Szurovecz Illés

Az angol szurkolók lézerrel zavarták a dán kapust az Európa-bajnoki elődöntőn, fütyültek a nemzeti himnusz alatt, és tiltott pirotechikai eszközöket is használtak, ezért az UEFA 30 ezer euróra büntette az angol futballszövetséget. Az angolok 2-1-re nyertek, a döntőben az olaszokkal játszanak.

Az UEFA a magyar szövetséget 100 ezer euróra és három zártkapus meccsre büntette a szurkolók rasszista és homofób megnyilvánulásai miatt.

• A járvány áldozatainak száma meghaladta a 30 ezret.
• Mi mennyire véd a delta variáns ellen?
• Gulyás Gergely meglepődött, hogy nem nyilvánosak a területi oltottsági adatok.
• Jól alakulnak a számok, van egy-két figyelemre méltó jel.
• A hét legfontosabb eseményei a járványban.

30 000

A járvány kirobbanása óta már több mint 30 ezren haltak meg Magyarországon koronavírusban, lakosságarányosan sehol sincs ennyi áldozat Európában. Ez olyan, mintha szűk másfél év alatt levettük volna a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát.

Nehéz erre egyetlen magyarázatot találni, de az biztos, hogy időben bevezetett szigorításokkal mérsékelhető a vírus pusztítása. A magyar kormány a második és harmadik hullám előtt is heteket késett az intézkedésekkel, de ahhoz, hogy részletesen feltárhassuk a kimagasló halálozás okait, sokkal több adatra lenne szükségünk. Továbbra sem tudjuk például, hol, mennyien haltak meg a legsúlyosabb, harmadik hullámban.

A kormány sokáig büszkén vetette össze a magyar halálozási adatokat más országokéval, de ahogy romlani kezdett a helyzet, változott a kommunikációs stratégia is. Azt mondták, nem érdemes összehasonlítani a számokat, mert mi olyanokat is bekönyvelünk a statisztikába, akiket máshol nem. Gulyás Gergely állította, olyan fertőzött is bekerülhet, aki közlekedési balesetben halt meg.

Akkor ezt nem lehetett ellenőrizni, mert nem tették közzé, mit tekintenek pontosan covidos halálozásnak. Május végén kiderült: sok más országhoz hasonlóan a WHO ajánlásait követjük, vagyis nem kerülhetnek be a fertőzéstől független halálesetek. Így is lehetnek különbségek a módszertanok közt, de közel sem olyan élesek, mint mondták.

Szerdán szembesítettük ezzel Gulyást, aki úgy látja, nem tévedett korábban, hiszen valóban bekerültek balesetes elhunytak a statisztikába, de az adattisztítás során kihúzták őket. Ha így is volt, tavasszal ezt nem mondta. Akkor a könyvelés különbsége volt az egyik legfőbb kormányzati érv arra, miért nem olyan súlyos a magyar halálozás nemzetközi szinten, amilyennek tűnik.

Mi véd meg a deltától?

Egy dózis után a Pfizer és az AstraZeneca vakcinájával oltottak csak 10 százaléka védett a delta variáns ellen, derült ki egy franciaországi laboratóriumi kutatásból. A második oltás már 95 százalékossá növeli a védettséget. Viszont a brit és izraeli példákból tudjuk, hogy egy dózis is képes megelőzni a súlyos betegséget.

És ha megkaptuk mindkettőt? Izraeli adatok szerint a Pfizer 94 helyett csak 64 százalékos hatékonysággal véd a megfertőződés ellen a delta variáns esetén, viszont a beoltott emberek nagyrészt enyhe tünetekkel esnek át a betegségen. A vakcina korábban 98 százalékos hatékonysággal előzte meg a kórházi ápolást igénylő, súlyos eseteket, ez a delta variáns esetében 93 százalék.

A Pfizer közben engedélyt kért egy módosított vakcina tesztelésére, ami hatékonyabbnak ígérkezik a delta variáns ellen. Vizsgálják a harmadik adag lehetőségét is, több ország már érdeklődött is ez iránt.

Az Oxfordi Egyetem klinikai vizsgálatai szerint az AstraZeneca legalább egy évig nyújt védettséget a koronavírus ismert variánsai ellen. Kiderült, hogy ha 12 helyett 45 hét telik el a két oltás közt, még több antitestet termel a szervezetünk.

A lényeg: továbbra is érdemes beadatni az oltást. Az Egyesült Államokban 99,2 százalékban olyanok halnak meg, akiket nem oltottak be.

A WHO figyelmeztetett: tévedés azt hinni, hogy a fertőzöttek száma nem fog nőni, továbbra is reális fenyegetés a járvány kiújulása az egész világon.

Hogy állunk az oltásokkal?

Nem túl jól, naponta ötezernél is kevesebben kapják meg az első dózist. A felnőtt lakosság 68 százalékát oltottak be legalább egy adaggal, és bár tavasszal nagyon jól álltunk az európai mezőnyben, mostanra sokan leelőztek minket, így Belgium, Dánia, Finnország, Izland, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország is. (Grafikonok itt.)

A legidősebb, 80 év feletti korosztályban 74 százalékon állunk, és nem sokkal jobb a helyzet a 60-69 évesek közt sem. Mivel a betegség szempontjából ők vannak a legnagyobb veszélyben, a kormány azt tervezi, hogy személyesen küldi el hozzájuk a háziorvosokat és orvostanhallgatókat.

Vannak országok, ahol pénzzel, sörrel és más ajándékokkal ösztönzik az embereket az oltásra, itthon egyelőre nincs tervben ilyesmi.

Gulyás meglepődött, hogy nem nyilvánosak az adatok

Szerdán megkérdeztük Gulyás minisztertől, hogy ha valóban olyan jó a magyar adatszolgáltatás, ahogy korábban mondta, akkor miért nem teszik közzé az oltottsági adatokat területi bontásban. „Miért ne lehetne ezt tudni?” - kérdezett vissza, pedig valóban nem lehet. A Nemzeti Népegészségügyi Központtól hiába kértük, azt állították, nincs meg nekik.

Kiderült, hogy Gulyás egy hónapja látott megyei oltottsági adatokat, most megígérte, hogy emailben elküldi őket. Írtunk is a Miniszterelnökségnek, egyelőre nem kaptunk választ.

Amikor jeleztük a miniszternek, hogy hónapok óta hiába kérjük a részletesebb halálozási és kórházi adatokat is, azt mondta: „Jó cserkész, ahol tud, segít”.

Hogy állnak a számok?

Alapvetően továbbra is kedvezőek a járványadatok. A teszteken belül a pozitívak aránya hetek óta 1 százalék alatt van. Jelenleg 87 fertőzött szorul kórházi ápolásra, és 13-an vannak lélegeztetőgépen, ilyen tavaly augusztusban volt utoljára. A halálozás is lecsökkent, az elmúlt héten naponta átlagosan két embert vesztettünk el.

Viszont hosszú idő után kétszer is előfordult, hogy az új fertőzöttek száma meghaladta az egy héttel korábbit. Feltűnő az is, hogy csütörtökről péntekre 15-tel nőtt a kórházi betegek száma, nagyon régóta erre sem volt példa.

A legfrissebb adatokat, hosszú távú trendeket továbbra is érdemes követni a járványoldalunkon.

Közszolgálat

Mit kell tudnia annak, aki Magyarországra utazik? Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat magyaroknak és külföldieknek, oltottaknak és oltatlanoknak.

• Csütörtöktől nem szabad népszerűsíteni a homoszexualitást az iskolákban.
• A kormány dühös emojis plakátokkal erősített rá az új törvényre.
• De mit jelent népszerűsíteni a homoszexualitást?
• Perceken át hiába kértük Gulyás Gergelyt, hogy árulja el. Szerinte mindenki érti, miről van szó, mégsem tudott rá példát mondani. Végül odáig jutott: „Ennyire vagyok képes.”

Csütörtöktől hatályos a kormány által pedofiltörvénynek nevezett szabályozás, amit állításuk szerint hónapokig csiszolgattak, a szavazás előtti napokban mégis megszórtak egy rakás módosítóval. A kiskorúakkal szembeni szexuális erőszak témáját összekeverték a melegekkel és a transzneműekkel, mintha nagyobb veszélyt jelentenének a gyerekekre a heteroszexuálisoknál.

Az új törvényben több ponton előkerül egy nehezen értelmezhető kifejezés.

Mostantól csak az állam által jóváhagyott szervezetek tarthatnak iskolai foglalkozásokat a szexuális kultúráról, nemi életről, nemi irányultságról és szexuális fejlődésről. „E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”

A törvény óriási nemzetközi vihart kavart, hetek óta ettől hangos az uniós és a magyar politika, mégsem tudjuk, mit jelent népszerűsíteni a homoszexualitást vagy a transzneműséget. Fontos kérdés, hiszen beszélni szabad róla, csak népszerűsíteni nem. De hol a határ? (18 év alattiak számára elérhető tévéműsoroknál, reklámoknál még szigorúbb a törvény, azokban megjeleníteni sem szabad a homoszexualitást. Kérdés, mi lesz azokkal a sorozatokkal, amikben mondjuk meleg emberek csókolóznak vagy fogják egymás kezét.)

A szexuális propaganda kifejezés a kormány új, emojis plakátjain is szerepel mint olyan dolog, amitől félteni kell a gyerekeket.

Szerdán perceken át próbáltunk választ kapni Gulyás Gergelytől, mit kell pontosan megállítani, de rendre kitért a válaszadás elől, mondván, ezt mindenki érti. Végül eljutott odáig, hogy „ennyire vagyok képes”. Így hangzott a párbeszéd:

444: Mit jelent ön szerint az, hogy népszerűsíteni a homoszexualitást?

Gulyás Gergely: Újra azt tudom mondani, hogy ön kiemeli ennek a törvénynek az utolsó két szavát, és nem veszi figyelembe az egész mondatot. Az egész mondat szól a homoszexualitás öncélú ábrázolásáról, különböző szexuális magatartásokról és a homoszexualitás népszerűsítéséről és megjelenítéséről.

444: Most nem arról a részéről beszélek, ami a tévéműsorokra vonatkozik, hanem arról, ami az iskolai foglalkozásokra. Ott az szerepel, hogy e foglalkozások nem irányulhatnak (...) a homoszexualitás népszerűsítésére. Mit jelent az, hogy népszerűsíteni a homoszexualitást?

Gulyás Gergely: Azt, amit mondtam, hogy a szexuális felvilágosítás a szülő feladata. Semmilyen szexuális magatartást nem az iskolának kell népszerűsíteni. Természetesen egy osztályfőnöki órán - nem diktatúrában vagyunk, lehet, hogy ebben is véleménykülönbség van - az osztályfőnök egy beszélgetés során azt mond, amit helyesnek tart, amellett, hogy ez jó, ha a rá vonatkozó szabályokkal, nemzeti alaptantervvel is összhangban van. De alapvetően a törvény célja ez, és a mi célunk is ez, és a többi legfeljebb ennek megszövegezése, hogy a szexuális felvilágosítás kérdése a szülőkre tartozik.

444: De a törvényben nem az szerepel, hogy a szexuális felvilágosítás a szülő dolga, ezért az iskola ne csináljon ilyet. Hanem az szerepel, hogy az iskolában ilyet csak az állam által jóváhagyott szervezetek csinálhatnak, és nem népszerűsíthetik a homoszexualitást. Ha szerepel ez a törvényben, akkor gondolom, hogy értenek valamit alatta. Mit jelent ez ön szerint?

Gulyás Gergely: Azért vannak végrehajtási rendeletek, hogy világosan meghatározzák, hogy az iskolának ebből milyen kötelezettsége származik, és mi nem.

444: Akkor úgy kérdezem, hogy tudna mondani olyan konkrét példát Magyarországról, akár egy iskolai foglalkozást vagy egy szervezetet, vagy egy embert, amikor megvalósult a homoszexualitás népszerűsítése az iskolában?

Gulyás Gergely: Nem érzem feladatomnak, hogy jogszabálytárat is gyártsak az általunk elfogadott törvényekhez, erre van a komplex cd jogtár, ami a jogszabály joghoz gyárt jogeseteket is.

444: Azért kérdezem, mert a törvényben szerepel, hogy a homoszexualitás népszerűsítése.

Gulyás Gergely: Konkrét esetekről kérdez. Mondom, vannak bírósági határozatok, ezeket a cd jogtárban meg lehet találni. Konkrét jogeseteket általában a jogalkotó nem fűz az általa meghozott jogszabályokhoz, a végrehajtási rendeletekben kell azt világosan meghatározni, hogy mi az, ami egy iskolának feladata, és mi nem.

444: Gondolom, a jogesetek közt ezt hiába keresnénk, mert eddig nem volt betiltva a homoszexualitás népszerűsítése, most már be van tiltva. De ugye beleírták ezt a fogalmat a törvénybe, megjelent a plakátokon a szexuális propaganda kifejezés. Az érdekel, hogy tudná-e konkretizálni, mi az a jelenség, rá tudna-e mutatni, mi az a dolog, amit nem szeretnének, hogy megjelenjen az iskolában? Tudná-e egy példával illusztrálni, hogy mi az, ami ellen törvényt hoznak?

Gulyás Gergely: A szexuális propagandában szerintem mindkét szó érthető. Ez az, aminek szerintünk az iskola nem terepe. Ezért aztán nem konkrét példákat akarok hozni, mert nem érthetetlen maga a kifejezés. Sőt, szerintem jól érthető.

444: Mégsem definiálta.

Gulyás Gergely: Mert azt szükséges definiálni, ami nem egyértelmű.

444: Nem jutottunk közelebb a meghatározáshoz.

Gulyás Gergely: Ennyire vagyok képes.

Segítség nélkül hagyják a gyerekeket

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra biztat, senki se tartsa be a törvényt. Szerintük nem kell félniük azoknak a tanároknak, akik beszélgetni akarnak a gyerekekkel LMBTQ-témákról. Mint írják, a rendelkezés értelmezhetetlen, hiszen nem tudni, mit tartanak a homoszexualitás népszerűsítésének, ráadásul szakértők egyetértenek abban, hogy a szexuális irányultság nem változtatható meg.

„Álláspontunk szerint, aki változatlan tartalommal folytatja a szexuális felvilágosításról szóló foglalkozásokat, nem vonatható semmilyen felelősségre.”Az állami nyilvántartás bevezetése viszont feltehetően azt eredményezi majd, hogy végleg eltűnnek az iskolákból azok a szervezetek, amelyek itt-ott még tarthattak foglalkozásokat arról, mit jelent egyáltalán melegnek vagy transzneműnek lenni. Orbán Viktor csütörtökön már arról posztolt, hogy Brüsszel LMBTQ-aktivistákat akar küldeni a magyar iskolákba.

„Pedig a melegség, biszexualitás vagy transzneműség nem az illető 18. születésnapján lapul ajándékpapírban: a szexuális irányultság és nemi identitás minden személy természetes tulajdonsága. Ez a lépés veszélyezteti az LMBTQI fiatalok lelki egészségét, és megakadályozza, hogy kellő időben, prevenciós céllal jussanak információhoz és affirmatív támogatáshoz. Nekik is joguk van megkapni a személyiségük teljes kibontakoztatásához szükséges oktatást, nevelést: beleértve a szexuális edukációt és családi életre nevelést is” - írta négy civil szervezet a javaslat megjelenésekor.

A héten a Szivárványcsaládokért Alapítvány is megszólalt, miután a kormány pártközleményre hajazó határozatban reagált a nemzetközi kritikákra.

