
Kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást egy houstoni kórház dolgozói számára. A 26 ezer alkalmazott 99 százaléka teljesítette az elvárást, 117-en viszont pert indítottak a munkáltatójuk ellen.
Érdekes módon egy második világháború idején született szabályra, a Nürnberg-kódexre hivatkoznak, ami tiltja az embereken végzett orvosi kísérleteket abban az esetben, ha az alanyok nem járulnak hozzá. Ezzel a náci koncentrációs táborokban elkövetett szörnyűségekre reagáltak akkoriban.
A kórház igazgatója szerint joga van kötelezővé tenni az oltást, 2009 óta az influenza esetében is ez a szabály. A koronavírus elleni vakcinák pedig nem kísérleti fázisban vannak, hanem bizonyítottan hatékonyak és biztonságosak, idézi őt a Bloomberg.
A lázadó dolgozók ügyvédje viszont azzal érvel, hogy az oltóanyagok pusztán vészhelyzeti engedélyt kaptak, és nem szabadna kirúgással fenyegetni azokat, akik nem akarnak kísérleti nyulakká válni. Hacsak a bíróság nem dönt a javukra, júniusban mindnyájan elveszíthetik a munkájukat.

Nem tudnak elmenekülni, sem kárt tenni a bizonyítékokban, ezért a bíróság kiengedte a börtönből az olaszországi felvonóbaleset három vádlottját.
A svájci határnál levő Mottarone-hegy és a Maggiore-tó között működő kabin vonókábele múlt vasárnap szakadt el, és mivel a vészfék ki volt iktatva, azonnal, nagy sebességgel elindult lefelé. Úgy 400 méterrel lejjebb aztán egy oszlopnak ütközött, lezuhant, majd további 80 métert gurult a tisztáson, maga alá gyűrve azokat az utasokat is, akik nem repültek ki addigra a kabinból. Tizennégyen meghaltak, egyedül egy ötéves kisfiú maradt életben, aki azóta jobban van.
Mint kiderült, a vészféket szándékosan iktatták ki a cég munkatársai, mert túl sokszor magától működésbe lépett. Hiába próbálták, nem tudták megjavítani, és sürgette őket a turisták visszatérése.
Három embert tartóztattak le: az üzemeltető cég tulajdonosát, Luigi Nerinit, valamint a felvonó működését irányító Enricho Perocchiót és Gabriele Tadinit. A tragédia napján utóbbi felelt a felvonó működéséért, és a Corriere della Sera szerint el is ismerte az ügyészeknek, hogy hibát követett el a vészfék megbuherálásával. Ügyvédje is azt nyilatkozta, hogy kész vállalni a felelősséget. Tadinit a két másik vádlottal ellentétben házi őrizetbe helyezték.
Kérdés, hogy Nerini és Perocchio mennyiben vonhatók felelősségre, egyáltalán tisztában voltak-e vele, hogy a vészfék nem működik. A bíróság szerint ezt egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani.
A nyomozás folytatódik, ami remélhetőleg arra is fényt derít majd, miért szakadt el a felvonó kábele. (Reuters)

Frölich Róbertet választotta országos főrabbivá a Mazsihisz közgyűlése. Frölich 1993 óta a Dohány utcai zsinagóga vallási vezetője. Korábban három budapesti körzetben – a Dózsa György úti zsinagógában, az újpesti zsinagógában és a Páva utcai zsinagógában - látott el rabbinikus tevékenységet. 1994 és 2012 között a Magyar Honvédség Tábori Rabbinátusának vezető rabbija volt, 1995 és 2012 között dandártábornoki rendfokozatban szolgált.
2015-től volt már országos főrabbi, megbízatásáról 2018. április 11-én mondott le arra hivatkozva, hogy szerinte a Mazsihisz olyan irányba mozdult el, amivel ő már nem tud azonosulni.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szervezet közleményében azt mondta: „Volt három olyan évünk, amikor én elnök voltam, ő pedig országos főrabbi volt, és ebben az időszakban is harmonikusan tudtunk dolgozni, abban reménykedem, hogy a ciklusomból fennmaradó következő két esztendőben is folytatjuk ezt a gyakorlatot. Azt várom dr. Frölich Róbert főrabbitól, hogy segít békét és nyugalmat teremteni a közösségen belül.”

75 évesen jutott fel a Mount Everest csúcsára egy nyugdíjas chicagói ügyvéd, ezzel ő a legidősebb amerikai, aki valaha megmászta a világ legmagasabb hegyét.
Arthur Muir 68 éves korában kezdett hegyet mászni, eleinte Dél-Amerikában és Alaszkában, majd 2019-ben az Everesttel is megpróbálkozott, első ksérlete azonban kudarcba fulladt egy bokasérülés miatt. Most, amikor sikerrel járt, annyira kimerült, hogy a csúcson képtelen volt állva maradni a fényképekhez. Az AP szerint Muirnak három gyereke és hat unokája van, egyikük épp az expedíció idején született.
Megdőlt egy másik Everest-rekord is: a hongkongi Cang Jin-hung 25 óra és 50 perc alatt jutott fel az 5300 méteren levő alaptáborból a csúcsra, ami még egyetlen nőnek sem sikerült ilyen rövid idő alatt. Mindössze kétszer tartott szünetet. Ebben az időszakban egyetlen másik hegymászóval sem találkozott, aki éppen felfelé tartott volna, ez is segített tartani a tempót. Május 11-én próbálkozott legutóbb, de akkor kénytelen volt visszafordulni a rossz időjárási viszonyok miatt.

