Szász Zsófi

Határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a PDSZ és a PSZ március 16-tól, mivel a tárgyalóasztalnál eddig nem sikerült megegyezniük az EMMI-vel a sztrájkköveteléseikről. Friss közleményükben azt írják, a kormány a tankerületeken keresztül lehetetlenítené el a megmozdulást.

"A sztrájkot szervező szakszervezetekhez tömegesen érkeznek visszajelzések arról, hogy a tankerületi központok igazgatói értekezleten utasítják az igazgatókat jogellenes intézkedésekre, valamint olyan utasítások kiadására, amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállalók érzékelhető sztrájkot tudjanak szervezni a munkahelyeken" - írja közös közleményében a két nagy pedagógus-szakszervezet.

A szakszervezetek szerint "nyilvánvaló, hogy központi, kormányzati akaratot valósítanak meg" az utasítások, mivel azok országszerte azonosak.

A közlemény szerint a tankerületek jogellenesen állítják például, hogy a sztrájkolóknak automatikusan egész napra nem jár bér, a szakszervezetek szerint viszont jár az illetmény a délutáni, kötetlen munkaidőben végzett feladatokért, valamint minden, tanórán kívül, de kötött munkaidőben végzett munkáért.

"De nem felel meg a jogszabálynak az a furcsamódon egységes tankerületi értelmezés sem, amely a megtartandó tanórák ötven százalékát nem a tanulók, hanem a pedagógusok tanóráira akarja érvényesíteni" - írják.

A PDSZ és a PSZ szerint az intézkedéseikkel a munkáltatók akadályozzák a sztrájk szervezését és elbizonytalanítják, megfélemlítik a munkavállalókat. Azt írják, tovább szervezik sztrájkot, és kérik az oktatásban dolgozókat, éljenek alkotmányos joguk gyakorlásával.

A PDSZ és a PSZ arra kéri a szülőket, hogy március 16-án, 17-én és 18-án ne vigyék iskolába a gyermekeket, de azt írják, gyermekfelügyelet lesz, ha valaki másként nem tudja megoldani.

Marokkói mentőcsapatok három napja próbálják megmenteni azt az ötéves kisfiút, aki egy 30 méter mély kútba esett. A fiút Rayannak hívják, Chefchaouenben él.

A mentőcsapatok gépekkel már 27 méterre ástak le a kút mellett, ha megközelítik az aljának a szintjét, nagyjából három métert kell vízszintesen ásniuk, hogy elérjék a fiút.

Rayan kedden este esett a kútba, az anyja hallotta meg a sírását. A nő azt mondta, a fia a közelben játszott, majd eltűnt, ekkor kezdte keresni. A gyereknek egy kötél segítségével juttattak le vizet és élelmet.

A mentési művelet azért is bonyolult, mert a kút kevesebb mint fél méter széles, és vigyázniuk kell, hogy ne induljon omlásnak a föld. Öt buldózerrel ásnak, a helyszínen mentőhelikopter várja, hogy kórházba szállíthassa a kisfiút. (CNN)

Izland - a világban még bálnavadászattal foglalkozó három ország egyike - 2024-től le akarja állítani a vadászatot a csökkenő kereslet miatt, tájékoztatott pénteken Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.

„Ha nem merül fel ellenérv, kevés ok akad engedélyezni a bálnavadászatot 2024-től”, amikor a jelenleg érvényes kvóták lejárnak - szögezte le a kormánypartok közé tartozó Baloldali-Zöld Mozgalomban politizáló miniszter a Morgunbladid című izlandi napilap véleményrovatában megjelent írásában.

„Kevés bizonyíték van arra, hogy ennek a tevékenységnek gazdasági előnye lenne” - tette hozzá.

A bálnavadászat jelenleg Izlandon, Norvégiában és Japánban engedélyezett.

A 2019-ben felülvizsgált izlandi kvóták 2023-ig évente 209 közönséges barázdásbálna kilövését engedélyezik - amely a kékbálna után a második legnagyobb emlős -, valamint 217 csukabálnáét, amely a legkisebb cetfélék közé tartozik.

Három év óta azonban az engedéllyel rendelkező két legnagyobb vállalat leállóban van, egyikük 2020 tavaszán jelentette be, hogy végleg felhagy a bálnavadászattal. Az elmúlt három nyári szezonban mindössze egy bálnát öltek meg, egy csukabálnát 2021-ben.

A leállás oka a japán konkurencia. Japán a bálnahús legfőbb felvevőpiaca. A távol-keleti ország 2019-től újból megkezdte a kereskedelmi bálnavadászatot, amióta kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).

2018-ban, az utolsó nyáron, amikor még folyt bálnavadászat az izlandi vizeken, 146 közönséges barázdásbálnát és hat csukabálnát öltek le.

Az IWC 1986-ban betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de Izland, amely ellenezte a döntést, 2003-ban ismét vadászni kezdett. Izlandon jelenleg egyedül a kékbálna vadászata tilos. (MTI)

• Országszerte kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok hétfő délelőtt.
• A kormány közölte, hogy a sztrájkot jogszerűtlennek tartja, az EMMI pedig következményeket ígért.
• Két budapesti gimnázium egy-egy tanárát kísértük munkába a sztrájk reggelén.

Címlapkép: Tbg

Hiába tartja jogszerűtlennek a kormány, megtartják hétfői sztrájkjukat a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg.

Hogy jutottunk ide?

A két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete októberben jelentette be, hogy közös sztrájkbizottságot alapítanak. Öt követelést fogalmaztak meg, amelyekben bérrendezést és a pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonását kérték. Hiába tárgyaltak hónapokig az EMMI-vel, nem sikerült megegyezésre jutni.

Mivel nem volt előrelépés, a PDSZ és a PSZ december 15-én hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot január 31-ére. Az EMMI erre gyurcsányozott egy jót, és a baloldal kampányakciójának titulálta a sztrájkot, de hozzátették, továbbra is nyitottak a tárgyalásra. A két félnek meg kellett volna állapodnia a sztájk részleteiben, azonban ez több egyeztetés után sem sikerült.

Még elégséges szolgáltatás

A vita arról szólt, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Az EMMI álláspontja az volt, hogy a pedagógusoknak a mindössze kétórás sztájk alatt is meg kellene tartaniuk az óráik egy részét, mert szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha ebben az időszakban csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények. A szakszervezetek ezt nem fogadták el.

A legutóbbi tárgyalás január 24-én, hétfőn volt. Miután a tárgyalóasztalnál nem jártak sikerrel, a PDSZ és a PSZ a bírósághoz fordult, hogy döntést hozzon arról, mi számít még elégséges szolgáltatásnak. Nem peres eljárásban pénteken született meg a döntés: a bíróság első fokon jogszerűnek ítélte a sztrájkot. Ez nem volt jogerős, de azzá válhatott volna, ha egyik fél sem fellebbez. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, a kormányoldal viszont nem így tett, nem sokkal a PDSZ és a PSZ közleménye után közölték, hogy nem lehet törvényes a hétfői sztrájk.

Közleményháború

Hétvégére úgy nézett ki a dolog, hogy a kormány azt kommunikálta, a sztrájk jogszerűtlen, a pedagógusok halasszák azt el, a szülők pedig vigyék iskolába hétfőn reggel a gyerekeiket. A szakszervezetek ezzel szemben azt mondták, az a jogellenes, hogy a kormány jogszerűtlennek hívja a sztrájkot, és buzdítottak, hogy a sztrájkbizottságok folytassák a szervezést.

A szakszervezetek szerint ráadásul a kormány a tankerületi központokon keresztül próbálta meg arra kényszeríteni az iskolák vezetőit, hogy „szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, a valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek, beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről”. Közleményük szerint több helyről kaptak olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó kollégákat.

Nem fenyegetőző fenyegetés

Volt, akit ez el is tántorított. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja az RTL Híradónak vasárnap azt mondta, az EMMI levele után „nagyon sokan elbizonytalanodtak, és azt mondják, ilyen körülmények között nem biztosak abban, hogy bele merjenek állni a sztrájkba”. Az RTL megkereste az EMMI-t is, amely közölte, hogy bár „fenyegetéseket nem fogalmaznak meg”, azt leszögezik, hogy „egy törvénytelen sztrájk szervezése nem maradhat következmények nélkül.”

A szakszervezetek már a sikertelen hétfői tárgyalás után is számoltak vele, hogy a sztrájk időpontjáig csak az elsőfokú döntés születik meg a bíróságon. Nagy Erzsébet akkor azt mondta a 444-nek, azért állnak így is bele az ügybe, mert „egész biztos, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájkban való részvételért nem lehet senkit kirúgni, ez nem lenne arányos akkor sem, ha netán később jogellenesnek ítélné bárki is”. Erről írnak vasárnapi közleményükben is, hozzátéve, hogy „minden egyéb hátrányos megkülönböztetés, pl. a jutalom határozott idejű megvonása, vagy a szóbeli, esetleg írásbeli figyelmeztetés reméljük, senkit nem tart vissza”.

A pedagógussztájk támogatására született petíciót már több mint 57 ezren írták alá, a sztrájkolók mellett számos más szakszervezet is kiállt, a Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig szolidaritási autós felvonulást szervez hétfő délutánra Budapestre.

"A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk" - írja a két nagy pedagógus-szakszervezet.

Ez egy elsőfokú bírósági végzés, akkor lesz jogerős, ha egyik fél sem fellebbez. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.

A szakszervezetek azt írják, nem fújják le a sztrájkot, mindenkit arra bíztatnak, hogy a szervezést tovább folytassák, és egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy ebben működjenek együtt a helyi sztrájkszervezőkkel.

A PDSZ és a PSZ január 31-re hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot. Sztrájkköveteléseikről hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal, kevés eredménnyel. Legutóbb hétfőn ültek tárgyalóasztalhoz, szerettek volna megállapodni a sztrájk feltételeiben, azonban ez nem sikerült. Ez a vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy végül szerda délután megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás.

Ezt a szakszervezetek nem fogadták el, bírósághoz fordultak, amely nem peres eljárásban döntött a még elégségesnek minősülő szolgáltatásról.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja hétfőn a 444-nek azt mondta, hogy ha hétfőig csak elsőfokon, tehát nem jogerősen dönt a bíróság, de ott jogszerűnek ítélik, hogy a sztrájk alatt csak gyermekfelügyeletet kell tartani, beleállnak.

„Egyrészt azért, mert nonszensz a sztrájk közbeni tanítás, másrészt egész biztos, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájkban való részvételért nem lehet senkit kirúgni, ez nem lenne arányos akkor sem, ha netán később jogellenesnek ítélné bárki is. Harmadrészt ilyenkor mindig azt kell vizsgálni, hogy a sztrájkot szervezők minden tőlük elvárhatót megtettek-e a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás érdekében. Ennek mi maradéktalanul eleget tettünk.”

Súlyos áradásokat okozott Afrika déli részén az Ana trópusi vihar, több tucat ember meghalt.

Madagaszkáron legalább 41 halálos áldozata van az áradásnak, és százezren voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat.

Malawiban legalább tizenkilencen haltak meg. Az áradás egész országot érintő áramkimaradást okozott, bizonyos régiókat katasztrófaövezetnek nyilvánítottak.

Mozambik több mint egy tucat elhunytat jelentett, de hozzátették, hogy az áldozatok pontos száma még ismeretlen. Itt húszezer embert érintett az áradás. Az országban több mint hatszáz ház semmisült meg teljesen, háromezer részben a katasztrófaügyi hatóságok szerint.

Carlos Agostinho mozambiki miniszterelnök az extrém időjárási események növekvő gyakoriságáról és erejéről beszélt és nemzetközi segélyt kért.