„Az ismeretterjesztő órák célja az előítéletek, az alaptalan tévhitek és a homofóbia csökkentése, hogy a gyerekek jobban értsék a világot és ne reagáljanak erőszakkal arra, ha valami valamilyen - bármilyen - kisebbséghez tartozik. A legújabb kutatások szerint a gyerekek 8-12 százaléka nem-heteroszexuális. Az aktuális KSH adatok alapján ez 100 ezer magyar fiatalt jelenthet. A törvénymódosítás miatt ők akkor maradnak segítség nélkül, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá.”

A nyugati világban ez felfoghatatlan

Az uniós kormányfők példátlan hevességgel estek neki Orbánnak, többen az EU-ból való kilépést ajánlották neki a javaslat beterjesztése után. Az ENSZ főtitkára finoman, az Európai Bizottság elnöke durvábban ítélte el a homofób részeket. Merkel német kancellár szerint a magyar törvény hátrányosan különbözteti meg a homoszexuális fiatalkorúakat, és Franciaország európai ügyekért felelős minisztere is szankcionálná miatta Magyarországot.

A kormány az alábbi politikusoktól kapott támogatást:

• az orosz külügyminisztertől, mert szerinte a nyugati iskolákban azt tanítják, Jézus biszexuális;
• a cseh elnöktől, mert szerinte undorítóak a transzneműek;
• a lengyel oktatási minisztertől, aki szerint pedig egyszerűen le kell másolni a törvényt.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor

Csütörtökön átlépte a koronavírusban elhunytak száma a 30 ezret. Lakosságarányosan a magyar koronavírusos halálozás a legmagasabb Európában. Mintha levennénk a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát, írtuk cikkünkben, amiben összefoglaltuk, mit jelent ez a szám, és hogyan jutottunk el idáig.

Az aktuális járványadatok ugyanakkor továbbra is jól alakulnak. 55 új fertőzöttet azonosítottak, ez a teszteken belül nem éri el az 1 százalékot. Igaz, hetek óta most először fordul elő, hogy a napi fertőzöttek száma meghaladja az egy héttel korábbit. Minimális emelkedés látszik a fertőzési görbén is, ahol a napi adatok a megelőző hét nap átlagát mutatják. A következő időszak fogja eldönteni, van-e jelentősége ennek.

Csökkent a kórházban ápolt fertőzöttek (72) és a lélegeztetőn levők (13) száma is.

Egyre kevesebb embert oltanak be, az elmúlt héten naponta átlagosan már csak négyezren kapták meg az első vakcinájukat. Gulyás Gergely miniszter szerdán azt mondta, a háziorvosok orvostanhallgatók segítségével, személyesen fogják felkeresni azokat az időseket, akik nem jelentkeztek oltásért.

Mire lehetett számítani?

Angol győzelemre és tisztesen helytálló, akár gólszerzésre is képes dánokra. Az Európa-bajnokságon senki sem tudta még bevenni az angolok kapuját, miközben kiejtették az ukránokat és a németeket, a csoportban pedig megverték Csehországot és Horvátországot.

Bár sokan fanyagolnak az angolok játékán, Southgate szövetségi kapitánynak precíz terve van, írta elemzésében Muraközy Balázs. A fiatal aranygeneráció, a klasszis veteránok, a jól szervezett védekezés, az alaposan átgondolt taktika és a háttérstáb munkájának kombinációja végleg alkalmassá tette az angol válogatottat, hogy döntőbe jusson, és akár meg is nyerje a tornát.

A dánok az Eb egyik legszimpatikusabb csapatát alkotják, nemcsak azért, ahogy Eriksen drámáját kezelték, hanem a játékuk miatt is. Az egyenes kieséses szakaszban Walest és Csehországot búcsúztatták, a csoportban pazar félidőt játszottak Belgium ellen - bár végül kikaptak -, az oroszokat pedig 4-1-re verték.

Mit hozott a meccs?

Először is, mozgalmas első félidőt. Kezdetben az angolok nyomtak inkább, ha nem is dolgoztak ki nagy helyzeteket, de birtokolták a labdát, és elsősorban a bal oldalon mozogtak ígéretesen. Shaw és Sterling különösen aktívak voltak, de a 7. percben Kane tette be a labdát jobb szélről a kapu elé, hiába, mert Sterling lemaradt róla.

Nem sokkal később, a 13. percben aztán övé volt a meccs első kapuralövése. A dánok próbálkoztak egy kiugratással - nem először -, de Walker lefülelte a labdát, gyorsan előrejátszotta Kane-nek, aki továbbadta Sterlingnek, végül Schmeichel kezében akadt el a labda.

15-20 perc után a dánok éledezni kezdtek, Højbjerg és Braithwaite is próbálkoztak, de legfeljebb szögletig jutottak. Ekkor egyre többet volt náluk a labda, az angolok visszább húzódtak. A 25. percben Damsgaard már a 16-oson belülről lőhetett, de nem sikerült eltalálnia a kaput.

Nem úgy öt perccel később, amikor szabadrúgásból óriási gólt akasztott Pickford hálójába, igaz, jobb helyezkedéssel talán védhetett volna az angol kapus.

Szokatlan helyzetben találták magukat az angolok, ezen az Eb-n még egyszer sem voltak hátrányban, ami meg is látszott a játékukon. A dánok ellenben felbátorodtak, helyenként szépen játszották át az angol középpályát.

Az angoloknak azonban hamar sikerült megnyugodniuk, és nagyon nem akartak hátrányban menni a szünetre. A 38. percben Schmeichelnek kellett hatalmasat védenie: ahogy a meccs elején, ismét Kane adta be a jobb oldalról, Sterling érkezett a kapu elé, de közvetlenül a kapusba lőtte.

Egy perccel később Kane - aki az egész első félidőben jól játszott, gyakran visszalépett építeni a támadásokat - Sakát ugratta ki, újból Sterling volt a célpont, de végül a becsúszó Kjær juttatta kapuba a labdát. Ez volt a torna 11. öngólja.

A második félidő első percei inkább az angol térfélen játszódtak, Mæhle szép indítása lesen találta ugyan Dolberget, mindenesetre Pickfordnak védenie kellett. Aztán Braithwaite beadása után megint kénytelen volt kiöklözni a labdát.

Mégis a dán kapu előtt adódott a következő igazán nagy helyzet. Mount egy szabadrúgásból Maguire fejére ívelte a labdát, Schmeichelnek annyira nyújtózkodnia kellett, hogy szinte ujjheggyel tudta csak kitolni a kapu mellé. Pár perc múlva viszont megint Dolberg lőhetett, igaz, nem volt benne erő, középről érkezett Pickford kezébe.

Szinte pillanatokon belül adódtak kisebb-nagyobb lehetőségek a kapuk előtt. A 60. percben Shaw tört be a büntetőterületre, középre gurította a labdát, ami Højbjerg sarkáról veszélyesen csorgott a kapu felé, végül szöglet lett belőle.

A dánok hármat cseréltek, beállt Poulsen, Wass és Nergaard is, az angoloknál pedig Grealish érkezett Saka helyett. A 73. percben Mount ívelt be jobbról, Schmeichelnek a felső léc alól kellett kikapnia a labdát, szögletre mentett.

A hátralevő negyed órában mindkét csapatnak voltak ígéretes építkezései, különösen az angolok voltak aktívak, de ők sem tudtak igazán nagy helyzetet kialakítani. Így a keddi elődöntőhöz hasonlóan itt is kétszer tizenöt perces hosszabbítást következett.

A 94. percben Kane került helyzetbe, az ötös sarkáról lőtt, de Schmeichel védett. Southgate ezután szánta rá magát újabb cserékre, Foden és Henderson állt be Mount és Rice helyett.

A hosszabbítás az angolok fölényét hozta, Sterling veszélyesen játszott új helyén, a jobb oldalon, és szépen működtek együtt Fodennel. A korábban beállt csere, Grealish is megkínálta Schmeichelt egy lövéssel, majd Sterling próbálkozott megint. Az angolok láthatóan dűlőre akarták vinni a dolgot a tizenegyesek előtt.

A 103. percben jött a fordulat, ha nem is pont úgy, ahogy az angolok képzelték. Egy újabb támadás során Sterling esett el a tizenhatoson belül, és bár nem volt teljesen világos, hogy Mæhle vagy Jensen volt szabálytalan, a bíró tizenegyest ítélt, ami a videózás után is érvényben maradt. Kane tizenegyesét kivédte Schmeichel, de a kipattanót már nem tudta hárítani.

A hosszabbítás második félidejére Southgate váratlanul lehozta a csereként beállt Grealisht, és a szélsőhátvéd Trippiert küldte be helyette. Az utolsó tíz percben próbáltak nyomni a dánok, de még emberhátrányba is kerültek, Jensen ugyanis megsérülhetett, de már nem küldhettek be senkit a helyére.

A hősies küzdelem nem vezetett eredményre: amikor az angolok megszerezték a labdát, gyors támadások helyett inkább okosan eldugták, a végén még Sterling rúghatott volna újabb gólt, ha Schmeichel nem védi ki.

Maradt a 2-1, vasárnap angol-olasz döntőt rendeznek a Wembley-ben.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

25 gól

Mintha most kezdődött volna, de már csak három meccs van hátra az idei Európa-bajnokságból. Kedden és szerdán vívják az elődöntőket, először két gólerős csapat, Olaszország és Spanyolország találkozik. Előbbi 13-szor, utóbbi 12-szer talált be az eddigi öt meccsen.

Az olaszok 32 meccs óta veretlenek, és a csoportkör óta mindenki az Eb egyik legnagyobb favoritjának tartja őket. Esélyesebbnek is tűnnek, a spanyolok ötből egy meccsüket tudták csak megnyerni 90 perc alatt.

De azért volt, amikor megmutatták, mire képesek. Két csalódást keltő döntetlen (Svédország, Lengyelország) után az utolsó csoportmeccsen 5-0-ra verték a szlovákokat, majd a nyolcaddöntőben őrült 120 percben 5-3-ra a horvátokat. Az év egyik meglepetéscsapatát, Svájcot viszont csak tizenegyesekkel tudták kiejteni úgy, hogy 40 percig emberelőnyben játszottak. Hasonlóan rossz helyzetkihasználással nem sok babér terem majd nekik a Wembley-ben.

Ezek most nem azok az olaszok, írta Muraközy Balázs a törökök elleni nyitómeccs után. Játékuk nem a védekezésről - bár abban is eredményesek, hiszen csak két gólt kaptak az Eb-n -, hanem a magas letámadásról ismerszik meg. Csodaszámba menne, ha a 2012-es Eb-döntőhöz hasonló eredmény születne, amikor a spanyolok 4-0-ra nyertek, de ahogy az Athletic írja, az akkor világverő spanyol stílus nagy hatással volt a mostani olaszra. Az elődöntőben egyúttal a két legjobb középpályás sor találkozik: a Verratti-Barella-Jorginho hármas Pedrivel, Busquetscel és Kokéval.

Az olaszok ugyanakkor biztosan érezni fogják a balhátvéd Spinazzola hiányát, aki az egész Eb-mezőny egyik legjobb formában levő játékosa volt, míg meg nem sérült a negyeddöntőben. Feltehetően Emerson fogja helyettesíteni, miközben a spanyoloknál Dani Olmo játszhat a szintén hiányzó Sarabia helyett.

Az időhúzás Sixtus-kápolnája

Ha kell, azért ezek az olaszok is tudják csalni a játékot. A belgák elleni meccsen művészetté emelték az időhúzást, a vége felé úgy telt el 4 perc 16 másodperc, hogy csak három játékos ért labdához, abból egy szabálytalanul. Az utolsó 21 percből 12 percen át állt a játék, amiből Spinazzola egyáltalán nem szimulált sérülése alig több mint három percet vitt el.

Mancini: Nem fair

Az olasz szövetségi kapitány szerint nagyon nincs rendjén, hogy alig lesznek spanyolok és olaszok a lelátón. A szabályok szerint csak Nagy-Britanniában élő emberek válthatnak jegyet, akik mindkét oltásukat megkapták, vagy negatív koronavírustesztet produkáltak az elmúlt 48 órában.

Luis Enriquét is kérdezték erről, de kevésbé izgatta fel magát, egyszerűen furcsának nevezte a helyzetet, és azt mondta, amin nem tud változtatni, arra nem akar energiát pazarolni.

Az olaszok hétfőn Londonban edzettek, a spanyolok viszont odahaza, Madridban.

„Egyszerűen kivették a kezemből”

Megszólalt a dán szurkoló, akitől az azeri rendezők elvették a szivárványos zászlót a csehek elleni negyeddöntőn. Kristoffer Føns azt mondta, képmutatónak érezte volna magát, ha semmit sem csinál, hiszen tudja, hogy Bakuban nem sokra tartják az emberi jogokat. Hasonló okokból ferde szemmel tekint arra is, hogy jövőre Katarban tartják a világbajnokságot.

Az UEFA állítása szerint senkinek sem adtak utasítást, hogy gyűjtsék be a szivárványos zászlókat. Amikor tudomást szereztek az esetről, azonnal utánajártak, és kiderült, hogy a szurkoló végül visszakapta a zászlót. A dán esélyegyenlőségi miniszter is kiállt a drukker mellett, és azt mondta: nagy erőkkel kell szembeszállni, de harcolni kell azért, hogy mindenki azt szerethesse, akit akar, és úgy élhessen, ahogy akar.

Bakuban és Szentpéterváron szivárványos hirdetések sem futottak a pálya szélén. A Volkswagen szerint ezeket az UEFA nem engedte, attól tartva, hogy szembemennének a helyi törvényekkel.

Papíron minden adott, hogy a mozgássérültek úgy tanulhassanak egyetemen, mint bárki más, de a valóságban ez nagyon nem érvényesül. A törvény ugyan garantálja az akadálymentesítést, ám a legtöbb helyen még mindig azzal szembesülnek a kerekesszékesek, hogy nem tudnak eljutni a tantermekbe, könyvtárakba, ebédlőkbe, klubokba, rendezvényhelyszínekre. Mégsem tudni arról, hogy milyen ütemben, hogyan akarna javítani ezen az állam.

Az egyetemek többé-kevésbé próbálkoznak, külön szervezeti egységeket hoztak létre a fogyatékossággal élő hallgatók segítésére, de általában túl kevesen foglalkoznak ezzel, és sok mindent a legjobb szándékkal sem tudnak pótolni.

„Reggel a lépcsőjárón felvitték, majd délután lehozták, elefántcsonttoronyban volt napi 4-6 órát, még szerencse, hogy el tudott menni mosdóba egyedül”- idéznek egy interjúalanyt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) új kutatásában. Ebben olyan egyetemi dolgozókkal beszélgettek, akik évek óta ezzel a területtel foglalkoznak.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a legtöbb egyetemi épület műemléknek számít, ahol a törvény csak részleges akadálymentesítést tesz lehetővé. A kutatásban megszólaló szakértők nagyrészt úgy látják, a századfordulós épületeket is lehetne akadálymentesíteni, de túl kevés pénzt szánnak erre. Persze vannak olyan épületrészek is, amiket többször felmértek, és arra jutottak, hogy ilyen szempontból menthetetlenek.

Jobb híján próbálják olyan helyre szervezni az órákat, amit az érintettek könnyebben meg tudnak közelíteni. Gyakori az is, hogy maga a terem akadálymentes, de képtelenség időben átérni egyik helyről a másikra. Ilyenkor segítenek megtervezni az útvonalat, vagy mobil rámpát használnak, ha kell. Van, amikor képtelenség eljutni a gyakorlat helyszínére, vagy nagyon macerás, és sokba kerül.

Még nehezebb dolguk van azoknak a mozgássérült diákoknak, akik nem a saját településükön járnak egyetemre. Előfordul, hogy sok ezer hallgatóra legfeljebb néhány akadálymentes kollégiumi férőhely jut.

Sokszor a tömegközlekedés sem akadálymentes, így a hallgatók eleve bajosan jutnak el egyáltalán a kampuszokra. Van, amikor az egyetem taxicsekkel vagy szervezéssel próbál segíteni.

