Szurovecz Illés

„Mi is látjuk, hogy a kisebb kórházakban meg a nagyobb kórházakban a halálozások aránya egészen más volt. És minél nagyobb egy kórház, annál jobb volt a túlélési esély. És olyan szignifikánsan nagyok a különbségek, hogy ezt nem lehet csak a szerencsére vagy akár még a környező egészségi állapotra se fogni” - mondta Gulyás Gergely miniszter a harmadik hullám kimagasló magyar halálozási adatairól a csütörtöki kormányinfón.

Eddig ennyit sem árultak el arról, milyen eltérések voltak az egészségügyi intézmények teljesítménye közt. „De ezeket mind látjuk, tudományosan kell elemezni, úgy kell nyilvánosságra hozni, és utána ebből a politikának le kell vonni a szükséges következtetéseket” - folytatta.

A járvány legkeményebb hónapjaiban orvosok arról beszéltek nekünk, hogy fontos lenne mielőbb nyilvánosságra hozni az adatokat részletes bontásban, mert a szakma is csak ez alapján látná át a helyzetet. Ennek híján képtelenség volt feltárni - akár két járványhullám közt -, hogy hol, mi működik rosszul, vagy milyen ellátási gyakorlatokat érdemes átvenni egymástól.

Mi is hónapok óta próbálunk adatokat szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, ami a meghosszabbított határidők meghosszabbítása után elküldte az operatív törzs honlapjának címét, de az egyetlen kérdésre sem ad választ.

Már csak azért is fontos lenne ismerni a részleteket, mert márciusban olyan sokan kerültek kórházba Magyarországon, hogy lakosságarányosan minden nemzetközi rekordot megdöntöttünk, csak a bolgárok előztek meg minket később.

Foggal-körömmel őrzik az adatokat

Nemcsak a kórházi halálozásokra lennénk kíváncsiak, hanem arra is, hogy hol, mennyi covidos és nem-covidos beteget ápoltak a járvány különböző szakaszaiban. Így pontosan látnánk, hol, milyen volt a kórházak leterheltsége.

Hiába ismerjük országosan a kórházban levő fertőzöttek számát, fogalmunk sincs, mikor, mennyien voltak intenzíven. Gulyás néha külön kérdésre elárulta, amiből márciusban arra lehetett következtetni, hogy átléptük az intenzíves kapacitás határát. A betegek túlélése szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy mennyi szakképzett intenzíves ápoló tud velük foglalkozni. Erről sincsenek adataink.

A kórházakon kívül is sűrű a homály a járványadatok körül. Hosszú hónapokat kellett várni, hogy kiadják, hol, mennyien haltak meg az országban koronavírusban az első két hullám idején. A legpusztítóbb harmadik hullámról még mindig nem tudunk semmit ebből a szempontból.

Azt sem mondják el, hol, mennyi embert oltottak be. Fogalmunk sincs, mekkora az átoltottság Budapesten vagy Debrecenben, keleten és nyugaton, városban vagy faluban. Müller Cecília hivatala azt állítja, fogalma sincs.

Ezek olyan adatok, amelyek más országokban alapesetben nyilvánosak, nem kell őket külön kérni.

A kormány ennek ellenére büszke az adatszolgáltatásra. Gulyás novemberben azt mondta, „a kormány a kezdet kezdetétől azt tartotta fontosnak hogy alaposan, napi rendszerességgel őszinte adatokat közöljünk. (...) Összességében szerintem büszkén mondhatjuk, hogy a magyar adatszolgáltatási rendszer, összehasonlítva Európa többi államának adatszolgáltatási rendszerével, a legnaprakészebbek közé tartozik.”

A Budakeszi útra, egy hatszintes épületbe költözik az Alapjogokért Központ nevű kormányközeli szervezet. Az egyik szomszéd a Türk Tanácsnak otthont adó Ybl-villa, a másik a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézete.

A 300 millió forintos átalakítás eredményeként a központ munkatársai szaunát és fitnesztermet is kapnak, írja az Átlátszó. A közbeszerzési hirdetményből kiderül, hogy a -1. szinten konferenciaterem lesz, a földszinten pedig elegáns lobby. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor.”

A szervezet mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. nem állami cég ugyan, de mivel szinte kizárólag közpénzből él, muszáj közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

Az Alapjogokért Központ vezetője Szánthó Miklós, aki a fideszes médiaholding, a KESMA kuratóriumi elnöke is. Tavasszal kielemezték, hogy „Gyurcsány akkor is nyer a baloldalon, ha veszít”, tavaly pedig átfogó kutatást indítottak az Orbán-kormányról, a címadással kezdték: „Újra naggyá teszik Magyarországot”.

A magyar sajtó jelentős részéhez hasonlóan korábban a Magyar Hang is rendszeresen kérdezett a csütörtöki kormányinfókon. Erre egy nappal korábban szoktak meghívót küldeni, a megadott határidőig regisztrálhatnak az újságírók.

A Magyar Hang szerkesztőségének viszont valamiért már nem küldenek meghívót. Két hete több mint fél év után ismét személyesen lehetett kérdezni, ráadásul váratlanul Orbán Viktor is felbukkant, aki a járvány kirobbanása óta egyszer sem állt ki itthon újságírók elé.

A lap munkatársa akkor a bejáratnál próbálta megtudni Orbán Viktortól és Gulyás Gergely minisztertől, hogy mi alapján dől el, ki mehet be, és ki nem. Gulyás annyit mondott: „Kovács Zoltán”, Orbán pedig azt, hogy „a sajttájokat nem én szervezem, én csak beszélek”. A Magyar Hanghoz hasonlóan a Direkt36-ot sem engedték be aznap.

A Magyar Hang ezen a héten is csak a bejáratig jutott, egyszerűen becsukták előttük az ajtót.

A sajtótájékoztatón aztán Kósa András, a Népszava újságírója kérdezte meg, miért nem küldenek nekik meghívót. „Öntől reméljük a képviseletüket” - válaszolta Gulyás mosolyogva.

„30 fokban állnak az emberek, pedig időpontra jöttek. Hőségriadó van. Idősek feladják, mert rosszul vannak” - írta olvasónk, aki Budapesten, a XV. kerületi Dr. Vass László Egészségügyi Intézménybe ment oltásra. Lassan halad a sor, szerinte vannak, akik több mint két órája állnak a napon. Sikerült elérnie, hogy legalább vizet osszanak a várakozóknak, de ez persze nem oldja meg az alapvető problémát.

A Krím-félsziget elfoglalása óta először uniós csúcsra hívnák Vlagyimir Putyint, legalábbis ezt javasolja Angela Merkel és Emmanuel Macron.

A német kancellárt és a francia elnököt a múlt heti Biden-Putyin találkozó ihlette meg. Abban bíznak, hogy egy személyes tárgyaláson közvetlenül kérhetnék számon az orosz elnök magatartását, miközben az együttműködést is erősíthetnék ott, ahol lehet.

Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. Egyesek attól tartanak, feleslegesen legitimálnák Putyint egy olyan időszakban, amikor egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, és a hírek szerint kibertámadásokat intéz az Egyesült Államok ellen.

A Reuters szerint különösen a balti államok ágálhatnak Putyin meghívása ellen, ugyanakkor nem világos, hogy mind a 27 tagállam jelen lenne-e a találkozón, vagy csak Ursula von der Leyen, a Bizottság, és Charles Michel, a Tanács elnöke.

A Guardian által idézett szakértő szerint Biden nem rejtette véka alá a véleményét Putyinnal szemben, és ha az Unió is képes lenne követni a példáját, talán jó ötlet lenne megszervezni a találkozót.

Egyetlen új áldozata van Magyarországon a koronavírusnak, ilyen a második hullám legelején fordult elő utoljára, tavaly szeptemberben.

A többi járványmutató is jól alakul:

• a teszteken belül a pozitívak aránya 1 százalék alatt van,
• 215 fertőzöttet ápolnak kórházban, és 30-an vannak lélegeztetőgépen.

Szerdán közel 14 ezren kapták meg az első oltásukat, ez a szám most már tartósan 10 ezer körül alakul. Úgy tűnik, ennyire elég a jelenlegi oltási hajlandóság. Összesen 5,4 millióan kaptak legalább egy adag vakcinát.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila

Vádat emeltek egy nő ellen, aki a Pest Megyei Főügyészség szerint megölte volt szeretőjét Gödöllőn.

A férfi 2020 elején döntött úgy, hogy nem akarja folytatni a viszonyt. Voltak közös gyerekeik, akik úgy születtek, hogy a nő férjnél volt, az áldozat pedig hivatalosan is el akarta ismertetni az apaságát. Közben a férfi egy másik nővel kezdett kapcsolatot.

Az ügyészség szerint a nő és a férfi tavaly április elsején vesztek össze a férfi otthonában, majd a nő a folyosón megsebesítette egy késsel. Ezután a hálószobában az ágyhoz kötözte, és legalább ötvenszer megszúrta a felsőtestét.

A nő ezután valamelyest feltakarított, átöltözött, és elhagyta a helyszínt, de még aznap jelentkezett a segélyhívó számon, és beismerte a tettét.

Különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emeltek vádat ellene. (via MTI)

Tíz embert, köztük hét ortodox püspököt szállítottak kórházba Athénban, miután égési sérüléseket szenvedtek egy savas támadásban. Éppen arról tárgyaltak, hogy eltávolítsanak-e egy papot a pozíciójából, mire az érintett, aki szintén jelen volt, az életükre tört.

A püspökök közül hárman súlyos állapotba kerültek, a görög egészségügyi miniszter példátlan és tragikus esetről beszélt. Rajtuk kívül két ügyvéd és egy rendőr szorult még ápolásra, írja a Guardian.

Az elkövetőt azért akarták megfosztani tisztségétől, mert három éve 1,8 gramm kokaint találtak a reverendája alá rejtve, „a nemi szerve környékén”. Elismerte, hogy a drogot saját használatra tartotta.

A savas támadást az elnök és a miniszterelnök is elítélte, utóbbi megígérte, hogy az állam minden orvosi segítséget biztosítani fog az áldozatoknak.

Heti rendes audienciája után odalépett Ferenc pápához egy Pókember-jelmezt viselő férfi, és átadott neki egy pókemberes maszkot. Mint kiderült, kórházban ápolt, beteg gyerekeket szokott jobb kedvre deríteni szuperhősként.

4, 3, 2, 1 - két forduló alatt ennyi pontot gyűjtöttek az E csoport tagjai az Európa-bajnokságon, így a zárás előtt csak az első helyezett Svédország érezhette magát biztonságban.

A harmadik spanyolok úgy készültek a szlovákok elleni sevillai meccsre, hogy tudták, csak győzelemmel biztosíthatják helyüket a legjobb 16 között. Se a svédeket, se a lengyeleket nem tudták megverni, ráadásul két meccsen egyetlen gólt lőttek. Kiszámítható játékuk csalódást keltő volt ahhoz képest, hogy egy ilyen csoportból elvileg simán tovább kellene jutniuk.

Luis Enrique szinte ugyanazt a csapatot küldte fel kezdőként az első két meccsen: a lengyelek ellen Gerard Moreno kezdett elöl Ferran Torres helyett. Az utolsó fordulóra már jobban átalakította a csapatát. Bekerült Azpilicueta, Busquets, Eric García és Sarabia is Marcos Llorrente, Pau Torres, Rodri és Olmo helyett.

A szlovákok az első meccsen meglepetésre legyőzték a lengyeleket 2-1-re, és bár a svédektől kikaptak, a spanyolok ellen a döntetlen is elég volt a továbbjutáshoz.

Mi történt a meccsen?

Az eredménykényszer miatt számítani lehetett rá, hogy a spanyolok erősen nyomni fognak. De hogy ennyire?

Kezdettől fogva nyomás alá helyezték a szlovákokat, magasan letámadták őket, akiknek esélyük sem volt támadást vezetni. Nem is volt lövési kísérletük az első 45 percben.

Morata már az ötödik percben helyzetbe került, miután Moreno remek passza után éles szögből, a bal oldalról lőtt kapura, Dúbravka kapusnak lábbal kellett védenie. A spanyolok szép kombinációkat mutattak be, a meccs első szakaszában különösen a pálya bal oldalán.

A 10. percben óriási lehetőséghez jutottak, hiszen a játékvezető - miután maga is visszanézte a szabálytalanságot - tizenegyest ítélt a spanyolok javára. A felvételek alapján egyértelmű volt, hogy Hromada megrúgta Kokét, jogos volt a büntető. Miután az előző meccsen Moreno rontott, most Morata állt oda a labda mögé, de hiába, Dúbravka kivédte. Maradt a 0-0.

A spanyolokat ez mégsem igazán zökkentette ki. Hamarosan Sarabia kapott jó labdát Pedritől az ötös közelében, de rosszul ért bele, majd Azpilicueta beívelését követően Pedrinek nem volt elég hosszú a lába, hogy belekotorjon. A 24. percben Morata erős lövését kellett védenie a kapusnak, Dúbravka remekül vetődött, úgy tűnt, ez akár az ő napja is lehet,

Mégsem lett az. A 30. percben egy védelmi hiba után Sarabia szerzett labdát, majd lőtt, de a keresztlécet talála el. A labda a magasba pattant, majd ahogy hullt vissza, Dúbravka a kapu fölé akarta ütni, de csak a saját kapujába sikerült paskolnia.

