Szurovecz Illés

Az orosz tárgyalódelegáció már útnak indult, hogy másodszor is találkozzon az ukrán fél képviselőivel, írja a Belta fehérorosz hírügynökség. Néhány órával korábban a CNN is úgy értesült az ukrán elnök környezetéből, hogy szerda este kerülhet sor az újabb egyeztetésre, egyelőre ismeretlen helyszínen.

Azt írják, mindkét oldalról ugyanazok ülnek asztalhoz, akik a hétfői, eredménytelenül zárult találkozón is részt vettek Belaruszban. Ukrajna - amely Oroszországhoz képest magasabb, miniszteri szinten képviseltette magát - akkor azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonulását kérte.

A háború eseményeit itt követheti percről percre.

A Fideszt és az ellenzéket is kellemetlenül érintené, ha a Mi Hazánk bejutna a parlamentbe. Ha Toroczkai László pártja szerezne 4-5 képviselői helyet, akkor az ellenzéki összefogásnak legalább 5 százalékkal meg kellene vernie a Fideszt a kormányalakításhoz, írja elemzésében a 21 Kutatóközpont.

Ebben az esetben, ha az ellenzéki összefogás 1-5 százalékkal verné meg a Fideszt, a Mi Hazánk lehetne a mérleg nyelve az Országgyűlésben. Ha egy százalékosnál szűkebb lenne az ellenzék fölénye, vagy a Fidesz kerekedne felül, akkor ismét a Fidesz alakíthatna kormányt. (Mi a helyzet akkor, ha nem jut be a Mi Hazánk? A kutatóközpont szerint akkor az ellenzéknek 3 százalékos győzelem is elég, annál szűkebb siker viszont még mindig Fidesz-kormányt hozna.)

Bár a közvéleménykutatások szerint a Mi Hazánk nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az elmúlt időszakban jelentősen növelni tudta támogatottságát, minden jel szerint oltásellenes kampányának köszönhetően.

Az Iránytű Intézet tavaly október-decemberi adatai alapján a 21 Kutatóközpont arra jutott, hogy

• a Mi Hazánk szavazói közt jóval több a férfi (57 százalék), mint a teljes népességben (47,5 százalék),
• sokkal kevesebb köztük a 65 év feletti (11 százalék a teljes népességbeli 30 százalék helyett), ehelyett a 40-49-es korosztályban erősek,
• csak a szavazóik 14 százaléka diplomás (a teljes népességben 21 százalék), annál több a szakmunkás (45 százalék),
• 13 százalékuk budapesti, miközben az ország lakosságának 18 százaléka a fővárosban él.

A mi hazánkosok 55 százaléka kormányváltást szeretne, viszont többen örülnének Orbán Viktornak Márki-Zay Péterrel szemben (37 és 23 százalék). Korábbi mérésekkel összevetve úgy tűnik, a párt inkább olyan választókat tudott magához csábítani az utóbbi hónapokban, akik szimpatizálnak a kormánnyal.

Persze, mivel számszerűen még mindig elég kevés Mi Hazánk-szavazó van, itt a szokásosnál is nagyobb a statisztikai hibahatár.

Toroczkai korábban kizárta, hogy koalíciót kössenek akár az ellenzékkel, akár a Fidesszel. A 21 Kutatóközpont felidézi, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatokban a Mi Hazánk általában a Fidesszel közösen kritizálja a polgármestert, fideszes vezetéssel szemben viszont barátságosabb.

Dombóváron például a Fidesz-frakció egyik tagját indítják mihazánkosként az országgyűlési választáson, Mezőkövesden pedig a kormánypárti polgármester a helyi mihazánkos képviselők nyomására tiltott be egy mesekönyvet.

Ukrajna elnöke szeretné, ha egyszerűsített eljárással, azonnal felvennék Ukrajnát az Európai Unió tagországai közé, írja az AFP és az Interfax hírügynökség is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy vasárnap esti interjúban arról beszélt, Ukrajna az Európai Unióba tartozik, és idővel szeretnék a közösségben látni. Zelenszkij ezután Twitter-posztban erősítette meg, hogy telefonon tárgyalt von der Leyennel, és témáik között volt Ukrajna lehetséges EU-csatlakozása is.

Az orosz-ukrán háború eseményeit itt követheti folyamatosan.

Kudarcba fulladt Hadházy Ákos próbálkozása, hogy kiderítse, mennyiért vette meg Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám a bírósági végrehajtói kar (MBVK) Szegedi úti irodaházát.

Az MBVK korábban azzal utasította vissza a független képviselő érdeklődését, hogy az adatok nem náluk vannak, hanem a Városliget-Ház 13 Zrt.-nél, hivatalosan ugyanis ez a cég vált meg az ingatlantól. Más kérdés, hogy ez a cég a végrehajtói karé, ugyanott van a székhelye, ahol a végrehajtói karnak, és a cégadatbázisban is a végrehajtói kar email-címét adták meg.

De hiába fordult Hadházy a Városliget-Ház 13 Zrt.-hez, ők azt mondják, nem érvényes rájuk a közadatokra vonatkozó törvény. „(...) ők természetesen egy közfeladatot ellátó szervezet (a Végrehajtói Kar) tulajdonában álló cég, így a tranzakció részletei közérdekűek. Perelni lehetne, akkor esetleg egy-két év múlva megtudhatnánk a részleteket. Ennél gyorsabb, ha egy hónap múlva megnyerjük a választást, akkor azonnal utána fogunk tudni nézni a dolognak” - írta Hadházy.

Nagy Ádám cége, a 2020-ban 33 milliós árbevétellel rendelkező Nadan Kft. tavaly októberben vásárolta meg az épületet. A végrehajtói kar korábban közölte, hogy szabályosan zajlott az értékesítés, a felhívást országos napilapban tették közzé. Ennek nem találtuk nyomát, és hiába kérdeztük, nem árulták el, hol jelent meg. A Nadan Kft. pedig azt állítja, kölcsönből és bevételeikből vásárolták az épületet.

A kabinetfőnökről januárban írtuk meg, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett neki Pécsen. Nagy nemcsak kabinetfőnöke Rogánnak, hanem legkisebb fiának keresztapja is. Családja ingatlanokon keresztül is kötődik a miniszterhez.

Nagy jelenleg is tagja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának és az Antenna Hungária igazgatóságának, 2016-tól 2019-ig pedig a Hungaroring Zrt. igazgatóságában ült.

Országosan már alacsonyabbak a regisztrált fertőzésszámok, mint a negyedik hullám végén voltak, amikor az omikron variáns érkezése miatt hirtelen gyors terjedésnek indult a koronavírus. Ez hamarosan Budapestről is elmondható lesz.

A vírus fokozatos visszaszorulását mutatja az is, hogy az elmúlt héten a tesztek 23 százaléka volt pozitív, ami magas, de sokkal jobban hangzik a január végi 40 százaléknál.

A kórházi terhelés is csökken, bár a 3615 beteg még mindig jóval magasabb a január közepi 2600-nál. 132-en szorulnak lélegeztetőgépre, ami viszont kedvezőbb adat a negyedik-ötödik hullám korábbi szakaszainál. (A kórházi betegek kisebb arányban szorulnak lélegeztetésre, ez is mutatja, hogy az omikron enyhébb tüneteket okoz a delta variánsnál.)

Péntektől vasárnapig 197-en vesztették életüket, ami alacsonyabb a múlt hétvégénél (233), de az elmúlt hetet nézve még mindig naponta átlagosan 93-an halnak meg.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Közzétették az egységes ellenzék közös listáját, amelynek első 15 helyéről már beszámoltunk pénteken az ATV alapján. Azt már tudni lehetett, hogy az első öt helyet az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei foglalják el, de Karácsony Gergely és Dobrev Klára nem terveznek beülni a parlamentbe.

Az első 15-ben van még Tóth Bertalan (MSZP), Ungár Péter (LMP), Gyurcsány Ferenc (DK), Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Vadai Ágnes (DK), Molnár Zsolt (MSZP), Tompos Márton (Momentum), Brenner Koloman (Jobbik), Gy. Németh Erzsébet (DK) és Berki Sándor (Párbeszéd).

A 23. helyet kapta, és visszatérhet a parlamentbe a DK-s Gréczy Zsolt, aki 2019-ben mondott le képviselői posztjáról, miután pornográf képek kerültek nyilvánosságra róla. A fotókat a sajtóban körbeküldő személy azt állította, a politikus megismerkedésük után ilyen képeket küldözgetett neki, amit egyértelműen zaklatásként élt meg. Gréczy hazugságnak nevezte ezt, és azóta több kormánymédium ellen pert nyert, amelyek zaklatással vádolták.

A korábbi megállapodás értelmében befutó helyen van három roma politikus, Berki Sándor (15., Párbeszéd), Lőcsei Lajos (20., Momentum) és Varga Ferenc (25., Jobbik).

Várhatóan új arc lesz többek közt a parlamentben az ex-tévés Kálmán Olga, az ex-szakszervezetis Kordás László, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, Dávid Ferenc, mindnyájan a DK színeiben.

A 24.hu kiemelte a jobbikos jelölteket, akik most nem tagjai a parlamentnek (Sas Zoltán, Bencze János, Balassa Péter, Szabó Hajnalka, Végh Noémi), de megelőznek olyan régi jobbikosokat, mint például Gyüre Csaba vagy Szilágyi György.

Nem lesz parlamenti képviselő Molnár Gyula (MSZP) és Demeter Márta sem, aki már az MSZP-t, az LMP-t és a Jobbikot is megjárta. Ők csak szimbolikus helyet kaptak a lista végén.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) ajánlása szerint az ország nagy részén már nem indokolt beltérben maszkot viselni.

A hivatal három kategóriába osztja az Egyesült Államok különböző térségeit aszerint, hogy mekkora a kórházi kapacitás, és mennyi új esetet regisztrálnak. Közepes kockázat esetén azt ajánlják a különösen veszélyeztetett embereknek, például az immunkompromittált betegeknek, hogy konzultáljanak az orvosukkal, érdemes-e maszkot viselniük.

Az új eljárás szerint az amerikaiak 72 százaléka olyan területen él, ahol a CDC szerint elengedhetik a maszkot. Repülőgépen és tömegközlekedésben továbbra is kötelező a maszkviselés, ezt a szabályt majd március 18-a után vizsgálják felül.

A CDC igazgatója, Rachel Walensky azt mondta, most már több eszköz áll rendelkezésre a járvánnyal szembeni küzdelemben: vannak vakcinák és megerősítő oltások, széles körben elérhető tesztek, jó minőségű maszkok, új kezelési módok. „A széles társadalmi immunitásnak köszönhetően a súlyos betegség kockázata általában véve alacsonyabb.”

Walensky február elején még korainak látta az iskolai maszkviselés megszüntetését, de az utóbbi napokban több állam magától lazítani kezdett a szabályokon. (Reuters)

Házkutatás zajlik a zuglói polgármesteri hivatalban és a kerület parkolási cégénél. A hírt megerősítette a kerület sajtóreferense is.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki épp ebben a körzetben indul a választásokon, azt írja: „Sajnos hallottam olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai”. Zugló polgármestere az MSZP-s Horváth Csaba.

Az önkormányzat egyelőre nem árulta el, milyen ügyben van házkutatás, így azt sem erősítette meg, hogy a dolognak köze van a SYS-hez.

A SYS-szel 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége idején kötött szerződést a BKV informatikai rendszerek üzemeltetésére. A SYS-csoporthoz köthető személyekre tavaly csaptak le akciófilmbe illő jelenetekben, a NAV ugyanis bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A gyanú szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntette el fiktív számlákkal. Az akcióra egy nappal azután került sor, hogy Pintér Sándor korábbi belügyes államtitkára, Tasnádi László átvette az üzletet. Az üggyel Magyar Jeti című műsorunkban foglalkoztunk hosszabban:

Videónk megjelenése után Karácsony Gergely főpolgármester felkérte a BKV felügyelőbizottságát, vizsgálja meg a SYS-szel kötött 2019-es közbeszerzés szabályosságát, „illetve azt is, hogy a cég állított-e ki fiktív számlákat a BKV felé”.