„Az országunk nem járul sokban hozzá a globális klímaváltozáshoz, mégis egyike vagyunk azoknak az országoknak, amelyek leginkább megszenvedik ennek a hatásait” – mondta. (BBC)

„Hétgyermekes édesapaként is felfordul a gyomrom a hazug képmutatástól, ahogy a Magyarországot kifosztó, gyermekek tíz- és százezreit zsellérnek és jobbágynak szánó miniszterelnök ilyen arcátlanul játssza el az ország bölcs és gondoskodó atyját” – írta Facebook-posztjában Márki-Zay Péter csütörtökön.

Az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor videójára reagált, erre:

A videóban a miniszterelnök olyanokat mond, hogy

• „semmi nem számít, csak hogy van gyerekük. Meg mennyi van.”

Illetve

• „semmi nincsen, se karrier, se pénz, semmi nincsen, ami később ne lenne elérhető. Egyetlen dolog van, ami később már nem lesz meg, a gyerek.”

Márki-Zay szerint ezzel szemben sok útja lehet az emberi élet kiteljesedésének. „És a gyermekvállalás biztos ott van ezek között, ahol valami többet és jobbat szolgálunk, mint akik mi vagyunk. De vannak olyanok, akiknek nem ez a sorsa. Vagy azért, mert rákényszerülnek, vagy azért, mert elhívja őket egy olyan feladat, ami mellett nem tudnak felelősséggel gyermeket vállalni. Tudósok, művészek, papok. Sokan vannak ők is, ahogy egészségügyi problémákkal küzdők is.”

„Politikusként nem az a dolgunk, hogy hazug mondatokat ismételjünk, hanem például az, hogy valóban könnyebbé tegyük a gyermekvállalást, hogy könnyebbé tegyük az örökbefogadást, a lombikprogramban való részvételt, amit a jelenlegi kormány nem tesz meg.

Ahogy nem biztosít korszerű oktatást vagy éppen gondoskodó egészségügyet a magyar családoknak. Ezen akarunk változtatni. Kenetteljes hazugságok helyett olyan politika kell, ami kiemelten figyel a családokra, a gyerekekre. És igen: a nőkre” – írta még a miniszterelnök-jelölt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel egyeztetett Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtökön telefonon.

Vang Ji szerint „komolyan kell venni” Oroszország „jogos biztonsági aggályait”, és felszólította a feleket: „hagyják el a hidegháborús mentalitást”, ehelyett kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági rendszert hozzanak létre.

A kínai külügyminiszter a moszkvai állásponttal egybecsengően azt mondta, hogy „a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy kiterjesztésével garantálni”. Hozzátette, Kína ellenzi a „külső beavatkozást” más országok irányításába.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Az amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

Vang ugyanakkor a kínaiak közleménye szerint azt is szóba hozta Blinkennek, hogy az USA hagyjon fel a pekingi téli olimpia „megzavarásával”, és Tajvant illetően se „játsszon tovább a tűzzel”.

Az USA úgy döntött, nem küld diplomáciai képviselőket a rövidesen kezdődő pekingi téli olimpiára, így tiltakozva az ujgurokkal szembeni bánásmód ellen. Kína rendre tagadja a kisebbséget érintő emberi jogi sérelmeket.

Jóváhagyta a Pfizer koronavírus elleni antivirális tablettáját az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), írja a Reuters. A gyógyszer ezek után várhatóan feltételes forgalomba hozatali engedélyt kap az Európai Bizottságtól.

A szájon át szedhető pirulát Paxlovidnak hívják, felnőttek használhatják, a súlyos tünetek kezelésére való, és otthon is lehet szedni.

Számos EU-s tagország, köztük Olaszország, Németország és Belgium is vásárolt már a készítményből. Az USA-ban már tavaly decemberben engedélyezték a szer használatát.

A gyártó klinikai vizsgálatainak eredményei alapján a Paxlovid 90 százalékos hatékonysággal előzi meg a kórházba kerülést és a halált olyan fertőzöttek körében, akiknél fennál a súlyos megbetegedés kockázata. A friss vizsgálatok szerint az omikron ellen is hatékony a tabletta.

Hozzáteszik viszont, hogy a szert csak oltatlan betegeken tesztelték. Az EMA ajánlásában nem tér ki arra, hogy csak az oltatlanok számára javasolná a használatát.

Drogcsempészet miatt vádat emeltek a moszkvai amerikai nagykövetség egyik volt munkatársa, Mark Fogel ellen, közölte az orosz belügyminisztérium a TASZSZ hírügynökséggel.

Mark Fogel és felesége csomagjaiban reptéri ellenőrzés során találtak marihuánát és kannabiszolajat. Az orosz belügyminisztérium közleménye szerint Fogel a moszkvai angol–amerikai iskolában tanított, de 2021 májusa előtt feleségével együtt még diplomáciai mentességet élveztek, mivel a férfi az USA nagykövetségén dolgozott.

Fogel azt állította, egészségügyi okokból tartotta magánál a szereket, amelyeket orvos írt fel számára.

Az amerikai külképviselet részéről annyit közöltek, hogy figyelemmel kísérik az fejleményeket.

Nem enged a kormány, továbbra is azt várja a pedagógusoktól, hogy úgy sztrájkoljanak jövő hétfőn az első két órában, hogy valamennyi időt tanítanak is közben. A sztrájkot szervező két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és PSZ ezt nem fogadja el, a bíróságra várnak, amely eldönti, mi számít „még elégséges szolgáltatásnak”, kell-e tanítani a sztrájk alatt.

„A kormány most már nem titkoltan szabotálja a sztrájk szervezését” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A szakszervezetek és a kormány közötti vita december óta húzódik, a lényege az, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Kisfaludy László, a kormány nevében tárgyaló helyettes államtitkár a legutóbbi, hétfői sztrájktárgyalás után két napot várt, hogy megüzenje: tartják korábbi álláspontjukat, szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha a sztrájk ideje alatt csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények, és a „még elégséges szolgáltatásba” – amit a sztrájk alatt is biztosítani kell – beletartozik a tanítás. A szakszervezetek a korábbi releváns bírói gyakorlatra hivatkozva állítják, hogy ez nem így van.

A PDSZ országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint a korábbi hasonló tárgyalásokon a KLIK-kel vagy a tankerületi központokkal néhány óra alatt meg tudtak állapodni ezekről a feltételekről, a kormány időhúzása miatt viszont a szakszervezetek utolsó lehetősége bírósághoz fordulni. A hétfői tárgyaláson is előterjesztett javaslatukat még aznap beadták a bíróságra is, amely nem peres eljárásban dönt a még elégségesnek minősülő szolgáltatásról, a szakszervezetek reményei szerint időben, a hétfői sztrájk előtt. Nagy szerint van vészforgatókönyvük arra az esetre is, ha nem születik addig döntés, de egyelőre azzal számolnak, hogy ezt nem kell elővenniük.

Az érdeklődés Nagy szerint a nehézségek ellenére jelentős, sorra kapják a jelentéseket arról, hogy újabb és újabb iskolákban alakultak sztrájkbizottságok. A résztvevők becsült számát egyelőre nehéz megmondani, a PDSZ és a PSZ csütörtökig várja az adatokat a bizottságoktól. A két adatbázis összeegyeztetése után hétvégén közölnek majd adatokat a sztrájkolni kívánók számáról.

Nagy Erzsébet azt mondta, a leadási határidő előtti napig már több ezren jelezték a részvételi szándékukat a PDSZ-nél, ráadásul úgy látja, ahol szervezik a sztrájkot, ott a tantestület jelentős része bele is áll, 50-60 fős létszámokat jelentenek, és a kisebb települések intézményeiben is van 30-40 jelentkező.

Pedig sok helyen az igazgatók is próbálják hátráltatni a sztrájkbizottságokat.

„Az intézményvezetők egészen kreatív módokon próbálják megakadályozni a sztrájk szervezését” – mondta Nagy. Nem engedik például, hogy a sztrájkbizottság az iskola informatikai rendszerét használja, így nem mehet ki a Krétán az értesítés a szülőknek, és a tanárok nem küldhetik el a hivatalos iskolai mailcímükről a sztrájkolók várt létszámáról szóló jelentést a tankerülteteknek.

Olyan is van, hogy az igazgató arról értesíti a szülőket, hogy küldjék be a gyerekeket felügyeletre a sztrájk ideje alatt, ugyanakkor a PDSZ szerint erre nincs jogszabályi alapjuk, mert a gyermekfelügyelet nem iskolai program, nem lehet kötelezően behívni a tanulókat. Nagy szerint ezzel a lépéssel „el akarják tüntetni, láthatatlanná akarják tenni a sztrájkot”. A szakszervezetek azt kérik, hogy a szülők csak a harmadik órára, tízre vigyék be a gyerekeket.

Nagy hozzáteszi, hozzájuk mint szakszervezethez nyilvánvalóan csak a problémás esetek futnak be, vannak olyan iskolák is, ahol az igazgatók korrekt módon egyeztetnek a sztrájkbizottsággal.

A két nagy pedagógus-szakszervezet októberben jelentette be, hogy közös sztrájkbizottságot alapítanak. A PSZ és a PDSZ akkor öt követelést fogalmazott meg. A hónapok óta tartó tárgyalások alatt a szervezetek ezekből engedtek is valamennyit, de a kormánnyal így sem sikerült megegyezésre jutniuk. Nem segítette a dolgot, hogy az EMMI decemberben közleményt adott ki arról, hogy a sztrájk a „baloldal kampányakciója”, a szakszervezetekről pedig azt állította, hogy a „Gyurcsány-párt” befolyása alatt állnak, majd hozzátették, hogy attól még továbbra is nyitottak a velük való tárgyalásra.

A PDSZ és a PSZ követelései a következők:

• A PDSZ és a PSZ által létrehozott sztrájkbizottság követeli a kötelező oltásról szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosítását, valamint a megállapodásig, de legalább egy hónapig a kötelező oltásról szóló rendelet végrehajtásának felfüggesztését! A munkavégzés ne legyen pusztán a koronavírus elleni védőoltás felvételéhez kötött! A munkahelyi feladatellátás ne csak oltás felvételével, hanem érvényes védettségi igazolvánnyal vagy megfelelő szintű védettség laboratóriumi eredménnyel történő igazolásával is lehetséges legyen. Ennek hiányában a munkavállaló munkahelyi foglalkoztatása rendszeres munkahelyi és ingyenesen biztosított teszthez köthető. A közös sztrájkbizottság követeli annak visszavonását is, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a polgármesterek és a munkáltatók határozzanak, ezáltal a döntés felelősségét a kormány olyan szereplőkre hárítsa, akik ehhez sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem pedig megfelelő szaktudással nem rendelkeznek.
• A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
• Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
• A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszáma a 2022/2023-as tanévben heti 24 óra, az osztályfőnökök kötelező óraszáma heti 22 óra legyen. Az ezt követő tanévtől a kötelező óraszám csökkenjen a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszám mértékére!
• A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!

Fegyházbüntetésre ítélték a gyermekekről pornográf felvételeket készítő párt – jelentette csütörtökön a Fővárosi Törvényszék.

A Fővárosi Törvényszék az elsőrendű vádlottat 16, a másodrendűt 9 év fegyházbüntetésre ítélte szexuális erőszak és több rendbeli gyermekpornográfia bűntette miatt. A bíróság mindkét vádlottat 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és végleges hatállyal a gyermekekkel kapcsolatos bármely foglalkozás gyakorlásától. A bíróság az elsőrendű vádlott szülői felügyeleti jogát megszüntette, a másodrendű terheltet az egy rendbeli gyermekpornográfia bűntettének vádja alól felmentette.