Távol tartja őket a felsőoktatástól

A mozgássérült diákoknak személyi segítőre is szükségük lenne, akár az órai jegyzetelésben, akár a tantermek közti közlekedésben. Sokszor az öltözködéssel, mosdóhasználattal sem boldogulnak egyedül, és ha vannak is hallgatók, akik szívesen segítenek - akár az egyetem megbízásából -, nem biztos, hogy erre is nyitottak.

Van, ahol külsős támogató szolgálatot vonnak be, de általánosabb, hogy a diáknak magának kell segítséget hívnia. Ez többnyire azt jelenti, hogy egy családtagja segít neki napközben az egyetemen, de előfordul, hogy az anyuka beköltözik nagykorú gyerekével a kollégiumba. Ezt nyilván nem egyszerű megoldani, ilyenkor a rokon is kiesik a munkából, amit a legtöbben nem engedhetnek meg maguknak.

Az egyetemeken úgy látják, ezt a problémát nem nekik, hanem az államnak kellene orvosolnia széleskörű szociális szolgáltatással.

A szakértők szerint a segítség hiánya miatt sokan inkább nem is jelentkeznek egyetemre.Bár évről évre egyre több fogyatékossággal élő diák tanul a felsőoktatásban, arányuk továbbra is 1 százalék alatt van az összes hallgatóhoz képest, ami uniós összevetésben is alacsony. A 2020/21-es tanévben 3259 fogyatékossággal élő diák tanult a felsőoktatásban, közülük 291-en voltak mozgáskorlátozottak. Ehhez képest a társadalomban becslések szerint 5-8 százalékra tehető a fogyatékossággal élő emberek aránya.

Ráadásul ezek a hallgatók sokkal könnyebben morzsolódnak le: ha be is jutnak, a sok nehézség miatt előbb-utóbb kiesnek.

A tanulmány egyik szerzője, Markos Balázs szintén kerekesszékes. Néhány éve az ELTE jogi karán élte át a mozgássérült hallgatók nehézségeit. Az egyetemi segítő legfeljebb heti egy-két alkalommal ért rá, ezért folyamatosan az édesanyjára volt utalva. Ő persze nagy segítséget jelentett számára, de a többi diákkal ellentétben kevésbé tudott függetlenedni a családjától.

Ahogy 2018-ban elmondta, részben a sok-sok akadály miatt döntött úgy, hogy inkább Hollandiában tanul tovább. Groningeni lakását az önkormányzat segített felszerelni a számára szükséges eszközökkel, az egyetemen a régi és új épületek is teljesen akadálymentesek.

Nem minden tanár érti

Az egyetemen persze nemcsak a tanulás, hanem a közösségi élet is fontos. Jó hír, hogy a kutatásban megszólaló szakértők szerint a hallgatók egyre inkább elfogadók a mozgássérültekkel, fogyatékossággal élő diákokkal.

Van, ahol már nem is látják igazán szükségét az érzékenyítő tréningeknek, esélyegyenlőségi napoknak. Persze az lenne a legjobb, ha minél több ilyen helyzetű diák jutna be az egyetemekre, így a többiek is közvetlenül tőlük szerezhetnének benyomást a témáról.

Az oktatókkal viszont nem mindig egyszerű.

„Na, hát itt vannak a legnagyobb hiátusaink. Vagy túlzottan támogató, és túlpátyolgatja – vagy nem akar tudomást venni róla, azt mondja, hogy tanulni kell, és kész. Egyik se jó”- idéznek egy szakértőt. Általában a kedvezmények és felmentések körül alakulnak ki viták. „Vannak szkeptikus oktatók, akik nem értik a többletlehetőséget és a filozófiáját sem, nem értik, hogy itt a hátrányokat bontjuk le, és nem plusz lehetőséget adunk(...)”

Van, hogy hosszan kell egyeztetni a tanárral, és muszáj bevonni az esélyegyenlőségi irodát is. Vannak, akik nem túl rugalmasak, egy földrajzszakos diáktól például elvárták, hogy ha teljesíteni akarja a tantárgyat, tanulja meg használni a GPS-t. Ez viszont megoldhatatlan volt számára, hiszen nem úgy mozog a keze, mint egy átlag diáknak. Előfordul, hogy ilyenkor egészen a dékáni hivatalig kell menni.

Szélsőségesek rohamozták meg a tbiliszi Pride szervezőinek irodáját. A képeken vérfoltok, üvegdarabok és széttört berendezések látszanak. A tervek szerint hétfőn, az ötnapos LMBT-rendezvénysorozat zárásaként tartottak volna felvonulást a városban, de a támadás után lefújták a programot. A fotókat a Kijevi Pride tette közzé Facebook-oldalán:

Egy szervező a Parlament épülete előtt összegyűlt tömegnek azt mondta, bízott benne, hogy ezen a történelmi jelentőségű napon megmutathatják, mennyire átalakulóban van a grúz társadalom szexuális kisebbségekkel kapcsolatos hozzáállása.

A Tbiliszi Pride szerint a szélsőségesek újságírókkal is erőszakoskodtak, amit a rendőrség tétlenül szemlélt. A Reuters elektromos rolleres támadóról is ír, aki az újságírók közé hajtott.

A Tbiliszi Pride közleménye szerint bebizonyosodott, hogy a kormány nem akarja teljesíteni a kötelességeit, és nem hajlandó megvédeni az állampolgárok alapvető jogait. Azt írják, a sok előzetes egyeztetés ellenére végül semmit sem tettek hétfőn az erőszak ellen, inkább bátorították azt. Ebben a helyzetben pedig úgy érezték, nem mehetnek az utcára erőszakos emberek közé, akiket a kormány, az egyház és oroszpárti erők támogatnak.

A Kijevi Pride szélsőjobboldali és ortodox tüntetőkről ír, állításuk szerint 20 újságíró sérült meg.

Heller Ágnes nevét is megemlítette Emmanuel Macron francia elnök, amikor az ELLE Magazin megkérdezte tőle, kik azok a nők, akiket leginkább fontosnak, inspirálónak tart az életében.

A 2019-ben elhunyt filozófust igazi harcosnak nevezte, aki sokat küzdött nemcsak Orbán Viktorral, de általában a totalitárius rendszerekkel szemben a szabadságért és Európáért. Azt mondta, Heller nem egyszerű értelmiségi, hanem szabad nő volt.

Macron 2019 májusában találkozott Heller Ágnessel, amikor más gondolkodókkal együtt ebédre hívta magához. A filozófus erről utólag a hvg.hu-nak adott interjújában beszélt.

Macron a feleségével kezdte a felsorolást, majd nagymamáját és édesanyját említette. Az ismert nők közül szóba hozta még Simone Veilt, Gisèle Halimit és Josephine Bakert.

Távozik a HírTV-től Földi-Kovács Andrea, a csatorna egyik meghatározó arca. A műsorvezető korábban tíz évet dolgozott a tévénél, majd a G-nap után az állami tévéhez, később az EchoTV-hez igazolt. Amikor 2018-ban a Fidesz visszahódította a HírTV-t, Földi-Kovács is visszatért, és Kálmán Olga helyén köszöntötte a nézőket.

Közleményéből, amit a Telex idézett, nem derült ki, mihez kezd ezután:

„Hálás vagyok a kollégáimnak és a nézőknek, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint 15 évig volt életem része a HírTV. Itt kezdtem a pályafutásomat, és a ranglétrát végig járva szinte minden olyan feladatot elsajátíthattam, amely a modern hírtelevíziózáshoz szükséges. Köszönöm a lehetőséget és a bizalmat az irányomban, de hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, hogy a jövőben másfajta szakmai feladatokkal és kihívásokkal szeretnék foglalkozni.”

99,2 százalékban olyanok halnak meg koronavírusban az Egyesült Államokban, akik nem kaptak oltást, mondta Anthony Fauci, az ország fő járványszakértője az NBC-ben.

Frusztrálónak, szomorúnak és tragikusnak nevezte, hogy miközben nagyon hatékony fegyverünk van egy félelmetes ellenséggel szemben, sokan még mindig nem adatták be a vakcinát. Arra kérte az embereket, hogy tegyék félre mindazt, ami amúgy elválasztja őket egymástól, és vegyék észre, hogy mindnyájan a vírus ellen küzdenek.

Amerikában a járvány tavaly márciusi kitörése óta nem volt olyan alacsony a covidos halálozás, mint most. A fertőzésszámok is hasonló szinten vannak.

Mostanáig nagyjából a népesség 55 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát. Joe Biden hivatalba lépésekor azt ígérte, július 4-ig beoltják a felnőtt lakosság 70 százalékát, végül 67 százalékot sikerült elérni. (via The Guardian, AP)

37-en fértek fel idén a sajtószabadság ellenségeinek listájára, amit a nemzetközi újságíró-szervezet, a Riporterek Határok Nélkül tesz közzé rendszeresen. Most először egy európai vezető, Orbán Viktor is ott van a „ragadozók” között.

Azt írják: „az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka fokozatosan és hatékonyan építette le a média sokszínűségét és függetlenségét, mióta 2010-ben visszatért a hatalomba”.

Legutóbb 2016-ban állítottak össze ilyen listát, ahhoz képest 17 új nevet találunk rajta. Orbánon kívül ilyen például Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Jair Bolsonaro brazil elnök. Újdonság, hogy két női vezető is szerepel a listán. Egyikük a hongkongi kormányzó, Carrie Lam, a másik pedig Sejk Haszina bangladesi miniszterelnök.

A szír Bassár el-Aszad, az iráni Hámenei ajatollah, a fehérorosz Lukasenka, valamint Vlagyimir Putyin húsz éve letaszíthatatlanok a listáról. A sajtószabadság régi ellenségének számít Egyenlítői-Guinea vezetője, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo és Isaias Afwerki is Eritreából.

Szerepel a listán többek közt Erdogan török elnök és Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke is.

Felesleges ételt adni a vízimadarakat, különösen nyáron, amikor tömegesen találnak maguknak táplálkot, hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük az énekesmadarakéval szemben nem hasznos, mert megbetegíti a madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét. A mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, később ezek a madarak fagynak jégbe.

Ráadásul a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.

A nyáron etetett madarak ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes", valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így a helyzet egyre csak fokozódik.

A legjobb tehát nem beleszólni a vízimadarak étkezési szokásaiba. (via MTI)

Hamarosan pontosítják a névtelen adományozás betiltásáról szóló, múlt szerdán megjelent és csütörtöktől hatályos kormányrendeletet. Orbán Balázs államtitkár, aki Gulyás Gergely helyettese is a Miniszterelnökségen, szombaton azt írta:

„(...) az eddigiekhez képest ugyanolyan feltételek mellett lesz biztosított a jövőben is az 500 ezer forint alatti adományok felajánlása, miközben a nagyobb összeget adományozók esetében erősödik az átláthatóság követelménye”.Kapronczay Stefánia, a TASZ jogvédő szervezet vezetője a múlt heti változatról azt mondta: ez nem jogalkotás, hanem jogszabályokon keresztül történő politizálás, aminek a célja nem a nagyobb átláthatóság, hanem az adakozó állampolgárok elijesztése.

A kormány 2017-ben szigorította első körben a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a "külföldről támogatott szervezet" címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik.

Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Helyette azt a törvényt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék.

Több embert megütöttek és leköptek, másokat verbálisan inzultáltak, és meggyújtottak egy szivárványos zászlót is a zágrábi Pride erőszakos ellentüntetői. Az elmúlt tíz évben nem fordult elő hasonló a horvátországi LMBT-rendezvényen. Többeket letartóztattak.

A szervezők két politikust, Nikola Grmoját és Bozo Petrovot teszik felelőssé a történtekért. Szerintük a nyilvánosságban képviselt homofób álláspontjuk tüzelhette fel a támadókat. Mindketten visszautasították a vádakat, és fogadkoztak, hogy jogi útra terelik az ügyet.

Petrov azt mondta, mindig is kiállt az erőszak ellen, de amióta beszélni kezdett az „LMBT-propagandáról és a pedofíliáról”, több fenyegetést kapott, mint korábban bármikor. (via Deutsche Welle)

Közel 11 ezren kapták meg a hétvégén az első oltásukat, továbbra is elmondható tehát, hogy lassul a vakcinatempó. Az elmúlt héten a napi átlag nem érte el az 5500-at.

Az 5,5 milliós határ elérése miatt a hétvégén számos korlátozást eltöröltek. Mostanra több mint 5 millióan megkapták a második adagot is.

Mivel hétvégente már nem közöl adatokat az operatív törzs, a hétfői számokat érdemes az egy héttel korábbival összevetni. Ha így nézzük, minden mutató javuló tendenciát mutat:

• 65 új fertőzöttet azonosítottak (múlt hétvégén 132-t),
• 4-en haltak meg (múlt hétvégén 9-en),
• a teszteken belül a pozitívak aránya 0,4 százalék (múlt hétvégén 0,6 százalék volt).

A két és három héttel ezelőtti adatokhoz képest még nagyobb mértékű a javulás. Most 82 fertőzöttet ápolnak kórházban (pénteken még 98-an voltak), közülük 18 embernek van szüksége lélegeztetőgépre.

További adatok, grafikonok a 444 járványoldalán.

Két kórházban is elfogyott az oxigén az indonéziai Bandung városában. A hétvégén az ország más pontjain is annyi koronavírusos betegnek volt szüksége ellátásra, hogy sokakat kénytelenek voltak hazaküldeni, hacsak nem állítottak fel nekik sátrakat az épület előtt. Van, ahol 63-an haltak meg a kimerülő oxigénkészlet miatt. A BBC-ben megszólaló, beteg anyjáért aggódó nő háborús állapotokról beszélt.

A kormány arra kérte az érintett cégeket, hogy minél inkább álljanak át az orvosi oxigén gyártására. Közben azért is aggódnak, nehogy az emberek odahaza próbáljanak oxigént felhalmozni, hiszen ez társadalmi szinten további súlyos károkat okozna.

Indonéziában naponta 25 ezer új fertőzöttet azonosítanak, a minden korábbinál gyorsabban terjedő delta variáns az egész országot bejárta. A járvány tavalyi kirobbanása óta egyszer sem, még a februári csúcs idején sem volt ilyen rossz a helyzet. Az elég kevés tesztből majdnem minden negyedik pozitív.

Május eleje óta tízszeresére nőtt a covid-protokollok szerint végzett temetések száma Jakartában. A BBC szerint elég sok a fertőzött és a halott az egészségügyi dolgozók közt is, pedig jelentős részüket már beoltották. Indonéziában elsősorban a Sinovac kínai vakcinát használják - ez nem egyenlő a Magyarországra érkezett Sinopharmmal -, és felmerült, hogy egy ráadásdózissal talán hatékonyabb lehetne a deltával szemben is.

Keddtől csak oltással és negatív teszttel léphetnek be külföldiek az országba, előírják a nyolc napos karantént is.

• Európa számos országában romlik a fertőzéshelyzet.
• A delta variáns gyorsan terjed, de az oltás nagyon hasznos: sokkal kevesebb a súlyos beteg.
• Itthon kedvező a járványhelyzet, de vészesen lassul az oltási program.
• Egyre több jel mutat arra, hogy a Sinopharm sokaknál nem vált ki megfelelő immunválaszt.
• Itt az uniós vakcinaigazolvány, de a keleti vakcinával oltottak egyelőre hiába töltenék le.
• Járványhírlevél.