Legalább egy embert órákra túszul ejtett egy 27 éves, amszterdami férfi, aki terepmintás ruhában, fegyverrel a kezében tört be egy Apple boltba kedden késő délután. A közelben tartózkodók állítólag lövéseket is hallottak, de ezt a hatóság nem erősítette meg.

A támadót végül úgy sikerült ártalmatlanítani, hogy elütötte egy rendőrautó, amikor kiszaladt az üzletből, azóta orvosi kezelést kap.

Utólag még annyit árultak el a férfiról, hogy jelentős mennyiségű kriptovalutával rendelkezett. A túsz sértetlenül megúszta. (BBC)

Toroczkai László vezeti a Mi Hazánk országos listáját, utána Dúró Dóra, Apáti István és Novák Előd következik. A jelképes 20. helyet Fekete László erősember kapta, számolt be a 24.hu.

Novák annak idején még a Jobbikhoz csábította Feketét: 2015-ben az EFOTT-on fotózkodtak, és meghívta a párt városligeti családi napjára is. „(...) ott lép majd fel két fiával együtt, a tiszta erőt képviselve, hiszen a Natúr Erős Emberek Szövetsége tagjaként nemcsak az erőt, hanem az egészséget és a tisztességet is szem előtt tartja, szemben a doppingoló élsportolókkal” - írta akkoriban.

Hétfőn tárgyalta az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az MSZP-s Tóth Bertalan javaslatát, aminek az lett volna a célja, hogy a korrupcióval gyanúsított Völner Pál ne kaphasson végkielégítést, hacsak nem mentik fel a bíróságon.

A párt közleménye szerint a Fidesz leszavazta a módosító indítványt, amivel „nyilvánvalóvá tette, hogy továbbra is a korrupció oldalán áll, és egyetlen bűnözőt sem hagy az út szélén”.

„Az MSZP szerint Völner Pált nem lehet 4 millió forintos végkielégítéssel jutalmazni azért, mert lemondott az államtitkári posztjáról miután lebukott. A korrupcióval szemben zéró tolerancia elvét kell követni tettekben is, nem csak szavakban, ahogyan azt a Fidesz teszi.”

Az ügyézség szerint Völner éveken át, rendszeresen vett át kenőpénzeket Schadl Györgytől, a végrehajtói kar elnökétől. Miniszterhelyettesi, államtitkári posztjáról lemondott, de továbbra is tagja a Fidesz-frakciónak.

Vadonatúj aszfaltút vezet Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő balatonlellei házához. Nincs ott semmilyen más telek, zsákutcáról van szó, és anélkül újították fel, hogy tervdokumentációt nyújtottak volna be a tulajdonos önkormányzatnak, ahogy szabály szerint kellett volna. A polgármester, Kenéz István ehelyett szóbeli engedélyt adott rá, amit ő maga ismert el a Magyar Narancsnak.

Elmondása szerint Jáki András helyi vállalkozó fordult hozzá azzal, hogy megrendelték tőle a felújítást. „Mondtam neki, hogy minden további nélkül hozzájárulunk, csak nekünk egy fillérünkbe ne kerüljön. Esetleg gépi erővel tudunk besegíteni. Mi csak a murvás útnak az elegyengetését tudtuk megoldani, a többit, az aszfaltos részét azt ők intézték.”

Jáki emailben elárulta a Narancsnak, hogy a képviselő felesége, Witzmann Ágnes volt a megrendelő.

Maga a ház is a felesége nevén van, és mint Hadházy Ákos korábban bemutatta, hivatalosan borospincének épült. „Azt kell tudni, hogy elméletileg külterületen termőföldet csak »gazdák« vásárolhatnak, arra épületet csak mezőgazdasági céllal építhetnek ugyanők. Valóságos iparág jött létre viszont arra a kegyes csalásra, hogy az »aranykalászos gazda tanfolyam« elvégzése után bárki vehet külterületen földet/telket. Aztán már csak gazdasági célú épületre kér engedélyt és a hatóságot kijátszva megépíti a kacsalábon forgó palotát a magyar anyaföldön” - írta a független képviselő.

Witzmann Ágnes akkoriban egyéni vállalkozónak is bejelentkezett, majd borszőlő- és almatermesztést jelölt meg profilként. Gazdászi karrierjét három hónap után fel is függesztette. Witzmann Mihály ragaszkodik hozzá, hogy az emeletes épület, amiről a Narancs fotót közölt, igenis pince.

A képviselő onnan is ismerős lehet, hogy 2020-ban azzal dicsekedett a Facebookon: személyesen kezdeményezte Orbán Viktornál a magánszálláshelyek támogatását. Aztán a felesége 2,4 millió, az édesanyja pedig kétmillió forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

„Ez nagyon kellemetlen” - mondta Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) társelnöke a Partizánban, miután Bayer Zsolt felszólította fideszes olvasóit, írjanak alá az MKKP jelöltjeinek is, mert a kormánynak az a jó, ha minél többfelé szóródnak az ellenzéki szavazatok.

Kovács nem szeretné, ha fideszes aláírások segítségével tudnának elindulni a jelöltjeik. „Ha most nézik a fideszesek, akkor légyszi ne írjatok alá, akkor inkább ne jöjjön össze, és ne induljunk el.”

Ahhoz, hogy a Kutyapárt országos listát állíthasson, a 106 egyéni körzetből 71-ben kell egyéni jelöltet indítania, amihez egyenként 500 aláírás szükséges. Kovács tavaly még arról beszélt, el tudják engedni a billegő körzeteket, ahol kiélezett a Fidesz és az ellenzék versenyfutása, de idén kiderült, hogy a tagság felülírta ezt a megfontolást, nem mérlegelik, melyik körzet billegő, és melyik nem.

Kovács most azt mondta, az 50 fős tagságban valóban van ellenérzés az ellenzéki pártokkal szemben, de csak azt határozták el, hogy előbb összegyűjtik az ajánlásokat, utána hoznak döntést a tényleges indulásról. Kovács szerint, ha 71-nél több körzetben, akár 80-90-ben sikerül jelöltet állítani, lehet beszélni arról, hol lépnének vissza.

Ha a Kutyapárt elérné az 5 százalékot, és bejutna a Parlamentbe, kívülről hajlandó lenne támogatni egy Márki-Zay-kormányt. Ennek egyik alapfeltétele lenne a napokban közzétett antikorrupciós programjuk elfogadása.

Kovács ismét azt üzente a támogatóiknak, hogy nekik a listás szavazat a fontos, és teljesen mindegy, mennyit kapnak az egyéni körzetekben.

Kutyapárt-matek

Az MKKP azzal is érvel a szavazatmegosztás mellett, hogy a rájuk adott listás szavazat matematikailag többet érhet, mint amit az ellenzékre adnak. Ez igaz, ahogy az is, hogy ha a Kutyapárt nem éri el az 5 százalékot, elvesznek a rájuk adott voksok, írtuk hétfő reggeli cikkünkben. Áprilisban tehát valószínűleg kulcsfontosságú kérdés lesz sok ellenzéki választó számára, hogy reális-e a Kutyapárt parlamentbe jutása, érdemes-e vállalni érte a rizikót.

A kiskorúak nemi és nemzetiségi önazonosságának védelmére hivatkozva módosítaná a gyermekvédelmi törvényt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ami tagja a mostani kormánykoalíciónak is.

A javaslat szellemisége a magyar szabályozáséra emlékeztet, amire Orbán Viktor kormánya kezdetben pedofiltörvényként, majd gyermekvédelmi törvényként hivatkozott, de a szexuális kisebbségeket megbélyegző passzusai miatt széles körben homofóbtörvényként ismert.

Az RMDSZ-es politikusok törvénybe foglalnák, hogy „minden gyermeknek joga van külső beavatkozás nélkül megőrizni állampolgárságát, nemzetiségét, nevét, családi kapcsolatait, és (születési) nemi önazonosságát”.

A módosítás a visszaélésekkel, elhanyagolással, kizsákmányolással, gyermekkereskedelemmel, illegális migrációval, elrablással, erőszakkal, internetes pornográfiával szembeni védelmet garantáló törvénycikket azzal egészítené ki, hogy

a gyermekeknek joguk van a védelemre a születési nemtől való eltérésről szóló, illetve a homoszexualitást, nemváltoztatást népszerűsítő tartalmakkal szemben is.A jogszabály szerint a kiskorúak terhességének és a nemi betegségeknek megelőzése érdekében félévenként legalább egyszer a szexuális felvilágosításra is kiterjedő egészségügyi felkészítőket kell tartani az iskolákban, ezen foglalkozások alól azonban a szülő vagy a törvényes gyám írásos kérésére a gyermek felmentést kaphat.

Kezdeményezésüket az RMDSZ törvényhozói a genderideológia nyugati térnyerésével indokolták, amely nézetük szerint azt a keresztény értékeken alapuló hagyományos családmodellt veszélyezteti, amelyre a társadalom épül. A tervezetet előterjesztő hét képviselő és szenátor leszögezi: nem akarják a nagykorúak alapvető szabadságjogait és véleményszabadságát korlátozni, nem kérdőjelezik meg azon jogukat, hogy saját személyükről döntsenek, de úgy vélik, hogy az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy megvédje a kiszolgáltatott kiskorúak identitását, amíg - 18. életévük betöltése után - maguk vállalhatják a felelősséget döntéseikért. (via MTI)

Brazília elnöke csütörtök reggel érkezik Budapestre, először a Hősök terén koszorúz, majd Áder János köztársasági elnök fogadja őt a Sándor-palotában.

Ezt követően Jair Bolsonaro és Orbán Viktor a Karmelita kolostorban folytat tárgyalásokat. Megbeszélésük után sajtónyilatkozatot tesznek, közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda.

Bolsonaro meglepő és radikális kijelentések sokaságáról híres, ezen belül vírus- és oltásszkeptikus nézeteit is szívesen hangoztatja. (via MTI)

2018 júliusában 2,3 milliárd forintos szerződést kötött a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ). Ekkor mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy Guller Zoltán, az MTÜ elnöke nyíltan a segítői közt emlegette a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, mint aki részt vesz a turizmus nagyívű reformjában.

Az MTÜ a pénzért cserébe a Kárpát-medence értékeit bemutató kreatív dokumentumfilmet elkészítését, illetve ehhez kapcsolódó könyv kiadását és rendezvények szervezését vállalta.

De Hadházy Ákos független képviselő három hónapja hiába próbál nyomára bukkanni a filmnek.Amikor közérdekű adatigénylést nyújtott be, az MTÜ először 45 nap hosszabbítást kért a járvány elleni védekezésre hivatkozva, majd közölte, hogy nem számít adatgazdának. Hadházy ezután a Kabinetirodához fordult, ahol szintén plusz 45 napot kértek, válaszolta kérdésünkre. (A képviselő posztjában tévesen szerepel Kabinetiroda helyett Miniszterelnökség.)

„Lehet azt mondani, hogy az elnökválasztás úgy ahogy van, nem felel meg az általunk vallott demokratikus értékeknek, elképzeléseknek, tehát nem jelölnek senkit, de akkor ki kellene vonulni az ellenzéknek a parlamentből, és ez a kampányban nem jó üzenet” - mondta Róna Péter, az ellenzék államfőjelöltje a Népszavának.

A 79 éves jogász-közgazdász korábban az LMP-vel működött együtt, elmondása szerint tavaly nyáron beszélt Márki-Zay Péterrel. Akkor azt mondta neki, hogy az alaptörvény szerinte „érvényes jogszabály, de nem alkotmány, mert nem közmegegyezésre épül”. Parlamenti beszédében is ki fog rá térni, hogy a mostani alaptörvényt a hatalom hozta létre. Szerinte a társadalom bevonásával kell kezdeni az új alkotmány megfogalmazását, majd népszavazáson kell megerősíteni. (Nemrég Márki-Zay is népszavazást ígért.)

Róna jelenleg Oxfordban tanít, március 2-án tér haza Magyarországra.