Ez már a hetedik öngól volt az idei tornán, az elmúlt hat Eb-n összesen esett ennyi. Viszont Dúbravka az első kapus a világ- és Európa-bajnokságok történetében, aki ugyanazon a meccsen büntetőt hárított, és öngólt is szerzett.

A játék képe a gól után sem változott, továbbra is a spanyolok kezdeményeztek, bár óriási helyzetet nem alakítottak ki, egészen a hosszabbításig. Ahogy Sarabia lövésénél, most is egy pontatlan felszabadítási kísérlet miatt kerültek bajba a szlovákok. Morenóhoz került a labda, aki ügyesen kavart a büntetőterület jobb oldalán, majd Laporte fejére ívelt, aki megszerezte a spanyolok második gólját.

A szlovák kapitány két cserével próbálkozott a szünetben, beküldte Ďurišt és Lobotkát is. Hiába, alig telt el tíz perc a második félidőből, amikor a spanyolok Sarabia révén háromgólosra növelték előnyüket. A gólpasszt a remekül játszó Jordi Alba adta a bal oldalról, Sarabia le se vette, kapásból továbbította a kapuba a labdát az ötösről. Ahogy az előző gólnál, ebben a támadásban is fontos szerepe volt Pedrinek.

A szlovákok valószínűleg még fel sem ocsúdtak, amikor a 67. percben megszületett az Európa-bajnokság egyik legszebb gólja. Koke kisszöglete után Sarabia, Pedri, majd Sarabia volt a labda útja, végül a középen érkező, frissen beállt Ferran Torres sarkazott a kapuba. Gyönyörű volt az egész.

És persze jött az ötödik is. Ezt majdnem Pau Torres szerezte, aki még annyi időt se töltött a pályán a gólja előtt, mint Ferran Torres az előző előtt. Végül ezt is öngólnak írták be, hiszen a nagy kavarodás közben Kucka ért bele utoljára.

A spanyolok az ötödik gól után sem vettek vissza különösebben, legfeljebb egy-egy vérszegény támadást vezetgettek a szlovákok. A cserék is jól működtek, az Eb-n most beutatkozó Traoré például nagyon ígéretes volt a jobb oldalon. A 89. percben a szintén csereként beállt Oyarzabal is helyzetbe került.

Ki volt a meccs embere?

Nehéz megmondani. Pedri, Busquets, Jordi Alba, Koke és Sarabia is nagyot játszott.

Mi lett a csoport végeredménye?

A másik meccset a svédek nyerték 3-2-re, így ők maradtak az első helyen. Spanyolország másodikként a horvátokkal fog játszani a nyolcaddöntőben. Szlovákia kiesett.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Szenvedő angolok, megvillanó Modrić

Újabb nézőkínzó meccset nyertek kedden az angolok, de olyat, aminek a második félidejében tényleg konkrétan semmi sem történt. Southgate csapata legalább az elején mutatott némi kreativitást, így Sterling góljával 1-0-ra legyőzték a cseheket, és 7 ponttal a D csoport élén végeztek. Jövő kedden a magyarok csoportjának második helyezettjével játszanak nyolcaddöntőt. Csehország csak harmadik lett, de így is sikerült továbbjutnia, egyelőre nem tudni, ki vár rá a következő körben.

Ahhoz képest, hogy a horvátok az első két meccsükön egyetlen gólt lőttek, zárásként 3-1-re verték a skótokat, és 4 ponttal másodikok lettek a csoportban. A második gólt Modrić szerezte, jobb külsővel, gyönyörűen csavart a kapuba. Így ő az Európa-bajnokságok történetének legfiatalabb és legidősebb horvát gólszerzője. 2008-ban 23 éves sem volt, amikor betalált, mostanra 35 is elmúlt. A horvátok a szlovák-spanyol-lengyel hármas valamelyikével játszanak a következő körben.

Az utolsó tánc?

A magyar válogatott is utolsó csoportmeccsére készül: ha este 9-től sikerülne megverni a németeket Münchenben, Marco Rossi csapata biztosan továbbjutna a következő körbe.

Hazai pályán a németek még a franciáknál is nagyobb esélyesek, a fogadóirodák most 17-szeres szorzóval fizetnek a magyar győzelemért, míg a franciák ellen ez a szám csak 13-szoros volt. Ha mégis összejönne a csoda, a magyar csapat a belgák, a hollandok vagy az angolok ellen játszhatna a nyolcaddöntőben.

Joachim Löw, a németek kapitánya szépeket mondott a felvezető sajtótájékoztatón: „Ismerjük a magyarokat, nagyon stabil a játékuk, a védelmük kifejezetten erős, veszélyesek lehetnek ránk”. Dicsérte a magyarok egy az egy elleni párharcait és erőnlétüket is. Mats Hummels is azt mondta, „nem piknikre készülnek” a magyarok ellen. „Sokat szeretnénk birtokolni a labdát ellenük, hogy kifárasszuk őket. Türelmesen, de nem passzívan szeretnénk játszani. Egy korai gól sokat segítene.”

A németek számára a döntetlen is elég a továbbjutáshoz. Kérdés, ott lehet-e csapatban Thomas Müller, aki a portugálok elleni meccsen sérült meg. A magyarok viszont számíthatnak Szalai Ádámra, akit a franciák ellen kellett lecserélni.

Rossi szerint óvatosan kell játszani a németek ellen, mert „ha a kelleténél hevesebben mennénk előre, hatot kapnánk”. Azt mondta, taktikailag hibátlan teljesítményre van szükség, hogy legyen esély a győzelemre.

Mostan színes stadionokról álmodom

AZ UEFA végül nem engedi, hogy szivárványszínűre fessék az Allianz Arenát, amivel a pedofíliát a homoszexualitással összemosó, a melegjogokat korlátozó új magyar törvény ellen tiltakoztak volna. A szövetség szerint „a rasszizmus, a homofóbia, a szexizmus és a diszkrimináció minden formája foltot ejt a társadalmunkon”, de mivel egy konkrét törvényről van szó, a szivárványos festés politikai gesztus lett volna, amire muszáj nemet mondaniuk.

Szijjártó Péter üdvözölte a döntést, a kereszténydemokrata bajor miniszterelnök viszont sajnálta. Markus Söder szerint „ez egy nagyon jó jelképe lett volna a toleranciának és szabadságnak. Ki kell állnunk a kirekesztés és a diszkrimináció ellen”. Megszólalt Gary Lineker is, az angolok legendája, aki szerint egyszerűen igenis fel kellene kapcsolni a szivárványos fényeket az arénában.

A müncheni városvezetés úgy döntött, szivárványos zászlókat tűznek a városházára és az Olimpiatoronyra, valamint a stadion közvetlen közelében álló szélturbinát is feldíszítik. A meccs alatt szivárványos megvilágítást kap számos németországi stadion.

A fideszes Kubatov Gábor erre bejelentette, hogy az általa irányított Ferencváros stadionját piros-fehér-zölddel világítják ki, mintha azt üzenné: nemzeti szimbólumaink szembeállíthatók a nem heteroszexuális embertársaink elfogadásával. Deutsch Tamás azt írta, az MTK is csatlakozik.

Kedden német újságírók megkérdezték az UEFA döntéséről Gulácsi Pétert, aki még februárban állt ki a Facebookon a szivárványcsaládok mellett, mint akkor írta, „Szólaljunk fel a gyűlölet ellen, legyünk elfogadóbbak és nyitottabbak!”. A kapus először magyarul válaszolt, azt mondta, a játékosoknak nincs ebbe beleszólása, ők csak a meccsel foglalkoznak. Aztán németül már hozzátette: „mindenki ismeri a véleményemet a világ dolgairól”.

Közben kiderült, hogy a hollandok csapatkapitánya „One Love” feliratú karszalagot fog viselni a budapesti nyolcaddöntőben. Ez egy korábban indított kampány új eleme, amivel azt akarják üzenni, hogy a köztünk levő különbségek nem számítanak.

És ha már szimbólumok: a fekete pólós, buzizós és románozós vonulásairól ismert Carpathian Brigade szurkolói is ott lesznek a müncheni meccsen. A napokban előre figyelmeztettek, hogy „aki úgy érzi, hogy a tetoválása nem kompatibilis a helyi törvényekkel, gondoskodjon annak eltakarásáról, különben több száz eurós büntetésre számíthat”.

Mi lesz még szerdán?

A csoportunkban a biztos továbbjutó franciák a portugálokkal játszanak, utóbbinak legalább egy pontra van szükségük.

Az E csoportban is két meccset rendeznek. Ott a svédek lehetnek nyugodtak, már bejutottak a legjobb 16 közé, de a lengyelek ellen bebiztosíthatják az első helyüket is. A spanyoloknak nyerni kell a szlovákok ellen, akiknek viszont a döntetlen is elég.

További híreink

Nem hozzák Budapestre, marad a Wembley-ben az Eb két elődöntője és döntője, miután a brit kormány vállalta, hogy sokkal több nézőt engednek be a végjátékban a meccsekre.

Igazoltan koronavírusos francia család is ült a Puskás Aréna lelátóján. Egy kiskorú szurkolót karanténba kellett küldeni.

• Az állam több tízezer bajba került devizahiteles lakását vásárolta meg 2010 után.
• A Nemzeti Eszközkezelőt lakhatási szervezetek is sokat dicsérték. Szerintük alkalmas lett volna a bérlakásrendszer fejlesztésére, az állam mégis visszaadta a lakásokat az eredeti tulajdonosoknak.
• Amiket nem sikerült, most ingyen átadják a Máltai Szeretetszolgálatnak és a reformátusoknak.
• Sok a kérdőjel, de akár létrejöhet végre egy lakásügynökség, segítve azoknak, akik kiszorulnak az albérletpiacról.

Több ezer lakástól válik meg az állam a következő évtől, mindegyiket ingyen átadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által létrehozott nonprofit cégnek. Az erről szóló törvényt múlt héten fogadta el az országgyűlés, a Népszava is írt róla.

Olyan lakásokról van szó, amelyek korábban a Nemzeti Eszközkezelőhöz tartoztak. Ez volt a 2010-ben felálló Orbán-kormány devizahiteles mentőcsomagjának talán egyetlen eleme, amit széles körben dicsértek lakhatási szervezetek, mert valóban segített azoknak, akik nem tudták fizetni a törlesztőiket.

Az Eszközkezelő bizonyos feltételek mellett megvásárolta a legnehezebb helyzetben levők lakásait, és rendezte a bankkal a hitelszerződésüket. Így sokan megmenekültek a kilakoltatástól, és bérlőkként élhettek tovább otthonaikban, ráadásul az állammal együttműködő máltaiak és reformátusok szociális segítséget, adósságkezelési szolgáltatást is nyújtottak nekik.

A kormány aztán 2018-ban úgy döntött, befejezi a programot, és lehetővé teszi, hogy a bérlők egy összegben, vagy akár részletre visszavásárolják ingatlanjaikat.

Fónagy János államtitkár a mostani törvény elfogadásakor azt mondta, az Eszközkezelő csaknem 38 ezer lakást vásárolt meg 2019 végéig, és 29 ezret adott el eredeti tulajdonosaiknak. Ebben feltehetően nincsenek benne az azóta eladott lakások, hiszen a két szervezet közleménye szerint 4620 kerül hamarosan az új céghez, ezek szerint ennyin nem sikerült túladni.

A program leépítését kritizálták a Habitat for Humanityhez hasonló civil szervezetek, amelyek a bérlakásszektor kiterjesztését követelik a szegénységben élők segítése érdekében. Szerintük tovább kellett volna erősíteni az Eszközkezelőt, ami egy állami bérlakásprogramot is megalapozhatott volna.

Ez viszont szembemenne a kormány magántulajdont erősítő, a felsőbb rétegeknek kedvező intézkedéseivel, nemrég az önkormányzati lakásokat is széles körben privatizálták volna, csak a tiltakozás hatására visszakoztak. Fónagy arról beszélt a parlamentben, hogy „az emberek túlnyomó többsége akkor érzi magát biztonságban, ha saját tulajdonú lakása van”.

Kár, hogy így alakult, de még jó is kisülhet belőle

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. igazgatója szerint is az Eszközkezelő életben tartása lett volna a legjobb alternatíva.

Pedig felmerült egy másik lehetőség is. Tavaly nyáron törvénybe is írták, hogy az Eszközkezelő nyakán maradt lakások az illetékes önkormányzathoz fognak kerülni. Hegedüs szerint ennek nem volt realitása, mert az önkormányzatok a szociális lakásokat saját forrásból finanszírozzák, és az eszközkezelős lakások átvétele komoly terhet jelentett volna számukra.

Hegedüs régóta foglalkozik kutatóként lakhatási kérdésekkel, és gyakran élesen bírálja a kormány intézkedéseit. Mégis elfogadta a felkérést, és beült az új nonprofit kft. felügyelő bizottságába.

Mint mondta, abban bízik, hogy az új tulajdonos hosszabb távon sem akarja majd eladni a lakásokat. Az elmúlt években figyelemmel követte az Eszközkezelő működését, és nagyon pozitívnak ítélte a máltaiak és a reformátusok által végzett szociális munkát. Szerinte „ez normálisan működött”, és rámutatott arra is, hogy az államnak hasonló programokat kellene finanszírozni az önkormányzati lakásállományban is.