Koncertre érkeztek az emberek szombat este egy floridai biliárdklubba, amelynek bejáratánál három támadó lövöldözni kezdett.
A rendőrség szerint a tettesek egy fehér Nissan terepjáróból szálltak ki valamikor éjfél és éjjel 1 között, majd rohamfegyverekkel és pisztolyokkal legalább két embert megöltek, és több mint húszat megsebesítettek. Még keresik őket, a rendőrfőnök arra kérte az embereket, jelentkezzenek, ha információjuk van róluk. (CNN)

Csütörtökön váratlanul eltűnt a Facebookról az Illiberal Memes nevű népszerű mémoldal. Mostanáig nem lehetett tudni, miért, de a Telexnek elárulták:
„A Facebook indoklása szerint egy több, mint 1 évvel ezelőtt kirakott posztért törölték az oldalt, mely a közösségi média szerint sértette a Facebook közösségi alapelveit, azon belül is az öngyilkossággal való viccelődést sérelmezte. Természetesen sosem állna szándékunkban, hogy öngyilkosságot vicc tárgyának tekintsük, és szerintünk nem is erről szólt a megosztott meme. Miről szólt az a bizonyos poszt? 2020. május 19-én a magyar országgyűlés megszavazta a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényjavaslatot, és erre reagált oldalunk.”
Erről a képről van szó:

Szűkítik a járdát egyes erzsébetvárosi utcákban, hogy az autók fél kerékkel parkolhassanak rajtuk. A Dohány utcában 140-ről 75 centire csökken a járda szélessége, de hasonlóra készülnek a Nefelejcs, valamint a Wesselényi utcában is. Az önkormányzat döntéséről Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója számolt be Facebook-posztjában.
A DK-s polgármester, Niedermüller Péter által aláírt dokumentum a trolik akadálytalan közlekedésével indokolja az intézkedést. Kispál Tibor alpolgármester a kerületi lapban azt nyilatkozta, csúcsidőben nagyon lassan haladnak a buszok, ráadásul nem férnek el a szabálytalanul parkoló autók miatt.
Vitézy szerint ez nem érv a szűkítés mellett. „A felfestett parkolóhelyen túllógó autókat el kell szállítani a troli útjából, nem pedig parkolóvá alakítani az eleve szűk, budapestiek és turisták által is tömegesen használt belvárosi járdákat! Az intézkedés tehát csak a szabálytalan autósokat védené a gyalogosok ellenében, hisz a szabályosan közlekedő autósok számára ugyanannyi parkolóhely maradna, mint eddig.”

Az elmúlt napokban két betegnél azonosították az indiai variánst Magyarországon, mondta pénteken Müller Cecília. Az egyikük már meggyógyult, a másik kórházi kezelésre szorul, és a rehabilitációja felé tart. Az Egészségügyi Világszervezet szerint egyelőre minden vakcina hatásosnak tűnik ezzel a mutációval szemben is, ami viszont minden eddiginél gyorsabb terjedésre képes.
Az operatív törzs Orbán Viktorhoz hasonlóan arra kérte az embereket, ne hagyatkozzanak a nyájimmunitásra. A kórházakat, háziorvosokat pedig arra kérték, biztassák betegeiket az oltásra, ha még nem kapták meg.
Csütörtökön érkezett AstraZeneca-, Moderna- és Janssen-szállítmány is, előbbi kettőt nagyrészt második körös oltásokra használják.
Az operatív törzs már nem tart minden nap újságírók nélküli sajtótájékoztatót, a következő kedden lesz.
Címlapkép: Patrick T. FALLON / AFP

Az indiai, pakisztáni, bangladesi, Srí Lanka-i, maldív-szigeteki és nepáli sportolókat is beoltják, mielőtt az olimpia helyszínére utaznának, közölték a szervezők.
Csupa olyan országról van szó, ahonnan az indiai variáns miatt csak a legszigorúbb feltételek mellett lehet beutazni Japánba. Megállapodtak abban is, hogy a két kötelező teszt mellett extra teszteket végeznek majd ezeken a sportolókon. Egyelőre nem tudni, hogy a hat országból érkező újságírókat és más küldötteket is kötelezően beoltják-e.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság arra számít, hogy az olimpiai falu lakóinak 80 százaléka megkapja az oltását, mire Tokióba érkezik. Ennek ellenére a japán lakosság egyre elutasítóbb a rendezvénnyel szemben, a szponzorok sem feltétlenül lelkesek, és az olimpia hivatalos partnerújságja is a játékok lefújását követeli. A japán orvosi szövetség vezetője egy új, olimpiai variáns megjelenésétől tart.
Japánban most is vészhelyzet van érvényben a járvány negyedik hulláma miatt, ami jelen állás szerint június 20-ig lesz érvényben. Az Olimpia a tervek szerint egy hónappal később kezdődik.