Márki-Zay eredetileg Iványi Gábor lelkészt jelölte volna köztársasági elnöknek, mert „ő valóban tudná integrálni a nemzetet, a fideszeseket és nem fideszeseket, a jobb- és baloldaliakat is.” A jelölésről viszont nem ő, hanem a hat pártelnök döntött.

„Jogi és erkölcsi szempontból is helytelen”, ahogy a San Franciscó-i rendőrségen kezelik a bántalmazott nőktől vett DNS-mintákat, mondta Chesa Boudin államügyész.

Állítása szerint a mintákat más büntetőügyekben az áldozatokkal szemben is felhasználják. Nemrég például vagyon elleni bűncselekmény miatt tartóztattak le egy nőt, akit a DNS-mintája alapján azonosítottak, ahhoz pedig azért fértek hozzá, mert korábban családon belüli erőszak áldozata volt. Egyelőre vizsgálják, hány ilyen esetre volt példa mostanáig.

Boudin szerint véget kell vetni ennek a gyakorlatnak, ami jóformán bűnözőként kezeli az áldozatokat. Ahelyett, hogy bizonyítékokat gyűjtenek ellenük, szerinte inkább segíteni kellene őket, hogy minél inkább merjenek beszélni az őket érintő bántalmazásról. A San Franciscó-i rendőrfőnök is azt mondta, ennek nem szabadna megtörténnie.

A Los Angeles Times cikkében megszólaló jogvédő szerint az amerikai szövetségi törvények eleve tiltják, hogy az áldozatok DNS-mintáit összevonják a bűncselekmények miatt megvádolt vagy letartóztatott emberek mintáival.

Újabb nagy értékű ingatlanokat talált a 24.hu Rogán Antal kabinetfőnökének családjánál.

Először kiderült, hogy a Schadl-botrányban is felbukkant kabinetfőnök, Nagy Ádám apja milliárdos értékű, háromszintes, úszómedencés házat építtetett Mártonhegyen saját, évek óta bevétel nélkül, veszteségesen működő cégével. Újabb fejlemény, hogy a Brassolis Kft. nem sokkal később megvásárolta a szomszédos, 1041 négyzetméteres telket is az 5. kerület jegyzőjétől, Sélley Zoltántól. (Rogán korábban 5. kerületi polgármester volt, és Nagy Ádám is a titkáraként kezdte.)

Sélley nem árulta el a vételárat, csak annyit mondott, hogy a kabinetfőnök apja, Nagy András kereste meg az ajánlattal, és írásban állapodtak meg. A Nagy család korábban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az úszómedencés házat a kabinetfőnöknek építették-e.

2011-ben, amikor még Sélleyé volt a telek, 622 ezer forint állami támogatást nyert napkollektorra, aminek pár évvel később nyoma sem volt a házon. Akkor azzal védekezett, hogy le kellett szerelnie, mert nem bírta a tető, de vissza fog kerülni. Azóta a házat ledózerolták, Nagy András cége üresen vette meg a telket, ami több százmillió forintot érhet.

Nagy Ádám családja több ingatlanon keresztül kötődik Rogán Antalhoz. A miniszter a válása után Nagy Andrástól bérelt lakást a Csalán úton, és szintén a kabinetfőnök apja vette meg 143 millió forintért Gaál Cecília balatoni nyaralóját.

A kabinetfőnök cége 2020-ban megvásárolta a Schadl György vezette Végrehajtói Kar 1800 négyzetméteres, becslések szerint több százmillió forintot érő irodaházát is. A vételárat egyelőre nem tudni, mert a Kar közérdekű adatkérésre sem árulja el, helyette saját cégéhez passzolja a kérdést.

A Völner-Schadl-botrány nyomozati irataiból pedig kiderült, hogy Schadl kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett Nagy Ádámnak.

A botrány kirobbanása óta sem Rogán Antal, sem Nagy Ádám nem szólalt meg.

Ki kicsoda a Völner-Schadl-botrányban?

Kislexikonunkban összefoglaltuk, mit kell tudni a legfontosabb szereplőkről.

Hamarosan építeni kezdik Nyíregyháza új, 8150 férőhelyes futballstadionját. Szabó Tünde sportállamtitkár az alapkőletételen azt mondta, Magyarország történetének legnagyobb sportlétesítmény-fejlesztése zajlik, Nyíregyházán pedig a három alapsportág, az úszás, az atlétika és a torna mellett egy negyedik, a futball is új otthont kap.

Kovács Ferenc fideszes polgármester arról beszélt, hogy az 1958-ban megépült stadionon története alatt csak kisebb javításokat végeztek, a mostani beruházás eredményeként azonban modern, UEFA-2-es minősítésű arénája lesz Nyíregyházának.

A stadion 19 milliárd forintba kerül, bár eredetileg 10, majd 14 milliárdot szántak volna rá. A tervek szerint 2023 végére készülnek el vele.

Az építkezésre kiírt közbeszerzés győztese a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt., valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt. konzorciuma volt. Alvállalkozóként szerepet kap a Magyar Építők Zrt. is.

A Nyíregyháza jelenleg a 6. helyen áll a másodosztályban.

Már három rendőrt hallgattak ki a hamis védettségi igazolványok ügyében. Az ügyészség szerint mindhárman fizettek egy háziorvosnak és asszisztensének azért, hogy csak papíron adják be nekik az oltást, viszont állítsák ki az igazolást, mindta megkapták volna. Előfordult, hogy az orvos a fecskendőből a mosdókagylóba ürítette az oltóanyagot.

A két egészségügyi dolgozónál összesen 60 millió forint korrupciós pénzt találtak, mindkettejüket letartóztatták. A rendőrök szabadlábon védekeznek.

Az öt szereplő közül senki sem tett vallomást, viszont többen panaszt jelentettek be a gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben.

Az orvost és asszisztensét 2-8 év, a rendőröket pedig legfeljebb öt év szabadságvsztésre ítélhetik.

Mindössze tizenöt másodperce futottak a jégen, amikor repedezni kezdett alattuk: a két tizenéves amerikai fiúnak óriási szerencséje volt, hogy a tűzoltók éppen mentőgyakorlaton voltak a közelben. A drónfelvételen látszik is, hogyan menekítették ki őket.

A missouri tűzoltóság szerint a 15 és 17 éves kamaszok így is a kihűlés szélén voltak, ami akár a halálukhoz is vezethetett volna. (via BBC)

Hiába nyerték meg a műkorcsolyázók csapatversenyét az oroszok a téli olimpián, egyelőre nem vehették át az aranyérmüket.

A döntő után ugyanis kiderült, hogy a csapat egyik tagja, Kamila Valijeva még karácsonykor pozitív doppingtesztet produkált. Trimetazidint találtak a mintájában, amit torokgyulladás kezelésére szoktak alkalmazni, ám egészséges ember szervezetében javítja a vér oxigén-ellátását és az állóképességet.

Az Orosz Doppingellenes Ügynökség (Rusada) a pozitív teszteredmény ellenére felfüggesztette Valijeva eltiltását, így tovább vesenyezhet. A Nemzetközi Olimpiai Bitottság és a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség azonban a Nemzetközi Sportdöntőbíróságra vitte az ügyet. Jövő kedden tartják az első ülést, és amíg nincs döntés, biztosan nem tartják meg az éremátadást sem. (BBC, MTI)

Péntek hajnaltól egyáltalán nem kell tesztelniük Angliába érkezve azoknak, akik legalább két koronavírus elleni oltással rendelkeznek. Január elején még induláskor és érkezéskor is szükség volt tesztre, aztán az indulás előtti tesztet eltörölték, most pedig tovább lazították a szabályozást.

A brit kormány jelenleg a Covaxin, a Moderna, a Janssen, a Novavax (Nuvaxovid és Covovax), az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, valamint a kínai Sinopharm és Sinovac oltóanyagait ismeri el. (Az egyadagos Janssenből persze csak egy oltást várnak el.)

A nem teljes körűen beoltottak akkor utazhatnak be, ha az indulás előtti két napban negatív lett a tesztjük, és az érkezés utáni második nap végéig még egy PCR-tesztet is végezniük kell. Ennek a tesztnek az időpontját még az indulás előtt le kell foglalniuk. Viszont nekik sincs már szükségük második tesztre, amit eddig az érkezés utáni nyolcadik napon kellett megcsináltatni. (via MTI)

Több száz posztot töröltek a Weibo nevű kínai közösségi oldalon, annyira keményen szidalmazták Zsu Jit, az amerikai születésű korcsolyázót, aki többször elesett verseny közben a téli olimpián.

Sokan a származásán és silány nyelvtudásán gúnyolódtak, mások alaptalan vádakat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy csak tudós apja miatt került be a csapatba, írja a BBC. Zsu Ji amerikai állampolgárságát feladva csatlakozott 2018-ban a kínai válogatotthoz.

Vasárnapi esései után azt nyilatkozta, nagyon nagy nyomást érzett, miután Kínában mindenki meglepődött azon, hogy beválogatták. Mint mondta, nagyon szerette volna megmutatni, mire képes, és sajnálja, hogy nem sikerült.

Hétfőn, miután ismét többször elesett, újabb pocskondiázásban volt része. „Utálom, hogy bőg. Megold az bármit is?” - írta valaki. A Globel Times című, központi, angol nyelvű lap korábbi főszerkesztője viszont megvédte a sportolót, mondván, hogy ami történik, az internetes zaklatás, és a kommentelők túl messzire mentek.

Hiába kérdeztük, nem sikerült megtudnunk az Országos Bírósági Hivataltól (OBH), hogy értelmezésük szerint mikor szereztek tudomást a Völner-Schadl-botrány bírósági száláról.

Ennek azért van jelentősége, mert az értesüléstől számítva három hónapjuk van fegyelmi eljárást indítani a Fővárosi Törvényszék elnöke ellen. Tatár-Kis Péter tavaly júniusban személyesen fogadta Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar elnökét, aki a nyomozati iratok szerint egy bíró kirúgását próbálta elérni nála.

Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl az ügyészségi iratok alapján arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.

Az OBH-t ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) szerette volna, ha minél előbb fegyelmi eljárást indítanak Tatár-Kis ellen, de az OBH szerint felesleges, amíg tart a múlt hétfőn indult belső vizsgálat. Annak április 15-ig kell véget érnie, és mint írtuk, elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy az OBH-nak egyetlen hétvégéje lenne fegyelmit indítani. Minden attól függ, hivatalosan mikor értesült az ügyről az OBH: vajon a botrányról szóló cikkünk megjelenésekor (január 21.) vagy akkor, amikor kérdéseket küldtünk a hivatalnak (január 17.)?

Az OBH szerint ezt nem tudják megmondani egy újságírói kérdésre, majd a fegyelmi eljárást kezdeményező beadványban fog szerepelni, ha lesz ilyen.(Szó szerint: „A tudomásra jutás időpontjának meghatározása olyan ténymegállapítási és jogértelmezési kérdés, mely kizárólag az eljárást kezdeményező beadványban fejthető ki, annak megválaszolása így meghaladja a sajtómegkeresésre adandó válasz kereteit”.)

Az OBH korábbi közleményében fogadkozott: a célvizsgálat határidejét úgy határozták meg, hogy egy esetleges fegyelmi eljárást is megindíthassanak.Az OBT azért is kevesli a célvizsgálatot, mert ez egy belső vizsgálat, amelyben az OBH elnöke, „Senyei György egyik alkalmazottja vizsgálja Senyei György másik alkalmazottját”, mondta korábban Vasvári Csaba, az OBT szóvivője a 444-nek. Egy fegyelmi eljárásban viszont független fegyelmi bíróság járna el.

Tatár-Kis elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy egy bíró kirúgását próbálta volna elérni nála. Schadlt és Tatár-Kist az OBH elnöke, Senyei kötötte össze egymással. Ezt Senyei is elismerte, de szintén tagadta, hogy kirúgatásról beszéltek volna.

Ki kicsoda a Völner-Schadl-botrányban?

Kislexikonunkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Ismét ötezernél több covidos beteg van kórházban, amire legutóbb karácsony előtt volt példa. Ahogy reggeli áttekintésünkben írtuk: ez az ötezer beteg azt jelenti, hogy volt már sokkal rosszabb is, de az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő egészségügy jelentős része továbbra is a járványkezeléssel van elfoglalva. Ez nehezíti a többi ellátást.

A kórházi tapasztalatok alapján az omikron egyértelműen enyhébb tüneteket okoz, sőt, az is egyre gyakrabban előfordul, hogy egy-egy beteg más probléma miatt kerül kórházba, majd odabent derül ki róla, hogy fertőzött. Adatok híján nem tudjuk, ez mennyire gyakori.

A lélegeztetőn levők száma sokkal kisebb mértékben emelkedik, ez is mutatja, hogy arányaiban kevesebben kerülnek most súlyos állapotba.

A fertőzésszámok országosan és Budapesten is lefelé mennek, de még mindig többen kapják el a vírust, mint a negyedik hullám november végi csúcsán. A járvány kiterjedtségét mutatja, hogy az elmúlt hetet nézve a tesztek közel 40 százaléka pozitív.

Az elmúlt héten naponta átlagosan 85-en haltak meg, összesen már több mint 42 ezer áldozata van a járványnak.

Az első és a harmadik oltások száma is csökken:

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: MICHAL CIZEK/AFP

Ljubljanában és más szlovén városokban is tiltakoztak az elmúlt napokban, miután az ottani sajtó arról írt, hogy NER-közelbe kerülhet egy nagymúltú idegenforgalmi lánc, számolt be az Euronews. „Szlovénia kiárusítása” ellen tüntettek, és még a törvényhozás épületét is piros-fehér-zöldre festették.

A hírek szerint a Száva-csoportot névlegesen a budapesti Atlantis Property fogja megvásárolni. Ennek vezetője Komonczi Zsolt, aki több üzletben, például egy visegrádi hotelberuházásban és egy budapesti szállodafejlesztésben is kapcsolódik Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez. Komonczi régi üzlettársa Szivek Norbertnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjének is.

Az üzletet a Diófa Alapkezelő finanszírozhatja, ami Jellinek Dániel tulajdonában van. Jellinek korábban Tiborcz részesedését vásárolta meg az Appeninn ingatlancégben, másik cégén, az Indoteken keresztül pedig részt vehet a Budapest Airport visszavásárlásában is. Ezen kívül számos turisztikai beruházásban érdekelt. A Diófa nemrég még Vida József tulajdonában volt, aki a Takarékbankot és a TV2-t irányítja.

A szlovén sajtó szerint tehát a Száva-csoportra NER-közeli üzletemberek tehetik rá a kezüket. Ide tartozik három muravidéki termálfürdő, több tengerparti nyaralóhely, összesen 18 szálloda, öt apartmankomplexum, öt aquapark, tíz wellnesközpont, három egészségügyi központ, négy kemping és két luxuskemping is.A csoport többségi tulajdonosa a szlovén állam, kisebbségi tulajdonosa pedig egy amerikai alapkezelő, a York Funding. A szlovének tavaly majdnem megvásárolták a York részét, de végül visszaléptek, ezért a York más vevő után nézett.

Bár az államnak elővásárlási joga van, a jelek szerint inkább kivonul a tulajdonosi körből: a Száva már nem szerepel a szlovén állami turisztikai holdingban, és a nemzeti vagyonkezelő új gazdálkodási terve alapján az értékesítése is lehetséges. Vagyis úgy tűnik, a választásokra készülő Jansa-kormány is segíti a cég NER-közelbe kerülését.

Egy év alatt 82 millió eurót, vagyis 29 milliárd forintot költöttek bérekre az első osztályú magyar fociklubok, írja az Mfor az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) jelentése alapján. Ebből 45 millió eurót (közel 16 milliárd forintot) kaptak a játékosok, vagyis

a 2020/2021-es szezonban átlagosan bruttó 2,9 millió forintot kerestek a focisták.Az Mfor becslései szerint ez azóta négymillió forintra nőhetett, mivel az új szezonban szűkültek a játékoskeretek, és semmi sem utal arra, hogy megvágták volna a bérköltségeket. A klubok és egyes focisták keresete között persze óriási különbségek lehetnek.

Egy év alatt 17 százalékkal nőtt a teljes bérköltség, amit csak a németek tudtak felülmúlni 18 százalékkal. Persze a magyar bérszint eleve alacsonyabb, így könnyebb nagy százalékos változást produkálni.

Teljes bérköltség szempontjából a magyar bajnokság a 19. helyen áll az európai rangsorban, megelőzve Norvégiát. Ez két hellyel jobb a 2018-19-esnél (tavaly nem közöltek ilyen adatot).

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) elküldte az Elios-ügy nyomozati iratait Havasi Andreának, aki korábban pert indított az iratokért. Erről Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő számolt be, miután tárgyalt az OLAF főigazgatójával.

Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben mondta ki, hogy az OLAF nem tagadhatja meg az iratok kiadását, hiába hivatkozott szakmai titoktartás alá tartozó információkra. Az elmúlt hónapokban mégsem adták ki a dokumentációt, ezért időközben Tóth Bertalan MSZP-társelnök is bírósághoz fordult.

Az Elios-ügyről a Direkt 36 írt először, még 2015-ben. Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori cége számos önkormányzattal szerződött a közvilágítás korszerűsítésére EU-s pénzekből, feltűnően drágán, ráadásul a közbeszerzések előkészítésénél is feltűntek az Elioshoz köthető emberek.

Az OLAF 2018-ban súlyos szabálytalanságokat talált a projekt körül (közbeszerzési csalás és esetenként a szervezett bűnözés gyanúja is felmerült), miközben a magyar hatóságok vizsgálódgattak, de érdemben nem piszkálták az ügyet.

A botrány addig dagadt, hogy a magyar kormány kivette a programot az EU-s pénzekből finanszírozott beruházások közül, és inkább kifizette az egészet saját forrásból, hogy az EU ne szabhasson ki büntetést az ügyben.

A cég tavaly került végelszámolás alá.

A bíróságok igazgatási szervét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) szerint fegyelmi eljárást kellene indítani a Fővárosi Törvényszék elnöke ellen a Schadl-botrányban való szerepe miatt. Erről szerdán adtak ki közleményt, amire most reagált az OBH:

egyelőre (ezt a hivatal dőlt betűvel emelte ki) elégségesnek látják a hétfőn indított célvizsgálatot, aminek április közepéig kell véget érnie. Fegyelmi eljárást legfeljebb ezután indítanak Tatár-Kis Péter ellen.„Éppen a bírói függetlenség védelme – és a tisztességes eljáráshoz való jog – indokolja, hogy fegyelmi eljárás kezdeményezésére ne csupán a sajtóban megjelent információk, hanem szabályozott eljárás során megállapított tények alapján kerüljön sor. A célvizsgálat lefolytatása ekként elengedhetetlen bármely esetleges további eljárás és intézkedés megtételéhez – erre figyelemmel fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezése jelenleg még idő előtti volna” - írják.

A szabályok szerint az OBH elnökének három hónapja van fegyelmi eljárást indítani, miután tudomást szerzett az ügyről. Az OBT szerint fennáll a veszélye, hogy mire véget ér a célvizsgálat, letelik ez a határidő. Az OBH erre közölte: a célvizsgálat határidejét úgy határozták meg, hogy egy esetleges fegyelmi eljárást is megindíthassanak.

Kérdés mindenesetre, honnan számítják majd a három hónapot: például a Schadl-botrány bírói szálát feldolgozó cikkünk megjelenésétől, vagy onnantól, hogy előtte kérdéseket küldtünk erről a hivatalnak.

Az OBT azért is kevesli a célvizsgálatot, mert ez egy belső vizsgálat, amelyben az OBH elnöke, „Senyei György egyik alkalmazottja vizsgálja Senyei György másik alkalmazottját”, mondta Vasvári Csaba, az OBT szóvivője. Egy fegyelmi eljárásban viszont független fegyelmi bíróság járna el.

Mint a nyomozati iratok alapján megírtuk, Tatár-Kis személyesen találkozott Schadl Györggyel, a végrehajtói kar elnökével, aki a nyomozók szerint egy bíró kirúgását próbálta elérni nála.

Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.

Tatár-Kis utólag elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy ilyet mondott volna neki. Szerinte Schadl nem is kérte, hogy mentse fel a bírót.

Schadlt és Tatár-Kist az OBH elnöke, Senyei kötötte össze egymással. Ezt Senyei is elismerte, de tagadta, hogy kirúgatásról beszéltek volna.

Eredetileg február 7-én tartották volna a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét, de Tatár-Kis Péter elnök a járványra hivatkozva február 28-ra halasztotta az ülést, írja a Népszava.

Ez azért érdekes most, mert a bírók akár a Schadl-botrányról is kérdezhették volna Tatár-Kist. Ahogy a nyomozati iratok alapján megírtuk, a Törvényszék elnöke személyesen találkozott Schadl Györggyel, a végrehajtói kar elnökével, aki a nyomozók szerint egy bíró kirúgását próbálta elérni nála.

Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.

Tatár-Kis utólag elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy ilyet mondott volna neki. Szerinte Schadl nem is kérte, hogy mentse fel a bírót.

A bíróságok igazgatási szervét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) a legutóbbi ülése után nyilatkozatot adott ki, amiben felszólítja az OBH elnökét, hogy indítson rendes vizsgálatot Tatár-Kis ellen.

Schadl György előzetes letartóztatásban van, többek közt azzal gyanúsítják, hogy éveken keresztül rendszeresen adott át kenőpénzeket Völner Pálnak, az igazságügyi miniszter azóta lemondott helyettesének. Völner továbbra is fideszes képviselő a parlamentben.

Az ügy legfontosabb szereplőiről kislexikonunkban írtunk.

Tovább emelkedett a kórházban ápolt covidosok száma a péntek reggeli jelentés szerint. Most 4588 embert kell ellátni, vagyis az ellátórendszer terhelése ismét a karácsony környéki szintre jutott. A negyedik hullám csúcsán, december elején 7500-an voltak kórházban. A lélegeztetők száma továbbra is 170 alatt mozog.

105 új áldozata van a járványnak, ami azért kirívó, mert a napi halálozás egy hónapja nem lépte át a 100-at. Az elmúlt héten naponta átlagosan 73-an haltak meg.

A fertőzésszámok alapján úgy tűnik, Budapest után már országos szinten is elindult lefelé az ötödik hullám. Az elmúlt hét napi átlagait nézve még mindig 40 százalék a pozitív tesztek aránya, ami nagyon magas, és továbbra is a járvány súlyos kiterjedtségét jelzi.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Rendszeresen ülésező miniszteri tanácson fogják áttekinteni a jövőben a schengeni övezet ügyeit. Az ötlet a francia uniós elnökségtől érkezett, és csütörtökön bólintottak rá a schengeni tagállamok képviselői lille-i gyűlésükön. A cél, hogy erősítsék a térség politikai irányítását, hasonlóan, ahogy az eurózónában teszik.

Emmanuel Macron francia elnök korábban is beszélt arról, hogy szeretne új lendületet adni a szabad mozgáshoz való jognak, ami a schengeni övezet egyik alapja, és súlyos csorbát szenvedett a járvány miatt. A Schengen-tanács első ülését március 3-án, az igazságügyi és belügyminiszterek következő találkozóján fogják megtartani.

A franciák az uniós menekültügyi rendszert is megreformálnák. Tarthatatlannak látják a mostani rendszert, ami arra épül, hogy a menedékkérőknek az első uniós országban kell benyújaniuk a kérelmüket, így aránytalan teher hárul egyes tagállamokra, különösen Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra és Máltára.

Macron szeretne létrehozni egyfajta szolidaritási mechanizmust, ami súlyos határválság idején lépne életbe. Szerdán arról beszélt, az új rendszer lehetővé tenné, hogy ha kell, gyorsan mozgósítsák az erőforrásokat egyik országból a másikba, kiegészítve a Frontexszel, vagyis az uniós határvédelemmel. Ez a szolidaritási mechanizmus szintén összekapcsolódna a Schengen-tanáccsal.