Úgy véli, komolyabb állami forrásokkal, a rossz állapotú lakások felújításával, vagy akár új lakások építésével most létrejöhet egy új lakásügynökségi modell, amit más szakértők is régóta pártolnak.

„Kérdés, hogy van-e ebben a programban növekedési potenciál, vagy a szegények állami kontrollja lesz a cél.” A modell lényege, hogy a lakásügynökség nehéz helyzetben levő embereknek ad ki lakásokat a piaci ár alatt, a bérlők jövedelmi helyzetéhez igazodva. Lehetnek köztük nagyon szegények, de akár alsó középosztálybeli emberek is, akik egy szokványos albérletet nem engedhetnének meg maguknak. Az ügynökségnek egyrészt vannak saját lakásai - ahogy ennek a cégnek is lesznek -, másrészt bérelhet akár önkormányzatoktól, akár városokban magánszemélyektől. Ilyenkor az eredeti tulajdonosnak nem is kell foglalkoznia a bérlővel, viszont nem is szólhat bele a kiválasztásába. Minden hónapban megkapja a pénzt, amiben megállapodtak, a lakásügynökség pedig vállalja, hogy a végén eredeti állapotában adja vissza a lakást.

A Városkutatás Kft. az Utcáról Lakásba Egyesülettel és a Fővárosi Önkormányzattal már dolgozik egy ilyen projekten, uniós támogatással valósulhat meg. Hegedüs számára biztató, hogy korábban a máltaiak is csináltak hasonlót kisebb léptékben: előbb Veszprémben, majd Miskolcon hoztak létre lakásügynökséget.

Na jó, de mi a terv?

A törvény szerint a bérlők a következő két évben nem fizethetnek többet az MR Közösségi Lakásalapnak, mint korábban az Eszközkezelőnek és jogutódjának. Az új cég eladhatja ugyan a lakásokat, de a bevételt a lakásgazdálkodási feladatok ellátására és a meglévő ingatlanállomány fejlesztésére kell fordítania. A szervezetek továbbra is szociális segítséget nyújtanak a bérlőknek, amiért állami támogatást kapnak.

Közleményük szerint a lakásalap célja, hogy „továbbra is fenntartható lakhatást, kiszámítható feltételeket biztosítson az ingatlanokban maradó családoknak. A szervezet nem profitorientált, arra törekszik, hogy a bérlők lakhatása a jövőben se kerüljön veszélybe”.

Az állam 2022-ben és 2023-ban összesen 6 milliárd forintot ad a lakások felújítására és állagmegőrzésére, ezen kívül legalább 1,1 milliárdot biztosít évente állandó támogatásként.

Ennél többet azonban egyelőre nem tudni a koncepcióról. Nehezíti a dolgot, hogy a lakások az ország különböző pontjain, szétszórva helyezkednek el. Nem nyilvános, mennyi található közülük falvakban és városokban, de információink szerint csak kis része van Budapesten és megyeszékhelyeken, leginkább kistelepülésekről van szó.

Ez logikus, hiszen a legrosszabb helyzetben levők lehettek azok, akik nem tudták visszavásárolni a lakásukat az Eszközkezelőtől, még ha elő is fordult olyan, hogy valaki megtehette volna, de nem akarta.

Mindent egy helyre

Mostanra a Máltai Szeretetszolgálat vált a kormány legfontosabb partnerévé a szociális területen. Alelnökét, Vecsei Miklóst miniszterelnöki biztossá tették, és rábízták a 300 falu megsegítését célzó Felzárkózó települések (FETE) programot is, amire 220 milliárd helyett végül 77,5 milliárdot költenének az uniós helyreállítási alapból.

Civil szervezetek többek közt átláthatatlansága és zártsága miatt kritizálják a FETE-t. Nem tudni például, milyen szempontok szerint osztják szét a falvakat a programot megvalósító szervezetek között. Mivel nincs nyílt pályázat, nincs verseny sem, és eddig egyetlen kivétellel kizárólag egyházi szervezeteket vontak be.

Bár a program két éve fut, csak az utóbbi hónapokban, a Brüsszelnek beadott tervezetben olvashattunk róla részletesebb leírást. Ebből kiderült, hogy a 300 faluban összesen 600 szociális bérlakást építenének uniós támogatásból. Ezek az ingatlanok is a végrehajtó szervezetek, sok esetben a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába kerülnek, és szociális lakásügynökséget szerveznek belőlük.

A dokumentum előrevetíti azt is, hogy javasolni fogják a lakásügynökségi modell országos kiterjesztését. Könnyen lehet, hogy a mostani törvény már ennek a része.A FETE-s lakások bérléséhez feltételeket is fognak szabni. Ezekről csak annyit tudni, hogy „állagmegóvásra, használatra, kertművelésre” vonatkoznak majd. Logikusnak tűnik, hogy ilyen szabályokat hozzanak az államtól átvett lakások esetén is. A Habitat for Humanity szerint viszont problémás lehet, ha szinte egyetlen szervezeten múlik, kik költözhetnek be több ezer új vagy felújított lakásba.

Úgy látják, a közvagyon átadása önmagában is felvet kérdéseket. Szerintük járható út lett volna, hogy a lakások az államnál maradjanak, és a szociális szolgáltatásra kössenek szerződést más szervezetekkel, ahogy eddig.

„Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy Hegedüs József részt vesz a programban. Valóban megvan a lehetősége, hogy kidolgoznak egy jó koncepciót, más civil szervezeteket, önkormányzatokat is bevonva” - mondta Vankó Lili, a szervezet szakpolitikai menedzsere.

„De az eddigi rendszer nem volt túl transzparens, és jó lenne, ha nemcsak a Máltai Szeretetszolgálat döntene az irányról. Náluk sincs végtelen kapacitás, nem biztos, hogy megfelelően el tudnak látni ennyiféle feladatot.”

Tovább csökkentek a járványmutatók az operatív törzs keddi jelentésében. Az egész országban 54 új fertőzöttet regisztráltak (Budapesten mindössze 8-at), de a szokásosnál is kevesebb tesztet végeztek, alig több mint négyezret. Egy június eleji napot leszámítva december óta nem volt példa hasonlóra. A teszteken belül a pozitívak aránya alig haladja meg az 1 százalékot.

Ezek nagyon kedvező adatok, még ha keddenként amúgy is vissza szoktak esni a számok a hétvége miatt.

281 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, és 32-en vannak lélegeztetőgépen. Négy új áldozata van a járványnak, összesen 29 963. (Vasárnap jelent meg a 444-en a Direkt36 összeállítása „12904. Ez az anyukám – A koronavírus áldozatainak el nem mondott története” címmel. Ebben három család tagjai ültek le a kamera elé, hogy a koronavírus miatt elvesztett szüleikről beszéljenek.)

Az első oltások száma tartósan 10 ezer körül alakul. Összesen 5,4 millióan kaptak már legalább egy adag oltást.

Címlapkép: MTI/Vajda János

Mire lehetett számítani?

Az ukrán és az osztrák válogatott szinte hajszálra ugyanúgy teljesített az Európa-bajnokság első két fordulójában. Mindketten megverték az észak-macedónokat, de kikaptak a hollandoktól, és mindketten annyi gólt lőttek, ahányat kaptak. Csak azért álltak az ukránok a csoport második helyén, mert eggyel többször sikerült betalálniuk.

Ideális viszonyok egy döntetlenhez, gondolhattuk, már csak azért is, mert az ukránoknak egy pont is elég volt a biztos továbbjutáshoz. Az osztrákok is úgy készülhettek, hogy ezzel valószínűleg beférnének a legjobb harmadikok közé, és besurranhatnának a nyolcaddöntőbe.

A kezdőcsapatokban nem volt különösebb meglepetés, de az osztrákoknál visszatérhetett Arnautovic, akit az észak-macedónok elleni győzelem után tiltottak el sértő gólöröme miatt.

Mi történt a meccsen?

Kiderült, hogy az osztrákok nem akarnak döntetlenre játszani. Az viszont nem nagyon derült ki, mit akarnak az ukránok.

Az osztrákok sokkal aktívabban kezdtek, ami az egész első félidőben jellemző volt, agresszívan letámadták az ukránok labdakihozatalait. 45 perc alatt 13-szor próbálkoztak, míg az ukránok csak egyszer.

Schlager már a 3. percben helyzetet alakított ki, betört a tizenhatoson belülre, de hosszú volt a passza Lainer felé, Zincsenko fel tudott szabadítani. Aztán jött a folytatás: az ukrán védőknek Sabitzer lövését kellett blokkolni, és fájhatott a fejük Alaba miatt, akit Franco Foda ezúttal a bal oldalon játszatott. A Real Madrid friss igazolása így sokkal aktívabb lehetett támadásban, mint amikor az első két meccsen eldugták a védelem közepére.

Nem a 21. percben elvégzett szöglete volt Alaba első ígéretes beadása, de ebből szerzett vezetést a csapata: Baumgartner tette bele a lábát a középre érkező labdába. Ezzel ő lett az Európa-bajnokság eddigi legfiatalabb gólszerzője, de nem sokkal később le kellett cserélni, Schöpf állt be a helyére.

Alaba szögletei rendre veszélyesek voltak, rúgott is bőven, egy félidő alatt nyolcat. Fél órát kellett várni az első ukrán helyzetre, amikor Saparenko cselezett a kapu előtt, Bachmannak kellett védenie.

Arnautovic csak a félidő utolsó perceiben veszélyeztetett. Először Schöpf jobbról érkező beadását lőtte mellé, majd a hosszabbításban Sabitzerrel játszott össze, de a csapattársa éppen csak elé tudta kotorni a labdát a tizenhatos vonalánál, így Arnautovic is csak az ukrán kapus kezébe tudta emelni.

A második félidőben valamelyest veszítettek a lendületből az osztrákok, az ukránok viszont kicsit sem tudtak erőre kapni. Jarmolenko szinte sosem tudott elfutni Alaba mellett, és amikor mégis, pontatlan volt a beadása.

A másik oldalon Schlager védekezésben és támadásban is nagyon hasznos volt, az 51. és az 57. percben is voltak helyzetei. A 61. percben viszont Bachmannak volt dolga, mert egy beívelt ukrán szabadrúgás után Lainer saját kapujára fejelt.

Sevcsenko hiába cserélt többször, az ukránok játékában szinte a szándék sem látszott az egyenlítésre, ami az osztrákokat sem zavarta, így nagyjából eseménytelenül zajlott a meccs. A 87. percig kellett várni, hogy történjen valami az osztrák kapu előtt: Jaremcsuk éles szögből, a jobb oldalról lőtt kapura, de mellément.

A lefújás előtti percekben is hiába birtokolták a labdát, és keresték vele Jaremcsukot, nem volt esélye Alabával szemben. Az íveléseket pedig könnyen semlegesítette az osztrák védelem.

A végeredmény maradt 1-0, így Ausztria most először továbbjutott az Európa-bajnokság csoportköréből. A nyolcaddöntőben Olaszországgal játszanak majd.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Hogy jött össze?

Hogyan tudott végig meccsben maradni a magyar válogatott a franciákkal szemben? Miben javult a játék a portugálok elleni nyitányhoz képest? És miben hibázott a világbajnok?

Muraközy Balázs elemzéséből kiderül, a magyarok elsősorban támadásépítésben léptek előre, jól begyakorolt sémákat alkalmaztak a széleken, Fiola szerepköre is megváltozott, aki végül a gólt is lőtte. (Emlékezetes, ünneplés közben csaknem fellökte a Puskás Aréna műsorközlőjét, akitől a hétvégén elnézést kért.)

A labdás játék nyomokban olaszos elemeket is tartalmazott: Marco Rossi mintha az Atalantától merített volna. A döntetlenhez legalább ennyire szükség volt a stabil védekezésre és arra, hogy a magyarok jól használják ki a franciák gyengeségeit, elsősorban Benjamin Pavard oldalán.

A szerdai, németek elleni meccsen remélhetőleg ott lehet Szalai Ádám, akit azért kellett lecserélni a franciák ellen, mert ütést kapott a fejére. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, jól van.

Szomorú hír viszont, hogy vizsgálatot indított az UEFA a magyar szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt. A szövetség szerint sokan akkor tettek vállalhatatlan gesztusokat a lelátón, amikor Benzemához és Mbappéhoz került a labda.

Viszlát, törökök!

Vasárnap az alaposan felforgatott olasz válogatott 1-0-ra verte az 54. perctől tíz emberrel játszó walesieket, de az eredményből nem derül ki, mekkora különbség volt a két fél játéka között. Győzelem esetén Wales csoportelső is lehetett volna, ehelyett a mintha a minimális vereség lett volna a céljuk. Gólkülönbségük végül így elégnek is bizonyult a második helyre. Olaszország és Wales már biztosan ott lesz a nyolcaddöntőben.

Svájc közben 3-1-re nyert Törökország ellen, így utóbbi pont nélkül, egyetlen rúgott góllal búcsúzik az Európa-bajnokságtól. A harmadik helyen végző svájciak most izgulhatnak, hogyan alakul a többi csoport: a lebonyolítás szerint a hat csoportból a négy legjobb harmadik helyezett jut tovább a csoportelsők és csoportmásodikok mellett. A meccs legjobbja Shaqiri volt, aki összesen hat gólt rúgott már világ- és Európa-bajnokságokon. Rajta kívül egyetlen svájci volt képes erre a történelemben.