Péntektől fogva formálisan is népirtásként hivatkozik a német kormány a 20. század eleji namíbiai vérengzésekre. Június elején ezt írásba is adják Namíba fővárosában, majd mindkét törvényhozásnak jóvá kell hagynia a döntést. A hírek szerint Steinmeier elnök a namíbai képviselők előtt fog bocsánatot kérni.
Heiko Maas külügyminiszter közleménye szerint a népirtás kimondása gesztus a németek által okozott mérhetetlen szenvedés elismerésére. Döntöttek egy 1,1 milliárd eurós alap létrehozásáról is, amelynek felhasználásáról az érintettek bevonásával fognak dönteni, írja a Deutsche Welle.
A nama és herero törzsek 1904-ben felkelést szerveztek a Német Császárság gyarmati uralma ellen. A hererók januárban egy váratlan rajtaütés során több mint száz német katonával végeztek, ezért Theodor Leutwein kormányzó segítséget kért az anyaországtól. Lothar von Trotha altábornagy májusban érkezett meg, majd 1904 augusztusában embereivel ötezer hererót ölt meg. Kegyetlen embervadászatot indított, a Kalahári-sivatagba menekült harcosokat és civileket válogatás nélkül lemészárolták.
1904 és 1907 között a hererók száma 80 ezerről 15 ezerre csökkent, a namák közül pedig minden második ember meghalt a felkelésben, a többieket bebörtönözték. Az ENSZ szerint ez volt a 20. század első államilag szervezett népirtása.
A német kormány 2015-ben kezdett tárgyalásokat a herero és nama közösségek képviselőivel, illetve Namíbia vezetőivel, de egy volt miniszter már korábban, 2004-ben népirtásnak nevezte az eseményeket.
A népirtás után több több áldozat koponyáját is elküldték Németországba, hogy ott az akkori kutatók a fehér európaiak felsőbbrendűségének igazolását keressék rajtuk. Több száz koponya és más csont érkezhetett így Németországba. 2018-ban 25 koponyát visszaadtak Namíbia képviselőinek.

Egy csütörtöki kormányhatározat szerint teljesítette korábbi ígéretét a kormány, és 40 950 adag Pfizer-vakcinát ad Csehországnak, igaz, csak kölcsönbe. Korábban hiába kérdeztük a külügyminisztériumot, mikor tervezik a szállítást, nem kaptunk választ. A prágai magyar nagykövet azt ígérte a cseh sajtónak, hogy május végéig befut a szállítmány.

„A harmadik hullámot leszorítottuk a földre, a földharcban vagyunk, és a vírus van alul” - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. Ezzel szinte szó szerint megismételte januári mondatait, miszerint „a második hullámot kivédtük, már a földre vittük, már csak le kell szorítani, hogy ne indulhasson el egy harmadik hullám”. A harmadik hullám végül sosem látott pusztítást hozott, de most sokkal jobb a járványhelyzet, mint az év elején volt.
Megkérdezték tőle, van-e ötlete, hogyan lehetne növelni az oltási kedvet. Azt mondta, ez nem kedv kérdése, „akik nem oltják be magukat, azok se jókedvükből hárítják el az oltást, hanem valami más van a fejükben”. Szerinte sokan abba a tévhitbe ringatják magukat, hogy ha elérjük a nyájimmunitást, az majd megvédi őket, de ez nem igaz: a vírus itt marad velünk, és mindenkit utolér, aki nem védett. Ettől függetlenül nem akar vakcinalottókkal és hasonlókkal motiválni, mert mindenki meg tudja hozni a döntést.
Orbán szerint rémhír, hogy kínai oltással nem lehet majd utazni, de csak akkor fogják ezt hivatalossá tenni az Unióban, ha más országokban is nagyobb lesz az átoltottsági arány.
A gazdaság újraindításáról azt mondta: a járvány megviselte azokat, akik bérből és fizetésből élnek, ő pedig saját magát is közéjük sorolja.
A brüsszeli klímaügyi egyeztetésekről azt mondta, megint „rezsiharcot” kell vívni, hogy ne a lakásfűtés, a benzinfogyasztás vagy az autóhasználat után kelljen megfizetni a klímarombolás költségét, hanem a nagy cégek viseljék a terheket. Szerinte Hollandiában vagy Németországban természetesnek tűnik az előbbi megoldás, mert „ott a jólét hagy mozgásteret”.
„De ez egy másik kávéház” - mondta Magyarországról és Közép-Európáról, aztán gyorsan hozzátette, „utol fogjuk érni a nyugatiakat”.
Szóba került a spanyol szélsőjobboldali párt, a Vox vezetőjével folytatott egyeztetése is. Elmondása szerint a klímavédelem mellett a bevándorlásról volt szó. Orbán feltörekvő, szövetséges pártként beszélt a Voxról, ami legutóbb negyedikként, 9,1 százalékos eredménnyel jutott be a spanyol törvényhozásba.
Ezután Boris Johnson brit miniszterelnökkel találkozik, hogy speciális együttműködési területeket találjanak, ami a Brexit után is összekapcsolhatja a két országot.
Nagy Katalin természetesen szóba hozta a 15 éves őszödi beszédet, amiről „megkérdezte”, elfelejtsük-e. Orbán egy vakuélményhez hasonlította a dolgot, amire bármikor képes visszaemlékezni, számára ilyen volt még, amikor Antall József halálakor megszakadt a tévéadás, vagy amikor újratemették Nagy Imrét.
A 2006-os tüntetések kezdetekor állítása szerint az volt az első dolga, hogy a serdülőkorban levő fiát bezárta biztonságos helyre, „mert már menni akart a barátaival”.
Orbán ezután hosszan magyarázta a Fidesz kampányüzenetét: Gyurcsány a főnök.