Terjed a delta

Európa-szerte egyre nagyobb fejfájást okoz a minden eddiginél gyorsabban terjedő delta variáns. Az elmúlt két hétben Nagy-Britanniában, Portugáliában és Spanyolországban regisztrálták a legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan. A hozzánk közelebb levő országok közül a cseheknél és a horvátoknál is romlik a helyzet. (A táblázatban azokat az európai országokat tüntettük fel, ahol az elmúlt hét napban több fertőzöttet találtak, mint a megelőző héten.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint főleg az Európa-bajnokság miatt emelkednek a számok, és ha így haladunk, akár ősz előtt megérkezhet az újabb hullám. A német belügyminiszter felelőtlennek nevezte az UEFA-t a tömegrendezvények miatt.

Izraelben is beindultak a fertőzési láncok, pár nap után ismét kötelezővé kellett tenniük a maszkviselést. Jó hír viszont, hogy az oltásoknak köszönhetően sokkal kevesebben betegednek meg súlyosan, és az is látszik, hogy a járvány elsősorban az oltatlanok közt terjed.

Oroszországban viszont nagyon alacsony az átoltottság, egyre többeknek kötelezővé is teszik. Sőt, a napokban engedélyezték, hogy akit fél évnél régebben oltottak, jelentkezzen harmadikra. Közben meredeken emelkednek a számok, utoljára januárban találtak annyi fertőzöttet, mint ezekben a napokban. Ettől függetlenül péntek este is Európa-bajnoki negyeddöntőt rendeznek Szentpéterváron.

Kell-e maszk? A WHO azt tanácsolja, hogy a tömött, rosszul szellőző, zárt terekben az oltottak is viseljék. Magyarországon már csak az egészségügyi és szociális intézményekben lesz kötelező, ha elérjük az 5,5 millió beoltottat. Erre akár pénteken sor kerülhet.

Lassulunk

Itthon napról napra egyre kevesebb embert oltanak be, az elmúlt héten a napi átlag a hatezret sem érte el. Júniusban még 10 ezer környékén mozgott ez a szám, májusban a 60 ezret is megközelítette. Orbán Viktor áprilisban hétmillió oltottal számolt, mostanra világos, hogy ez irreális várakozás volt. Pénteki rádiós szereplésében mindenkit oltásra biztatott.

Az EU-ban egyre hátrébb csúszunk az első beoltottak arányában a felnőtt lakosság körében. Már Izland, Belgium, Málta, Finnország, Hollandia és Dánia is megelőz minket, Olaszország pedig pont úgy áll, mint mi.

5,5 millió oltottnál védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátó üzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe és az előreváltott, ülőhelyes kulturális rendezvényekre. Lazítják a családi eseményekre, üzletekre vonatkozó korlátozásokat is.

Elvileg a 12-15 éveseket is lehet oltani, de a tapasztalatok szerint ezzel lassan haladnak. Egy gyermekorvos arról beszélt, hogy jó lenne az iskolakezdésre minél nagyobb átoltottságot elérni.

Második napja nincs új halott

A járványhelyzet ugyanakkor továbbra is biztató. Tavaly szeptember óta először a héten két olyan nap is volt, amikor nem jelentettek új halálos áldozatot.

A teszteken belül a pozitívak aránya tartósan 1 százalék alatt van. 100 alá csökkent a kórházban ápolt fertőzöttek száma, és 22-en vannak lélegeztetőgépen. Tehát továbbra is hasonló helyzetben vagyunk mint tavaly augusztus-szeptember környékén, de az oltásoknak köszönhetően sokkal optimistábbak lehetünk.

Már hivatalos, hogy Magyarországon is jelen van a delta variáns, az operatív törzs kilenc esetről számolt be. Biztosak lehetünk benne, hogy ennél jóval többen kapták el, hiszen korlátozottan elemzik a mintákat.

További számok és grafikonok továbbra is erre találhatók.

Hol az antitestem?

Továbbra is sokan aggódnak, akiknél az oltás utáni antitestmérés nem mutatott ki megfelelő immunválaszt, ők jelentős részben Sinopharmot kaptak. A Facebookon több mint hatezer fős csoport is létrejött a témában. Új oltást szeretnének, de a kormány egyelőre nem mutat nyitottságot a kérdésben.

Pedig egyre világosabb, hogy sokakat érintő problémáról van szó. A Videoton saját mérésében a 60 év feletti Sinopharmmal oltottak harmadánál nem indult be az antitesttermelés. Korábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ is azzal biztatott, hogy ezekben az esetekben is kialakulhat sejtes immunitás, ezért ezt is megmérték a cégnél, de lehangoló eredményt kaptak. Akiknél nem volt antitest, azoknál sejtes immunitás sem.

A 444 felhívására több mint ezren küldték be laboreredményüket, és szintén a kínai vakcinával oltottaktól kaptuk a legtöbb negatív eredményt. A kormány országos mérést is végez, az első eredményeket május végére ígérték, de egyelőre se híre, se hamva. Orbán Viktor júniusban azt mondta, ő is sürgeti.

A Fővárosi Önkormányzat addig is 19 ezer 60 év feletti budapestinek biztosít ingyenes antitestmérést, hiszen ezt jelenleg csak magáncégek végzik, pénzért.

Közben a kormány osztogatni kezdte a felesleges Sinopharm-adagokat, 200-200 ezret adnak Bosznia-Hercegovinának és Montenegrónak. A csehek 100 ezer adag Pfizert kaptak Magyarországtól.

Nyaralunk?

A Sinopharmmal vagy Szputnyikkal oltott magyarok egyelőre hiába kérik az uniós vakcinaigazolványt, hiszen csak olyanok tudnak élni vele, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinával oltottak. Ez nem jelenti azt, hogy keleti vakcinával ne lehetne külföldön nyaralni. A kormány bizonyos országokkal külön megállapodást kötött, és most jó néhány helyre amúgy is korlátozás nélkül lehet beutazni.

Az EU-s védettségi igazolvány papíralapon és digitálisan is megszerezhető. A papíralapú igazolványt a kormányablakoknál lehet igényelni, a digitálisat ügyfélkapus belépéssel elméletben az EESZT Lakossági portálján.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Az őrült meccsek nyertesei

Két nap szünet után folytatódik az Európa-bajnokság. Este hatkor találkoznak az előző kör őrült meccseinek továbbjutói, Spanyolország és Svájc. A papírforma szerint persze a spanyolok az esélyesek, de láttuk, hogy képesek voltak elszórakozni a horvátokkal szembeni, 3-1-es előnyüket is, a svájciak pedig ugyanilyen helyzetből álltak fel a franciák ellen. Aztán a tizenegyespárbajban ki is ejtették őket.

Nagy kérdés, milyen összeállításban fognak játszani a spanyolok, hiszen Luis Enrique szereti meccsről meccsre rotálni a játékosait. A horvátok ellen például Gayá játszott a védelem bal oldalán Jordi Alba helyett, most talán számíthatunk rá, hogy a Barcelona játékosa visszatér a kezdőbe. Elöl sem egyértelmű, hogy Ferrán Torres vagy Olmo lesz Morata és Sarabia társa. Már ha Morata egyáltalán a kezdőben maradhat: a kapitány bízik benne, és a horvátok ellen gólt is lőtt a hosszabbításban, de nagyon gyakran puskázza el a helyzeteit. Közben a padon ott sorakoznak a jobbnál jobb jelentkezők.

A svájciak kezdője nagyrészt adja magát, de eltiltás miatt nem számíthatnak az Arsenalban játszó Xhakára, és kérdés az is, hogy jobb oldalon Widmer vagy Mbabu kap lehetőséget. Ahogy az Athletic felhívta rá a figyelmet, a svájciak legutóbb sokkal eredményesebbek voltak, mint a helyzeteik minősége alapján várható lett volna, vagyis az is beakadt, ami máskor nem fog. Kérdés, a spanyolok ellen meg tudják-e őrizni ezt a hatékonyságot.

Belgák vagy olaszok?

A nap legjobban várt negyeddöntője mégis csak a belga-olasz, ahol az utolsó percig kérdéses lesz De Bruyne és Eden Hazard játéka. Csütörtökön egyikük sem edzett, de nem zárták ki, hogy pályára lépjenek.

A két nagy hiányzót Carrasco és Mertens pótolhatja, hacsak nem változtat a taktikán Roberto Martinez kapitány. Érdekes lesz a két szárnyvédő/szélsőhátvéd, Meunier és a szélvészgyors Spinazzola párharca is.

De Bruyne és Hazard nélkül még nagyobb felelősség hárulhat a három gólos Lukakura, akit persze jól ismernek az ellenfél védői az olasz bajnokságból. Apropó olasz védők: visszatérhet a kezdőbe a csapatkapitány Chiellini, aki sérülés miatt hagyta ki az osztrákok elleni, 2-1-re megnyert nyolcaddöntőt.

Az olaszok és a belgák is egy-egy gólt kaptak eddig az Eb-n, ez alapján csak az angolok védekezése erősebb az övékénél.

Terjed a delta

A spanyol-svájci meccset Szentpéterváron rendezik, és bár felmerült, hogy az aggasztó oroszországi járványhelyzet miatt megváltoztassák a helyszínt, végül nem teszik. Nem pont emiatt, de a német belügyminiszter felelőtlennek nevezte az UEFA-t, amiért a delta variáns terjedése ellenére több tízezer embert zsúfolnak a stadionokba. Horst Seehofer szerint az üzleti érdekeknek nem lenne szabad felülírniuk a lakosság egészségének védelmét.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint főleg az Eb tehet a vírus újbóli terjedéséről, és ha így megy tovább, akár korábban jöhet az újabb járványhullám, mint eredetileg várták.

Fanyalgó franciák

Láthatóan nehezen tudják megemészteni Franciaországban, hogy világbajnokként kiestek a nyolcaddöntőben. Még a játékosok szülei is egymással civakodnak, Adrien Rabiot édesanyja összeveszett már Mbappé és Pogba családjával is.

A válogatott eleve nem alkotott egységes csapatot az Európa-bajnokságon. Mint kiderült, elégedetlenek voltak a budapesti Marriott hotellel, hiányolták a luxust, és arra panaszkodtak, hogy nem lehet elég tágra nyitni a szobában az ablakot. Már úgy tűnt, hogy továbbállnak Gárdonyba, aztán mégis maradtak.

A francia futballszövetség elnöke erre azt nyilatkozta, el kell felejteni a szállodát, egyáltalán nem amiatt estek ki, de azért kritizálta az edzőpályát, ami szerinte tényleg nem volt valami jó. A válogatott az MTK pályáján készült a magyarországi meccsekre.

Közben 240 ezren írtak alá egy franciaországi petíciót azért, hogy ismételjék meg a svájciak elleni meccset. Szerintük ugyanis Yann Sommer kapus nem a vonalon állt, amikor hárította Mbappé tizenegyesét.

Érdekes adat

A franciák 21 éve pont ezen a napon, 2000. július 2-án nyerték meg az Európa-bajnokságot világbajnoki címvédőként. Ezt már nincs esélyük megismételni.

Több száz halálos áldozata lehet a hőhullámnak az Egyesült Államok és Kanada nyugati partvidékén.

Oregon és Washington államban, illetve Vancouverben az elmúlt napokban 47 fokos meleg volt. A Guardian azt írja, Oregnban 62, Seattle környékén 13 halottról tudnak, és a kanadai Brit Kolumbia tartományban is 486 hirtelen halálesetről számoltak be, ami 195 százalékkal haladja meg a szokásos mértéket.

Voltak, akiket felforrósodott autóikban, másokat légkondicionálatlan lakásaikban találtak meg. Sokan tavakban, folyókban, csatornákban próbáltak felfrissülni, közülük többen fulladás vagy bakteriális fertőzés miatt kerültek kórházba.

Az oregoni Portlandben egyetlen hétvégén többen kerültek sürgősségi osztályra, mint máskor egy egész nyár alatt. Egy nap alatt annyian hívták a 911-et, amennyien még soha. Sokan a már meglevő szív- vagy cukorbetegségük miatt voltak különösen rosszul a melegben. Meglepően sokan kerültek be erőszakos bűncselekmény áldozataként, feltételezhető, hogy az agresszió is összefügg a meleggel.

Ingyen megmérethetik a 60 év feletti budapestiek, hogy milyen immunválaszt váltott ki náluk a koronavírus elleni védőoltás. A Fővárosi Önkormányzat programjára 19 ezren jelentkezhetnek, itt lehet regisztrálni és időpontot foglalni.

A 19 ezer tesztből 18 ezret a kerületeknek juttatnak, a szakrendelőkben várhatóan július végéig lehet részt venni a szűrésen. Ezer embert pedig jövő héten hétfőtől péntekig, reggel 7-től 11-ig, majd 16-tól 20 óráig tesztelnek a Városháza parkban.

„A vizsgálatok minden esetben önkéntes alapon történnek. A vizsgált mintához vénás vérvételre van szükség, melyet az infekciókontroll szabályok betartásával zárt rendszerben végeznek a szakemberek. Kellő körültekintéssel jelentkezzenek a vizsgálatra azok, akik olyan gyógyszert szednek, amelyek esetén a kontroll nélküli vérvétel nem ajánlott (pl. véralvadásgátló)” - írják.

A főváros azért indította a programot, mert az utóbbi hónapokban sokan jelezték, elsősorban a Sinopharmmal oltottak közül, hogy a vakcina második adagja sem váltott ki megfelelő antitest-termelést. Ezt jelenleg csak saját költségen lehet mérni, kivéve azoknak, akik részt vesznek a kormány országos mérésében. Ennek első eredményeit eredetileg május végére ígérték, de még mindig nem érkeztek meg. Orbán Viktor júniusban azt mondta, ő is sürgeti.

A Facebookon több mint ötezer fős csoport is létrejött a témában, ők új oltást szeretnének kapni. A 444 felhívására több mint ezren küldték be laboreredményüket, és a kínai vakcinával oltottaktól kaptuk a legtöbb negatív eredményt. Mindezt anonimizált formában közzé is tettük. A Videoton saját mérésében a 60 év feletti Sinopharmmal oltottak harmadánál nem indult be az antitesttermelés.

Ez nem jelenti azt, hogy a Sinopharm egyáltalán ne lenne működőképes védőoltás, hiszen sokaknál persze beindította az antitesttermelést.

Közzétette a kormány az újabb nemzeti konzultáció tizennégy kérdését. Ahogy megszokhattuk, a kormány ezúttal is a már bejelentett vagy tervezett intézkedésekhez próbál legitimációt szerezni, és az aktuálisan futó kommunikációs kampányok fordulatait idézi egymás után.

Például:

Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szólót törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiákban. ÖN MIT GONDOL?És a válaszlehetőségek:

• Helyes, hogy a törvény korlátozza a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát.
• A gyermekekre irányuló szexuális propaganda nem hordoz kockázatokat, ezért felesleges tiltani.

Nem derül ki, mit értenek „szexuális tartalmú propaganda” alatt, viszont akik kritizálják a homofób módosítókkal megtűzdelt pedofiltörvényt, a kérdés alapján óhatatlanul ilyesmit pártolnak.

Egy másik kérdésből megtudhatjuk, „Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt”. A téma két másik kérdésben is előkerül, és persze nem muszáj egyetérteni a kormánnyal, be lehet ikszelni azt is, hogy „meg kell felelnünk a brüsszeli elvárásoknak”.

Igaz, addigra már minden olvasónak világos egy korábbi kérdésből, hogy: „Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát”.

Kérdeznek arról is, legyen-e magyar vakcinagyár, meghosszabbítsák-e a hitelmoratóriumot, visszatérjenek-e „a Gyurcsány-korszak politikájához”, és emeljenek adót, illetve visszaadják-e az idén befizetett szja-t a gyermeket nevelő családoknak.

Aki szeretne, augusztus 25-ig konzultálhat, ingyen lehet visszaküldeni.

Tíz héten át csökkent a fertőzöttség mértéke Európában, de ennek mostanra vége, az elmúlt héten tíz százalékkal nőtt az új esetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, ha így haladunk tovább, elkerülhetetlen az újabb, akár ősznél korábban érkező járványhullám, és ezért elsősorban az Európa-bajnokság a felelős.