A francia elképzelés szerint többi ország azzal is levehetné a terhet a migráció által különösen érintett tagállamok válláról, hogy maguk is több embert fogadnának be, vagy anyagi támogatást nyújtanának. A francia belügyminiszter elismerte, nehéz tárgyalások elé néznek ezzel kapcsolatban. (Reuters, France24, Deutsche Welle)

Az amerikai kormány azt állítja, létezik olyan orosz forgatókönyv, miszerint egy ukrán támadásról szóló kamuvideót használnának ürügyként Ukrajna lerohanására. Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nem tudni, hogy Oroszország valóban kijátssza-e ezt a kártyát, de bizonyítékaik vannak rá, hogy van ilyen elképzelés. Magukat a bizonyítékokat azonban nem mutatta be.

A videón, aminek a létezése is csak feltételezés, állítólag holttesteket, felrobbant épületeket, ukrán hadifelszereléseket és török drónokat mutatnának. A kamutámadás Kelet-Ukrajna oroszajkú térségében játszódna, és oroszul beszélő gyászolók is feltűnnének, állítják az amerikaiak.

A Pentagon szerint az ötletet a Kreml is jóváhagyhatta, abból kiindulva, hogy sokkal kevésbé jelentős tervekről is a legmagasabb szinten döntenek Oroszországban. Az amerikaiak arra hivatkozva hozták nyilvánosságra az értesülésüket, hogy hátha ez eltántorítja Moszkvát a videó felhasználásától. A bizonyítékokat viszont nem tették közzé.

Oroszország mintegy százezer katonát vont össze az ukrán határon, hetek óta tartó, világszintű feszültséget kiváltva ezzel. Az oroszok állítják, hogy nem készülnek invázióra, az Egyesült Államok pedig szerdán bejelentette, hogy háromezer katonát telepít Kelet-Európába. Ezen kívül a britekhez hasonlóan hadianyagot küldtek Ukrajnába, hasonlókat ígért Lengyelország, illetve Törökország is tárgyal harci drónokról az ukrán vezetéssel. (Guardian)

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint most nem opció a hadsereg mozgósítása a tüntető kamionosokkal szemben.

Múlt hétvégén sofőrök ezrei érkeztek a fővárosba a kötelező oltás ellen tiltakozva. Bár jelentős részük azóta távozott, nagyjából 250-en még mindig a parlament környékén parkolnak, és hétvégén várhatóan ismét többen lesznek. Ottawa rendőrfőnöke korábban utalt rá, hogy adott esetben kevés lehet a rendőri erő, és nem volt hajlandó kizárni a hadsereg bevetését.

Trudeau - akit múlt héten családjával együtt kimenekítettek a rezidenciájáról - azt mondta, nagyon-nagyon óvatosnak kell lenni a hadsereggel akkor, amikor kanadai állampolgárok érintettek. A kormány nem is kapott hivatalos előterjesztést arról, hogy katonákra lenne szükség.

A miniszterelnök kérte a sofőröket, hogy menjenek haza, és visszautasította, hogy találkozzon velük. A BBC szerint a helyiek egy része állandó zajra, a tüntetők agresszív viselkedésére és a boltok, közszolgáltatások megzavarására panaszkodik.

Közben a rendőrök szabálysértési bírságokat szórnak a tüntetőkre például túlzott dudálásért, vagy a közlekedési táblák figyelmen kívül hagyásáért.

A tüntetés mostanra általános korlátozásellenes megmozdulássá vált. A sofőrök azt mondják, addig maradnak Ottawában, amíg országszerte vissza nem vonják a járványügyi intézkedéseket.

A pártoknak a választási és a népszavazási kampányban is be kell tartaniuk az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét (GDPR), figyelmeztetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A hivatal azt ígéri, ki fogja vizsgálni a pártok adatkezelését érintő panaszokat, és szabálytalanság gyanúja esetén hivatalból eljárást fog indítani.

A NAIH tavalyi ajánlása alapján a pártoknak alaposan fel kell készülniük, hogy minden rendben legyen a GDPR szempontjából:

• még az ajánlásgyűjtés előtt ki kell jelölniük egy GDPR-felelőst, egy adatkezelőt és egy adatfeldolgozót,
• ha több adatkezelő van, tisztázni kell, kinek, mi a dolga (elsősorban ők felelnek az adatkezelés jogszerűségéért),
• az aktivistákkal adatfeldolgozói megbízási szerződést kell kötni,
• el kell választani az ajánlásgyűjtést és a „szimpatizánsi adatgyűjtést”,
• eljárásrendet kell kialakítani arra az esetre, ha valaki helyesbítené vagy töröltetné az adatait,
• adatkezelési tájékoztatót kell közzétenni,

Aláírásgyűjtésnél szükségtelen és aránytalan bármilyen személyes iratot kérni az embertől, másfajta adatgyűjtésnél pedig csak emailt vagy telefont lehet felírni, igazolványszámot és hasonlókat akkor sem. (via MTI)

• Gulyás Gergely ragaszkodik hozzá, fogalma sem volt, hogy novemberben kiszálltak a rendőrök három minisztériumhoz.
• Szerinte nem is baj, hogy az érintett miniszterek nem szóltak erről.
• De Gulyás érvei nem stimmelnek: legkésőbb decembertől mindhárom minisztériumban tisztában voltak vele, hogy a Völner-ügy miatt tartottak házkutatást.
• Hiába kérleltük, Gulyás nem adott egyértelmű választ arra, hogy a korrupcióval gyanúsított Völnernek le kellene-e mondania a képviselői posztjáról.
• Rogán kabinetfőnökének elcsalt egyetemi vizsgái pedig szóba sem kerültek a kormányülésen.

November 25-én egyszerre három minisztériumban tartottak házkutatást a Völner-Schadl-ügyben. Nem tudni, hogy előfordult volna ilyesmi az elmúlt tizenkét évben, ezért nehéz elképzelni, hogy csak az érintett hivatalokban értesültek volna róla.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mégis azt állítja, fogalma sem volt az egészről egészen eddig a hétig, amikor megjelent a hír a sajtóban. Ha így van, az érdekes képet ad a kormányzati információáramlásról. Ha viszont mégis tudtak róla, felmerül a kérdés, miért nem hozták nyilvánosságra.

Csütörtökön számos kérdést feltettünk erről Gulyásnak.

Nem szóltak a házkutatásokról, na és?

A nyomozók azért jelentek meg az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi), az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM), valamint a Paks-minisztériumban november végén, mert a gyanú szerint Völner Pál államtitkár ezekben a hivatalokban is próbált Schadl György érdekében eljárni különböző ügyekben.

Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki az ügyészség szerint éveken át adott kenőpénzeket Völnernek, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesének. Előfordult, hogy Völner a minisztérium bejáratánál rakott el hárommillió forintot.

Hogyan lehetséges, hogy ha házkutatást tartanak három minisztériumban, arról nem értesül a többi kormánytag? - kérdeztük Gulyástól, aki először arra hivatkozott, hogy az ügyészek titoktartási nyilatkozatot írattak alá a házkutatáskor.

Ez valóban így van, de egyrészt a házkutatás tényéről beszámolhattak volna a kormánynak, csak azt nem mondhatták el, hogy milyen ügyben érkeztek a nyomozók. Másrészt a titkosítást december 6-án feloldotta az ügyészség, utána ez sem kötötte őket.

A birtokunkban levő nyomozati iratok alapján mindhárom minisztériumban tudták, hogy az ügyészek Schadl György után nyomoznak, hiszen a kutatást elrendelő határozatban szerepelt a neve.December 7-én az ügyészség nyilvánosságra hozta, mivel gyanúsítják Völnert és Schadlt. Gulyás elmondása szerint az érintett miniszterek ekkor sem értesítették a többi kormánytagot, hogy két héttel korábban Schadl-ügyben volt náluk házkutatás.

„De miért kellett volna értesíteni?” - kérdezett vissza Gulyás. „Egy céggel kapcsolatban bizonyos iratokról másolatot készítettek, jegyzetet készítettek, betekintettek. (...) Ha valakinek a tevékenységével kapcsolatosan a hatóságok szerint bűncselekmény gyanúja felmerül, akkor ez történik. Az illetékes minisztert értesítik, és ennek megfelelően járnak el. Ez történt ebben az esetben is.”

Kértük Gulyást, hogy magyarázza el, mi a kormányzati eljárás abban az esetben, ha rendőrök jelennek meg egy minisztériumban, kezükben házkutatási engedéllyel. Azt mondta, eddig nem alakítottak ki erre protokollt, mert „ez valóban ritka esemény, de ettől még az a helyes, ha a minisztert értesítik, a miniszter pedig eldönti, hogy van-e bármilyen teendője ezzel vagy nincsen”.

„A konkrét esetben, mivel az ügynek politikai vonatkozása akkor egyáltalán nem volt, nem tudok arról, hogy bárki mást a minisztereken túl értesítettek volna. Szerintem helyesen jártak el, úgy, ahogy az adott helyzetben elvárható, érthető és normális is volt.”

Gulyás szerint legfeljebb utólag lehet azon gondolkodni, hogy érdekes lett volna, ha tudjuk, hogy a házkutatások Völner Pálhoz is kapcsolódnak, de ezt akkor nem tudta senki. Ekkor ismét jeleztük Gulyásnak, hogy december 7-e után mindhárom minisztériumban tisztában voltak a helyzettel, ezek szerint mégsem szóltak senkinek.

„De kinek vagy miről kellett volna szólni? Hogy képzeljük el, hogy náluk csináltak feljegyzéseket két héttel vagy egy héttel korábban? (...) Én nem látom ennek az elengedhetetlen szükségszerűségét” - válaszolta.Azt mondta, ha hasonló jellegű házkutatás lenne a Miniszterelnökségen, ő sem feltétlenül szólna a többi kormánytagnak.

Túléli, ha gyengekezűnek tűnik

Közvetve Gulyás minisztériuma is érintett, mivel a Paks-minisztérium irodái a Miniszterelnökség telephelyén találhatók. Elmondása szerint csak most szerdán érdeklődött az ügyről Süli János Paks-miniszternél. Korábban nem érezte szükségét, pedig az ügyészség már decemberben nyilvánosságra hozta, hogy Schadl és Völner Sülinél is próbáltak ügyeskedni.

Gulyás azzal érvelt, hogy nincs irányítási joga a Paks-minisztérium felett, azt csak formálisan sorolták a Miniszterelnökség alá. Megkérdeztük, nem tart-e attól, hogy gyengekezűnek tűnik, ha nem értesül egy házkutatásról a minisztériuma alá tartozó hivatalban.

„Ha ilyen látszat keletkezik, azt is túl fogom élni valahogy.”Gulyás kitartott amellett, hogy a Völner-ügy „egyedi elkövetés”, és bár három különböző minisztérium érintett, a kormány nem indít belső vizsgálatot. Szerinte azért sincs szükség erre, mert a gyanúsítás alapján Völner nem tudta elérni, hogy a Schadl igényének megfelelő pályázatot írjanak ki. Az sem változtat ezen, hogy a lehallgatási iratok alapján Völner azt mondta Schadlnek, hogy Süliéknél „szeretettel várják” a dolgot.

Rogán kabinetfőnökéről nem beszéltek a kormányülésen

A nyomozati iratokból derült ki az is, hogy Schadl egyetemi vizsgákat intézhetett Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének. Gulyás nem tudja, Rogán érdeklődött-e erről Nagynál.

A következményekről azt mondta, egyelőre várják a pécsi egyetemi vizsgálat végét, de nem került szóba az ügy a kormányülésen, mert az „egy komoly testület”.

Schadl kamarai vezetőként kaphatott diplomata útlevelet

Gulyás először azt mondta, nem tudja, miért kapott Schadl diplomata útlevelet a külügyminisztériumtól, majd helyesbített, hogy tudomása szerint minden kamarai vezető kap ilyet, és ez helyes is (a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2015 ősze óta nem kamarai formában működik).