A január 26-ai döntés értelmében az óvónőként dolgozó másodrendű vádlott és élettársa rendszeresen készített pornográf fénykép- és videófelvételeket az általuk gondozott és felügyeletükre bízott kiskorú gyermekekről. Mindezek mellett az elsőrendű vádlott a közös gyermekükről is pornográf felvételeket készített és „vele szexuális cselekményt is végzett”. A fentieken kívül mindkét terhelt több kiskorú sértettel közösen vagy külön is végzett szexuális cselekményeket. Az elsőrendű vádlott a képeket rendszeresen meg is osztotta a hozzá hasonlóan pedofil érdeklődésű személyek által használt internetes fórumokon.

A bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe a nagyszámú halmazatot, a sorozatos elkövetést és a társtettesi minősítést. További súlyosító körülményként értékelte a kiskorú gyermekek életkorát, mivel a legkisebb csecsemő-, de a legidősebb is csupán óvodáskorú gyermek volt. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a terheltek büntetlen előéletét, valamint a másodrendű vádlott beismerő vallomását és megbánó magatartását.

Az ítélettel szemben az ügyészség az elsőrendű vádlott esetében 3 munkanap gondolkodási időt kért a jogorvoslat bejelentésére, a másodrendű esetében pedig a felmentő rendelkezés ellen fellebbezett a bűnöség kimondása és hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében. Az elsőrendű terhelt és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. A másodrendű vádlott védője felmentésért és enyhítésért nyújtott be fellebbezést.

A bíróság az elsőrendű vádlott letartóztatását a tárgyaláson fenntartotta, majd 2022. január 27-én a másodrendű vádlottat – szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye miatt – letartóztatta. Ez utóbbi döntés még nem végleges.

Meghalt Olavo de Carvalho filozófus, Jair Bolsonaro brazil elnök tanácsadója, a brazil szélsőjobb fontos alakja.

Carvalho közismerten koronavírus-tagadó volt, gyakran "moronavírusként" hivatkozott a betegségre. Az összeesküvés-elméletek hívője is volt, úgy gondolta például, hogy Soros György, a Facebook és Kína mind részesei egy globális összeesküvésnek. 2005-ben az USA-ba költözött, online tartott filizófiaórákat a követőinek.

Bár a család nem közölte a halálának okát,az apjától elidegenedett lánya, Heloísa de Carvalho szerint koronavírusban halt meg. A nő szerint apja vírustagadó nézetei miatt késlekedett Brazília a koronavírus elleni vakcinák beszerzésében. Halálát ugyanakkor nem ünnepli, mondta.

A brazil elnök országa történetének egyik legnagyobb gondolkodójaként búcsúztatta Carvalhot, és nemzeti gyásznapot rendelt el. Carvalho annyira közel állt Bolsonaróhoz, hogy állítólag a kabinetjének több tagját is ő nevezte ki. (Guardian, Reuters)

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után kedden Kanada is bejelentette, hogy hazaszállítja Kijevben dolgozó diplomatáinak családtagjait az orosz-ukrán határnál történt orosz csapatösszevonás miatt.

„Úgy döntöttünk, hogy ideiglenesen hazaszállítjuk a nagykövetség kanadai alkalmazottjainak 18 év alatti gyermekeit és a családtagjaikat” - közölte a kanadai külügyminisztérium.

A tárca a jelenlegi orosz „katonai felvonultatással” és az ukrajnai „destabilizálási cselekményekkel” indokolta a döntését.

Washington vasárnap jelentette be, hogy visszahívja Kijevben dolgozó egyes diplomatáit és a családtagjaikat, majd Nagy-Britannia követte példáját hétfőn. Az ukrán hatóságok „korainak” és „túlzónak” nevezték ezeket a döntéseket.

A Kreml kedden bírálta a több ezer amerikai katona készenlétbe helyezését, amellyel szerinte Washington ismét csak „a feszültséget szítja”.

Az orosz hadsereg kedden újabb hadgyakorlatot kezdett Ukrajna közelében és a Krímben, több ezer katona, vadász- és bombázó repülőgépek részvételével. (MTI)

Éhségsztrájkba kezdett és nyilvános vizsgálatot követel egy edinbughi nő, akinek kisfia exhumálása során kiderült: üres koporsót temettek el.

A 73 éves Lydia Reidnek 1975-ben született meg Gary nevű fia, aki egyhetesen hunyt el. A nő a BBC-nek azt mesélte, hogy mikor látni szerette volna gyermekét a kórházban, egy másik babát mutattak meg neki. Amikor azt mondta, hogy a csecsemő nem az ő fia, azt a választ kapta, hogy szülés utáni depresszióban szenved.

Reid évtizedeken keresztül harcolt azért, hogy kiderítse, mi történt a fiával. Négy évvel ezelőtt engedélyt kapott rá, hogy exhumáltathassa a holttestet és DNS-vizsgálatot végezhessenek rajta.

Azonban a kisfiú koporsójában semmilyen holttestet sem találtak, csak egy sapkát és egy babaruhát.

Reid most azért kezdett éhségsztrájkba az edinbugh-i ügyészi hivatal előtt, mert úgy látja, minden jogi utat megpróbált már végigjárni, hogy visszaszerezhesse fia földi maradványait, de nem járt sikerrel.

A nő több évtizedes küzelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kiderüljön, a skót kórházakban évtizedeken át törvénytelen módon, a hozzátartozók tudta nélkül kutatásokra használták fel az elhunyt gyermekek testrészeit.

Reid azt mondta, minden nap rémálmai vannak, ha arra gondol, mi történhetett a fia testével.

"Mondtak nekem annak idején olyat, hogy Gary testét egy üvegben tárolják valahol, ez nem lepne meg" - nyilatkozta. "Tudjuk azt, hogy egy ponton egy hideg csatornában hagyták, hogy meghaljon. Ezt tették akkoriban az agysérült csecsemőkkel. De azt is tudjuk, hogy utána visszahelyezték az életmentő gépekre. Miért? Szervdonorként használták? Ez megmagyarázná, hogy miért nem lehetett eltemetni a testét."

Az idős mozgássérült nő sátorba költözött a hivatal elé.

"Nincs nálam élelem, csak víz. Éjszaka a fiam, Steven, és a rendőrség fognak járőrözni felém, hogy ne féljek."

Az ügyészi hivatal szóvivője azt nyilatkozta, hogy folyamatban van a nyomozás, annak befejeztéig nem kívánnak nyilatkozni. (BBC)

Új funkciót tesztel az Instagram, hamarosan elő lehet majd fizetni majd az influenszerek tartalmaira, jelentette be Adam Mosseri, az Instagram vezetője.

Az előfizetéseket elmondása szerint azért hozzák létre, hogy a tartalomgyártók kiszámíthatóbban juthassanak bevételhez. Jelenleg ezt ugyanis a posztok elérése határozza meg, ami elég változó tud lenni.

Az újítást most az USA-beli felhasználóknál tesztelik néhány tartalmgyártó bevonásával. Az influenszerek rakhatnak fel csak az előfizetők számára elérhető storykat, indíthatnak csak nekik szánt élőket, és a kommenteknél és a privát üzeneteknél látják, hogy ki fizetett elő rájuk.

Nem vallja magát bűnösnek az a vadász, aki fegyverével 2020 májusában véletlenül, több kilométeres távolságból eltalált és megölt egy családapát Újfehértón, számol be az RTL Híradó műsoráról az rtl.hu.

A lap azt írja, az ügyészség szerint az állatorvosként dolgozó vádlott gondatlanul biztosította ki a fegyvert, amit ráadásul előző nap használt először – ekkor mutatta meg neki egy vadásztársa, hogyan kell lőni. A puskacsövet lakott terület irányába, az ég felé tartotta, ekkor sült el véletlenül a fegyver. Az eltévedt golyó a kertjében, családja körében beszélgető családapát találta el. A lapockáján megsérült áldozatot kórházba vitték, de életét már nem tudták megmenteni. A Blikk a tragédia után azt írta, értesüléseik szerint a vadász nem is sejtette, hogy a lövése embert ölt, csak miután a rendőrök felkeresték.

A férfi bírósági meghallgatása kedden kezdődött el Debrecenben. A 46 éves vádlott mellett az áldozat özvegye is a tárgyalóteremben volt. Az ügyészség 2 év felfüggesztett szabadságvesztést és 600 ezer forint pénzbüntetést szabna ki rá.

Mivel a vádlott nem vallotta magát bűnösnek, az ügy tárgyalással, a vádlott kihallgatásával folytatódik márciusban.

„Ma hajnalra virradó éjszaka elhunyt Setét Jenő, az ország lelkiismerete” - jelentette kedd reggel a Roma Sajtóközpont. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista nem sokkal ötvnedik születésnapja után, tragikus hirtelenséggel halt meg.

Politikusok, civil szervezetek és barátok elhivatott harosként, kérlelhetetlen demokrataként emlékeznek rá, akinek a neve a „szinonimája lett a bátor kiállásnak”.

„Sokunk példaképe, erkölcsi zsinórmértéke távozott tragikus hirtelenséggel. Jenő valódi s eleven példakép volt, hiszen polgárjogi munkásságát a legnagyobb alázattal, a roma és semmibe vett, kitaszított emberek érdekében végezte” - Búcsúzik tőle az 1 Magyarország Kezdeményezés. Kérlelhetetlen demokrataként írják le, aki számára semmilyen körülmények között nincsenek engedmények az emberi jogokból.

„Sokan faltörő kosnak látták Őt, aki kíméletlenül neki ront minden antidemokratikus, társadalmi egyenlőséget kiélező politikusnak, közszereplőnek. Ez bizonyos értelemben igaz volt, azonban a legfőbb jellemvonása, s egyben erénye az volt, hogy ilyen esetekben is - minden jogos felháborodása, impulzivitása ellenére is - a higgadt és kimért bölcsesség jellemezte döntéseit, megszólalásait, polgárjogi tevékenységét, akcióit.”

„A Jenő. A neve a szinonimája lett a bátor kiállásnak, a valódi egyenlőségért, a minden ember szabadságáért folyó kérlelhetetlen munkának” - írja róla Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.

„Setét Jenő 2010-ben, a TASZ Romaprogramjának indulása idején és annak első pár évében volt a munkatársunk.” (...) „Nem hagyta elfeledni, hogy a tudásunkat és mindazt az előnyt amit az életben kaptunk, arra kell használnunk, hogy egy igazságosabb világot építsünk. Bevallom, kicsit tartottam is tőle. Tartottam attól, hogy lelepleződöm, hogy az előítéleteim, gyengeségeim láthatóvá válnak előtte.

Kérlelhetetlen tükröt tartott mindenkinek: amikor belenéztünk, szembekerültünk saját előítéleteinkkel, gyávaságainkkal. Olyan világosan és szépen tudta ezeket elmondani, hogy nem maradt más, mint elgondolkozni és egyetérteni vele.”

„Generációnk legkiválóbb embere annyi küzdelem után most megpihen” - írja Hidvégi-B. Attila, a RomNet főszerkesztője. „Hatalmas, de gyenge szíve most megállt, meghasadt. Ebben minden bizonnyal nem csak a mérhetetlen mennyiségű kávé és a cigaretta, de a mai politikai közállapotok, a becsapott és megvezetett ország reményképének megbicsaklása is nagymértékben közrejátszott.” (...) „Elment a legnagyobb küzdő, aki minden áldott nap harcba indult, és nem csak szavakkal, fizikai jelenléttel is protestált a jogfosztottság ellen, az esélyegyenlőségért. Az aranybarna bőrén megcsillanó napfény reményt és erőt adott, hangja országhatárokon átívelve is egyértelművé tette az igazságot, a cigarettafüsttől megsárgult ujjai pedig megmutatták a helyes utat. Tekintélyt parancsoló alkatával, kiállásával Ő maga volt a mondat végén az írásjel: a pont, a kijelentő mód.”

