztályt végzett, szakképesítés nélküli férfi, akit egyszer már felfüggesztett börtönre ítéltek sikkasztásért. Orosz felesége van, ő maga oroszul és németül szokott tolmácsolni. Későbbi vallomása szerint 16 éve ismeri Schadlt.

Az NVSZ emberei hallották például, amikor Schadl február 21-én felhívta R.-t, és kérte, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását. Schadl elmondása szerint az illető fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.

R., akit Schadl többször is „gazdámnak” szólított, két nappal később jelezte, hogy rendben lesz a dolog. Erre Schadl megígérte, hogy más NAV-os ügyeket is hoz majd neki. A nyomozati iratokból kiderül, hogy a „gazdámozás” visszafele is működött kettejük között. Ezekből a beszélgetésrészletekből úgy tűnik, nem egy titokzatos, felsőbb körökben mozgó „Gazdára” utaltak, ahogy a sajtóban korábban megjelent, hanem egymást illették ezzel a becenévvel. A feljegyzések közt egy olyan vacsora leírásával találkoztunk, amikor Schadl „gazdámként” emlegetett egy harmadik személyt, akivel korábban részt vett egy kubai nyaraláson. Nem derült ki, hogy ő kicsoda.

Az ügyészség szerint Schadl és R. a Dunamenti Erőmű egyik pályázatában is együttműködtek. Schadl utasítására R. megbeszélte egy vállalkozóval, hogy három cég nevében adjon be árajánlatot egy munkára. Az illetőnek úgy kellett kiszámolnia a költségeket, hogy legyen benne 30-35 százalék plusz azoknak, akik segítenek elintézni, hogy a három cég egyike kapja a megbízást. Az üzlethez Schadl személyes összeköttetéseire lehetett szükség.

Mindenki mindenkit hitegetett

Az iratok alapján egy oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó ügyét is R. szállította Schadlnek. Schadl Völner segítségét kérte, aki az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának beosztottjaival is egyeztetett. Az ügyészség azt állítja, Völner megígérte, hogy Schadlt értesíti először, ha sikerül eredményre jutni, de az is érződik, hogy maga Völner se igazán látja át a két tárcát is érintő döntési folyamatot.

Négy nappal azután, hogy ezt megbeszélték, az illetékes hivatal mégis elutasította a vállalkozó cégének egyik újonnan benyújtott kérelmét. Schadl sms-ben értesítette erről Völnert, akinek nem is szóltak a minisztériumból. „Völner csodálkozik azon, amit Schadl küldött neki, mert nem így beszélték meg. Minimum annyi, hogy szóljanak hamarabb” - idézi a jegyzőkönyv az EMMI döntésén bosszankodó államtitkárt. Völner végül nem túl hízelgő véleményt fogalmazott meg a humántárcánál dolgozó kollégáiról:

„Az Emmi egyébként egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember”. Völner megígérte, hogy másnap beszél Rétvári Bence államtitkárral, Schadl pedig kénytelen volt bocsánatot kérni R.-től. Ezeket az sms-eket váltották:

R: Nincs valami hülye aki megoldja

R: ?

Schadl: Holnap hívja Pali a Rétváryt

R: Ok

R: Koszi

Schadl: Ne viccelj, én kérek elnézést!

R: Na gazdi

Schadl: De, tényleg

R: Oldja meg valaki valahogy a többit bízd rám

Az ügy ezután sem haladt zökkenőmentesen. Völner napokkal később is fogadkozott Schadlnek, hogy próbál intézkedni, amit Schadl is közvetített R. felé, R. pedig olyanokat állított a vállalkozónak, hogy „egy felügyelő miniszter” azt írta neki, szégyelli magát, bocsánatot kér, és hazautazik Dubajból. Az iratok alapján R. amúgy is szeretett dicsekedni felsőbb kapcsolataival, akár Völnert is közvetlen ismerőseként beállítva.

Az iskola ügyében az látszik, hogy R. a vállalkozót hitegette, Schadl R.-t, Völner pedig Schadlt. Lehet hogy Völnert átverték az EMMI-ben, és ezért nem járt sikerrel, de mivel a miniszterhelyettest a nyomozók nem hallgatták le, ez az iratokból nem derül ki. Mindenesetre R. végül sosem teljesítette a vállalkozónak tett ígéretét.

A gyanú szerint Völner azt is sikertelenül próbálta elintézni az innovációs minisztériumban, hogy írjanak ki pályázatot ,,csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására", amin Schadl vehetett volna részt egy olyan céggel közösen, amivel szintén Völner hozta össze. Egymilliárd forintról volt szó, Völner tárgyalt Steiner Attila államtitkárral is, akit eleinte mulyának, majd az elképzelés alakításakor már lelkesebbnek festett le.

Schadl a kihallgatáson azt mondta, több embernek megmutatták a vízüzemű motor terveit, köztük Steinernek és Kovács Pál államtitkárnak is, de ezzel senkit sem akartak befolyásolni.

Rossz üzlet

Schadl a vallomásában nyolc budapesti ingatlanáról számolt be: öt a VII. kerületben, kettő a XI.-ben és egy a XII.-ben van. Ezen kívül megemlített egy siófoki ingatlant, egy törökbálinti és egy szentendrei telket.

A Partizán nyolc olyan budapesti lakást talált, amiket korábban fideszes vezetésű önkormányzatoktól vásárolt, egyet kivéve mindegyiket kikiáltási áron. Ezek a pesti oldalon találhatók, az V. és a VII. kerületben. Az rtl.hu összesen tizenkilenc lakásról, üzlethelyiségről, telekről és pincéről számolt be, amiket Schadl 2016 és 2020 között vásárolt, ezek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá.

Szintén a Partizán összesítése szerint Schadl 788 milió forint osztalékot vett ki végrehajtói irodájából 2018-tól 2020-ig, felesége pedig 324 milliót a sajátjából, ugyanennyi idő alatt. Három év alatt a házaspár legális jövedelme bőven egymillárd forint fölött volt.

Ám ez nem volt elég. Az ügyészség szerint Schadl néhány év alatt csak a neki lekötelezett végrehajtóktól 884 millió forintot sarcolt ki, Völnernek pedig az évek során 83 milliót adott át. A nyomozati iratokban nincs jele, hogy a miniszterhelyettes tudatában lett volna, mennyire olcsón adta magát.

Borítókép: Kiss Bence

Nem jelentek meg a fideszes képviselők, így határozatképtelen volt a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülése, amit az ellenzéki tagok hívtak össze, hogy a Völner- és a Sztojka-ügyről tárgyaljanak.

Völner Pál korrupciós ügyében a volt államtitkár nemzetbiztonsági átvilágításait végző Alkotmányvédelmi Hivatal és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőitől, Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele ügyében pedig a Belügyminisztérium és az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőitől szerettek volna tájékoztatást kapni.

Nem először fordul elő ilyesmi, a Fidesz rutinszerűen lehetetleníti el nemzetbiztonsági ügyek parlamenti ellenőrzését. Erről Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke is beszélt a sikertelen ülést követő sajtótájékoztatón:

A volt izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu távozását követelő tiltakozó mozgalom vezetőit is megfigyelhette az izraeli rendőrség a Pegasus nevű kémszoftverrel. Rajtuk kívül egy ismert politikushoz közel álló személy, valamint polgármesterek, korábbi kormányzati alkalmazottak is célkeresztbe kerültek, írja az izraeli Calcalist, amiről a Washington Post is beszámolt.

A cikk szerint a megfigyeléseken keresztül olyan adatokat próbáltak gyűjteni, amiket később felhasználhattak volna egy lehetséges kihallgatáson.

A rendőrség tagadja a vádakat, állításuk szerint mindig a törvénynek megfelelően járnak el, bírói engedélyek alapján, ragaszkodva a szigorú előírásokhoz. Az illetékes miniszter azt mondta, alapos vizsgálatot indítanak, de az első ellenőrzések alapján nem találták nyomát annak, hogy bírói jóváhagyás nélkül figyeltek volna meg bárkit is.

A Pegasust gyártó izraeli cég, az NSO ismét közölte, hogy nem folynak bele abba, miként használják a szoftvert az ügyfeleik. Az állami szervek elvileg a bűnözés és a terrorizus megelőzésére használják a Pegasust az adott ország előírásainak megfelelően.

A Pegasus nyomait az elmúlt hónapokban magyar újságírók, gazdasági szereplők telefonjain is megtalálták, és ugyan nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, de a célpontok listája alapján bevethették többek közt ellenzéki politikussal, a kormánnyal szemben kritikus vállalkozóval és egykori államtitkárral szemben is. Már biztosan tudjuk, hogy a magyar állam is megvásárolta a szoftvert.