Mi lesz ma?

Hétfőn négy meccset is játszanak, lezárulnak a B és C csoport küzdelmei. A belgák és a hollandok már biztosan továbbjutottak, de azért lesznek még izgalmak. Például a hatkor kezdődő ukrán-osztrák meccsen, ahol egy győzelemmel mindkét fél biztosíthatná a helyét a nyolcaddöntőben.

A másik csoportban az orosz-dán meccs is jónak ígérkezik. Ha az oroszok nyernek, gyakorlatilag már készülhetnek a nyolcaddöntőkre. A dánoknak - akik a játékukhoz képest érdemtelenül állnak nulla ponttal az utolsó helyen - nemcsak győzniük kell, de lehetőleg minél nagyobb arányban, és szorítaniuk is kell, hogy a belgák jól elverjék a finneket.

A Hollandia–Észak-macedónia meccs lesz a legkevésbé érdekes: előbbiek már biztosan továbbmentek, utóbbiak biztosan kiestek.

Az UEFA megvizsgálta Neuer szivárványos karszalagját

És rendben találta. A szabályok szerint nem szabad politikai szimbólumokat viselni a meccsen, de az európai szövetség arra jutott, hogy a sokszínűség jelképe nem tartozik ebbe a kategóriába. A németek kapusa mind a két csoportmeccsen viselte a szalagot, és várhatóan így tesz majd a magyarok ellen is.

Szombaton volt 30 éve, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. Erről Vinnai Győző is megemlékezett a Facebookon, de mint a hvg.hu írja, olyan illusztrációt választott, amin masírozó nyilas katonák láthatók egy tank mellett, értelemszerűen nem 1991-ből.

Vinnai eredetileg magyar- és történelemszakos tanár, szakterülete a 20. századi magyar történelem.

FRISSÍTÉS: A képviselő levette a posztot, és elnézést kért. Azt írja, „természetesen nem szándékos a képválasztás, hanem a grafikus kolléga tévedése”.

Az operatív törzs csak összesítve közli, mennyien kapták meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon. Semmit sem tudunk a területi különbségekről, fogalmunk sincs, mekkora az átoltottság városokban és falvakban, fejlettebb és fejletlenebb régiókban.

Közérdekű adatigénylésben szeretük volna megtudni, hogy júniusig mennyien kaptak legalább egy adag vakcinát a különböző településeken. Jeleztük a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, hogy ha ezt nem tudják, akkor a lehető legrészletesebb, járási vagy megyei bontásban küldjék el az adatokat.

Hiába, így is azt írták, az általunk kért bontásban nem rendelkeznek az adatokkal. Nem árulták el, akkor milyen bontásban vannak meg.Ahogy máskor, most is leírták, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozata alapján nem kötelesek adatgyűjtésre kizárólag a kérés teljesítése érdekében, és új, minőségileg más adatsort sem kell előállítaniuk a már meglevőkből.

Nagyon féltik az adatokat

Az operatív törzs a járvány kezdete óta nagyon kevés adatot tesz közzé, azokat is átláthatatlan formában. A hivatalos koronaoldalon az elmúlt egy évben egyetlen grafikon sem jelent meg. Ha kizárólag az államon múlna, senki sem tudná egyszerűen végigkövetni, hogyan alakultak a fertőzési vagy halálozási trendek. (Ezért különösen érdemes követni a járványoldalunkat.)

Nincs más megoldás, mint adatkérésekkel próbálkozni, ezekre legalább kötelesek valamiféle választ adni, még ha hosszú határidővel is. Az egyszerű újságírói kérdésekre általában nem is reagálnak.

Néha azért van előrelépés. Júniusig kellett várni, hogy kiderüljön, hányan haltak meg a járványban a magyarországi településeken az első és második hullámban. Ezt a K-Monitor kérésére árulták el, és a járási adatokat elemezve bemutattuk: nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapta el a koronavírust. (Korábban, amikor ugyanezt napi bontásban kértük, szintén azt írták, hogy nincsenek meg az adatok a kért formában.) A legpusztítóbb harmadik hullám hatásairól semmit sem tudunk ebből a szempontból.

Ugyanígy a kórházi adatok jelentős részét is homály fedi. Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól hónapok óta próbálunk információt szerezni, hogy legalább utólag rekonstruálhassuk, számszerűen milyen viszonyok uralkodtak a kórházakban, egyelőre sikertelenül.

Jon Hawkings eredetileg azért utazott Grönlandra egy kutatócsoport tagjaként 2012-ben, hogy a gleccserek olvadékvizéből származó tápanyagokat vizsgálja. Az olvadékvíz-folyókból és fjordokból vett mintákban azonban

példátlan mennyiségű oldott higanyra bukkantak.Ilyesmit csak iparosodott, különösen szennyezett környezetben figyeltek meg korábban, egyáltalán nem számítottak rá Grönland világtól távol eső, érintetlen tájain. Hawkings a Deutsche Wellének azt mondta, korábban Kínában tapasztaltak hasonlót.

Normális esetben a folyók vize literenként 1-10 nanogramm higanyt tartalmaz, amit úgy kell elképzelni, mintha egy homokszemről beszélnénk az olimpiai uszoda medencéjében. Grönlandon ehhez képest 150 nanogrammnyi higanyt mértek, ami a jégtakaró alatti talajrétegekből származhat.

Bár a higany természetes módon is ott van a levegőben, a vízben és a talajban, ha az ember közvetlenül találkozik vele, akár kis mennyiségben is súlyos egészségügyi károkat okozhat. Éppen ezért a grönlandi felfedezés sem csak tudományos érdekesség.

A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserekből várhatóan egyre több higany kerül majd a folyókba és a partmenti övezetekbe. Ez komoly bajt jelenthet Grönland őslakos közösségei számára. Ők elsősorban halászatból tartják fenn magukat, így a tengeri élőlényekben felhalmozódó higany akár közvetlen életveszélyt jelenthet számukra. Egyelőre azonban nehéz felmérni, pontosan milyen mértékű a kockázat, és mennyi higany kerülhet az élelmiszerekbe.

Ettől a héttől fogva szövetségi szinten is ünnepnapnak számít az Egyesült Államokban június 19-e. 1865-ben ezen a napon szabadították fel a texasi rabszolgákat, két évvel azután, hogy Abraham Lincoln aláírta az Emancipációs Kiáltványt.

Mindez Galveston városában történt, ahol most közel 500 négyzetméteres falfestményt avattak az esemény emlékére.

Legutóbb majdnem 40 éve fordult elő, hogy új ünnepnapot iktattak be, Martin Luther King születésnapját.

A szenátus kedden, a képviselőház szerdán szavazta meg a nemzeti ünnepről szóló törvényt, amit csütörtökön írt alá Joe Biden elnök. Texasban és néhány más államban régóta ünneplik június 19-ét, ami így össztársadalmi szinten is nagyobb hangsúlyt kaphat. Szombaton országszerte tartottak megemlékezéseket. Koncertek, beszédek, vonulások és művészeti performanszok váltották egymást.

Atlantában, ahol annak idején Martin Luther King mondott beszédet egyenlő jogokat követelve a feketék számára, most nagy tömegben gyülekeztek az emberek, „Black Lives Matter” feliratú autókkal érkeztek a baptista templom elé. A Reuters beszámolója szerint a résztvevők örültek ugyan a gesztusnak, de többen attól féltek, ezzel csak pacifikálni akarják a tiltakozókat ahelyett, hogy valódi esélyegyenlőséget biztosítanának például az oktatásban vagy a lakhatásban.

A New York Times riportjában is hasonló észrevételek bukkannak fel. Amellett, hogy sokan fontosnak tartják a felszabadítás ünnepét, szeretnék, ha sikerülne bővíteni a kisebbségeknek járó szabadságjogokat, és kilépni a rabszolgatartó múlt árnyékából. Brooklynban szobrot emeltek George Floydnak, aki tavaly május 25-én halt meg Minneapolisban, miután egy rendőr, Derek Chauvin több mint 8 percig térdelt a nyakán.

Chauvint egy évvel később állították bíróság elé, a rendőrt mindhárom vádpontban bűnösnek találták. George Floyd a Black Lives Matter mozgalom szimbólumává vált, halálát Minneapolisban és Amerika-szerte tüntetések, zavargások követték.

„A tegnap esti alapos vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak” - közölte a Magyar Labdarúgó Szövetség Szalai Ádámról, a magyar válogatott csatáráról, akit azért kellett lecserélni a franciák ellen, mert kapott egy ütést a fejére. Azt írják, a németek elleni utolsó európa-bajnoki csoportmeccsen „remélhetőleg már a szakmai stáb rendelkezésére állhat”.

A csapat végül Szalai nélkül is 1-1-es döntetlent játszott a világbajnokkal, ami az egész Európa-bajnokság eddigi legnagyobb meglepetése volt.

Egy hét alatt 79 százalékkal nőtt a korábban indiaiként ismert delta variánssal fertőzöttek száma Nagy-Britanniában, az újonnan kórházba kerültek száma pedig csaknem megduplázódott, írja a Guardian.

Az elmúlt héten naponta átlagosan kilencezer új fertőzöttet azonosítottak az országban, június elején még csak háromezret.

Adam Finn, a kormány tanácsadó tesületének tagja szerint egyértelműen megkezdődött a harmadik hullám. Fontosnak tartja, hogy az idősebbek mielőbb megkapják a második oltásukat, mert csak így lehet felvenni a versenyt a koronavírus korábbi változatainál gyorsabban terjedő variánssal. Azt mondta, van némi ok az optimizmusra, mégsem magabiztos a kérdésben. Hamarosan oltóponttá alakítják a londoni olimpiai stadiont, valamint a Tottenham, a Chelsea és a Charlton Athletic pályáit is.

Most inkább fiatalok fertőződnek meg Nagy-Britanniában, így ha kórházba is kerülnek, jellemzően kevésbé súlyos az állapotuk, a halálozási görbe is stagnál. London déli részén széleskörű tesztelésbe fogtak, arra biztatják az embereket, hogy tünetek nélkül is menjenek PCR-vizsgálatra. Emellett továbbra is ingyen biztosítanak mindenkinek heti két gyorstesztet.

A brit kormány a delta variáns terjedése miatt négy héttel elhalasztotta a korlátozások feloldásának utolsó szakaszát.

A portugál adatok is rosszul festenek, az elmúlt héten 55 százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma a megelőző egy héthez képest. Más uniós országokban ez a szám csökken. Lisszabonban hétvégi vesztegzárat hirdettek, a helyiek péntek délután három és hétfő reggel hat között nem hagyhatják el a területet a következő hetekben, és a beutazás sem engedélyezett. A szlovák kormány attól tart, a teltházas magyar-portugál meccs akár náluk is új járványhullámot indíthat.

A magyar járvány egyelőre enyhül, bár hétvégente már nem közli a számokat az operatív törzs, így legközelebb jövő héten kaphatunk valamiféle képet a helyzetről.

Oroszországban is látványosan romlik a helyzet, szintén a delta variáns miatt. Szombaton több mint kilencezer új fertőzöttet találtak Moszkvában, háromszor annyit, mint két hete. Be is jelentették, hogy 17 ezerről 24 ezerre növelik a kórházi ágyak számát, írja a Moscow Times.

Bár az oroszok saját vakcinát gyártottak, a 146 milliós népességből mindössze 19 millióan oltatták be magukat. Moszkvában inkább kötelezővé teszik az oltást számos gazdasági ágazatban. A tervek szerint augusztus közepéig a város lakosságának 60 százaléka megkaphatja a vakcinát.

500 ezer halott Brazíliában

Közben Brazíliában megvan a járvány félmilliomodik áldozata is. Most naponta átlagosan kétezren halnak meg a dél-amerikai országban, az ottani második hullám csúcsán ennek a dupláját is elérték.

Aggasztó, hogy lassan haladnak az oltással, Bolsonaro elnök pedig továbbra is bagatellizálja a járványt, legutóbb a Copa América megrendezése mellett érvelt úgy, hogy: „Sajnálom a halottakat, de élni kell”.

Hamarosan képtelenek lesznek kifizetni a béreket a hongkongi Apple Daily-nél, miután befagyasztották annak a három cégnek a számláját, amelynek köze van a szerkesztőséghez. A menedzsment szerint legfeljebb néhány hétig tudnak még normálisan működni ilyen körülmények közt. Ha kell, bíróságon próbálják elérni, hogy oldják fel a korlátozást.

Az Apple Daily a legnagyobb demokráciapárti újság Hongkongban. Csütörtökön mintegy 500 rendőr tartott razziát a lapnál, lefoglalták az újságírók dokumentumait, a vezetőket pedig letartóztatták. Több nyugati ország, globális jogvédő szervezet, újságírószervezet és az ENSZ is tiltakozott.

A rendőrség szerint a lap több tucatnyi cikkével megsértette a nemzetbiztonsági törvényt, amit tavaly év végén vezettek be válaszul a gigantikus tüntetésekre, melyeken a helyiek a demokrácia mellett és Peking növekvő befolyása ellen tüntettek. Az új szabályok értelmében a helyi igazságszolgáltatás sokkal inkább alárendelődik Kínának, és szigorúbban lehet fellépni a tüntetőkkel szemben is.