A Magyar Helsinki Bizottság a roma polgárjogi mozgalom frontemberként emlékszik rá:

„Jenőhöz híven kerülni kellene most a pátoszt és a nagy szavakat. Mégis le kell szögeznünk: tisztessége, állhatatossága és munkabírása valószínűleg példátlan volt kortársai között. Emellett hazájának legnagyobb politikai tehetségei közé tartozott. És nem csak a hazai romákra gondolunk itt, hanem a többségi magyarokra is.” (...) „Korunk és országunk kritikája, hogy nem honorálta, de még csak fel sem ismerte Setét Jenőben és társaiban rejlő lehetőséget. A „nagy” politika értetlenül, sőt ellenségesen állt vele szemben. Pedig az „ide tartozunk” és az „egy Magyarország” eszméje a legjobb politikai ajánlat, amit ez az ország kaphat. Teljes roma emancipáció nélkül nem létezhet sikeres Magyarország.”

„Néhány hete együtt vitattuk meg a budapesti romák helyzetét és a Fővárosi Önkormányzat teendőit. Kérlelhetetlen volt és kritikus, mint mindig” - idézi fel Karácsony Gergely budapesti főpolgármester. „Nem hiszek abban, hogy minden ember pótolható. Ő biztosan nem. De hiszek abban, hogy megteremthető egy igazságos és egyenlő világ. Drága Jenő, már csak miattad is, meg fogjuk csinálni!”

Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje „a cigányság ügyének legelszántabb és legtisztább kezű harcosaként” írja le. „Egész életét annak szentelte, hogy Magyarországon a kisebbségekre ne tekintsen úgy a társadalom, mintha kevesebbek lennének, hogy a többségi társadalom elfogadja, és tiszteljen minden kisebbséget, romákat és másokat is. De legalább ennyit küzdött azért, hogy a cigány emberek is vállalják, legyenek büszkék származásukra, mert cigánynak lenni nem lehet szégyellni való Magyarországon. Kérlelhetetlensége, tekintélye, személyisége fájóan hiányzik majd ezeknek a fontos ügyeknek a képviseletében. Isten nyugosztalja!”

Az Australian Open szervezői visszavonták a szabályt, ami alapján múlt pénteken a biztonsági személyzet felszólított egy nézőt, hogy vegye le a „Hol van Peng Suaj?” feliratú pólóját.

A kínai teniszező Suaj még november 2-án írt arról egy kínai közösségi platformon, hogy a volt kínai miniszterelnök-helyettes, Csang Kao-li évekig viszonyt folytatott vele, és megerőszakolta őt. A posztot fél órával a megjelenése után törölték, Peng pedig hetekre eltűnt. Később előkerült, és tagadta, hogy megerőszakolták volna, a Női Tenisz Szövetség szerint viszont elképzelhető, hogy a nőt a kínai állam kényszeríti erre a kommunikációra.

A pénteki eset nagy közfelháborodást váltott ki, ezért Craig Tiley, a Tennis Australia vezérigazgatója újságírók előtt bejelentette, hogy a továbbiakban beengedik a nézőket Peng Suajt támogató pólókban, amennyiben nem „zavarkeltési szándékkal” érkeznek, és „békések” maradnak.

Azt viszont továbbra sem engedik meg, hogy a nézők transzparenseket vigyenek be az eseményre, mert „visszavesz a rajongók komfort- és biztonságérzetéből”. A biztonsági szolgálat minden esetet egyedileg fog elbírálni.

A korábbi tiltást a nemzetközi teniszközösség és jogvédő csoportok is súlyosan bírálták, többen úgy vélekedtek, hogy a tenisztorna szervezői meghajoltak a nagy kínai szponzorcégek nyomására. Martina Navratilova 18-szoros Grand Slam-bajnok teniszező szánalmasnak nevezte a döntést, Nicolas Mahut francia teniszező pedig a Twitteren szólalt fel, többek közt azt írva, „Mi folyik itt? Hol a bátorság? Mert mi lenne, ha nem lennének kínai szponzorok?”

Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter is felszólalt az ügyben, „mélységesen aggasztónak” nevezte a Tennis Australia korábbi döntését egy Sky News interjúban. (BBC)

Az Európai Unió Tanácsa új ajánlást fogadott el a biztonságos és szabad utazás elősegítésére a koronavírus-járvány idején. Eszerint a vonatkozó nemzeti intézkedéseket nem a regionális szintű járványhelyzet, hanem az egyes utazók egészségügyi állapotának figyelembevételével kell alkalmazni. A rendelet február 1-jén lép hatályba - közölte az uniós tanács kedden.

A rendelet ugyanazon a napon lép hatályba, mint a védettségi igazolványokról szóló rendelet módosítása, amely 9 hónapos (270 napos) érvényességi időt állapít meg az EU-n belüli utazásokhoz. Az igazolványok érvényességét az alapoltási sorozat utolsó adagjának beadásától kezdődően kell számítani. Változnak az oltási igazolványok kódolására vonatkozó szabályok is annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az emlékeztető adagokat.

A tagállamok főszabály szerint nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező, védettségi igazolvánnyal rendelkező utazók belépését a területükre. Az uniós védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőknek a határátlépést megelőzően vagy azt követően legkésőbb 24 órán belül koronavírus elleni tesztet kell készíteniük. A különleges felmentéssel rendelkező utazók, az ingázó munkavállalók és a 12 év alatti gyermekek mentesülnek a követelmény alól.

Az új ajánlás szerint az egyes utazók egészségügyi állapotán túl figyelembe kell venni azt is, hogy melyek a vírus elterjedése szempontjából különösen érintett, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint sötétvörös besorolású területek. Az innen érkezők számára további beutazási szabályokat írhatnak elő az országok. (MTI, schegenvisainfo.com)

Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok óta folynak a konzultációk, a hétfői volt a hetedik alkalom, amikor leültek tárgyalni a pedagógusok követeléseiről és a január 31-ei kétórás figyelmeztető sztrájkról. A fő követelések a pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonásáról és a bérrendezésről szólnak.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a 444-nek azt mondta, a követeléseikkel kapcsolatos megállapodás ügyében nem jutottak előrébb, szerinte EMMI-s tárgyalópartnereik láthatóan abban érdekeltek, hogy addig húzzák a figyelmeztető sztrájk részleteinek a megbeszélését, amíg a pedagógusok kifutnak az időből.

„A korábbi tárgyalásokkor – szinte teljesen ugyanilyen szöveg alapján – a KLIK-kel vagy a tankerületi központok vezetőivel egy-másfél óra alatt tudtunk megállapodni” – mondta Nagy.

A vitának az az alapja, hogy a sztrájk ideje alatt is biztosítani kell a „még elégségesnek minősülő szolgáltatást” az iskolákban. Ez a kormány szerint azt jelenti, hogy a pedagógusoknak a mindössze kétórás sztrájk alatt is meg kellene tartaniuk az óráik egy részét.

Magyarán: úgy sztrájkolhatnának, hogy az időszak felét ledolgozzák, amiért nem is kapnának fizetést – hiszen éppen sztrájkolnak.

A szakszervezetek álláspontja az, hogy a még elégségesnek minősülő szolgáltatás a gyermekfelügyeletet jelenti, amit Nagy szerint minden intézményben biztosítanának is a sztrájk alatt. Az erre vonatkozó tervek szerepelnek a hétfőn alá nem írt megállapodástervezetben. Az EMMI képviseletében tárgyaló Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár időt kért, a szakszervezetek szerdáig várnak választ, ha akkor nem tudják aláírni a megállapodást, bíróság dönthet róla, mi számít még elégséges szolgáltatásnak.

Nagy elmagyarázta, azokban az esetekben, ha a felek nem tudnak megállapodni a sztrájkról, a bíróság dönt nem peres eljárásban. A szakszervezetek már benyújtottak egy keresetet, erre a bíróság hiánypótlást kért. Ekkor készült el az az új, minden részletre kiterjedő tervezet, amit a hétfői tárgyalásra is elvittek a pedagógusok. Ezt még nem nyújtották be a bíróságra, mert abban reménykedtek, hogy sikerül a tárgyalóteremben megállapodni.

Nagy szerint az eredménytelenségnek az is oka, hogy a tárgyalásra delegált Kisfaludy Lászlónak nincs felhatalmazása, hogy a megállapodást megkösse, hanem rendre arra hivatkozik, hogy előbb másokkal is egyeztetnie kell.

„A sztrájkbizottságnak nem postással kell tárgyalnia.”

Azt is elmondta, hogy bár a jövő hétfői sztrájk időpontjáig csak első fokon dönthet a bíróság, tehát nem lesz jogerős a végzés, ha ott jogszerűnek ítélik, hogy a sztrájk alatt csak gyermekfelügyeletet kell tartani, beleállnak.

„Egyrészt azért, mert nonszensz a sztrájk közbeni tanítás, másrészt egész biztos, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájkban való részvételért nem lehet senkit kirúgni, ez nem lenne arányos akkor sem, ha netán később jogellenesnek ítélné bárki is. Harmadrészt ilyenkor mindig azt kell vizsgálni, hogy a sztrájkot szervezők minden tőlük elvárhatót megtettek-e a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás érdekében. Ennek mi maradéktalanul eleget tettünk.”

A PDSZ által üzemeltetett nedolgozzingyen.hu oldalon azt írják, folyamatosan kapják a beszámolókat az újabb és újabb sztrájkbizottságok megalakulásáról, a sztrájkot támogató petíciójukat néhány nap alatt több mint húszezren írták alá. A szülőktől azt kérik, úgy segítsék a sztájkjukat, hogy január 31-én csak 10 órára vigyék iskolába a gyerekeiket.

Amennyiben a figyelmeztető sztrájk hatására követeléseik nem teljesülnek, a pedagógusok március 16-ától határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.

Szinte minden járványügyi korlátozást feloldanak szombat reggel hattól, közölte Micheál Martin, Írország miniszterelnöke. Három szabály marad érvényben: a maszkhasználat, a pozitív teszt utáni karantén és a nemzetközi utazáshoz szükséges covid-igazolványok.

A miniszterelnök a Guardian beszámolója szerint azt mondta, „átvészelték az omikron viharát”. Hozzátette, hogy tudják, hogy a korlátozások feloldásával rövid távon több fertőzés lesz, de reményei szerint ez a hatás korlátozott marad.

„Jelenleg az óvodai csoportok 3 százalékában van valamilyen járványügyi intézkedés, az iskolákban a megváltozott protokoll értelmében sehol sincsen tanügyi intézkedés” - közölte az EMMI a Portfolioval. A lap arról érdeklődött a minisztériumnál, hogy az oktatási intézmények mekkora részét érinti az omikron variáns miatt valamilyen járványügyi intézkedés.

A lap megjegyzi, hogy mióta Magyarországon az iskolás korú gyermekek is olthatóvá váltak, a kormány már nem rendel el karantént a teljes osztály számára, ha fertőzöttet találnak. Azoknak, akik már megkapták az oltást, továbbra is be kell járniuk az iskolába, kivéve, ha maguk is pozitív tesztet produkálnak. Az oltatlan tanulók számára öt napos karantén az előírt.

A Portfolio információi szerint egyre több pedagógus és diák kapja el a fertőzést, van olyan óvoda a fővárosban, amelyet teljesen be kellett zárni emiatt. A lap olyan budapesti iskoláról is tud, ahol 16 osztályból 9 karanténban volt, valamint olyan intézményről is, ahol a gyerekek csak 40 százaléka vett részt a tanítási órákon ezen a héten. A szakszervezek szerint egyre több intézményben lehet számítani a diákok hiányzására és feladatellátási problémák is kialakulhatnak.