A kormány ragaszkodik hozzá, hogy Magyarországon csak törvényesen figyelnek meg embereket, de mint írtuk, a szabályozási környezet elég laza, lényegében azért is lehallgathatnak valakit, hogy megállapítsák, le kell-e hallgatni.

Ezekhez a megfigyelésekhez igazságügyi miniszteri jóváhagyásra volt szükség, Varga Judit elmondása szerint pedig ezt helyetteséhez, Völner Pálhoz delegálta, akit azóta korrupcióval gyanúsított meg az ügyészség.

A máltai Roberta Metsolát választották az Európai Parlament új elnökévé. A néppárti képviselő 458 szavazatot kapott, így nem is kellett második fordulót rendezni. Második helyen egy zöldpárti svéd, a harmadikon egy baloldali spanyol, a negyediken egy konzervatív lengyel végzett.

David Sassoli, az előző elnök múlt héten, 65 évesen vesztette életét, nem sokkal azelőtt, hogy lejárt volna a mandátuma. Matsola a következő két és fél évben, a mostani ciklus végéig vezetheti az Európai Parlamentet. (Politico)

Megszületett a harmincötödik dédunokája Lily Ebertnek, születési nevén Engelman Líviának, aki 1923-ban látta meg a napvilágot Bonyhádon, majd 1944-ben deportálták az auschwitzi koncentrációs táborba.

„A gyerekek jelentik a legjobb bosszút a nácikkal szemben” - fogalmazott a Londonban élő Ebert, aki életét a holokauszttal kapcsolatos felvilágosító munkának szentelte. „Mindenki számára különleges dolog dédnagymamává válni, de nekem, aki túléltem a holokausztot, nagyon, nagyon különleges. Sohasem gondoltam, hogy eljutok idáig. Először is életben kellett maradnom, majd megélni ezt a kort. A nácik meg akartak minket ölni, és mi megmutattuk nekik, hogy nem tudnak.”

Lily Ebert anyját, öccsét és egyik lánytestvérét megölték a koncentrációs táborban. Két másik lánytestvérével együtt négy hónap után egy lipcsei hadianyaggyárba küldték kényszermunkára, ahol az amerikai csapatok 1945 áprilisában felszabadították őket.

Ezután egy évet Svájcban töltött, 1946-ban pedig Izraelbe költözött. 1967-ben férjével, Samuellel és három gyerekével Angliába emigrált, ahol elkezdte megismertetni a világot a holokauszt borzalmaival. Jelenleg Észak-Londonban él, három gyereke, tíz unokája és immár 35 dédunokája van.

„Egész életét annak szentelte, hogy beszéljen a holokausztról” - mondta egyik dédunokája, a 18 éves Dov Forman, aki Lily Ebertnek TikTok oldalt is létrehozott, hogy segítse ebben a törekvésében. Az oldal több mint 1,6 millió követővel rendelkezik. A Deutsche Welle róluk szóló riportját a 444-en is bemutattuk. (via MTI)

A 2020-ban elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia szerint 2021. december 31-ig kellett volna teljesítenie a kormánynak bizonyos vállalásokat, de egy karácsony előtti módosítással kitolták a határidőket, írja a K-Monitor.

Így már 2023 januárjáig van idő például az „automatizált döntéstámogató rendszer kifejlesztésére a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának és ellenőrizhetőségének javítása, valamint ezáltal az eljárás korrupciómentességének biztosítása érdekében”.

Az új határozat értelmében 2023 júniusáig kell csak megvizsgálni egy egységes jogszabályi háttér lehetőségét „a közpénzből finanszírozott jelentős beruházások előkészítésére és lebonyolítására, illetve integritási kockázatainak kezelésére”.

Az eredeti terv szerint a minisztereknek idén júniusban kellett volna beszámolniuk a korrupcióellenes intézkedések megvalósításáról, végül szintén csak jövő júniusban kell majd.

Január 5-én tizennyolc Ukrajnában élő orosz állampolgár, többnyire dipomaták feleségei és gyerekei szálltak buszra, hogy hazatérjenek Moszkvába. A következő napokban még 30-an követték őket Kijevből és Lvivből, írja a New York Times névtelen forrásokra hivatkozva. Két másik ukrajnai orosz konzulátus dolgozóit is utasították, hogy csomagoljanak.

Mindez azelőtt történt, hogy intenzív egyeztetések kezdődtek volna Oroszország és az Egyesült Államok, illetve a NATO között. Évtizedek óta nem tapasztalt feszültség van a felek között, mióta az oroszok nagyjából százezer katonát sorakoztattak fel az ukrán határon. A Nyugat orosz inváziótól tart, az oroszok szerint eszük ágában sincs lerohanni Ukrajnát, viszont lényegében azt szeretnék, ha a NATO visszahúzódna 1997-es határai mögé.

A Times szerint értelmezés kérdése, hogyan tekintünk a orosz külképviseletek kiürítésére: lehet egyszerű propagandisztikus húzás, de az is lehet, hogy egy valódi konfliktus előkészületeinek része.

Februárban Oroszország közös hadgyakorlatot tart Ukrajna másik szomszédjával, Fehéroroszországgal, miközben a britek rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákat küldtek Ukrajnába, arra az esetre, ha az oroszok tényleg támadást indítanának.

A hétfői után a keddi adatok alapján is enyhén növekszik a kórházi terhelés Magyarországon. Múlt csütörtökön 2611 covidos beteget kellett ápolni, most 2689-et. Ez nagyjából a november eleji szintnek felel meg.

Bár az omikron enyhébb tüneteket okoz a deltánál, a franciaországi példa is mutatja, hogy ha nagyon rövid idő alatt nagyon sokan fertőződnek meg, még mindig sokan kerülhetnek kórházba. Márpedig az omikron minden korábbi variánsnál gyorsabban terjed. Magyar szakértők szerint itthon is problémákra számíthatunk az egészségügyben.

Más országokban, például Nagy-Britanniában már az is látszik, hogy a kórházban ápolt covidosok egyre nagyobb része más betegség miatt szorul ellátásra, és csak utólag derül ki róluk, hogy fertőzöttek. Az omikron sajátosságai miatt erre más országokban is számítani lehet, itthon nincsenek erről adatok. Bár az ilyen covidos betegek ellátása nem jelent olyan kihívást, mint a súlyos betegeké, az elkülönítésüket nem egyszerű megoldani.

Jól mutatja a fertőzés kiterjedtségét Magyarországon, hogy hétfőn az összes minta 42 százaléka lett pozitív, ami nagyon magas arány. Az elmúlt hetet nézve 34 százalék a napi átlag, ami szintén jelzi, hogy a hivatalos tesztelés messze nem tudja tartani a lépést a vírussal.

A friss adatok szerint 94-en vesztették életüket, a jelek szerint a halálozás is megint növekedésnek indult.

Mostanáig 6,3 millióan kapták meg az első oltásukat, és 3,4 millióan a harmadikat.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Navracsics Tibor az európai ifjúságpolitika zsákutcájának nevezte egy hétfői kerekasztal-beszélgetésen, hogy

a fiatalok „mára fiatal nyugdíjasokká válnak”, akik az államtól olyan szociálpolitikai juttatásokat várnak, amelyekből akkor is meg tudnak élni, ha éppen nincs munkájuk, nem fejezik be az egyetemet, ha kiégnek és „társadalmi elidegenedés áldozatává válnak”.A fideszes politikus, egykori miniszter és uniós biztos az európai „áldozati kultúráról” is beszélt, szerinte „az ifjúság kezdi magát áldozatként pozícionálni”.

A „The future is in your hands - Európa jövője a fiatalok kezében” című beszélgetésen részt vett Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki Navracsics szavaira úgy reagált, hogy „a liberális mainstream okozta káoszban az örök dolgokhoz kell visszanyúlni”.

„Én csak a családokban, a nemzeti identitásban, csak a gyökerekben látom a megoldást” - mondta Varga.Mindketten méltatták, hogy alapítványi kézbe adták a magyar egyetemek nagy részét, amiben személyesen is érintettek. Varga a Miskolci Egyetem, Navracsics pedig a Pannon Egyetem kuratóriumát vezeti. (via MTI)

Tavaly május után ismét 25 ezernél több koronavírusos beteget ápolnak a franciaországi kórházakban. Egy nap alatt 888-cal nőtt a számuk, amire 2020 novembere óta nem volt példa.

Ez is mutatja, hogy bár a nagyon gyorsan terejdő omikron variáns enyhébb tüneteket okoz a deltánál, rengeteg fertőzés esetén képes leterhelni az egészségügyi rendszert. Franciaországban már lefelé mennek az esetszámok, de decemberben olyan meredeken futottak fel, mint soha korábban.

Hasonló forgatókönyvre számíthatunk Magyarországon is. Az év eleje óta nagyon gyorsan emelkedik a fertőzöttek száma, és a hétvégén már a kórházi adatok is enyhén romlottak, kérdés, hogy ez már egy negatív trend kezdete-e.