Egyenesen Ausztriába ment Hugo Boss-öltönyöket vásárolni Boldog István abból a 20 millió forint kenőpénzből, amit az ügyészség szerint egy vállalkozótól, M. Róberttől kapott társaival együtt, írja a Blikk a nyomozati anyagok alapján.
A fideszes parlamenti képviselőt és társait hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják, mert jogellenesen befolyásolta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit. A kenőpénzt a lezsírozott projektekért cserébe kaphatta.
A lap korábban arról írt, az üzletember egy nejlonszatyorban adta át a pénzt egy közvetítőnek a budapesti Király utcában. Ezután került a pénz K. Péterhez, majd Boldoghoz. Előbbi a kihallgatásán azt mondta: eredetileg 30 millióban állapodtak meg, de a maradékhoz nem jutottak hozzá, mert kiderült, hogy az ügyészség nyomoz Boldog ellen.
K. Péter a Blikk szerint azt mondta, a képviselővel és Fehér Petrával együtt egy irodában harmadolták el a pénzt. Fehér - aki Boldog István korábbi jobbkezeként ismert, és akinek a neve a Fidesz-KDNP országos listáján is szerepelt 2018-ban, korábban pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke volt - szmájlival üzent M. Róbertnek, hogy megkapták a pénzt.
Fehér és K. Petra közt még az is szóba került egy lehallgatott telefonbeszélgetésben, hogy a pénzt egyenesen a Parlamentbe vagy a képviselői irodaházba viszik, de erről végül letettek.
Boldognak június 30-án kell megjelennie a bíróságon. Ugyanebben az ügyben 2019 decemberében letartóztatták Fehér Petrát. Tavaly májusban pedig Boldogot is gyanúsítottként hallgatták ki a vesztegetési ügyben.

A népszerű mémoldal még megtalálható az Instagramon, ott szóltak, hogy valamiért eltűntek a Facebookról:
Frissítés (13:00): Kiderült, hogy a Facebook szerint az oldal egyik posztja az öngyilkossággal viccelődött, miközben a kormány transzellenes törvénye volt a célpont.

Budapesten élő magyar és bolgár sofőröket bízott meg egy szír állampolgár és egy hontalan személy azzal, hogy a szerb határról Ausztriába szállítsanak illegális bevándorlókat, írja a police.hu.
A rendőrség bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást a sofőrökkel szemben, akik 2021 januárjától több mint húsz alkalommal szállítottak a határra külföldieket.
A két szervezőt előállították, kihallgatták, majd őrizetbe vették őket, és kezdeményezték a letartóztatásukat. Egyikük, a szír férfi egy korábbi embercsempészés miatt folytatott eljárásban már bűnügyi felügyelet alatt állt.

Felébredt, és hamarosan elhagyhatja az intenzív osztályt Eitan Biran, aki egyedüliként élte túl az olaszországi felvonótragédiát, írja a Guardian. Az ötéves kisfiú a balesetben elvesztette szüleit, testvérét és dédszüleit is. Egy torinói kórházban ápolják, és bár mellkas- és hassérülése, valamint törött végtagjai miatt még mindig kritikus állapotban van, már találkozhatott a nagynénjével. Az orvosok szerint Eitant az édesapja ölelése menthette meg.
A felfelé tartó kabin vonókábele múlt vasárnap szakadt el, és mivel a vészfék ki volt iktatva, azonnal nagy sebességgel elindult lefelé. Úgy 400 méterrel lejjebb aztán egy oszlopnak ütközött, lezuhant, majd további 80 métert gurult a tisztáson, maga alá gyűrve azokat az utasokat is, akik nem repültek ki addigra a kabinból.
Azóta letartóztattak három embert, az üzemeltető cég tulajdonosát és a felvonó működésének irányítóit. Azzal gyanúsítják őket, hogy szándékosan hagyták figyelmen kívül a biztonságos üzemeltetés szabályait. Akár 10 év börtönt is kaphatnak.
Mint kiderült, a vészfék azért nem működött, mert kiiktatták, miután túl sokszor magától működésbe lépett. Hiába próbálták, nem tudták megjavítani, és sürgette őket a turisták visszatérése. Azt állítják, meg voltak győződve róla, hogy a vonókábel sosem fog elszakadni, így nem lesz szükség a vészfékre.
A balesetben 14-en vesztették életüket. Eitanon kívül először egy másik gyereket is kórházba szállítottak, de végül ő is meghalt.