Jelentősen csökkent a koronavírus-járvány terjedésének ütemét jelző R reprodukciós mutató Angliában a pénteken ismertetett új adatok alapján.

A brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testületének (SAGE) számításai szerint az R mutató Angliában jelenleg 0,8 és 1,1 között van. Ez azt jelenti, hogy tíz fertőzött átlagosan 8-11 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést.

A SAGE szerint ez azt valószínűsíti, hogy Angliában a napi új fertőződések számának változása a 6 százalékos csökkenés és az 1 százalékos növekedés között lehet.

A jelenlegi reprodukciós ráta a koronavírus terjedésének jelentős lassulását mutatja: a múlt héten a becslési sáv még 1,1-1,5 között volt, vagyis mindkét becslési szélsőérték a kritikus 1 felett járt.

A SAGE pénteki tájékoztatása szerint az angliai átlagon belül Londonban - az omikron koronavírus-variáns terjedésének korábbi gócpontjában - a legjobb a helyzet: itt 0,7-0,9 közötti R mutatót mértek, tehát naponta 1 és 8 százalék közötti mértékben csökken az előző egy naphoz képest az új fertőzések száma. Sadiq Khan londoni polgármester pénteken visszavonta azt a határozatot, amely a járvány korábbi gyors terjedésének idejére "komoly egészségügyi incidenst" hirdetett ki a fővárosban.

A brit egészségügyi minisztérium járványügyi adatai azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság egészében is visszavonulóban van a koronavírus-járvány. A heti fertőződési szám több mint 317 ezerrel, 32,8 százalékkal alacsonyabb az egy héttel korábbi adatnál.

Január 4-én rekordmennyiségű, 218 724 új fertőzöttet regisztráltak. Ehhez képest a most csütörtök este zárult 24 órában 107 364 volt az új fertőzöttek száma.

A kórházi kezelést igénylő covidosok száma is csökkent, az elmúlt egy hétben 14 661 pácienst vettek fel a brit kórházak a betegség miatt, 1137-tel, 7,2 százalékkal kevesebbet, mint a múlt héten.

Szakértők szerint a csökkenés két fő oka az, hogy most már egyértelműen megállapítható módon az omikron vírusvariáns a korábbi változatoknál enyhébb tüneteket okoz, másrészt rendkívül gyorsan halad a brit oltási kampány, főleg a harmadik, emlékeztető vakcinaadag beadása. A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az első, a második és a harmadik oltási adagból eddig összesen csaknem 137 milliót adtak be országszerte, és a teljes felnőtt népesség 63,8 százaléka - ezen belül a legveszélyeztetettebb, a 60 éven felüli korcsoport tagjainak több mint 90 százaléka - mindhárom dózist megkapta. (MTI)

Perfelvételi tárgyalással ma megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken (FT) az a polgári per, amelyet a Hableány városnéző hajó tragédiájának károsultjai, valamint az áldozatok hozzátartozói indítottak a balesetben résztvevő két hajót üzemeltető hajózási társaságok ellen.

Az összesen 78 felperes azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze a két alperest összesen több mint 4 milliárd forint sérelemdíj megfizetésére, mivel álláspontjuk szerint a baleset, illetve ebből kifolyólag a felperesek sérelme, az alperesek által üzemeltetett hajók, illetve azok irányításával kapcsolatos hajózási szabálytalanságok, mulasztások miatt következett be. Az alperesek vitatták a keresetlevél állításait.

A perben a bíróság összegezte a felek perfelvételi nyilatkozatait, melyeket a tárgyaláson jelen lévők szóban kiegészíthettek.

A bíróság a tárgyaláson döntött a felek perfelvétel során előterjesztett kérelmeiről, majd anyagi pervezetés körében tájékoztatást adott a feleket terhelő bizonyítási kötelezettségről. A perfelvételi tárgyalást a bíróság - az alperesek kérelmére - 2022. március 25-re halasztotta.

2021 májusában, a kárigény benyújtásakor a Ripost azt írta, a Hableány elhunyt kapitányának lánya 35 milliós kártérítési igényt nyújtott be a Panoráma Decknek, ami az apját foglalkoztatta, és hasonló kárigénnyel élt az elhunyt matróz családja is.

A Panoráma Deck jogásza akkor azt nyilatkozta a lapnak, hogy ha ki kell fizetniük a kártérítést, akkor tönkre fog menni a cég, amely a hajót ért károk miatt már eleve kénytelen volt munkatársakat leépíteni.

A Hableány sétahajó és a Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én este ütközött össze a Dunán, a Margit hídnál. A Hableány másodpercek alatt elsüllyedt. Fedélzetén 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet hét koreai turista élte túl.

2020 szeptemberében a 64 éves ukrán hajóskapitányt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével vádolta meg az ügyészség. 9 év letöltendő szabadságvesztést és a szakmájától való 9 éves eltiltás kiszabását kérték a kapitányra.

Nem igaz a mondás, hogy napi egy pohár bornak jótékony hatásai lennének, állítja a World Heart Federation nevű, szív és érrendszeri betegségek ellen küzdő NGO. Elterjedt nézet, hogy kis mennyiségű alkohol fogyasztása segíthet elkerülni a szívbetegséget, a szervezet friss tájékozatója szerint viszont ez nem így van.

A tájékoztató egyik szerzője, Monika Arora szerint az, hogy az alkoholt általában a pezsgő társasági élet kötelező elemének állítják be, eltereli a figyelmet arról, milyen káros a szer. "Ezek az állítások legjobb esetben tévesek, legrosszabb esetben pedig az alkoholipar szándékos próbálkozásai a lakosság megtévesztésére termékük veszélyeivel kapcsolatban" - mondta.

A World Heart Federation tájékoztatója szerint 2019-ben több mint 2,4 millió ember halt meg az alkohol miatt. Ez a világ haláleseteinek 4,3 százaléka, és a 15 és 49 év közötti férfiak haláleseteinek 12,6 százaléka.

A szervezet hangsúlyozta, hogy az alkohol káros, pszichoaktív szer, amely jelentékeny károkat tud okozni az emberi szervezetben. Azt írják, hogy az alkoholfogyasztás növeli a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának az esélyét, valamint a rákét és az emésztőrendszeri problémákét is, és fogyasztása során megnő a sérülésveszély. (Irish Examiner)

Fél év börtönre ítélték a férfit, aki 2021. december 17-én felgyújtotta a svédországi Gävle világhírű, óriási karácsonyi szalmakecskéjét. A kecske leginkább arról híres, hogy 1966 óta többször gyújtották fel, mint ahányszor nem. Történelmet is írhatott volna, ha megússza felgyújtatlanul a tavalyi karácsonyi szezont, mert korábban sosem tudott öt egymás utáni évet átvészelni. De hát nem úszta meg.

A kecskegyújtogatót a rendőrök hamar elfogták. A térfigyelő kamerák is felvették, ahogy lángra lobbantotta a szalmaállatot. A bíróság csütörtöki döntése alapján 109 082 koronát (kb. 3,7 millió forintot) kell fizetnie a városnak az okozott károkért.

A férfi előzetesen elfogadta az ellene felhozott vádakat, és azt is, hogy kártérítést kell fizetnie, de a tárgyalások első napján meggondolta magát. Azzal érvelt, hogy kézfertőtlenítőt ivott a gyújtogatás estéjén, és nem igazán volt tudatánál.

Kihallgatása során azt mondta, hogy a térfigyelőn látható férfinak szerinte hosszabb a szakálla. Végül arra jutott, hogy nem ismeri el, de nem is tagadja a kecske felgyújtását. (Local.se via Telex)

Takács Dorinát, művésznevén Дevát választották Európa egyik legjobb feltörekvő előadójának a groningeni Eurosonic Fesztiválon.

A 21 éves Дeva mindössze egy éve tört be a hazai zenei színtérre különleges, a modern elektronikus zenét a folkot ötvöző hangzással. Számos kislemez után január 20-án megjelent a bemutatkozó albuma is Zságer Balázs új kiadójának gondozásában, a lemezt a hónap végén a Trafóban mutatja be.

Decemberben mi is forgattunk vele egy videót:

A Music Moves Europe Díj az Európai Unió kortárs popzenei díja, célja, hogy bemutassa a feltörekvő európai művészeket, és támogassa őket nemzetközi karrierjük elindításában és továbbfejlesztésében. A korábbi években olyan előadókat díjaztak vele, mint Stromae, Adele, a Mumford and Sons, Dua Lipa és Rosalía. Az idei díjazottakat szakértő zsűri választotta ki: Gemma Bradley (BBC Radio 1), Cindy Castillo (Mad Cool Festival), Kevin Cole (KEXP), Bryan Johnson (Spotify) és egy tiszteletbeli zsűritag, a tavalyi közönségnyertes Alyona Alyona.

Idén tizenöt kiemelkedő művészt jelöltek a díjra. Öten nyerték el a Music Moves Europe-díjat (Denise Chaila - Írország, ДEVA - Magyaország, Mezerg - Franciaország, Blanks - Hollandia, Alina Pash - Ukrajna), a zsűri nagydíját a belga Meskerem Mees kapta, a közönségdíjat pedig az örmény Ladaniva.

Mindenképpen leváltaná Polt Pétert, Orbán személyes egészségügyi adataiban pedig nem akar vájkálni Márki-Zay Péter. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hangnak adott nagyinterjút.

Márki-Zay szerint több oldalról érik támadások. Azt mondta, a Fidesz támadásaira fel volt készülve, de a baráti vagy szövetséges pártok is sokszor elégedetlenek, félreértenek dolgokat, félremagyaráznak. Szerencsésebbnek tartaná, ha a pártok nem nyilvánosan kritizálnák őt.

A miniszterelnök-jelölt szerint az őt támadók közt van egy harmadik kategória is, „az ellenzékinek gondolt, de a Fidesz által kontrollált csatornák, politikusok, pártok”, „akiknek a kritikáját a Fidesz érdekében hangosítják föl”. Őket Márki-Zay szerint megvette a Fidesz. Több ügyet is felsorol, ezek szerinte mind politikusokat érintenek.

„Van, akinek az adóvégrehajtását vagy a gyermekének drogbotrányát teszik parkolópályára. Vagy éppenséggel egy olyan ügyben, amiben egy szintén a folyamatban részt vevő ember több évet ült, az illető ellen nem indul eljárás. Több éves börtönbüntetés fenyegetésével, avagy néhány százmillióval sok embert lehet befolyásolni.”

Kapott kérdést a grazi magánklinika emlegetésével kapcsolatban is, erről azt mondta, hogy általában a fideszesekre utalt, „hogy ők megengedhetik maguknak a külföldi legdrágább magánkórházakat, míg az átlagembereknek marad a Fidesz által szándékosan lepusztított állami egészségügy”.

Azt mondta, Orbán állítólagos grazi kezeltetéséről ugyanannyit hallott, mint bárki más az országban, és senkinek a személyes egészségügyi adataiban sem akar vájkálni.

Arra a kérdésre, hogy a stábjából senki sem szólt-e neki, hogy az ilyen kijelentések mögé tényeket is állítani kell, megismételte, hogy általánosságban fogalmazott.

Márki-Zay elmondta, megérti, ha valaki nem akar Gyurcsány Ferenccel összefogni, viszont „az a szomorú igazság, hogy akkor viszont Orbán Viktor marad hatalmon”. Nem merné kijelenteni, hogy Gyurcsány a Márki-Zay által sokat emlegetett „ellenzéki árulók” között van, azt reméli, hogy a hat ellenzéki párt mindegyikének vezetője elkötelezett a közös kormányzás érdekében.