„Ha rengeteg fertőzött van, és annak egy pici szelete kórházba kerül, azzal már telítjük az egészségügyi rendszerünket, még akkor is, ha a variáns enyhébb tüneteket okoz” - mondta egy pénteki beszélgetésen Jakab Ferenc virológus. Erre számít Oroszi Beatrix epidemiológus is, aki figyelmeztetett arra is, hogy az omikron miatt egyszerre nagyon sokan betegedhetnek meg az egészségügyi dolgozók közül és a kritikus infrastruktúrákban.

Más országokban, például Nagy-Britanniában már az is látszik, hogy a kórházban ápolt covidosok egyre nagyobb része más betegség miatt szorul ellátásra, és csak utólag derül ki, hogy fertőzött. Az omikron sajátosságai miatt erre más országokban is számítani lehet, itthon nincsenek ilyen adatok. Bár az ilyen covidos betegek ellátása nem jelent olyan kihívást, mint a súlyos betegeké, az elkülönítésüket nem egyszerű megoldani.

Vasárnap a francia parlament megszavazta az új korlátozásokat, melyek értelmében csak oltottak léphetnek be az éttermekbe, kávézóka, mozikba, és csak ők szállhatnak fel a távolsági vonatokra. Mostanáig az oltatlanok is igénybe vehették ezeket a szolgáltatásokat, ha volt friss negatív tesztjük.

Itthon február 15-től csak azoknak lesz érvényes a védettségi igazolványuk, akiknek három oltásuk van, vagy az elmúlt hat hónapban adatták be az első kettőt. Viszont sokkal kevesebb korlátozást kapcsolnak ehhez, mint más országokban. (via Reuters)

Tovább dagad a brit miniszterelnök bulibotránya. Boris Johnson múlt héten elismerte, hogy 2020 májusában részt vett egy kerti partin a Downing Street-i rezidencián, miközben országszerte korlátozták a gyülekezést a járvány miatt.

Állítása szerint nem tudta, hogy összejövetelre készülnek, egyszerűen azt hitte, munkához kapcsolódó eseményről van szó, és az emailt sem vette észre, amiben személyi titkára megkérte a 100 fős stáb tagjait, hogy vigyenek maguknak, amit inni akarnak. Johnson tagadta, hogy figyelmeztették volna.

Egykori jobbkeze, a brexit-kampány vezetőjeként ismertté vált Dominic Cummings szerint a miniszterelnök nem mond igazat. Blogjában azt írja, annak idején ő maga szólt Johnson titkárának, hogy a bulival megszegik a szabályokat, mire azt a választ kapta, hogy amíg tartják a távolságot, minden rendben lesz, de megkérdezi a miniszterelnököt, mit gondol. Cummings szerint Johnson rábólintott a dologra, írja a Guardian.

Cummings szerint ő maga is kérte Johnsont, hogy váljon meg a titkárától, mire a miniszterelnök azt válaszolta, hogy nem fogja lecserélni a saját emberét Cummingséra. Az egykori tanácsadó nem először támadja Johnsont, mióta megromlott vele a viszonya.

Johnsonnak a miniszterelnöki székébe kerülhet a botrány, már a pártján belül is egyre többen követelik a távozását.

Rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákkal és egy kisebb, kiképzést nyújtó különítménnyel segíti Nagy-Britannia Ukrajnát, miután Oroszország nagyjából százezer katonát sorakoztatott fel a határon. Ben Wallace védelmi miniszter szerint az oroszok „egyre fenyegetőbb viselkedése” miatt van szükség erre, írja a BBC.

Hangsúlyozta, hogy ezekkel a rakétákkal kizárólag védelmi feladatokat lehet ellátni abban az esetben, ha Oroszország inváziót indítana. „Ukrajnának joga van megvédeni a határait, és a segítségünkkel erre még inkább képes lesz.”

Az első fegyverszállítmány hétfőn érkezett meg Ukrajnába, mégpedig a német légtér elkerülésével. A német kormány legutóbb éppen hétfőn tette világossá, hogy nem terveznek fegyvereket adni Ukrajnának.

Wallace elmondása szerint bármikor képesek élesíteni a nemzetközi szankciókat is, ha Oroszország „destabilizációs ténykedésbe” kezdene. Mint monda, az invázió mindkét oldalon rengeteg áldozatot követelne, és reméli, hogy sikerül diplomáciai úton rendezni a konfliktust. Szerinte Putyin orosz elnökön múlik, hogy a párbeszédet vagy a konfliktust választja.

A nagy-britanniai ukrán nagykövet üdvözölte a segítséget, de nehezményezte, hogy nem vették fel őket a NATO-ba, így „magunknak kell szembenéznünk Európa legnagyobb hadseregével”.

Évtizedek óta nem volt ennyire feszült a viszony Oroszország és az Egyesült Államok, illetve a NATO között, ezért január 10-én több napos egyeztetésbe kezdtek, kevés eredménnyel. Oroszország állítja, esze ágában sincs lerohanni szomszédját, viszont lényegében azt követeli, hogy a NATO vonuljon vissza 1997-es határai mögé. A NATO szerint ez nem tárgyalási alap.

Életbe lépett a görög kormány november végén bejelentett intézkedése: hétfőtől kötelesek beadatni a koronavírus elleni oltást a 60 év felettiek. Akik nem tartják be az előírást, 50 eurós pénzbüntetést kapnak januárban, majd minden további hónapban újabb 100 eurót (nagyjából 35 ezer forintot) kell fizetniük.

Az egészségügyi miniszter szerint azért fontos erre a korosztályra célozni, mert ők teszik ki a kórházban ápolt betegek jelentős részét.

Görögországban a teljes népesség 69 százaléka kapott két oltást, ami majdnem megfelel az európai uniós átlagnak. A 60 év felettiek köréban 42 százalékos az oltottság.

Felmérések szerint a társadalom többsége támogatja az idősek kötelező oltását, ellenzéki pártok viszont megkérdőjelezték, törvényes-e kiemelni egyetlen csoportot. A kormány egy 2020-as bírósági döntésre hivatkozott, ami lehetővé tette a napközik számára, hogy elutasítsák azokat a gyerekeket, akik nem kapták meg a számukra előírt oltásokat. (AP)

2021 első negyedévében még 9 százalékos előnyben voltak a demokraták a republikánusokkal szemben, az év végére viszont fordultak az erőviszonyok, és a republikánusok vezetnek 5 százalékkal az Egyesült Államokban. Legalábbis erre jutott a Gallup amerikai közvélemény-kutató intézet decemberben.

Jól mutatja, milyen jelentős változás ez, hogy az első és az utolsó negyedéves adat is a demokraták, illetve a repbulikánusok olyan mértékű fölényét mutatta, amire ritkán volt példa 1991 óta.

A demokrata Joe Bident 2020 novemberében választották elnökké, és bár kezdetben elég népszerű volt, a Gallup szerint a járvány felpörgése és a kaotikus afganisztáni kivonulás rosszat tett neki. (via MTI, Gallup)

Most már biztos, hogy az omikron variáns enyhébb tüneteket okoz a deltához képest, különösen az oltottak esetében. Tudjuk azt is, hogy legalább kétszer olyan gyorsan terjed, mint az előző variáns, és azt is, hogy az oltottak is nagyobb eséllyel megfertőződhetnek, mint korábban.

Mi következik ebből, mire számíthatunk az ötödik hullámban? Erre próbáltak választ adni egy péntek esti online beszélgetésen, amin részt vett Oroszi Beatrix epidemiológus, Jakab Ferenc virológus és Szekanecz Zoltán klinikai immunológus.

Az ötödik hullám Budapesten és Heves megyében kezdődött az előző év utolsó hetében. Eleinte egyértelműen a 18-25 éves fiatalok közt terjedt a vírus, a téli szünet vége óta már a 10-19 éveseket is erősen érinti, mondta Oroszi, aki tagja a minisztériumi elemzőcsapatnak is. A korábbi tapasztalatok alapján három hétbe is telhet, míg a vírus eléri az idősebb korosztályokat, ez tehát még előttünk áll.

Az ötödik hullámban arányaiban kevesebb fertőzött fog súlyosan megbetegedni, mint korábban. De mivel sokkal többen fertőződnek meg, a kórházak ugyanúgy túltelítődhetnek. Jakab szerint ezért fontos, hogy ne egyéni, hanem társadalmi szinten gondolkozzuk, „lássuk a fától az erdőt”.