Azon túl, hogy tízezrek ülnek a lelátókon (bár Budapesten kívül sehol sem engedélyezték a telt házat), a kocsmai meccsnézések és a buszon összeverődött tömegek is kedveznek a vírusnak.

Horst Seehofer német belügyminiszter felelőtlennek nevezte az UEFA-t, amiért a delta variáns terjedése közben engedélyezi a gyülekezést. Azt is mondta, hogy kereskedelmi szempontok vezérelhetik őket. A futballszövetség viszont állítja, mindenben megfelelnek a helyi előírásoknak.

A skót egészségügyi hatóság szerint kétezer állampolgáruk vett részt valamilyen Eb-eseményen az angol-skót meccs idején úgy, hogy közben fertőzött volt. Közülük 1300-an Londonba utaztak, 400-an egyenesen a stadionba. A magyar-portugál meccs után a szlovák kormány is aggódott, nehogy a Budapestre látogató szlovákok tömegesen hazavigyék a vírust. A meccsre ugyanis rengeteg portugál szurkoló érkezett, náluk pedig már akkor is rosszul festettek a számok.

A gyorsan terjedő delta variáns számos országban fejfájást okoz, Izraelben néhány nap után vissza kellett vezetni a maszkviselési kötelezettséget. Jó hír viszont, hogy a védőoltás a súlyos, kórházi ápolást igénylő betegség, pláne a halálesetek megelőzésében nagyon is hatékonynak bizonyult. Miközben például Izraelben is romlanak az adatok, egyelőre nagyon kevés a súlyos eset. Úgy tűnik, Nagy-Britanniában is elsősorban azok fertőződnek meg, akik nem kaptak oltást. (Reuters)

Csütörtöktől a koronavírus elleni vakcinák harmadik adagjával is oltanak a moszkvai kórházakban, jelentette be a polgármester. A kormány a héten engedélyezte, hogy ráadásdózist adjanak azoknak, akik legalább hat hónapja kapták az elsőt.

Az egészségügyi miniszter a „kedvezőtlen járványhelyzettel” indokolta a döntést, de semmilyen adatot nem osztott meg, ami alátámasztaná az új oltás szükségességét. Az új szabályok szerint azok is kaphatnak oltást, akik legalább hat hónapja átestek a betegségen.

Az elmúlt hetekben nap mint nap 20 ezernél több koronavírusos fertőzöttet regisztrálnak az országban, pedig korábban 10 ezer alatt volt ez a szám. Nagyon sokan nemhogy a harmadik, de az első oltásra sem jelentkeztek, mindössze a népesség 16 százaléka kapott legalább egy adagot, ami elősegíti a delta variáns gyors terjedését.

Júniusban számos régióban kötelezővé tették az oltást bizonyos csoportok számára. (AP, Reuters)

„Nem hagyhatjuk, hogy suttyomban lopják el alólunk a gyorsforgalmi utakat, titokban szervezzenek ki 5000 milliárd forintnyi közvagyont magánzsebekbe” - írja Karácsony Gergely, aki kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az autópálya-koncesszió miatt az Európai Bizottságnál.

A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, a Nemzeti Koncessziós Iroda csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adna koncesszióba. „A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatait” törvényes monopólium keretében adnák oda 420 hónapra, azaz 35 évre.

A főpolgármester azt írja, az uniós és a magyar jog szerint is csak akkor köthetnek öt évnél hosszabb időre koncessziós szerződést, ha bizonyítják, hogy ez nem jelent extraprofitot a pályázat nyertesei számára. „A magyar kormány az autópályák 35 évre való kiprivatizálásával kapcsolatban titkolja ezeket a számításokat, nyilván nem véletlenül. Ha ezek nyilvánosak lennének, a napnál világosabb lenne mindenki számára, hogy az elmúlt tizenkét év legnagyobb lopására készül Orbán Viktor kormánya: két generációra akarnak extraprofitot kijátszani a saját holdudvaruk számára.”

Karácsony, aki a miniszterelnök-jelölti előválasztáson is indul, azt ígéri, a következő kormány nem fogja érvényesnek elismerni a pályázatot, és egy fillért sem fognak kifizetni.

A 24.hu korábban azt írta, a nyertes cég 7-8 milliárd euróval, vagyis 2500-2800 milliárd forinttal számolhatna 35 év alatt.

Megkezdődött az egymásra mutogatás a francia válogatottban, miután meglepetésre már a nyolcaddöntőben búcsúztak az Európa-bajnokságtól.

Már a vereség utáni első pillanatokban elkapták a kamerák, ahogy Adrien Rabiot édesanyja, Veronique dühösen magyaráz Mbappé apjának a lelátón. A hírek szerint arrogánsnak nevezte a franciák sztárját, aki elhibázta az utolsó büntetőt a svájciak elleni tizenegyespárbajban. Sőt, állítólag Pogba rokonaival is összeveszett, a Manchester United játékosát hibáztatva, amiért az ellenfél 3-3-ra tudta menteni a meccset a rendes játékidőben.

Az Athletic cikke szerint a válogatott távolról sem alkotott egységes csapatot az Eb-n, néhányan kimenőt is kaptak a szünnapokon. A játékosok a budapesti Marriottban szálltak meg, de egyáltalán nem érezték jól magukat. Hiányolták a luxust, és fájlalták, hogy egy tetőteraszon eltöltött estét leszámítva sehol sem tudtak együtt pihenni. Nem tetszett nekik, hogy a belvárosban laknak, és arra is panaszkodtak, hogy nem lehetett tágra nyitni a szobák ablakait.

A L'Équipe szerint Pogba volt az, aki kerek-perec megmondta Deschamps kapitánynak, hogy utálják a szállást, és le akarnak lépni, amint lehet.Úgy tervezték, hogy a magyarok elleni meccs után Gárdonyba költöznek, de végül maradtak.

A hírek szerint Deschamps-nak a kudarc ellenére esze ágában sincs lemondani, és biztosította a játékosokat, hogy minden felelősséget magára vállal a nyilvánosságban.

Egy héttel elhalasztották a járványügyi korlátozások feloldását a Franciaország délnyugati részén található Landes megyében. A delta variáns terjedése miatt döntöttek így, az ország más területein viszont az eredeti terveknek megfelelően halad tovább a lazítás.

A kormány szerint minden adott, hogy elkerüljék a negyedik hullámot, bár járványügyi tanácsadójuk, Jean-François Delfraissy korábban már beharangozta. Azt mondta, valószínűleg sor kerül majd rá, de kevésbé lesz súlyos, mint az első három. Más szakértők szeptember-október környékén látják reálisnak az újabb hullámot.

Franciaországban 2457 fertőzöttet regisztráltak szerdán, ami 11 napja a legmagasabb szám. Az elmúlt héten naponta átlagosan majdnem kétezer covidost találtak, és bár növekvő tendencia látszik, nagyon messze vannak a tavaszi 40 ezres szinttől.

A delta variáns Ausztráliában, Izraelben és Nagy-Britanniában is terjed. Izraelben emiatt néhány nap elteltével visszaállították a maszkviselési kötelezettséget, de biztató, hogy az oltottak nem betegednek meg súlyosan. (Reuters)

• A járvány visszaszorulásával lassan újraindul az egészségügy.
• Miközben vannak még covidosok, és oltani is kell, megjelentek a hónapok óta ellátatlan betegek.
• Van, akiről most derül ki, hogy rákos, pedig már túl lehetne a műtéten.
• A krónikus betegek sokáig legfeljebb telefonon érték el az orvost. Vannak cukorbetegek, akiknek rég inzulinra lenne szükségük, vagy éppen vissza kéne állniuk a tablettára.
• A szakrendelőkre heteket, a műtétekre hónapokat kell várni.
• Az egészségügyi dolgozók kimerültek, és bár örülnek az extra szabadnapoknak, alig tudják kivenni őket.

Alig ocsúdott fel az egészségügy a harmadik járványhullám sokkjából, most azért kell megfeszülnie a rendszernek, hogy pótolni tudja a vírus miatt elmaradt ellátásokat. Közben, bár csökkentett üzemmódban, még mindig el kell látni a fertőzötteket, és működnek az oltópontok is.

A kormány április végén engedélyezte újra az egynapos sebészetet, majd májusban az összetettebb, korábban elhalasztott műtéteket. A kórházi ágyak 80 százalékát visszaadták a nem-covidos ellátásnak, és június közepétől már a járóbeteg-ellátásban sem csak négy beteget lehet fogadni óránként. Kásler miniszter szerint így lehet csökkenteni a várólistákat.

„Reggel hatra járok, és 30-35 beteget nézünk meg délelőtt tízig. Normális esetben 10-15-öt fogadnánk ennyi idő alatt. Nyilván ez a minőség rovására megy” - mondta egy diabetológiai szakrendelés vezetője. Ha kell, felborítják a sorrendet, és előreveszik például a gyermeket váró cukorbetegeket, de alapesetben mindenkinek két hónapot kell várnia, mire orvoshoz juthat.

Ahogy a világ minden pontján, a krónikus betegek Magyarországon is megsínylették a járványt. Ha lett is volna bátorságuk bemenni a rendelőbe, nem fogadták őket, így maradt a telefonos és az internetes ellátás. Receptfelírásra, konzultációra ez is alkalmas, de egy betegség hosszú távú karbantartására már nem.

„Vannak, akiket már réges rég át kellett volna állítani tablettáról inzulinra, de több mint bátor dolog lett volna ezzel online próbálkozni. Hiába írom fel a betegnek, személyesen kell megmutatni neki az eszközök használatát. Ha csak a kezébe kapja, nem tud mit kezdeni vele.”

Ez azért lényeges, mert a tartósan rossz vércukorszint komoly szövődményeket eredményezhet. Egy év elteltével még nincsenek látványos következmények, de ha csak fél év telik el így, akkor is időt veszít a beteg.

Az orvos szerint nehéz helyzetben vannak azok a cukorbetegek is, akik jól beállított tablettát szedtek, de elkapták a vírust, amit szteroiddal kezeltek. Ez befolyásolja a vércukorszintet, így sokan inzulinra szorultak, amit néhány hét után elhagyhattak volna, de a háziorvosok általában nem merik maguktól elvenni. Őket az elhízás veszélye fenyegeti, ezért fontos, hogy mielőbb diabetológushoz jussanak.

„Majd jöjjenek vissza később”

Hosszú hónapokig az érszűkületes betegek sem fértek hozzá az életminőségüket jelentősen javító, értágító infúziós kezeléshez. Ugyanígy érintettek a reumatológiai vagy pszichiátriai betegséggel küzdők is.

„Szerintem sok páciens nem is tudja, hogy lehet-e már jönni. Eltűntek a rendszerből” - mondta egy pszichiáter. Akik visszatérnek, gyakran sokkal rosszabb állapotban vannak, hiszen hónapokon keresztül senki sem állította be a gyógyszerüket. A pszichózissal, depresszióval, skizofréniával diagnosztizált betegeknek most gyakran súlyosabbak a tüneteik.

Vannak, akiknek kórházi ellátásra lenne szükségük, mégsem feküdhetnek be, mert a pszichiátriai ágyak jelentős részét továbbra is covidos ellátásra használják. Így csak a közvetlen életveszélyben levőknek jut hely. „Súlyos depressziósoknak is inkább csak gyógyszert adunk azzal, hogy majd jöjjenek vissza később.”

„A ráknál egy év végzetes”

Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei elnöke nagyon rég találkozott olyan rossz állapotú nyelőcsőrákkal, mint júniusban. „Kiderült, hogy egy éve nagyon nehezen tud nyelni. Normális esetben legfeljebb két hónap után mindenki elmegy az orvoshoz. A ráknál egy év végzetes, már meg sem lehet operálni. Rengeteg ilyen eset van.”

Egy fiatal férfiről most derült ki, hogy vastagbélrákja van, pedig fél éve tapasztalta az első tüneteket, de a járvány miatt nem ment orvoshoz. „Úgy tűnik, ő időben van, de fél éve mégiscsak túl lehetne a műtéten.”

Ezek a példák is mutatják, hogy a járvány alatt nagyjából zavartalanul működő ellátások is kevesebb embert értek el. „Hiába működött az onkológiai ellátás, sokan nem jöttek, mert úgy tudták, hogy nem jöhetnek. És persze az emberek szeretik is halogatni az ilyesmit, a covid erre jó alkalom volt.”

„Bízom benne, hogy a betegek türelmesek lesznek”

Bár a tervezett műtéteket is újraindították, a várólisták sok területen egyre hosszabbra nyúlnak. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa szerint most átlagosan 461 napot kell várni egy csípőprotézis-műtétre, 30 nappal többet, mint május közepén. Egy ortopédiai nagyműtétre 357, egy térdprotézis-műtétre 546 napos a várólista. Szürkehályog-műtétre már valamivel kevesebb, most 237 nap a várakozási idő.

Ráadásul egy-egy műtét előtt jó néhány kivizsgálásra van szükség, és hosszú időbe telik, míg a betegek mindenhová eljutnak. „A szakrendeléseken mindenhol 4-6 hét az előjegyzési idő” - mondta Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke. Még rosszabb a helyzet az olyan területeken, amelyek a járvány előtt is kisebb óraszámban működtek.

„Attól függ, mennyi szakorvos áll rendelkezésre. Ahol heti egy napon van például endokrinológia, abban a 4-6 órában kell ellátni a betegeket. Ezenkívül más speciális szakrendelések, az érsebészet, a szemészet, a gyermek sebészet vagy a gyermek ortopédia is problémásak ebből a szempontból. Gasztroenterológiára, kardiológiára, nőgyógyászatra vagy általános sebészetre könnyebb bejutni.”

„Nap mint nap sok beteg panaszkodik, hogy miért kell ennyit várni. Amikor meghallják, hogy augusztus 12-ére van időpont, érthetően azt válaszolják, hogy ők most betegek. De erről nem az adminisztrátorok vagy a betegfelvételen dolgozók tehetnek. Bízom benne, hogy a betegek türelmesek lesznek.”

Ráadásul a szakrendelőkben a járvány alatt súlyosbodott a munkaerőhiány. Az első hullámban kivonták az ellátásból a 65 év feletti orvosokat, akik közül nem mindenki tért vissza. Részben azért, mert több hónap kiesés után az idős orvosok egy része nehezen áll újra munkába, másrészt a nyugdíjasok foglalkoztatásához külön engedélyre van szükség.

Ugyanígy engedélyt kell kérniük az Országos Kórházi Főigazgatóságtól azoknak az orvosoknak és szakdolgozóknak is, akik korábban másodállásban dolgoztak szakrendelőkben vagy más egészségügyi szolgáltatónál. Szánti Istvánné hallott olyan esetről, hogy visszautasították a másodállási kérelmet, és sok esetben még le sem zárult a procedúra.

„Előfordulhat, hogy ha például nem jött vissza az egyik urológus a szakrendelőbe, akkor már nincs két urológiarendelés, csak egy. Így kevesebb beteget tudnak ellátni.”Bár egyre kevesebben kérnek vakcinát, az oltás még mindig sok szakdolgozót és orvost foglal le. A járóbetegellátás dolgozói végzik az oltópontokon az asszisztensi feladatokat, a betegirányítást és az adminisztrációt. Szánti Istvánné abban bízik, hogy ha majd egy-egy intézményben csak 2-3 embernek kell foglalkoznia ezzel, nagyobb ütemben kezdhetik csökkenteni a lemaradást. De még akkor is sok időre lesz szükség, mire a szakrendelések teljes óraszámban működhetnek.