Áprilisban egy év börtönre ítélték a lap tulajdonosát, Jimmy Lait egy 2019-es tüntetéssel összefüggésben.

Lai 1995-ben alapította az Apple Dailyt, ami bulvárlapként indult, de a 2000-es években megszaporodtak benne a politikai témák, és az autoriter vezetés nyílt kritikusává vált.

Hét órán át tartó összecsapássá fajult egy illegális rave Franciaországban, miután a rendőrök lecsaptak a résztvevőkre. Az 1500 fős partit egy lóversenypályán, Redon városától nem messze rendezték, írja a BBC.

A felek egymást okolják az erőszak elszabadulásáért. A helyi prefektus szerint a bulizók Molotov-koktéllal dobálták a rendfenntartókat, a szervezők viszont azt mondják, tárgyalás helyett rögtön könnygázzal támadtak rájuk.

Egy 22 éves résztvevő a kezét is elvesztette, egyelőre vizsgálják, pontosan milyen okból. Öt rendőr megsérült, és öt embert letartóztattak.

A bulit Steve Maia Caniço emlékére rendezték, aki 2019-ben fulladt vízbe azután, hogy a rendőrség lecsapott egy folyómenti technobulira Nantes-ban. Holttestét csak egy hónap múltán találták meg.

„Tiszteletre méltó” (Venerabilis Dei servus) címet adományozott Ferenc pápa Robert Schuman egykori német-francia politikusnak, aki kulcsszerepet játszott az európai egység megteremtésében. Hősi erényeinek elismerése az egyik első állomása a római katolikus egyház szentté avatási eljárásának.

A mélyen vallásos Schuman, aki 1963-ban halt meg, miniszterelnökként, külügyminiszterként és igazságügyminiszterként is tevékenykedett a második világháború után. Részt vett a NATO létrehozásában, az 50-es években pedig az ő terve alapján alakult meg az Európai Szén- és Acélközösség, a mai Európai Unió elődje. (Reuters)

A Pride-felvonulás résztvevői közé hajtott egy sofőr a floridai Wilton Manorsban, egy ember meghalt, egy pedig súlyosan megsérült. Néhány szemtanú szándékosnak vélte az esetet, elmondásuk szerint a dzsip egyszerűen áttörte a kerítést. A szervezők viszont egyelőre úgy tudják, nem homofób támadásról van szó. A rendőrség vizsgálódik.

Hasonló hírek érkeztek Arizonából is: ott egy jótékonysági biciklis felvonulás közepére hajtott be valaki a dzsipjével, hat embert megsebesített, négyen súlyos állapotban vannak. A sofőr elmenekült, de a rendőrök elfogták és meg is lőtték, de a hírek szerint nincs veszélyben az élete. A rendezvényen egy Show Low-i egyházi iskolának gyűjtöttek pénzt. (AP, BBC)

Eddig közel 60 ezren írták alá a petíciót, ami azt szeretné elérni, hogy szivárványszínűre világítsák ki a müncheni Allianz Arenát szerdán, amikor a német válogatott Magyarországot fogadja az Európa-bajnokságon. A kezdeményezők a napokban elfogadott homofób törvény ellen tiltakoznának így.

Az ötletet a városi tanács összes frakciója támogatja, Dieter Reiter polgármester pedig azt ígérte, a hét elején megkeresi az UEFA-t és a Német Labdarúgó Szövetséget az ügyben. A pártok közös közleménye szerint a város elkötelezett a sokszínűség, a tolerancia és az egyenlőség iránt a sportban és a hétköznapokban egyaránt.

Az már biztos, hogy az önkormányzat épületét szivárványos zászlókkal fogják kidíszíteni a meccs napján. Mint mondták, ezzel jelzik szolidaritásukat a magyarországi LMBT-közösség felé.

A Fidesz által pedofiltörvénynek nevezett csomagnak számos olyan eleme van, aminek semmi köze a pedofíliához. Ellehetetleníti például, hogy a kormány számára ellenszenves civil szervezetek munkatársai a homoszexualitásról tartsanak iskolai előadásokat. A szabályozás még az eredeti orosz mintánál is szigorúbb.

Mire lehetett számítani?

Vakarhatták a fejüket a skótok, miután kikaptak a csehek elleni meccsükön, ami az Európa-bajnokság legképtelenebb, félpályáról lőtt góljáról is emlékezetes. Így ugyanis nem maradt más esélyük, mint a 2018-as világbajnokság negyedik és második helyezettjei, az angolok és a horvátok ellen kiharcolni a továbbjutást.

A klasszikus sztereotípiák alapján egy angol-skót meccstől aprítós favágójátékot várhatnánk, de ennek manapság semmi alapja nincs. A skót-cseh meccsen például rekord kevés, 6-6 szabálytalanságot követtek el a csapatok.

Skót részről inkább az volt a kérdés, kitalál-e valamit Steve Clarke kapitány, ami kreatívabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a csapat játékát. Biztató volt, hogy sérülése után visszatérhetett Kieran Tirney, az Arsenal játékosa, aki potenciálisan veszélyes párost alkothatott a liverpoolos Andy Robertsonnal a bal oldalon.

Az angolok az első meccsen megverték ugyan 1-0-ra a horvátokat, de nem voltak lehengerlőek, ugyanannyiszor lőttek kapura, mint az ellenfelük. Southgate kicsit variált a csapaton azzal a céllal, hogy aktívabbak legyenek a széleken. Luke Shaw személyében valódi balhátvédet nevezett a kezdőbe a jobblábas Trippier helyett, a jobb oldalon pedig Walker helyett James kezdett.

Minden adott volt egy jó meccshez a legjobb formájukat és a biztos továbbjutást kereső angolokkal, illetve a harcosan védekező, a múltkorinál előrébb merészkedő skótokkal.

Mi történt a meccsen?

Kezdetben az angolok voltak veszélyesebbek, Stones már a 12. percben a kapufára fejelt Mount szöglete után, aki szinte rögtön utána már az ötösről veszélyeztetett.

Időről időre hosszú indításokkal, kiugratásokkal próbálkoztak az angolok, de vagy lest intett a partjelző - mint Foden zseniális labdalevételénél, Philips passza után -, vagy pontatlanok voltak a kapu előtt.

Ezután kicsit leült a meccs, a skótok egyre magabiztosabbá váltak, és a 30. percben már Pickfordnak kellett óriásit védenie: Robertson és Tirney bal oldali összjátéka után utóbbi tette középre a labdát, és O'Donell szerzett kis híján vezetést.

Az első félidő utolsó szakaszában, ha az angoloknál is volt a labda, nem nagyon tudták, mit kezdjenek vele. 45 perc alatt mindkét csapat egy-egy igazán nagy helyzetet tudott kidolgozni.

A második félidőt sokkal lendületesebben kezdték az angolok, Mount lövését kellett hárítania a skót kapusnak, de Foden is veszélyt okozott, amiből Robertson mentésének köszönhetően nem lett nagyobb helyzet.

Aztán lassan visszatért a korábban látott tanácstalanság, az angolok percekig birtokolták a labdát, de hiába, legfeljebb gyenge próbálkozásokra futotta.

Közben a skótok egyre inkább felszívták magukat, még ha ki is ütköztek a technikai hiányosságaik. Az 57. percben Dykes húzódott be középre a pálya jobb oldaláról, a lövése után Adams elé pattant a labda, aki viszont már nem tudta továbbadni Robertsonnak, csak belelőtte a védőbe.

Pár perccel később, egy skót szöglet után Dykes elé került a visszafejelt labda, a tizenhatoson belül eleresztett lövését az érkező James hárította fejjel, szinte a gólvonalról.

Kane ekkor összességében már több mint két órát játszott az Európa-bajnokságon anélkül, hogy helyzetbe került volna. Southgate a 74. percben le is cserélte Rashfordra.

Hiába, a következő helyzetet is a skótok dolgozták ki, Adams kiszorított helyzetből, egy balról érkező beadás után, öt méterre a kaputól mellélőtt. A maradék negyed órában sem változott sokat a játék képe, az utolsó pillanatokban az angolok még bejuttatták a labdát a skót kapu elé, de a nagy tülekedés végén a skótok jöhettek szabadrúgással.

Végül összességében a skót válogatott többször próbálkozott az angolnál, a kapura tartó lövések száma pedig 1-1 lett. Az utolsó fordulóban fog csak eldőlni végleg, ki jut tovább a D csoportból. Elnézve a horvátok harmatgyenge játékát, a skótok nem esélytelenek.

Volt térdelés?

Igen, mindkét csapat tagjai letérdeltek, a közönség részéről némi fújolás közepette. Az angol szurkolók mondjuk a skót himnuszt is kifütyülték, ahogy legutóbb a horvátot is.

Mire lehetett számítani?

A dán válogatott a B csoport egyetlen nulla pontos tagjaként készült a belgák ellen, miután az első meccsükön újra kellett éleszteni sztárjátékosukat, Christian Eriksent.

Szerencsére azóta jobban van, de a hírek szerint defibrillátort kell majd ültetni a testébe, és az sem világos, pályára léphet-e még valaha egyáltalán. A dánok, élükön Simon Kjaerrel, megmutatták, milyen egy igazi csapat, de a másfél órás csúszással lejátszott második félidőben hiába játszottak jobban, kikaptak az újonc finnektől egy váratlan góllal.

A belgák az első meccsükön nagyon simán, 3-0-ra verték az oroszokat anélkül, hogy különösebben megerőltették volna magukat. Igaz, ehhez az orosz védelem hatalmas hibáira is szükség volt.

A dán-belga meccs fő kérdése tehát az volt, hogy Eriksen kiesése visszafogja-e a dánokat, vagy - ahogy Kjaer fogadkozott a meccs előtt - éppen extra motivációt ad számukra. És vajon mire lehet elég a küzdőszellem a belgák kifutófélben levő (?), papíron jóval esélyesebb aranygenerációjával szemben.

Mi történt a meccsen?

Ha a dánok nem is voltak esélytelenek, a koppenhágai lelátón is kevesen gondolhatták, hogy már a 99. másodpercben vezetést szereznek az Európa-bajnokságok történetének második leggyorsabb góljával. Højbjerg passza után Yussuf Poulsen tört be a büntetőterületre, és Courtois mellett elcsavarva a jobb alsó sarokba lőtte a labdát.

Nem véletlenül szereztek vezetést, a dánok a következő fél órában leiskolázták a belgákat. Szinte rögtön a gól után Braithwaite és Wass is helyzetbe került, hat perc alatt összesen háromszor lőttek kapura, míg a belgák csak egyszer. Utóbbi így maradt a félidő végéig.

Jól jellemzi a játék képét, hogy a 27. percig a mezőnyjátékosok közül a belgák csatára, Lukaku tudott legkevesebbszer labdába érni. Eközben a két belga szárnyvédő, Wass és Maehle felfutásaikkal folyamatosan zavart tudtak okozni, de a Christensen-Kjaer-Vestergaard középső hármas is rendszeresen a pálya közepén segített elfojtani a belgák támadásépítési kísérleteit - már ha lehetett azokat annak nevezni.

Az első félidőben Damsgaard volt a dán csapat egyik legjobbja. A Sampdoria húszéves játékosa hol jobb oldalról tört a kapu elé, hol a bal oldalon, a vonal mellől osztogatott, hol a belga térfélen szerezte vissza a labdát.

Fél óra után valamivel kiegyenlítettebbé vált a játék, a belgák kiharcoltak két szögletet és egy szabadrúgást, egyszer-egyszer Lukaku is át tudta verekedni magát a dán védőkön, de ez sem hozott sokat a konyhára. Ezekben a percekben már előfordult, hogy a belgák tartósan a dánok térfelén tudták birtokolni a labdát.

A dánok egygólos előnyben zárták a félidőt, de elégedetlenek lehettek, amiért fáradságos munkájuk ellenére sem sikerült még egy gólt rúgniuk, ráadásul félő volt, hogy előbb-utóbb a rutinosabb belgák is magukra találnak.

A második félidőben a dánok lehetőséget kaptak, hogy megmutassák, mire képesek védekezésben egy jóval lendületesebb belga csapat ellen. Hamar kiderült: egyetlen hiba is végzetes lehet.

Az 54. percben a jobb szélre kihúzódó Lukaku tudott ellépni a védők mellett, majd a tizenhatoshoz érve középre adta a félidőben becserélt De Bruyne-nek, a második hullámban érkező Thorgan Hazard-nak pedig már csak a kapuba kellett passzolnia a labdát. De Bruyne-nek tehát tíz perc sem kellett a gólpasszhoz azután, hogy a Bajnokok Ligája döntőjében elszenvedett sérülése óta először ismét pályára lépett.

Ezután inkább a belgák akarata érvényesült, de túlzás lenne elsöprőnek nevezni a fölényüket. A dánokból ugyanakkor láthatóan elfogyott a szufla, alig volt nyomuk az első félidőben látott ügyes megoldásaiknak.

A 70. percben De Bruyne-nek összejött a gól is: megint Lukakutól indult az akció, majd a csereként beállt Eden Hazard készítette le a labdát az érkező középpályásnak. Visszafogottan ünnepelte, hogy sikerült megfordítaniuk a meccset.

A dán kapitány cserékkel próbálta frissíteni a csapatot, valamelyest sikerült is. Különösen Cornelius vált be, aki a 75. percben mellel készített le egy labdát Braithwaite-nek, a lövést Courtois-nak kellett hárítania. Hamarosan megint ketten hoztak össze egy helyzetet, de Braithwaite néhány centivel lemaradt Cornelius balról érkező beadásáról.