„Ha rengeteg fertőzött van, és annak egy pici szelete kórházba kerül, azzal már telítjük az egészségügyi rendszerünket, még akkor is, ha a variáns enyhébb tüneteket okoz.”Oroszi szerint a vírus gyors terjedése súlyos problémákat okozhat a kritikus infrastriktúrákban, az oktatásban és az egészségügyben is, egyszerűen azért, mert egyszerre nagyon sokan betegedhetnek meg, akár enyhe tünetekkel. Ez akkor is probléma, ha csak 5-8 napot kell otthon tölteniük.

„Az egészségügy erre sokkal érzékenyebb, ott nem kell 10 százalékos hiányzási arány, elég 3-4 százalék is, hogy fennakadás legyen az ellátásban.” Felidézte Anglia példáját, amiről mi is írtunk korábban: rövid idő alatt sok egészségügyi dolgozó esett ki a munkából, miközben megnőtt az ellátandó betegek száma.

Mindnyájan hangsúlyozták a harmadik oltás fontosságát. Oroszi szerint a magyar adatok alapján az oltatlanok és az egyszer oltottak legalább ötször akkora kockázatnak vannak kitéve, ha a súlyos megbetegedést és a halálozást nézzük.

Szóba kerültek azok a kutatási eredmények, amelyek szerint az oltás és a korábbi megfertőződés együttesen nagyon jelentős védettséget ad. Szekanecz szerint ez azt mutatja, hogy ha valaki oltottként véletlenül elkapja a vírust, azt nem feltétlenül jelent nagy bajt - persze, mivel nincs 100 százalékos oltás, náluk is előfordulhat súlyos megbetegedés, nagyon ritka esetben halálozás is.

Oroszi felidézett egy japán kutatást, ami szintén kimutatta, hogy a hibrid immunitás (oltás+korábbi betegség) nagyon erős védettséget ad az omikronnal szemben. A jelek szerint minél több idő telik el az oltás és a megfertőződés között, annál nagyobb ez a védettség, de hangsúlyozta, hogy mindig az oltásnak kell előbb megtörténnie.

Ezzel együtt az oltottakat sem biztatta, hogy kapják el szándékosan a vírust, sőt fontos, hogy például maszkot hordjanak. De ha mégis megtörténik, és enyhe tünetekkel átesnek a betegségen, „az nem a világ vége”.

Mint mondta, akik beoltatták magukat, és most elkapják a fertőzést, azok valamikor ősszel lesznek ismét fogékonyabbak a fertőzésre. Az ötödik hullám sem véletlenül Budapesten és a Dunántúlon robbant be leginkább: az előző hullám jobban érintette az ország délkeleti és északkeleti részét, ezért ott többen szereztek védettséget.

Negyedik oltás?

A kormány engedélyezte, hogy orvosi konzultáció után bárki kérhesse a negyedik oltást, de a beszélgetés résztvevői szerint ez leginkább az immunbeteg emberek számára fontos, másoknak nem.

Oroszi szerint akkor használhatjuk fel jól a vakcinakészletünket, ha minél több embert hozzásegítünk az első, második és harmadik adaghoz. Ebben pedig nagyon jelentősek a területi egyenlőtlenségek.

Elmondása szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken az országos átlagnál magasabb az oltottság, az északkeleti, délnyugati, aprófalvas térségekben viszont harmadával alacsonyabb.Erről sajnos nincsenek nyilvános adataink, az operatív törzs csak néhány alkalommal tette közzé a megyei oltottsági adatokat, amik egyrészt csak pillanatképet adtak a helyzetről, másrészt elmosták a mélyebb a különbségeket.

Az egyenlőtlenség csökkentése azért is fontos lenne, mert akkor kisebb eséllyel jelennének meg új variánsok, mondta Oroszi. Hasonló a helyzet globálisan is: a világ 50 országában mindössze 6 százalékos az oltottság.

Oroszi szerint később valószínűleg szükség lesz negyedik oltásra, de nem a mostani vakcinákkal, hanem olyan frissített oltóanyagokkal, amik összes, éppen keringő variáns ellen védelmet nyújtanak. Ezeket reálisan őszre fejleszthetik ki.

Gyerekek oltása?

Mindhárman fontosnak tartják, hogy a szülők oltassák be a gyerekeiket.

Egyrészt azért, mert az újabb variánsok egyre inkább érintik a gyerekeket is, a delta például nagyobb arányban okozott köztük súlyos betegséget, mint az eredeti, vuhani törzs.

Másrészt még az enyhe tüneteket mutató vagy tünetmentes gyerekek is megfertőzhetik idősebb szüleiket, nagyszületiket.

Harmadrészt az oltással lehet normalizálni a helyzetet az oktatásban, így lehet garantálni, hogy a gyerekek megfelelő körülmények közt tanulhassanak. Oroszi azt mondta, máskülönben állandósulni fog a bizonytalanság.

Mikor lesz vége?

Bár sokan azt gondolják, hogy az omikron gyors terjedése, a népesség jelentős részének átfertőzése elhozhatja a járvány végét, a magyar szakértők ezt nem látják reálisnak.

Jakab elképzelhetőnek tartja, az omikron után megjelennek újabb variánsok, amelyek ismét súlyosabb tüneteket okozhatnak. Oroszi is azt mondta, hogy a most tapasztalt enyhülés pusztán evolúciós véletlen a vírusnál.

Szerinte muszáj megtanulnunk együtt élni a koronavírussal, mert nem fog eltűnni. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítanunk a szükséges szabályokat, együttélési normákat, amelyek lehetővé teszik, hogy minél nagyobb biztonságban érezzük magunkat a hétköznapokban. Szerinte erős járványügyi rendszerre, megfelelő előrejelző-képességre van szükségünk, az egészségügyi rendszerben pedig tartalékra van szükség, hogy tudjunk mit kezdeni az újabb járványhullámokkal.

Hosszabb távon a koronavírus hasonlóvá válhat, mint az influenza vagy más szezonális vírusok, de nem azért, mert magától megszelídül, hanem mert az oltások segítségével immunitást építünk fel vele szemben, és jobban megtanulunk védekezni.

Szerdán digitális oktatást rendeltek el a budapesti Madách Imre Gimnázium összes osztályában egészen jövő keddig. Az iskola honlapján azt írják, a „hirtelen megugró fertőzésszám” miatt volt erre szükség, ami azt jelenti, hogy 78 diák és 11 tanár kapta el a koronavírust.

„Az utolsó napokban volt olyan osztály, ahol az órák több mint fele helyettesítéssel zajlott a tanárok megbetegedése miatt” – mondta egy szülő pénteki felhívásunk után.

Digitális oktatásra az iskola akár egy-egy osztály esetében is kérhet engedélyt az operatív törzstől. Így történt egy budapesti általános iskolában, ahol az elsős tanító hétfőn dolgozott utoljára, kedden pozitív lett a gyorstesztje, majd szerdán a PCR-je is.

„Az iskola nem tudja megoldani a helyettesítést. Ezért bár a csütörtökön megkapott határozat szerint egy hétre digitális oktatásra tért át az osztály, a valóságban az a helyzet, hogy amíg a beteg tanárnő nem lesz annyira jól, hogy online órát tudjon tartani, nincs semmilyen oktatás” – írta egy szülő, aki reméli, nem hosszabbítják meg mindezek miatt a tanévet. Egy Pest megyei iskola 10 osztályából öt online oktatásra tért át, de van, ahol ragaszkodnak a bejáráshoz, noha a 32 fős osztályból már csak heten egészségesek. Egy tanár azt írta, náluk múlt héten még mindenki bejárt, mostanra 33 osztályból 7-ben bevezették az online oktatást.

Néhány óra alatt rengeteg hasonló történet jutott el hozzánk az ország különböző pontjairól. Ez is mutatja, hogy a hirtelen berobbant ötödik hullám erősen érinti az iskolákat, ami nem meglepő: az omikron variáns minden korábbinál sokkal gyorsabban terjed, és a védettséget is hatékonyabban képes kicselezni.

Bár az omikron enyhébb tüneteket okoz a deltánál, különösen az oltottak esetében, más országok példáján is látszik, hogy ha hirtelen nagyon sokan fertőződnek meg, az könnyen zavart okozhat az oktatásban és más munkahelyeken is. Franciaországban évtizedek óta nem látott tanársztrájk volt csütörtökön, mert a szakszervezetek kevesellték a vírussal kapcsolatos intézkedéseket. Ott nyomon követhető, hogy éppen hány diák fertőzött, itthon annyit árult el az államtitkár, hogy az osztályok két százalékát érinti valamilyen intézkedés. Ebből keveset tudunk meg a valódi viszonyokról.

Árulkodóbb, hogy az alapítványi fenntatású Közgazdasági Politechnikumban, ahol naponta közlik az adatokat, pénteken a nagyjából 600 diákból 109-en voltak fertőzöttek, míg hét elején még csak 40-en. Itt jövő héten szintén online oktatás lesz.

Egy másik budapesti általános iskolában már a nyolcadik osztály került karanténba a héten, legalábbis ennyiről tud a szülői munkaközösség egyik tagja. Ez az iskola harmadát jelenti. Elmondása szerint október óta folyamatosan érintett két-három osztály, az ő gyereke most másodszor.

A teszt drága, a maszkot ímmel-ámmal hordják

A szabályok szerint az oltott gyerekeknek nem kell karanténba menniük, ha covidossal érintkeztek, csak akkor, ha náluk is kimutatják a fertőzést. Kérdés persze, hogy ki fog tesztelni, ezt ugyanis nem szervezi meg a tankerület. A szülők elővigyázatosságból vehetnek gyorstesztet a patikában (változó áron, minimum néhány ezer forintért), vagy elmehetnek PCR-re, ami 10 ezer forint felett van.

Ez a szülő azt mondta, rengeteg fertőzés maradhat rejtve, mert sokan nem foglalkoznak egy-egy félnapos lázzal. A fertőzött diákok pedig oltottan is továbbadhatják a vírust idős tanáraiknak és akár oltatlan társaiknak is.

„Mindenki betegen flangál, mert vagy le se tesztelik, vagy nincs tünete, vagy ő maga is inkább otthon kihúzza, csak ne legyen karantén. Aki karanténra kötelezett, annak egy határozat se megy ki. Miért vegye akkor komolyan?” – kérdezte.

Egy vidéki nagyváros általános iskolai tanára éppen koronavírussal fekszik otthon. Szerinte azért fertőződött meg, mert négy napon keresztül kellett tanítania olyan osztályokban, ahol covidos gyerekek ültek.

„Olyan gyerekek között tanítunk, akik szülei és iskolánkba járó testvérei igazoltan covidosok, de a szülők beküldik a tüneteket még nem produkáló gyerkőcüket az iskolába. Néhány napon belül ők is betegek lesznek, közben megfertőzve minden tanulót és dolgozót.”Szerinte a szülők fele nem tudja kifizetni a tesztet, a tankerületet pedig hiába kérték, hogy nyújtson ehhez támogatást. Az iskolában kötelezővé tették a maszkot (ez az igazgatók hatásköre), de szerinte a diákok nagyjából 40 százaléka nem hajlandó hordani. „Mit várjunk egy olyan gyerektől, akinek oltatlanok vagy vírustagadók a szülei?” – kérdezte.

Egy másik – egyházi – iskolában két tanár hord rendszeresen maszkot, a diákok közül pedig egyvalaki, aki korábban súlyos tünetekkel esett át a betegségen. A nem állami iskolák azért is különleges helyzetben vannak, mert náluk nem tették kötelezővé az oltást, így ezekben továbbra is dolgozhatnak oltatlan tanárok.

„Mindennaposak a megbetegedések, jelenleg két osztály hiányzik. Egy oltástagadó osztályfőnök osztályában talán 6-8 diák van beoltva, a többiek oltatlanok, ezért karanténban vannak, de minden osztályban van covidos gyerek” – írta az iskola egyik tanára.

„Mivel a nagy ablakok nem nyithatók (olcsó, rémálom kivitelezés), csak egy keskeny felső ablakon szellőztethetőek a termek, ezért a beoltott gyerekek is taknyosak, köhögnek az osztályban, a tesztelés a drága tesztek miatt kizárt.”Nehezíti a helyzetet, hogy van kolléga, aki rendszeresen beviszi a tanáriba a karanténba helyezett gyerekét, mert nincs, aki vigyázzon rá otthon. „Mindketten betegek, tesztről nem tudok.”

Oltás nélkül könnyű otthon ragadni

„A téli szünetre úgy adták haza a másodikos gyereket, hogy »valószínűleg karanténba fognak kerülni, mert egyik osztálytársuk igazolt covidos lett«. Aztán most a téli szünet utáni második kedden szintén azzal küldték haza őket, hogy »megfigyelés alá kerülnek, de nincs semmi infó, még nem jött meg a határozat«” – írta egy szülő péntek délelőtt. Néhány órával később szólt, hogy a gyerekének fáj a torka, be is lázasodott, ezért muszáj elvinni tesztelni.

Náluk a szülők egy része oltásellenes, pedig ősszel az egyik kislány elvesztette az édesanyját a járvány miatt.

Egy budapesti kertvárosi általános iskolában már a szünet utáni első kedden beteg lett egy gyerek, amiről csütörtök este értesültek a szülők. Az igazgató elővigyázatos volt, mindenkit hazaküldött az osztályból, bár a hivatalos határozat csak péntek délután jött meg: az oltott gyerekeknek jelenléti oktatás, a többieknek karantén, hiszen kontaktszemélynek minősülnek.

Egy apuka elmondása szerint most 10-11 gyerek jár be a 30 fős osztályból, ők mind az első oltás után 5-6 nappal kapták meg a védettségi igazolványt, amikor még nem alakul ki a vakcina által elérhető maximális védettség.

„Sajnálom azokat a gyerekeket, akiket nem oltatnak be a szüleik, mert nekik az elkövetkezendő hónapjaik többnyire otthon fognak telni” – mondta.

„RENDKÍVÜLI: Fegyveres migránsok a magyar határon!” címmel tett közzé videót Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke. Ebben bemutat egy mobilos felvételt, amin kerítésen átmászó emberek látszanak, az egyikük puskát tart a kezében. Toroczkai állítása szerint ez a videó a déli határon, Ásotthalomnál készült, ahol ő a polgármester.

Toroczkai először azzal vádolja a kormányt, hogy a rendőrök szándékosan csak később fogják el az illegális határátlépőket, és a kormány azért nem lép fel, mert rosszul mutatna a kampányban, ha kiderülne, hogy nem tudják megvédeni a határt.

Ezután azzal folytatja, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közben feljelentette az ásotthalmi mezőőrséget, ezért a rendőrök be is idézték két beosztottját. Toroczkai szerint az önkormányzat alkalmazásában álló mezőőröknek joguk van intézkedni a „migránsbűnözőkkel szemben, akik kárt okoznak az erdeinkben, kárt okoznak a tanyáinkba betörve, kárt okoznak már önmagában, amikor a határkerítést megrongálják”. Ezért, ha a Mi Hazánk bejutna a parlamentbe, kezdeményezné a TASZ feloszlatását és betiltását.

Mint a TASZ-tól megtudtuk, valójában nem feljelentést tettek, hanem a kormányhivatalt és a rendőrséget kérték, hogy vizsgálják ki, jogszerűen működik-e az ásotthalmi mezőőrség.

Egy ősszel közzétett, „TÁMADÁSOK UTÁN EMBERVADÁSZAT A HATÁRON” című videóban Toroczkaiék részletesen bemutatták, hogyan működik „bevetés közben” a mezőőrség. Látszik, hogy autóval, majd gyalog keresik az erdőben az illegális határátlépők nyomait éjszaka, felfegyverkezve, és az önkormányzat térfigyelő kamerarendszerét is használják erre a célra. Azt állítják, a mezőőrség évek óta végzi ezt a feladatot, több ezer embert fogtak már el.

Csakhogy a TASZ szerint a mezőőrök dolga a termőföldek, az ott levő gépek, épületek, termények védelme. „Ha tetten érnek valakit, amint épp rongálja vagy felgyújtja például a szalmatároló épületet, akkor joguk van kényszerintézkedésre. Megakadályozhatják a bűncselekményt, és értesíthetik a hatóságokat. De nincs semmilyen felhatalmazásuk arra, hogy szervezetten bűnüldözési, határvédelmi feladatokat lássanak el” - mondta Landgraf Erna, a TASZ munkatársa.

Szerinte az ásotthalmi mezőőrök nem azt vizsgálják, hogy az illegális határátlépők kárt okoznak-e vagy sem, és nem is tettenérésről van szó, hanem aktívan keresik ezeket az embereket, és próbálják feltartóztatni, megfélemlíteni őket, amihez nincs joguk.

A rendőrség végül valóan feljelentésként értékelte a TASZ közérdekű bejelentését, és eljárást indított „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt. A TASZ azt a választ kapta a kormányhivataltól, hogy vizsgálni fogják a mezőőrség és az önkormányzat tevékenységét, de megvárják a rendőrség álláspontját is.

Orbán Viktor hosszan beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban a gyermekvédelminek nevezett népszavazásról, ami részben arról szól, hogy ne lehessen az iskolákban a szülők hozzájárulása nélkül „szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást” tartani.

Amikor a műsorvezető az ilyen iskolai foglalkozásokról, „transzvesztiták” előadásairól kérdezte, Orbán először a pedofíliáról, szexuális ragadozókról kezdett beszélni, amit szerinte a magyar törvények megfelelően kezelnek, „ez a gyermekvédelem egyik kérdése”.

Ezután külön tárgyalt „bizonyos szexuális szokásokat, amiket a szülők egyébként nem fogadnak el, vagy nem szeretnék, ha a saját családjukban is megjelenne, ezt népszerűsíti az állam vagy az iskolai rendszer, vagy megengedi az iskolai rendszer, hogy ilyen népszerűsítő, propagandisztikus előadásokat a szülők megkérdezése nélkül a gyerekeik elé tárjanak”.

Orbán szerint „van egy nagyon nagy vita” arról, hogy ezek a „bizonyos szexuális szokások” elvezetnek-e a pedofíliához.Ungár Péter, az LMP nyíltan meleg politikusa „súlyos, gyűlöletkeltő, hazug mondatként” értékelte a miniszterelnök szavait, és azt írta, felmerül három kérdés:

1. „Most akkor vége abbahagyja a jobboldal annak a bohócságnak a mondogatását, hogy a „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás nem a homofóbiáról szól? A hazug szólamokat, hogy nem szólnak bele felnőtt emberek magánéletébe kihagyhatjuk a jövőben, most, hogy egy rendkívül súlyos bűncselekménnyel mossa össze az összes magyar homoszexuálist a miniszterelnök?
2. Bár én senkinek sem szeretnék a magánéletével foglalkozni, de a Fidesznek dolgozó homoszexuális emberek vajon hol helyezkednek el, ebben a jobboldalon felettébb érdekesnek számító vitában? Szerintük is elvezet a homoszexualitás a pedofíliához? Legalább belső körben elmerik mondani a megélt valóságát a homoszexualitásnak?
3. Orbán Viktor, amikor tavaly júniusban arról beszélt, hogy védi a homoszexuális fickók jogait, akkor is gondolkozott, hogy elvezet-e a homoszexualitás a pedofíliához? Mikor hazudott? Most vagy akkor?”

Egészségügyi okokból mégsem indul el az országgyűlési választáson a DK-s Horváth Roland Károly, aki az előválasztáson 55 százalékkal nyert a Bács-Kiskun megyei 5. számú választókerületben.

Mivel már nincs idő új előválasztást rendezni, az ellenzéki pártok megállapodtak, hogy egy másik DK-s politikust, Molnár Lászlót indítják, aki polgármester is volt már a térségben.

Ez a körzet nagyon nehéz terep az ellenzéknek, hiszen a fideszes jelölt 2018-ban 56 százalékot kapott.

Szerdán személyesen Orbán Viktor jelentette be, mennyibe fog kerülni a tej, az étolaj, a cukor, a liszt, a sertéscomb és a csirkemell. A csütörtöki kormányinfón aztán bővült a lista, kiderült, rajta van a csirkefarhát is. Gulyás miniszter szerint rajta is volt kezdettől fogva, ezek szerint csak véletlenül nem hangzott el.

A tisztánlátás kedvéért egy ponton még részletesebben felsorolta az árstoppolt termékeket, ami újabb fordulatot eredményezett. Megtudtuk, hogy külön-külön a csirkefar és a csirkehát is annyiba fog kerülni, mint októberben.

A csirkefarhát ügye fideszes politikusokra is újdonságként hatott, Zsigmond Barna Pál képviselő néhány órával később kihirdette a Facebookon: „a csirkefarhát ára is rögzítésre kerül!”

Ahogy mostanában szokás, meg is jelent a kommentszekcióban képviselőtársa, a külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt, aki egy magyar zászlós emojival üdvözölte a fejleményeket.

A csirkefarhát árával egy hónappal azután kezdett kampányolni a kormány, hogy Orbán Viktor kijelentette: a gazdasági válság után visszakapaszkodtunk oda, ahol a válság előtt voltunk.

Címlapkép: WLADIMIR BULGAR/SCIENCE PHOTO LI/Science Photo Library via AFP

Az omikron enyhébb tüneteket okoz a delta variánsnál, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell védekezni, mondta Orbán Viktor péntek reggel a rádióban. Az oltás az aduász, ami a deltát és az omikront is üti, ezért januárban minden csütörtökön, pénteken és szombaton lehet időpontfoglalás nélkül oltásra menni. Kérte, hogy a szülők fontolják meg a gyerekek beoltatását.

Beszélt a csütörtökön bejelentett intézkedésekről:

• 7 napra rövidítik a karantént, mert enyhébb lefolyású a betegség,
• ez negatív teszttel 5 napos lehet,
• február 15-től csak azoknak lesz érvényes védettségi igazolványa, akik beoltatták magukat háromszor (vagy az elmúlt hat hónapban kapták meg a másodikat).

A negyedik oltást is engedélyezik legalább négy hónappal a harmadik után, hat hónap után pedig javasolják is. De mindenképp ki kell kérni a háziorvos véleményét.„A kórházi kapacitásaink fantasztikusak, különösen a humán kapacitásaink” - mondta, bár a korábbi járványhullámok legnehezebb heteiben éppen megfelelően képzett szakemberekből volt hiány.

Ő találta

Az élelmiszerár-stop témáját úgy vezette fel, hogy „a szerbeknél találtam én novemberben egy rendkívül izgalmas dolgot”. Orbán szerint áruhiánytól azért nem kell tartani, mert ellenőrizni és büntetni fogják, ha a kereskedők nem kínálnak eleget ezekből a termékekből.

Arra a kérdésre, hogy más élelmiszerekre is bevezetik-e az árstopot, azt válaszolta, nem jövendőmondó, de szerinte ez a hat termék is elegendő lehet.

Az ellenzék szerint inkább az áfát kellene csökkenteni, ahogy például Lengyelországban tették. Orbán erre azt mondta, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját már levitték 5 százalékra.

Reagált arra is, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a gyermekvédelminek nevezett népszavazás előítéleteket erősít és gyűlöletet kelt. Orbán szerint az emberi jogi biztos „sorosista”.

A jelek szerint az iskolákat is erősen érintheti a járvány újabb hulláma, ami más országokhoz hasonlóan nálunk is nagyon meredeken fut felfelé.

A kormány elárulta ugyan, hogy az osztályok két százalékát érinti valamilyen intézkedés, de ennél többet mond, hogy van olyan iskola, ahol a tanárok ötöde covidos, vagy ahol két hétre mindenkit átállítottak online oktatásra.

Az új szabályok szerint most már alsó tagozaton is érvényes lesz, hogy az oltatlan kontakt gyerekeknek 5 napos karanténba kell menni. Ők online tanulhatnak otthonról, ha megoldható.

Bár az omikron enyhébb tüneteket okozhat a korábbi variánsoknál, a vírus gyors terjedése sosem látott tömegeket érinthet.

Mit tudnak kezdeni a szülők a helyzettel? Megint szabadságot kell kivenniük a digitális oktatás miatt? Mennyit kell költeni gyorstesztekre? Hogyan kezeli a helyzetet az iskola és a tankerület? Előírták a maszkviselést? Hogy viselik ezt a gyerekek?

Ha tanárként, szülőként megosztaná tapasztalatait, küldje el nekünk a [email protected]!

Nemcsak a 2020-as, hanem a tavalyi lezárások idején is tartottak illegális összejövetelt a brit miniszterelnöki rezidencián, írja a Telegraph.

A lap szerint egy nappal II. Erzsébet férje, Fülöp herceg temetése előtt rendeztek búcsúbulit Johnson miniszterelnök kommunikációs igazgatójának és egyik fotósának, akik távozni készültek a stábból. Összesen harmincan lehettek, a pincében táncoltak is, és hajnalig mulattak a kertben.

A szabályok szerint abban az időben nemhogy partikat nem tarthattak az emberek, hanem csak a legközvetlenebb hozzátartozóikkal találkozhattak zárt térben. A másnapi temetést is távolságtartással rendezték meg, a királynő egyedül ült a padban.

Boris Johnson miniszterelnök ugyan nem volt ott a bulin, de bizonyára nem örül a hírnek, mivel épp a politikai túléléséért küzd egy hasonló botrány miatt. Az elmúlt napokban saját párttársai közül is többen lemondásra szólították fel, miután kiderült, hogy két évvel ezelőtt ő is megszegte a korlátozásokat a Downing Streeten.

Harminc körzetben a Lungo Drom fogja eldönteni a választásokat, mondta az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kormánypárti frakciószövetségének egyik tagja december 7-én egy újabb hangfelvétel szerint, amiről a Népszava számolt be.

A lap szerint a találkozón csak lungo dromos képviselők vettek részt. Volt, aki biztatott, hogy „meg kell kérni a Fidesztől az árát”, és más is ráerősített, hogy „ha nekik kell a harc, akkor fizessék meg”.

Az eseményen ott volt Farkas Félix parlamenti szószóló is, aki arról beszélt, hogy milliárdos visszafizetési kötelezettsége is lehet az ORÖ-nek, ami odáig vezethet, hogy senki sem kap tiszteletdíjat.

Ezután kiderült, hogy a képviselők bruttó 200 ezer forintért gyűjthetnek jelentkezőket kommunikációs tréningre a Roma Közéleti Akadémia keretein belül. Ennek létrehozását Sztojka Attila kormánybiztos jelentette be nekik néhány órával korábban, de ezen a találkozón már nem volt ott.

A Népszava az elmúlt napokban több részletet is nyilvánosságra hozott Sztojka Attila és a Lungo Drom zárt egyeztetéseiről. Ezek alapján a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője december végén szerződéseket kínált azoknak, akik „ebben a körben benne vannak”, majd hozzátette: „félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni”, aztán mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.

A cikkek szerint Sztojka ekkor és egy másik alkalommal is azt mondta, hogy a Belügyminisztériumban mindenkiről mindent tudnak. A főigazgató a Jobbikkal és a meleglobbival is riogatta a roma képviselőket.

Gulyás Gergely miniszter csütörtökön azt mondta, a kormány nem vizsgálja Szotjka ügyét, és mivel a felvétel teljes egészében nem került nyilvánosságra, „nem tudjuk, hogy mi hangzott el”.

Sztojka nem tagadta, hogy ő beszélne a felvételen, és hogy azt mondta volna, ami a hírekben megjelent. Egy kiszivárgott email szerint legutóbb megüzente, hogy az ORÖ-s képviselők ne keressék többé közvetlenül.

A Sztojka-ügy miatt a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenzéki tagjai rendkívüli ülést kezdeményeztek.

Szombattól legfeljebb 2,94 eurót, vagyis ezer forintot kérhetnek Spanyolországban az antigén gyorstesztekért, miután egy kormányzati bizottság döntött az ármaximálásról. Azt mondták, olyan összeget akartak meghatározni, ami egyszerre megfizethető, és garantálja, hogy a tesztek elérhetők legyenek a gyógyszertárakban.

Az El País cikke szerint mostanáig 5-10 euróba kerültek Spanyolországban a gyorstesztek, ezzel a legdrágábbak közt voltak Európában. Olaszországot, Belgiumot és Írországot említik hasonlóként, de Magyarországon is ennyit vagy még többet kell fizetni.

Franciaországban 6 eurós maximumot határoztak meg, Portugáliában pedig előírták, hogy a bolti ár legfeljebb 15 százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat.

Ahogy máshol, Spanyolországban is éppen az omikron okozta újabb járványhullámmal küzdenek, ami minden korábbinál több embert fertőz meg, ezért nagyon fontos, hogy az emberek könnyen hozzáférjenek a tesztekhez.

Csütörtökön megkérdeztük a kormányinfón, terveznek-e hasonló intézkedést Magyarországon, mire Gulyás Gergely miniszter megfontolandónak nevezte a felvetést.

Bár az antigén gyorstesztek kevésbé pontosak, mint a PCR-teszt, nagy hatékonysággal képesek kiszűrni azokat, akik épp leginkább terjesztik a vírust. Oroszi Beatrix epidemiológus nemrég azt mondta, a gyorstesztek csoportos események előtt is sokat segíthetnek a kockázatcsökkentésben.

Varga Judit igazságügyi miniszter hónapok óta egyszer sem szólalt meg Völner Pál ügyében, aki az ügyészség szerint éveken át, rendszeresen rakott el kenőpénzeket Varga helyetteseként és államtitkárként. Völner ugyan lemondott a kormányzati posztjáról, miután nyilvánosságra került a gyanúsítás, de továbbra is képviselő.

Megkérdeztük a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely minisztert, szerinte rendben van-e, hogy Varga semmit sem tett az ügyben.

„Ha az ártatlanság vélelmét mint olyan alkotmányos alapot, amelyen az egész büntetőjog és az alkotmányosság áll, elfogadjuk, akkor nehéz mást tenni.” Azt mondta, akkor lenne jogos a kérdés, ha Völner nem mondott volna le.

Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e Vargának mégis magyarázatot adnia arra, hogyan lehetett Völner éveken át a közvetlen bizalmasa, azt mondta: a gyanúsítás alapján is elmondható, hogy ha az ügyészségnek igaza is van, a Völneré egyedi eset. „Nem látom sehol sem, hogy a miniszter asszonynak mit kellett volna még tenni vagy mondani, túl azon, hogy egy napon belül rendezte az utódlás kérdését.”

Az ügyészség gyanúja szerint Völner 2018-tól idén júliusig éveken át, rendszeresen több millió forintot vett át Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy cserébe különféle ügyeket intézzen neki. Ezek részben végrehajtói kinevezésekre vonatkoztak.

További részletek a kormányinfóról.

Cikkünk folyamatosan frissül.

A koronavírusos fertőzések jelentős részét már az omikron variáns okozza Magyarországon, mondta Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón. (Müller Cecília tisztifőorvos kedden 29 százalékról beszélt.) A kormány arra számít, hogy a kórházi terhelés nem fog olyan mértékben emelkedni, ahogy a fertőzötteké. A külföldi tapasztalatok alapján ez valószínűleg így lesz, ezzel együtt nagyon sok fertőzött esetén sokan kerülhetnek kórházba.

Gulyás elárulta, hogy a 2261 covidos kórházi beteg mellett 596-an vannak, akik szintén ápolást igényelnek, és covid-gyanús tüneteket mutatnak, de még nem igazolták a fertőzést. Ezt a számot alapesetben nem szokta megosztani az operatív törzs.

A kormány úgy döntött, hogy a védettségi igazolvány február 15-től oltási igazolvánnyá alakul.Ez azt jelenti, hogy az igazolvány csak azok kezében lesz érvényes, akik három oltást kaptak, vagy az elmúlt fél évben kapták a másodikat. Ehhez nem lesz szükség új igazolványra, a QR-kódot le lehet olvasni, ez fogja igazolni az érvényességet.

Nemzetközi példák alapján hét napra rövidítik a hatósági karantén hosszát, de öt nap után negatív teszttel lehet szabadulni. Az iskolákban már az alsó tagozaton is érvényes lesz, hogy az oltatlan kontakt gyerekeknek 5 napos karanténba kell menni. Ők online tanulhatnak otthonról, ha megoldható.

közcím

Évtizedek óta nem látott sztrájkra készülnek a tanárok Franciaországban. A tervek szerint 75 százalékuk nem fogja felvenni a munkát csütörtökön, ami azt jelenti, hogy az általános iskolák felében egyáltalán nem lesz tanítás.

A szakszervezetek azért tiltakoznak, mert szervezetlennek látják a kormány vírussal kapcsolatos intézkedéseit az iskolákban. Azt mondják, sem a dolgozókat, sem a gyerekeket nem sikerült megvédeni, nem szervezték meg a fertőzött tanárok pótlását, miközben az iskolákban ki se látnak a kontaktkutatásból és a tesztelésből.

Ahogy Európában máshol, Franciaországban is az omikron variáns terjed, ami rövid idő alatt nagyon sok embert fertőzött meg. Párizs környékén az általános és középiskolás gyereke öt százaléka kapta el igazoltan a vírust múlt héten, a 15-17 éveseknél ugyanez hat százalék. (Magyarországon nem közölnek ilyen számokat, ezért nem tudjuk összehasonlítani.)

Egészségügyi és oktatási szakértők szeretnék, ha kötelezővé tennék az iskolákban az FFP2-es maszkot, ha szén-dioxid-mérőkkel segítenék a hatékonyabb szellőzést, és visszatérnének ahhoz a korábbi szabályozáshoz, miszerint egyetlen igazolt fertőzöttnél haza kell küldeni az egész osztályt. A kormány az elmúlt időszakban többször alakított a szabályokon, még a téli szünet vége előtt, az utolsó órákban is várták a szülők és a tanárok, hogy közzétegyék a tudnivalókat.

A legfrissebb előírások szerint a gyerekeknek otthoni antigéntesztet kell végezniük, ha egy osztálytársukról kiderül, hogy koronavírusos. Azóta tömegek állnak a patikák bejáratánál, sokáig fagyoskodva a hidegben, hogy teszthez jussanak.

A kormány ugyanakkor pozitívumnak tartja, hogy az iskolákat régóta nem zárták be a járvány miatt. (AFP, Guardian)

Ahogy az elmúlt napokban láttuk, szinte nyílegyenesen megy felfelé a koronavírusos fertőzési görbe. Budapesten úgy áll a járvány, ahogy országosan november végén, a negyedik hullám csúcsán állt.

Az omikron variáns minden korábbinál hatékonyabban terjed, az elmúlt héten majdnem az összes minta harmada pozitív lett. Ez azt is jelzi, hogy sokkal több tesztet kellene végezni az ötödik hullám leszorításához.