Az egészségügyi dolgozók érthetően kimerültek az elmúlt másfél évben. „Nagyon fáradtak a szakdolgozóink, hiszen az oltóponton hétvégén, húsvétkor, pünkösdkor és május elsején is dolgoztak. Egy nagy megyei intézet vezető asszisztense mondta, hogy a július 3-i lesz idén az első szabad hétvégéjük.”

Bár örülnek a 10 nap pótszabadságnak, egyelőre nehezen tudják kiadni, annyira sok a munka. Szánti Istvánné szerint van olyan intézmény is, ahol péntekenként nincs szakrendelés, aznap mindenki szabadságon van, hogy ne ragadjanak bent az extra szabadságok.

Könnyű eltévedni

Az egészségügy újraindítása szervezeti átalakulásokkal is jár. „Semmi sem lesz már teljesen olyan, mint volt” - mondta Csilek András infektológus és gasztroenterológus, aki a járvány kitörése óta a miskolci covid-osztályon dolgozik.

Szerinte a járvány jó alkalom volt arra, hogy megszüntessenek párhuzamos ellátásokat, amire amúgy is törekedett az egészségügy. „Ugyanabban a városban két idegosztály volt, most egy. Két szülészet, most egy. Korábban azt mondták, nem lehet őket összevonni, de most kiderült, hogy mégis. Amíg egymás mellett működtek, egyik helyen sem dolgozott elég szakember, de korábban hiába próbálták, nem mindenhol sikerült megoldani a helyzetet.”

A betegek könnyen eltévednek az átalakuló rendszerben. Lehet, hogy már nem működik az ismerős ellátóhely, vagy nem pont oda kell menni, ahová korábban, hanem három emelettel feljebb.

A dolgozók közül sem tért mindenki vissza oda, ahonnan jött. Nem feltétlenül azért, mert a régi osztálya még nem indult újra, vagy mert továbbra is covidosokat kell ellátnia. Csilek szerint sokan egyszerűen rájöttek, hogy jobban érzik magukat az új helyen.

„Van, aki itt dolgozott a közelben egy kisebb kórházban, de Miskolcon lakott. A járvány alatt idekerült, és most már úgy döntött, itt marad. Voltak olyan intenzív terápiás szakápolók, akik évek óta nem használták ezt a végzettségüket, de most muszáj volt beállniuk az intenzív osztályra. Többeknek annyira megtetszett a terápiás munka, hogy szintén maradni akarnak.”

Reform? Az nem lesz

Az elmaradt ellátások, a hosszú várólisták és a fáradt szakszemélyzet sajnos normális velejárói a járványnak. Ezek a problémák egy amúgy is sok sebből vérző egészségügyi rendszerre zúdultak rá, lehetetlen egyik napról a másikra megoldani őket. De bizonyos szervezési eszközökkel talán javítható lenne a helyzet.

Az Orvosi Kamara már hetekkel ezelőtt javasolta, hogy térjenek vissza az egészségügy járvány előtti finanszírozására. Bár a vészhelyzetben logikus volt nem teljesítmény alapján osztani a pénzeket, hanem fix összegeket megállapítani, a lemaradás csökkentése érdekében megint érdemesebb lenne az elvégzett ellátások után fizetni.

„Ahol sokat dolgoznak, mert van elég szakember, ott most folyamatosan veszteségeket termelnek. Egy klinika most nem kapja meg a teljes finanszírozást egy agy- vagy szívműtét után. Ebből megint az lesz, hogy a kórházak majd nem fizetik ki a beszállítókat, felhalmozzák a tartozásukat, aztán év végén konszolidálni kell” - mondta egy vidéki kórház orvosa.

Fájlalja, hogy a kormány nem ad magyarázatot erre a helyzetre. „Jóhiszeműen azt mondom, hogy szeptemberre talán kidolgoznak egy teljesen új finanszírozási formát, ezért hagyták így.”

Májusban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Egészségügyi Szekciójának elnöke arról beszélt a Portfoliónak, hogy többször járt a Belügyminisztériumban és az Országos Kórházi Főigazgatóságnál, hogy az egészségügy átszervezéséről tárgyaljon. „Az átalakítás sikere azonban azon múlik, hogy a döntéshozók felvállalják-e a komolyabb lépéseket is” - mondta Fábián Lajos, aki a TritonLife magánegészségügyi cég igazgatóságának elnöke is.

Nem árulta el, miről tárgyaltak, de később nyilvánosságra került egy javaslat, ami a nagyobb kórházakban összpontosítaná a komolyabb ellátásokat, a kisebb intézményeknek hagyná az ügyeletet, a szakrendelést és a krónikus betegek gondozását. Bár szakértők évek óta javasolnak ilyesmit, Orbán Viktor lekeverte a dolgot azzal, hogy szakértői anyagok tucatjával keringenek az államigazgatásban, a kormány azonban semmilyen átszervezésre vagy reformra nem készül.

Lénárd Rita, az Orvosi Kamara alelnöke májusban megosztotta velünk néhány ötletét, ami a finanszírozás visszaállításán túl gördülékenyebbé tehetné az egészségügyet. Szerinte fontos lenne ösztönözni a betegeket, hogy menjenek oda, ahol rövidebb a várólista, és megfontolandó lenne a magánellátás átmeneti állami finanszírozása is. A szakrendelőkben sokat segíthetne egy központi előjegyzési rendszer létrehozása és a kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonása, akik egyetemet végeztek és speciális szaktudással rendelkeznek.

És persze pontos adatokra is szükség lenne, hogy átlátható legyen, hol, mekkora a baj, hol van a legnagyobb igény például cukorgondozásra, hová érdemes koncentrálni az ellátást.

Egyelőre nincs nyoma, hogy a kormány ilyen intézkedéseken dolgozna.

310 kutyát és macskát teszteltek koronavírusra egy hollandiai kutatásban. Mindnyájan olyan lakásban élnek, ahol valaki igazoltan elkapta a fertőzést az elmúlt 200 napban. 13 állat bizonyult fertőzöttnek, és 54 esetben találtak antitesteket.

Persze nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy saját gazdáiktól kapták el a vírust, de az Utrechti Egyetem munkatársa szerint fertőzés esetén érdemes a kisállatoktól is tartanunk a távolságot.

Felmerült, hogy a házi kedvencek is lehetnek vírushordozók, és embereket is megfertőzhetnek, de a BBC által idézett kutató azt mondta, erre nincs tudományos bizonyíték, és valószínűtlen, hogy a kisállatoknak fontos szerepük lenne a járványban.

Egy másik, kanadai kutatás arra jutott, hogy a gazdáik ágyában alvó macskák különösen nagy eséllyel kapják el a vírust. A vizsgálatba bevont, fertőzött állatok negyede mutatott tüneteket, például étvágytalanságot vagy nehézlégzést.

Tavaly szeptemberben fordult elő utoljára, hogy nem nőtt egyik napról a másikra a magyarországi covidos áldozatok száma. Az operatív törzs jelentése alapján most ismét ez a helyzet. Összességében 29 992-en haltak meg eddig.

A teszteken belül egyre csökken a pozitívak aránya, most 0,4 százalék. Szerdán 32 új fertőzöttet azonosítottak. 116 fertőzöttet ápolnak kórházban, és 20 ember van lélegeztetőgépen.

Egy nap alatt hétezren kapták meg az első oltásukat, ez a szám folyamatosan csökken. Nemrég még 9-10 ezer volt a napi átlag. A lazítás következő szakaszát az 5,5 millió oltott eléréséhez kötötték, most 5 493 609-nél tartunk.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila

Miután Orbán Viktor múlt héten azt mondta a német sajtónak, hogy az állam aktívan védi a melegek jogait, a szivárványszín pedig Budapesten „magától értetődő módon hozzátartozik az utcaképhez”, civil szervezetek szivárványzászlót vittek a Miniszterelnökségre, hogy kifüggesszék a Karmelitára.

Hiába, a hivatal nem vette át a zászlót, ezért úgy döntöttek, inkább feladják postán.

A Háttér Társaság és a Budapest Pride közleményében arról ír, Orbán „gyanúsan magyarázkodik” külföldön, a szabadságjogok védelmezőjének állítja be magát, miközben itthon olyanokat mond, hogy „a homoszexuálisok hagyják békén a gyerekeinket”.

A civilek semmilyen forrást nem találtak arról, hogy Orbán valaha kiállt volna az LMBTQI emberek jogai mellett. 2003-ban nem szavazta meg az egyenlő bánásmódról szóló törvényt. Aztán sem 2007-ben, sem 2009-ben nem szavazta meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.

„Megszavazta viszont 2011-ben az azonos nemű párok házasságának tilalmát tartalmazó Alaptörvényt, ahogy 2013-ban az Alaptörvénybe a család kirekesztő fogalmát beíró negyedik alaptörvény-módosítást is, valamint megszavazta 2020 őszén az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetését, és néhány héttel később megszavazta a nem házas személyek örökbefogadásának korlátozását” - írják.

Szerintük „komolyan megkérdőjelezhető az, tett-e valaha bármit Orbán Viktor az LMBTQI emberekért, ha 30 év alatt még annyit sem tudott elérni, hogy legalább a saját pártjának tagjai őszinte, boldog és teljes életet élhessenek”.

Orbánt rendszeresen meghívják a Pride-ra is, mert szerintük miniszterelnökként mindenkit képviselnie kell. Eddig minden alkalommal egyéb elfoglaltságokra hivatkozott.

182 ember maradványait találták meg Kanadában, egy valaha őslakosok számára létrehozott bentlakásos iskola területén, Brit Kolumbia tartományban, írja a BBC. Az iskolát a katolikus egyház működtette 1912-től a 70-es évekig.

Azokban az évtizedekben a kormány és az egyház együttműködésében több mint 130 hasonló intézményt hoztak létre, hogy kanadaivá neveljék az őslakos gyerekeket, miután elszakították őket a családjaiktól. Több ezren lehetnek, akik ezt nem élték túl, és jelöletlen sírokban fekszenek.

Ezen a területen valaha temető is volt, így egyelőre nehéz megmondani, hogy a sírokban az iskola egykori tanulói nyugszanak-e. Mindenesetre rövid időn belül ez a harmadik hasonló felfedezés.

Májusban 215 jelöletlen sírt találtak ugyanebben a tartományban, Kamloops városában egy másik volt iskola területén, többnyire gyerekeket. Júniusban aztán 751 sírra bukkantak Saskatchewan tartomány délkeleti részén, az egykori Marieval Indián Bentlakásos Iskola területén.

Justin Trudeau miniszteelnök szerdán arról beszélt, hogy a felfedezések szembesítik őket az őslakosokkal szemben elkövetett történelmi, sőt máig tartó igazságtalanságokkal.

Arra számítanak, hogy hasonló jelöletlen sírok százait, akár ezreit is megtalálják a jövőben.

Mire lehetett számítani?

Kiélezett meccsre, amiben bőven benne volt a hosszabbítás, vagy akár a tizenegyesek lehetősége is. Utóbbi talán az angolokat rettenthette meg kevésbé, hiszen az elmúlt években mélyreható, kiterjedt adatelemzéssel készültek a büntetőpárbajokra.

Alapos elemzőmunka eredménye az is, hogy Anglia egyetlen gólt sem kapott a csoportkörben. 2016-ban a portugálok, 2018-ban pedig a franciák nyertek világversenyt remek védekezésüknek is köszönhetően, az angol stáb pedig alaposan feltárta, mit érdemes átvenni tőlük. Igaz, elöl már akadtak gondok, három meccsen csak két gólt sikerült rúgniuk (mindkettőt Sterling), és a skótok elleni 0-0 egyáltalán nem volt meggyőző.

Németország végül hozta a kötelezőt a magyarok ellen, és másodikként jutott tovább a halálcsoportból. Játékuk sokszor döcögősnek, helyenként motiválatlannak tűnt, a portugálok elleni 4-2-es meccsen viszont megmutatták, mit tudnak támadásban.

Southgate szövetségi kapitány módosított a csoportmeccseken látott taktikán, és a németekhez hasonlóan 3-4-3-as felállásban küldte fel a csapatot. Így kimaradt Foden, Mount és Grealish is, viszont bekerült a 19 éves Saka, aki nagyszerűen teljesített a csehek ellen. A támadósorban Kane és Sterling játszott még, a pálya közepén pedig Rice és Philips. Trippier visszakerült a jobb oldalra, a bal oldalon pedig Shaw kapott lehetőséget szárnyvédőként. A három középhátvéd: Walker, Maguire és Stones.

Joachim Löw az Eb-n most először nem a sérüléssel bajlódó Gündogant, hanem a magyarok elleni egyenlítő gól szerzőjét, Goretzkát tette meg Kroos társának a pálya közepén. A csoportmeccseken rendre Gnabry játszott legelöl, ezúttal Timo Wernernek szavazott bizalmat, Sané helyett pedig visszatért Müller a kezdőcsapatba. A két szélen változatlanul Gosens és Kimmich, hátul pedig Rüdiger, Hummels és Ginter játszott.

Mi történt a meccsen?

A németek kezdtek aktívabban, és bár nem voltak óriási helyzeteik, többször az angol kapu elé kerültek. Rendre Goretzkától indultak az akciók, aki hol kitette jobbra Kimmichnek, hol maga tört előre középen, mint a nyolcadik percben, amikor Rice csak szabálytalanul tudta megállítani. Ez még éppen a tizenhatos vonala előtt történt, így csak szabadrúgás járt, nem tizenegyes, de hosszas készülődés után Havertz a sorfalat találta el.

Tíz perc után lassan az angolok is megérkeztek a meccsbe, egyre többet birtokolták a labdát. Saka többször is fejfájást okozott a németeknek, Rüdiger egy alkalommal csak úgy tudta megállítani, hogy egész testével nekiugrott, és fellökte. Éles szögből, jó helyről járt a szabadrúgás, ami amúgy is potenciális fegyver az angolok számára, de ebből végül semmi sem lett.

A legnagyobb helyzetet a 16. percben dolgozták ki az angolok, pontosabban maga Sterling, akit üresen hagytak a németek, így vagy 20 méterről kapura küldte, Neuernek vetődnie kellett. A szöglet után Maguire fejelt, ismét védett a kapus. Maguire-t máskor is keresték az íveléseknél.

A 32. percben hosszú idő után ismét eljutottak a németek az angol kapuhoz. Goretzka adott jó passzt Havertznek, aki kitette Kimmichnek, ő középre ívelte, de Gosens nem érte el fejjel. Rögtön utána Werner került óriási helyzetbe Havert indítása után, de Pickfordba lőtte.

Az utolsó negyedóra nagyjából eseménytelenül telt. A lefújás előtt még Sterling szerzett labdát Müller félresikerült passza után, majd földre került a tizenhatos vonalánál, a labda Kane elé pattant a kapu torkában, de hiába, Hummels felszabadított.

A második félidő is német helyzettel kezdődött, Havertz egy balról érkező labdát lőtt ballal, kapásból a kapura a tizenhatos vonaláról, be is ment volna, ha Pickford nem véd óriásit. Néhány perccel később Kimmich ívelt be a jobb oldalról, Gosens fejelt, de inkább felfelé, mint kapura, Pickford bokszolta ki a labdát.

Az 57. percben Rüdiger indítása után Havertz indult meg, jó ütemben Werner elé tette a labdát, de az angol védelem helyt állt, Stones szögletre mentett.

Mindkét kapitány a 70. perc előtt cserélt először. A németeknél Gnabry érkezett Werner helyére, az angoloknál pedig Grealish váltotta Sakát, így kénytelenek voltunk búcsút mondani a Saka-Rüdiger birkózásoknak. Sterling vette át Saka helyét a jobb oldalon, Grealish pedig a támadó hármas bal oldalán játszott.