Schadlnek és feleségének is volt diplomata útlevele, ezzel a zsebükben igyekeztek Dubajba, amikor elfogták őket a reptéren. Ezeket az útleveleiket idén januárban a Külügyminisztérium visszavonta.

Le kellene mondania Völnernek?

Szerettük volna megtudni azt is, hogy Gulyás szerint Völnernek le kellene-e mondania a képviselőségről, de hiába kérdeztük többször, nem adott erre egyenes választ.

Azt mondta, ha a gyanúsítás igaz, akkor le kell mondania, de a mostani helyzetben csak Völner tudja megítélni, hogy szükség van-e erre. Kértük, hogy válaszoljon igennel vagy nemmel, szerinte le kell-e mondania Völner Pálnak. Nem válaszolt.

A végrehajtás rendszere jól van így, ahogy van

Az Igazságügyi Minisztérium 2015-ben alakította át a végrehajtás rendszerét. Akkor azt ígérték, „kiépül a transzparensen, gazdálkodásában felelősen, a jogszabályoknak, továbbá az általános etikai szabályoknak megfelelően, erkölcsösen és közhitelesen működő szervezet”.

Ehhez képest hét évvel később a végrehajtói kar elnöke előzetes letartóztatásban van, amiért több végrehajtót korrupt módon juttathatott pozícióba. Megkérdeztük Gulyást, hogy juthattunk idáig.

Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy ha a vádak igazak, akkor nem megfelelő ember került a végrehajtói kar élére. De koncepcionális változtatásra nincs szükség.

• Az orvosbéremelés és a hálapénz eltörlése önmagában nem oldotta meg az egészségügyi rendszer problémáit.
• Az orvosi és a szakdolgozói kamara érdemi fizetésemelést sürget az ápolók számára is, miközben lehet, hogy a beígért pluszt sem fogják megkapni.
• Azt mondják, akkora a munkaerőhiány, hogy előbb-utóbb elfogynak az ápolók. Aki tud, a magánellátásba menekül, de ez így mindenkinek rossz.
• Szerintük a járványkezelést is új alapokra kellene helyezni: nyilvános adatokat és elemzéseket sürgetnek.
• Az egész egészségügyet át kellene alakítani, de nem úgy tűnik, hogy a kormány nyitott lenne az egyeztetésre.

12 pontos javaslatcsomaggal állt elő az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói kamara, hogy javuljon az ellátás minősége, és működőképes maradjon az ellátórendszer.

„A járványt megelőzően is széttagolt, rossz hatásfokkal működő magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet” - írják.

Először is érdemi béremelést követelnek az ápolók számára úgy, hogy arányaiban illeszkedjen az orvosok jelentősen megemelt fizetéséhez. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) erről részletes koncepciót küldött a kormánynak tavaly márciusban, hiába.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint elképzelhető lett volna, hogy az orvosbéremelés miatt konfliktus alakul ki köztük és a szakdolgozók közt, ehhez képest különösen fontos, hogy együtt állnak ki. Lénárd Rita, a MOK alelnöke azt mondta, több mint 40 éves pályafutása során nem volt példa hasonló összefogásra.

„Egy egészségügyi dolgozói kar van. Szakdolgozók nélkül nem lehet eredményesen gyógyítani, számukra is tisztességes szakmai körülményeket kell biztosítani” - mondta Kincses.

Erős február?

A kormány azt ígérte, 2022-től 21 százalékkal emelik az ápolók fizetését a 2018-as bérükhöz képest. Ezt az utóbbi napokban „Erős február” címmel reklámozták kormánypárti politikusok.

A MESZK alapból kevesellte az emelést, ráadásul elképzelhető, hogy ez sem jár mindenkinek.Az utóbbi napokban több ápoló azzal kereste meg a Kamarát, hogy a korábbi pótlékaik egy részét beolvasztják az alapfizetésükbe, vagyis ezeket mostantól nem fogják megkapni. Ha így lesz, akkor a béremelés egy része elvész a pótlékmegvonás miatt.

Volt olyan dolgozó, akivel ezt a kórház udvarán közölték az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) decemberi, nem nyilvános utasítására hivatkozva. A MESZK vezetői nem látták ezt a levelet, de a beszámolók szerint egyes speciális szakterületek lehetnek érintettek, ahol magasabb iskolai végzettségre van szükség. Ilyen például az onkológia, vagy a járványban különösen fontos intenzív ápolás. A MESZK szerint ez konfliktust okozhat a szakdolgozók között.

Nemrég írtunk róla, hogy a védőnők fizetésemelése is hasonló veszélybe került, esetükben kormányrendelet döntött erről. Kerestük az OKFŐ-t és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de egyelőre nem kaptunk választ.

A két kamara szerint az óriási szakemberhiány miatt is szükség lenne érdemi béremelésre. Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád-Csanád megyei elnöke azt mondta, a 90-es évek elején még évente 6-7 ezer ápolót képeztek az országban, mostanra viszont csak néhány százat.

A szűkös utánpótlás mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy azok az ápolónők, akik a 80-as években kezdtek dolgozni, lassan nyugdíjba mehetnek 40 év munkaviszonnyal a hátuk mögött. Jelentős részük annyira kiégett, hogy eszük ágában sincs a pályán maradni, ha nem muszáj, pedig a tapasztalatuk, szakértelmük a képzésben is fontos lenne.

Irinyi felidézte, hogy amikor évtizedekkel ezelőtt dolgozni kezdett, három műszak működött a kórházban, egyórás átfedésekkel, hogy megfelelően átvegyék egymástól a betegeket. A munkaerő- és a pénzhiány miatt először eltörölték az egyórás átfedéseket, persze csak papíron, a valóságban azóta ingyen látják el ugyanezt a feladatot.

Számításai szerint ez önmagában egyhavi ingyenmunkát jelent évente.A legtöbb helyen mostanra a három műszakot sem tudják megoldani, ezért 12 óráznak a dolgozók, az elmúlt két évben már a covid-osztályokon is.

Át kellene szabni az egész rendszert

A MESZK felmérése alapján tavaly nem is a járvány, hanem az új egészségügyi szolgálati jogviszony okozta a legtöbb stresszt az ápolók számára, amit Irinyi szerint „vétek volt” ebben a helyzetben bevezetni.

A két kamara felhívása szerint a tavaly elfogadott törvény „az egészségügy számára idegen, katonás szemlélete csak a munkaviszonyt szigorította és az intézmény-irányítást érintette, de nem korszerűsödött ezzel együtt az ellátórendszer szerkezete és működése”.

Kincses azt mondta, a szolgálati jogviszony az orvosok és a szakdolgozók számára is jelentős korlátozásokat hozott, de a szakdolgozók még érdemi béremelést se kaptak hozzá. Álmos Péter, a MOK alelnöke szerint hiába ígérte meg a kormány az orvosbéremelés idején, hogy bevonja őket az egészségügy rendszerszintű átalakításába, ez nem történt meg. Például a finanszírozás is ezer sebből vérzik: egy sebész kollégája egyszerre távolította el egy beteg vastagbél-daganatát és a májáttétet, pedig a kórháza kétszer annyi pénzt kapott volna, ha erre két külön műtétet szervez.

A MOK régóta szorgalmazza azt is, hogy az elvégzett ellátások után finanszírozzák a kórházakat, ne fix összegeket adjanak. Ez segíthetne fokozni a teljesítményt, és valamelyest mérsékelni a járvány okozta várólistákat.

Járvány: nyilvános adatokra, rendes elemzésre van szükség

A 12 pontból több foglalkozik a járvánnyal, ami „feltárta azokat a gyengeségeket, amelyeket az egészségügyi rendszerekbe való elégtelen beruházás okoz világszerte”.

Továbbra is a járványadatok széleskörű nyilvánosságát követelik, ami alapján érdemben elemezni lehetne az elmúlt két évet. Kincses szerint erre nem azért van szükség, hogy felelősöket keressünk, „hanem hogy hatékonyabban gyógyíthassunk”. (A bíróság novemberben kimondta, hogy nyilvánosságra kell hozni egyes eltitkolt adatokat, de ezt máig nem tették meg. Nem készült el az Orbán Viktor által nyáron beígért tanulmány sem, ami elvileg feltárná, miért haltak meg Magyarországon sokkal többen covidban, mint más országokban.)

A két kamara szerint meg kell erősíteni a közegészségügyi-járványügyi rendszert, eredeti állapotában vissza kell állítani az ÁNTSZ-t is.

„A politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket. Az esetszámok növekedése időről időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya. Ugyanígy aránytalan terhet rótt az elöregedő háziorvosi/alapellátó rendszerre is a járványügyi feladatok teljesítése” - írják.Mivel a szűkös erőforrások jelentős részét a covidos ellátásra kell fordítani, sok beteg inkább a magánegészségügyet választja, ahol nincsenek több hónapos várólisták. „A megindult folyamatok a magyar egészségügy kettészakadásával fenyegetnek. Ennek pedig hosszabb távon nemcsak a szegényebb néprétegek, hanem az egész magyar társadalom látja kárát, mivel Magyarországon nincs két egészségügyre elegendő személyi és pénzügyi erőforrás” - áll a felhívásban.

Bár december végén, január elején csökkent a kórházban ápolt covidos betegek száma, ez nem volt elég ahhoz, hogy visszaálljon a normális ellátás. Egyrészt azért, mert csak néhány hétig javultak a számok, és hamar beütött az omikron, ami most már a kórházi adatokon is meglátszik. Másrészt még nyáron is nehezen haladtak ezzel, amikor hónapokig kedvező volt a járványhelyzet, mondta Álmos Péter.

Nehezíti a helyzetet, hogy az új variáns az oltottakat is könnyebben megfertőzi, ezért a korábbinál sokkal több egészségügyi dolgozó kerül karanténba. Ha nincsenek súlyos tünetei, akkor is legalább öt napra kiesik az ellátásból, amit nagyon nehéz pótolni. „Hiába csökkent a betegszám, az átvezénylések nem szűntek meg” - mondta Álmos Péter.

A MESZK szerint gyakori, hogy ha egy ápoló megbetegszik, reggel hétkor hívnak be helyette valaki mást. Ez hivatalosan nem számít rendkívüli munkavégzésnek, pótlékot sem kapnak rá.

Márki-Zay Péter november vége óta járja az országot, egy nap alatt akár hat településen is megfordul. Ilyenkor kiáll a főtérre vagy a piac elé, beszédet mond, kezet fog a helyi ellenzéki jelölttel, majd tereferél a megjelentekkel. Sokszor Facebook-élőben is közvetíti az eseményt, ahogy például Monoron tette:

A 106 választókerületből eddig 42-ben fordult meg, ebből 21 nyerhetőnek tűnik az ellenzék számára, ami azt jelenti, hogy a fideszes jelölt 2018-ban 48 százaléknál rosszabb eredményt ért el.

Márki-Zay 13 billegő, vagyis kétesélyes körzetben járt, ahol megfoghatónak tűnik a Fidesz. Azokat a körzeteket soroljuk ide, ahol négy éve 48-52 százalékot kapott a kormánypárti jelölt.

Ezen kívül nyolc nehéz körzetet látogatott meg, ide tartoznak azok, ahol legutóbb 52 százaléknál is többen szavaztak a Fideszre.

A 42-ből öt körzetet találtunk, ahol Márki-Zay többször is megfordult november óta, ebből kettő billegő, kettő nehéz és egy nyerhető az ellenzék számára.