A kórházban ápolt covidosok száma még csökkenőben van, de a külföldi tapasztalatok alapján várható, hogy ez is emelkedni fog. Most 2647 embert ápolnak, ez a november eleji szintnek felel meg, akkor ment felfelé a negyedik hullám. 249-en vannak invazív lélegeztetőgépen, ebből a szempontból szintén javul a helyzet.

A halálozás még mindig elég magas, szerdán 81-en vesztették életüket, az elmúlt héten naponta átlagosan 69-en. Összességében már több mint 40 ezer covidos halottról tudunk az országban, ami lakosságarányosan nemzetközi szinten is magasnak számít.

Az oltásokban nincs különösebb meglepetés, naponta alig négyezren mennek első adagért, és kevesebb mint hatezren harmadikért.

Rengetegen kaptak a napokban kormányzati emailt a 2022-ben osztott támogatásokról, miután az oltási regisztrációval megadták a címüket és a szükséges hozzájárulást a kormánynak. Elvileg, ha írunk egy levelet a [email protected] címre, leiratkozhatunk a reklámokról, de a Telex több olyan embert idéz, akiknek ez nem sikerült.

Egy évvel ezelőtt, az oltási kampány kezdetén a kormány nem válaszolta meg egyértelműen, kötelező-e regisztrálni az internetes felületen ahhoz, hogy oltást kapjunk. Aki megtette, és meg akarta kapni a vakcinákkal kapcsolatos tájékoztatást is, jóváhagyta a további kapcsolattartást és az adatok kezelését.

Ezzel hozzájárult, hogy az adatai a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához, majd az állami tulajdonban levő, a Nemzeti Választási Rendszert is üzemeltető Idomsoft Zrt.-hez kerüljenek. A cég állami kézbe vétele után olyan vezetőket neveztek ki az élére, akik korábban személyesen részt vettek a Fidesz kampányában és szorosan kötődnek a párt vezetéséhez.

A kormány a járvány kezdete óta összekapcsolja a politikai kommunikációt a vírustájékoztatással. A koronavirus.gov.hu oldalon ugyan nagyon kevés adatot tesznek közzé, azokat is követhetetlenül, viszont rendszeresen olvashatunk az aktuális intézkedésekről, amiknek semmi közük a járványhoz. Csütörtök reggel például az a vezető hír, hogy maximálták egyes élelmiszerek árát, a következő cikkben pedig a 13. havi nyugdíjról írnak.

Márciusra lehetnek meg a Moderna-vakcina klinikai vizsgálatának eredményei a 2-5 éves gyerekek körében. A cég szerdai bejelentése szerint ezután nyújthatnak be engedélyezési kérelmet az amerikai hatósághoz, feltéve persze, hogy megfelelőek lesznek az adatok.

A másik mRNS-vakcina gyártói, a Pfizer és a BioNTech is vizsgálják, milyen adagolásban célszerű adni az oltóanyagot 5 év alatti gyerekeknek. Decemberben kiderült, hogy a kétdózisos nem váltotta ki a megfelelő immunválaszt a 2-5 évesek közt, a 2 év alattiaknál viszont igen.

Magyarországon és az Európai Unióban szintén Pfizerrel oltják az 5-11 éveseket. A nekik adott vakcina kevesebb hatóanyagot tartalmaz, mint amit a felnőttek kapnak, a kisgyerekeknél ezt tovább csökkentették. (via Reuters)

Néhány hónap múlva bíróságon tárgyalhatják András yorki herceg szexuális bántalmazásos ügyét.

Virginia Giuffre azért indított polgári pert II. Erzsébet királynő fia ellen, mert állítása szerint többször megerőszakolta, miután Jeffrey Epstein kiközvetítette neki. Giuffre azt mondta, őt is a nemrég elítélt Ghislaine Maxwell hálózta be, aki éveken át szervezett be kiskorú lányokat Epsteinnek.

András herceg ügyvédei szerint a New York-i bíróságnak el kellett volna utasítania a keresetet, mivel Guiffre 2009-ben megállapodott Epsteinnel, hogy kártérítésért cserébe senki mást nem fog beperelni, aki Epsteinhez köthető. Szerintük András herceg is a szerződésben rögzített „potenciális alperesek” kategóriájába tartozik. A bíróság szerint viszont ezt egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, úgyhogy folytatódhat az ügy.

András herceg kezdettől fogva tagadja, hogy szexuális erőszakot követett volna el.

„A kormánybiztos úr kérése, hogy a jövőben őt közvetlen módon ne keressük sem telefonon, sem más formában.”

A Népszava szerint ezt a levelet Csóka János, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom frakcióvezetője küldte körbe az Országos Roma Önkormányzat lungo dromos tagjainak kedden késő este. Bár a levélben nincs nevesítve, egyértelműnek tűnik, hogy Sztojka Attilára, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetőjére utal. A lap azt írja, a képviselők a jövőben Csókán keresztül jelezhetik a kérdéseiket, problémáikat a főigazgató felé.

Indoklást nem fűzött hozzá, de nem nehéz kitalálni, hogy az elmúlt napok hangfelvételes botránya állhat a háttérben. A Népszava által nyilvánosságra hozott részletek alapján Sztojka a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik „ebben a körben benne vannak”, hozzátéve, hogy „még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek".

„Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni” - mondta még, majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.

Sztojka ezen a december végi lungo dromos találkozón és egy másik hangfelvételen is kifejtette, hogy mivel a Belügyminisztériumban dolgozik, „mindenkiről mindent tudnak, a legapróbb részletekig”. Mint kiderült, a főigazgató a Jobbikkal és a meleglobbival is riogatott.

A Sztojka-ügy miatt a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenzéki tagjai rendkívüli ülést kezdeményeztek.

Saját párttársai szerint is távoznia kell Boris Johnson brit miniszterelnöknek, miután beismerte, hogy 2020 tavaszán, a lezárások idején részt vett egy Downing Street-i kerti partin.

Douglas Ross, a skót toryk vezetője, aki egyben brit parlamenti képviselő is, levelet fog írni a konzervatív párt illetékes bizottságának, hogy elvesztette bizalmát a miniszterelnökben. A szabályok szerint, ha még 53 képviselő csatlakozik hozzá, veszélybe kerülhet Johnson vezető pozíciója a pártban, írja a BBC.

„Ő a miniszterelnök, az ő kormánya hozta ezeket a szabályokat, és felelősségre kell vonni a cselekedeteiért” - nyilatkozta Ross, aki állítása szerint már túl van egy „nehéz beszélgetésen” Johnsonnal.

A miniszterelnök és a kormány tagjai is azt mondták, mindenekelőtt meg kell várni az ügyben zajló vizsgálat eredményét, William Wragg tory képviselő viszont ettől függetlenül tarthatatlannak nevezte a miniszterelnök pozícióját. Johnsonnak korábbi minisztere, Caroline Nokes szerint is azonnal le kellene mondania, mivel szerinte a teljes konzervatív oldalnak károkat okozott.

A kormányfő szerdán elnézést kért a parlamentben, amiért nagyjából 25 percet töltött a partin, hogy köszönetet mondjon a jelenlevőknek a munkájukért. Állítása szerint munkához kapcsolódó eseményként tekintett a dologra, de elismerte, hogy más megoldást kellett volna keresnie a köszönetnyilvánításra.

A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer szerint ez nevetséges magyarázkodás, és Johnsonnak le kellene mondania. A Skót Nemzeti Párt brit parlamenti vezetője is arra biztatta a torykat, hogy szorítsák ki a miniszterelnöküket.

Bár miniszterei közül többen nyíltan kiálltak Johnson mellett, a brit sajtóban már azt találgatják, ki lehet az utódja. A Guardian közéjük sorolja többek közt Liz Truss külügyminisztert, Rishi Sunak pénzügyminisztert és Jeremy Hunt korábbi külügyminisztert is.

Két és félszer annyi új covidos fertőzöttet regisztráltak Magyarországon most hétvégén, mint múlt héten. Nagyon meredeken fut fel az ötödik hullám, Budapesten már el is érte a negyedik csúcsát, de országosan sem kell már sok idő ehhez. Az elmúlt hét napi átlagot nézve minden negyedik teszt pozitív az országban.

Az ötödik hullám kilátásairól csütörtökön írtunk, a hétvégén pedig Kásler miniszter konkrét jóslatot tett: a csúcson naponta 200-an fognak meghalni, és negyedik oltásra is szükség lesz.

Ezzel együtt a kórházi adatok még javulnak: 2931 embert ápolnak most (a pénteki adat 3070 volt), és 281-en szorulnak invazív lélegeztetésre (pénteken 291-en voltak). Az elmúlt három napban 167-en haltak meg, ez szintén kedvezőbb a múlt hétfői adathoz képest.

Az oltások száma lassan növekszik, de jobbak a számok, mint az év végi időszakban.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.