Miniszterelnökké választása esetén a három legfontosabb változás az országban az euró bevezetése, az elszámoltatás valamint az egészségügyi- és oktatási reform lenne. A pártok már elfogadták azt a javaslatát, hogy öt év múlva legyen az euró bevezetésének céldátuma. Saját korrupcióellenes ügyészséget szeretne létrehozni, amelynek élére Hadházy Ákost nevezné ki tárca nélküli miniszterként, az erről szóló javaslatot még nem fogadták el a pártok. Csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, és mind a hat párt egyetért abban, hogy azonnal leváltanák Polt Péter legfőbb ügyészt. Az oktatás- és egészségügyet béremeléssel, minőségi pótlékkal és minőségbiztosítás bevezetésével reformálná meg.

Márki-Zay szerint a jelenlegi alaptörvény egyes passzusai érvénytelenek és a jelenlegi kinevezések jó része érvénytelen, tehát Polt Péteré is. Ebben Vörös Imre volt alkotmánybíróra hivatkozik, aki szerint azok az alkotmányrészletek, törvények, kinevezések, amelyeket azért vezetett be a Fidesz, hogy a kizárólagos hatalomra törését szolgálja, azok érvénytelenek.

Szerinte Polt Pétert akkor is le kell váltani, ha az ellenzék nem szerez kétharmadot. Hogy ezt pontosan hogyan kell elképzelni, arra azt mondta, „érvényt kell adni a törvénynek hatósági úton is”.

„Ha nem tudjuk az elszámoltatást végrehajtani, ha nem tudjuk a szabad sajtót biztosítani, akkor már most hagyjuk abba, mert semmi értelme nincs. Ha egy bábkormányt tudnánk kinevezni, a tényleges hatalmat akkor is Orbán Viktor és a Fidesz fogja gyakorolni, mert az ő kezükben lesz a legfőbb ügyész, a médiatanács, az összes egyetem.”

A köztársasági elnök megválasztásának a kérdésével nem kell sokat foglalkozni szerinte, „hiszen a Fidesz kétharmaddal a jelenlegi törvények értelmében megválaszthatja Novák Katalint köztársasági elnöknek”. Alternatív ellenzéki jelöltje nincs a posztra, mert „az ideális jelölt egy jobboldali ember lenne, aki a fideszesek lelkiismeretét is megborzolhatná”.

Szerinte a fideszes nyilatkozatokból egyértelművé vált, „a hatalom úgysem fogja hagyni”, hogy az ellenzék népszavazási kérdéseiről is a választások napján lehessen szavazni, ezért az ellenzék nem áldozta föl minden erőforrását az aláírásgyűjtés érdekében, ezért ment lassan.

A hetedik frakció kérdése „egészen késhegyig menő vitákat generált”, ezért engedte el. Voltak „emelt hangú” viták is, de számára „ez nem olyan dolog, ami miatt elsüllyeszthetnénk a közös ellenzéki indulást”. A listára a pártok delegálnak jelölteket, MMM-es jelölt nem lesz. Márki-Zay annyit kért, hogy három roma jelölt kerüljön biztos befutó helyekre. Márki-Zay a Párbeszéd frakciójába fog beülni.

Azt is elmondta, hogy március 15-én az ellenzék egy közös, a 2018. áprilisihoz hasonló nagyszabású, százezres tüntetésre készül.

Megszólalt Nagy Ádám cége, közölték, hogy a Nadan Kft. nyílt pályázaton vette meg a Magyar Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaházát, a vételárat pedig a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta.

Nagy Ádám a Schadl–Völner-ügy egyik kiemelt mellékszereplője, Rogán Antal kabinetfőnöke. A 444 hétfőn írta meg, Nagy úgy ment át vizsgákon a Pécsi Tudományegyetem jogi karán, hogy esetenként meg sem jelent a vizsgáztatók előtt, ezt pedig Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke intézte el neki.

Hadházy Ákos csütörtökön a Facebookon írta meg, hogy tavaly október elején a Nagy által alapított, 2020-ban csupán 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolta a Végrehajtói Kar tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től a Szegedi út 35-37. alatti 1800 nm-es, alsó hangon félmilliárdot érő ingatlant.

Az atv.hu több kérdést is küldött az üggyel kapcsolatban a Nadan Kft-nek, az alábbi választ kapták:

„Az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolta a vállalkozás. Az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta. Hadházy Ákos a posztjában megjelent képről valótlanul állítja hogy az a szóban forgó ingatlan, ezzel megtévesztve a közvéleményt. A képen szereplő épület egy felújított irodaház, amelyhez a vállalkozásnak tulajdonjogilag semmi köze nincs.”

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart is megkereste az atv.hu, azt kérdezték, hogy megerősítik-e Hadházy Ákos értesülését, és ha igen, milyen áron került a Nadan Kft. nevére az ingatlan. A végrehajtói kar csak válaszuk szó szerinti közléséhez járult hozzá, ez így szól:

„Szabályosan zajlott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar érdekeltségébe tartozó ingatlan eladása”

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar érdekeltségébe tartozó ingatlan értékesítése szabályosan zajlott. Az ingatlan értékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő állapította meg, majd a tulajdonos nyílt pályázat útján hirdette meg azt, többek között országos napilapban megjelenő felhívással. Az ingatlannal kapcsolatos pályázaton tehát bárki részt vehetett és az ingatlan a pályázatra beérkezett érvényes ajánlatok alapján a legmagasabb árat ajánló pályázónak került értékesítésre. Felhívjuk a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy minden, a leírtaktól eltérő, valótlan állítással szemben megtesszük a szükséges jogi lépéseket.”

Nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben a kormányhatározatot, ami a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos feladatait listázza, elég, ha ezt az érintett személyek megkapják. Ez derült ki az agrárminiszter írásbeli válaszából, amit a Párbeszéd politikusának adott.

2021. december 13-án Kocsis-Cake Olivio írásbeli kérdésben fordult Dr. Nagy István agrárminiszterhez, hogy kiderítse, milyen eredményeket tud felmutatni Szári Zsolt, akit Nagy 2021 májusában nevezett ki a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztossá.

Szári a kinevezéséről szóló közlemény szerint azt mondta, legfontosabb célja, hogy összehangolja a Balatont érintő ügyekkel kapcsolatos információáramlást, és erősítse a párbeszédet az állami- és a civil szereplők között.

Írásbeli kérdésében Kocsis-Cake azt írta, kinevezésekor hiába kereste a miniszteri biztost, hogy együttműködésre kérje, nem kapott választ.

Dr. Nagy István azt válaszolta, hogy miniszteri biztosának konkrét feladatait a 2467/2021. számú kormányhatározat listázza, ami a Balaton vízminőségének javításához és fenntartható fejlődéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. Ebből a határozat 3. pontját Szári már teljesítette, a 4. pontban meghatározott feladatát pedig 2023. december 31-ig kell teljesítenie.

Egy baj van: a kormányhatározat nem elérhető a Magyar Közlönyben, ahol az ilyesmiket nyilvánosságra szokták hozni, így aztán azt is nehéz kideríteni, hogy mi lehet a 3. és 4. pont.

Kocsis-Cake ezért újabb kérdésben próbálta megtudni, hol lehet elérni a határozatot.

Az agrárminiszter válaszából kiderül, hogy sehol.

„A Kormány döntése alapján egyes kormányhatározatokat a Magyar Közlönyben tesz közzé, míg más kormányhatározatokat csak az abban érintett személyek vagy szervezetek számára rendel megküldeni, ahogyan ez történt a kérdésben hivatkozott határozat esetében is” - áll Nagy István válaszában.

Szári Zsolt még tavaly októberben Facebookon posztolt a határozatról, amiben közölte, hogy „az illetékes főosztályok bevonásával és együttműködésével megkezdődött a feladatok kidolgozása illetve végrehajtása”.

Ezen kívül csak egy szintén 2021. októberi interjún keresztül lehet közelebb jutni a kormányhatározat tartalmához. Szári a hirbalaton.hu-nak azt mondta, hogy a döntés értelmében a Belügyminisztériumhoz tartozó vízügynek október végéig kellett megkezdenie a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását, amihez 1,87 milliárd forint forrást biztosítottak a központi költségvetésből.

Az interjú szerint határozat kitér arra is, hogy a Balaton vízminőség-védelme érdekében következő öt évben végrehajtandó feladatokról előterjesztést kell készíteni. Ehhez a miniszteri biztosnak is le kell tennie a javaslatait az asztalra.

Kiemelt kép: Szári Zsolt miniszteri biztos Facebook oldala

• A 444 hétfőn írta meg, hogy a Völner Pál megvesztegetésével gyanúsított Schadl György több alkalommal intézte el, hogy Rogán Antal kabinetfőnöke átmenjen a vizsgáin a Pécsi Tudományegyetem jogi karán.
• Volt olyan alkalom, amikor ehhez meg sem kellett jelennie a vizsgán.
• Vizsgázni érkező joghallgatókat kérdeztünk, mit gondolnak az ügyről.
• Az ellenzék délutáni sajtótájékoztatóján Schwarcz-Kiefer Patrik Baranya 3-as válaszókerületének jelöltje elmondta, feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen közokirat- és magánokirathamsítás és csalás miatt.

Koronavírusos Győri Mátyás, a részben hazai rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokságon szereplő magyar válogatott irányítója.

A magyar szövetség közleménye szerint a Tatabánya játékosának a szombati PCR-tesztje hozott pozitív eredményt. A tünetei enyhék, elkülönítése megtörtént.

Az európai szövetség szabályzata értelmében a megfertőződött játékosokat az első pozitív eredményt követően öt nappal lehet újra tesztelni, a pályára való visszatérés két negatív teszttel lehetséges.

A magyar csapatban valamennyi további játékos és stábtag PCR- és antigén-teszteredménye negatív lett szombaton.

A csoportkör első fordulójában, csütörtökön a magyarok nagy meglepetésre 31-28-ra kikaptak Hollandiától a budapesti MVM Dome-ban. Vasárnap 18 órától Portugáliával, kedden 18 órától pedig Izlanddal találkoznak, a magyar-szlovák közös rendezésű kontinenstorna középdöntőjébe az első két helyezett jut. (MTI)

Kiemelt kép: Győri Mátyás Facebook oldala

Az emberhiány miatt szenved leginkább a magyar egészségügy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán szerint.

Az Inforádiónak adott interjúban Balogh azt mondta, a napi munkaterhelés mértéke mára extrém mód megnövekedett. Vannak olyan ellátási formák, ahol szerinte tragikussá vált a helyzet.

A túlterheltség egyik oka elmondása szerint az, hogy egyre inkább fokozódik a kórházba kerülő betegek száma és betegségük súlyossági foka, a másik pedig abból adódik, hogy az ellátásban résztvevő szakdolgozók száma – jelentősebb vagy kisebb mértékben, de – csökken.

A maradók így sokkal többet dolgoznak, 168 helyett 200-220 órában, sőt, Balogh szerint hallani már olyan extrém esetekről is, amelyek a 300 munkaórát közelítik.

A kamara nyilvántartása alapján 2-3 ezerrel lett kevesebb kolléga egy év alatt, de az egészségügyet valóban elhagyók pontos száma a februári éves tagsági kártya megújításánál derülhet ki.

Balogh Zoltán szerint a létszámhiánynak komoly következményei lehetnek, mert a nagyobb leterheltség mellett megnőhet a tévesztések és hibák lehetősége. Ráadásul a nagyobb terheléssel jóval kisebb létszám jut a betegellátás különböző területein a gondozottakra, ellátottakra.