• Saját körzetében, ahol egyéniben indul Lázár János ellen, négy kampányeseményt tartott, ideértve a polgármesteri lakossági fórumát. Hódmezővásárhelyen kívül járt Makón, Kiszomboron és Algyőn is. Ez billegő körzetnek számít, abból a nehezebb fajta, mivel Lázár legutóbb majdnem 52 százalékot hozott.
• Háromszor járt Zala megye 1-es körzetében (Zalaegerszegen kétszer és Lentiben egyszer). Ez nehéz terep, négy éve majdnem 53 százalékot kapott a fideszes Vígh László, akit idén is elindítanak. Az ellenzék részéről a DK-s Csidei Irén száll harcba.
• Kétszer kampányolt Pest 10-ben, ami szintén nehéz körzet. Itt készült a monori videó, azelőtt elment Albertirsára is. A Fidesz kitart Pogácsás Tibor mellett, a párbeszédes Gér Mihály indul ellene.
• Kétszer járt Zala megye 3-as körzetében, mindkétszer a központban, Nagykanizsán. A város nagy részén legutóbb is rosszul teljesített a Fidesz, valószínűleg inkább a kistelepüléseken fog eldőlni a verseny. Ez billegő körzetnek tekinthető, a fideszes Cseresnyés Péter legutóbb 49 százalékot sem ért el. Most a DK-s Horváth Jácint indul ellene.
• Veszprém 3 az egyetlen nyerhető körzet az ellenzék számára, ahol Márki-Zay kétszer is megfordult (Sümegen és Ajkán). Itt négy éve is a jobbikos Rig Lajos nyert, a Fidesz most Navracsics Tibort dobja be Fenyvesi Zoltán helyett.

Az ország nagy részén hasonló a helyzet, mint a zalai 3-as körzetben: a nagyobb városokban az ellenzék, a kistelepüléseken a Fidesz erősebb. Érdemes megnézni, mennyire jelenik meg ez a különbség Márki-Zay országjárásában.

A legtöbb esetben eddig a választókerületek központjaiba látogatott, ahol nagy átlagban jobb eredményben bízhat az ellenzék.

De aránylag így is elég sokszor, tízszer járt a központtól távolabb eső településeken. Ezek közül nyolc billegő vagy nehéz körzetben található: Gárdony (Fejér 3), Makó (Csongrád 4), Kistelek (Csongrád 3), Ságvár (Somogy 4), Albertirsa (Pest 10), Kiszombor (Csongrád 4), Algyő (Csongrád 4), Lenti (Zala 1).

Három olyan megye van, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Tolna, ahol Márki-Zay egyáltalán nem kampányolt még.

Merre jár Orbán Viktor?

Az utóbbi hetekben a miniszterelnök is megjelent a terepen, de ő nem tart utcai beszédeket, inkább előre leszervezett látogatásokon vesz részt.

Januárban disznót vágott Öttömösön, elment a szolnoki művésztelepre, majd meglátogatott egy acsalagi óvodát és egy kónyi családot. Öttömös és Szolnok olyan körzetekben találhatók, ahol az ellenzék esélyesebb, Acsalag és Kóny térségében viszont a Fidesz.

Ezek után Budakeszin lángosozott és sütizett Menczer Tamással, a Fidesz jelöltjével, akinek Szél Bernadettet kellene legyőznie Pest 2-ben. Itt legutóbb is csak 44 százalékot kapott a Fidesz, akkor még Csenger Zalán Zsoltot indították.

Egy nap alatt 315-tel nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, ami december vége után ismét négyezer felett van. Az előző napi adathoz képest 19-cel többen szorulnak invazív lélegeztetésre, a jelek szerint itt is megfordult a régóta tartó, javuló trend.

A fertőzöttek számának meredek emelkedése miatt számíthatunk rá, hogy növekedni fog a kórházi terhelés. Ezzel együtt úgy tűnik, Budapesten elérte a csúcsát az ötödik hullám, láthatóan csökkennek a számok. Országosan ezt még nem lehet elmondani, ráadásul az elmúlt hetet nézve még mindig a tesztek 40 százaléka pozitív, ami nagyon magas arány, egyszerre jelzi a járvány kiterjedtségét és azt, hogy sokkal több tesztre lenne szükség. Ha csak a keddi számokat nézzük, még rosszabb a helyzet, minden második teszt pozitív lett.

A keddi jelentésben 66 halálos áldozat szerepel, ami megfelel az elmúlt időszak tendenciájának.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

• Augusztus óta közel száz pegasusos megfigyelést ellenőrzött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
• Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke most kiállt és azt mondta: mindent rendben találtak.
• Vagyis a hatóság szerint minden vizsgált esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor bevetették a kémszoftvert.
• A nyilvánosságra került adatok szerint újságírók, gazdasági vezetők és a kormány számára kellemetlen szereplők érintettek.
• A NAIH viszont feljelentést tesz azért, mert esetleg törvénysértően szivárogtak ki a Pegasusszal megcélzott telefonszámok.

Semmit sem talált a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), ami arra utalna, hogy a magyar állam törvénytelenül figyelt meg embereket a Pegasus kémszoftverrel.

Augusztus óta közel száz pegasusos megfigyelést vizsgáltak, és arra jutottak, hogy minden megfelelt az előírásoknak. Átvizsgálták a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által benyújtott kérelmeket és az igazságügyi miniszter által kiadott engedélyeket is. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke hangsúlyozta, ez nemcsak formai, hanem tartalmi vizsgálatot is jelentett.

A NAIH szerint a megfigyelést végző szolgálat tehát minden esetben megfelelően alátámasztotta, hogy nemzetbiztonsági okokból szükség volt az adatgyűjtésre.A hivatal csak a pegasusos megfigyelések egy részét ellenőrizte, tehát biztos, hogy több mint száz esetben vetették be a szoftvert. Péterfalvi nem árulta el, összesen hányszor használta a Pegasust az állam, de a NAIH minden ügyet vizsgált, ami névvel megjelent a sajtóban, és ezután is hivatalból eljárást indítanak minden nyilvánosságra került esetben.

A NAIH viszont feljelentést fog tenni azért, mert elképzelhetőnek tartja, hogy bűncselekmény történt a megcélzott telefonszámok kiszivárgásakor.Péterfalvi augusztus elején, hetekkel a Pegasus-botrány kirobbanása után rendelt el vizsgálatot. Eleinte novemberre ígérte az eljárás végét, de már szeptemberben jelezte a hvg.hu-nak, hogy az ügy egyes részletei jelentős mértékben titkosak, és ezeket nem fogják nyilvánosságra hozni.

Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke szeptemberben azt mondta a Direkt36-nak, hogy Péterfalvi elment a kihelyezett ülésre, amit a megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szolgálatnál tartottak, de nem tett fel érdemi kérdéseket a szolgálat munkatársainak. Péterfalvi erről most azt mondta, azért, mert külön eljárásban tették fe a kérdéseiket.

A részletes jelentést 2050-ig titkosították.

Újságírókat, üzletembereket figyeltek meg

Bár a Pegasust elvileg a terrorizmus és a szervezett bűnözés felszámolására fejlesztették ki, a Direkt36 cikkeiből kiderült, hogy magyar újságírók, üzletemberek telefonjain is megtalálták a szoftver nyomait. A Pegasus egy olyan kémprogram, amivel észrevétlenül lehet behatolni mások okostelefonjába, megszerezve a képeket, videókat, üzeneteket, emaileket.

A készülékek elemzése alapján bizonyítottan megfigyelték

• Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a Direkt36 újságíróit,
• Csikász Brigittát, az Átlátszó újságíróját,
• Páva Zoltánt, az ellenzéki ezalenyeg.hu üzemeltetőjét,
• Németh Dániel fotóriportert, aki évek óta nyomoz a NER-elit luxusutazásai után (Szijjártó Pétert is ő fotózta le Szíjj László jachtján),
• valamint Varga Zoltán, a többek közt a 24.hu-t is működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosának egyik vacsorapartnerét.

Magyarországról több mint 300 telefonszám van abban az adatbázisban, ami a Pegasusszal célba vett számokat tartalmazza. A Direkt36 cikkei alapján a listán szerepel többek közt újságíró, ellenzéki politikus, egykori államtitkár, a köztársasági elnöki őrség alapítója és a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója is. Ezekben az esetekben nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy végül feltörték a telefont, de az biztos, hogy célpontként kiválasztották őket.

A Pegasusszal végzett megfigyelésekhez igazságügyi miniszteri jóváhagyásra volt szükség, Varga Judit elmondása szerint ezt helyetteséhez, Völner Pálhoz delegálta, akit azóta korrupcióval gyanúsított meg az ügyészség.

Hónapokig tartott a ködösítés, aztán jött Kósa Lajos

A Pegasust az NSO nevű izraeli cég gyártja, és csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatják el másoknak, az NSO állítása szerint kizárólag állami szerveknek és kormányoknak. Az elmúlt években több országban világossá vált, hogy a programot politikai célokra is használták. Mint a New York Times cikkéből is kiderül, a szoftver megvásárlása után számos ország Izrael számára kedvező diplomáciai lépéseket tett.

A magyar kormány sokáig nem volt hajlandó elismerni, hogy megvásárolta a szoftvert, igaz, az ellenkezőjét sem állította. A központi kommunikáció arra szorítkozott, hogy senkit sem figyelnek meg törvénytelenül, igaz, a szabályozási környezet önmagában is elég laza.

Végül Kósa Lajos november elején elárulta – máig nem tudni, szándékosan-e –, hogy tényleg megvásárolták a szoftvert.Ezt utólag Stummer János is megerősítette, aki látta a szerződést, de erről Kósa nyilatkozata előtt nem beszélhetett volna a törvény megsértése nélkül.

A Fidesz kezdettől fogva akadályozta, hogy a nyilvánosság többet tudhasson meg az ügyről. Júliusban azért nem tudta tárgyalni a témát nemzetbiztonsági bizottság, mert a kormánypárti képviselők nem jelentek meg. Szeptemberben már határozatképes volt az ülés, rész vett rajta Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál is, de 2050-ig titkosították az ott elhangzottakat is.

Kamionosok ezrei érkeztek szombaton a kanadai parlamenthez, hogy az Egyesült Államokba ingázó sofőrök kötelező oltása ellen tiltakozzanak. Közben százan érkeztek gyalog a mínusz 18 fokos hidegben, és bár a rendőrség tízezer fős tömegre készült, estig nem álltak elő pontos becsléssel arról, mennyien voltak.

A kamionkonvoj Kanada nyugati végéből haladt egészen Ottawáig, tiltakozásukra pedig konzervatív politikusok rárepültek annak ellenére, hogy oltás- és járványkérdésekben politikai konszenzus van Kanadában.

Ahogy írtuk, a részletkérdésnek tűnő kamionügyből országos téma lett, rengetegen rokonszenveznek a tiltakozókkal, akikhez szélsőjobboldali csoportok is csatlakoztak. Az elmúlt napkban sokan már a washingtoni Capitolium ostromának megismétlődéséről fantáziáltak.

Ez egyelőre elmaradt, igaz, Justin Trudeau miniszterelnököt és családját ismeretlen helyre vitték a rezidenciájukról. A CBC tudósítása szerint a tüntetés résztvevői a járványügyi korlátozások eltörlését és a „normalitás visszaállítását” követelték, hangot adtak az oltásellenességüknek.

A tüntetés egész hétvégén tart, sőt a szervezők el tudják képzelni, hogy egész héten az utcán maradnak.

Az ország délnyugati részét és északkeleti határvidékét leszámítva mindenhol viharos, 90 km/h-nál erősebb szél fúj vasárnap délelőtt. A meteorológiai szolgálat szerint az északi területeken 100 km/h-s szélökések sem kizártak, sőt magasabban fekvő területeken a 110 km/h-t is meghaladhatják.

Az előrejelzés szerint a viharos szél egészen késő éjszakáig nem múlik el. Vasárnap napközben az északkeleti országrészben az intenzív záporokat egy-egy villámlás, dörgés is kísérheti.

Szombaton a La Vanguardia című spanyol lap azt írta, többek közt Orbán Viktor is aláírta az európai szélsőjobboldali-populista pártok közös nyilatkozatát, amiben Oroszországot teszik felelőssé az ukrán határon kialakult helyzetért. A pártok madridi találkozója után Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is beszélt erről, a lengyel állami hírügynökség pedig a közös nyilatkozatot is idézte, miszerint az orosz katonai műveletek „a háború szélére sodortak bennünket”, ezért szolidaritásra, eltökéltségre és együttműködésre van szükség. Erről számolt be a házigazda spanyol párt, a VOX szóvivője is.