Május elején értesítették a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) nevelőszülőit, hogy júliustól nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékébe fognak tartozni.
Ennek oka, hogy a minisztérium úgy döntött, átadja fővárosi nevelőszülői hálózatát a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, illetve a fenntartásában levő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak.
Információink szerint nagyjából 130 nevelőszülő és közel 300 gyerek érintett. Elvileg aki szeretne, kereshet harmadik szolgáltatót, és tudunk is olyan nevelőszülőről, aki megpróbálta. Ehhez azonban szükség van a kormányhivatal jóváhagyására, az eljárás pedig 60 napig is eltarthat. Közben a maradni szándékozó nevelőszülőknek május közepéig ki kellett tölteniük egy szándéknyilatkozatot annak érdekében, hogy „foglalkoztatási jogviszonyuk 2021. június 30-at követően is folyamatos legyen”.
Aki tehát valamiért nem szeretne az új fenntartó alá tartozni, kénytelen kockáztatni, hogy kicsúszik a határidőből, elveszíti a munkáját és a gondozásában levő gyerekeket, ami egyszerre óriási anyagi és érzelmi teher. A nevelőszülők többsége a Szent Ágotánál folytatja.
A budapesti TEGYESZ továbbra is megtartja gyermekotthonait, illetve folytatja a gyámsággal, örökbefogadással, kríziskezeléssel kapcsolatos szolgáltatásait.
Az új fenntartó híresen jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, ami egy állami pénzből felhúzott stadionban is megmutatkozik. Kiss-Rigó László megyéspüspök egy 2018-as interjúban - amit először letiltatott, de a Magyar Hang mégis lehozott - azt mondta, erkölcsileg megtisztelő számára, hogy Orbán Viktort támogathatja. Szívesen beszél Soros Györgyről, konferenciázik a migrációról fideszes megmondóemberek társaságában, és az önkormányzati választásokon is kiállt Szeged és a kormány összefogása mellett.
Az elmúlt években a Szent Ágota is egyre nagyobb befolyásra tett szert a saját területén. „Eljött az ideje, hogy az egyházak nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekvédelemben, és úgy tűnik, mintha a polgári kormány ebben együttműködőbb lenne” - mondta Kothencz János főigazgató még 2012-ben. (Két évvel később ő volt a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje is.)
A szervezet állami fenntartásban levő intézményeket vesz át, elsősorban nevelőszülői hálózatokat, de lakásotthonokat is. Olyan gyerekekről gondoskodnak, akik valamiért nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. A szerencsésebbek egy idő után hazaköltözhetnek, miután ők és a szüleik is megkapták a szükséges segítséget, de a legtöbben a gyermekvédelmi rendszerben nőnek fel. A szakmai konszenzus szerint még mindig jobb nekik, ha családszerű körülmények közt, nevelőszülőknél élnek, mint akár kis létszámú intézményekben, ezért az utóbbi években a kormány is igyekszik nevelőszülőket toborozni.
A feladatellátást viszont egyházaknak szervezik ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ben a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek 7 százaléka került egyházi hálózathoz, 2019-ben már 50 százaléka, és biztosra vehetjük, hogy azóta ennél is többen vannak.
A Szent Ágota tavaly júliusig három megyében volt jelen, ami előbb nyolcra, majd januártól tizenháromra bővült. Honlapjuk szerint most több mint hétezer gyerek tartozik hozzájuk, vagyis nagyjából az összes családjából kiemelt gyerek harmada.
Ezzel ők váltak az ország legjelentősebb gyermekvédelmi intézményévé.Hat olyan megye van még, ahol nincs jelen a Szent Ágota. Ezek közül a Vas, Somogy és Zala megyei nevelőszülői hálózatokat a reformátusok kapták meg áprilisban.

Segíti az átrendeződést az egyházaknak járó kiegészítő állami normatíva: mivel a civil fenntartóknak csak az alapnormatíva jár, a legtöbben annyira nehéz helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek voltak összefogni valamelyik egyházzal. Mostanra az SOS Gyermekfalvak maradt az egyetlen önálló civil szereplő, amely nevelőszülői hálózatot tart fenn. Hétezernél jóval kevesebb, mindössze 300 gyerek tartozik hozzá.

Június 4-én kezdődik, és 13-áig tart a Fudan Egyetemről szóló konzultáció, amit Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester indított Karácsony Gergellyel közösen. Így szólnak majd a kérdések:
Baranyi azt mondta, a „négynemes” konzultáció célja, hogy a kormány ne kössön olyan szerződést a jövő évi választásokig, ami bebetonozná a Fudan megépítését azon a területen, ahová a Diákvárost tervezték.
A konzultáción online ügyfélkapun és személyesen a konzultációs pontokon is részt lehet venni, de csak budapesti lakcím vagy tartózkodási hely birtokában. Feltétel az is, hogy a kitöltő 14 évnél idősebb legyen.
A konzultációt az aHang szervezi (ez a szervezet felel az ellenzéki előválasztás lebonyolításáért is), csatlakozott az LMP, a Momentum, az MSZP, a Kutyapárt, a Párbeszéd, a DK, a Sétáló Budapest és a Kulcs a Városhoz, Kulcs a Közélethez Egyesület.
Áprilisban a Magyar Jeti című videóműsorunkban is bemutattuk az ügy részleteit:
Címlapkép: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Végül csak a világörökségi területeken tenné lehetővé a Fidesz, hogy az önkormányzati lakások bérlői - akkor is, ha csak tavaly év vége óta élnek ott - a piaci ár töredékéért vásárolják meg a lakásokat.
A terv, ami eredetileg az egész országra vonatkozott volna, ellenzéki és kormánypárti polgármesterek tiltakozását is kiváltotta az elmúlt hetekben. A XVI. kerületet irányító, fideszes Kovács Péter marhaságnak nevezte az egészet, és finomabban ugyan, de a győri Dézsi Csaba András is bírálta az ötletet. Az Alkotmánybíróság 1993-ban egy ennél kevésbé súlyos lakástörvényt is elkaszált.
A tiltakozók szerint a terv ellehetetlenítette volna, hogy az önkormányzatok segítsenek a helyben élők lakhatási gondjain, és csorbította volna autonómiájukat is. A rendszerváltás óta jelentősen megcsappant az önkormányzati lakások száma Budapesten és más városokban is, többnyire már most lehetetlen kielégíteni az igényeket.
A Fidesz a mostani módosítással visszatér eredeti tervéhez. A javaslat benyújtása előtt is arról szóltak a hírek, hogy a Fidesz a műemléki védettség alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását könnyítené meg a bérlők számára. Ilyenek főleg a budai Várban vannak, ahol sok bérlő felháborodott a párbeszédes polgármester, V. Naszályi Márta lakbéremelési tervein, illetve azon, hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerült volna a költségelvű kategóriába.
A javaslatot benyújtó Böröcz Facebook-posztjában azt írja, „az első kerületi műemlék lakásokban élők 732 aláírást gyűjtöttek össze helyzetük rendezéséért és 506-an töltötték ki az ezzel kapcsolatos kérdőívünket. Amikor foglalkozni kezdtem a kérdéssel, rengeteg további megkeresést kaptam, így bővült az érintettek köre. Mivel a tágabb kört illetően nincs konszenzus, ezért módosítani fogjuk a törvényjavaslatot. De bízom benne, hogy a probléma felvetése elindít egy folyamatot, mely végén az önkormányzatok is megfontolják, hogy érdemes a bérlők minél szélesebb körének lehetőséget adni, hogy saját lakáshoz jussanak”.
Budapesten a világörögökségi helyszínek közé tartozik a budai Várnegyed, a Gellért-hegy, az Andrássy út és a pesti Duna-part. Viszont a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületének térképe alapján a világörökségi helyszínek védőövezetei ennél is nagyobb területet jelentenek, magukba foglalják a pesti Belvárost és Terézvárost is. Kérdés, mire vonatkozik majd pontosan a módosított javaslat.

A bejelentés előtti percekben civil szervezetek, szakszervezetek és Pikó András józsefvárosi polgármester közösen követelték a Kossuth téren a javaslat visszavonását.
Igaz, először váratlan akadályba ütköztek, mert az országgyűlési őr azt mondta nekik, engedély nélkül semmit sem tehetnek le a földre, sem hangosítást, sem díszletet. Nem tudta megmondani, milyen szabály tiltja ezt, állítása szerint a főnökétől kapta az utasítást. A résztvevők végül a kezükben tartották a hangfalat, de így is csak 15 perces sajtótájékoztatóra kaptak időt.
Pikó szerint, ha Lex Bayerré finomítják a törvényt - Bayer Zsolt fideszes publicista is érintett várbeli bérlőként -, az egyrészt politikai siker, másrészt továbbra is rablás.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa arról beszélt, valóban módosítani kellene a lakástörvényt, de úgy, hogy a fiatalok és a szegénységben élő emberek esélyeit javítsák. Ehhez képest a Fidesz javaslata arra jó, hogy vagyonhoz segítse azokat, akik átláthatatlan módon jutottak önkormányzati lakásokhoz. Így nem annak lesz könnyebb a helyzete, aki nem kapott lakást a családjától, és egy faluból költözne Budapestre, hanem a vagyonosabbak lesznek még vagyonosabbak.
Gosztonyi Géza, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint az eredeti változattal a szociális védőháló utolsó darabkáit égették volna fel. A lakások privatizációjával még többen kerülnének az utcára, pedig éppen akkor lehetne hatékonyan segíteni a hajléktalanokat, ha első lépésként fedelet kapnának a fejük fölé.
Ráadásul nemcsak a szegényekről van szó, hanem olyan tanárokról, tűzoltókról vagy egészségügyi dolgozókról is, akiket az önkormányzatok most még segíthetnek azzal, hogy olcsó lakhatást biztosítanak nekik. Kovács Vera szerint a törvény egyszerre venné el a jövő generációinak lakhatását, és azokét is, akik a közösségért dolgoznak.
Felszólalt Gede Márton, a Város Mindenkié hajléktalan aktivistája is, aki 50 ezres nyugdíjából most sem engedheti meg magának, hogy albérletet fizessen, ezért szállón lakik. Mint mondta, ismer olyanokat, akik önkormányzati pályázatokon szociális lakáshoz jutottak.
„Néha lefekvés után félálomban arról álmodozunk, talán nekünk is sikerülhet. Ne szavazzátok meg, ne vegyétek el az álmainkat!”- üzente a képviselőknek. Pikó András a lakásmaffia veszélyére figyelmeztetett: ha nagyon olcsón lehetne lakáshoz jutni, olyanok is megpróbálnák, akik a havi bérleti díjat is nehezen gazdálkodják ki. Ehhez hitelre lenne szükségük, amit a lakásmaffiától kapnának meg, azt pedig „nem a szociális érzékenységéről ismerjük”.


Tavaly augusztus óta nem volt olyan alacsony a napi új koronavírusos fertőzöttek száma, mint szerdán (213). Nagyon kevés, 6243 tesztet végeztek, de ezen belül a pozitívak aránya továbbra is 5 százalék alatt van, ami a járvány visszaszorulását mutatja.
A keddi visszaesés után ismét 41-re ugrott a halálozások száma, összesen 29622 áldozata van eddig a járványnak. Valamelyest csökkent a kórházban ápolt fertőzöttek száma (1373), de még nem látni, hogy ez megtöri-e az elmúlt napok stagnálását. Egyre kevesebben, 148-an vannak lélegeztetőgépen, ami az október közepi szintnek felel meg.
Megint nagyon kevesen, alig 14 ezren kapták meg az első oltásukat (a másodikat 123 ezren), az elmúlt héten a napi átlag nem éri el a 36 ezret. Május elején még a 67 ezret is meghaladta.
Az oltási kampány már súrolja a regisztrációs plafont, igaz, utóbbi akár magasabban is lehet, hiszen csak alkalmanként közlik a jelentkezők számát.

Szerkesztőségi vezércikkben kéri a miniszterelnököt az Aszahi Simbun nevű japán napilap, hogy „nyugodtan és objektíven tekintse át a helyzetet”, és mondja le a nyári olimpiát. „Távol vagyunk attól, hogy mindenki biztonságban érezze magát. Sajnos nem ez a realitás” - írják, noha az olimpia egyik hivatalos partnerújságáról van szó.
A felmérések szerint a japán lakosság egyre kevésbé támogatja, hogy megtartsák a tavalyról elhalasztott eseményt. A lefújásról a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) dönthetne, ami annak ellenére is kitart a játékok mellett, hogy a szervezet elnöke épp azért nem tudott Japánba utazni, mert Tokióban meghosszabbították a vészhelyzetet a járvány miatt. Az Egyesült Államok hétfő óta nem javasolja a beutazást az országba.
Mostanában a szponzorok is kezdenek elbizonytalanodni, a Toyota közleményt adott ki arról, hogy “nagyon aggasztó” a társadalom növekvő ellenállása a játékokkal szemben.

Évtizedek óta nem fordult elő, hogy bárkit is zendüléssel vádoljanak Kanadában, egészen mostanáig.
Egy ontariói tartalékos katona, a magyaros nevű Ladislas Kenderesi ugyanis arra biztatta társait, ne vegyenek részt a koronavírus elleni vakcinák szétosztásában. Mindezt tavaly decemberben, egy torontói lezárásellenes tüntetésen mondott beszédében tette. „Talán szarba kerülök emiatt, de már ez se érdekel” - idézi a Guardian.
Kenderesit nem sokkal később felmentették a szolgálat alól, és május 12-én vádat emeltek ellene. Támogatói az interneten gyűjtenek pénzt az ügyvédi költségekre, mert szerintük csak felhívta a figyelmet a körülöttünk zajló „génterápiás kísérletre”.
Elvileg akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kiszabhatnak zendülésért, de erre ebben az esetben kicsi az esély.

Két lépésben szerezte meg az állam a hányattatott sorsú sármelléki repülőteret. Tavaly novemberben az üzemeltetésért felelős önkormányzati cég 90 százalékát vásárolta meg a hévízi önkormányzattól, majd áprilisban a repülőtéri ingatlanokat Széles Gábor nagyvállalkozótól.
Az első esetben 114 millió forint volt a vételár, a másodikat nem tudni. Széles a Népszavának csak annyit mondott, 2014-ben azért vette meg az ingatlanrészeket, mert úgy gondolta, elő tudja segíteni, hogy fellendüljön a reptér forgalma. „Azért döntöttem most az eladás mellett, mert az üzemeltető cégben többségi tulajdonos állam a járvány utáni időszakra rendelkezik egy olyan fejlesztési tervvel, melyet támogatok, egyúttal jelezték, megvásárolnák a részem, így egyesítve végre a reptér tulajdonviszonyait, vagyis az infrastruktúrát és az üzemeltetést.”
Az elmúlt évtizedekben a környékbeli önkormányzatok és magánbérlők is próbálták felfuttatni a repteret, de ez állami támogatással sem sikerült.
A lap hiába érdeklődött a reptéri ingatlanokért felelős Magyar Turisztikai Ügynökségnél és a hévízi önkormányzatnál, semmit sem árultak el a részletekről.

Francia és német YouTubereknek, bloggereknek és influenszereknek kínált pénzt egy Fazze nevű PR-cég, hogy elterjesszék: a Pfizer vakcinájával oltottak háromszor nagyobb eséllyel halnak meg, mint akik AstraZenecát kapnak. Magyarán azt kellett volna hazudniuk a követőiknek, hogy az oltás emberek százainak halálát okozta.
A Guardian szerint a Fazze azzal hirdeti magát, hogy influenszereket és hirdetőket kapcsol össze egymással. Kedd óta elérhetetlen honlapján egy londoni cím szerepelt, de a cég valójában nincs bejelentve oda. Időközben priváttá tették a cég Instagram-oldalát is. A LinkedIn alapján a vezetőség tagjai Moszkvából származnak, és korábban egy orosz vállalkozó ügynökségének dolgoztak.
Az emailben érkezett ajánlatot többek közt egy francia YouTuber, Léo Grasset tette közzé. Arra kérték, mondja azt a követőinek, hogy a mainstream média szándékosan figyelmen kívül hagyja ezt a témát, és a kormányok is nagy számban vásárolják a Pfizer vakcináját, miközben veszélyes az emberek egészségére.
Az influenszereknek többek közt egy januári Le Monde-cikkel kellett volna alátámasztaniuk az állítást, ami valójában arról szól, milyen dokumentumokat loptak el orosz hackerek az Európai Gyógyszerügynökségtől. A dark weben közzétett anyagban nem volt szó halálozási statisztikákról.
Címlapkép: BORIS ROESSLER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

„A jelenlévő tagok többsége úgy ítélte meg, hogy az elmúlt hónapokban tett nyilatkozatai nincsenek összhangban az egyesület céljaival és értékrendjével. Konstruktív együttműködésére, az egyesület tagjaként, a továbbiakban is számítunk.” Ezzel az indokkal tették ki az Egert irányító Egységben a Városért Egyesület elnökségéből Mirkóczki Ádám polgármestert, írja az Egri Ügyek.
A korábbi országgyűlési képviselőt 2019-ben választották polgármesterré az ellenzék közös jelöltjeként. Akkor még a Jobbikban politizált, míg tavaly nyáron ki nem lépett a pártból. A lap szerint többek közt azért orroltak meg Mirkóczkira, mert néhány hónapja azt nyilatkozta a Magyar Hangnak, hogy nem tekinti magát az ellenzék részének, hanem egyszerűen polgármesternek tartja magát. Amikor megkérdezték, legyen-e kormányváltás 2022-ben, azt mondta: „Bízom a magyarok kollektív bölcsességében, de én nem akarom a szekerét tolni egyik félnek sem, mert nem ez a dolgom.”
Később a kormánypárti Mandinernek adott interjújában arról beszélt: „Én nem úgy fogom fel, hogy a kormány szándékosan kivéreztetné a településeket, mert egyetértek azzal, hogy a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét.”
Tavaly egy momentumos és egy független képviselő is kilépett a várost irányító frakcióból, mondván, Mirkóczki egyeztetés nélkül nevezett ki embereket a városházán, valamint az önkormányzati cégeknél és intézményeknél. Januárban a DK-s Berecz Mátyás távozott az alpolgármesteri posztról, majd azt mondta: Mirkóczki már nem az ellenzék szekerét tolja.

Tavaly ősz óta nem volt olyan kedvező a járványhelyzet, mint most. Kedden 21 áldozatról számoltak be, ami október óta a legalacsonyabb napi adat. Az új fertőzöttek száma szeptember eleji szinten van. Az elvégzett teszteken belül napok óta 5 százalék alatt van a pozitívak aránya, ami azt jelzi, kontroll alá vontuk a járványt. A kórházban levő fertőzöttek száma 1400 körül stagnál, és 159-en vannak lélegeztetőgépen.

Járványösszefoglalónk az elmúlt hét fejleményeiről: Hosszú idő után nem Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben Európában
További adatok, grafikonok, trendek.
Az oltottak száma átlépte az ötmilliót, de hétfőn nagyon kevesen, 3384-en kapták meg az első adag vakcinát. Ebben szerepe lehet a hosszú hétvégének, de annak is, hogy csökken a lakosság lelkesedése.
Megnyugtató vakcinaeredmények
Egy floridai kutatás szerint átlagosan 85 százalékban véd a kórházba kerülés és szinte 100 százalékban a COVID-19 miatti halálozás ellen nyolc koronavírus elleni vakcina
Kásler: A kormány rendkívül pontosan és helyesen döntött a járvány egész időszakában
Nem talált hibát a miniszter. Arra nem is válaszolt, hány embert olthatunk be reálisan.
Abszurd szabályok
12 tüntetést jelentettek be a Fudan ellen június 5-re, mert csak így engedi a törvény.
Viszlát, Müller Cecília
Az operatív törzs pénteken búcsúzik, aztán nem tart több „sajtótájékoztatót”, amin tavaly március óta amúgy sem vehettek részt újságírók.
Karikó Katalin Semmelweis-díjat kapott
Orbán Viktor és Botka László után Kásler Miklóssal is találkozott a biokémikus.
„Ekkora gyomrost a rendszerváltás óta nem kaptunk”
Magyar ápolók beszéltek arról a Deutsche Welle riportjában, hogyan érintette őket az egészségügyi törvény módosítása.
Nem nagyon érdekli az európai kormányokat a romák átoltottsága
Se tömegközlekedés, se internet, se információ.
Nem kell maszkot viselni a MÁV peronjain és a Volán megállóiban. De a vonaton, buszon igen.
Az USA hetekkel az olimpia előtt adott ki utazási figyelmeztetést Japánra.
Repülőn tartotta esküvőjét egy indiai pár, hogy kijátsszák a korlátozásokat, lebuktak.
Horvátországban a héten teljesen kinyithatnak az éttermek.
Az oktatási miniszter szerint ideje nemzeti büszkeséget ébreszteni a diákokban. Korábban azt javasolta, II. János Pál írásai alapján tanítsanak a szexualitásról.
Tavaly 55 millióan éltek emiatt távol a lakhelyüktől.
Ötöt ajándékoznak a Betlehemi Arab Rehabilitációért Alapítványnak, és kettőt a Szent Család Kórháznak, derült ki egy szerdai határozatból.
Egy padkára próbált felhajtani, amiről a Kerékpárosklub korábban jelezte, hogy balesetvesélyes.
Tovább javultak a számok, és 38 ezren megkapták az első oltásukat.
A Pesti Srácok szerint Szilágyi Roland az egyik, aki a gyanú szerint kamu ígéretekkel sajtolt ki pénzt egy vállalkozóból.
Egy év alatt több százan regisztráltak, hét találkozó már összejött.
Bűnbandák és drogkereskedők rivalizálnak egymással.
Nem a mostani, inkább esetleges későbbi járványok ellen lehet majd hasznos.
A fővárosi főügyész segítséget kért az Ördög ügyvédje utáni nyomozásban, de leveléből kihagyott egy fontos részletet.
Hörcsik Richárd havonta több százezer forint közpénzt tölt az autójába.
Így is nagy összeg, 77,5 milliárd jut a Felzárkózó települések programra. De egyelőre nem világos, hogy a kieső pénzből mennyit és honnan pótolnának.
Tömegek várnak műtétekre, és a szakrendelőkben sincs elég orvos. Közben azért még mindig vannak covidosok is. Hogyan fognak mindenkit ellátni? És ki fogja meggyőzni a betegeket, hogy ne féljenek újra kontrollra menni?
Egyetlen másik megyében sem látunk hasonlót.
Közben 40 ezerrel nőtt az oltottak száma. Tovább csökkent a kórházi terhelés is.
Javulnak a járványadatok, de már több mint 29 ezer áldozata van a járványnak.
Az egészségügyi miniszter szerint a vérrögképződésben meghalt 47 éves nő kisebb szerepet játszott a döntésben.
1400 templomot újítanak fel Magyarországon, 400-at a határon túl.
Ezzel oltják majd az ottani határőröket, hogy megállítsák, amit meg kell állítani.