A legnagyobb helyzet megint Braithwaite előtt adódott: a frissen beállt Olsen ívelése után a felső lécre fejelt.

A dánok az utolsó percekben mindent megtettek az egyenlítésért, a 90. percben Jensen lövése kerülte el a kaput. A 95. percben egy szabadrúgás lehetett volna a dánok utolsó esélye, Schmeichel kapus is előrefutott, de a belgák felszabadítottak. De Bruyne nem lőtte rá a labdát az üres kapura, Meunier viszont igen, de Olsen visszaért, és tisztázott.

A szöglet után a belgák ismét elvesztették a labdát, Braithwaite még rávezethette a labdát a kapura, de levágódott a lövés. Végül maradt a 2-1-es belga győzelem.

A csoport állása

A dánok két vereséggel az utolsó helyen állnak, pedig a játékuk alapján ennél többet érdemelnének. Csak egy meccs van hátra, de még így is van esélyük a továbbjutásra.

Lejjebb tekerte az operatív törzs az amúgy is visszafogott adatszolgáltatást, hétvégente már nem számol be a járvány magyarországi alakulásáról. Így is látszik, hogy bár a vírus nem tűnt el, a trendek kedvezőek:

• az elmúlt héten naponta átlagosan 7-en haltak meg koronavírusban,
• Budapesten második napja nem jelentettek halálos áldozatot,
• a fertőzésszámok a tavaly augusztus végi szinten vannak,
• a teszteken belül a pozitívak aránya 1 százalék alá csökkent, ami nagyon jó hír,
• a kórházi terhelés lassabban, de csökken: 320 fertőzött szorul ápolásra, és 45 lélegeztetőgépre, hasonlóan, mint tavaly szeptemberben.

Éberség: A kormány december 18-ig meghosszabbította a járványügyi készültséget és az egészségügyi válsághelyzetet. Ez nem számít különleges jogrendnek, csak egészségügyi kérdésekben ad extra döntési jogköröket a kormánynak. Ugyanakkor a tervek szerint június 24-től megint rendesen átjárhatók lesznek a belső schengeni határok.

További adatokat, ábrákat járványoldalunkon talál.

29 948

Hivatalosan ennyi áldozatot szedett a vírus Magyarországon, ami lakosságarányosan a legmagasabb az Európai Unióban a járvány kezdetétől számítva. A kormány a második és harmadik hullámban aszerint vette elő a különböző számítási módszereket, hogy éppen melyik tűnt kedvezőbbnek számára. A végső érv az volt: nem is érdemes figyelni a koronavírusos halálozást, annyira eltérően vezetjük a nyilvántartást más országokhoz képest. Mégsem árulták el világosan, mit tekintenek covidos halálozásnak.

Müller Cecília júniusban adott először érdemi választ a kérdésre. Kiderült, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait követik, ahogy a világ rengeteg más pontján. Vagyis bebizonyosodott, hogy Gulyás Gergely nem mondott igazat, amikor azt állította, covidos áldozatnak számítják azt is, aki pozitív teszttel a zsebében, motorbalesetben hal meg.

Mérföldkő: A járvány több mint egyéves történetében először Orbán Viktor kiállt az újságírók elé. A rendületlen sikerkommunikációhoz képest szinte önkritikusan válaszolt kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg, míg itthon 30 ezren. „Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”

Kevesen oltakoznak

Nyárra tartósan visszaesett az oltási kedv. Júniusban csak három olyan nap volt, amikor 20 ezernél többen kapták meg az első adag vakcinájukat. Az elmúlt héten a napi átlag a 10 ezret sem érte el.

Így a 65 százalékos oltottság is álomszerűnek tűnik, pedig az új variánsok ennél is feljebb tolták a nyájimmunitás határát.

Ha azokat is figyelembe vesszük, akik a közelmúltban estek át a betegségen, számításuk szerint most a népesség 69 százaléka rendelkezik valamekkora védettséggel. Volt ez a szám már kicsit magasabb is, vagyis: tartós növekedés után stagnál a védettek becsült aránya. Igaz, szerencsére friss kutatások szerint tovább tarthat a védettség, mint kezdetben hitték.

Delta

Egy hónap alatt 50 százalékkal nőtt a fertőzések száma Angliában a korábban indiaiként ismert delta variáns terjedése miatt. Most már ez okozza a fertőzések 90 százalékát, a brit kormány által megrendelt kutatás szerint főleg 65 évnél fiatalabbak érintettek, akik kisebb arányban vannak beoltva.

Négy héttel elhalasztották a korlátozások feloldásának utolsó szakaszát, és szeretnék kötelezővé tenni az oltást az egészségügyben és az idősellátásban.

A delta variánsra mindenképp érdemes odafigyelnünk, hiszen Magyarországon is jelen van, bár fogalmunk sincs, milyen arányban. Az biztos, hogy néhány hét alatt dominánssá válhat, ráadásul itthon az oltottsági arány is alacsonyabb, mint a briteknél.

Ez a vírus már nem az a vírus

A SARS-CoV-2 másfél év alatt csaknem négyszer fertőzőbbé vált. A gyors mutáció a kutatókat is meglepte, és sajnos elképzelhető, hogy a következő években ez csak fokozódni fog. A delta variáns azért is aggasztó, mert egyszerre jelentek meg rajta azok a mutációk, amik a Nagy-Britanniában azonosított alfát fertőzőbbé, a Dél-Afrikában azonosított bétát pedig ellenállóbbá tették.

Az új koronavírust még mindig nem ismerjük elég régóta ahhoz, hogy megítélhessük: az évek során egyre veszélytelenebbé fog válni, vagy képes lesz újabb és újabb járványokat okozni.

Megosztottak néhány adatot a vakcinák hatékonyságáról a kormányinfón. Gulyás Gergely szerint 3 millió 611 ezer emberből, akik a jelentés készítésekor már túl voltak mind a két adag vakcinán, 8193-an fertőződtek meg igazoltan a koronavírussal, és produkáltak tüneteket. Hét nappal a második oltás után ez a szám 7153. Közülük 524-en, illetve 455-en haltak meg.

A hét napos adatnál maradva tehát a megbetegedési arány 0,2, a halálozási arány pedig 0,01 százalékos. Részletezte is a különböző vakcinákat, de ekkor már nem ment bele, hogy a hét napon túli adatokról van-e szó.

Elmondása szerint 1 millió 502 ezer ember kapta meg mindkét adag Pfizer-oltását, közülük 3657-en betegedtek meg (0,24 százalék) és 268-an hunytak el (0,01 százalék). Ezek nagyon alacsony számok, de valójában érthetetlenül magasabbak, mint más országokban.

Izraelben, ahol csak Pfizert használtak, több mint 4,7 millió, teljesen beoltott emberből 138-an haltak meg legalább egy hét elteltével a második adag után. Ez 0,003 százalék.

Az izraeli aránnyal számolva a Pfizerrel oltott magyarok közül 45 embernek kellett volna meghalnia, nem 268-nak.Izraelben 1692 tünetes fertőzöttet találtak a 4,7 millió oltottból, legalább hét nap elteltével. Ebből kiindulva itthon nem 3657, hanem 526 tünetes fertőzöttnek kellene lennie a pfizeresek közt.

Az amerikai járványügyi központ adatai szerint több mint 130 millió oltottból 368-an haltak meg tüneteket produkáló, covidos fertőzöttként (0,0003 százalék). Ez még az izraeli adatnál is jobb, de itt nem hét, hanem legalább tizennégy nap telt el a második oltás után. Emiatt a Gulyás-féle adattal sem összevethető közvetlenül, mégis érzékelteti a különbséget, hogy az amerikai aránnyal számolva 5 halottnak kellene szerepelnie a magyar statisztikában.

A kormány adatai a többi vakcináról:

• Moderna: 209 ezer oltottból 204 megbetegedés (0,09 százalék) és 25 haláleset (0,01 százalék),
• AstraZeneca: 181 ezer oltottból 816 megbetegedés (0,45 százalék) és 12 haláleset (0,006 százalék),
• Szputnyik: 809 ezer oltottból 697 megbetegedés (0,09 százalék) és 13 haláleset (0,002 százalék),
• Sinopharm: 848 580 oltottból 2800 megbetegedés (0,3 százalék) és 206 haláleset (0,02 százalék).

A Portfolio is irreálisan magas számokról ír.

Az eredményeket az is befolyásolja, hogy milyen demográfiai csoportokat oltanak a különböző vakcinákkal. Az idősebbek például nagyobb arányban halhatnak bele a koronavírusba, mint a fiatalabbak. Szerepe van annak is, hogy melyikkel, mióta oltanak: az első Pfizer-szállítmány például már decemberben megérkezett Magyarországra, a Szputnyik és a Sinopharm csak februárban.

Korábban a kormány elhíresült vakcinatáblázata is meglepően magas halálozási számokat tartalmazott. Ahogy most, akkor sem volt egyértelmű, mennyi idő telt el a második oltás után. Akkor sem, és most sem mondták el, hány évesek voltak az elhunytak, vagy milyen betegségeik voltak.

Emiatt a friss adatok sem alkalmasak arra, hogy összevessük a vakcinák hatékonyságát.

A covid-osztályok kivezetésével lassan visszaállhat a szokásos rend a kórházakban, az orvosok és ápolók többsége visszatérhet eredeti munkakörébe, már nem csak a legsürgősebb beavatkozásokat végzik el.

Akinek nincs védettségi igazolványa, csak két napon belül készült negatív PCR-teszt birtokában mehet halasztható műtétre vagy rehabilitációra.

Egy kórházi körlevél szerint keddtől érvényes a szabály, miszerint a tesztet zsebből kell fizetniük az oltatlan betegeknek és azoknak a szülőknek, akik a gyerekük kísérőiként fekszenek be.

A levélben fel is sorolták a helyi magánlaborokat. A teszt mindenhol majdnem 20 ezer forintba kerül, de van, ahol csak 25 ezerért garantálják az eredményt egy napon belül.

Más típusú műtétek, a vírus szempontjából kockázatosnak ítélt beavatkozások (endoszkópos/bronchoszkópos, légzésfunkciós, fül-orr-gégészeti vizsgálatok) előtt antigén gyorstesztet végeznek, ez ingyenes. Ha a szülő nem elektív műtét vagy rehabilitáció, hanem akut fekvőbeteg-ellátás miatt kíséri a gyerekét, legfeljebb 48 óráig maradhat a kórházban negatív PCR-teszt nélkül. Utána kötelező és fizetős.

Májusban azt mondta a kormány, hogy aki önhibáján kívül, például egészségi állapota miatt nem kapott oltást, mentesül a fizetési kötelezettség alól. Az általunk megismert tájékoztatóban erről nincs szó. A korábbi hírek szerint annak sem kell aggódnia, aki már megkapta az oltást, de még nem érkezett meg az igazolványa. Elvileg az oltási papírt is elfogadják.

A műtéteket végző egészségügyi dolgozók közt is lehetnek, akik nem kérték az oltást, de rájuk nem érvényes a szabály.

Szél Bernadett független képviselő korábban az ombudsmanhoz fordult, mert szerinte a fizetős tesztelés csak további késedelmeket okozhat a járvány miatt amúgy is elhalasztott műtétekben. Sokan tovább várakozhatnak, mivel nem tudják kifizetni a több tízezer forintba kerülő teszteket. Ez különösen sújthatja a hátrányos helyzetű településen élőket, akik szerinte „nem is kapnak megfelelő felvilágosítást és technikai segítséget az oltásra való jelentkezéshez”.

Kedden kihallgattak, majd őrizetbe vettek egy 21 éves férfit, aki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség szerint „Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmények elkövetésére készült Magyarország területén”.

A férfit „a lakosság megfélemlítése céljából, előre kitervelten, aljas indokból és célból, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettével, valamint robbanóanyaggal visszaélés bűntettével megvalósított terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanúja miatt” vették őrizetbe.

A közlemény címe szerint magyar emberről van szó, aki iszlamistának vallja magát, de a szövegben már nem tértek ki erre, így nem tudni, mit jelent pontosabban.

Indítványozták a férfi letartóztatását, amiről szerdán dönt a bíróság.

Kreatív módszerekkel álltak elő fülöp-szigeteki polgármesterek, hogy rábírják a lakosokat, oltassák be magukat a koronavírus ellen. Egy Manilától nem túl távoli faluban szeptembertől minden hónapban kisorsolnának egy tehenet. Máshol hetente 25 kiló rizst adnának oda valakinek, aki már megkapta a vakcinát.

Van olyan város, ahol ingyen fuvart biztosítanak motoros riskákkal, hogy azok is eljussanak az oltópontra, akiknek másképp nem lenne rá lehetőségek. Egy kisvárosban egyenesen úgy döntött a polgármester, decemberben kisorsol egy telket, rajta házzal, azok közt, akik beoltatták magukat.

Egy gazdag vállalkozó, aki egyben politikus is, szintén felajánlott egy ingatlant, plusz két motort, és több mint ezer dollár értékű ajándékcsomagot. Az éttermek is beszálltak a kampányba, többek közt a McDonald's is kedvezményt kínál az oltottaknak.