A 75. percben kissé váratlanul aztán vezetést szereztek az angolok. Sterlingtől indult az akció, középre tette Kane-nek, aki lekészítette Grealishnek. Ő továbbtette a labdát a bal oldalon érkező Shaw-nak, aki beadta középre. Ott ismét Sterling érkezett, akinek már csak bele kellett tennie a lábát a labdába. Ez volt Anglia és Sterling harmadik gólja az Európa-bajnokságon.

A középkezdés után megindultak a németek, Maguire a tizenhatos előtt szabálytalankodott Kimmichhel szemben, így Müller jó helyről rúghatott szabadrúgást, de a sorfalat találta el.

A 81. percben tízezrek hordhattak ki lábon egy szívinfarktust, amikor Sterling hatalmasat hibázott, és csapattársa helyett Havertznek adta a labdát. Ő gyorsan indította Müllert, aki kapura vezethette a labdát, a tizenhatos vonaláról lőtt, Pickfordnak nem lett volna esélye, de a labda elgurult a kapufa mellett.

A 86. percben, miközben az angolok Rice sérülése miatt ideiglenesen emberhátrányban voltak, Shaw labdát szerzett a pálya közepén, kitette Grealishnek a bal oldalra, a középen érkező Kane pedig a kapuba fejelt.

Löw már hiába próbálkozott Sané és Emre Can, majd Musiala becserélésével, a maradék néhány perc nem volt elég a csodára.

Németország kiesésével egyben Joachim Löwtől is búcsúzunk, aki 2006 után vette át a válogatott irányítását, 2014-ben világbajnokságot is nyert. Kimondhatjuk azt is, hogy a halálcsoport továbbjutói közül senki sem élte túl a nyolcaddöntőket.

Mi lesz ezután?

Az angolok a svéd-ukrán meccs győztesével játszanak a negyeddöntőben, ha onnan sikerülne továbbjutniuk, Csehország vagy Dánia várna rájuk a legjobb négy között.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Ilyen nincs

A gólösszefoglalókat nézve is csak kapkodja a fejét az ember, annyira fordulatosak voltak az Európa-bajnokság hétfői nyolcaddöntői. A franciák és a spanyolok is 1-0-s hátrányból fordítottak 3-1-re, hogy az utolsó negyedórában elszórakozzák az előnyüket.

Didier Deschamps csapata rá is fizetett, kénytelen volt büntetőpárbajt vívni Svájccal. Az első négy tizenegyest mindkét fél értékesítette, végül azonban Mbappé, a franciák egyik legnagyobb, bár ezen az Eb-n keveset mutató sztárja hibázott, így óriási meglepetésre a svájciak kiejtették a világbajnoki címvédőt.

A spanyolok nem hagyták, hogy idáig fajuljanak a dolgok, 3-3-as állás után már a kétszer tizenöt perces hosszabbításban elintézték Horvátországot, így 5-3-as végeredménnyel jutottak tovább.

A francia meccsen láthattunk kihagyott svájci tizenegyest - még a rendes játékidőben -, a horvátok pedig az Eb egyik legnagyobb kapushibája révén szereztek vezetést. Pedri a félpályáról adta haza a labdát, amit Unai Simón nem tudott lekezelni, így becsorgott a bal alsóba.

Spanyolország tehát Svájccal játszik a pénteki, szentpétervári negyeddöntőben. Aznap lesz a belga-olasz meccs is, szombaton pedig a cseh és a dán válogatott utazik Bakuba. Még két hely kiadó.

Érdekes adat

• Spanyolország az első csapat az Eb-k történetében, amelyik összesen tíz gólig jut két egymást követő meccsen.
• Franciaország 1960 óta nem kapott három gólt az Eb egyenes kieséses szakaszában.
• Svájc az 1938-as világbajnokság óta nem jutott tovább egyenes kieséses meccsen.
• Pedri öngólja volt a kilencedik ezen az Európa-bajnokságon.
• Viszont ő a legfiatalabb játékos (18 éves és 215 napos), aki valaha kezdő volt egyenes kieséses Európa-bajnoki meccsen.

Elvérzik-e a halálcsoport utolsó életben maradt tagja?

A csodahétfő után angol-német meccset rendeznek. Legendás párharc, legfeljebb azért szomorkodhatunk kicsit, mert tudjuk, kevésen múlt, hogy most nem a magyar válogatott utazik Londonba.

A németek végül másodikként jutottak tovább a halálcsoportból, de eddig nem nyújtottak meggyőző teljesítményt. A portugálokat ugyan megverték 4-2-re - két öngóllal -, de a franciáktól kikaptak 1-0-ra, és a magyarok ellen is kétszer kellett egyenlíteniük a 2-2-es végeredményhez. Azóta a franciák és a portugálok is kiestek, kérdés, mire mennek a németek az angolok ellen. Az Eb után biztosan távozik a kispadról Joachim Löw kapitány, ami akár lendületet is adhatna a csapatnak, de eddig pont mintha az elszántság hiányzott volna gyakran a játékukból.

Anglia 1-0-ra verte Horvátországot és Csehországot a csoportban, így az is belefért, hogy egy csalódást keltő meccsen 0-0-t játsszon Skóciával. Az biztos, hogy az angolok régóta készülnek a mai meccsre. Az Athletic érdekes cikkben ír a válogatott körül dolgozó adatelemző csapatról, ami Rhys Long vezetésével 18 hónapja vizsgálja a lehetséges ellenfeleket, így Németországot is.

Ha tizenegyesekre kerülne sor, az angolok lehetnek felkészültebbek. A 2018-as világbajnokság előtt büntetők ezreit elemezték ki, hogy a lehető legracionálisabban készülhessenek arra, ami látszólag szinte kizárólag a szerencsén múlik. Kiszámolták, hányadikként érdemes odaállítani a legjobb pontrúgókat, a kapu mely területére érdemes lőni, mennyit kell várni a rúgás előtt, és így tovább. Az elmúlt három évben csak még többet tanultak erről.

Mélyreható elemzőmunka eredménye az is, hogy Anglia még nem kapott gólt ezen az Európa-bajnokságon. 2016-ban a portugálok, 2018-ban pedig a franciák nyertek világversenyt remek védekezésüknek is köszönhetően, az angol stáb pedig alaposan feltárta, mit érdemes átvenni tőlük.

Róluk se feledkezzünk meg

Este kilenctől svéd-ukrán meccset is rendeznek. Előbbiek veretlenül zárták a csoportkört, megverték a szlovákokat és a lengyeleket, ikszeltek a spanyolokkal. Ukrajna viszont csak harmadikként jutott tovább, úgy, hogy Hollandiától és Ausztriától is kikapott. Sevcsenko csapata csak Észak-Macedóniát tudta megverni.

Ez alapján a svéd továbbjutás tűnik valószínűbbnek, de mint láttuk, ezen az Eb-n könnyen felborul a papírforma. A nyertes Angliával vagy Németországgal fog játszani a negyeddöntőben.

Ezek a szurkolók nem viccelni jöttek

Érdemes megnézni, hogyan ünnepelt a magyar-francia meccs félidejében egy hazai drukker: szó szerint úszott a boldogságban. Miközben zúgott körülötte a „Magyarország, Magyarország”, ő megállt, a magasba löttyintett három pohár sört, és aláállt. 3750 forintjába került, de megérte!

És ott van a legelhivatottabb svájci mackó, a zokogó-üvöltő, menny és pokol közt ingázó szurkolói lélektan megtestesítője is:

Mi is történt vasárnap a Puskásban?

A magyar kormánymédia úgy írt a cseh-holland meccsről, mintha a visegrádi heteró négyek összefogva kényszerítették volna térdre a szivárványos hollandokat. Pedig csak egy jó meccs volt, mint Szily László riportjából is kiderült.

További híreink

• Az angol-német meccsen mindkét kapitány, Kane és Neuer is szivárványos karszalagot fog viselni.
• Eden Hazard és Kevin de Bruyne is kihagyja a belgák Olaszország elleni negyeddöntőjét sérülés miatt. Remélik, hogy továbbjutás esetén még játszhatnak az Eb-n.
• Egy ideig úgy tűnt, hogy Harry Maguire, az angolok védője az egész Eb-t kénytelen lesz kihagyni. Végül egy speciális eszköznek köszönhetően sikerült helyrehozni a bokáját, ami annyira fellelkesítette, hogy részesedést vásárolt a gyártó cégben.

Magyarország 200-200 ezer koronavírus-elleni vakcinát ad Bosznia-Hercegovinának és Montenegrónak, mondta Szijjártó Péter a V4-csoport lengyelországi találkozóján, amin részt vettek a nyugat-balkáni országok diplomáciai vezetői is.

A külügyminiszter szerint „minél védettebbek a szomszédok, annál biztonságosabb helyzetbe kerül Magyarország egészségügyi szempontból”. AZ MTI beszámolójából nem derül ki, hogy milyen típusú vakcinát adományoznak a két országnak.

Egyre több ország korlátozza a beutazást Nagy-Britanniából a súlyosbodó járványhelyzet miatt.

Portugália például 14 napos kötelező karantént ír elő azok számára, akik nem kapták meg a mind a két oltásukat. Nem csoda, hogy aggódnak, hiszen náluk is 25 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma az elmúlt egy hétben a megelőző héthez képest, és február óta nem volt ilyen magas az új esetek száma. Utóbbi Nagy-Britanniára is igaz, de ott meredekebb a görbe, egyik hétről a másikra 60 százalékos volt az emelkedés. A kötelező karantén július 11-ig van érvényben.

Mindkét országban elsősorban a delta variáns felel az újabb járványhullámért, Liasszabonban a covidosok több mint 70 százaléka ezt a gyorsabban terjedő változatot kapta el.

Spanyolország is vakcinaigazolást vagy negatív covid-tesztet kér mostantól azoktól a britektől, akik Mallorcára, Ibizára vagy a környékbeli szigetekre utaznának. Korábban is volt ilyen szabály, de május 20-án eltörölték. Mallorcán több mint 600 diák fertőződött meg, egyelőre vizsgálják, hogy az általuk látogatott rendezvényeken betartották-e a járványügyi előírásokat.

Tajvan is kötelező karantént, valamint két tesztet írt elő az országba érkező britek számára, Hongkong pedig csütörtöktől egyáltalán nem fogad utasszállító repülőket Nagy-Britanniából.

Erős antitestes és sejtes immunválaszt eredményez az AstraZeneca-oltás ráadásdózisa, közölte az oxfordi kutatócsoport vezetője.

Andrew Pollard azt mondta, mivel két adag is védelmet nyújt a koronavírus jelenlegi variánsaival szemben, ráadásul a világ számos pontján továbbra is hiányt szenvednek oltóanyagból, egyelőre nem kell a brit lakosság újraoltásán gondolkodni. De ha úgy alakulna, vakcinájuk alkalmas lenne rá.

Ez azért is jó hír, mert gyakori félelem a vektorvakcinákkal kapcsolatban, hogy a szervezet az oltóanyagban használt vektorral szemben is immunválaszt produkálhat, így nem lennének használhatók hosszú távon, ha időről időre meg kellene ismételni az oltást.

120 fő bevonásával készült, preprint formában közölt tanulmányukban az oxfordi kutatók arra jutottak, hogy az AstraZeneca második adagja akár 45 héttel az első oltás után is beadható. (Magyarországon jelenleg 12 hetet kell várni, de aki akarja, már 4 hét után kérheti a következőt.)

(Reuters)

Nincs változás, az eredeti terveknek megfelelően pénteken európa-bajnoki negyeddöntőt rendeznek Szentpéterváron, közölte a szervezőbizottság és az UEFA.

Azért merült fel, hogy máshol rendezik a meccset, mert az utóbbi időben jelentősen romlottak a járványadatok, három napon belül kétszer is megdőlt a halálozási rekord a városban. Hétfőn 110 áldozatról számoltak be. Egy kórházból már múlt héten olyan felvétel került elő, amelyen a folyósokon a földön fekvő betegeket látni.

Finnországban is erősödött a járvány, szakértők szerint a Szentpétervárról hazatérő szurkolók miatt. Bár a szurkolói zónákban megtiltották az ételárusítást, a napokban ballagásokat és több ezres koncertet is rendeztek a városban.

Pénteken a francia-svájci és a horvát-spanyol meccsek győztesei játszanak egymással. (AFP)

Miután június 21-én elvesztette az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, lemondott Stefan Löfven svéd miniszterelnök.

Az indítványt a nacionalista Svéd Demokraták nyújtották be, miután kiderült, hogy a Baloldali Párt sem támogatja tovább a kormányt. Löfvenék ugyanis megszüntetnék az új építésű lakásoknál a bérleti díj plafonját.

A szociáldemokrata politikus lemondásával a törvényhozás elnökének, Andreas Norlennek a vezetésével tárgyalások kezdődnek egy esetleges új kormány megalakításáról. A 349 fős parlamentben Löfven szociáldemokrata pártjának van a legtöbb, 100 képviselője.

Löfven 2014-ben lett miniszterelnök, a legutóbbi, 2018-as választások után a zöldekkel megalakított kisebbségi kormány élén állt, külső támogatásra szorulva. A kabinet ügyvivőként a helyén marad az új kormány létrejöttéig.

Nem lesz egyszerű új kormányt alakítani, és egyelőre nem egyértelmű, hogy a jobb-vagy baloldali blokknak van erre nagyobb esélye. Ha nem járnak sikerrel, új választást kell kiírni. (via MTI)

Több mint húsz percen át foglalkozott a homofób módosítókkal megtűzdelt pedofiltörvénnyel a flamand közszolgálati csatorna vasárnapi magazinműsora.

Két vendéget is hívtak, Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövetet és Petra de Sutter miniszterelnök-helyettest, aki Európa első transzgender minisztere. Az interjúalanyokkal egy asztalnál, de külön-külön beszélgettek, Kováccsal angolul, de Sutterrel flamandul.

Kovács az utóbbi napok kormányzati retorikájával összhangban azzal érvelt a törvény mellett, hogy csak a gyerekeket akarják védeni, a felnőtt melegek jogaihoz nem nyúltak hozzá, továbbra is élhetnek például bejegyzett élettársakként. (Más kérdés, bár itt nem került szóba, hogy egy tavalyi törvénymódosítás már megágyazott annak, hogy korlátozzák számukra az örökbefogadást.)

Az új törvény kimondja, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. A pedagógusokon kívül pedig csak olyan szervezetek beszélhetnek ezekről a témákról az iskolákban, amelyeket felvettek egy hivatalos nyilvántartásba.

A műsorvezető felvetette, hogy ha a kormány határozza meg, kik tarthatnak ilyen foglalkozásokat, és kik nem, akkor cenzúrázhatja is őket. A nagykövet nem zárta ki, hogy ez történne, csak azt mondta, most fogadták el a törvényt, így ezt még nem látjuk.

Rákérdezett arra is, mit ért a homoszexualitás népszerűsítésén. Kovács szerint voltak mostanában olyan szervezetek, amelyek népszerűsíteni próbáltak bizonyos dolgokat, erre pedig nincs szükség kiskorúaknál. A kormányhoz hasonlóan egyetlen konkrét példát sem hozott. Kovács szerint a nyilvántartásba való felvételhez meg kell majd felelni bizonyos kritériumoknak, de azt nem korlátozzák, miről eshet szó a foglalkozáson.

Felmerült, hogy vajon egy magyar középiskola meghívhatná-e Petra de Suttert, hogy beszéljen a gyerekeknek a saját élettörténetéről. Kovács azt mondta, ez persze hipotetikus, de nem tudja elképzelni, hogy ne történhetne meg.

Azt sem konkretizálta, mit értenek a kormány által gyakran hivatkozott LMBT-ideológia alatt, csak azt mondta, ezt az egészet a magánélet részének tekintik, és állította, hogy Magyarország megfelel az uniós értékeknek.