A szakember szerint a következő években az egészségügy megújulásának egyik fontos kitörési pontja kell, hogy legyen a humánerőforrás menedzsment kezelése, és ebben kiemelt szerepet kell hogy kapjon az ápolók és a szakdolgozók helyzete.

Több nemzetközi energiacéggel egyeztetett az amerikai kormány, hogy vészforgatókönyvekről tárgyaljanak arra az esetre, ha az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása veszélyeztetné Európa gázellátását - írja két kormányzati és két ipari forrásra hivatkozva a Reuters.

Az USA attól tart, hogy Oroszország katonai támadásra készül Ukrajna ellen. Oroszország tagadja, hogy ilyesmit tervezne.

Az Európai Unióba érkező gáznak nagyjából a harmada jön Oroszországból, és ha az esetleges konfliktus miatt az USA szankcionálja az oroszokat, ők válaszul elzárhatják a gázcsapot. Ez pedig tovább súlyosbítaná az eleve súlyos európai energiaválságot.

A külügyminisztérium tiszségviselői arról érdeklődtek az energiacégeknél, hogy honnan érkezhetnének még gázszállítmányok, ha az orosz fél leállítja a szállítást. Azt a választ kapták, hogy a világyszerte szűkös jelenlegi gázkészletek mellett kevés tartalék van, ami pótolhatná a kiesést. Az amerikaiak megkérdezték azt is, hogy a vállalatoknak van-e kapacitásuk az exportjuk növelésére, és szükség esetén el tudják-e halasztani a gázmezők karbantartási feladatait.

Az nem világos, hogy melyik cégeket kereste meg az amerikai külügy. A Reuters kérdésére a Royal Dutch Shell, a ConocoPhillips és az Exxon nem kívánt nyilatkozni, a Chevron Corp, a Total, az Equinor és a Qatar Energy pedig nem reagált azonnal a lap megkeresésére.

Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője nem kívánta kommmentálni az USA és az energiavállalatok közti megbeszéléseket, de megerősítette, hogy a vészforgatókönyv kidolgozása folyamatban van.

Egy skót kórházban sikerült utolérni az amerikai igazságszolgáltatás elől menekülő amerikait, aki a saját halálát is megrendezte. A nemzetközi körözés alatt álló férfi elkapta a koronavírust és kórházba került Glasgowban, itt találtak rá végül a rendőrök.

A 34 éves Nicholas Rossi Skóciában Arthur Knight néven élt, decemberben kapta el a koronavírust, lélegeztetőgépre került a glasgowi Queen Elizabeth egyetemi kórházban. Rossinak az amerikai Utah államban nemi erőszak vádak miatt kell bíróság elé állnia.

A férfit Rhode Island államban megint egy másik néven, Nicholas Alahverdianként ismerték, részt vett a helyi politikában, a gyermekjogok ismert szószólója volt. Az akkor Alahverdianként élő Rossi 2019-ben bejelentette a helyi sajtóban, hogy non-Hodgkin limfómája van, és hetei vannak hátra. 2020 februárjában pedig állítólag meghalt, gyászjelentését több lap is lehozta.

A glasgowi kórházban december 13-án tartóztatták le a férfit. Ápolói nem voltak tisztában a valós személyazonosságával. A Utah állambeli nemi erőszak vádak mellett az FBI is elfogatóparancsot adott ki ellene, amiért átverte a nevelőapját, és a nevében felvett hitelkártyákkal 200 000 dolláros tartozást halmozott fel.

Rossi a nyomozóhatóságok előtt közel egy tucat néven volt ismert: Nicholas Alahverdian, Nicholas Alahverdian Rossi, Nicholas Edward Rossi, Nicholas Alahverdian-Rossi, Nick Alan, Nicholas Brown, Arthur Brown and Arthur Knight.

Utah állam Utah megyéjének ügyészi hivatala jelenleg szövetségi és nemzetközi hatóságokkal dolgozik azon, hogy Rossit kiadják az államnak. (BBC)

Cunami csapott le a csendes-óceáni Tongára, miután szombaton kitört a tenger alatti Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán. A Twitteren megjelentek az első videók arról, hogyan árasztotta el a szigetcsoportot a víz.

Így nézett ki egy műholdfelvételen a kitörés:

Ezen a felvételen pedig azt látni, ahogy egy templomot önt el a víz:

Tonga fővárosa, Nuku'alofa mindössze 65 kilométerre fekszik a vulkántól, az ország fő szigetén, a Tongatapun. A szemtanúk beszámolói szerint vulkáni hamu hullott az égből a fővárosban. Tonga földtani intézete szerint a vulkánból feltörő gáz, füst és hamu 20 kilométer magasra csapott fel az égbe.

A kitörés annyira hangos volt, hogy beszámolók szerint még Új-Zélandon és Ausztráliában is hallani lehetett. Egy tongai lakos a BBC beszámolója szerint azt mondta, a kisöccse bombarobbanásnak hitte e dörrenéseket. A 800 kilométerre levő Fidzsi-szigeteken is hallani lehetett, a fővárosi tisztviselők beszámolója szerint hangos mennydörgéshez volt hasonló.

A Fidzsi-szigeteken, Vanuatun, Ausztrália keleti partjain és Tasmániában is cunami-figyelmeztetést adtak ki.

Az Aucklandi Egyetem vulkanológusa, Shane Cronin szerint a kitörés az elmúlt harminc év egyik legnagyobb vulkánkitörése volt Tongán. (BBC)

Kiderült, miért vonták meg másodjára is Novak Djokovic ausztál vízumát. Ezúttal az ország bevándorlásügyi minisztere, Alex Hawke döntött úgy, hogy a szerb sztárteniszező nem léphet be az országba, indoklása szerint azért, mert a jelenléte felerősítheti az oltásellenes nézeteket Ausztráliában.

Djokovic ügyvédei fellebbeztek a döntés ellen, vasárnap dönt a bíróság, a benyújtott dokumentumokból derült ki Hawke indoklása is. Ebben azt írja, hogy mivel Djokovic nemrég esett át a koronavírus fertőzésen, elhangyagolható járványügyi kockázatot jelent a környezetében tartózkodókra, viszont a jelenléte felerősítheti az oltásellenes hangokat, ami akár utcai tüntetésekhez is vezethet, ami pedig fertőzési kockázattal jár.

Hawke szerint Djokovic oltásellenes nézetei másokat is arra sarkallhatnak, hogy figyelmen kívül hagyják az Ausztáliában érvényes egészségügyi ajánlásokat.

A sportoló ügyvédei szerint a miniszter nem veszi figyelembe azt, hogy Djokovic elzárása és esetleges kiutasítása szintén felbuzdíthatja az oltáselleneseket. Hozzátették, hogy Hawke igazolatlanul hívja oltásellenesnek a teniszezőt korábbi nyilatkozataira hivatkozva, hiszen azóta Djokovic kijelentette, hogy nem ellenzi az oltást.

Djokovicot a bíróság vasárnapi döntéséig idegenrendészeti őrizetben tartják. Ha a bíróság elutasítja a fellebbezést, Djokovicot kitoloncolják és akár 3 évre is kitilthatják az országból. Ha Djokovic mégis maradhat, akkor viszont már hétfőn pályára kellene lépnie. (Guardian)

Lemondott a gyerekéről egy japán nő, miután kiderült, hogy a spermadonorja nem japán, hanem kínai, ráadásul másik egyetemre járt, mint amit korábban állított.

A harmincas éveiben járó tokiói nőnek a Vice cikke szerint volt már egy közös gyereke a férjével, és szerettek volna egy másodikat. Kiderült viszont, hogy a férjnek van egy öröklődő betegsége, ezért a nő úgy döntött, hogy a közösségi médiában keres spermadonort magának. Ami furcsán hangzik, de a káoszos szabályozás és a limitált lehetőségek miatt létező és virágzó ágazat Japánban a spermadonor-feketepiac.

A nő által választott donor azt állította, hogy japán származású, és a neves Kiotói Egyetemen végzett. Tíz alkalommal feküdtek le egymással, mire a nő teherbe esett.

Csakhogy 2019 júniusában, a teherbe esés után kiderült, hogy a donor nem japán, hanem kínai, ráadásul másik egyetemre járt, sőt házas is. Ekkorra a nő már a terhesség késői szakaszában járt, így nem tudta elvetetni a magzatot, ezért miután megszülte, lemondott róla, a donort pedig 330 millió jenre – több mint kilencszázmillió forintra – perli az érzelmi megrázkódtatásért.

Péntek délután 17 óra előtt az M7-es autópályán Letenye felé vezető oldalán, Tárnok térségében a 23-as kilométernél két autó ütközött büntetőfékezés miatt - jelentette a Magyar Közút.

A baleseti helyszínelés nemrég fejeződött be és közel 10 kilométeres torlódás alakult ki a péntek délutáni csúcsban, amely a közlemény szerint lassan, de már kezd megszűnni. A büntetőfékező jármű sofőrje az információk szerint elhagyta a helyszínt.

A Magyar Közút pár napja tett közzé egy videót arról a múlt szombati balesetről, amit szintén egy büntetőfékező autós okozott.

„Abból a videóból is jól látszik, hogy mennyire balesetveszélyes és akár személyi sérüléssel járó esetek történhetnek ilyen helyzetekből” - írják. „Ráadásul a mostani eset is mutatja, nemcsak a balesetben közvetlenül érintett autósok, hanem számos, az autópályán közlekedő más járművezető is közvetett kárvallottja ezen szituációknak a jelentős torlódás és a hosszabb menetidő miatt.”

Határozottan kérnek mindenkit, hogy ne kövessék az ilyen autósok példáját, maguk és a többi közlekedő biztonsága érdekében.

Finnország nem tervezi a belépést a NATO-ba – közölte Pekka Haavisto külügyminiszter pénteken Franciaországban, az európai uniós országok külügyminisztereinek találkozója után. Haavisto állítása szerint Finnország nem tárgyal erről a szervezettel, és nem is készül ilyesmire.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter kijelentése kapcsán, miszerint Európa közelebb van a háborúhoz, mint az elmúlt harminc évben bármikor, finn kollégája azt mondta, megérti, hogy milyen nyomás alatt van Ukrajna és Lengyelország, de

„reméljük, hogy a mi helyzetünk más”.

A finnek és a svédek esetleges NATO-csatlakozása érzékeny kérdés az Oroszország, az USA és a NATO közötti konfliktusban. Csütörtökön Anthony Blinken amerikai külügyminiszter egy interjúban utalt rá, hogy Finnoszág csatlakozna a szervezethez, miután Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerdán azt mondta, ezt Oroszország konfrontációs lépésnek tekintené.

A semleges Finnország Svédordszághoz hasonlóan mindig is fenntartotta a NATO-opciót, azaz formálisan soha nem csatlakozott a szervezethez, de nyitva hagyta a kérdést. (Reuters)

Közleményben tájékoztat a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a 2022. évi könyves nagyrendezvények végső dátumairól.

A 93. Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között tartják meg a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén, az előzetesen májusra tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezését pedig 2022. szeptember 29. – 2022. október 2. időpontra halasztják, az esemény helyszíne a Millenáris Park lesz.

Elnézést kért pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök hivatala II. Erzsébet királynőtől, amiért tavaly két partit is rendeztek az uralkodó néhai férje, Fülöp edinburghi herceg temetésének előestéjén.

A Telegraph pénteken írta meg, hogy tavaly április 16-án hajnalba nyúló, alkoholfogyasztással egybekötött búcsúbulit tartottak a Downing Streeten, az egyiket James Slack, a miniszterelnöki hivatal kommunikációs igazgatójának távozása, a másikat Johnson egyik személyi fotósának utolsó munkanapja alkalmából.