Mindez persze semmi az amerikai vakcinalottóhoz képest, amin egymillió dollárt lehet nyerni egyetlen szúrás után.

A Fülöp-szigeteken egyelőre csak az egészségügyben dolgozókat, az időseket és az alapbetegségeik miatt veszélyeztetett embereket tudták beoltani. A következő három hónapban viszont 30 millió adag vakcina érkezik az országba, így sorra kerülhetnek a vendégmunkások, a vendéglátósok, a bolti dolgozók, az újságírók és a szegények is. Utóbbiak különösen bizonytalanok az oltással kapcsolatban. (The Straits Times)

Néhány hét alatt 1500-an csatlakoztak a Facebook-csoporthoz, ahová azokat várják, akiket Sinopharm-vakcinával oltottak, és az utólagos laboratóriumi vizsgálat nem talált náluk kellő mennyiségű antitestet. „Nem oltásellenesek vagyunk, hanem aggódunk a szüleink miatt” - nyilatkozta a 24.hu-nak a csoport alapítója.

Valóban sokakat érintő problémáról van szó. A 444 felhívására több mint ezren küldték be laboreredményüket, és a kínai vakcinával oltottaktól kaptuk a legtöbb negatív eredményt. Mindezt anonimizált formában közzé is tettük.

Ez nem jelenti azt, hogy a Sinopharm ne lenne működőképes védőoltás: sokaknál beindította az antitesttermelést, ráadásul akiknél nem, még mindig bízhatnak a sejtes immunválaszban. Utóbbit viszont sokkal nehezebb mérni, egy magánlabor csak mostanában fejlesztett ki erre egy tesztet.

A Sinopharm a fiatalabbak körében bizonyíthatóan nagyon jó eséllyel megvéd a súlyos tünetekkel járó megbetegedés ellen. Az időseknél ugyanakkor már jóval kevesebb adat van a hatékonyságáról. Ez így volt a magyarországi engedélyezése pillanatában is, és a WHO-s szakértők is ezt jelezték, amikor végül korhatár nélkül javasolták a használatát. Közben további vizsgálatokat is szorgalmaztak.

Mindenesetre azok, akik negatív eredményt kaptak, érthetően aggódnak, hiszen fennáll a veszélye, hogy esetleg nem rendelkeznek megfelelő védettséggel a koronavírussal szemben. Egyelőre mégsem kaptak az államtól semmilyen iránymutatást arról, hogy mitévők legyenek.

A csoport szervezői azt szeretnék, ha a Sinopharmmal oltottakon ingyenesen elvégeznék az antitestszámot és a sejtes immunitást mérő teszteket, és szükség esetén biztosítanák a harmadik oltás lehetőségét, leginkább mRNS-alapú oltóanyaggal.

Megkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, de csak a már megszokott választ kapták: az oltás hatásosságát nem a laboratóriumi teszt kérdőjelezi vagy erősíti meg.

Kásler Miklós miniszter korábban azt mondta, május végére lesznek meg az országos vizsgálat első eredményei arról, hogy az oltóanyagok milyen immunválaszt váltanak ki. Már június van, de egyelőre semmit sem hoztak ebből nyilvánosságra.

Amikor a DK-s Vadai Ágnes a parlamentben érdeklődött erről, Rétvári Bence államtitkár nem válaszolt érdemben, csak álhírezni kezdett.

Felavatták a leendő Fudan Egyetem területének új utcanévtábláit: Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester többek közt az ujgur mártírokról és a dalai lámáról neveztek el közterületeket.

Erről Baranyi saját hatáskörben döntött, kell még hozzá a főváros jóváhagyása, de Karácsony szerint 1-2 napon belül ez is meglesz, a táblák mindenesetre már kint vannak. Mivel lakatlan utcákról van szó, az átnevezés senkinek sem fog személyesen gondot okozni.

Karácsonyék a pénteken induló „négynemes konzultáció” mellett kampányolnak, amivel azt szeretnék elérni, hogy ne kínai magánegyetem, hanem a kormánnyal kötött megállapodásnak megfelelően új diákváros épüljön a térségben. Karácsony szerint ez egész Magyarország érdeke, hiszen a vidéki hallgatóknak segítenének.

„Bízzunk abban, hogy az emberek hatalma erősebb, mint a hatalom emberei” - mondta.

Az eseményről később videóval jelentkezünk.

A beruházással részletesen foglalkoztunk Magyar Jeti című műsorunkban:

Átláthatóbbá tenné az Európai Unió az évi 750 millió eurónál nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek működését.

A hírek szerint kedden megállapodtak az Európai Parlament és a tagállamok képviselői egy javaslatban, ami előírná, hogy az érintett cégek közzétegyék, mekkora profittal rendelkeznek, hány embert alkalmaznak, és mennyi adót fizetnek az egyes európai államokban, valamint az Unió által adóparadicsomként számontartott országokban.

Ahhoz, hogy a szabály életbe lépjen, még a parlamentnek és a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Az Unió soros elnökségét betöltő Portugália gazdasági minisztere azt mondta: „Most, amikor a polgártársaink próbálnak úrrá lenni a járvány okozta nehézségeken, még fontosabb, hogy megköveteljük a valódi pénzügyi átláthatóságot”. Szerinte az EU évente 50 milliárd eurót bukik az adóelkerülések miatt.

A Transparency International viszont úgy látja, a javaslat nem hatol a probléma gyökeréig, és nem fogja megszüntetni az adóelkerülést. Más civil szervezetekkel közös levelükben azt javasolják, számoltassák be a cégeket az összes országban befizetett adó mértékéről, ahol csak jelen vannak, ne szorítkozzanak az Unióra és az adóparadicsomokra. (Business Times/AFP)

Nemcsak új utcanévtáblákat helyeztek ki a Fudan Egyetem leendő helyszínére, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester hivatalosan is új nevet adott az utcáknak.

Határozata értelmében a Helyi kikötő út, a Hídépítő utca és két névtelen közterület Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út néven élnek tovább.

Baranyi Krisztina Karácsony Gergely főpolgármesterrel és az ellenzéki pártokkal közösen „négynemes konzultációt” indított a Fudan Egyetemről.

A Kínai Kommunista Párt befolyása alatt álló egyetem kampuszát a Diákváros területére építik, ami miatt a Szikra Mozgalom szombatra tüntetést is szervez a Hősök terére.

Júliustól számos egyszer használatos műanyag terméket tilos lesz forgalmazni Magyarországon. A kormányrendelet értelmében betiltják a

• fültisztító pálcikákat,
• műanyag evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat,
• léggömböket tartó pálcákat,
• expandált polisztirolból készült ételdobozokat (a fehér dobozok, amikben elviteles ételt szoktak adni), fedeles poharakat.

Címlapkép: FRED DUFOUR / AFP

Az elvégzett koronavírusteszteken belül 1 százalékra csökkent a pozitívak aránya, ehhez hasonló tavaly augusztusban fordult elő utoljára. 275 új fertőzöttet azonosítottak, miközben 837-re csökkent a kórházban ápolt fertőzöttek száma. 90-en vannak lélegeztetőgépen, október óta nem volt 100 alatt ez a szám. 13 új áldozata van a járványnak, az elmúlt héten a napi átlag 22 volt.

Az előző naphoz hasonlóan ismét közel 30 ezren kapták meg az első oltásukat, összesen több mint 5,2 millió ember jutott legalább egy adag vakcinához.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila

Hailey Morinico kétségbeesetten rohant a hátsó udvarba az éktelen kutyaugatás hallatán. Nem látta, de anyja segítőkutyája másodpercek óta próbálta távoltartani a kerítés tetején, bocsával a lábai közt trónoló barnamedvét. Miközben a kutya és a medve egymás felé csapkodtak mancsaikkal, három kölyökkutya őrülten rohangált körbe-körbe.

A tizenhét éves, dél-kaliforniai lány, mintha nem is egy vadállat próbált volna belógni a kertbe, hatalmas lendülettel taszított egyet a medvén, aminek aztán úgy kellett megkapaszkodnia a kerítésben. Hailey - aki csak utólag fogta fel, hogy egy medvével szállt szembe - felkapta a kiskutyákat, és visszafutott velük a házba. A medve pedig a vereség tudatában eloldalgott.

Az esetet azért ismerjük ilyen részletesen, mert rögzítette a ház biztonsági kamerája:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

COMPLEX (@complex) által megosztott bejegyzés

A lány jól van, bár a lökés miatt kificamodott egy ujja, és a térdét is lehorzsolta. (ABC)

Felfüggesztette az olajkitermelést Joe Biden amerikai elnök az alaszkai Arktisz Nemzeti Vadállat-rezervátumban (ANWR). Elődje, Donald Trump elnöksége utolsó hónapjaiban adta áldását az olajfúrásra az érintetlen vadonban, ami többek közt jegesmedvéknek és a Grant karibuknak is otthont ad.

A kormány most részletesen megvizsgálja, milyen hatással lenne a környezetre a kitermelés, és ellenőrzi azt is, jogilag rendben volt-e a Trump-féle engedélyezés, írja a New York Times.

A környezetvédők üdvözölték a döntést, viszont kritizálták Bident, amiért az utóbbi hónapokban az ország más pontjain szemet hunyt a kitermelés megkezdése fölött. Alaszkai republikánus politikusok a gazdasági haszon miatt aggódnak.

A Nemzetközi Energia Ügynökség a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy a világ vezetőinek nem szabad engedélyezniük a fosszilis energiahordozók további termelését, különben két Celsius-fokkal is melegebb lesz az iparosodás előtti időkhöz képest, ami beláthatatlan következményekkel járna. A WWF friss jelentése éppen arról szól, hogy már másfél fokos felmelegedés is eltüntetne bizonyos kulcsfontosságú állatfajokat. Már meghaladtuk az 1 fokos emelkedést.

Végzetes következményei lehetnek, ha 1,5 Celsius-foknál jobban megemelkedik a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Már meghaladtuk az 1 fokos emelkedést.

A WWF friss jelentésében - amiről a Guardian számolt be - 12 kulcsfontosságú állatfaj kilátásait vizsgálják. A nagy-britanniai lundák például egyre nehezebben találnak maguknak élelmet, hiszen a fő táplálékforrásukat jelentő homoki angolnák száma jelentősen megcsappant. Utóbbi oka, hogy a felmelegedő tengerben a szokásosnál korábban tenyésznek azok a rákfélék, amikkel a homoki angolnák táplálkoznak.

Veszélyben vannak a kérgesteknősök is, amelyek nemét az határozza meg, hogy mennyire meleg a homok, amiben a tojásokat keltetik. Minél melegebb, annál nagyobb az esélye, hogy nőstény teknős fog kikelni a tojásból, ami végső soron oda vezethet, hogy egyáltalán nem lesznek hímek.

A dél-amerikai mókusmajmok árterek mentén élnek, így ők a gyakoribbá váló árvizek miatt tűnhetnek el.

A hőmérséklet emelkedése veszélybe sodorhatja a hópárducokat, a vízilovakat, a majmokat, békákat, tengeri teknősöket és korallokat is.

Azt ígérte a Fidesz, finomítani fog a bérlakástörvény módosításának eredeti változatán, de ezt papíron még mindig nem látni. Böröcz László képviselő egy hete jelentette be, hogy a tiltakozások hatására nem az egész országban, csak a világörökségi területeken tennék lehetővé, hogy az önkormányzati lakások bérlői - akkor is, ha csak tavaly év vége óta élnek ott - a piaci ár töredékéért vásárolják meg a lakásokat.

A módosított módosító annak ellenére sem nyilvános, hogy kedden ismét összeült az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága, hogy a tervezetről tárgyaljon. De mint a Népszava írja, ez csak arra volt jó, hogy elutasítsák az ellenzék javaslatait. Az MSZP-s Hiszékeny Dezső azt szerette volna, hogy csak azoknak adják el a lakásokat, akik már 1995 novembere óta bérlők. Az LMP-s Csárdi Antal 1994 decemberénél húzta volna meg a határt, és 20 éves elidegenítési-terhelési tilalmat jegyeztetett volna be a lakásokra. Az MSZP-s Burány Sándor pedig a kőbányai MÁV-telep lakásaira is kiterjesztette volna a módosítást.

Csütörtökön kerül a téma a Törvényalkotási Bizottság elé, a lap szerint utána másfél hét lesz megvitatni.

Az eredeti terv ellen fideszes polgármesterek is tiltakoztak, akárcsak ellenzéki politikusok és civil szervezetek, hiszen ellehetetlenítette volna, hogy az önkormányzatok segítsenek a helyben élők lakhatási gondjain, és csorbította volna az autonómiájukat is.

• Végre megtudhattuk, mennyien haltak meg koronavírusban az ország különböző szegleteiben.
• Érthetetlen, de ezek az adatok alapesetben nem nyilvánosak, legfeljebb hónapokon át húzódó közérdekű adatkérésekkel hozzáférhetők.
• A harmadik hullám legkeményebb hetei még mindig homályosak ebből a szempontból.
• Úgy tűnik, a szegény vidékeken, ahol az egészségügyi ellátáshoz is nehezebb hozzáférni, sokkal nagyobb eséllyel haltak meg a fertőzöttek.

Március elején azt állította a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), hogy fogalmuk sincs, melyik megyében hány koronavírusos fertőzött halt meg naponta a második hullámban. Ez azért is volt meglepő, mert az operatív törzs honlapján naponta frissítik a budapesti és vidéki halottak számát.