A hétvége sem hozott jelentős változást a járványadatokban. Az operatív törzs három hete nem tesz közzé jelentést szombatonként és vasárnaponként, így hétfőn értesülhetünk a péntek-szombat-vasárnapi összegzésről.

Bár egyre kevesebbet tesztelnek - most 22 ezret, múlt hétvégén 25 ezret, azelőtt 28 ezret -, azon belül a pozitívak aránya tartósan 1 százalék alatt van, ami nagyon kedvező.

Csökkent a kórházban levő fertőzöttek száma (157), és 24-en vannak lélegeztetőgépen. Kilenc új halálesetről számoltak be, hamarosan elérhetjük a szomorú, 30 ezres mérföldkövet: a járvány kezdete óta már 29 989-en vesztették életüket.

Az elmúlt hét tendenciáit nézve már tízezernél kevesebben kapják meg naponta az első oltásukat. Ez alapján még legalább két-három nap, míg elérjük az 5,5 milliós határt, amihez a maszkviselési kötelezettség lazítását kötötték.

További ábrák, adatok a járványoldalunkon.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás

„Nemcsak tragédiaként, hanem személyes kudarcként éltem meg, hogy ennyire elszúrtuk a járványkezelést, Magyarországon ugyanúgy, ahogy szinte az egész nyugati világban” - mondta Ürge-Vorsatz Diánia fiziklus, klímakutató a VálaszOnline-nak.

Szerinte beleszorultak egy rossz dilemmába, hogy a gazdaságot vagy az emberéleteket érdemes-e menteni, pedig egy igazi közösség mindenképp az utóbbit választja. „Akkor is, ha a bezártság miatt valakinek tönkremegy az üzlete. Miért? Mert a tönkrement üzletet újra lehet nyitni, a károsult vállalkozót lehet kompenzálni, de az elvesztett emberéletet nem lehet visszaadni.”

A sikeres ázsiai példákat emlegetve arról beszélt, a megelőzés lett volna a kulcs. Elég lett volna néhány héttel korábban zárni, vagy ugyanennyivel tovább fenntartani a korlátozásokat, szigorúbban követni a kontaktokat, és tartani a karantént.

„A mi fene nagy szabadságunk, demokráciánk rosszul vizsgázott.”Szerinte a tudománynak is van felelőssége, amiért nem képes érthetően kommunikálni. Őt pedig volt, hogy azzal torkolták le, hogy fizikus, és amúgy is, „Magyarországon már mindenki víruskutató”.

Szerinte a járvány segíthetett volna felgyorsítani a klímaváltozás elleni harcot, de nem sikerült kihasználni a lehetőséget. Azt mondta, állami kézbe vehettek volna legalább néhány olaj-, légi- vagy óceánjáró-társaságot.

Magyarországon biztatónak tartja, hogy a kormány már nem klímahisztiről, hanem a célok teljesítéséről beszél. A budapesti méhlegelőket pedig az éghajlatváltozás szempontjából kicsi, de a rovarvilág megvédése szempontjából fontos lépésnek nevezte. (A Fidelitas tagjai nem fogadták el a tudományos érveket, és a hétvégén lekaszáltak egy ilyen területet.)

Kilenc holttestet találtak eddig a Miamiban összeomlott, 12 szintes ház romjai között, de további 152 emberről még nincs hír. Öt nap telt el a katasztrófa óta, így egyre kisebb az esélye, hogy túlélőkre bukkannak, de a közelben összegyűlt hozzátartozók, ameddig csak lehet, bizakodnak, írja az AP.

A törmeléket nem lehet meggondolatlanul bolygatni, mert az veszélyeztetné a lehetséges túlélőket és a mentőcsapat tagjait is. Ezért kénytelenek lassabban, módszeresen haladni, és olyan különleges eszközöket is bevetnek, mint a NASA radarja, ami 20 centis mélységben képes „átlátni” a szilárd anyagon: érzékeli az emberi légzést és a szívverést is.

Vasárnap négy újabb áldozatot találtak, ők 80, 74, 46 és 26 évesek voltak.

A tűzoltóság szóvivője szerint a 136 lakásos társasház leomlott észak-keleti szárnyában 55 lakás semmisült meg, de egyelőre nem tudják, mi okozta a katasztrófát. Annyi biztos, hogy az épületet nemrég újították fel.

Hónapok óta nem fordult elő Ausztráliában, hogy ugyanabban az időben az ország különböző pontjain találjanak új koronavírusos fertőzötteket.

Sydney-ben 128 embernél azonosították a delta variánst, ezért szombaton kéthetes zárlatról döntöttek, a lakosok csak indokolt esetben mozdulhantak ki otthonról. Vasárnap kiterjesztették a korlátozást a főváros környékére és a délebbre fekvő Wollongong városára is. A Sydney-t is magába foglaló Új-Dél-Wales államban hétfőn 18 új esetről számoltak be, míg vasárnap 30-ról. Egy nap alatt közel 60 ezer embert teszteltek le, írja a BBC.

A Nyugat-Ausztráliában talált esetek összefüggésbe hozhatók a sydney-i fertőzöttekkel. Queenslandben és az Északi területen viszont olyanok kapták el a vírust, akik szállodában töltötték a karanténjukat. Darwin városát is lezárták péntekig.

Az új esetek miatt Új-Zéland legalább keddig nem engedi be az Ausztráliából érkező utasokat, pedig április óta szinte végig szabadon lehetett közlekedni a két ország közt.

Európai szemmel alacsonynak tűnhetnek a számok, de Ausztrália a járvány alatt végig tömeges teszteléssel, szigorú kontaktkutatással és határzárral igyekezett megakadályozni a vírus terjedését. Utóbbit nyilván megkönnyíti, hogy szigetországról van szó. 2021-ben senki sem halt meg covidban Ausztráliában, összesen 910 áldozata van a járványnak.

Ennek ellenére tartanak a delta variánstól, ami minden korábbinál gyorsabb terjedésre képes. Látszik, hogy az oltás hatékonyan képes felvenni a harcot a járvánnyal. Sydney-ben egy 30 fős buliban 24-en fertőződtek meg, olyanok, akik nem kapták meg a vakcinát. Ausztráliában még csak a felnőtt népesség 5 százalékát oltották be két dózissal, és 30 százalék kapott legalább egy adagot.

Megdőlt a kanadai melegrekord, vasárnap 46,1 fokot mértek az ország délnyugati részén, Lyttonban. A korábbi, 45 fokos csúcsot 1938-ban állították be.

Egész Brit Kolumbia tartományban tombol a hőség, Vancouverben 31 fok volt a hétvégén. Sokan a tengerparton próbáltak felfrissülni, de a Guardian szerint kevesebben, mint ilyenkor szokás. A nagy meleg miatt voltak, akik inkább otthon maradtak.

A várakozások szerint keddig nem is változik a helyzet.

• Megmérték, milyen megosztottságot érzékelnek a világ országaiban.
• A legtöbben mindenhol a gazdag-szegény és a pártok szavazói közti ellentétet érzik a legsúlyosabbnak.
• Dúl-e osztályharc, összecsap-e város és vidék?

Gazdagok és szegények ellentéte feszíti leginkább a világ társadalmait, legalábbis az Ipsos 28 országban végzett felmérésében a válaszadók 74 százaléka érzékelte ezt az ellentétet.

Összesen 23 ezren töltötték ki az online kérdőívet, ami azt próbálta felmérni, milyen típusú megosztottságot tapasztalnak az emberek a hétköznapokban az Egyesült Államoktól Szaúd-Arábián át Malajziáig.

A gazdag-szegény ellentétet Dél-Koreában és Chilében érzik legerősebbnek (a válaszadók 91 százaléka), utána jön Magyarország 86 százalékkal.A felmérést december végén és január elején készítették, Magyarországon 500-an vettek benne részt. Az Ipsos szerint ez reprezentatívnak tekinthető a 75 év alatti felnőtt lakosságra nézve.

Nem meglepő, hogy a magyarok még nagyobb feszültséget éreznek a különböző pártok szimpatizánsai közt. Ezt 88 százalék érzi eléggé vagy nagyon súlyosnak, amivel harmadikok vagyunk Dél-Korea és az Egyesült Államok után.

A nagyvárosi elit és az átlagos, dolgozó emberek közti feszültséget a magyar válaszadók 76 százaléka ítéli erősnek. Ebben is csak Chile, Oroszország és Dél-Korea előz meg minket.

Ugyanennyien említették a különböző társadalmi osztályok ellentétét, alig lemaradva Brazíliától. Kevesebben, de még mindig elég sokan tapasztalják a liberális, progresszív eszmék és a hagyományos értékek képviselői közti feszültséget az országban (70 százalék).

60 százaléknál többen érzik erősnek a különböző etnikumok, illetve a bevándorlók és Magyarországon születettek közti ellentétet.

Úgy tűnik, más típusú megosztottságokat már nem látunk olyan súlyosnak. Az idős-fiatal ellentétet még 52 százalék emelte ki, a diplomások-nem diplomások és a városiak-vidékiek közti feszültséget viszont csak 41-40 százalék. A magyarok az utolsó két helyre rakták a vallási és a férfi-nő ellentétet.

Rákérdeztek arra is, hogy a médiabeszámolók és a hétköznapi beszélgetések alapján mennyire érzik az emberek, hogy kultúrharc dúlna a társadalomban. Magyarországon erre 33 százalék válaszolt igennel, míg Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Indiában majdnem 60. Igaz, Japánban csak 9.

Végül szóba került a politikai korrektség is. Ebben az esetben a válaszadók egy 7-es skálán helyezték el magukat, ahol a 0 azt jelenti, hogy „sokan túlságosan könnyen megsértődnek”, a 7-es pedig azt, hogy „az embereknek érzékenyebben kellene kommunikálniuk”.

Talán meglepő, de Magyarországon a válaszadók 58 százaléka a skála közepére vagy a második felére helyezte magát, vagyis inkább az érzékenyebb kommunikációt érezné szükségesnek. Jellemző, hogy a fejlett angolszász országokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban mondták a legtöbben az ellenkezőjét. Ott a válaszadók jelentős része szerint túlcsordult az emberek érzékenysége.

Az országok részletes adatairól az Ipsos honlapján lehet tájékozódni.

Címlapkép: Laszlo Balogh/AP

Kisgólyákat kellett menteni Akasztón, a Nyúl utcában. A Kiskunsági Nemzeti Park posztja szerint egy környékbeli jelentette be, hogy a fészekben furcsán vergődnek a fiókák, valami baj lehet velük. Mint kiderült, bálamadzag tekeredett három madár lábára, valószínűleg régóta mozdulni sem tudtak egymás nélkül.

A madzag valószínűleg a fészekanyaggal került a lábukra, és valósággal gúzsba kötötte őket. Akadályozta őket a táplálkozásban, és sérüléseket okozott nekik. „A legyengült fiókákat kollégánk kivette a fészekből és további ellátásra a Kecskeméti Vadasparkba szállította őket, ahol kezelni tudják a lábsérüléseiket és remélhetően sikeresen fel is nevelkednek.” (via hvg.hu)

Címlapkép:MTI/Varga György

Módosítja a szabályokat a következő szezontól az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) az irányítása alá tartozó kupasorozatokban, a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában.

Eddig, ha két csapat a visszavágó végén is döntetlenre állt az egyenes kieséses szakaszban, az ment tovább, aki több gólt rúgott idegenben. Ha ez is megegyezett, kétszer 15 perces hosszabbítás jött, és ha még mindig nem sikerült eldönteni, tizenegyeseket rúgtak.

Ehhez képest az idegenben lőtt gólokat már egyáltalán nem fogják figyelembe venni, döntetlen esetén rögtön jön a hosszabbítás, majd a büntetők.

„(...) tekintettel a kínai vakcina hatékonysága kapcsán felmerült súlyos kétségekre és a hozzánk is érkező rengeteg megkeresésre, az idős honfitársaink védelme érdekében és az oltásokkal kapcsolatos bizalom növeléséért a főváros ingyenes ellenanyag-vizsgálati programot fog indítani” - mondta Karácsony Gergely az Azonnalinak. A részleteket hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Ezt azért látják szükségesnek, mert az utóbbi hónapokban sokan jelezték, elsősorban a Sinopharmmal oltottak közül, hogy a vakcina második adagja sem váltott ki megfelelő antitest-termelést. Ezt jelenleg csak saját költségen lehet mérni, kivéve azoknak, akik részt vesznek a kormány országos mérésében. Ennek első eredményeit eredetileg május végére ígérték, de még mindig nem érkeztek meg.

A Facebookon több mint ötezer fős csoport is létrejött a témában, ők új oltást szeretnének kapni. A 444 felhívására több mint ezren küldték be laboreredményüket, és a kínai vakcinával oltottaktól kaptuk a legtöbb negatív eredményt. Mindezt anonimizált formában közzé is tettük.

Ez nem jelenti azt, hogy a Sinopharm ne lenne működőképes védőoltás: sokaknál beindította az antitesttermelést, ráadásul akiknél nem, még mindig bízhatnak a sejtes immunválaszban, amit viszont sokkal nehezebb mérni.

A Sinopharm a fiatalabbak körében bizonyíthatóan nagyon jó eséllyel megvéd a súlyos tünetekkel járó megbetegedés ellen. Az időseknél ugyanakkor már jóval kevesebb adat van a hatékonyságáról. Ez így volt a magyarországi engedélyezése pillanatában is, és a WHO-s szakértők is ezt jelezték, amikor végül korhatár nélkül javasolták a használatát. Közben további vizsgálatokat is szorgalmaztak.

Karácsony nem ért egyet Hadházy demokráciafelfogásával

Az interjúban szóba került a zuglói előválasztás is, ahol Karácsony és a Párbeszéd az MSZP-s Tóth Csaba mögé állt be. Kihívója Hadházy Ákos, akiről a főpolgármester azt mondta, sokra tartja, és kell, hogy helye legyen a következő parlamentben. Viszont nem ért egyet azzal, hogy Zuglóban indul.

„Az egyéni képviselői rendszer rendkívül jó vívmány, viszont ahhoz olyan jelöltek kellenek, akik valóban a helyi közösséget képviselik, és a választókerület nem lehet alibi a parlamentbe jutáshoz. Ákos indulásának van egy ilyen nem zuglói íze. Fontos a korrupcióellenes munkája, de ez az indulás nem egyezik az én demokráciafelfogásommal.”

Karácsony zuglói polgármesterként sokat küzdött a helyi MSZP-vel, egy kiszivárgott hangfelvételen azt állította, hogy Tóth többször megfenyegette a családját. Erről most azt mondta, „volt olyan fenyegetés, amikor ezt rá hivatkozva tette valaki. De azóta ezeket a kérdéseket tisztáztuk”.

A főpolgármester korábban azt is elismerte, hogy a Fidesz és az MSZP háttéralkut kötöttek parkolásügyben, amin ő sem tudott változtatni. Tóth nemrég a Partizánban arról beszélt, hogy a fideszes trafikmutyi leleplezése árulás volt Hadházy részéről, és ő soha nem tenne ilyet, ha a saját pártjában hasonlót tapasztalna.

Karácsony mellett a Jobbik is Tóthot támogatja az előválasztáson, minderről nemrég Ács Dániel írt publicisztikát „Átlépni a vörös vonalon” címmel.

2018 óta nem volt, idén október 23-án ismét lesz Budapesten Békemenet, jelentették be Bayer Zsolték. Ez lesz a nyolcadik.

„A minden alkalommal méltóságteljes és erőszakmentes Békemenet idén az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén immár nyolcadik alkalommal indul útjára, és mutatja meg, milyen erő rejlik a szeretetben és az összefogásban” - írja a Demokrata. Csizmadia László, a szervező CÖF-CÖKA elnöke áprilisban mutánsnak nevezte az ellenzéket, amikor arról beszélt, miért kell a járvány után újabb Békemenetet szervezni.