Boris Johnson nem volt jelen a partikon, de a Downing Street szóvivője pénteki nyilatkozatában „mélységesen sajnálatosnak” nevezte, hogy a királynő férjének halála utáni nemzeti gyász idején ilyesmi történt a kormányfői hivatalban.

A szóvivő utalt arra, hogy a bocsánatkérést kormányzati illetékesek tolmácsolták az uralkodónak.

Fülöp herceg, aki csaknem 74 évig élt házasságban II. Erzsébet királynővel, tavaly április 9-én, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el a windsori királyi rezidencián.

Az edinburghi hercegtől április 17-én, a Downing Street-i partik másnapján vettek végső búcsút, és a királynő az akkori járványügyi szabályokat betartva egyedül ült a windsori kastély Szent György-kápolnájában, a gyászszertartás helyszínén.

Boris Johnson miniszterelnök alatt egyébként is inog a szék, saját párttársai szerint is távoznia kell, miután beismerte, hogy 2020 tavaszán, a lezárások idején részt vett egy Downing Street-i kerti partin. A parti miatt Johnson a héten, a londoni alsóházban személyesen is elnézést kért. (MTI)

Szándékos félrevezetéssel próbálja összemosni a gyermekbántalmazást Orbán Viktor miniszterelnök a meleg és leszbikus emberekkel, valójában viszont a kormány a gyermekbántalmazó – írja közleményében a Budapest Pride, amely uszítás helyett valódi gyermekvédelmet követel.

Közleményükkel a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújára reagáltak, amelyben Orbán Viktor a gyermekvédelminek nevezett népszavazásról beszélt. Azt mondta, a gyermekeket meg kell védeni a pedofiloktól és a szexuális ragadozóktól, ezt szerinte a magyar törvények megfelelően kezelik. A másik kérdés viszont az, hogy az állam vagy az iskolai rendszer népszerűsíthet-e „bizonyos szexuális szokásokat, amiket a szülők egyébként nem fogadnak el”.

Hozzátette azt is, „van egy nagyon nagy vita” arról, hogy „bizonyos szexuális szokások” elvezetnek-e a pedofíliához.

A Budapest Pride szerint ez a nyilatkozat a választópolgárok szándékos megtévesztése, és „minden kiközösítő, ellenünk uszító kijelentés újabb eszköz a gyerekbántalmazók kezében, akik miatt a magyarországi LMBTQ gyerekek mindennapjaiban a félelem állandóan jelen van”.

„Aki ilyet tesz, annak nem a gyerekek fontosak, hanem a saját hatalma.”

A szervezet szerint az állami gondoskodás nélkülözi a gyermekjogi szemléletet, az állam sokszor képtelen biztosítani a gondjaira bízott gyermekek számára az egészséges, aktív, érzelmileg stabil gyerekkorhoz szükséges feltételeket. A gyermekotthonok alulfinanszírozottak és emberierőforrás-hiánnyal küzdenek, és folyamatosan derülnek ki az újabb és újabb hírek az ott elkövetett bántalmazásokról. Felidézik az ombudsman által feltárt gödi, kalocsai, esztergomi és zalaegerszegi eseteket.

Illetve azt is, hogy külföldre örökbe lehet adni állami gondozásban élő gyermeket, annak ellenére, hogy „a gyermekvédelmi alapelvek szerint örökbefogadásnál azt kell előnyben részesíteni, hogy a gyermek lakóhelyéhez legközelebb keressenek örökbefogadó szülőket”, ezzel szemben az azonos nemű párok általi örökbefogadást ellehetetlenítették.

A nem heteroszexuális párkapcsolatban élők a döntés előtt is „csak olyan gyermekeket fogadhattak örökbe, akik nevelését a heteroszexuális házaspárok nem vállalták”, mostanra viszont nekik „csak a külföldi örökbefogadás vagy az állami gondozás marad”.

A Budapest Pride közleménye megjegyzi, a jelenlegi kormányt „a gyerekek védelme mellett a nők, az anyák védelme sem érdeki, hiszen az erőszak áldozataivá vált nők és gyerekek védelméről szóló Isztambuli Egyezményt sem ültette át a magyar jogba”. Szerintük azért, mert „nem akarják kimondani, hogy a családon belüli erőszak nem elszigetelt, egyedi esetekből áll, hanem egy olyan óriási, rendszerszintű társadalmi probléma, ami a nők és gyermekek kiszolgáltatottságából és az alá-fölé rendelt káros nemi szerepekből ered”.

„A kormánynak fontosabb az ideológiai harc, mint a nők és gyerekek jogainak hatékony védelme.”

„Nincs abban a gazdasági és szociális helyzetben ez az ország, pláne akkor, amikor csirkefarhátat kell jóárasítani, hogy megúszhassa a kötelezővé tett oltást”

– mondta Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő az ATV Start című műsorban pénteken. A műsorvezető arról kérdezte a szakértőt, hogy mit gondol a védettségi igazolványok oltási igazolvánnyá alakulásáról.

Kunetz azt mondta, az ő álláspontja ismert a kérdésben, szerinte már régen kötelezővé kellett volna tenni a koronavírus elleni védőoltást, és a mostani döntés egy lépéssel közelebb visz ehhez a célhoz, ami rendben van.

Az egészségügyi szakértő szerint a jó hír az, hogy az eddigi ismeretek alapján az omikron variáns tényleg enyhébb megbetegedést okoz, így kevésbé terheli meg a kórházi ellátórendszert.

Viszont azt is elmondta, hogy szerinte a kormány hazudik, amikor azt állítja, hogy még van tartalék az egészségügyben. A kapacitásokat „szétverték” az elmúlt két évben, jelenleg a háziorvosi rendszer „baltával való szétverése zajlik”. Rájuk terhelik ugyanis a tesztelés, a betegellátás, a betegvisszahívás és az oltások mellett a negyedik oltás felvilágosító kampányát is, amit a kormányzatnak kellene megoldania.

Az omikron miatt mindenki a háziorvosoknál jelentkezik, Kunetz szerint annyira le van terhelve a rendszer, hogy alig marad idő a tisztességes ellátásra. Ráadásul a háziorvosok „az elégtelen és átláthatatlan” kormányzati kommunikáció miatt nemcsak az intézkedéseket szenvedik el, hanem a betegek türelmetlenségét is, és két tűz közé kerülnek.

Az egészségügyi szakértő nem ellenezte a karantén lerövidítését abban az esetben, ha az intézkedés így is biztonságos marad. Szerinte jelen pillanatban az omikronnak a gazdaságra gyakorolt hatása a legveszélyesebb, mivel nagyon gyorsan fertőz, és fennáll a veszélye, hogy mindenki egyszerre esik ki a munkából, ez az ország működőképességére van hatással.

A szóban forgó intézkedéseket a csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszter, részletes tudósításunkat itt olvashatják.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez hétfőn felvetette, hogy lassan ideje lehet lazábban, az influenzához hasonlóan kezelni a covidot, a WHO szerint viszont ez még korai.

Lassan ideje lenne pandémia helyett endémiaként kezelni a koronavírust, mondta Sanchez hétfőn egy interjúban. A spanyol miniszterelnök szerint vitát kéne kezdeményezni arról, hogy technikai, egészségügyi és európai szinten is átértékeljék, azt, hogy hogyan követik a vírus terjedését. A spanyol kormány mérlegeli, hogy az influenzához hasonlóan kezeljék a betegséget, ami azt jelentené, hogy nem dokumentálnak minden esetet és nem tesztelnek mindenkit, aki tüneteket mutat.

A WHO szerint viszont bőven korai még így gondolkodni a koronavírusról. Bár az eddigi tapasztalatok szerint a legújabb, omikron nevű variáns a tüdő helyett a felső légutakat támadja, és enyhébb tüneteket okoz a korábbi mutációknál, az egészségügyi szervezet szerint további kutatásokra van szükség, hogy ezt igazolják

„Még mindig rengeteg bizonytalansággal állunk szemben, és egy olyan vírussal, ami meglehetősen gyorsan fejlődik, és új kihívások elé állít” - mondta a WHO európai irodájának rendkívüli helyzetekkel foglalkozó tisztviselője, Catherine Smallwood. Szerinte akkor hívhatunk egy betegséget endemikusnak, ha stabil és kiszámítható, hogy hogyan fertőz.

A szakember szerint a covid idővel valóban endemikus betegséggé válhat, de még nem tartunk ott, hogy kijelenthessük, hogy ez már idén meg fog történni. (Global News)

Bizonyos, a kannabiszból kinyert vegyületek megakadályozhatják, hogy az ember elkapja a koronavírus-fertőzést - állítja egy kutatás, amelyet két oregoni egyetem tudósai készítettek.

A kutatás szerint kannabisznövényből kinyerhető CBDA és CBGA anyagok képesek megakadályozni, hogy a vírus bejusson az emberi sejtekbe. Az anyagokat élő növényből lehet kinyerni, a tesztek során a koronavírus alfa és béta variánsa ellen is hasonlóan hatékonyak voltak.

A tanulmány a peer-review-n is átesett, a Journal of Natural Product nevű lapban jelent meg. Szerzői azt írják a CBDA/CBGA-kezelés és az oltások együttesen segíthetnek a vírus elleni harcban. (VICE)

"Hat termék esetében - kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8%-os tehéntej - esetében beavatkozunk az áranak az alakulásába" - közölte Facebook-videóban Orbán Viktor.

A döntés a szerdai kormányülésen született meg, amelyen a miniszterelnök szerint a járványügyi kérdések mellett az áremelkedéssel is foglalkoztak.

A fenti termékek árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tiltakozók csaptak össze rendőrökkel szerdán Szófiában a bolgár parlament épülete előtt.

A tüntetők átszakították a rendőrségi kordont és sikerült a bolgár törvényhozás bejáratához jutniuk, de az épületbe már nem hatoltak be.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök az események hatására felszólította a tiltakozó akció résztvevőit, hogy képviselőik kormányzati tisztségviselőkkel közösen hozzanak létre egy munkacsoportot és dolgozzanak ki „új tervet a járvány újabb hullámának kezelésére”. „A tüntetések nyomán kézzelfogható intézkedésekre van szükség” - mondta a kormányfő a bTV kereskedelmi televíziónak nyilatkozva.

A miniszterelnök, a kormány többi tagja és Rumen Radev államfő is egyébként kedd óta önkéntes karanténban vannak, mivel kapcsolatba kerültek a bolgár nemzetbiztonsági tanács több órás ülésén Nikola Mincsev házelnökkel, akinek pozitív lett a koronavírus-tesztje. A tanácskozáson részt vett Kosztadin Kosztadinov, a jobboldali Újjászületés párt elnöke is, aki csak heves tiltakozások mellett volt hajlandó karanténba vonulni.

Az Újjászületés párt híveinek százai vonultak ki Szófia utcáira szerdán, hogy a járványügyi intézkedések, mindenekelőtt az oltási igazolványok és a védőoltások ellen tüntessenek. Többen buszokkal érkeztek az ország más pontjairól. A résztvevők azzal érveltek, hogy a korlátozások csorbítják szabadságjogaikat és tiltakozásuk jeléül nem viseltek maszkot sem a megmozduláson, ami miatt a parlamenti képviselőknek el kellett hagyniuk a törvényhozás épületét.

Mindeközben a fertőzöttek napi száma 7062 esettel újabb csúcsértéket ért el szerdán a 6,5 millió lakosú országban. A százezer főre jutó fertőzöttek száma 529-re nőtt egy hét alatt. Ez a mutató két hete még 296 volt. Bulgária az Európai Unió tagállamai között az átoltottságban az utolsó helyen áll. (MTI)