Most a K-Monitor hasonló adatigénylése mégis eredményre vezetett: ha nem is naponta, csak összesítve, de a megyeinél részletesebb, települési bontásban küldték el a számokat. A géppel olvashatatlan, szkennelt dokumentumból első lépésként ugyan táblázatot kellett készíteni,

de már tudjuk, hogy a járvány kezdetétől idén március 4-ig mennyien haltak meg koronavírusban a magyarországi falvakban és városokban.Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már majdnem a duplájánál tartunk, ebben a merítésben tehát nem szerepelnek a harmadik hullám legkeményebb heteinek áldozatai.

Ahol nagyobb eséllyel halnak bele a koronavírusba

Korábban szintén a K-Monitornak adták ki a települési fertőzési adatokat. Alapesetben ezek sem nyilvánosak, a kormányzati oldalon csak a megyei és budapesti fertőzöttek számát frissítik naponta, anélkül, hogy az előzmények visszakereshetők lennének.

A két adatsor birtokában már tisztábban láthatjuk, milyen pusztítást végzett a járvány első két hulláma az ország különböző területein. Ha kiszámoljuk, hogy a regisztrált fertőzöttek hány százaléka halt bele a betegségbe, jelentős különbségeket találunk.

A szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel.A kapuvári járásban ugyanez a 2 százalékot sem érte el. Nem véletlen, hogy éppen egy szegény, Borsod megyei térségben a legrosszabb, és egy gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyeiben a legjobb az eredmény.

A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.

Számításaink szerint összességében is van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között.

Úgy tűnik, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap, ott akik elkapták, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban.Ez persze csak a jövedelmi szegénység egy szeletét mutatja, ráadásul a területi egyenlőtlenségek nem csak az emberek pénztárcájában érhetők tetten. Az előbbinél gyengébb, de szintén statisztikai összefüggés látszik a halálozási arány és az egy háziorvosra jutó vizitek száma közt. Vagyis ahol nincs elég háziorvos, és az a kevés nagyon leterhelt, ott általában nagyobb eséllyel haltak bele az emberek a fertőzésbe.

Nem találtunk viszont összefüggést a leggyakoribb alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) elterjedtsége és a halálozási arány közt.

Más országokban, ahol az állam folyamatosan, részletesen közli az adatokat, kutatók régóta vizsgálják, hogyan függ össze a járvány pusztításának mértéke az amúgy is meglevő egyenlőtlenségekkel. Egy amerikai fókuszú tanulmány például arra jutott, hogy a szegénységben élő emberek nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, eleve több betegséggel küzdenek, és nem állnak át távmunkára olyan könnyen, mint mondjuk egy jobb helyzetben levő irodista, így nagyobb eséllyel találkoznak a vírussal.

Ezek Magyarországon is fontos szerepet játszhattak, de további elemzésekkel lehet majd eldönteni, pontosan mekkorát.

Ha településtípus szerint nézzük, a megyei jogú városokban (3,6 százalék) és a fővárosban (3,9 százalék) volt a legalacsonyabb a halálozási arány. A városokban (4 százalék), községekben (4,3 százalék) és nagyközségekben (4,4 százalék) ennél magasabb.

Érdekes persze megvizsgálni a konkrét településeket is, de az összehasonlítás könnyen félrevezető lehet. Alacsony lakosságszám mellett néhány halott is kiugrónak tűnhet, ráadásul a falvak elöregedő népessége már csak az átlagéletkora miatt is nagyobb veszélyben van.

Lakosságarányosan a Veszprém megyei Szőcön volt a legmagasabb a halálozás az első két hullámban (436 lakosból 13-an vesztették életüket). Utána is csupa kis falvak következnek: a baranyai Illocska és a somogyi Nemeskisfalud.

A statisztikai számításokban Hideg Gergely volt a segítségünkre.

Címlapkép: Halász Júlia

Kepli Lajos, Balatonalmádi független polgármestere csütörtökön fogta magát, és nyolc képviselőtársával együtt körbeszalagozott egy bódét a Balaton partján. A szalagon az állt:„Életveszély, belépni tilos!”Az építményt a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tette oda a mólóra azért, hogy jegypénztárat üzemeltessen benne. Kivágtak egy fát is.

Kepli, aki korábban jobbikos parlamenti képviselő volt, a város Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta, a Bahart egy nappal korábban, szerdán adott be „településképi vélemény iránti kérelmet” az önkormányzathoz, amikor a bódé már elkészült.

A képviselők a szalaggal együtt kiragasztották a város elutasító határozatát is. A Bahartnak építési engedélyre is szüksége lett volna a kormányhivataltól, de a polgármester szerint ilyet egyáltalán nem kértek.

A fakivágást Kepli engedélyezte korábban, de állítása szerint akkor sem volt szó bódéról. „Hetente tucatjával jönnek be ilyen kérelmek, hiszen a fák elöregednek” - mondta a polgármester a 444-nek. A cég azt ígérte, a szabályoknak megfelelően pótolni fogja a fát, de ennek egyelőre nem látni nyomát.

Kepli csak pletykákból értesült arról is, hogy a Bahart a város partjainál emelné át a vitorláshajókból a szennyvizet a szennyvízhálózatba, amihez szintén építkezésre van szükség. „Jóhiszeműen arra vártam, hogy a Bahart benyújtsa a kérelmét, és meg tudjuk mondani, engedélyezzük-e vagy sem. Erre elkezdték feltúrni a mólóra vezető utat.”

A móló ugyan a Bahart tulajdonában van, az oda vezető sétány és a liget viszont közterület, ahol most gödrök éktelenkednek.

„Nemcsak a bódéról van szó, ami abszolút elcsúfítja a településképet, és kitakarja a gyönyörű panorámát, hanem az ide vezető sétányon kialakított munkagödrökről, a feldúlt parkról, az engedély nélkül lefektetett vezetékekről és gyakorlatilag a szezon kezdetén tönkretett (...) Szent Erzsébet-ligetről, a mólóról és a hajóállomásról” - mondta Kepli a videón, miután körbekerítették a bódét.

Azt üzente, ha bárki hasonlóval próbálkozna, ugyanilyen reakcióra számíthat. „A tiltakozásunkat minden jogi eszközzel folytatni fogjuk, és minden más eszközzel, ha a jogi eszközök nem használnak, egészen addig”, amíg el nem bontják az épületet, és vissza nem állítják az eredeti állapotot, amennyire csak lehetséges.

Azóta találkozót kért a Bahart vezérigazgatójától, mert mint mondta, nem akar háborús állapotokat.

A Bahart többségében állami tulajdonban van: a Magyar Turisztikai Ügynökség 2019-ben szállt be a cégbe, miután a 21 tulajdonos önkormányzat ingyenesen átadott közel 35 százaléknyi részvénycsomagot. Augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel elérték, hogy az állam többségbe kerüljön, így a településeknek már nincs érdemi beleszólásuk a cég működésébe.

Kerestük a Bahartot is, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Pénteken csak annyit közöltek a honlapjukon: technikai okokból határozatlan ideig nem indulnak hajók a balatonalmádi kikötőből.

Szeptember vége óta nem fordult elő, hogy tíznél kevesebb covidos halálesetet jelentsenek. Az operatív törzs adataiban most 5 új elhunyt szerepel. Az elmúlt héten naponta átlagosan 25-en haltak meg.

Az új fertőzöttek száma is a szeptember eleji járványhelyzetet idézi (156), a 8052 teszten belül a pozitívak aránya a két százalékot sem éri el. A kórházban levő fertőzöttek száma az előző naphoz képest valamelyest nőtt 965-ről 981-re. 110-en vannak lélegeztetőgépen, ami október 10-én fordut elő utoljára.

Tízezernél kevesebben kapták meg vasárnap az első oltásukat. A másodikat több mint 29 ezren. Összesen 5 millió 147 ezer ember jutott hozzá már legalább egy adag vakcinához.

Címlapkép: ROB ENGELAAR/AFP

Véget érhet Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 12 éves regnálása, miután szélsőjobboldali szövetségese, Naftali Bennett úgy döntött, összeáll a centrista Yair Lapid vezette ellenzékkel. Szerdáig van idejük megegyezni a kormányalakításról.

Bennett pártjának mindössze hat képviselője van a 120 fős törvényhozásban, de nélküle nem tudnának többséget alkotni Netanjahuval szemben. A hírek szerint először Bennett lesz a miniszterelnök, majd egy ponton Lapid veszi át a helyét egyfajta rotációban.

Izraelben négy egymást követő parlamenti választás is patthelyzetet eredményezett: se Netanjahunak, se ellenzékének nem volt elég mandátuma a kormányalakításhoz - ezért is került sor két éven belül már négy előrehozott választásra. Úgy tűnt, most is hasonló lesz a forgatókönyv, Bennett is azzal indokolta most a döntését, hogy másképp elkerülhetetlen lenne egy ötödik választás.

Ha fel is áll az új kormány, szüksége lesz az arab képviselők külső támogatására is a törvényhozásban, márpedig ők Bennetthez képest egy sor kérdésben gyökeresen mást képviselnek.

Netanjahu az évszázad csalásának nevezte Bennett bejelentését. (Reuters)

„Kétség nem férhet hozzá, hogy ha valaki, ő ismeri az ellenfeleket, és rá is lehet számítani a Fidesz-féle pártállam lebontásában” - írta Jakab Péter, a Jobbik elnöke Kálmán Olgáról, amikor bejelentette, hogy pártja a DK politikusát támogatja a budapesti 4-es számú választókörzet előválasztásán.

A II. és a III. kerületet magába foglaló körzetben indul a párbeszédes Tordai Bence és a momentumos Berg Dániel is. Jakab szerint komoly verseny várható, és bárki is nyer, „a közös ügyet fogja szolgálni, de az ismertség és népszerűség, a politikai tisztánlátás sokat nyom majd a latba. Annak kell most győzni, aki a legerősebb, aki kérlelhetetlen ellenfele lesz Orbánéknak!”

Ősszel az ország minden választókörzetében előválasztást tartanak az ellenzéki pártok, de bizonyos esetekben előre visszalépnek egymás javára. „A Jobbik csak ott indul el, ahol mi szolgáljuk legjobban a kormányváltást. Ott győznünk is kell. Máshol pedig mást kell győzelemre segítenünk. Legyen végre EGYENES BESZÉD a politikában! Erről is szól az összefogás!” - írta Jakab.

Éppen az előválasztásról szól a Magyar Jeti című videóműsorunk e heti adása is:

Tavaly márciusban volt olyan hét, amikor egymillió fegyvert adtak el az Egyesült Államokban. Bár nem vezetnek erről egészen pontos statisztikát, 1998 óta állnak rendelkezésre adatok, amikből legalább következtetni lehet. Azóta egyszer sem fordult elő hasonló. A nyári tüntetések és a választási kampány hónapjaiban sem csökkent a fegyvervásárlási kedv, és idén tavasszal az egymilliós rekord is megdőlt.

Ráadásul nem csak olyanokról van szó, akik amúgy is tartottak már fegyvert. A New York Times által idézett adatok szerint tavaly - ahogy már 2019-ben is - minden ötödik vásárló az első fegyverét szerezte be. Érdekes, hogy ők felerészben nők, ötödrészben feketék, illetve latinók voltak, vagyis a szokásosnál kisebb arányban voltak fehér férfiak.

Tavaly az amerikaiak 6,5 százaléka (17 millió ember) vásárolt fegyvert, egy évvel korábban ez még csak 5,5 százalék volt. Összességében a háztartások 39 százalékában tartanak fegyvert, 2016-ban még 32 százalékot mértek.

A választások környékén mindig többen vásárolnak fegyvert, ráadásul tavaly a járvány első hulláma is felhajtotta a keresletet, sokan tartottak a lezárással érkező bizonytalanságtól. De szakértők szerint nem csak ez áll a háttérben: az emberek egymásba vetett bizalmának csökkenése, a közös valóságértelmezés hiánya is erősíti a tendenciát.

Szocsiban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz diktátort, Aljakszandr Lukasenkát. Pénteken formális egyeztetésen vettek részt, másnap hajókázni mentek a Fekete-tengerre.

A hivatalos közlés szerint a két ország gazdasági együttműködéséről és a járványról tárgyaltak, alig egy héttel azután, hogy Minszkben leszállíttatták a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát, majd őrizetbe vettek egy fehérorosz ellenzéki aktivistát, Roman Prataszevicset és orosz állampolgárságú barátnőjét, Szofja Szapegát.

Mindketten Litvániában éltek az utóbbi időben, vagyis uniós országok lakói voltak, és egy uniós légitársaság gépén repültek egyik uniós fővárosból egy másikba. Az európai kormányfők döntése értelmében azóta megszűnt a légi közlekedés az Unió és Fehéroroszország között. Sokak szerint Lukasenka nem merte volna eltéríteni a gépet, ha nem bírja Putyin támogatását.

A Kreml szóvivője azt mondta, Lukasenka részletesen tájékoztatta Putyint, mi történt a fedélzeten. Úgy fogalmazott, Oroszország nem közömbös Szofja Szapega sorsát illetően.

Oroszország tavaly 1,2 milliárd eurós kölcsönt adott Fehéroroszországnak, ebből eddig 500 millió érkezett meg. A hírek szerint június végéig a maradékot is átutalják. (Deutsche Welle)