Ezután az egyik aláíró, Marine Le Pen francia elnökjelölt nyilvánosságra hozta a teljes szöveget, amiben már szó sincs Oroszországról.Francia sajtóhírek szerint Le Pen nem volt hajlandó aláírni az oroszokkal szemben kritikus változatot, ezért törölték a kérdéses bekezdést. A Notes from Poland azt írja, végül Morawiecki is elismerte, hogy néhányan „másként tekintenek Oroszországra”, ám a lengyel kormány igyekszik mindenkivel megértetni, mekkora fenyegetést jelentenek az oroszok, és szerinte ennek már a madridi csúcson is voltak eredményei.

A Le Pen honlapján olvasható szöveg többek közt

• kiáll amellett, hogy az EU részesítse előnyben az Európában gyártott termékeket, ezzel is segítve a helyi gazdákat,
• kritizálja az uniós bevándorlás-politikát és határőrséget,
• támogatja az uniós energiatermelő kapacitások bővítését,
• előbbre sorolja a nemzeti alkotmányokat az unióssal szemben.

A pártok közös koordinációs irodát hoznak létre, hogy mélyítsék az együttműködést ezeken a területeken, és az Európai Parlamentben is közösen léphessenek fel.

Le Pen, Orbán és Morawiecki mellett a spanyol Vox, az osztrák FPÖ, valamint észt, flamand, román bolgár és litván pártok írták alá a nyilatkozatot.

Donald Trump korábbi amerikai elnök szerint „igazságos elbánást” érdemelnek azok, akiket a Capitolium tavalyi ostromával összefüggésben tartóztattak le.

Texasban elmondott beszédében azt ígérte, ha újraindul az elnökségért, és megválasztják, akkor az igazságos elbánás jegyében akár elnöki kegyelmet is adna nekik, mert most „annyira igazságtalanul” bánnak velük, idézi a New York Times.

Mostanáig több mint 700 embert tartóztattak le az ügyben, tizenegy esetben lázadó összeesküvés a vád. Közéjük tartozik Stewart Rhodes, az Oath Keepers szélsőjobboldali milícia vezetője is, aki az ügyészség szerint összeesküvést szőtt, hogy akár fegyverrel is megakadályozza az amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetését, Joe Biden megválasztott elnök győzelmének hivatalos bejelentését. Az FBI szerint a Capitolium ostroma nem spontán, hanem alaposan előkészített katonai jellegű akció volt.

Trump elnökként szívesen adott kegyelmet támogatóinak, például Michael T. Flynnek, első nemzetbiztonsági tanácsadójának, vagy Steve Bannonnak, egykori kampányfőnökének.

Szombati, több tízezer ember előtt tartott beszédében ördöginek és rasszistának nevezte azokat az ügyészeket, akik üzleti tevékenysége miatt nyomoznak ellene Atlantában és New Yorkban. Arra kérte a tömeget, hogy ha a hatóságok fellépnek vele szemben, vonuljanak az utcára.

Ha bűnösnek találják, húsz év börtönbüntetést kaphat Allison Fluke-Ekren, egy amerikai nő, aki az FBI szerint az Iszlám Állam egyik női katonai egységét irányította.

A csoportot 2016-ban hozták létre a szíriai Rakkában, a kansasi származású Fluke-Ekren pedig nem sokkal csatlakozása után a vezetőjévé vált. A gyanú szerint nőket tanított AK-47-es gépfegyverek, gránátok és robbanóanyagok használatára, sőt gyerekeket is képzett, köztük saját, akkoriban 5-6 éves fiát.

Az FBI szerint a nő egy amerikai egyetemi kampusz megtámadását is tervezte, egy szemtanúnak pedig arról beszélt, hogy erőforrás-pazarlás lenne, ha nem ölne meg rengeteg embert egy bevásárlóközpontban. (BBC)

Ebben a hónapban a hetedik rakétakísérletét hajtotta végre Észak-Korea európai idő szerint szombaton késő este. A hivatalos közlés szerint egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát küldtek fel, amire 2017 novemberében volt példa utoljára.

Japán és dél-koreai becslések szerint a rakéta 2000 kilométeres magasságba, és 30 perc alatt 800 kilométeres távolságba jutott, elérve a Japán-tengert.

Soha korábban nem végeztek annyi rakétakísérletet Észak-Koreában egy hónapon belül, mint most januárban. Az Egyesült Államok szankciókat is kivetett a korábbi kísérletek miatt, és ezúttal is felszólította Észak-Koreát, hogy tartózkodjon „a további destabilizáló tevékenységektől”.

A diktatúra vezetője, Kim Dzsongun 2018-ban vállalta, hogy felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, de már úgy véli, nem kell tartania magát az ígéretéhez. Utalásokat is tettek rá, hogy folytatni fogják a teszteket, ha az Egyesült Államok „ellenséges” marad. (BBC)

Orbán Viktor szombaton európai szélsőjobboldali pártok vezetőivel tárgyalt Madridban. Este meg is osztott egy képet, amin riporterek veszik körül, és egy kacsintós emoji kíséretben odaírta: „Van kérdés?”

Ahogy mostanában szokás, a kommentelők közt megjelentek más fideszes politikusok, hogy növeljék a poszt elérését, de ezúttal Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is válaszolt: „Nekem lenne pár”.

A párbeszéd aztán ennyiben maradt, Orbán nem reagált. Valószínűleg amúgy sem fognak beszélgetni egymással, Márki-Zay legalábbis egyelőre hiába hívta nyilvános vitára a miniszterelnököt.

Orbánt kizárólag éves sajtótájékoztatóin kérdezheti hosszabban a független sajtó Magyarországon, legutóbb decemberben volt erre példa.

Címlapkép: ATTILA KISBENEDEK/AFP

• A kulturális dolgozóknak 20, a védőnőknek 21 százalékos béremelést ígért a kormány az új évre.
• Facebook-hirdetésekben is népszerűsítették az intézkedéseket.
• Úgy tűnik, sok kulturális dolgozónak csak annyival emelkedik a fizetése, amennyivel amúgy is növekszik a garantált bérminimum.
• A védőnők örömét egy pótlék eltüntetése árnyékolhatja be.

„Örömömre szolgál, hogy a kormány elismerését ezzel a nagymértékű béremeléssel is kifejezhetjük” – üzente Kásler Miklós miniszter a kulturális dolgozóknak év végi videójában.

Orbán Viktor októberben 20 százalékos emelést jelentett be számukra, ehhez képest tíz éve a szférában dolgozó olvasónk meglepve olvasta januárban, hogy a bruttó fizetése csak 18,5 százalékkal nőtt, 195 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy hat órára bejelentett dolgozóként 130 ezer forintot fog kézhez kapni.

Fizetése továbbra is megegyezik a garantált bérminimummal, amit a kulturális dolgozóktól függetlenül amúgy is megemelt a kormány.

Felhívta az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ahol azt mondták neki, a béremelésre pályázatot kellett benyújtaniuk a munkáltatóknak, akik majd tavasszal kapják meg rá az állami támogatást. De a 20 százalék nem az új, hanem a tavalyi fizetésére rakódik, ami még nem tartalmazta az új bérminimumot.

Tehát ha minden jól megy, olvasónk fizetése további bruttó 2160 forinttal fog emelkedni, így jön majd ki a 20 százalék a papíron látható 18,5 százalék helyett. Ezt visszamenőleg is meg fogja kapni januárra és februárra.

Úgy tűnik, esetében az általános bérminimum-emelés elnyelte a kulturális dolgozóknak beharangozott növekedés nagy részét.Pedig Kásler Miklós december végén arról beszélt, a 20 százalékos emelés célja, hogy segítse az „eredményes kulturális feladatellátást, és támogassa a kultúrában dolgozók pályán tartását. Mindemellett segíti, hogy a fiatalok olyan életpályát, olyan hivatást találjanak a kultúrában, amely nem csak munkahelyet, de célt is biztosít”. A béremelésről Orbán Viktor is posztolt, és több fideszes képviselő Facebook-hirdetésben reklámozta.

Az Emmit hiába kérdeztük, hogy tényleg a tavalyi fizetéshez számolják-e a 20 százalékot, de a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) megerősítette értesülésünket. Dobrovits Orsolya, a szervezet elnöke azt mondta, a minisztérium a novemberi fizetési adatokat kérte be a munkáltatóktól.

A KKDSZ még tavaly év végén jelezte, hogy így sokaknál elvész a béremelés nagy része, ráadásul a december 6-ai kormányrendeletben is szerepel, hogy a 20 százalékos emelés a 2022 januárjától hatályos „kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok figyelembevételével történik”.

Dobrovitsnak tavaly azzal érveltek a minisztériumban, hogy nem tudnak olyan bérminimummal számolni, amit még nem is ismernek. Az új bérminimum összege csak később, egy december 15-ei rendeletben jelent meg, amikorra már le kellett adni a pályázatokat.

Azok, akik már tavaly is többet kerestek a garantált bérminimumnál, elvileg valóban kaphatnak 20 százalékos emelést. (Persze arányaiban ez is alig több, mint amennyivel a garantált bérminimum nő.)

Nehéz megmondani, ők pontosan mennyien vannak, mivel két éve elvették a legtöbb kulturális dolgozó közalkalmazotti státuszát. Dobrovits szerint azóta növekedtek a különbségek, gyakran két egymástól néhány kilométerre dolgozó könyvtárosnak is jelentősen eltér a fizetése. A korábbi tendenciák alapján arra számít, sokan ezután is a bérminimumot fogják kapni, ahogy eddig.

A védőnők is kapnak, csak nem úgy

A védőnők 21 százalékos béremelésre készültek az új évben, de egy december 22-ei kormányrendelet őket is megtréfálta.

Ebből kiderült, hogy néhány, az elmúlt években megítélt bérkiegészítés beépült az alapbérbe. Nem hozzáadták, tehát az alapbér nem emelkedett a kiegészítés összegével, hanem egyszerűen beolvadt, mintha már nem is lenne.

Így az alapbér hiába emelkedik 21 százalékkal, úgy tűnik, a beolvasztott kiegészítéseket nem vihetik haza a védőnők. Változó, hogy ez mekkora érvágást jelent: vannak, akik havi 20-30 ezer forintot, mások 60-80 ezret bukhatnak attól függően, hogy mekkora körzetet látnak el, mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke.

A nagyobb városok védőnőit tehát jobban érinti a veszteség, mivel ők nagy körzeteket visznek, de rosszul járhatnak azok is, akik egyszerre több kisebb körzetért felelnek.

Csordás szerint a nagy körzetben dolgozó, pályakezdő védőnők akár többet is veszíthetnek, mint amennyit a béremeléssel nyernek. Előfordulhat például, hogy egy kezdő védőnő, aki eddig 89 ezer forint kiegészítést kapott egy nagy létszámú iskola ellátásáért, most ezt az összeget elveszíti, és cserébe csak 71 ezer forinttal nő az alapbére.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyesület szerint a munkáltatók továbbra is megkapják a központi támogatást a beolvasztott kiegészítésekre, mivel a korábbi rendeletet nem módosították. Ez alapján az önkormányzatok, egyházak, állami intézmények továbbra is odaadhatnák a pénzt a védőnőknek, kérdés, megteszik-e.

A MAVE a minisztériumhoz fordult, hogy segítsenek tisztázni, milyen juttatások járnak mostantól a védőnőknek az alapbéren felül. Horváth Ildikó államtitkár válaszából is arra lehet következtetni, hogy a beolvasztott kiegészítést már nem kell odaadni automatikusan.

Csordás tud olyan önkormányzatokról, amelyek továbbra is kifizetik az eddigi összeget, így náluk valóban érvényes a 21 százalékos béremelés. Máshol viszont úgy tűnik, nem számolnak ezzel.Az egyesület elnöke azt mondta, önmagában nem lenne baj, hogy egyszerűsítik bérpótlékokkal toldozgatott-foldozgatott rendszert. Az viszont komoly probléma, ha nem tudják garantálni a beígért béremelést.

„Pontosan akkor fogjuk látni, hogy milyen mértékű a 2022-es bérnövekedés, ha a védőnők megkapják az átsorolásukat és a januári fizetésüket” – mondta Csordás.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre.