Szurovecz Illés

65 koronavírusos fertőzöttet regisztráltak a csütörtöki adatok szerint. A teszteken belül a pozitívak aránya ezúttal is 1 százalék alatt van, ahogy hetek óta szinte minden nap. Nincs új elhunyt, így az áldozatok száma továbbra is 30 025.

9-cel nőtt a kórházban levő fertőzöttek száma, így 79-en szorulnak ápolásra. Az előző naphoz képest kettővel többen, 13-an vannak lélegeztetőgépen.

Az elmúlt napokhoz képest valamelyest több, 5547 ember kapta meg az első oltását, de a napi átlag így is négyezer körül alakul.

Kapott már megjegyzéseket az utcán, előfordult, hogy a biztonsági őr próbálta elzavarni, mert megölelte a barátját az étterem bejárata előtt, de arra még nem volt példa, hogy sörös dobozzal vágják tarkón azért, mert éppen a Pride-ra tart.

Daniel Echevarrías volt a szombati homofób támadás áldozata, amiről egy szemtanú beszámolója alapján írtunk. A cikk megjelenése után keresett meg minket, és elmondta a történetet a saját szemszögéből: három barátja társaságában, szivárványos zászlóval felszerelkezve sétált a Wesselényi utcában a Madách tér felé, amikor észrevette, hogy szemben közeledik egy óbégató, ránézésre 55 év körüli, napszemüveget viselő férfi.

Mivel magyarul kiabált, nem értették pontosan, mit mond, de világos volt, hogy velük van problémája. Igyekeztek tudomást sem venni róla, de miután elhaladtak egymás mellett, a férfi megfordult, és hátulról hozzávágta Danielhez a kezében levő, bontott doboz sört. „Mozdulni sem tudtam, teljesen lebénultam, sosem tapasztaltam ilyet.”

Azt mondta, abban a pillanatban nem is tudott arra gondolni, hogy rendőrt keressen, egyszerűen el akarta hagyni a helyszínt. Míg látta, ahogy a támadó távolodik, és tovább szitkozódik, csak annyit kiáltott vissza, hogy fuck off.

Daniel Spanyolországból, Valenciából érkezett Budapestre, majdnem négy éve. Erasmusos egyetemistaként kezdte, de mivel tetszett neki az ország és a város, úgy döntött, tovább marad. Keresett egy gyakornoki programot a következő évre, aztán sikerült elhelyezkednie, és már a második munkahelyén dolgozik.

Szereti az embereket és az itteni hangulatot, de nagyon nem szereti, hogy a kormány pedofiloknak állítja be az LMBTQ-közösség tagjait. Azt mondta, az új törvény borzasztó hatással lesz a meleg gyerekekre, mert nem fogják megkapni azt a támogatást, amire szükségük lenne, miközben a homofóbok is bátorítva érzik magukat, hogy kimutassák a gyűlöletüket. Emiatt úgy érzi, az ő mindennapjai is egyre nehezebbek lesznek Magyarországon.

Ez volt a második alkalom, hogy részt vett a budapesti Pride-on, de két éve csak maroknyi homofób tiltakozót látott, nem hallott a mostanihoz hasonló támadásokról. Odahaza, Valenciában is járt már a felvonuláson, ott még ellentüntetők sem voltak. „Fontosnak érzem, hogy kimenjek, mert harcolni kell a jogainkért nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon.”

Az utóbbi hetekben megfordult a fejében, hogy elhagyja az országot, de közben azt gondolja: „ha nem állunk ellen, akkor ők fognak győzni”.

Hétfőn egy dühös Facebook-posztban azt írta: „Egy dolog világos, remélem azok számára is, akik ezt olvassák: nem megyek vissza sehová. A végsőkig fogok harcolni mindannyiunkért, hogy univerzális, egyenlő jogokat kapjunk, és ha nem akarják, hogy queerek legyünk, akkor queerebbek leszünk mint valaha. Megtámadhattok minket, de ellenállunk, míg mindnyájan eltűntök a Föld színéről.”

A rendőrség eljárást indított

A támadást végignézte egy biciklis futár - sőt, bőven fröccsent is rá a sörből -, aki azonnal értesített egy rendőrt a közelben, de nem kapott tőle segítséget. „Azt válaszolta, nem hagyhatja el a pozícióját, de ha szeretném, akkor szól valaki másnak. Megkérdezte, akarok-e most ezzel foglalkozni” - mondta a futár.

Meglepte a reakció, mivel tele volt a környék rendőrökkel, azt hitte, azonnal tudnak intézkedni. Mivel amúgy is éppen dolgozott, inkább nemet mondott a bonyodalmasnak tűnő feljelentésre.

Amikor kérdésekkel fordultunk a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, hivatalból eljárást indítottak garázdaság miatt.

74-gyel nőtt a regisztrált koronavírusos fertőzöttek száma a szerdai adatok szerint. A teszteken belül a pozitívak aránya továbbra is 1 százalék alatt van.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint Budapesten, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szekszárdon nőtt a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja, ami ettől függetlenül még mindig alacsonynak számít.

Az operatív törzs négy új halottról számolt be, így az áldozatok száma 30 025-re nőtt. 70 fertőzött beteget ápolnak kórházban, 11-en vannak lélegeztetőgépen.

Az oltás változatlan tempóban halad, 4754-en kapták meg az első adag vakcinát, összességében 5,6 millió oltottnál tartunk.

A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.

Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre, olvasható Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányában. Ennek következményeként a társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.

A kutatás nem kifejezetten Magyarországról szól, hanem általában az európai helyzetről, de most arra koncentrálunk, ami a mi szempontunkból fontos.

Hogyan számoltak?

Mindenekelőtt ismernünk kell a szegénységi küszöb fogalmát. Azokat a háztartásokat szokták a küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban. Persze más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnországban vagy Luxemburgban.

Ha mind a 28 uniós tagállamot egyetlen nagy országként képzeljük el, meghúzhatjuk mindnyájunk közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Innen már csak egy lépés megnézni, mekkora a távolság az uniós szegénységi küszöb és az egyes országok szegénységi küszöbei között.

Ahogy az ábrán látható, az olasz (IT) és a brit (UK) szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az unióssal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki. A narancssárga vonalak jelzik, hogy az egyes országok szegénységi küszöbe mennyivel marad el az összesítettől. Az EU-ból csak Bulgária (BG) és Románia (RO) végzett mögöttünk. Persze vannak országok, például Hollandia (NL) vagy Németország (DE), ahol a szegénységi küszöb magasabban húzódik az uniósnál, ezt kék vonalak mutatják.

A narancssárga csoportban, ahová Magyarország is tartozik, rosszabbak a jövedelmi viszonyok az összesítettnél, a kék csoportban jobbak.

A következő ábrán látszik, hogy

a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.

Végül, ebből a harmadik ábrából kiderül, mit jelent ez az egész a pénztárcánk szintjén.

A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet. Itt a narancssárga oszlopok mutatják, hogy Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Nálunk több mint 75.

Soma, ahogy máskor, a Budapest Pride ideje alatt is a belvárosi utcákat rótta biciklijével. Ételfutárként éppen egy Wesselényi utcai címre szállított ebédet, amikor a ház előtt állva észrevette, hogy egy közeledő, nagydarab férfi azt kiabálja, „mocskos buzik!”.

Nem ő volt a címzett, hanem a másik irányból érkező, éppen a Pride-ra tartó, látszólag külföldiekből álló, háromfős társaság, kezükben szivárványos zászlóval. „Ordibálta, hogy tegyék le. Gondolom, nem is értették, mit mond, csak haladtak tovább mosolyogva” - mondta Soma, aki úgy emlékszik, a férfival is volt még egy-két ember, de ők egy szót sem szóltak.

A két csoport éppen a háznál haladt el egymás mellett, ahol Soma várakozott. Látta, ahogy a férfi egyszer csak megfordul, és a kezében levő doboz sörrel tarkón dobja a Pride-ra tartó csapat egyik tagját. Midnyájan csupa sör lettek, még Soma is. „Teljesen ledermedtek. Azt hiszem, a srác odakiabálta, hogy asshole, aztán mentek tovább a Pride felé.”

Mivel a rendezvény miatt amúgy is minden sarkon állt egy rendőr, Soma gyorsan odament egyikükhöz. Elmondta, mi történt, és bár a rendőr nem láthatta az esetet, Soma meg tudta mutatni neki a távolodó férfit. „Azt válaszolta, nem hagyhatja el a pozícióját, de ha szeretném, akkor szól valaki másnak. Megkérdezte, akarok-e most ezzel foglalkozni.”

Somát meglepte a reakció, mivel tele volt a környék rendőrökkel, azt hitte, azonnal tudnak intézkedni. Mivel amúgy is éppen dolgozott, inkább nemet mondott a bonyodalmasnak tűnő feljelentésre. „Nem tudom, a srácot sajnálom jobban, vagy azt az embert, akiből ennyi utálat sugárzik kedvesnek tűnő, ártatlan emberek iránt. Nagyon megráztak az események, a rendőrök tétlenségét is szörnyűnek találtam” - mondta.

A rendőrség eljárást indít

Megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, hogy ebben az esetben feladata lett volna-e a rendőrnék intézkedni a néhány tíz méterre levő elkövetővel szemben, vagy a futár további szándékaitól függetlenül értesíteni valakit a közelben levő rengeteg kollégája közül.

Konkrét választ nem adtak, csak a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló rendeletet küldték el. Ebben szerepel, hogy ha a rendőr „meghatározott szolgálati feladat” ellátása közben értesül egy kisebb súlyú jogsértésről, maradnia kell az eredeti feladatnál, de értesítenie kell a felettesét vagy az ügyeletet.

„(...) az életet, testi épséget vagy a közbiztonságot súlyosan és közvetlenül veszélyeztető esemény vagy magatartás észlelése esetén” viszont köteles intézkedni, még akkor is, ha ezzel veszélyezteti az eredeti feladat ellátását.

Kérdésünk után a rendőrség hivatalból eljárást indított garázdaság miatt.

• Amikor Magyarország engedélyezte a Sinopharm-vakcinát, mindenki tudta, hogy alig vizsgálták a hatását 60 év felettieken.
• Mégis beoltottak vele több mint félmillió idős embert.
• Egyre több bizonyítékunk van rá, hogy az ő szervezetükben sokszor nem termelődik elég antitest.
• A kormány mégsem ellenőrzi a kínai vakcinával oltott idősek védettségét, inkább rájuk bízza, leteszteltetik-e magukat saját pénzen, és kérnek-e harmadik oltást.
• Jó szervezéssel még a negyedik hullám előtt mérsékelhetnék a kockázatot, de azzal elismernék, hogy korábban hibás döntést hoztak.

„Ez a vakcina jó, engem is ezzel oltottak be, és ha most sikerül a következő napokban ezeket beadnunk, akkor Magyarország továbbra is éllovas marad Európában az átoltottság tekintetében” - mondta Orbán Viktor március 11-én egy facebookos videóban, amint átvett újabb 450 ezer adag Sinopharm-oltást a reptéren.

Az 58 éves miniszterelnök számára nem volt kérdés, hatékony-e az Európai Unióban egyedül Magyarországon használt kínai vakcina, de a 60 évnél idősebbek nem lehettek teljesen biztosak a dolgukban. A Sinopharm januári engedélyezésének pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatait, de azt tudtuk, hogy alig vizsgálták az oltóanyagot időseken.

Ez világosan benne volt az engedélyezésért felelős Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) alkalmazási előírásában, amit a gyártó tájékoztatójából fordítottak. Az addig vizsgált tesztalanyok alig 1 százaléka volt 60 év feletti, itthon mégis engedélyezték számukra a Sinopharmot. Pedig nem lett volna példátlan, ha életkori határt húznak, az AstraZenecánál is megtették.

A részletes eredményeket végül május végén tették közzé a vakcina fejlesztői, amiből kiderült, hogy a harmadik tesztfázis résztvevőinek 98,4 százaléka 60 évnél fiatalabb volt. (Olyan aránytalanságok mellett, mint hogy túlnyomó többségben férfiakat teszteltek, és kizárólag egészségesnek ítélt embereket.)

Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt mondta májusban: a vakcina alapvetően rendben van, de nincs elég bizonyíték arra, hogy 60 év felett is hatásos, pláne, hogy krónikus betegeken is jól működik.

Július elejéig mégis 568 ezer 60 évnél idősebb embert oltottak be Magyarországon a kínai vakcinával. A fiatalabbak közül csak 485 ezret. Voltak olyan hetek, amikor szinte kizárólag időseket oltottak vele, főleg februárban és márciusban.

Az OGYÉI nem magyarázta meg pontosan, miért engedélyezték a Sinopharmot 60 év felett. Szentiványi Mátyás főigazgató januárban elismerte a HírTV-ben, hogy kevés idős ember volt a tesztalanyok között, „de volt, éppen ezért a kínai gyártó is úgy ítélte meg, hogy alkalmazási előírásába ezt belehelyezi, és nálunk Magyarországon is megtörtént”.

Igaz, maga az engedélyezés is furcsán alakult. Orbán Viktor január közepén a rádióban sürgette a hatóságot, mondván, már csak a papír hiányzik. Három napra rá az OGYÉI főosztályvezetője azt mondta, a vakcina hatásosságát még vizsgálni kell. Másfél héttel később a kormány rendeletben könnyítette meg az engedélyezést, és az OGYÉI még aznap rá is bólintott a Sinopharmra.

Egyre több a bizonyíték: sok idősnél nem termel antitestet a Sinopharm

A harmadik hullám brutális felfutásakor logikus álláspont volt a kormány részéről minél előbb, minél több vakcinát beszerezni, miközben egyértelmű volt az is, hogy időben meghozott korlátozásokkal lehetne rövid távon lassítani a fertőzés terjedését. (Ez nem sikerült, heteket vesztegettek el.)

Tavaly óta tisztában volt vele a kormány, hogy az uniós beszerzésből csak tavasz végétől várhatunk nagy mennyiségű oltóanyagot, így jött képbe az orosz és kínai vakcina. Abban a kiélezett helyzetben a kormány és az OGYÉI úgy döntöttek, kevésbé ismert oltásokat is engedélyeznek minden társadalmi csoport számára. A mából visszanézve ez részben bejött, ugyanakkor egyre több bizonyítékunk van arra, hogy a Sinopharmmal oltott időseknél sok esetben nem indul be az antitest-termelődés.

• Ferenci Tamás biostatisztikus és Sarkadi Balázs biokémikus kutatásában a vizsgált 60 évesek negyedénél nem termelődött elég antitest. A 80 éveseknél ugyanez 50 százalék.
• A Fővárosi Önkormányzat antitestmérésén a 60 év felettiek negyedénél nem termelődött elég antitest.
• A Semmelweis Egyetem mérésében a 60 év felettiek közel 20 százalékának nincs antitestje.

Ezeket a vizsgálatokat különböző módszertannal végezték, ezért nem lehet őket tökéletesen összehasonlítani, mégis egy irányba mutatnak.

Biztosak lehetünk benne, hogy sok idős, Sinopharmmal oltott ember szervezetében nem termelődött elegendő antitest, és a legtöbbjüknek fogalma sincs erről, már csak azért sem, mert tesztelni csak saját zsebből lehet.Mégsem látni jelét annak, hogy a kormány komolyan venné ezeket a számokat, és igyekezne korrigálni korábbi döntésének következményeit. Pedig Kásler Miklós miniszter korábban azt mondta, országos kutatásban mérik fel, milyen immunválaszt váltanak ki a különböző vakcinák. Május végére ígérték az első eredményeket, de azóta sem hozták őket nyilvánosságra, Orbán Viktor és Gulyás Gergely is csak annyit mondott, sürgetik a dolgot.

Ferenci és Sarkadi szerint intézkedésekre lenne szükség, hogy ne alakuljon ki járvány a potenciálisan védtelen idősek körében. Falus András immunológus súlyos szakmai hibának nevezte a 60 év felettiek Sinopharmmal való oltását. Erdei Anna immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese azt mondta, ingyen kellene tesztelni az érintetteket, és Pfizert vagy Modernát kellene adni azoknak, akiknek nincs elég antitestjük. Gulyás felelőtlennek nevezte Erdei nyilatkozatát.

Áprilisban, amikor még ennyit sem tudtunk a Sinopharm időskori hatásosságáról, már olyan hírek érkeztek az Egyesült Arab Emírségekből és Szerbiából, hogy bizonyos esetekben szükségesnek látják a harmadik oltást. A szerbek külön kiemelték a 75 évnél idősebb férfiakat. Mégis, amikor egy online kormányinfón beolvasták az RTL Klub kérdését a témában, Gulyás érdemi válasz helyett azt mondta,

meg kell nézni, milyen tulajdonban vannak az ilyen kérdéseket feszegető médiumok, és milyen érdekeket szolgálnak.Orbán Viktor végül július 16-án jelentette be, hogy augusztustól bárki kérhet harmadik oltást. Mindössze annyi a feltétel, hogy legalább négy hónapnak el kell telnie a második adag után, de orvosi jóváhagyással ettől is eltekinthetnek.

Hamarosan tehát azokat az időseket is beolthatják akár Pfizerrel, akik attól tartanak, esetleg papírjuk is van róla, hogy a szervezetük nem termelt elég antitestet két adag Sinopharm után.

Célzott tesztelést és oltási kampányt viszont láthatóan nem tervez a kormány: ez annak a beismerése lenne, hogy korábban rossz döntést hoztak. Így sosem fog kiderülni, pontosan mennyien érintettek, és biztosan lesznek, akik az oltás ellenére védelem nélkül maradnak.Karácsony Gergely főpolgármester népszavazással kényszerítené rá a kormányt, hogy tesztelje le a 60 év feletti, Sinopharmmal oltott embereket, de ha ebből lesz is valaha valami, nem a következő hetekben, és aligha a negyedik hullám előtt.

Merkely, a megbízható támasz

Az év elején a nyilvánosságban megszólaló járványügyi szakemberek, virológusok, orvosok nagy része egyetértett abban, hogy az a jó vakcina, ami éppen rendelkezésre áll.

Ha kritizálták is a Szputnyikot és a Sinopharmot az adathiány vagy az engedélyezés körülményei miatt, komolyan vehető szakértő nem biztatott a felajánlott vakcina elutasítására. Akkoriban Kemenesi Gábor virológus is azt mondta, egyelőre nem érdemes csemegézni, minden vakcina hatásos és biztonságos, még ha nem is nyilvánosak a részletes adatok.

A Sinopharm ügyében egyvalaki állandó, megbízható támasza a kormánynak: Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kardiológus rektora, akiegy nappal a WHO állásfoglalása után arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy nem lesz szükség harmadik Sinopharm-oltásra, és az egyetemen még nem találtak olyat, akinek ne lett volna antitestje.Olvasónk erre negatív teszttel a zsebében kereste meg a rektort, hogy mitévő legyen, aki azt válaszolta, nem minden teszt alkalmas az antitestszint mérésére. Ezenkívül elküldte saját, Origónak adott interjúját, amiben a patikában kapható gyorsteszteket kritizálta, de az olvasónk nem ilyet csináltatott, hanem laborba ment. (Ahogy mindenki más, aki elküldte nekünk a teszteredményét.)

Merkely ezekben a napokban a Kossuth rádióban is elmondta, hogy bátor és jó döntés volt engedélyezni a kínai vakcinát.

Később egy nyugdíjas reumatológus is megkereste Merkelyt, neki szintén nem volt antitestje. A rektor ismét a tesztet hibáztatta, és azt javasolta, csináltasson egyet a Semmelweisen. Az is negatív lett.

Az egyetem június közepétől ingyenes vizsgálatot kínált azoknak, akiknek két oltás után negatív lett az antitesttesztjük. Az eredményeket egy nappal az után tették közzé, hogy a Sinopharm lesújtó számokat produkált a fővárosi szűrésen.

Az egyetem, majd a kormány azt emelte ki ebből, hogy a vizsgált esetek 88 százalékában találtak antitestet, minden vakcinát figyelembe véve. Gulyás is erre hivatkozva torkolta le Erdei Annát, mondván, az egyetem „egy kicsit komolyabb hely” az Akadémiánál. Pedig, ahogy írtuk, valójában a Semmelweis mérése is igazolta, hogy a kínai vakcinával oltott idősek majdnem ötödének nincs antitestje.

Merkely többször elmondta, és az egyetemi közleménybe is beleírták, hogy az antitesttesztből önmagában nem lehet következtetni a védettség mértékére. Valóban nincs tökéletes, egyenes összefüggés, de a Ferenci-Sarkadi tanulmányban idézett nemzetközi kutatások alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy az antitestszint jó indikátora annak, védve vagyunk-e a tünetes megbetegedéstől. (Ez a helyzet akkor is, ha az embernek korábbi fertőzés miatt vannak még antitestjei, és akkor is, ha a vakcinának köszönhetően.)

Abból, amit a hagyományos, inaktivált vírust alkalmazó vakcinákról tudni lehet, az következik, hogy az antitestszint a Sinopharmnál is jó mérőszám. Erre utalnak azok a vizsgálatok is, amiket a hasonló technológiával készült CoronaVacnál végeztek, írják a tanulmányban.

• A Pride-on lesz fideszes képviselő? - kérdezte a Telex újságírója a csütörtöki kormányinfón.
• Nem tartom valószínűnek - válaszolta Gulyás Gergely.
• Mert?
• Az érintetti kör nem fedi egymást, az én tudomásom szerint. Nincs metszet - mondta, mire a kormányinfókon szokatlan módon, nevetés tört ki az újságírók közt.

A folytatásban azt mondta, nincs tisztában a kollégái szexuális orientációjával, de „a Pride nem arról szól, hogy ki, egyébként, milyen szexuális orientációval rendelkezik, hanem ki az, aki úgy gondolja, hogy ezt a nagy nyilvánosságban meg kell, hogy ossza”.

„Esetleg ki az, aki úgy gondolja, hogy ezért nem kell senkit sem üldözni” - vetette fel az újságíró, mire Gulyás azt mondta: „Akkor mindannyian ott lehetnénk.” Mégsem lesz ott, mert másképp értelmezi a Pride-ot.

Címlapkép: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

200 ezer embert kellett evakuálni a kínai Honan tartományban a sosem látott, óriási esőzések miatt.

A 12 milliós Csengcsouban három nap alatt hullott le annyi csapadék, amennyi máskor egy év alatt. Tömegek ragadtak az aluljárókban, amiket úgy elöntött a víz, hogy az emberek alig tudták felette tartani a fejüket. A metró utasai sem voltak biztonságban, hiába álltak a székekre, nyakig ért a víz, és órákig nem tudtak kiszabadulni.

A South China Morning Postban megjelent beszámoló szerint sokan sírtak, mások nyugtatni próbálták egymást a szerelvényben, végül megbeszélték, hogy nem mondanak semmi negatívat, csak kitartóan próbálnak kapcsolatba lépni a külvilággal. Sokáig hiába akartak telefonálni, a vonalak nem működtek.

A felszínen közben autókat és szeméthalmokat sodortak a hullámok. A South China Morning Post szerint eddig legalább 18 áldozata van a katasztrófának.

Egy helyi férfi a BBC-nek azt mondta, soha életében nem látott ennyi esőt, egy órán keresztül annyira szakadt, hogy vakító fehérség telepedett a városra. Egy óvodában így kellett menteni a gyerekeket:

Lojangba katonákat vezényeltek, mert olyan súlyosan megsérült a gát, hogy bármelyik pillanatban átszakadhat. Egy harmadik településen az emberek a háztetőkön ragadtak.

Az előrejelzések szerint a heves esőzés csütörtökig fog tartani. A BBC azt írja, számos oka lehet egy ekkora áradásnak, de a klímaváltozás mindenképp növeli a kockázatot.

Újabb eredményeket tettek közzé a Fővárosi Önkormányzat antitestméréséről, amire 60 évnél idősebb budapestiek jelentkezhettek, hogy ellenőrizzék, termelt-e a szervezetük elegendő antitestet a koronavírus elleni oltás után.

Mostanáig 3805 vizsgálatot végeztek, ez alapján a Sinopharmmal oltottak 24 százalékánál egyáltalán nem, vagy alig termelődött antitest. Ezt jelzi, ha az eredmény az 50-es határérték alatt van. A többi oltóanyagnál ez az arány 1,4 és 3,2 százalék között mozog.

A Sinopharmról részletesebb korosztályi adatokat is közöltek. Látszik, hogy a 80 év felettieknél már 38 százalékban nem termelődött elegendő antitest. A 60-80 éveseknél ez 20-26 százalék közt mozog.

Nagyon hasonló eredményre jutott Ferenci Tamás biostatisztikus és Sarkadi Balázs biokémikus kutatása. Az alapján 60 év körül 25 százalék a valószínűsége, hogy a szervezetünk egyáltalán nem termel antitestet, a 80 éveseknél már 50 százalék.

A Sinopharm engedélyezésének pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes eredményeit, de a gyógyszerhatóság által nyilvánosságra hozott dokumentumból világos volt, hogy a gyártó szinte kizárólag 60 év alatt vizsgálta a vakcina hatékonyságát.

Magyaroszágon mégis engedélyezték az idősek Sinopharmmal való oltását. Több mint félmillió 60 évnél idősebb ember kapta ezt a vakcinát.A kormány a Semmelweis Egyetem kutatására hivatkozva bírálta a fővárosi mérést, pedig ott is arra jutottak, hogy a Sinopharmmal oltott idősek majdnem ötödének nincs elég antitestje.

Augusztustól be lehet adatni a harmadik oltást, így akár azok is kérhetnek másik vakcinát, akiknél az első kettő nem alakított ki megfelelő védettséget. De annak nincs jele, hogy a kormány általános tesztelést tartana, vagy külön oltási kampányt szervezne a Sinopharmmal oltott időseknek. Pedig korábban ezt javasolta Erdei Anna immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is. Gulyás Gergely miniszter erre felelőtlennek nevezte a nyilatkozatát, és azt mondta, „az egyetem egy kicsit komolyabb hely”.

Karácsony Gergely főpolgármester szerdán bejelentette, népszavazást kezdeményez, ami részben arról fog szólni, hogy legyen általános, ingyenes antitestszűrés minden 60 év feletti embernek.

• Ki tudja jelenteni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem használt és nem vett ilyen eszközt?
• Nekem ilyen kijelentésem sose volt, és most se teszem meg.

Ez a párbeszéd zajlott le a Telex riportere és Pintér Sándor belügyminiszer között a Karmelita bejáratánál. A lap a megfigyelési botrányról és arról a Pegasus szoftverről kérdezte a kormánytagokat, amivel bizonyítottan Orbán Viktor kritikusait és újságírókat is célba vettek Magyarországon.

Számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a magyar állam használja a Pegasust, amit tehát Pintér sem tagadott, bár nem is erősített meg. Azt javasolta az újságírónak, forduljon inkább az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez, a jobbikos Stummer Jánoshoz. (Az ellenzék össze akarta hívni a testületet, de a Fidesz szerint nem szükséges.)

Varga Judit igazságügyi miniszter viszont éppen a belügyminisztériumra tolta az ügyet, mondván, az alkotmányvédelem szakmai irányítása oda tartozik. „Az Igazságügyi Minisztérium azért felel, hogy a jogszabályi kellékek meglegyenek.”

Csakhogy amikor nem bűnüldöző hatóságok, hanem nemzetbiztonsági szolgálatok végeznek titkos információgyűjtést, az igazságügyi miniszter jóváhagyására van szükség. Varga azt mondta, ezeket az engedélyeket államtitkára, Völner Pál szokta aláírni.

Korábban Varga sem tagadta, hogy az állam vetette volna be a Pegasust, sőt azt mondta: „Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Mi utal arra, hogy az állam van a megfigyelések mögött?

• A szoftvert gyártó izraeli cég, az NSO állítása szerint csak kormányoknak és állami szerveknek adják el a programot az izraeli védelmi minisztérium engedélyével.
• A Pegasust éppen az után vetették be először Magyarországon, hogy Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója személyesen tárgyalt az izraeli miniszterelnökkel.
  
• Az ügyet nyilvánosságra hozó nemzetközi tényfeltáró csapatnak névtelen forrás is megerősítette a cégtől, hogy Magyarország az NSO ügyfele.
• Olyan célszemélyeket is azonosítottak, akikkel szemben nyilvánosan elérhető információk alapján büntetőeljárást folytattak.

„Ez a népszavazás a demokrácia megcsúfolása, semmi több mint öncélú gyűlöletkeltés: a hatalom magyart fordít magyar ellen, megbélyegez, megoszt, csak hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról és saját bűneiről. Ezen a gyűlöletkeltő kamunépszavazáson semmiféle módon nem szabad részt venni, ezért a Momentum bojkottra szólít fel mindenkit!” - reagált Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje, miután Orbán Viktor bejelentette, „gyermekvédelmi népszavazást” tart a kormány a „szexuális propagandáról”.

Ezen a véleményen van Hadházy Ákos független képviselő is, aki többek közt a Momentum támogatásával indul az ellenzéki előválasztáson: „Az ellenzéknek viszont egyértelmű és határozott választ kell adni: a lehető leghatározottabban és legegységesebben kimondani, hogy ez csak egy figyelemelterelő, hazug kampányfogás. A világ egyik legrosszabb járványkezelése, 30000 halott és összeomlott egészségügy után, 8 hónappal a választások előtt ez nyilvánvalóan csak egy kampánytrükk.”

A DK is bojkottra utalt azzal, hogy „az orbáni népszavazás érvénytelen és eredménytelen lesz, tenni fogunk róla”. A párt szerint a kormány a helyreállítási alap körüli problémák és a megfigyelési botrány miatt kétségbeesett, és „újabb háborút talált ki magának »Brüsszellel«, ennek keretében hirdetett népszavazást”.

A Jobbik - ami a Fidesszel együtt megszavazta a homofób passzusokkal teleszórt pedofiltörvényt - még nem tette egyértelművé, támogatja-e a bojkottot. Jakab Péter azt írta, a népszavazás „egyértelmű terelés” a megfigyelési botrányról.

Karácsony Gergely főpolgármester Orbán után néhány perccel bejelentette: szintén népszavazást kezdeményez a Fudan Egyetemről, az autópálya-koncesszióról és az antitestszűrésekről.

Miről népszavaztat a kormány?

A következő öt kérdést fogják feltenni az állampolgároknak:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Brisbane-nek ítélték a 2032-es olimpia rendezési jogát, így 76 évvel Melbourne, és 32 évvel Sydney után visszatérnek a játékok Ausztráliába. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 72-5 arányban támogatta a döntést, amit tűzijátékkal ünnepeltek Brisbane-ben.

A szavazás szinte csak formalitás volt, hiszen a NOB február végén bejelentette, hogy célzott párbeszédet folytat Brisbane-nel a rendezésről. Pedig Katar, Németország és Magyarország is tervezett pályázni, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége januárban létre is hozta a Budapest 2032 Bizottságot.

A NOB a kampányköltségek megspórolásával, a szavazási csalás elkerülésével és az erősebb nemzetközi kontrollal indokolta a kiválasztás módját.

2024-ben Párizsban, 2028-ban pedig Los Angelesben rendezik az olimpiát. (MTI, AP)

Egyedülálló férfiak és nők fogyasztási szokásai alapján próbálták megítélni egy svédországi kutatásban, hogy melyik nem járul hozzá inkább a környezetszennyezéshez, írja a Guardian.

Mint kiderült, a férfiak pénzköltésén keresztül 16 százalékkal több káros anyag kerül a környezetünkbe, hozzájárulva a felmelegedéshez. Ennek elsősorban az az oka, hogy a férfiak több üzemanyagot vásárolnak az autóikba (a céges kocsikat, taxikat és más, munkához használt járműveket nem vették figyelembe).

Korábbi kutatásokból kiderült, hogy az egy autóval rendelkező családokban inkább a férfi vezet, a nő pedig tömegközlekedéssel jár. A férfiak jellemzően többet költenek energiára, és több húst is esznek.

A mostani felmérés szerint férfiak és nők esetében is a nyaralás felel a kibocsátás harmadáért, ami magasabb arány a vártnál.

A kutatás szerzői szerint muszáj figyelembe venni a klímaválság gender-vonatkozásait. A napokban az osztrák klímaügyi miniszter is bírálta az uniós stratégiát, amiért ez kimaradt belőle. Azt mondta, muszáj foglalkozni vele, hiszen a klímaváltozás különböző módon érint férfiakat és nőket, például utóbbiak nagyobb arányban élnek energiaszegénységben.

Sorosozással támadja a Magyar Nemzet című kormánylap a Pegasus-sztorit robbantó Direkt36-ot, és obskúrus dologként állítja be, hogy az újságíróik olyasmiket csinálnak, amiket újságírók szoktak:

• emberekkel beszélgetnek érzékeny politikai témákról,
• bizalmas iratokat szereznek meg kormányközeli üzletekről,
• ezekről cikkeket írnak,
• titkosított kommunikációt lehetővé tevő appokon chatelnek egymással,
• sőt, még külföldi tanulmányutakon is részt vesznek időnként.

Ebben ugyan nincs semmi különös, a Magyar Nemzet mégis úgy ír róla, mintha valami gyanús módszer, sőt „hírszerzési gyakorlat” lenne, „ami valamiféle titkosszolgálati kapcsolatot feltételez”. A kormánylapnak nem kellett hosszasan nyomoznia az újságírás rejtelmei után, hiszen minderről a Direkt36 cikkében olvastak.

Ahogy a Direkt36 és számos nemzetközi lap kiderítette, magyar célpontjai is voltak a Pegasus nevű izraeli digitális megfigyelőszoftvernek, köztük az Orbán-kormány kritikusai és újságírók. Több körülmény utal arra, hogy magyar állami szervek vannak a háttérben:

• az NSO cég állítja, hogy csak kormányoknak és állami szerveknek adják el a szolgáltatást,
• az NSO névtelen forrása megerősítette, hogy Magyarország az ügyfelük,
• olyan célszemélyeket is azonosítottak, akikkel szemben nyilvánosan elérhető információk alapján büntetőeljárást folytattak.

A Fidesz szerint nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság összehívása, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig ugyan nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy bevetették a Pegasust. „Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” - mondta.

Háromból két embernél mértek antitesteket, ennyien már elkaphatták a koronavírust Indiában, derül ki egy országos szerológiai kutatásból, amiben több mint 36 ezer alanyt teszteltek. Ha a számokat a teljes népességre vetítjük, 400 millióan még mindig veszélyeztetettek, írja a BBC.

Legutóbb februárban végeztek hasonló kutatást, az akkori adatok szerint a mostani 67 százaléknál jóval kevesebb, 21 százalék esett át a fertőzésen.

A vizsgálatban most először 6-17 éves kiskorúak is részt vettek. Külön megnézték az egészségügyi dolgozókat, náluk 85 százalékos átfertőzöttséget mértek.

Hivatalosan 31 millió fertőzést és 400 ezer halálesetet regisztráltak eddig Indiában. Az esetszámok éppen lefelé tartanak, és messze elmaradnak a májusi csúcstól. Akkor naponta 380 ezer fertőzöttet találtak, most 40 ezret.

A tavalyi norvég-magyar megállapodás értelmében a kormánytól független szervezetnek kell szétosztania a Norvégiából és az Európai Gazdasági Térségből érkező civil támogatásokat.

A december 21-én kötött egyezség szerint hét hónap alatt kell kiválasztani a lebonyolítót, a határidő megengedően számítva is szerda éjfélkor jár le, egyelőre mégsem hirdettek győztest.

A norvég kormány a 24.hu-nak azt írta, még a hét elején is tárgyaltak, és csak a hét második felében lesz eredmény. A Miniszterelnökség nem válaszolt a lapnak. A legjobb pályázatot ugyan a donorok választják ki, de a magyar kormánynak egyetértési joga van.

Biztosan tudni, hogy pályázott az Ökotárs Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt, valamint a Magyar Hang szerint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is. A korábbi ciklusokban az Ökotárs vezette konzorcium látta el ezt a feladatot, majd 2014-ben a kormány szabálytalanságokkal és politikai motivációval vádolta őket.

Később sem az ügyészség, sem a NAV nem talált semmiféle, a kormány által felhozott szabálytalanságot. Időközben a Norvégia által felkért független könyvvizsgálók is arra jutottak, hogy az Ökotárs remek munkát végzett. A TASZ éveken át tartó pereskedése kellett ahhoz, hogy kiderüljön, személyesen Orbán Viktor rendelte el a civil szervezetekkel szembeni hatósági fellépést. Az Ökotárs azóta megkapta a Miniszterelnökség kitüntetését.

A pályázatokon összesen 77 milliárd forint érkezik Magyarországra, ennek nagyjából 10 százaléka jut civil szervezeteknek.

Pozitív doppingtesztje miatt felfüggesztették Jamie Kermond ausztrál díjugratót, a tokiói olimpia egyik résztvevőjét. A jelek szerint a sportoló kokaint fogyasztott, de újabb vizsgálatot kérhet. Szerencséjére van ideje megvárni az eredményt, mert a versenyek csak jövő héten kezdődnek. A 36 éves Kermond most először szerepelne olimpián, ha mégis vétlennek bizonyulna.

A tokiói játékokat pénteken nyitják meg hivatalosan, de Fukusimában már softball-meccseket rendeznek. (Guardian)

Egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoztak a szabadföldi zöldségekben a hétvégi viharok és a heves esőzések, írja a Világgazdaság.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint néhány mélyebb fekvésű területen megállt a víz, kérdés, hogy mennyi ideig maradnak elöntve. Tavaly volt olyan csemegekukorica-tábla, amelyet félméteres magasságban öntött el az ár, de mivel hamar levonult, nem okozott különösebb kárt.

A lap szerint a hideg és a meleg egyaránt gondot okozott a termesztőknek. A hideg miatt például késett a sárgarépa és a hagyma vetése, a hőség viszont nem tett jót a zöldborsónak.

A szakmai szervezet szerint is fontos lenne a belföldi zöldségfogyasztás növelése, az árak viszont egyre nőnek. A KSH adatai szerint egy év alatt 17 százalékkal drágult az átlagos zöldségkosár. (via MTI)

150 éve nem volt ilyen száraz a nyár a kelet-szibériai Jakutföldön, ahol hatalmas erdőtüzek pusztítanak, egy hónap alatt másfélmillió hektár égett le. A Guardian riportja szerint egy környékbeli faluból már elküldték a gyerekeket, míg a felnőttek ott maradtak, hogy önkéntesek segítségével felvegyék a harcot a lángokkal, egyelőre kevés sikerrel.

Több mint 50 települést borított el a füst a nagyvárosoktól távoli vidéken, de már a 280 ezres Jakutszkban is aggasztó a helyzet. A helyiek azt mondják, az elmúlt években legfeljebb egy-egy napig volt füst a városban, most viszont napok óta nem lehet ablakot nyitni, és csak akkor mernek lemenni a boltba, ha a szél éppen kitisztítja kicsit a levegőt. Vannak, akik hosszabb-rövidebb időre Moszkvába menekültek.

Az emberek a klímaváltozást, a kormány felkészületlenségét, a korrupciót és az állítólagos gyújtogatókat egyszerre teszik felelőssé.

A hivatalos megnyitó csak pénteken lesz, de szerdán elkezdődtek az olimpiai játékok: Japán 8-1-re legyőzte Ausztráliát női softballban, közben Olaszország is játszik az Egyesült Államokkal. A meccseket Fukusimában rendezik, ahogy az egész versenysorozatot, nézők nélkül.

Másfél hónappal elrablásuk után kiszabadítottak száz nőt és gyereket az északnyugat-nigériai Zamfara államban. A kormány állítása szerint nem fizettek váltságdíjat, de további részleteket nem osztottak meg. Az érintetteket megvizsgálják és kikérdezik, mielőtt hazaengedik őket, írja a BBC.

December óta több mint ezer embert raboltak el Nigériában fegyveres csoportok. Jelentős részüket pénzért cserébe szabadon engedték, de vannak, akiket megöltek.

Újabb bizonyíték született arra, hogy az idősek jelentős részénél nem eredményez antitestszint-emelkedést a Sinopharm vakcinája. Ferenci Tamás biostatisztikus és Sarkadi Balázs biokémikus kutatásában 450 embert vizsgáltak legalább két héttel a második dózis beadása után. Az eredményeket hétfőn tették közzé, a legfontosabb tanulságok:

• az 50 év alatti tesztalanyok 90 százalékánál termelődött antitest a kínai vakcina után,
• 60 év körül 25 százalék a valószínűsége, hogy a szervezetünk egyáltalán nem termel antitestet,
• a 80 éveseknél ez már 50 százalék,
• a 60 éveseknél 60-75 százalék a valószínűsége, hogy csak kis mennyiségű antitest termelődik,
• az idősebbeknél ez még nagyobb.

A kutatás szerint az antitestszint nem függ az alany nemétől, ahogy attól sem, hogy mennyi idő telt el a második adag beadása után. A vizsgálat során olyan típusú tesztet használtak, amivel az mRNS-vakcinák működését ellenőrizték a klinikai kutatások első és második fázisában.

Ez az első viszonylag nagymintás, egységes laboratóriumi módszertannal készült kutatás a Sinopharm által kiváltott antitestszint-emelkedésről, amiben az alanyok életkorát, nemét és a vakcina beadása óta eltelt időt is figyelembe vették.

A Sinopharmot világszerte több mint 50 országban használják, köztük Magyarországon. Az itthoni engedélyezés pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes eredményeit, de a gyógyszerhatóság által nyilvánosságra hozott dokumentumból világos volt, hogy a gyártó szinte kizárólag 60 év alatt vizsgálta a vakcina hatékonyságát.

A kormány mégis engedélyezte az idősek Sinopharmmal való oltását. Több mint félmillió 60 évnél idősebb ember kapta ezt a vakcinát.Ferenci és Sarkadi tanulmánya szerint a nemzetközi irodalomban egyre több bizonyíték van arra, hogy az antitestszintből nagy biztonsággal következtethetünk a tünetes megbetegedéssel szembeni védettségünkre.

Az alapján, amit az inaktivált vírust alkalmazó vakcinákról tudunk, feltételezhető, hogy az antitestszint a Sinopharmnál is jó mérőszám. Erre utalnak azok a vizsgálatok is, amiket a hasonló technológiával készült CoronaVacnál végeztek.

• Messze vagyunk az ideális oltottsági szinttől, de már elértünk oda, hogy egy negyedik hullám ne terhelje túl annyira az egészségügyet, mint tavasszal láttuk, mondta Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Ehhez időben kell majd dönteni a korlátozásokról is.
• Az oltások népszerűsítéséhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását jó ötletnek tartja, szerinte más munkakörökben is szükség lenne rá.
• A kamara a napokban plakátkampányt indított a háziorvosi rendelőkben, hogy minél többen oltassák be magukat. De annak nem látja értelmét, hogy a háziorvosok házról házra járjanak az oltatlan idősekhez.
• Nagy Marcellel a MOK-kampány indítása miatt, kedden készítettünk interjút, amit Orbán Viktor pénteki bejelentése után kiegészítettünk. Szerinte jó ötlet az orvosokra bízni, mit adnak be harmadik oltásnak, de továbbra is kérdés, mi lesz azokkal, akiknél nem alakult ki megfelelő védettség az első kettő után. Vajon érdemes vakcinát váltani?

A teljes népességnek eddig 57 százalékát oltottuk be. Hogy értékeli ezt: sok, kevés, elég?

Egy évvel ezelőtt, amikor látták a szakemberek, hogyan terjed a vírus, milyen a fertőzőképessége, úgy becsülték, nagyjából 60-80 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy ne nőjön folyamatosan a betegek száma, ne erősödjön a járvány. Időközben egyre hatékonyabb, erősebb, gyorsabban terjedő változatok jelentek meg, amikkel már 80-90 százalékos átoltottságra lenne szükség. Persze nem mindegy az sem, hogy akik be vannak oltva, mennyire mobilisak. Egy kis, elzárt falu, ahol kevesebb a kontaktus, sokkal kevésbé veszélyeztetett, mint mondjuk egy metropolisz közepe. Mindenki hajlamos ezt fekete-fehérnek kezelni, de az orvostudományban nincs ilyen.

Ezek szerint az 57 százalék is lehet jobb és rosszabb, a területi eloszlástól is függően. Mégsem nyilvános, hány embert oltottak be a különböző településeken. Mennyiben segítené ez a helyzet megítélését?

Önmagában egy nyers adatnak nincs sok értelme, csak akkor, ha valamilyen döntést alapozunk rá. A települési oltottsági számok a járványügyi intézkedéseket alapozhatják meg. Előfordulhat, hogy míg egy nagyvárosban maszkviselési kötelezettséget írnak elő, addig mondjuk a 2000 fő alatti falvakban nem. Vagy hogy bizonyos átoltottság felett nincs szükség semmilyen korlátozásra. Nyilván nehéz konkrét számokat mondani, hiszen folyamatosan változik a járványhelyzet.

Ha középtávon nem sikerül érdemben feljebb tornászni az 57 százalékot, akkor egy negyedik hullám mekkora terhet jelentene az egészségügy számára?

Az biztos, hogy miközben a fogékony populáció csökken, egyre erősebb vírustörzsek jelennek meg. Az is biztos, hogy lesz negyedik hullám, és az is, hogy a mostani átoltottság kevés a delta variáns terjedésének megakadályozásához. A 60 százalék körüli arány arra lehet elég, hogy lelassítsa a terjedést, és a következő hullám ne terhelje meg annyira az egészségügyet, mint a harmadik.

Tehát már most is tartunk ott, hogy nem zúdulhat annyi beteg az egészségügyre, mint tavasszal?

Úgy gondolom, hogy megfelelő időben meghozott intézkedésekkel ez megelőzhető. Szerintem a második és harmadik hullámban is késve szigorítottak.

Ez a mostani oltottsági szint mellett is fontos szempont?

Természetesen, hiszen a társadalom 35-40 százalékáról garantáltan tudjuk, hogy semmilyen védettséggel nem rendelkezik, mert nem esett át a betegségen, és nem kapott oltást sem. Ez több millió ember. Lezárás és egyéni fegyelmezettség nélkül sajnos bekövetkezhet a baj.

Elég nagy az eltérés a különböző korosztályok oltottsága közt. Ön szerint van olyan csoport, ahol különösen növelni kellene az arányt?

Tudjuk, hogy a covid sokkal jobban veszélyezteti az időseket, őket mindenképp immunizálni kell a védelmük érdekében. A vírus terjedése szempontjából, társadalmi szinten rendkívül fontosak az iskolások, a fiatal felnőttek és akár a középkorúak is, akik nagyon mobilisak, sok emberrel találkoznak. A személyes ismeretségi körömben például sok fuvarozó halt meg a járvány során, hiszen ők a lezárások ellenére is folyamatosan ki voltak téve a veszélynek, nem tudták csökkenteni a kontaktusokat.

A kormány is beszélt már arról, hogy az időseket muszáj nagyobb arányban beoltani. Terveik szerint a háziorvosoknak orvostanhallgatókkal közösen, személyesen kellene felkeresniük az oltatlan időseket. Mit gondol, ez mennyire jó eszköz?

Orvosi Facebook-csoportokban nem fogadták kitörő örömmel, hiszen megint mintha kicsit fordítva ülnénk a lovon. Az orvosok nem ügynökök. Természetes, hogy egy háziorvos, amikor találkozik egy idős, oltatlan betegével, mert éppen megy hozzá gyógyszert felíratni, akkor elbeszélget vele, javasolja az oltást. Ezt maguktól is megteszik, akárcsak a gyermekorvosok, erre nem kell őket külön kérni. De nem az egészségügy dolga direkt marketingkampányt folytatni.

Mégis, mi a gond a kormány ötletével? Túl nagy terhet jelentene az orvosok számára?

Őszintén szólva nem is értem, nem látom magam előtt a helyzetet, amikor egy háziorvos, aki az utóbbi időben majdnem napi 8-10 vagy több órát dolgozott, személyesen felkeresi a betegeit, hogy az oltásról beszélgessen velük. Ha mindenkivel fél órát tölt el, akkor 8 óra alatt 16 emberhez jut el, nem számítva az utazást. Ez nem valami hatékony. És mi lesz közben a többi beteggel, akiket el kell látni? Egyáltalán nem gondolom, hogy ez járható út lenne, ráadásul a háziorvosok most is mindent megtesznek azért, hogy meggyőzzék a betegeiket az oltásról. De egyelőre ilyen hivatalos intézkedésről nincsen szó, csak a médiumokban terjedt el ez az ötlet.

Akkor milyen eszközt tudna elképzelni, akár az idősekre célozva, akár általában? A plakátok hónapokig kint voltak, és a kormány is folyamatosan az oltás fontosságáról beszélt.

Volt plakátkampány, de közben politikai kérdéssé tettek egy járványvédelmi eszközt, és oltásellenesnek bélyegezték az egyik oldalt. Ez nem segíti a bizalomépítést.

Az idősek közül sokan járnak templomba, akár az egyházak is részt vehetnének az oltás népszerűsítésében. Nem vagyok marketinges, de gondolom, olyan helyen kell megszólítani őket, ahol megfordulnak: orvosi rendelőkben, templomokban, piacokon, boltokban, postán. A nemzeti konzultációs kérdőívvel együtt átadhatták volna nekik az oltásra buzdító szórólapokat is.

Megnézhetjük a külföldi példákat. Van, ahol fizetnek annak, aki elvisz az oltásra egy idős embert. Sokféle eszközzel próbálkoznak, nem kell feltalálni a spanyolviaszt.

Önnek szimpatikusak ezek a nyereményjátékos, pénzjutalmas ötletek?

Valószínűleg ezek azokban a társadalmi rétegekben működnek, ahol nagyfokú a szegénység és alacsony az iskolázottság. A tájékozódó, információéhes csoportoknál transzparenciával lehetne növelni az oltási hajlandóságot.

Mire gondol?

Arra, hogy tisztán elmondják, mi a helyzet, a politikai és népszerűségi vetületek mérlegelése nélkül. Akár a járványadatok, akár az oltottság terén. Egyszerű példa: ha éppen az egész világon hiánycikk a maszk, nem azt mondom, hogy a maszk amúgy sem véd, hanem azt, hogy most nagyon nehéz szerezni, de mindent megteszünk.

A kormány kötelezővé teszi az oltást az egészségügyben, támogatja ezt?

Igen. Ott van például a hepatitis B elleni oltás, ami most mindenki számára kötelező, de az egészségügyi dolgozók számára korábban is az volt. Amikor döntöttek erről, évi 2-300 új esetről tudtunk az országban. Most pedig egy olyan járványról beszélünk, amibe naponta haltak bele ennyien. De még nem tudjuk, hogy a koronavírus elleni oltás csak azok számára lesz-e kötelező, akik közvetlenül részt vesznek a betegellátásban, vagy a háttérszemélyzet számára is.

Melyik lenne jobb?

A betegellátásban résztvevők esetén nagyobb a kockázat, ez nem kérdés. De össztársadalmi szinten minél több embernek van oltása, annál jobb. Szerintem nincs akadálya, hogy a többi egészségügyben dolgozó számára is kötelezővé tegyék.

Van még olyan foglalkozási csoport, ahol szükség lenne erre?

Szerintem igen, de ez nem a kamara álláspontja, hanem a saját véleményem. Úgy gondolom, hogy az egészségügyön kívül a szociális szférában és a kritikus infrastruktúrák, például az áram- és gázellátást biztosító cégek dolgozóinál is kötelezővé lehet tenni az oltást. Szerintem az oktatásban is van helye, akárcsak azoknál a vállalatoknál, ahol az alkalmazottak sok emberrel találkoznak.

A kormány augusztustól engedélyezi a harmadik oltás felvételét. Legalább négy hónapot kell várni az első után, de ha az orvos úgy dönt, korábban is beadhatják. Ő határozza meg azt is, milyen vakcinából adják a harmadikat. Mit gondol erről a megoldásról?

Szerintem ez a normális eljárásrend, mindig az oltóorvosé a felelősség, a kutatási eredmények alapján ki tudja választani a megfelelő oltóanyagot. A Pfizer esetében már tudjuk, hogy egy éven belül érdemes beadni a harmadikat.

De ezen kívül számos kombináció lehetséges.

Igen, továbbra is kérdés, hogy akiknél két oltás után nem alakult ki mérhető ellenanyagszint, ugyanabból a vakcinából kapjanak-e harmadik adagot, vagy inkább egy másikból.

Biztosan sokan lesznek, akik emiatt szeretnének harmadik oltást. Mi alapján fog dönteni az oltóorvos?

Egyelőre nincs sok támpontunk. Az AstraZeneca esetében zajlott még kutatás arról, hogy kialakul-e a megfelelő védettség, ha második dózisnak mRNS-vakcinát adnak.

Mit gondol, kinek érdemes most antitesttesztet csináltatnia?

Elsősorban azoknak, akik a covid szempontjából különösen veszélyeztetettek, akár az életkoruk, akár a krónikus betegségük miatt. Ezenkívül kezdettől fogva tudjuk, hogy a Sinopharm alacsonyabb védettséget biztosít a Pfizerhez képest, adott esetben érdemes azoknak is tesztelniük, akik ilyen oltást kaptak.

A Sinopharm engedélyezésekor nagyon kevés adat volt arról, milyen védettséget biztosít az idősek számára. Az eddigi mérésekből látszik, hogy köztük viszonylag nagy számban vannak, akiknél nem emelkedett kellő mértékben az antitestek száma. Kellene ingyenes, széles körű mérés akár konkrétan rájuk célozva?

Most már lehetnének adataink a 60 év felettiekről, akár Kínából vagy más országokból is. Tudományos, kutatási céllal van értelme ilyen vizsgálatokat végezni, de a járványügyi védekezés szempontjából sokkal fontosabb lenne azt látni, hogy a Sinopharmmal oltottak körében milyenek a megbetegedési adatok.

Sajnos ezt sem ismerjük, a kormány csak az elhíresült vakcinatáblázatot tette közzé erről.

Igen, pedig nem az ellenanyagszint bizonyítja egy oltás hatékonyságát, hanem a megbetegedések, elhalálozások és a súlyos szövődmények száma. Ezt kellene mérni és nyilvánosságra hozni.

A mostanában megszokott módon alakulnak a pénteki járványadatok:

• 64 új fertőzöttet találtak, a teszteken belül a pozitívak aránya 1 százalék alatt van. Hétfőtől péntekig 288 új fertőzöttről számoltak be, míg múlt héten 240-ről. Igaz, a megelőző héten is 287-ről.
• 2 ember veszítette életét, összesen 30 015 áldozata van a járványnak.
• 86 fertőzött van kórházban, közülük 10-en lélegeztetőgépen.
• 6319 embert oltottak be, az elmúlt héten a napi átlag 4250 volt.

Ungár Péter, az LMP képviselője a Vas megyei 1-es választókörzetben indul az ellenzéki előválasztáson, emiatt sokat szerepel mostanában a szombathelyi médiában. A kormánypárti orgánumok pedig nem tudják kihagyni, hogy ne utalgassanak a képviselő szexuális orientációjára.

A szombathelyi Rádió 1-hez tartozó frisss.hu például úgy bűvészkedett a címadással, hogy a „nagy meleg” jelzős szerkezet Ungár neve mellé kerüljön. A szövegben azt írták, arról a „pikáns témáról” akarták volna kérdezni a fórumán, hogy mit szól hozzá, hogy a Jobbik is megszavazta a kormány által pedofiltörvénynek nevezett, homofób módosítókkal telepakolt szabályozást.

A helyi ellenzéki vezetést rózsaszín-sárga hátteres posztokkal lejárató „Szombathelyi tények” Facebook-oldal is sokat foglalkozik vele. Legutóbb azt írták az arcképe fölé, hogy „egy elkóborolt budai milliárdos vagyok, aki ráadásul homoszexuális is”, mintha ezt ő állította volna magáról a bemutatkozó szórólapján, és mintha a saját nemi identitásából csinálna kampánytémát.

Pedig Ungár pont a fideszes média ráaggatott jelzőit idézte a szórólapján, amik önmagukban ugyan igazak, de szerinte semmi közük a politikai tevékenységéhez.

Ungár szerint most mintha központi jóváhagyás érkezett volna, hogy „a buziságot fel kell használni” a kampányban, de ez önmagában nem új fejlemény. A Szombathelyi Hírlap 2019-ben azt írta Ungár, Nemény András és Czeglédy Csaba arca mellé, hogy „Túl a barátságon”.

Tavaly a Vasi Srácok Facebook-oldalon szivárványos unikornison lovagló macskával mémesítették. Ungár szerint ez aranyos volt.

Ungár szerint a kampány nem nagyon működik, legalábbis nagyon kevés negatív visszajelzést kap emiatt a választóktól, és nem is gondolja, hogy érdekelné őket, meleg-e, vagy sem.

Nemcsak Ungár esetében, amúgy is homofób tempóra kapcsolt a kormánypárti média a törvény elfogadása óta. A Dunántúli Napló nemrég azzal a címlappal jelent meg, hogy „a gyerekeket sem kímélik már a homoszexuálisok”.

A Fővárosi Önkormányzat után a Semmelweis Egyetem is nyilvánosságra hozta saját antitestmérésének eredményeit. Közel 1200-an vettek részt a programban, olyanok, akik korábban magánúton ellenőrizték az oltás utáni védettségüket, és negatív eredményt kaptak, vagyis nem termelődött elegendő antitest a szervezetükben.

Az egyetemen az esetek 88 százalékában pozitív eredmény született, úgy tűnik tehát, hogy többségében mégis kialakult ez a fajta védettség. A különbség oka az lehet, hogy - mint írják - az ellenanyagtesztek eltérő érzékenységűek. Ebben a vizsgálatban a Roche cég tesztjét használták.

Ahogy a táblázatban látszik, a legtöbben olyanok jelentkeztek, akik Sinopharm-oltás után mértek negatív értéket. 881-ből 143 esetben ezt a Semmelweis Egyetem is igazolta, náluk ez alapján sem indult be az antitesttermelés.

A Sinopharmmal oltottaknál 84 százalékban mutattak ki védettséget, ez minden más vakcina esetében 90 százalék felett van, sőt a Szputnyiknál 100 százalék.

Az adatokat közzétették korosztályi bontásban is. A Sinopharm esetében látszik, hogy nagyrészt 60 évnél idősebbek vettek részt a programban. 775-ből 136 esetben, tehát 18 százalékban, csaknem ötödrészben a Semmelweisen sem mutattak ki védettséget. A 60 évnél fiatalabbaknál már jobb az arány.

A többi oltóanyag 60 év alatt és fölött is 90 százaléknál nagyobb arányban hozott pozitív eredményeket.

„A pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést” - írják. Hozzátették, hogy a vakcinák hatásossága „csak az oltást követően fellépő fertőzések, megbetegedések, kórházi felvételek és halélesetek számának alakulása alapján határozható meg”.

Ráadásul ez nem reprezentatív vizsgálat, eleve csak olyanok vettek részt benne, akik korábban valahol máshol negatív eredményt kaptak. A kormány ígért átfogó, országos kutatást a témában, eredetileg május végéig hozták volna nyilvánosságra az eredményeket, de ez máig nem történt meg.

Az egyetem közleménye szerint „a teljes oltott lakosság esetében egy ezt megelőző vizsgálat minden Magyarországon alkalmazott vakcina esetében 96% feletti pozitivitást mutatott”. Megkérdeztük, itt milyen vizsgálatra utalnak, ki végezte ezt, és hol találhatók az eredmények, de még nem kaptunk választ. (Frissítés: közben kiegészítették a szöveget úgy, hogy: „(...)egy ezt megelőző egyetemi vizsgálat(...)”. Ennek a részleteiről továbbra sem tudni semmit.)

Máshol is a 60 feletti, Sinopharmmal oltottaknál a legrosszabbak a számok

A Fővárosi Önkormányzat csak 60 év felettieknek hirdetett vizsgálatot, ők az Abbott cég tesztjét használták. Itt is a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul, 24 százalékban nem mutattak ki antitestet. Ez a vizsgálat sem reprezentatív, még a 60 év feletti budapestiekre nézve sem.

A Videoton cég saját mérésében a 60 év feletti Sinopharmmal oltottak harmadánál nem indult be az antitesttermelés.

Korábban a 444 felhívására több mint ezren küldték be laboreredményüket, és mi is a kínai vakcinával oltottaktól kaptuk a legtöbb negatív eredményt. Mindezt anonimizált formában közzé is tettük, de értelemszerűen ez sem volt reprezentatív kutatás.

Az eredmények tehát minden ismert vizsgálatban hasonló irányba mutatnak, de mivel mindegyik eltérő módszerrel készült, nem tökéletesen összevethetők.

Tanácstalanság

Akik negatív eredménnyel rendelkeznek, hetek-hónapok óta bizonytalanok, mihez kezdjenek.

A kormány nem tett még közzé eljárásrendet arról, hogy milyen esetekben lehet harmadik oltást adni, és el lehet-e térni az eredeti vakcinatípustól, vagy sem. Kásler miniszter szerdára ígért döntést ezzel kapcsolatban.

A román állam szerint július 9-ig több mint 700 magyar utazott hozzájuk új oltásért, többnyire Pfizerért.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Egyik hétről a másikra hatalmas mértékben, több mint 500 százalékkal nőtt a regisztrált koronavírusos fertőzöttek száma Hollandiában. A miniszterelnök hétfőn bocsánatot kért, amiért túl korán oldották fel a korlátozásokat. A klubokat és diszkókat újra bezárták, a vendéglátóhelyek is csak éjfélig maradhatnak nyitva, és a fesztiválokat is lefújták.

A mostani fertőzésszámok közelítik az április végi szintet, csak novemberben és decemberben volt annál rosszabb a helyzet. A kontaktkutatások alapján úgy tűnik, az új fertőzések majdnem 40 százaléka köthető valamilyen klubhoz vagy kocsmához.

A kórházban ápolt fertőzöttek száma viszont csak 11 százalékkal nőtt, ami 60 beteget jelent. A halálozás is alacsony, naponta 1-3 áldozatról számolnak be.

Hollandiában eddig a teljes népesség 65 százaléka kapott legalább egy oltást. (Sky News)

„Barátommal, a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája nagyszerű magyar szerzőjével” - írta Smith az Instagramon Krasznahorkairól, akitől megkapta ajándékba Az utolsó farkas című könyvet. Ma este azt fogja olvasni.

A tel-avivi kutyatartók kénytelenek lesznek elküldeni a hatóságoknak az állat DNS-mintáját, különben nem fogják megújítani az engedélyüket. A város ezzel a módszerrel veszi fel a harcot a járdákon szanaszét hagyott kutyapiszokkal szemben. A tervek szerint az ürülékből mintát vesznek, ez alapján beazonosítják majd a gazdát, akire pénzbírságot szabnak ki.

Korábban a büntetés szigorításával próbálkoztak, mindhiába. Az új szabály nem vonatkozik a segítőkutyák gazdáira és az állatvédelmi szervezetekre, írja a Times of Israel.

Hátrányos helyzetű gyerekeknek tartottak Makón napközis tábort 2018-ban egy 500 millió forintos uniós projekt keretében. A papírok szerint tíz tanártól kértek árajánlatot, végül azt a hét embert választották, akik a legalacsonyabb, napi 8 ezer forintos összeget mondták (egy tanár 10 ezret, kettő 9 ezret kért.)

Mindez a pályázati dokumentumokból derült ki, amiket ugyan nem küldtek el Hadházy Ákos független képviselőnek, de személyesen megtekinthette őket a hivatalban.

Míg a tanárok ezer forintos órabérben dolgoztak, más célokra sokkal több jutott:

• egy kecskeméti cég 15 millió forintot kapott innovatív programok kidolgozására a mélyszegénységben élő romák integrálására,
• ugyanennyi jutott minőségbiztosításra is,
• 32 millió forintot költöttek tanfolyamokra (például a tanárok kiégésének témájában),
• Luigi előadóművész bruttó 144 ezerért lépett fel,
• ifj. Knézy Jenő bruttó 126 ezret kapott a Sportágválasztó Börze levezényléséért.

A projekt keretében 70 önkormányzati dolgozó kapott masszázst a polgármesteri hivatal épületében.

56 új fertőzöttet jelentett szerdán az operatív törzs. Ez továbbra is alacsony, a pozitívak aránya még mindig 1 százalék alatt van. Ugyanakkor most is igaz, ami az elmúlt napokban háromszor is előfordult, előtte viszont hetekig nem: az új fertőzöttek száma meghaladja az egy héttel ezelőttit.

84 fertőzöttet ápolnak kórházban, és 11-en vannak lélegeztetőgépen. A halálos áldozatok száma 3-mal nőtt.

Az oltási tempó továbbra is lassul, az elmúlt héten naponta átlagosan 4137 ember kapta meg az első oltását. Június elején még 20 ezer felett jártunk.

Részletes adatok, grafikonok itt.

Címlapkép: Krizsán Csaba/MTI/MTVA

Tavaly áprilisban holttestet találtak egy egri ház kútjában. Az áldozat egy idősödő, korábban szervátültetésen átesett férfi volt, és mivel egyértelműen gyilkosság történt, az ügyészség nyomozást indított.

Mostanra elfogták a tettest és segítőit. Kiderült, hogy rövidebb-hosszabb ideje mindhárman kapcsolatban álltak az elhunyttal, és bár egy idő után megromlott a viszonyuk, a későbbi áldozat 2015 karácsonyán meglátogatta őket a házban, amit ketten béreltek.

Amikor egyikük éjjel kettesben maradt a vendéggel, ismeretlen okból leütötte egy kőműveskalapáccsal. Később közös erővel, hárman egy plédbe csavarták a holttestet, bedobták az udvaron ásott kútba, amit egyikük néhány nap múlva építései törmelékkel töltött fel, és lebetonozott. Megegyeztek, hogy ha bárki érdeklődik a férfi iránt, azt mondják, börtönbe került.

Az ünnepek után kirámolták az áldozat hajdúsági tanyáját, és elvittek több haszonállatot is. Ezután nagyjából megszakították a kapcsolatot, volt, aki álnevek alatt bujkált az országban, más külföldre ment, ahol embercsempészés miatt felfüggesztett börtönre ítélték.

Ketten a nyomozás során beismerő vallomást tettek. A gyilkost emberöléssel, segítőit bűnpártolással, emellett mindhármukat lopással vádolják. Egyikükkel szemben közokirat-hamisítás miatt is vádat emelt.

Kettejükre több éves végrehajtandó szabadságvesztést kért az ügyészség.

Nagyjából százan fertőződtek meg koronavírussal a brit haditengerészet egyik repülőgép-hordozóján, írja a BBC. A flotta más hajói is érintettek, ráadásul épp egy 28 hetes küldetés közepén, az Indiai-óceánon járnak.

A hajókon összesen 3700-an szolgálnak, korábban mindnyájan kaptak két adag vakcinát, most figyelnek a távolságtartásra, maszkot használnak, és igyekeznek lekövetni a fertőzés útját.

A flotta májusban indult útnak Portsmouth-ból, és az év második felében fog megérkezni Japánba. A járvány nem befolyásolja a terveket.

Egyik napról a másikra elérhetetlenné vált két internetes oldal, amelyek a REvil (Ransomware Evil - Zsarolószoftver Gonosz) nevű orosz hekkercsoporthoz köthetők. Ennek tagjai nemrég feltörték egy floridai IT-szolgáltató szervereit, amivel rengeteg cégnek okoztak kárt világszerte, de az amerikaiak őket tették felelőssé a világ legnagyobb húsfeldolgozója, az amerikai JBS elleni májusi zsarolóvírusos támadásért is.

Az amerikaiak mostanában többször világossá tették, hogy az orosz államtól és Putyintól várják a fellépést a kiberbűnözőkkel szemben. Amikor a két elnök, Biden és Putyin Genfben találkoztak, feltételezhetően pont emiatt futott zátonyra a párbeszéd: az orosz elnök tagadta, hogy bármihez köze volna. Amikor pénteken telefonon beszéltek, Biden ismét felhozta a témát.

Egyelőre nem tudni, miért tűntek el a REvil oldalai, de az előzmények alapján elképzelhető, hogy az amerikai vagy az orosz hatóságok csaptak le rájuk. A BBC forrása, aki állítása szerint kapcsolatban áll a csoporttal, azt mondta, Amerika áll az akció mögött, de a Kreml is egyre nagyobb nyomást gyakorolt rájuk.

A pécsi egyetem egyik orvosa vállalta a zalaegerszegi kórház traumatológiájának vezetését, mondta Palkovics László innovációs miniszter a Népszavának. Az ő dolga lesz újjáépíteni az osztályt, miután heten felmondtak az alacsony ügyeleti díjak miatt, így képtelenné váltak a súlyos sérültek ellátására. Palkovics abban bízik, hogy heteken belül felállhat az új csapat, egyúttal az osztályt egyetemi gyakorlóhellyé teszik, így rezidensek és orvostanhallgatók is részt vehetnek a munkában.

A kórház szerint a felmondott traumatológusok bérigénye nélkülözte a szakmaiságot, és amúgy sem volt lehetséges jogszerűen teljesíteni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az intézmény vezetői jelentősen megemelték az ügyeleti díjakat, de az orvosok újabb követelésekkel álltak elő. Kásler miniszter soron kívüli vizsgálatot rendelt el az ellátási problémák miatt.

A CNN-ben igyekezett megvédeni Szijjártó Péter a kormány által pedofiltörvénynek nevezett, az utolsó pillanatban homofób módosítókkal megszórt szabályozást.

Utóbbiak értelmében csak az állam által jóváhagyott szervezetek tarthatnak iskolai foglalkozásokat a szexuális kultúráról, nemi életről, nemi irányultságról és szexuális fejlődésről. „E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.” 18 év alattiak számára elérhető tévéműsoroknál, reklámoknál még szigorúbb a törvény, azokban megjeleníteni sem szabad a homoszexualitást.

A műsorvezető először arra volt kíváncsi, megnőttek-e mostanában a gyerekekkel szemben elkövetett pedofil bűncselekmények Magyarországon, mire a külügyminiszter arról kezdett beszélni, hogy számos ellenzéki politikust látott „csatlakozni a globális fake news kampányhoz”. Az ismételt kérdésre azt mondta, nem nagyobb probléma ez Magyarországon, mint máshol Európában, de egyetlen eset is sok.

Ezután felhozták neki a magyarhoz nagyon hasonló, 2013-as orosz törvényt. (Erről Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének egyetemi docense mutatta ki, hogy még enyhébb is a magyar változatnál.) A riporter felidézte, hogy az Economist nemrég készült összeállítása szerint messze nem Oroszországban vannak a legnagyobb biztonságban a gyerekek, pedig ott már nyolc éve meghozták ezt a törvényt.

Szijjártó erre egyszerűen azzal reagált, hogy ő nem az orosz kormányt képviseli, a konkrét kritikákra pedig a kormányzati kommunikációval összhangban azt mondta: a szülő dolga a gyerekek szexuális nevelése, „nem valami NGO-é”, és a törvény semmit sem mond a felnőttekről. A miniszter szerint senkinek sem kell félnie, hogy diszkriminálni fogják a szexuális orientációja miatt, és álhír, hogy összemosnák a pedofíliát a homoszexualitással.

Saját példáját is felhozta, mondván, apaként jobban ismeri a saját gyerekét, ezért jobb, ha ő neveli ilyen szempontból, nem más civil szervezet vagy intézmény.

„Amit el akarunk kerülni, hogy LMBTQ-aktivisták óvodákba vagy iskolákba látogassanak, és megpróbáljanak bármilyen magatartást, orientációt népszerűsíteni” - mondta. Ezután a riporter felhozta, hogy miközben a többség akaratára hivatkoznak, az Ipsos idei felmérése szerint több mint 50 százalék szerint az azonos nemű pároknak is ugyanolyan szabályok szerint kellene örökbe fogadniuk, mint a heteróknak. Szijjártó ezt azzal keverte le, hogy nem ismeri a kutatást, és azt sem tudja, kinek a megbízásából készült, végül azzal érvelt, hogy

a legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik is megszavazta a törvényt.„A magyar gyerekeket meg kell védeni minden LMBTQ-aktivistától és NGO-tól” - mondta.

Mit jelent népszerűsíteni a homoszexualitást?

Bár szerepel ez a kifejezés a törvényben, és a kormány teleplakátolta az országot egy hasonló üzenettel („szexuális propaganda”), múlt héten Gulyás Gergely miniszter sem tudta megmondani, mit értenek ez alatt. Nem tette egyértelművé, hogyan lehetne a homoszexualitást népszerűsíteni, és példát sem mutatott arra, amikor megvalósult az, ami ellen törvényt hoztak.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra biztatott, senki se tartsa be a törvényt, hiszen értelmezhetetlen, ráadásul szakértők egyetértenek abban, hogy a szexuális irányultság nem változtatható meg.

A Szivárványcsaládokért Alapítvány pedig úgy reagált:

„Az ismeretterjesztő órák célja az előítéletek, az alaptalan tévhitek és a homofóbia csökkentése, hogy a gyerekek jobban értsék a világot és ne reagáljanak erőszakkal arra, ha valami valamilyen - bármilyen - kisebbséghez tartozik. A legújabb kutatások szerint a gyerekek 8-12 százaléka nem-heteroszexuális. Az aktuális KSH adatok alapján ez 100 ezer magyar fiatalt jelenthet. A törvénymódosítás miatt ők akkor maradnak segítség nélkül, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá.”

Meghalt egy 36 éves tüntető Havanna külvárosában. A hatóságok szerint Diubis Laurencio Tejeda is része volt a csoportnak, ami hétfőn megtámadott egy kormányzati épületet, és bár kifejezték a részvétüket, nem közölték, mi történt pontosan. Szemtanúk viszont azt nyilatkozták, az őrök nyitottak tüzet a tüntetőkre.

Kubában évtizedek óta példátlan tüntetések robbantak ki vasárnap, ezért a hatalom blokkolta a legtöbb közösségimédia-oldalt. Miguel Díaz-Canel elnök ellenforradalmároknak nevezte a tiltakozókat, és az Egyesült Államokat vádolta a tüntetések megszervezésével.

A kubai gazdaság óriási mértékben esett vissza a járvány alatt, felütötte a fejét a gyógyszer- és élelmiszerhiány is, miközben az árak az egekbe szöktek. (BBC)

Magyar nevet is találunk a legnagyobb amerikai televíziós elismerés, az Emmy-díj idei jelöltjei között. Rév Marcellt az HBO-n futó, Eufória című sorozat egyik epizódjáért díjazhatják „Kiemelkedő operatőri munka egykamerás sorozat” kategóriában, írja a Filmhu.

Rév Marcell dolgozott többek közt a Paterno, a Jupiter holdja, a Fehér isten vagy a Viharsarok című filmeken. Legújabb munkája A feleségem története, Enyedi Ildikó rendezésében, aminek nemrég jött ki az előzetese.

„Miért ne lehetne ezt tudni?” - kérdezett vissza Gulyás Gergely miniszter a múlt heti kormányinfón, amikor arra voltunk kíváncsiak, miért nem ismerhetjük meg az oltottsági adatokat területi bontásban. Mint kiderült, ő már egy hónapja találkozott az adatokkal, amikről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azt írta nekünk, nem állnak rendelkezésre. Végül hétfőn megkaptuk a megyei számokat a Miniszterelnökségtől, ebben a formában:

Az oltottsági arány egyedül Budapesten haladja meg a 60 százalékot, miközben Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében az 50-et sem éri el. Ahogy sejthető volt, az ország jobb helyzetben levő, nyugati felén magasabbak a számok, Vasban, Fejérben és Pest megyében is 58 százalék körül van. Keleten Heves és Csongrád-Csanád lóg ki felfelé 54-55 százalékkal.

Érdekes lenne látni, hogyan alakulnak ezek az arányok járási vagy akár települési szinten. Valószínűleg egy-egy megyén belül is vannak eltérések, egész más lehet a helyzet Miskolcon és Debrecenben, mint a megyeszékhelyektől távolabbi, kisebb falvakban. Ahogy korábban az NNK-t, most a Miniszterelnökséget is hiába kértük, hogy küldjenek részletesebb adatokat.

„Szívesen segítünk abban, hogy ha önök adatokat kérnek, és ez nem megy, és léteznek ilyen adatok, akkor hozzájuthassanak” - mondta Gulyás. Amikor jeleztük, hogy a részletes halálozási statisztikákat vagy a kórházi adatokat is hiába kérjük az állami hivataloktól, annyit mondott: „Jó cserkész, ahol tud, segít”.

Az utóbbi hetekben lelassult az oltási tempó, most már naponta átlagosan kevesebb mint ötezren kapják meg az első adagot. Mostanáig a teljes népesség 57 százaléka kapott oltást, és bár sokáig második helyen álltunk Európában, egyre többen hagynak le minket. Mostanra Hollandia, Dánia, Belgium és Finnország is 60 százalék felett jár.

Gulyás azt mondta, az idősek oltottsági arányán szeretnének javítani, ezért a háziorvosok orvostanhallgatókkal közösen, személyesen fogják felkeresni az oltatlan pácienseket. Az európai járványügyi központ adatai szerint a 80 év felettieknek eddig 74 százalékát oltották be. A 70-79 évesek közt ez 85 százalék, a 60-69 éveseknél pedig 76 százalék.

További oltottsági és járványadatokat itt érdemes keresni.

A G20-országok támogatják a globális minimumadó elképzelését, jelentették be a pénzügyminiszterek velencei tanácskozása után. A részleteket októberre tisztázhatják, és 2023-ban élesedhet az új rendszer, mondta Olaf Scholz német alkancellár.

Az évek óta létező elképzelés szerint mindenhol legalább 15 százalékos társasági adót vetnének ki az adóparadicsomok felszámolása érdekében. Véget vetnének annak a gyakorlatnak is, hogy a cégek olyan országokban adóznak a profitjuk után, ahol kifejezetten alacsony az adókulcs, miközben a világ más pontjain árulják a termékeiket vagy szolgáltatásaikat.

A brit pénzügyminiszter történelminek nevezte a döntést, francia kollégája pedig azt mondta, innen már nincs visszalépés. Szerinte egy évszázadban egyszer fordul elő ilyen adóreform, ez pedig lehetővé teszi, hogy a nagy techcégek megfelelő arányban beletegyék a közösbe, amit kell.

Mostanáig 132 ország csatlakozott az elképzeléshez, egy hónapja a G7-országok is támogatták. A Financial Times néhány nappal később arról írt, a magyar és a lengyel kormány csak abban az esetben támogatná a globális minimumadót, amennyiben mentesülnének alóla azok a cégek, amelyek „jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak”, vagyis nem pusztán a kedvező társasági adó miatt telepítették székhelyüket az országba, hanem ténylegesen is termelnek ott javakat. Ez szerepelt is az OECD eredeti javaslatában. (BBC, MTI)

Három kiadó tagozódott be a Mediaworks Hungary Zrt.-be, írja az mfor:

• a Dunaújvárosi Szuperinfó Reklám, Lap- és Könyvkiadó Kft.
• a Mandiner Press Kft. (a Mandiner kiadója) és
• a Napfénymédia és Marketing Kft. (többek közt a szegedma.hu kiadója).

A valaha a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks 2016-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd 2019-ben a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, vagyis a KESMA-hoz. Ez az a több száz médiumot birtokló alapítvány, aminek 2018-ban egy szuszra felajánlották a jobboldali médiabirodalmat HírTV-stül, Origóstul, Ripostostul a komplett megyei lappiaccal együtt.

Az üzletet akkor nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány, így sem a versenyhivatal, sem a médiahatóság nem vizsgálta. Tavaly az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az intézkedés nem volt alaptörvényellenes.

A Mandiner PRess Kft. és a Napfénymédia és Marketing Kft. eddig is tagja volt a KESMA-nak, a Dunaújvárosi Szuperinfó Reklám, Lap- és Könyvkiadó Kft. pedig a Mediaworks leányvállalata volt.

Egyre több dán szurkoló áll ki a nyilvánosság elé azzal, hogyan bántak velük az angolok az Európa-bajnokság londoni elődöntőjén.

Egy nő elmondása szerint a meccs közben semmilyen atrocitást nem tapasztaltak, hazafelé menet viszont szidalmazták őket, és közvetlenül a kilencéves kisfia arcába fújoltak. Kénytelenek voltak letörölni a gyerek arcáról a dán zászlót, és eltakarni a ruháját, hogy ne zaklassák tovább.

Egy másik nőnek azt kiabálták, hogy „nem tartozol ide”, és megpróbálták elvenni tőle a dán zászlót. Amikor nem hagyta, megcibálták a haját. „Nem hittem el, ami történik, elég ijesztő volt” - mondta a Guardiannak.

Idéznek egy harmadik szurkolót is, aki a saját szemével látta, ahogy az angolok dán szurkolókat köpnek le, köztük gyerekeket is, de a rendőrök rá se hederítenek. „Az egész nagyon rémisztő volt, úgy éreztük magunkat, mintha háborús övezetben járnánk, és csak idő kérdése lenne, hogy megtaláljanak” - mondta. Meglepte az is, hogy a stadionnál nem ellenőrizték a covid-tesztjeiket, és a táskáikat sem nézték át, megelégedtek azzal, hogy elmondta, mi van benne.

Voltak, akik kénytelenek voltak családostul odébbülni, mert az angol szurkolók észrevették körülöttük az üres székeket, vagy 30-an körülfogták őket, és rájuk kiabáltak. Nem volt a közelben senki, akitől segítséget kérhettek volna. „A fülembe ordították, hogy Dánia mekkora szar, hogy én is mekkora szar vagyok, és még egy kurva is” - mondta a nő, aki angol férjével és közös gyerekükkel érkezett a meccsre.

Az UEFA azt állítja, hivatalosan nem értesültek ilyen panaszokról, a Guardiannek viszont többen arról számoltak be, írtak az UEFA-nak, de semmilyen választ nem kaptak. Közben 30 ezer eurós büntetést szabtak ki az angol futballszövetségre, amiért a szurkolók lézerrel zavarták a dán kapust, fütyültek a nemzeti himnusz alatt, és tiltott pirotechikai eszközöket is használtak.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöksége elfogadta az orvosi bizottság javaslatát, így csak olyan sportolók vehetnek részt a július 23-án kezdődő tokiói olimpián, akik védettek a koronavírussal szemben.

A pénteki ülésen elhangzott, hogy a 363 tagú magyar delegációból - közülük 176-an sportolók - mindössze hárman nem rendelkeznek védettséggel.

A beszámoló szerint az egyik szerb evezős pozitív mintát adott Japánban, majd a vele utazó négy társát is két hétre karanténba helyezték. A MOB orvosi bizottsága ezután tette meg javaslatát.

„A szerb sportolók esete megmutatta, hiába voltak korábban olyan jelzések, hogy egy esetleges pozitív PCR-tesztet mérlegelés követ majd, a japánok üzenete egyértelmű: ha egy sportoló nem védett, nemcsak saját, hanem csapattársai részvételét is kockára teszi” - mondta Kulcsár Krisztián MOB-elnök. (via MTI)

Szombat este a Dunától keletre, de jobb eséllyel a Tiszántúlon, délkeleten alakulhatnak ki a péntekinél jóval gyengébb zivatarok, írja az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja. Átmeneti szélerősödés, kisebb jégeső és intenzív csapadék előfordulhat

Éjszaka dél, délkelet felől érkeznek ismét zivatarok az ország középső tájai felé, majd vasárnap napközben és este már bárhol számíthatunk viharokra. Felhőszakadásokra is készülhetünk, rövid idő alatt 30-40, sőt 70-80 milliméter, vagy még több eső eshet.

A hétvégén már csak az ország délkeleti megyéiben érheti el a 25 fokot a napi középhőmérséklet.

Három évre bérbeadják a Danubius Hotel Budapest, ismertebb nevén a Körszálló épületét, írja a turizmus.com.

A hotel elsősorban hallgatói kollégium lesz, kisebb részben budapesti nagyvállalatok dolgozóinak szálláshelyeként fog működni, mondta Klemm Balázs, a bérbe vevő Hotel & More Szállodák Zrt. vezérigazgatója.

A tulajdonos a bizonytalan turisztikai helyzetben nem látta megalapozottnak, hogy a következő egy-két évben hagyományos módon, szállodaként működtessék az épületet, ezért döntöttek a bérbeadás mellett. A Danubius Hotel Budapest az elmúlt másfél évben végig zárva tartott.

A következő öt évben legalább 75 milliárd dollárt kellene költeni világszinten arra, hogy elkerüljük a koronavírus-járványhoz hasonló válságokat, állítja egy szakértői jelentés, amit a G20-as országok pénzügyminisztereinek mutattak be Velencében.

E szerint a világ távolról sem eléggé felkészült egy újabb járvány megelőzésére vagy megállítására, márpedig minden esély megvan rá, hogy a következő évtizedben sor kerülhet erre, írja a Deutsche Welle. Könnyen lehet, hogy újabb koronavírus, esetleg influenzavírus, vagy más veszélyes kórokozó szabadul el a világban.

Tavaly novemberben Jakab Ferenc, a magyar koronavírus-kutatócsoport vezetője is arról beszélt egy előadásában, hogy a járványok korszakára kell felkészülnünk, ahogy szakértők korábban is figyelmeztettek a növekvő kockázatokra. A veszedelmes, állati eredetű vírusok megjelenése a természet pusztításának egyenes következménye, a globális turizmus és élelmiszerkereskedelem pedig lehetővé teszi a vírusok villámgyors terjedését.

Továbbra is nőnek a koronavírusos esetszámok egész Nagy-Britanniában, ezért a londoni rendőrség arra kérte az angol szurkolókat: ha nincs jegyük, ne utazzanak a fővárosba az Európa-bajnokság vasárnapi döntőjére, írja a Guardian. Egyúttal felszólították őket, ne gyülekezzenek nagy tömegben, hiszen a delta variáns minden korábbinál gyorsabb terjedésre képes.

Bár szakértők szerint a járvány újabb felfutása miatt el kellene halasztani a nyitás következő, július 19-i fázisát, a kormány várhatóan kitart eredeti szándéka mellett. Ugyanakkor arra számítanak, Boris Johnson miniszterelnök visszavesz a szabadság-retorikából, és a korlátozások eltörlése ellenére óvatosságra fogja inteni az embereket.

Az oltásnak köszönhetően úgy tűnik, a fertőzés terjedése távolról sem növeli olyan mértékben a kórházban ápoltak és a halottak számát, mint korábban. Az elmúlt két hétben Nagy-Britanniában találták a legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan Európában, de ahogy a táblázatban is látszik, számos más országban romlik a helyzet.

Egyre nagyobb feszültség uralkodik Haitin, mióta szerdára virradóra megölték Jovenel Moïse elnököt.

Az ország az Egyesült Államoktól is segítséget kért: szeretnék, ha katonákat küldenének a kulcsfontosságú létesítmények (kikötő, repülőtér, üzemanyagtartalékok) védelmére, írja a New York Times.

Amerika hivatalosan még nem adott egyértelmű választ a kérésre, a külügyminisztérum csak annyit mondott, folyamatosan egyeztetnek, miként tudnának segítséget nyújtani. Az már biztos, hogy FBI-ügynökök utaznak Haitira az amerikai belbiztonsági minisztérium szakembereinek társaságában. A Fehér Ház anyagi segítséget is ígért.

A Reuters névtelen amerikai forrása azt állította, egyelőre nem terveznek csapatokat küldeni Haitira. A kérést szerdán fogalmazta meg Claude Joseph ideiglenes miniszterelnök, mert abban a helyzetben reálisnak látta az újabb támadásokat.

Mindenképp ellentmondásos lenne, ha amerikai csapatok jelennének meg az országban, emlékeztet a Guardian. 1915-ben, az akkori elnök meggyilkolása után az amerikaiak megszállták az országot, mivel az Amerika-ellenes zavargásokban veszélyben érezték gazdasági érdekeltségeiket. 1934-ig az országban tartózkodtak, ebben az időszakban faji szegregációs törvényeket léptettek életbe. Az amerikai katonák 1994-ben, Jean-Bertrand Aristide elnök megpuccsolása után jelentek meg ismét Haitin.

A lap által idézett elemző szerint katasztrófába torkollna egy újabb külföldi beavatkozás. Rossz emlékeket idéz a 2004 és 2017 közti időszak is, amikor dél-amerikai és ázsiai katonákból álló ENSZ-békefenntartók állomásoztak az országban. Ahelyett, hogy stabilitást teremtettek volna, kolerajárvány robbant ki, ami több ezer haiti ember halálát okozta.

Sok a kérdőjel

Mostanáig húsz embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek Moïse meggyilkolásában.

Közülük 18-an kolumbiaiak (13-an exkatonák, kettejüket megölték), ketten Haitiról származó amerikaiak. Utóbbiak azt mondták, nem voltak ott a szobában az elnök meggyilkolásakor, pusztán tolmácsként vettek részt az akcióban. Egyikük állítása szerint az interneten találta a munkát. A zsoldoscsapat egyes tagjai már három hónapja a szigeten voltak, onnan szervezték a merényletet,

A fogva tartott kolumbiai katonák egyike, Francisco Eladio Uribe ellen tavaly gyilkosság gyanúja miatt nyomoztak. Ő is részt vehetett annak a 120 kolumbiai civilnek a meggyilkolásában, akikről haláluk után azt állították, harcosokként vettek részt a polgárháborúban. Holttesteikkel azt akarták demonstrálni, hogy a hadsereg győzelmével véget értek az összecsapások.

Ugyanakkor továbbra is homály fedi, ki áll az elnök elleni merénylet hátterében.

Haitin külföldi befolyást sejtenek, az amerikaiak és más helyi megfigyelők viszont egyre inkább arra gyanakodnak, hogy az elnök biztonságáért felelős stábot is bevonták. Ezt erősíti az is, hogy egyetlen támadó sem sérült meg, még csak tűzharcba sem keveredtek az őrökkel.

Moïsét - aki ellen nemrég erőszakos tüntetéseket is szerveztek - korrupcióval vádolták, illetve azzal, hogy bűnbandákkal állt kapcsolatban. A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, mert az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az államfő mandátuma lejárt.

Az ellenzéki pártok szerint a megbízott elnök is törvénytelenül tölti be a posztját, és pénteken bejelentették, hogy új kormányt akarnak alakítani Patrice Dumont, a szenátus elnökének vezetésével. Utóbbi puccs végrehajtásával vádolja Moïse utódját. Civil aktivisták közben nagygyűlést hívtak össze szombatra, hogy arról egyeztessenek, milyen irányba haladjon tovább az ország.

Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb zűrzavar uralkodott az országban, a bűnbandák elszabadultak, egymást érték az emberrablások, és fegyverrel ütöttek rajta a főváros szegények lakta részein. A mostani politikai helyzet csak tovább élezi a feszültséget. Sokan maguk akarnak bosszút állni az elnök meggyilkolásáért, egyesek autókat gyújtottak fel, amikről azt gondolták, hogy használhatták őket a merénylet során.

Eddig legalább hárman haltak meg a rendőrökkel folytatott tűzharcban, két holttestet az elnöki rezidencia felé vezető út közepén találtak meg, egyet pedig egy ház tetején.

Darabonként fél millió dollárért, vagyis 150 millió forintért kelhetnek el Hunter Biden festményei egy őszre tervezett árverésen.

A Fehér Ház úgy döntött, nem fogja nyilvánosságra hozni a vásárlók neveit, nehogy befolyásszerzésre próbálják használni az üzletet. Azt mondják, Biden sem fogja tudni, kik vették meg a képeit, tehát elképzelhetetlen, hogy bárki így akarjon jó pozícióba kerülni apjánál, az elnöknél.

Walter Shaub, aki Obama elnöksége idején az etikai ügyek felelőse volt, csalódást keltőnek nevezte az eljárást. Szerinte éppen a nyilvánosság segíthetne tisztán látni: ha mindenki tudná, kik fizetnek óriási pénzeket a naiv festőként művészi karriert építő Hunter Biden képeiért, könnyebben ellenőrizhető lenne, kapnak-e valamit cserébe a pénzükért.

Ebben a Twitter-posztban látható Biden két festménye, itt pedig még többet meg lehet nézni. (via BBC)

Lecsapott New Yorkra az Elsa névre keresztelt, Florida felől érkező trópusi vihar. Mire a város fölé ért, valamelyest vesztett az erejéből, de így is elöntötte a víz az aluljárókat, és az autók is félig víz alá kerültek. A videókon látszik, ahogy az emberek bokáig-térdig gázolnak a vízben. Az előrejelzések szerint még nincs vége, további erős esőzésre és áradásra készülnek.